| |
| HU BFL II.1 | Fővárosi Közmunkák Tanácsának iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1870-1948 |
| Terjedelem: 43,34 ifm |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Az FKT gróf Andrássy Gyula miniszterelnök kezdeményezésére, a londoni Metropolitan Board of Works mintájára jött létre. Előd- je a Helytartótanács közvetlen felügyelete alá tartozó 1808-ban szervezett pesti szépítési Bizottság / Verschönerungskomission / volt. Alapokmánya: az 1870. X. tc. , amely - a Duna-folyamnak a főváros melletti szabályozásról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és a közmunkák végrehajtási közegeiről - szól. A Budapestnek országos érdekből az ipar és kereskedelem köz- pontjává emelásáre alakított Fővárosi Közmunkák Tanácsa egy el- nökből, egy alelnökből és tizennyolc rendes tagból állt. Az el- nököt, az alelnököt, valamint a tizennyolc tagból kilencet a minisztérium nevezett ki, kilenc tagját Budapest főváros tör- vényhatósági Bizottsága saját kebeléből választotta. Tanácskozási joggal tagja volt a Tanácsnak: a középítési ügyosztály, a ma- gánépítési és városrendezési ügyosztály vezetője, a főváros köz- építési Bizottsága által választott négy képviselő, Budapest fő- mérnöke, és az FKT által meghívott szakértők. Az FKT-nél alkal- mazott tisztviselők jogállása megegyezett az állami tisztségvi- selőkével. Az FKT félig állami, félig önkormányzati szerv volt. Törvényes hatáskörében önállóan, a kormány utasításai nélkül járt el: a törvényhatósággal szemben bizonyos ügyekben egyenrangú, másokban felügyeleti, ismét másokban fellebbviteli hatóságként működött. Az FKT és az általa végeztetett munkálatoknak költségeit a Fővárosi Pénzalap fedezte, amelynek megalkotását az 1870. X. tc. a kisajátítás és szabályozás útján nyert telkek eladási árából rendelte el és jövedelmi forrásait is megjelölte. Az FKT és a Fővárosi Pénzalap 1948. XII. 31-én az 1948. XLIV. tc. alapján szünt meg. A Tanácsnak az általános rendezési terv megállapítására vonatkozó hatásköre a budapesti építés-, és köz- munkaügyi főigazgatóra, a részletes rendezési terv megállapításá- ra vonatkozó hatásköre pedig Budapest Székesfővárosra, illetőleg az egyes városokra és községekre szállt át. A Tanács létrehozására, szervezetére, történetére és működésére vonatkozó legfontosabb forrásmunkák: A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése / működéséről. Bp. 1870-1948. / Siklóssy László: Hogyan épült Budapest - A Fővárosi Közmunkák Tanácsának története / Bp. 1931. / Harrer Ferenc: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa / Bp. 1941. / Preisich Gábor: Budapest városépítésének története I-III. / Bp. 1960.,1964.,1969. / Az FKT működésére vonatkozó elsőrendű forrás még Harrer Ferenc irathagyatéka / XIV. 31. / amely vásárlás útján került a BFL-be. Budapest ostroma alatt a Tanács irattárának jelentős része el- pusztult. A megmaradt iratanyag az 50-es évek végén összekeve-redett állapotban került a levéltárba, mai rendjét az 1975. évi rendezés során nyerte el. A rendezés során az eredeti irattári rendszer helyreállítására törekedtünk, és ettől csak abban az esetben tértünk el, ha a rekonstrukció nem volt lehetséges, vagy az anyag jellege, a kutatás érdeke ezt megkívánta. Az FKT fondjának irattári rendszeréről a kutatás, illetve a tájékozta-tás módjáról az egyes állagok ismertetésénél szólunk részlete- sebben. Az FKT megszüntetése után a Tanács egykorú tervtárának jelentős részét átadták a Fővárosi Tanács Városrendezési és É- pítészeti ügyosztályának és más építésügyi szerveknek. A levél- |
| |
| HU BFL II.1.a | Tanácsülési és bizottsági jegyzőkönyvek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1870-1948 |
| Terjedelem: 7,85 ifm |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A tanácsülési-, és szakBizottsági jegyzőkönyvek időrendben folyó jegyzőkönyvek. Az 1870-1873., 1947. évi anyag kettős példányú. A jegyzőkönyvek a tárgyalt ügyek rövid megjelölését, az iktatószá- mot, és a vonatkozó határozatot tartalmazzák. A Tanács hatáskö- rét Budapest egész vonzási területére kiterjesztő 1937. évi VI. tc. életbelépését követően a pestkörnyéki ügyekkel foglalkozó ü- lések jegyzőkönyveit külön az un. Pestkörnyéki könyvekbe köttet- ték. 1945-ben és 1946-ban a tanácsülési jegyzőkönyvek a pest- környéki jegyzőkönyvek 1947 és 1948-ban a fővárosi ügyeket is tartalmazzák. Az ülési napló időrendben tünteti fel a tanács-, és szakbi- zottsági üléseken jelen volt személyek névsorát. Az 1870. évi X. tc. kötelességévé tette az FKT-nek, hogy az ál- tala kezelt alapokról évente zárszámadást, működéséről pedig részletes - nyomtatásban is megjelenő - jelentést terjesszen fel a kormányhoz. Az 1870-1875. és 1882. évi tanácsülési jegyzőkönyvek kutatásához regeszták állnak rendelkezésre. Kutatás a jelen raktárjegyzék segítségével lehetséges. Az 1870-1875. és 1882. évi tanácsülési jegyzőkönyvek kutatásához regeszták állnak rendelkezésre. |
| |
| HU BFL II.1.b | Elnöki Iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1870-1948 |
| Terjedelem: 2,16 ifm |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Az FKT elnökének hatáskörébe tartozó személyzeti-, és bizalmasan kezelt ügyek fennmaradt iktatott és tárgyi csoportokba rende- zett iratai Az 1873. és 1918. közötti iktatott iratok évenként újrakezdődő iktatószámok növekvő sorrendjében követik egymást. Az egy ügyre vonatkozó, különböző időpontban keletkezett iratokat összegyűjtöt- ték, és a legutolsó év legmagasabb iktatószámánál helyezték el. Segédkönyvek hiányában az iratok darabonkénti átnézéssel kutat- hatók. Az I-XIV-es tételszámok alatt elhelyezett tárgyi egységek rend- je részben egykorú, részben a levéltári rendezés alakította ki. Kutatás a jelen raktári jegyzék segítségével lehetséges. Darabonkénti átnézéssel kutathtók az elnöki kimenő levélmásola- tok / 1945-1947. / és az elnöki iroda vezetőjének félhivatalos levelei / 1946-1948. / is. |
| |
| HU BFL II.1.c | Általános iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1873-1948 |
| Terjedelem: 19,68 ifm |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Az FKT általános ügyviteli iratai az egykori selejtezés és az ostrom következtében igen nagy károsodást szenvedtek. 1873-1944--ig mindösze 13 doboznyi irat maradt meg. Teljesnek tekinthetőviszont az 1944. és 1948. között keletkezett iratanyag. Az álta-lános ügyviteli iratok rendje egykorú: az iratok az iktatószá-mok évente újrakezdődő folyószámrendjében nyertek elhelyezést. Azösszefüggő ügyek iratait összekapcsolták, és a legutolsó iktató- szám alatt irattározták. Segédkönyvek hiányában 1873-1930-ig aziratok darabonkénti átnézéssel kutathatók. 1931--1948-ig iktató-könyvek segítségével lehet az anyagban tájékozód-ni. Az iktató-könyvek időrendben, az iktatószámok folyószámrendjében mutatjákaz irat beérkezésének napját, a küldő hatóság megnevezését, az irat tárgyát, a vonatkozó elő-, és utószámokat. Az iktatókönyvek alszámosak, azaz a vonatkozó ügyeket egy évben általában egy iktatószám alszámai alatt iktatták. 1939-ig az iktatókönyv az iktatószámtól független irattári számot is feltünteti. Az 1939. és 1943. közötti évekre vonatkozó kutatást megkönnyítik a név-mutatók. Ezek személy-, és tárgyevek betűrendjében mutatják az irat tárgyát és a vonatkozó iktatószámot. A pestkörnyéki és bombakár iktatók és mutatók rendszere azonos az előbbiekkel. Ez utóbbiak iratait az általános irattári folyószámrendben helyez-ték el. Az 1942. és 1948. évi idegen számsorkönyvek hatóságok, és hivatalok szerinti csoportosításban, időrendben mutatják az idegen hatóság iratainak számát és a vonatkozó tanácsi iktató-számot. |
| |
| HU BFL II.1.d | Margitszigettel kapcsolatos iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1915-1945 |
| Terjedelem: 0,61 ifm |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Az FKT Margitszigeten folyó építkezésekkel és partvédelmi mun- kálatokkal kapcsolatos külön kezelt iratai Az iratok rendje egykorú: az iratok az iktatószámok évente új- rakezdődő folyószámrendjében nyertek elhelyezést. Az összefüggő ügyek iratait összekapcsolták, és a legutolsó iktatószám alatt irattározták. A segédkönyvek rendszere azonos a Tanács általános ügyviteli iratainak rendszerével. Az iratok 1929. és 1937. között a név- mutató és iktatókönyv segítségével, 1915. és 1928., valamint 1938. és 1945. között darabonkénti átnézéssel kutathatók. |
| |
| HU BFL II.1.e | Személyzeti nyilvántartás (illetménykönyvek) (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1891-1948 |
| Terjedelem: 0,94 ifm |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Az FKT állandó és időszaki alkalmazottairól vezetett állomány-, és illetménykönyvek, valamint nyilvántartások könyvei folyószámo- zott lapokon tüntetik fel a személyi adatokat, az állami szol- gálatra vonatkozó tudnivalókat, a járandóságok számfejtését. Min- den kötetben betűsoros névmutató van, amely személynevek betű- rendjében utal a kötet lapszámára. Az alkalmi munkások heti OTI bejelentési jegyzéke - az alkal- mazott munkások OTI járulékának számfejtőkönyve - ívlapokból ál- ló kötet, amely betűrendben adja az alkalmazottak személyi ada- tait, a munkában töltött idő és bér számszerű feljegyzését. A házfelügyelők biztosítási ügyei: a Fővárosi Pénzalap tulajdo- nában lévő házak házfelügyelőinek havi OTI járulékfizetési nyilvántartó lapjai, a házfelügyelők személyi, adataival kötetlen ívlapon, betűrendben. Az állagban a jelen raktári jegyzék segítségével lehet kutat- ni. / jelenleg itt a személyzeti iratok raktárjegyzéke és leírása szerepel - II. 1. e. a számadási iratok raktárjegyzékét és leírását l.: II. 1. g. / |
| |
| HU BFL II.1.f | Számadási iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1870-1948 |
| Terjedelem: 2,07 ifm |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Az FKT számvevősége különhivatali részként működött a Tanács megalakulásától megszünéséig. A számadási könyvek és iratok hiányait a II. világháborús pusztulás okozta. A levéltárba került töredékes anyagot három sorozatra osztottuk: az elsőbe a számvevőségi hivatal ügyviteli iratai, költségvetések, számadások könyvei, az összesítő főkönyvek; a másodikba az alapbevételi segédköynvek és pénztárkönyvek; a harmadikba a fennmaradt vagyonleltárak kerültek. Megemlítjük, hogy a levéltári rendezést megelőzően a Tanács alkalmazottainak il- letményeiről vezetett nyilvántartások szintén a számvevőség a-nyagában voltak. A munkaviszony igazolással kapcsolatos gyakori megkeresések indokolták, hogy ezeket külön állagba, a személyzeti nyilvántartásokkal együtt helyezzük el / II. 1. f. / . A Fővárosi Pénzalap fraktur alakban lévő számadási iratait é- venként elkülönítve rendeztük, illetve helyeztük el. Miután az iratok nagyobb részének nincs egykorú jelzete, és az anyagnak segédkönyvei nincsenek, az iratokban való részletes tájékozódás jelen raktári jegyzék segítségével, az iratok darabonkénti átné- zésével lehetséges. A számvevőségi iktató időrendben és az iktatószámok évente új- rakesdődő folyószámrendjében mutatja a számvevőség által inté-zett, nagyrészt átfutó ügydarabok rövid tárgyát, az elintézésre vonatkozó bejegyzést, esetlegesen a közmunkatanácsi iktatószámot. A Fővárosi Pénzalap zárszámadása és költségvetése pénzalapok és számlák szerinti összeállításában, évrendben mutatja a Tanács gazdálkodását. A Fővárosi Péánalap és az óbudai hídfeljáró alap főkönyvei időrendben, tartozik, követel oldalakon mutatják ki - folyószám- rendszerben, összesítő számlák szerinti felbontásban - a bevételi és kiadási számlatételeket, A Fővárosi Pénzalap bevételi-, és kiadási segédkönyvei számlák szerint tagolva, egy-egy számlán belül folyószám-, és időrendben jelölik meg a bevezetés tárgyát, az előírás és a lerovás ösz- szegét, az előző főkönyv vonatkozó számát, és a számlák évi végösszegét. A számlakönyv a Takarékpénztár bankszámláin kezelt tanácsi pénzek bevételi-, és kiadási összegeit mutatja. A letéti főkönyv egyik része időrendben bevételi és kiadási rovatokon mutatja a letét nemét és értékét, a vonatkozó főkönyvi tétel- számot, a letétbe helyező nevét, másik részében több éven átfu- tó folyószámrendszerben és időrendben megjelöli a letét tár- gyát, a vonatkozó tanácsi határozat számát, valamint a bevétele- zés és kiadás adatait. A tárcafőkönyv időrendben, rovatok sze- rint tagolva folyószámrendben mutatja a hivatali kiadásokat. Az évi díjak kötetei a közterületfoglalások díjfizetését tar- talmazzák. Feltüntetik a közterületfoglalás helyét, a fizetésre kötelezett nevét, a vonatkozó tanácsi iktatószámot, az előírás és a lerovás számadatait. Az útadó elszámolás adókerületek szerint - napi bontásban - mu- tatja a bevételek összegét, és a bevételezési napló vonatkozó számát. A közterületfoglalások nyilvántartása az utcanevek betűredjében / utcákon belül házszámok szerint / jelöli meg a vonatkozó ügy tanácsi iktatószámát. A vállalkozók nyilvántartási könyve folyószámozott ürlapokon mu- tatja egy-egy munka kiadásával kapcsolatban a vállalkozó adata- it, a munka megnevezését, az elvégzett munka díjával kapcsolatos utalványozásokat. A házipénztári utalványozási jegyzék havonta tünteti fel - té- telszámok és rovatok szerint - a kifizetéseket, az utalványozás |
| |
| HU BFL II.1.g | Tervtári iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1870-1947 |
| Terjedelem: 9,43 ifm |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Az iratanyag első része Budapest 1870. évi felmérésével, második része a középületekkel, harmadik része az utak, csatornák, hidak, vasutak építésével kapcsolatos. Magánépítkezések esetében a FKT csak másodfokú hatóság volt, legfeljebb beruházási kérdésekben hozhatott döntést. / pl.: a lakáshelyreállítási ügyeknél / A közé- pületekre, utakra, stb. vonatkozó tervtári iratok városrendezési kérdésekkel, kisajátításokkal valamint a Fővárosi Pénzalap elszá- molásaival kapcsolatosak. Az iratokat különcsomók formájában már az irattárban külön ke- zelték. Az egyes iratokat - iktatószámtól független - levéltári jelzettel látták el, azonban az eredeti rend az anyag beszál- lításakor megbomlott, és az iratok legnagyobb részét nem lehet a levéltári számok szerint azonosítani. Az 1970. évi rendezés alkalmával az iratokat tárgyi csoportokra különítettük el, az egyes csoportokon belül évrendben, illetve a megmaradt levéltári számok szerint tagoltuk. A lakáshelyreállítási iktatókönyv a vonatkozó FKT és polgármes- teri számot tartalmazza. A hozzá tartozó iratok elvesztek. A tervtári iratok e raktárjegyzék segítségével kutathatók. / jelenleg itt a tervtári iratok leírása és raktárjegyzéke szerepel - II. 1. g. ezt az állagot - II. 1. i. meg kell szüntetni / |
| |
| HU BFL II.1.h | Vegyes irattöredékek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1880-1948 |
| Terjedelem: 0,6 ifm |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A közmunkatanácsi és Bizottsági ülésekre szóló, valamint a Ta- nácshoz érkezett különböző meghívók különkezelt iratai Az iratok iktatószámok sorrendjében vannak elhelyezve, 1947-ben a tárgysorozatokat külön iktatták. Ezek a meghívók mellékletei- nek tekinthetők. Az iratokban a kutatás az anyag átnézésével lehetséges. Az FKT kiadásában megjelenő Tér és Forma c. építőművészeti szakfolyóirat töredékes iratanyaga a lap kiadásával, az előfize- tésekkel, és a hirdetésekkel kapcsolatos 1946. évi kiadóhivatali iratokat, valamint néhány 1945. és 1948. között beküldött kézira- tot tartalmaz. Az iratok az előfizetők, ill. a címzettek betű- rendjében nyertek elhelyezést, darabonkénti átnézéssel kutathatók. Az állag tartalmaz még két nagydoboznyi iratot, melyekhez sem- miféle segédlet nincs. |
| |
| HU BFL II.2 | A Királyi Várkert Építési Bizottság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875-1884 |
| Terjedelem: 0,12 ifm |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: A királyi várkertet Zsigmond és Mátyás korában alakították ki. A török időkben maga a palota lakatlan volt, de a várkertet és a környékén lévő fürdőket használták. Az 1686-os ostromkor a várkert teljesen tönkrement. A 18. században a felépülő palotával együtt a várkertet is ren-dezték angol (tájképi) stílusban. Az 1849. évi ostrom ismét tönkretette a várkertet. 1854-ben kezdték a palotát és a kertet rendezni. A várkert déli részén üvegház épült, majd 1857-től az új szivattyútelepet indították be. A királyi várkert építésére, illetve kialakítására nevezett ki a miniszterelnök egy felügyelőbizottságot 1875-ben. A fondhoz tartozó iratok ebből az időből származnak. A Királyi Várkert Építési Bizottság szoros kapcsolatban állhatott az FKT-vel is, és a Királyi Várépítési Bizottsággal is. A királyi vár és a várkert építése (Ybl Miklós, Hauszmann Alajos munkái: Várkert bazár; Ellipsz) egészen a 20. század elejéig elhúzódott.Hatáskör és feladat: A királyi várhoz tartozó kert épitésére és rendezésére alakult bizottság ügyviteli iratainak töredéke. A királyi várkert épité- sére, illetve kialakitására a miniszterelnök 1875 január 5-én felügyelőbizottságot nevezett ki. A bizottság elnöke Podmaniczky Frigyes, a Fővárosi közmunkák Tanácsának alelnöke volt. Rajta kivül a bizottságban egy miniszteri kiküldött, a királyi vár- kapitány, mint a főudvarmesteri hivatal megbizottja, és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának főmérnöke, mint müszaki ellenőr vett részt. Az irattöredék a Királyi Várépitési Bizottság iratanyagából került elő, az iratok többi része elkallódott, feltehető azonban, hogy egyes darabok a Királyi Várépitési Bizottság iratai között elő- iratként szerepelnek, minthogy a királyi várkert épitése és a királyi vár épitése összefűggő egészt alkotott. |
| |
| HU BFL II.3 | Királyi Várépítési Bizottság (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1873-1918 |
| Terjedelem: 15,35 ifm |
| |
| |
| HU BFL II.3.a | Ülésjegyzőkönyvek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1883-1901 |
| Terjedelem: 0,24 ifm |
| |
| |
| HU BFL II.3.b | Általános iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1873-1918 |
| Terjedelem: 6,33 ifm |
| |
| |
| HU BFL II.3.c | Számadási iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1883-1910 |
| Terjedelem: 8,78 ifm |
| |
| Másolatok: Kutatótermi gépeken hozzáférjető a 325/1902, a 126/1903 és a 28/1904 számú iratok digitális másolata. 41 jpg fájl, 75,55 MB |
| |
| HU BFL II.4 | Budai cs. és kir. Főpostaigazgatóság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1839-1839
Megjegyzés: 1839- |
| Terjedelem: 0,02 ifm |
| |
| |
| HU BFL II.8 | Országos Építésügyi Kormánybiztosság (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1946 |
| Terjedelem: 2,96 ifm |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: Az Országos Építésügyi Kormánybiztosság (OÉK) felállításáról az 1945. június 27-én kelt 3950/1945. ME sz. rendelet intézkedett. Feladatkörét az épülethelyreállításoknak, valamint a magasépítés körébe tartozó köz- és magánépítkezéseknek országos irányításában és vezetésében jelölték meg. A kormánybiztos az újjáépítési miniszter felügyelete alatt működött, de felhatalmazása több tekintetben egyébként miniszteri hatáskörbe tartozó intézkedések, rendelkezések megtételére is kiterjedt. A kormánybiztosi szerep- és hatáskör lényegében a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) elnökére, Fischer Józsefre volt szabva (akit a kormány országos újjáépítési kormánybiztossá, akkor még precízen körülírt hatáskör nélkül, már március 8-án kinevezett). A rendelet értelmében a kormánybiztos feladatainak ellátásához az FKT személyzetét is igénybe vehette. Az FKT-nak és az OÉK-nak lényegében közös hivatali szervezete épült ki. Az Újjáépítési Minisztérium működésének időszakában az építésügy országos szintű operatív irányítása és ellenőrzése gyakorlatilag az OÉK-nál összpontosult.Hatáskör és feladat: A közös hivatali szervezeten belül a közmunkatanácsi és kormánybiztosi feladat- és hatáskör elkülönítésének módját az 1945. augusztus 18-án kelt 21. sz. elnöki utasítás szabályozta. Előírta külön kormánybiztosi előadóívek és kiadványűrlapok készítését, és az ügyben eljáró előadó kötelességévé tette "gondosan megállapítani azt, hogy az intézkedés közmunkatanácsi vagy kormánybiztosi hatáskörben történik-e." Az aláírást, kiadmányozást is ennek megfelelően szabályozta. Szembetűnő, hogy külön iktatókönyv, iktatóbélyegző alkalmazásáról nem rendelkezett, és ennek megfelelően az OÉK hatáskörében intézett ügyek iratai valóban az FKT iktatókönyveiben kerültek iktatásra, és zömmel az FKT általános ügyviteli iratainak részét alkotják. (BFL II. 1. c) Az Országos Építésügyi Kormánybiztosság fondja a szerv működése során keletkezett iratoknak így csak töredékét tartalmazza, minden jel szerint azon részét, ami a kormánybiztosság megszüntetése és iratanyagának megosztása után - ügyviteli szempontból érdektelenné válva - "gazdátlanul" maradt vissza az FKT irattárában, és azzal együtt került a Fővárosi Levéltárba. Az iratok egy része a kormánybiztosság szervezetével és működésével kapcsolatos. Az e körbe tartozó iktatott iratok az FKT iktatókönyveiben szerepelnek, az FKT iktatóbélyegzőjével vannak ellátva, a nem iktatott iratok (jelentések, jegyzőkönyvek, elnöki intézkedések, szolgálati utasítások stb.) pedig részleges átfedést mutatnak az FKT elnöki irataival. Az OÉK fondjának másik nagy részét egyes külön kezelt ügytípusok (zömmel építőanyag-gazdálkodási iratok, anyagkiutalások, helyreállítási ügyek) alkotják. A fondhoz tartozó 5 db. iktatókönyv nem az OÉK általános iktatókönyve, hanem magánfelek lakáshelyreállítási ügyeire vonatkozik. A kormánybiztosság megszűntetése után a lakáshelyeállítási rendelet országos végrehajtásával kapcsolatos feladatkört az FKT vitte tovább, ennek 1948-ban történt megszüntetése után viszont a vonatkozó iratokat is megosztották az utódszervek között. Így az ezen iktatókönyvekben iktatott iratok nincsenek a fondban (miközben, mint említettük, az itt található iktatott iratokat az FKT iktatókönyvei tartalmazzák). Az FKT és az OÉK teljes szervezeti összefonódását mutatja a hivatalnak az 1945. szeptember 17-én kelt 29. sz. szolgálati utasításban meghatározott ügybeosztása is.Megszűnés, jogutód: |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Közirat Kutathatóság: Szabadon kutatható
|
