 |
Budapest Főváros Levéltára fond- és állagjegyzéke |
|
Budapest Főváros Levéltára fond- és állagjegyzéke |
| HU BFL VII.1 | Budapesti Királyi Ítélőtábla (1946- Budapesti Itélőtábla, 1949- Budapesti Felsőbíróság) iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1891-1950 | |
| HU BFL VII.1.a | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1891-1950 | |
| Terjedelem: 125,66 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.1.b | Fegyelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1891-1950 | |
| Terjedelem: 12,54 ifm | |
| HU BFL VII.1.c | Tanácsülési jegyzőkönyvek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1891-1950 | |
| Terjedelem: 25,68 ifm | |
| HU BFL VII.1.d | Peres iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1891-1950 | |
| Terjedelem: 451,3 ifm | |
| HU BFL VII.1.d.1 | 1891 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1891 | |
| HU BFL VII.1.d.1.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895 | |
| HU BFL VII.1.d.1.b | II (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1891 | |
| HU BFL VII.1.d.1.c | II C (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1891 | |
| HU BFL VII.1.d.1.d | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1891 | |
| HU BFL VII.1.d.1.e | V (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1891 | |
| HU BFL VII.1.d.2 | 1892 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1892 | |
| HU BFL VII.1.d.2.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1892 | |
| HU BFL VII.1.d.2.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1892 | |
| HU BFL VII.1.d.2.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1892 | |
| HU BFL VII.1.d.3 | 1894 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894 | |
| HU BFL VII.1.d.3.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894 | |
| HU BFL VII.1.d.3.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894 | |
| HU BFL VII.1.d.3.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894 | |
| HU BFL VII.1.d.4 | 1895 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895 | |
| HU BFL VII.1.d.4.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895 | |
| HU BFL VII.1.d.4.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895 | |
| HU BFL VII.1.d.4.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895 | |
| HU BFL VII.1.d.5 | 1896 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1896 | |
| HU BFL VII.1.d.5.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1896 | |
| HU BFL VII.1.d.5.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1896 | |
| HU BFL VII.1.d.5.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1896 | |
| HU BFL VII.1.d.6 | 1897 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1897 | |
| HU BFL VII.1.d.6.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1897 | |
| HU BFL VII.1.d.6.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1897 | |
| HU BFL VII.1.d.6.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1897 | |
| HU BFL VII.1.d.7 | 1898 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1898 | |
| HU BFL VII.1.d.7.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1898 | |
| HU BFL VII.1.d.7.b | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1898 | |
| HU BFL VII.1.d.8 | 1899 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899 | |
| HU BFL VII.1.d.8.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899 | |
| HU BFL VII.1.d.8.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899 | |
| HU BFL VII.1.d.8.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899 | |
| HU BFL VII.1.d.9 | 1900 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 | |
| HU BFL VII.1.d.9.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 | |
| HU BFL VII.1.d.9.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 | |
| HU BFL VII.1.d.9.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 | |
| HU BFL VII.1.d.10 | 1901 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1901 | |
| HU BFL VII.1.d.10.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1901 | |
| HU BFL VII.1.d.10.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1901 | |
| HU BFL VII.1.d.10.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1901 | |
| HU BFL VII.1.d.11 | 1902 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1902 | |
| HU BFL VII.1.d.11.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1902 | |
| HU BFL VII.1.d.11.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1902 | |
| HU BFL VII.1.d.11.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1902 | |
| HU BFL VII.1.d.12 | 1903 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903 | |
| HU BFL VII.1.d.12.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903 | |
| HU BFL VII.1.d.12.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903 | |
| HU BFL VII.1.d.12.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903 | |
| HU BFL VII.1.d.13 | 1904 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1904 | |
| HU BFL VII.1.d.13.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1904 | |
| HU BFL VII.1.d.13.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1904 | |
| HU BFL VII.1.d.13.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1904 | |
| HU BFL VII.1.d.14 | 1905 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905 | |
| HU BFL VII.1.d.14.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905 | |
| HU BFL VII.1.d.14.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905 | |
| HU BFL VII.1.d.14.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905 | |
| HU BFL VII.1.d.15 | 1906 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906 | |
| HU BFL VII.1.d.15.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906 | |
| HU BFL VII.1.d.15.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906 | |
| HU BFL VII.1.d.15.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906 | |
| HU BFL VII.1.d.16 | 1907 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1907 | |
| HU BFL VII.1.d.16.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1907 | |
| HU BFL VII.1.d.16.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1907 | |
| HU BFL VII.1.d.16.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1907 | |
| HU BFL VII.1.d.17 | 1908 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908 | |
| HU BFL VII.1.d.17.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908 | |
| HU BFL VII.1.d.17.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908 | |
| HU BFL VII.1.d.17.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908 | |
| HU BFL VII.1.d.18 | 1909 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909 | |
| HU BFL VII.1.d.18.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909 | |
| HU BFL VII.1.d.18.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909 | |
| HU BFL VII.1.d.18.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909 | |
| HU BFL VII.1.d.19 | 1910 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 | |
| HU BFL VII.1.d.19.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 | |
| HU BFL VII.1.d.19.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 | |
| HU BFL VII.1.d.19.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 | |
| HU BFL VII.1.d.20 | 1911 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911 | |
| HU BFL VII.1.d.20.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911 | |
| HU BFL VII.1.d.20.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911 | |
| HU BFL VII.1.d.20.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911 | |
| HU BFL VII.1.d.21 | 1912 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1912 | |
| HU BFL VII.1.d.21.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1912 | |
| HU BFL VII.1.d.21.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1912 | |
| HU BFL VII.1.d.21.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1912 | |
| HU BFL VII.1.d.22 | 1913 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913 | |
| HU BFL VII.1.d.22.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913 | |
| HU BFL VII.1.d.22.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913 | |
| HU BFL VII.1.d.22.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913 | |
| HU BFL VII.1.d.23 | 1914 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914 | |
| HU BFL VII.1.d.23.a | I (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914 | |
| HU BFL VII.1.d.23.b | III (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914 | |
| HU BFL VII.1.d.23.c | IV (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914 | |
| HU BFL VII.1.d.24 | 1915 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915 | |
| HU BFL VII.1.d.25 | 1916-1950 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1916-1950 | |
| HU BFL VII.1.e | Jövedéki kihágási ügyek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1936-1942 | |
| Terjedelem: 1,44 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.1.f | Értékpapir megsemmisítési perek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| Terjedelem: 21,92 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.1.g | A főigazgató iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1950 | |
| Terjedelem: 4,74 ifm | |
| HU BFL VII.2 | Pesti (1875-től) Budapesti Királyi Törvényszék (1946-tól Budapesti Törvényszék) iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1872-1950 [1765-] Megjegyzés: 1765-1952 | |
| Terjedelem: 1118,28 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.2.a | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1950 | |
| Terjedelem: 22,69 ifm | |
| HU BFL VII.2.b | Fegyelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1898-1950 | |
| Terjedelem: 5,24 ifm | |
| HU BFL VII.2.c | Polgári peres iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1872-1950 | |
| Terjedelem: 199,84 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva Másolatok: Online elérhető - Az iratanyag 1872-1915 között mikrofilm áll rendelkezésére, illetőleg a mikrofilmekről 309697 digitális kép készült, amely interneten is elérhető. Az 1872-1914 közötti évfolyamok teljesek, a digitalizálás az 1915. évfolyamat érintően 61161/1915.főlajstromszámig terjed. Állományvédelmi célú mikrofilmezés nyomán szintén digitalizálva lett a 36537/1921. számú polgári per (Károlyi Mihály ellen indított vagyoni kártérítési per). | |
| HU BFL VII.2.d | Hitbizományi ügyek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1872-1950 [1765-] | |
| Terjedelem: 8,56 ifm | |
| Másolatok: digitalizált irat: VII.2.d. 1. Barkóczy János hitbizományának alapítólevele | |
| HU BFL VII.2.d | Andrássy Manó gróf betléri, ill. budapest (Bp. VIII. Eszterházy u. 42.) hitbizománya (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1949 | |
| HU BFL VII.2.d | Barkóczy János gróf jánki hitbizománya (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1861-1949 | |
| HU BFL VII.2.d | Festetics Kristóf gróf keszthelyi hitbizománya (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1765-1950 | |
| HU BFL VII.2.d | Festetics Ágoston gróf alsószelestei és alsóbogárdi hitbizománya (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1879-1914 | |
| HU BFL VII.2.d | Károlyi György gróf fehérvárcsurgói hitbizománya (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1875-1942 | |
| HU BFL VII.2.d | Károlyi Alajos gróf tótmegyeri hitbizománya (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1887-1952 | |
| HU BFL VII.2.d | Szapáry Antal gróf korörökségi hitbizománya (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1872-1950 | |
| HU BFL VII.2.d | Egyéb (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1857-1949 | |
| HU BFL VII.2.e | Cégbírósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1876-1949 [1856-1978] | |
| Terjedelem: 852,4 ifm | |
| Tartalom: Cégjegyzék: Egyéni és társas cégekről külön-külön vezették. Rögzíti a cég nevét, a tulajdonosok (társas cégnél a cégjegyzésre jogosultak) nevét, a társasági formát és tulajdonviszonyokat, a társaságok alapszabályainak kivonatát, 1901-től az üzlet címét és mindezek változását. Feltüntették a cégjegyzési számot, mely a cég azonosítója; nincs külön egyéni és társas bontás, hanem 1876-1914. között évenként újra induló, 1915. után pedig folyamatos számozású a cégjegyzési szám (a továbbiakban Cg szám). Újraszerkesztett cégjegyzék: 1949 tavaszától a még létező cégek adatait már nem a cégjegyzékben, hanem az ún. Újraszerkesztett cégjegyzék ívein vezették, egészen (az újra felálló cégbírósági nyilvántartás számítógépre viteléig) 1991-ig ezeken az íveken jelezték a változásokat. Az újraszerkesztett cégjegyzékek számozása cégformák szerint történt. Cégiratok (általános iratok): Minden cég az első kérelmével egy időben kapta meg a cégjegyzési számot (függetlenül attól, hogy bejegyezték-e), 1914-ig évenként újrakezdték a számozást, 1915-től folyószámot adtak, úgy hogy a régi Cg szám alatti iratokat szerelték az új Cg számú iratokhoz. Az egyes cégtípusok bejegyzéséhez szükséges iratok: Egyéni cég: Cégbejegyzési kérelem, hitelesített aláírás, tulajdonos neve, polgári állása, lakcíme, a bejegyeztetni kívánt cég neve, tevékenységi köre, iparigazolvány, iparengedély. Betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság: az előbbiek, valamint társasági szerződés, tagnévsor. Részvénytársaság, szövetkezet: az előbbiek, valamint az okmánytári iratok. Cégiratok (vizsgálati iratok): A díjhátralék, beadási késedelem, formai hibák vizsgálatától a kartell vétség vizsgálatáig találhatunk vizsgálati iratokat. 1914-ig a Cg vizsgálati szám utal a Cg általános számra (egy /a kiterjesztéssel), 1915-től azonban e számok elválnak egymástól, és a cégre vonatkozó minden vizsgálat külön folyószámot kap. Okmánytári iratok: A részvénytársaságoknak, szövetkezeteknek van okmánytári iratuk (alakuló közgyűlés jkv-e, alapszabályok és tervezetük, részvény/szövetkezeti részt jegyzők névjegyzéke, éves közgyűlések jkv-e, alaptőke adatok, mérleg, tagnévsorok, stb.), ezek külön okmánytári számot kaptak, melyeket 1876-tól 1948 végéig folyamatosan adtak ki (1-9308.) Minden változást, módosítást el kellett juttatni a cégbírósághoz, mely az adott Cg (általános, vizsgálati) és/vagy okmánytári számon irattározta az újabb iratokat. Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: 1841-től Magyarországon csak az számított rendes kereskedőnek, aki üzletét bejegyeztette és tevékenységéről könyvet vezetett. Az 1875. évi kereskedelmi törvény értelmében minden nyilvános számadásra kötelezett vállalatot, társas céget, valamint a kisipar körét meghaladó üzletkörű egyéni céget, a vállalat székhelye/telephelye szerint illetékes törvényszéknél felállított cégjegyzékbe be kellett jegyeztetni. Így a cégjegyzéket Budapesten 1876-1914. között a Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék, majd megszűnésével, 1915-től a Budapesti Királyi Törvényszék vezette. 1945 után a jogszolgáltatási szervezet átalakítása és a vállalatok államosítása is tükröződik a cégbírósági működésben. A Budapesti Királyi Törvényszék 1945-től Budapesti Törvényszék, 1950-1954. között Budapesti Megyei Bíróság, 1954-től pedig Fővárosi Bíróság néven működött. A bíróság cégbírósági feladata formálisan megmaradt a további évtizedekben is, ténylegesen azonban ez a feladatkör elsorvadt. Az államosítási folyamat utolsó lépéseként 1949 decemberében a tíz főt alkalmazó vállalatokat is államosították, így gyakorlatilag a gazdasági életben ekkor már csak állami vállalatok léteztek. 1950. augusztusában a 199/1950. minisztertanácsi rendelet szerint: "Az állami vállalatokat és egyéb állami gazdálkodó szerveket ... nem a cégjegyzékben, hanem a vállalati törzskönyvben kell nyilvántartani..." (1.§. 1.bek.) E mellett a cégjegyzés is tovább él: "A vállalat tárgya szerint illetékes miniszter elrendelheti, hogy az állami vállalatot a vállalati törzskönyvön felül a cégjegyzékbe is bejegyezzék." (6.§. 2. bek.). Az 1968. évi számvitelről szóló törvényerejű rendelet is rendelkezik a cégbíróságról: a cégjegyzékben szereplő vállalatok éves mérlegüket a cégbíróságnak is kötelesek megküldeni. Hatáskör és feladat: A cégbíróságként működő törvényszék(ek) hatásköre valamennyi olyan bejegyzést kérő cégre kiterjedt, melynek székhelye vagy telephelye Budapesten volt. 1927-től a tudomására jutott megszűnt cégeket hivatalból törölte. Feladata volt a bejegyeztetni kívánt cégnév ellenőrzése, a bejegyzéshez szükséges és előírt iratok vizsgálata, a működés során kötelezően beküldendő iratok (pl. közgyűlési jegyzőkönyvek, mérlegek, tagnévsorok) ellenőrzése; cégjegyzék vezetése, nyilvántartások naprakész karbantartása, iratok szakszerű irattározása. A cégjegyzés 1950 augusztusától sem nem szűnt meg, de csak a külkereskedelmi joggal rendelkező vagy vegyes tulajdonú vállalatokat vezették be a cégjegyzékbe. Hatáskör jogszabály: 1840: XVI. tc. 1875: XXXVII. tc. 1871:XXXI. tc. 1912:XLIV. tc 1927: III. tc. 1949. évi 9. tvr. 2280/1949. Korm. sz. rendelet 20 000/1949. IM. sz. rendelet 199/1950. (VIII. 6.) MT. sz. rendelet 1/150. (IX. 30.) PM. sz. rendelet 177 000/1950. (XII. 10.) IM. sz. rendelet 1968. évi 33. tvr. 1985. évi 16. tvr. Felépítés, hierarchia: A törvényszék, illetve megyei/fővárosi bíróság mint cégbíróság intézte és kezelte a bejegyzésekkel kapcsolatos ügyeket. A céghivatal vezette a cégjegyzéseket, segédleteket. Megszűnés jogszabály: 1840: XVI. tc. 1875: XXXVII. tc. 1871:XXXI. tc. 1912:XLIV. tc 1927: III. tc. 1949. évi 9. tvr. 2280/1949. Korm. sz. rendelet 20 000/1949. IM. sz. rendelet 199/1950. (VIII. 6.) MT. sz. rendelet 1/150. (IX. 30.) PM. sz. rendelet 177 000/1950. (XII. 10.) IM. sz. rendelet 1968. évi 33. tvr. 1985. évi 16. tvr. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Közirat Másolatok: Másolatok létezése: A segédletekről készültek másolatok: Mikrofilm: Mutatók, cégjegyzékek, újraszerkesztett cégjegyzékek mikrofilmtári jelzete: XV.20.49 Digitális: A segédletek a kutatótermi gépeken hozzáférhetőek (95236 JPG fájl, 662 GB). | |
| HU BFL VII.2.f | Letéti ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1872-1949 | |
| Terjedelem: 0,71 ifm | |
| Másolatok: A letett végrendeletekről (Lv.-sorozat) 535 digitális kép készült, amely interneten is elérhető (levéltári kutatótermi kikérése felesleges). | |
| HU BFL VII.2.g | Döntőbírósági peres iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1933-1935 | |
| HU BFL VII.3 | A Pesti Első Bíróságú Királyi Váltótörvényszék /1854-1861 között Pesti Császári és Királyi Kereskedelmi Törvényszék/ iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1841-1876 [1819-] Megjegyzés: 1841-1872 | |
| Terjedelem: 2,77 ifm | |
| HU BFL VII.3.a | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1841-1854 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| HU BFL VII.3.b | Peres iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1841-1864 [1819-] | |
| Terjedelem: 0,56 ifm | |
| HU BFL VII.3.c | Cégjegyzékek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1864-1876 | |
| Terjedelem: 2,07 ifm | |
| HU BFL VII.4 | Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1869-1914 | |
| Terjedelem: 0,78 ifm | |
| HU BFL VII.5 | Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1897-1950 [1896-1952] | |
| Terjedelem: 744,48 ifm | |
| HU BFL VII.5.a | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1908-1950 | |
| Terjedelem: 11,94 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.5.b | Fegyelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1897-1941 | |
| Terjedelem: 1,56 ifm | |
| HU BFL VII.5.c | Büntető perek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1917-1950 [1896-1952] | |
| Terjedelem: 498,34 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.5.d | Fiatalkorúak bíróságának iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1913-1944 [1911-1950] | |
| Terjedelem: 122,94 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.5.e | Népbíróságtól átvett peres ügyek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1949-1950 | |
| Terjedelem: 110,7 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva Másolatok: Az iratra leadott kérés teljesítése digitális másolattal történik. - A teljes állagról adatbázis és mikrofilm áll rendelkezésére, illetőleg a mikrofilmekről, 7727 büntető ügyre lebontva, összesen 867019 digitális kép készült, amely – jogosultság megfelelő igazolása esetén – kutatói tárhelyre kérve kutatható. | |
| HU BFL VII.6 | Budapesti I-III. Kerületi Királyi Járásbíróság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1896-1950 Megjegyzés: 1871-1950 | |
| Terjedelem: 11,44 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.6.a | Polgári peres és perenkívüli iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1950 | |
| Terjedelem: 7,68 ifm | |
| HU BFL VII.6.e | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1950 | |
| Terjedelem: 1,6 ifm | |
| Másolatok: Az állaghoz 14340 kép készült, amely valamennyi, a Járásbíróságon 1896-1950 között kihirdetett végrendeleteket digitálisan kutathatóvá teszi. | |
| HU BFL VII.6.f | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 1,08 ifm | |
| HU BFL VII.7 | Budapesti IV. Kerületi Királyi Járásbíróság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1894-1914 | |
| Terjedelem: 1,3 ifm | |
| HU BFL VII.7.a | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1898-1913 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL VII.7.b | Sommás perek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1894-1914 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL VII.7.c | Hagyatéki ügyek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1908-1911 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL VII.7.d | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1914 | |
| Terjedelem: 0,58 ifm | |
| Másolatok: Az állaghoz 2713 kép készült, amely a Járásbíróságon összesen 389 alkalommal kihirdetett végrendeleteket (teljes állag) teszi digitálisan kutathatóvá. | |
| HU BFL VII.8 | Budapesti V. Kerületi Királyi Járásbíróság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1896-1914 Megjegyzés: 1894-1914 | |
| Terjedelem: 2,28 ifm | |
| HU BFL VII.8.a | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1898-1913 | |
| Terjedelem: 0,68 ifm | |
| HU BFL VII.8.b | Sommás perek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1910-1914 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL VII.8.c | Hagyatéki és végrehajtási ügyek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1899-1910 | |
| Terjedelem: 0,62 ifm | |
| HU BFL VII.8.d | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1914 | |
| Terjedelem: 0,86 ifm | |
| Másolatok: Az állaghoz 3322 kép készült, amely a Járásbíróságon összesen 525 alkalommal kihirdetett végrendeleteket (teljes állag) teszi digitálisan kutathatóvá. | |
| HU BFL VII.9 | Budapesti VI. Kerületi Királyi Járásbíróság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1894-1914 | |
| Terjedelem: 1,67 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.9.a | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1898-1914 | |
| Terjedelem: 0,27 ifm | |
| HU BFL VII.9.b | Sommás perek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1894-1913 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL VII.9.c | Hagyatéki ügyek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1902-1909 | |
| Terjedelem: 0,62 ifm | |
| HU BFL VII.9.d | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1914 | |
| Terjedelem: 0,54 ifm | |
| Másolatok: Az állaghoz 3001 kép készült, amely a Járásbíróságon összesen 841 alkalommal kihirdetett végrendeleteket (teljes állag) teszi digitálisan kutathatóvá. | |
| HU BFL VII.10 | Budapesti VII. Kerületi Királyi Járásbíróság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1894-1914 | |
| Terjedelem: 1,13 ifm | |
| HU BFL VII.10.a | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1898-1906 | |
| Terjedelem: 0,15 ifm | |
| HU BFL VII.10.b | Sommás perek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1894-1913 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL VII.10.c | Hagyatéki ügyek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1898-1909 | |
| Terjedelem: 0,38 ifm | |
| HU BFL VII.10.d | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1914 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Másolatok: Az állaghoz 1681 kép készült, amely a Járásbíróságon összesen 561 alkalommal kihirdetett végrendeleteket (teljes állag) teszi digitálisan kutathatóvá. | |
| HU BFL VII.11 | Budapesti VIII-X. Kerületi Királyi Járásbíróság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1896-1914 | |
| Terjedelem: 2,3 ifm | |
| HU BFL VII.11.a | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1902-1914 | |
| Terjedelem: 0,32 ifm | |
| HU BFL VII.11.b | Sommás perek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1899-1913 | |
| Terjedelem: 0,32 ifm | |
| HU BFL VII.11.c | Hagyatéki ügyek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1898-1913 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL VII.11.d | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1914 | |
| Terjedelem: 1,42 ifm | |
| Másolatok: Az állaghoz 6820 kép készült, amely a Járásbíróságon összesen 1770 alkalommal kihirdetett végrendeleteket (teljes állag) teszi digitálisan kutathatóvá. | |
| HU BFL VII.12 | Budapesti Központi Királyi Járásbíróság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1913-1950 [-1952] Megjegyzés: 1878-1952 | |
| Terjedelem: 218,9 ifm | |
| HU BFL VII.12.a | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1914-1950 | |
| Terjedelem: 25 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.12.b | Peres és perendkívüli iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1913-1950 | |
| Terjedelem: 157,88 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.12.c | Társadalombiztosítási perek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1932-1948 | |
| Terjedelem: 31,92 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.12.e | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1914-1950 [-1952] | |
| Terjedelem: 4,1 ifm | |
| Másolatok: Az állaghoz 28023 kép készült, amely valamennyi, a Járásbíróságon 1914-1952 között kihirdetett végrendeletet digitálisan kutathatóvá teszi. | |
| HU BFL VII.13 | Budapesti Királyi Büntető Járásbíróság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1892-1950 | |
| Terjedelem: 51,43 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.13.a | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1915-1950 | |
| Terjedelem: 1,23 ifm | |
| HU BFL VII.13.b | Büntetőperek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1892-1950 | |
| Terjedelem: 50,2 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.14 | Budapesti Munkásbiztosítási Választott Bíróság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1915-1921 | |
| Terjedelem: 2,64 ifm | |
| HU BFL VII.14.a | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1918-1921 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL VII.14.b | Peres iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1915-1921 | |
| Terjedelem: 2,52 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.15 | Munkásbiztosítási Felsőbíróság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1932 | |
| Terjedelem: 13,6 ifm | |
| HU BFL VII.15.a | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1932 | |
| Terjedelem: 2,52 ifm | |
| HU BFL VII.15.b | Peres iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1932 | |
| Terjedelem: 11,08 ifm | |
| HU BFL VII.16 | Budapesti Munkásbiztosítási Bíróság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1932 | |
| Terjedelem: 33,48 ifm | |
| HU BFL VII.16.a | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1932 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL VII.16.b | Peres iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1932 | |
| Terjedelem: 33,24 ifm | |
| HU BFL VII.17 | Budapesti Királyi Főügyészség (1946- Budapesti Főállamügyészség) iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1891-1950 | |
| Terjedelem: 82,15 ifm | |
| Tartalom: Az 1872. január 5-én kiadott 1586. számú IM-utasítás 40-48. §§. Szabályozták az ügyészségek iratkezelését. Eszerint a beérkezett iratokat a beérkezés sorrendjében iktatni kellett. A felek nevei szerint külön, az iktatószámot és az irattári számot megadó névmutató (névjegyzéket) volt vezetendő. Az irattárban az egy ügyhöz tartozó, különböző iktatószámmal ellátott iratokat is csomókba egybefűzve kellett őrizni: a csomók, valamint a csomón belüli iratdarabok egyenként külön folyószámot kaptak. A rendeleteket külön csomóban, együtt őrizték, arról időrendi jegyzéket vezetve. A 4600/1899. IM-rendelet a korábbihoz képest részletesebben intézkedett az ügyészségi ügyvitelről (106-167. §§.), de az iratkezelést lényegileg nem szabta át. Így megmaradt az iktatás és az irattározás rendszerének szétválasztása: az egyes, iktatószámokkal ellátott iratdarabokat a csomókban egyesített és lerakott ügyek irattári számát feltüntető irattári sorkönyv segítségével lehetett visszakeresni. A rendelet mindazonáltal a csomók korábbi folyamatos számozása helyett külön tárgyi csoportokat (irattári osztályokat) állított fel, s csak az azokon belül elhelyezett csomókat számoztatta folyamatosan. [...] Szervtörténet: Az állam büntető hatalmának gyakorlására, általánosan a 19. század folyamán létrehozott, Magyarországon folyamatosan 1871-től működő ügyészi szervezet a büntető eljárások során a nyomozást ellenőrizte, illetve büntető perekben a közvádló szerepét töltötte be. Ezen túlmenően a büntetés-végrehajtás, valamint – külön jogszabályokban meghatározott módon – köz- és egyéb intézmények törvényességi felügyeletét látta el. E szervezet keretében kerültek felállításra a főügyészségek, köztük a Budapesti Királyi Főügyészség is. A bíróságoktól független, közvetlenül az igazságügyi miniszternek alárendelt királyi ügyészségeket létrehozó 1871: XXXIII. tc. 26. §-a az ítélőtáblák mellé királyi főügyészt állított, akinek valamennyi, az adott ítélőtábla területén működő ügyészségi tagot alárendelt. Az ügyészi szervezet, s annak keretében – az Erdélyen kívüli országterületre kiterjedő illetékességgel – Budapesti (Pesti) Királyi Főügyészség 1872-től állt fel. Az igazságszolgáltatás szervezetének 1890: XXV. tc.-ben rögzített decentralizációja nyomán a Budapesti Királyi Főügyészség a Budapesti Királyi Ítélőtábla korlátozott illetékességi területére szorítva, a 762/1891. IM-rendeletnek megfelelően, 1891. május 5-én folytatta működését. Az igazságszolgáltatási rendszer átalakítása keretében az 1950: IV. tv. 4. §. (1) bekezdése a főállamügyészségeket – a felsőbíróságokkal (korábbi ítélőtáblákkal) együtt – 1950. december 31-i hatállyal megszűntette. A főállamügyészségek jogköre jórészt a Legfőbb Ügyészségre szállt. A királyi főügyészt az igazságügyi miniszter nevezte ki. Az 1890: XXV. tc. 15. §-a szerint a szervezet élén a királyi főügyész (később főügyészségi elnök) állt, alá beosztva egy vagy több főügyész-helyettessel, berendelt alügyésszel és kezelőszemélyzettel. A számvevőségi teendőket eredetileg az ítélőtáblai számvevőség látta volna el, de miután ezt nem szervezték meg, a főügyészségek gazdasági ügyeit az Igazságügyminisztérium számvevősége intézte. | |
| Hozzáférés és használat: A fond köziratokat tartalmaz. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. Kivételes esetekben (pl. fiatalkorúak ügyei) azonban még előfordulhat védett személyes adat. | |
| HU BFL VII.17.a | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1947-1950 | |
| Terjedelem: 6,21 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.17.b | Általános iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1891-1946 | |
| Terjedelem: 46,08 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.17.c | Büntető eljárások iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1947-1950 | |
| Terjedelem: 29,78 ifm | |
| HU BFL VII.18 | Budapesti Királyi Ügyészség (1946- Budapesti Államügyészség) iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1907-1950 [-1952] Megjegyzés: 1880-1952 | |
| Terjedelem: 173,88 ifm | |
| HU BFL VII.18.a | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1908-1950 [-1952] | |
| Terjedelem: 57,12 ifm | |
| HU BFL VII.18.b | Sajtóperek iratai [megszűnt állag] (Állag) |
| Létrehozás ideje: | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.18.c | Házassági bontóperek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1917-1947 | |
| Terjedelem: 15,44 ifm | |
| HU BFL VII.18.d | Büntetőperek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1907-1950 | |
| Terjedelem: 102,32 ifm | |
| HU BFL VII.19 | Újpesti Királyi Járásbíróság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1950 Megjegyzés: 1883-1950 | |
| Terjedelem: 0,57 ifm | |
| HU BFL VII.19.c | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1941-1950 | |
| Terjedelem: 0,39 ifm | |
| HU BFL VII.19.d | Peres iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,18 ifm | |
| HU BFL VII.20 | Budafoki Királyi Járásbíróság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1956 | |
| Terjedelem: 0,13 ifm | |
| Másolatok: Az állagot kitevő végrendeleti sorozathoz 1244 kép készült, amely valamennyi, a Járásbíróságon kihirdetett végrendeletet digitálisan kutathatóvá teszi. | |
| HU BFL VII.21 | Kispesti Királyi Járásbíróság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1952 | |
| Terjedelem: 0,46 ifm | |
| Másolatok: A végrendeleti sorozathoz 702 kép készült, aminek révén valamennyi, a Járásbíróságon 1930-1942 között kihirdetett végrendelet digitálisan kutathatóvá vált. | |
| HU BFL VII.21.1 | Kihírdetett végrendeletek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1952 | |
| HU BFL VII.21.2 | Peres és perenkívüli ügyek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944-1949 | |
| HU BFL VII.101 | Budapesti Királyi Országos Gyűjtőfogház (1947-től Budapesti Országos Büntetőintézet, 1951-től Budapesti Országos Börtön) iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1896-1951 [1881-1951] | |
| Terjedelem: 97,59 ifm | |
| HU BFL VII.101.a | Ügyviteli iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1901-1944 [-1951] | |
| Terjedelem: 13,1 ifm | |
| HU BFL VII.101.b | Iktató és mutatókönyvek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1897-1944 | |
| Terjedelem: 8,69 ifm | |
| HU BFL VII.101.c | Fegyenctörzskönyvek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1950 | |
| Terjedelem: 3,22 ifm | |
| Másolatok: Az állaghoz 21049 kép készült, amely a teljes állagot digitálisan kutathatóvá teszi. | |
| HU BFL VII.101.d | Rabtörzskönyvek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1950 | |
| Terjedelem: 8,67 ifm | |
| Másolatok: Az állaghoz 8948 kép készült, amely az állag I. törzskönyvi sorozatát (1-9926. szám), azaz az 1896-1911 között felvett törzskönyveket teljesen lefedi. | |
| HU BFL VII.101.e | Fogolytörzskönyvek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1950 | |
| Terjedelem: 13,94 ifm | |
| HU BFL VII.101.f | Fiatalkorúak törzskönyvei (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1910-1927 | |
| Terjedelem: 1,32 ifm | |
| HU BFL VII.101.g | Megfigyelőintézeti törzskönyvek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1911-1945 | |
| Terjedelem: 0,33 ifm | |
| HU BFL VII.101.h | Értesítőjegyzékek, törzskönyvi mutatók (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1912-1947 | |
| Terjedelem: 49,8 ifm | |
| HU BFL VII.101.i | Foglyokról készült nyilvántartások (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1897-1951 [1897-1951] | |
| Terjedelem: 3,33 ifm | |
| HU BFL VII.101.j | Fegyőrség nyilvántartásai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1951 [1881-1952] | |
| Terjedelem: 1,2 ifm | |
| HU BFL VII.101.k | Gazdasági nyilvántartások (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1919-1950 | |
| Terjedelem: 0,63 ifm | |
| HU BFL VII.101.l | megszűnt állag - lásd VII.101.k (Állag) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL VII.101.m | megszűnt állag - lásd VII.101.k (Állag) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL VII.101.n | Szerb utcai Kisegítő Fogház törzskönyvei (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1919-1920 [-1921] | |
| Terjedelem: 0,77 ifm | |
| HU BFL VII.101.o | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1947 [1932-1950] | |
| Terjedelem: 0,15 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
| HU BFL VII.101.p | Elítéltek törzslapjai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1951 | |
| Terjedelem: 4,9 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott Másolatok: Az állaghoz 32541 kép készült, amely az iratanyagot teljesen lefedi. A védett személyes adatot nem tartalmazó rekordokhoz kapcsolódó képek a Hungaricana honlapján elérhetők; más esetben kutatói tárhelyre kérhetők. | |
| HU BFL VII.102 | Budapesti Királyi Büntetőtörvényszéki Fogház iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1895-1950 | |
| Terjedelem: 69,88 ifm | |
| HU BFL VII.102.a | Fogolytörzskönyvek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1895-1950 | |
| Terjedelem: 57,33 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| Másolatok: Az állaghoz 114117 kép készült, amely az iratanyagot 1895-1923 között (4775/1923. törzskönyvi számig) fedi le. | |
| HU BFL VII.102.b | Irodai könyvek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1950 | |
| Terjedelem: 0,85 ifm | |
| HU BFL VII.102.c | Személyzeti könyvek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1937-1948 | |
| Terjedelem: 0,11 ifm | |
| HU BFL VII.102.d | Foglyok nyilvántartásai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1919-1949 | |
| Terjedelem: 4,28 ifm | |
| HU BFL VII.102.e | Pénztári könyvek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1944 | |
| Terjedelem: 5,72 ifm | |
| HU BFL VII.102.f | Értesítőjegyzékek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1898-1920 | |
| Terjedelem: 0,22 ifm | |
| HU BFL VII.102.g | Conti utcai kisegítő fogház törzskönyvei (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1920-1925 | |
| Terjedelem: 1,23 ifm | |
| HU BFL VII.102.h | Margit körúti fogház iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1919-1920 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| HU BFL VII.103 | IV-X. kerületi Büntető Járásbírósági Fogház iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1873-1890 | |
| Terjedelem: 5,46 ifm | |
| Másolatok: Az állaghoz 32098 kép készült, amely az iratanyagot teljesen lefedi. | |
| HU BFL VII.104 | Budapesti Királyi Büntető Járásbírósági Fogház iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1890-1944 [-1949] Megjegyzés: 1890-1944 1949- (szórvány) | |
| Terjedelem: 13,78 ifm | |
| HU BFL VII.104.a | Fogolytörzskönyvek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1890-1951 Megjegyzés: 1890-1923 (1928), ill. 1946-1951 között! | |
| Terjedelem: 10,14 ifm | |
| Másolatok: Az állaghoz 47592 kép készült, amely az iratanyag 1890-1923 közötti részét fedi le. | |
| HU BFL VII.104.b | Tolonctörzskönyvek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1913-1944 [-1949] | |
| Terjedelem: 4,02 ifm | |
| HU BFL VII.104.c | Mosonyi utcai kirendeltség fogolytörzskönyvei (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1951 | |
| HU BFL VII.105 | Budai Királyi Törvényszéki Fogház iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1872-1874 | |
| Terjedelem: 0,42 ifm | |
| Másolatok: Az állaghoz 2068 kép készült, amely az iratanyagot teljesen lefedi. | |
| HU BFL VII.106 | Pesti (1875-től Budapesti) Királyi Törvényszéki Fogház iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1873-1894 | |
| Terjedelem: 9,62 ifm | |
| Másolatok: Az állaghoz 54476 kép készült, amely az iratanyagot teljesen lefedi. | |
| HU BFL VII.107 | I-III. kerületi Büntető Járásbírósági Fogház iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1873-1890 | |
| Terjedelem: 1,54 ifm | |
| Másolatok: Az állaghoz 7772 kép készült, amely az iratanyagot teljesen lefedi. | |
| HU BFL VII.108 | Kispesti Járásbírósági Fogház iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1949-1950 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL VII.109 | Pesterzsébeti Járásbírósági Fogház iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1950 | |
| Terjedelem: 0,35 ifm | |
| HU BFL VII.110 | megszűnt fond (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL VII.151 | Rupp Zsigmond közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875-1918 [-1939] | |
| Terjedelem: 19,1 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben) felvétele. Kötelező a közokirat a következő esetekben: házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (ház. szerz.,) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Tanúsítványok kiállítására vonatkozó hatáskör: okiratok másolatainak hitelesítése, kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítése, és a fordításoknak, a névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről készült jegyzőkönyvek, végrendeletek valamint halálesetre szóló más rendelkezések. A kor magánjoga két alakilag elkülönülő végrendelkezést tett lehetővé: magánvégrendeletet és közvégrendeletet. A magánvégrendelet lehetett: * közjegyzőnél letett, * szóbeli és írásbeli és mindkettő lehetett: * rendes vagy kiváltságos, * az írásbeli pedig lehetett nyílt vagy zárt. Közjegyzőnél letett végrendelet esetén a közjegyző átveszi a végrendeletet tartalmazó zárt borítékot, azt letétbe helyezi és a végrendelkező halálakor felbontja, vagy annak kérésére részére visszaadja. Közvégrendeleteket 1886 után csak közjegyzőnél lehetett tenni. Ezt megelőzően a járásbíróságoknál is lehetett közvégrendeletet tenni, ezután csak kivételesen. Vakok 1875-től csak közvégrendeletet tehettek. Közjegyzőnél letett végrendeletek kellékei a következők: * személyes megjelenés, * két tanú, vagy egy másik közjegyző jelenléte és ezen körülmények feltüntetése az okiraton. Amennyiben nyílt végrendeletet nyújtanak át a közjegyzőnek, akkor fenti körülményeken túl a közjegyzőnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy ügyfele ír és olvas azon a nyelven, amelyen a végrendelet fogalmazódott. Visszavonás esetén külön szabályozás érvényes erre az esetre. A közjegyzői törvény életbe lépése után már csak azok a házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó jogügyletetek voltak érvényesek, amelyek közjegyzői okmányba voltak foglalva. Házasfelek vagyonjogi viszonyaikat szabályozták a házassági szerződések házasság tartamára, illetve halál esetére. A házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. A szerződés egyik felet sem zárhatta ki teljes körűen a rendelkezett vagyonból. 1886-tól szerződés akár a jegyesek, akár pedig a már házasok esetében is megkívánta a közjegyzői okiratba foglalását. Ha a házassági szerződés halál esetére vonatkozó intézkedést is tartalmazott, akkor annak meg kellett felelnie a végrendelkezés esetére előírt követelményeknek. Ha az egyik házas fél végrendelkezés nélkül halt meg, akkor a házassági szerződést tekintették alapnak a vagyoni megosztáshoz. A szerződés csak abban az esetben bonthatták fel egyoldalúan, ha a házasság semmis vagy érvénytelen, ha a házasságot felbontották, ha a házasok ágytól-, asztaltól külön éltek. Ilyen esetekben a szerződésekből származó jogok és igények külön szabályok alá estek. Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt, amelyet azonban már 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálására azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. Hazánkban 1875 augusztus elsejétől kezdtek el működni a magánközjegyzői irodák. A Budapesti királyi Törvényszék területén 1875-ben 12 magánközjegyzői kerületet állítottak fel. Rupp Zsigmond – neves budapesti polgár család tagja, virilis – magánközjegyzői jogosítványa 1875 augusztus 1-től 1897 június 24-ig az I-II. kerületre, ezt követően 1918-ig az V. kerület egyik körzetére volt érvényes. Budai körzetében 1897-től Rónay Károly követte. Bár Rupp Zsigmond már 1917-ben meghalt, az érvényes közjegyzői törvény értelmében helyettese egészen az új közjegyző kinevezéséig Rupp nevével adott ki okiratokat. Jogszabályok: Az intézmény létrehozására az 1874:XXXV., első jelentősebb módosítása az 1884:VII. tc.; a hagyatéki eljárásban történő közreműködésre: előző tc. ill. 1894:XVI. tc. Rendeletek: Rupp áthelyezése: 43380/1897. I.M.; utódjának kinevezése: 502/1918. I.M. Hatáskör: A közjegyző jogcselekmények és jogi jelentőségű tények közhiteles tanúsítására, köziratok készítésére, a hatáskörébe utalt nem peres eljárások lefolytatására, pénz , értéktárgy és értékpapír megőrzésére, jogi tanácsadásra, valamint a felek korlátozott körű képviseletére feljogosított, államilag kinevezett, jogi végzettséggel, szakvizsgával és meghatározott gyakorlati idővel rendelkező személy. A közjegyző tevékenysége során keletkező közokiratok a bennük foglalt tényeket teljes mértékben bizonyítják, tehát hatálya a bírósági ítéletével egyezik. Felépítés, hierarchia: Az igazságügyminiszter nevezte ki. Elsőfokon felügyeleti, fegyelmi és egyben érdekképviseleti szerve a Budapesti (területi) kir. Közjegyzői Kamara. Másodfokú felügyeleti és fegyelmi szerve a Budapesti (területi) kir. Törvényszék. A latin típusú közjegyző jogász, aki az állam felségjogi aktusával nyeri el hivatalát. Az állam a közhitelesség védelme érdekében korlátozza a versenytől a közjegyzők számát. A magánközjegyzők a feleket egyformán tartozik tájékoztatni. Megszűnés, jogutód: 1875. augusztus 1-től 1897 június 24-ig az I-II. kerületre, ezt követően 1918-ig az V. kerület. Budai körzetében 1897-től Rónay Károly követte. Bár Rupp Zsigmond már 1917-ben meghalt, az érvényes közjegyzői törvény értelmében helyettese egészen az új közjegyző kinevezéséig neve alatt adott ki okiratokat. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: közirat Kutathatóság: szabadon kutatható. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.152 | Zimányi Alajos közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875-1909 [-1964] | |
| Terjedelem: 2,24 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.153 | Rónay Károly közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1898-1929 [-1951] | |
| Terjedelem: 5,91 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt, amelyet azonban már 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. Hazánkban 1875. augusztus elsejétől kezdtek el működni a magánközjegyzői irodák. A Budapesti királyi Törvényszék területén 1875-ben 12 magánközjegyzői kerületet állítottak fel. A jövedelmező közjegyzői állások iránti törekvés eredményezte azt, hogy növekedett a közjegyzői állások száma Budapesten, így 1901-ben már 16, 1929-ban 27 körzetben működtek közjegyzők. A körzetek száma a magánközjegyzői intézmény 1949-es felszámolásáig már ugyanennyi maradt. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.153.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1898-1926 | |
| Terjedelem: 5,04 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva | |
| HU BFL VII.153.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1898-1950 | |
| Terjedelem: 0,5 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva | |
| HU BFL VII.153.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1951 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva | |
| HU BFL VII.154 | Sümeghi László közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1933 [-1953] | |
| Terjedelem: 5,2 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható | |
| HU BFL VII.154.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1918-1938 | |
| Terjedelem: 4,2 ifm | |
| HU BFL VII.154.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1920-1937 | |
| Terjedelem: 0,5 ifm | |
| HU BFL VII.154.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1933 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL VII.155 | Rónay Tibor közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1949 [-1955] | |
| Terjedelem: 3,15 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt, amelyet azonban már 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. Hazánkban 1875. augusztus elsejétől kezdtek el működni a magánközjegyzői irodák. A Budapesti királyi Törvényszék területén 1875-ben 12 magánközjegyzői kerületet állítottak fel. A jövedelmező közjegyzői állások iránti törekvés eredményezte azt, hogy növekedett a közjegyzői állások száma Budapesten, így 1901-ben már 16, 1929-ban 27 körzetben működtek közjegyzők. A körzetek száma a magánközjegyzői intézmény 1949-es felszámolásáig már ugyanennyi maradt. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.155.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1950 | |
| Terjedelem: 2,28 ifm | |
| HU BFL VII.155.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1942-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL VII.156 | Kaprinay Endre közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1933-1950 | |
| Terjedelem: 3,97 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.156.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1933-1949 | |
| Terjedelem: 2,3 ifm | |
| HU BFL VII.156.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1931-1950 | |
| Terjedelem: 2,3 ifm | |
| HU BFL VII.156.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL VII.156.d | Működéssel kapcsolatos vegyes iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 [1950-1960] | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL VII.157 | Báthor Gábor közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1909-1922 [-1953] | |
| Terjedelem: 2,34 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. 1919-ben 1489 okiratot, letétet illetve tanúsítványt vett fel, ebből 39 okirat érintett házassági vagyonjogi cselekményt, 252 hagyatéki ügyben járt el, egy alkalommal hajtott végre bírói megbízást. Németül egy iratot sem vett fel. Szervtörténet: Báthor Gábor Budapest II. kerületében volt közjegyző. A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt, amelyet azonban már 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, un latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. Hazánkban 1875. augusztus elsejétől kezdtek el működni a magánközjegyzői irodák. A Budapesti Királyi Törvényszék területén 1875-ben 12 magánközjegyzői kerületet állítottak fel. A jövedelmező közjegyzői állások iránti törekvés eredményezte azt, hogy növekedett a közjegyzői állások száma Budapesten, így 1901-ben már 16, 1929-ban 27 körzetben működtek közjegyzők. A körzetek száma a magánközjegyzői intézmény 1949-es felszámolásáig már ugyanennyi maradt. A budai közjegyzők hagyatéki eljárásokban a következő illetékességgel jártak el (1929/788 közjegyzői kamarai szám alapján) 1875-től a két közjegyző között egyenlő arányban osztotta el az illetékes budai járásbíróság az ügyeket. 1898-tól Rónay Károly csak az I., Zimányi Lajos csak a II. kerület hagyatékait tárgyalták. A Pestvidéki Járásbírósághoz tartozó környező településeken elhalt személyek ügyeit, kettejük „barátságos megosztás szerint egyenlő arányban tárgyalták”. Mivel 1918-tól az I kerületben új közjegyzőséget hoztak létre, a Pestvidéki járásbírósági hagyatékok, ugyancsak egymásközti megállapodás alapján községenként külön-külön, de értékük szerint egyenlő arányban négy részre osztattak. Báthor Gábort a 1908 ban helyezték át Kunszentmártonból. Müködését a II. kerületben 1909. június elsején kezdte meg. Állásáról 1922-ben mondott le. Működése 1922. július 11-én szűnt meg. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.157.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1909-1922 | |
| Terjedelem: 2,3 ifm | |
| HU BFL VII.157.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1919-1922 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.158 | Fodor Antal közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1946 [-1946] | |
| Terjedelem: 2,74 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. A Közjegyzői Kamarákat kötelező tagsággal hívta életre a törvény. A kamarák látták el a közjegyzők képviseletét, megkísérelték a különböző vitás kérdések megoldását és közreműködtek a közjegyzők fegyelmi ügyeiben s felügyeltek a közjegyzők hivatalos működésére is. A közjegyzői hatáskör megállapításában a törvény nagyon konzervatív volt, illetve a függetlenség elve is csak megszorításokkal érvényesült. A közjegyzői okiratok végrehajthatóságának elve is sérült az új törvény során, nem vonatkozott az egész ország területére, csak bizonyos feltételek mellett. Emiatt vált szükségessé a törvény kiegészítése. Az 1886. évi VII. tc. a közjegyzői hatáskört kiszélesítette. A közjegyzői kinevezést az ügyvédi, vagy bírói vizsga letételén kívül három évi gyakorlathoz kötötte, mely gyakorlatot közjegyzőjelöltként lehetett megszerezni. Célul tűzte ki a közjegyzők jövedelemforrásának növelését is. Kimondta, hogy mindazon örökösödési ügyekben, amelyek a királyi járásbíróságok vagy gyámhatóságok hatósági körébe tartoznak, a tárgyalás vezetése a közjegyzőre bízandó. A közjegyzőkre bízta a hitbizományi javak leltározását, a fontosabb csődtömegek leltározását. Fontos újítás volt az 1894. évi XVI. tc., mely a hagyatékok tárgyalását is a közjegyzőkre bízza. A közjegyzők illetékessége annak a törvényszéknek a területére terjedt ki, ahol a székhelye volt. A közjegyzői törvény a budapesti közjegyzők illetékességét a pesti, budai és a pestvidéki törvényszékek területére állapította meg. Az ügyfelek azonban bármelyik közjegyzőhöz fordulhattak, kivéve az örökösödési ügyeket, ahol az 1894:XVi tc. elhatárolta a közjegyzők illetékességi körét lakóhely, az elhalálozás helye, vagy a hagyatéki vagyon fekvése szerint. Az elkövetkezendő évtizedekben jórészt újabb közjegyzői irodákat létrehozó, illetve megszüntető rendeletek láttak napvilágot. A közjegyzői rendszert újra átformáló rendeletek már a II. világháború után keletkeztek. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.158.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1946 | |
| Terjedelem: 2,42 ifm | |
| HU BFL VII.158.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1942-1946 | |
| Terjedelem: 0,74 ifm | |
| HU BFL VII.158.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1931 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL VII.159 | Déchy Aladár közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1926 [-1953] | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Déchy Aladárnak csak okiratai maradtak fenn, hagyatéki ügyek nem kerültek a levéltár őrizetébe. 1922-től 1926-ig, a halála után még más által befejezett ügyekkel együtt, több, mint 1800 okirata maradt fenn. 1922-ben 257, 1923-ban 645, 1924-ben 466, 1925-ben 380, míg 1926-ból 91 darab okirata maradt fenn. Az 1926-os évet tartalmazó dobozban található a Hitelesítések könyve 1922-1925 és egy beazonosított letét. Az 1922. évet tartalmazó dobozban kapott helyet Oláh Sándor végrendelete. Az okiratok zömét az aláíráshitelesítések teszik ki. Nagyobb számban keletkeztek meghatalmazások, megegyezések, adásvételi szerződések, jogkötelező nyilatkozatok, jegyzőkönyv ténytanúsításról, végrendeletek. Jellemző okirattípusok még: társasági szerződés, letétek (ezek jórészt végrendeletek), értesítvények, kötelezvények, nyilatkozatok, óvás, ajándékozási szerződés, betéti társasági szerződés, házassági szerződés, tartási szerződés, közjegyzői okiratba foglalás, örökbefogadási szerződés, jegyzőkönyv levél kézbesítéséről, jegyzőkönyv árverésről, jegyzőkönyv közlésről, kötvény- és jelzálogszerződés. Déchy Aladár nevében halála után is vettek fel még okiratokat, 1926-ig, az eljáró közjegyző Dr. Kepes Olivér volt. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. A Közjegyzői Kamarákat kötelező tagsággal hívta életre a törvény. A kamarák látták el a közjegyzők képviseletét, megkísérelték a különböző vitás kérdések megoldását és közreműködtek a közjegyzők fegyelmi ügyeiben s felügyeltek a közjegyzők hivatalos működésére is. A közjegyzői hatáskör megállapításában a törvény nagyon konzervatív volt, illetve a függetlenség elve is csak megszorításokkal érvényesült. A közjegyzői okiratok végrehajthatóságának elve is sérült az új törvény során, nem vonatkozott az egész ország területére, csak bizonyos feltételek mellett. Emiatt vált szükségessé a törvény kiegészítése. Az 1886. évi VII. tc. a közjegyzői hatáskört kiszélesítette. A közjegyzői kinevezést az ügyvédi, vagy bírói vizsga letételén kívül három évi gyakorlathoz kötötte, mely gyakorlatot közjegyzőjelöltként lehetett megszerezni. Célul tűzte ki a közjegyzők jövedelemforrásának növelését is. Kimondta, hogy mindazon örökösödési ügyekben, amelyek a királyi járásbíróságok vagy gyámhatóságok hatósági körébe tartoznak, a tárgyalás vezetése a közjegyzőre bízandó. A közjegyzőkre bízta a hitbizományi javak leltározását, a fontosabb csődtömegek leltározását. Fontos újítás volt az 1894. évi XVI. tc., mely a hagyatékok tárgyalását is a közjegyzőkre bízza. A közjegyzők illetékessége annak a törvényszéknek a területére terjedt ki, ahol a székhelye volt. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.159.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1926 | |
| Terjedelem: 1,1 ifm | |
| HU BFL VII.159.d | Működéssel kapcsolatos vegyes iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1925 | |
| HU BFL VII.160 | Fekete László közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1950 | |
| Terjedelem: 4,84 ifm | |
| Tartalom: Közokiratok felvétele. Tanúsítványok kiállítására vonatkozó hatáskör: okiratok másolatainak hitelesítése, fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről készült jegyzőkönyvek, végrendeletek valamint halálesetre szóló más rendelkezések. Hagyatéki eljárásokat folytatott. Ezekben hozott végzéseit bíróságokon lehetett megtámadni. Fekete Lászlónak zömében csak okirati sorozata maradt fenn, hét hagyatéki ügyet őriz a levéltár. 1943-ból kettő, 1946-ból egy, 1949-ből 5 hagyatéki ügy maradt fenn. Az iratanyag végén kaptak helyet a beazonosított letétek. Fekete László 1926-ban 226 okiratot vett fel, 1941-ig 500-800 okiratot keletkeztetett, majd 1941 után már ezer feletti az okiratok száma. 1944-ben volt a legtöbb, 1469 darab. Az okiratok zöme aláíráshitelesítés. Emelett a legtöbb okirat tanusítvány (házastárs elhagyásáról), ajándékozási szerződés, letét (végrendeletek), végrendelet. A többi okirattípus a következő: megállapodás, meghatalmazás, öröklési szerződés, nyilatkozat, társasági szerződés, örökbefogadási szerződés, vagyonátruházási szerződés, egyezség, megállapodás, házassági szerződés, jegyzőkönyv levél kézbesítéséről, jegyzőkönyv választói névjegyzék átvételéről Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével kutatható. | |
| HU BFL VII.160.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1950 | |
| HU BFL VII.160.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1943-1949 | |
| HU BFL VII.161 | Deszkáss Gusztáv közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1898-1913 [-1930] | |
| Terjedelem: 0,74 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi rendszer felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.161.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1898-1913 | |
| Terjedelem: 0,74 ifm | |
| HU BFL VII.161.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1910-1913 | |
| HU BFL VII.162 | Stern József közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1913-1928 [1905-1973] | |
| Terjedelem: 2,56 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható | |
| HU BFL VII.162.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1913-1928 | |
| Terjedelem: 2,56 ifm | |
| HU BFL VII.162.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1930 [-1950] | |
| HU BFL VII.163 | Lénárt Dezső közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1949 [-1955] | |
| Terjedelem: 2,04 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Aláírás hitelesítései nem kerültek selejtezésre, de hagyatéki ügyei nem kerültek a levéltár őrizetébe. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.163.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1949 | |
| HU BFL VII.163.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1949 | |
| HU BFL VII.164 | Sárközi Sándor közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1943 [-1946] | |
| Terjedelem: 1,5 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Aláírás hitelesítései nem kerültek selejtezésre, de hagyatéki ügyei egyetlen kivétellel nem kerültek a levéltár őrizetébe. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. Másolatok: IX. 260. Budapesti Királyi Közjegyzők Kamarája, 1875-1949. 164 doboz, 20 kötet, 20,86 fm. (A kamarai iratanyag első 25 éve meglehetősen töredékes.) XVII. 500 A Budapesti Közjegyzői Kamara Igazolóbizottságának iratai | |
| HU BFL VII.164.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1943 | |
| Terjedelem: 1,3 ifm | |
| HU BFL VII.164.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1937 | |
| HU BFL VII.164.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1943 [-1946] | |
| HU BFL VII.165 | Kozma György közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1941 [-1973] | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Tartalom: Irattípusok, ügy- és tárgykörök, tartalom (fond- és állagszinten) Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Aláírás hitelesítései nem kerültek selejtezésre, de hagyatéki ügyei nem kerültek a levéltár őrizetébe. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.165.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1941 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| HU BFL VII.165.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1942 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.165.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1941 [-1953] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.166 | Szilléry Péter közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1949 | |
| Terjedelem: 0,44 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.166.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1941-1949 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL VII.166.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1949 [-1952] | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL VII.167 | Haviár Gyula közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1943-1944 [-1952] | |
| Terjedelem: 0,29 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.167.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1943-1946 | |
| HU BFL VII.167.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1943-1945 | |
| HU BFL VII.168 | Görgei István közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875-1911 [-1952] Megjegyzés: 1875-1911 1952- (szórvány) | |
| Terjedelem: 3,3 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Aláírás hitelesítéseit selejtezte, hagyatéki ügyei nem maradtak fenn. Fennmaradt okiratanyaga teljesen fel van dolgozva a levéltár társadalomtörténeti adatbázisában, illetve az iratok digitalizálva is vannak, a honlapon keresztül kutathatók. Okiratainak hozzávetőlegesen egyharmada szerződés (ezen belül is leginkább adásvételi- vagy házassági szerződések, de emellett találhatóak még benne ajándékozási-, bérleti-, örökbefogadási-, valamint házastársak közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések is). A szerződések mellett az okiratok mintegy tizedét különféle jegyzőkönyvek (sorsolási, közgyűlési stb.) teszik ki. A jegyzőkönyvekhez hasonló arányban vett fel Görgei István végrendeleteket is. Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: A közjegyzői intézmény rövid története A középkori eredetű hiteles helyi rendszer felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. A Közjegyzői Kamarákat kötelező tagsággal hívta életre a törvény. A kamarák látták el a közjegyzők képviseletét, megkísérelték a különböző vitás kérdések megoldását és közreműködtek a közjegyzők fegyelmi ügyeiben s felügyeltek a közjegyzők hivatalos működésére is. A közjegyzői hatáskör megállapításában a törvény nagyon konzervatív volt, illetve a függetlenség elve is csak megszorításokkal érvényesült. A közjegyzői okiratok végrehajthatóságának elve is sérült az új törvény során, nem vonatkozott az egész ország területére, csak bizonyos feltételek mellett. Emiatt vált szükségessé a törvény kiegészítése. Az 1886. évi VII. tc. a közjegyzői hatáskört kiszélesítette. A közjegyzői kinevezést az ügyvédi, vagy bírói vizsga letételén kívül három évi gyakorlathoz kötötte, mely gyakorlatot közjegyzőjelöltként lehetett megszerezni. Célul tűzte ki a közjegyzők jövedelemforrásának növelését is. Kimondta, hogy mindazon örökösödési ügyekben, amelyek a királyi járásbíróságok vagy gyámhatóságok hatósági körébe tartoznak, a tárgyalás vezetése a közjegyzőre bízandó. A közjegyzőkre bízta a hitbizományi javak leltározását, a fontosabb csődtömegek leltározását. Fontos újítás volt az 1894. évi XVI. tc., mely a hagyatékok tárgyalását is a közjegyzőkre bízza. A közjegyzők illetékessége annak a törvényszéknek a területére terjedt ki, ahol a székhelye volt. A közjegyzői törvény a budapesti közjegyzők illetékességét a pesti, budai és a pestvidéki törvényszékek területére állapította meg. Az ügyfelek azonban bármelyik közjegyzőhöz fordulhattak, kivéve az örökösödési ügyeket, ahol az 1894:XVI tc. elhatárolta a közjegyzők illetékességi körét lakóhely, az elhalálozás helye, vagy a hagyatéki vagyon fekvése szerint. (A budai közjegyzők illetékessége hagyatéki ügyekben a budafoki járásbíróság területére is kiterjedt.) Az elkövetkezendő évtizedekben jórészt újabb közjegyzői irodákat létrehozó, illetve megszüntető rendeletek láttak napvilágot. A közjegyzői rendszert újra átformáló rendeletek már a II. világháború után keletkeztek. Görgei István, görgői és toporci (Késmárk, 1825. február 23. - Budapest, 1912. január 13.) | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Közirat A fennmaradt iratanyag kutatása történhet a társadalomtörténeti adatbázis segítségével, illetve az ügykönyvek és névmutatóik átnézésével. Emellett megvan Görgei lajstroma 1894-től az általa vezetett hagyatéki ügyekről, 1876-tól a letétekről és 1875-től a végrendelkezőkről. Ügykönyvét lemondása után 1912-ig használta még utóda, Hedry Aladár, hagyatéki lajstromát pedig 1928-ig. Letétkönyvét és a bírói megbízások könyvét 1952-ig vezették utódai. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. | |
| HU BFL VII.168.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1875-1910 | |
| Terjedelem: 3,32 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva | |
| HU BFL VII.168.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1894-1911 [-1928] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva | |
| HU BFL VII.169 | Máday Sándor közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875-1878 | |
| Terjedelem: 0,62 ifm | |
| HU BFL VII.170 | Jeszenszky Dániel /Danó közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1879-1900 | |
| Terjedelem: 4,62 ifm | |
| HU BFL VII.171 | Hedry Aladár közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1911-1947 [1900-] Megjegyzés: 1900- (szórvány) 1911-1947 | |
| Terjedelem: 9,04 ifm | |
| HU BFL VII.171.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1911-1947 | |
| HU BFL VII.171.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1911-1947 | |
| Terjedelem: 0,64 ifm | |
| HU BFL VII.171.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.172 | Cholnoky Imre közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1925-1947 [-1950] Megjegyzés: 1925-1947 1950- (szórvány) | |
| Terjedelem: 5,24 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.172.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1947 | |
| HU BFL VII.172.b | Hagyatéki ügy (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1938-1947 [1931] | |
| HU BFL VII.173 | Gászner Béla közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875-1919 [-1955] Megjegyzés: 1875-1919 1955- (szórvány) | |
| Terjedelem: 20,35 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.173.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1875-1919 | |
| Terjedelem: 18,48 ifm | |
| HU BFL VII.173.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1875-1919 [1928-] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.174 | Gorove Antal közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875-1881 | |
| Terjedelem: 1,01 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Aláírás-hitelesítéseit nem selejtezte, hagyatéki ügyei nem maradtak fenn. Fennmaradt okiratanyaga teljesen fel van dolgozva a levéltár társadalomtörténeti adatbázisában, illetve az iratok digitalizálva is vannak, a honlapon keresztül kutathatók. A selejtezés elmaradása miatt iratanyaga mintegy kétharmadát az aláírás-hitelesítések teszik ki. Okiratai között kisebb arányban szerződések (adásvételi-, ajándékozási-, bérleti-, házassági szerződések), jegyzőkönyvek (sorsolási-, letéti-, közgyűlési jegyzőkönyvek, ténytanúsítások) taálhatóak. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Gorove Antal, gattájai (Kosgyán, 1822. október 30. - Budapest, 1881. november 27.) 1858-tól praktizált ügyvédként, 1870 és 1872 között a Katonai Feltörvényszék elnöke (1872-ben nyugdíjazták). A Budapesti Közjegyzői Kamara első elnöke. Budapest V. kerület 1. körzetének közjegyzője 1875. augusztus 1-től haláláig. Német nyelvű okiratokat is felvehetett, de nyelvjogosítványának száma nem ismert. Utódai körzetében: Grubiczy László (1881-1882), Mannheimer Ignác (1882-1896), Stamberger Ferenc (1896-1935), Somogyi Béla (1935-1949) Az iroda 1949-ben megszűnt, iratait Füredy Jenő vette át (V/2. sz. iroda). | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Közirat Kutathatóság: Szabadon kutatható A fennmaradt iratanyag kutatása történhet a társadalomtörténeti adatbázis segítségével, illetve az ügykönyvek és névmutatóik átnézésével (a mutatók csak 1879-cel bezárólag tartalmazzák az ügyfelek adatait). Emellett megvan még betűsoros jegyzéke a hagyatékokról és bírói megbízásokról, tárgyalási naplója, valamint jegyzék a fordítások hitelesítéséről. Másolatok: Másolatok létezése: Digitális: Budapest Főváros Levéltára, Társadalomtörtnéti Adatbázis | |
| HU BFL VII.174.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1875-1881 | |
| Terjedelem: 0,97 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva | |
| HU BFL VII.174.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1875-1881 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva | |
| HU BFL VII.175 | Steinbach István közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875-1897 | |
| Terjedelem: 6,07 ifm | |
| HU BFL VII.176 | Stamberger Ferenc közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1896-1935 [-1949] Megjegyzés: 1896-1935 1949- (szórvány) | |
| Terjedelem: 29,62 ifm | |
| HU BFL VII.176.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1935 | |
| Terjedelem: 29,52 ifm | |
| HU BFL VII.176.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1935 [-1949] | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL VII.176.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1935 [-1949] | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL VII.177 | Hajós Béla Ödön közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1926 [-1955] Megjegyzés: 1918-1926 1955- (szórvány) | |
| Terjedelem: 2,74 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.177.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1918-1926 | |
| HU BFL VII.177.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1918-1925 | |
| HU BFL VII.178 | Barcs Béla közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1939 | |
| Terjedelem: 3,31 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Barcs Béla 1919-ben 75 okiratot vett fel: ebből 12 okirat érintett házassági vagyonjogi cselekmény (hozomány átvétele 3, házassági szerződés 9), 4 adásvételi szerződés, 17 kölcsönszerződés, 4 letét illetve tanúsítvány volt. Négy okiratot németül vett fel. 44 hagyatéki ügyet indított, egy alkalommal hajtott végre bírói megbízást és 26 alkalommal vett fel magánbeadványt. Ebben az évben 1094 tanúsítványt (hitelesítések és tanúsítványok) állított ki. 1928-ban 16 házastársak, illetve jegyesek között született vagyonjogi vonatkozású, 47 egyéb közjegyzői okiratot (6 adásvételi szerződést, egy egyéb vagyonátruházási szerződést, 20 kölcsönszerződést stb.) vett fel. Egyetlen okiratot vett fel németül. Ebben az évben 3430 tanúsítványt (hitelesítések, tanúsítványok és váltó óvások) állított ki. Egy végrendeletet készített és hét darabot őrizetbe vett. Emellett 60 hagyatéki eljárást indított el, hat végrendeletet hirdetett ki, bírói megbízásból hét árverésen vett részt és két tömeg (hagyaték) felosztást végzett. Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: Barcs Béla Budapest V. kerületében volt közjegyző. Irodája a Dorottya utca 8. sz. alatt működött. A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt, amelyet azonban már 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. Hazánkban 1875. augusztus elsejétől kezdtek el működni a magánközjegyzői irodák. A Budapesti Királyi Törvényszék területén 1875-ben 12 magánközjegyzői kerületet állítottak fel. A jövedelmező közjegyzői állások iránti törekvés eredményezte azt, hogy növekedett a közjegyzői állások száma Budapesten, így 1901-ben már 16, 1929-ben 27 körzetben működtek közjegyzők. A körzetek száma a magánközjegyzői intézmény 1949-es felszámolásáig már ugyanennyi maradt. Az V. kerület 3. körzetében elődje Rupp Zsigmond (1897-1918) volt. Barcs Bélát Kisvárdáról helyezték át. 1938. június 23-án meghalt, de a közjegyzői törvény értelmében az irodai működést helyettese folytatta tovább, az iroda 1939-es megszűntetéséig. Az V. kerületi közjegyzők hagyatéki eljárásokban hónapok szerinti változó illetékességgel jártak el. Létrehozás jogszabály: Az intézmény létrehozására az 1874: XXXV., első jelentősebb módosítása az 1884:VII. tc.; a hagyatéki eljárásban történő közreműködésre: előző tc. ill. 1894: XVI. tc., valamint az 1927: IV. tc. Áthelyezése: 6370/1918 I.M. elnöki sz. Nyelvjogosítványának IM. száma nem ismert. Hatáskör és feladat: A közjegyző jogcselekmények és jogi jelentőségű tények közhiteles tanúsítására, köziratok készítésére, a hatáskörébe utalt nem peres eljárások lefolytatására, pénz, értéktárgy és értékpapír megőrzésére, jogi tanácsadásra, valamint a felek korlátozott körű képviseletére feljogosított, államilag kinevezett, jogi végzettséggel, szakvizsgával és meghatározott gyakorlati idővel rendelkező személy. A közjegyző tevékenysége során keletkező közokiratok a bennük foglalt tényeket teljes mértékben bizonyítják, tehát hatálya a bírósági ítéletével egyezik. Kötelező a közokirat a következő esetekben: házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések (házassági szerződés), ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Tanúsítványok kiállítására vonatkozó hatáskör: okiratok másolatainak hitelesítése, kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítése, fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítése. Felvehetett végrendeleteket, valamint halálesetre szóló más rendelkezéseket is. A kor magánjoga két alakilag elkülönülő végrendelkezést tett lehetővé: magánvégrendeletet és közvégrendeletet. A magánvégrendelet lehetett: közjegyzőnél letett, szóbeli és írásbeli és mindkettő lehetett: rendes vagy kiváltságos, az írásbeli pedig lehetett nyílt vagy zárt. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.178.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1918-1939 | |
| HU BFL VII.178.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1919-1939 | |
| HU BFL VII.178.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1939 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.178.d | Működéssel kapcsolatos vegyes iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1939 | |
| HU BFL VII.179 | Lázár Ferenc közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1919-1949 [-1956] Megjegyzés: 1919-1949 1956- (szórvány) | |
| Terjedelem: 11,14 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.179.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1919-1949 | |
| Terjedelem: 11,71 ifm | |
| HU BFL VII.179.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1927-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL VII.179.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1946 [-1956] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.179.d | Működéssel kapcsolatos vegyes iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1938-1944 | |
| HU BFL VII.180 | Barcs Ernő közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1952 [-1956] | |
| Terjedelem: 13,34 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Az okiratok típusai: aláíráshitelesítések, meghatalmazások, megegyezések, adásvételi szerződések, jogkötelező nyilatkozatok, jegyzőkönyv ténytanúsításról, végrendeletek, értesítvények, kötelezvények, nyilatkozatok, óvás, ajándékozási szerződés, házassági szerződés, tartási szerződés, közjegyzői okiratba foglalás, örökbefogadási szerződés, jegyzőkönyv levél kézbesítéséről. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. A Közjegyzői Kamarákat kötelező tagsággal hívta életre a törvény. A kamarák látták el a közjegyzők képviseletét, megkísérelték a különböző vitás kérdések megoldását és közreműködtek a közjegyzők fegyelmi ügyeiben s felügyeltek a közjegyzők hivatalos működésére is. A közjegyzői hatáskör megállapításában a törvény nagyon konzervatív volt, illetve a függetlenség elve is csak megszorításokkal érvényesült. A közjegyzői okiratok végrehajthatóságának elve is sérült az új törvény során, nem vonatkozott az egész ország területére, csak bizonyos feltételek mellett. Emiatt vált szükségessé a törvény kiegészítése. Az 1886. évi VII. tc. a közjegyzői hatáskört kiszélesítette. A közjegyzői kinevezést az ügyvédi, vagy bírói vizsga letételén kívül három évi gyakorlathoz kötötte, mely gyakorlatot közjegyzőjelöltként lehetett megszerezni. Célul tűzte ki a közjegyzők jövedelemforrásának növelését is.Kimondta, hogy mindazon örökösödési ügyekben, amelyek a királyi járásbíróságok vagy gyámhatóságok hatósági körébe tartoznak, a tárgyalás vezetése a közjegyzőre bízandó. A közjegyzőkre bízta a hitbizományi javak leltározását, a fontosabb csődtömegek leltározását. Fontos újítás volt az 1894. évi XVI. tc., mely a hagyatékok tárgyalását is a közjegyzőkre bízza. A közjegyzők illetékessége annak a törvényszéknek a területére terjedt ki, ahol a székhelye volt. A közjegyzői törvény a budapesti közjegyzők illetékességét a pesti, budai és a pestvidéki törvényszékek területére állapította meg. Az ügyfelek azonban bármelyik közjegyzőhöz fordulhattak, kivéve az örökösödési ügyeket, ahol az 1894:XVi tc. elhatárolta a közjegyzők illetékességi körét lakóhely, az elhalálozás helye, vagy a hagyatéki vagyon fekvése szerint. Az elkövetkezendő évtizedekben jórészt újabb közjegyzői irodákat létrehozó, illetve megszüntető rendeletek láttak napvilágot. A közjegyzői rendszert újra átformáló rendeletek már a II. világháború után keletkeztek. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.180.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1952 | |
| Terjedelem: 10,86 ifm | |
| HU BFL VII.180.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1952 | |
| Terjedelem: 1,64 ifm | |
| HU BFL VII.180.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1952 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.180.d | Működéssel kapcsolatos vegyes iartok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1936-1949 | |
| HU BFL VII.181 | Pálmai Lajos közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1937 | |
| Terjedelem: 2,78 ifm | |
| HU BFL VII.181.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1937 | |
| Terjedelem: 2,62 ifm | |
| HU BFL VII.181.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.182 | Somogyi Béla közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1949 | |
| Terjedelem: 3,16 ifm | |
| HU BFL VII.182.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1935-1949 | |
| Terjedelem: 2,82 ifm | |
| HU BFL VII.182.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1949 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL VII.183 | Tokaji Nagy Lajos közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875-1900 [-1949] Megjegyzés: 1875-1900 1949- (szórvány) | |
| Terjedelem: 3,76 ifm | |
| HU BFL VII.184 | Weinmann Fülöp közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875-1912 [-1949] Megjegyzés: 1875-1912 1949- (szórvány) | |
| Terjedelem: 11,28 ifm | |
| HU BFL VII.184.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1875-1912 | |
| Terjedelem: 11,24 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva | |
| HU BFL VII.184.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1875-1912 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva | |
| HU BFL VII.185 | Weiser Károly közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875-1895 [-1931] Megjegyzés: 1875-1895 1931- (szórvány) | |
| Terjedelem: 11,32 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.186 | Schilling Rudolf közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1895-1913 | |
| Terjedelem: 4,92 ifm | |
| HU BFL VII.186.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1895-1913 | |
| Terjedelem: 4,9 ifm | |
| HU BFL VII.186.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1895-1897 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.187 | Holitscher Szigfrid közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1946 [-1956] Megjegyzés: 1912-1946 1956- (szórvány) | |
| Terjedelem: 9,02 ifm | |
| HU BFL VII.187.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1912-1946 | |
| Terjedelem: 7,52 ifm | |
| HU BFL VII.187.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1946 | |
| Terjedelem: 1,12 ifm | |
| HU BFL VII.187.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1914-1934 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| HU BFL VII.188 | Róth Zsigmond közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1923 [-1956] Megjegyzés: 1912-1923 kb. 1956- (szórvány) | |
| Terjedelem: 1,72 ifm | |
| HU BFL VII.188.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1912-1923 | |
| Terjedelem: 1,68 ifm | |
| HU BFL VII.188.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1912-1923 [-1928] | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL VII.189 | Králik Árpád közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1942 | |
| Terjedelem: 2,72 ifm | |
| HU BFL VII.189.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1923-1942 | |
| Terjedelem: 2,62 ifm | |
| HU BFL VII.189.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1942 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL VII.189.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1941 [-1949] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.190 | Meixner László közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1951 [-1953] Megjegyzés: 1939-1951 1953- (szórvány) | |
| Terjedelem: 3,25 ifm | |
| HU BFL VII.190.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1951 | |
| Terjedelem: 2,19 ifm | |
| HU BFL VII.190.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1942-1951 | |
| Terjedelem: 1,06 ifm | |
| HU BFL VII.191 | Antalffy Zsiros Aladár közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1950 [-1954] Megjegyzés: 1942-1950 1954- (szórvány) | |
| Terjedelem: 2,08 ifm | |
| HU BFL VII.191.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1942-1950 | |
| Terjedelem: 1,58 ifm | |
| HU BFL VII.191.b | Hagyatéki ügy (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1942-1950 | |
| Terjedelem: 1,82 ifm | |
| HU BFL VII.192 | Rhorer Géza közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1896-1926 [-1955] Megjegyzés: 1896-1926 1955- (szórvány) | |
| Terjedelem: 11,64 ifm | |
| HU BFL VII.193 | Charmant Oszkár közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900-1926 | |
| Terjedelem: 5,11 ifm | |
| HU BFL VII.193.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1900-1926 | |
| Terjedelem: 5,09 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva | |
| HU BFL VII.193.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1907-1928 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva | |
| HU BFL VII.194 | Nádossy Gábor közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1926 [-1952] Megjegyzés: 1918-1926 1952- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,74 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.194.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1918-1926 [-1952] | |
| Terjedelem: 0,72 ifm | |
| HU BFL VII.194.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1918-1926 [-1928] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.195 | Joannovits Jenő közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1946 [-1966] Megjegyzés: 1922-1946 1966- (szórvány) | |
| Terjedelem: 2,1 ifm | |
| HU BFL VII.195.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1946 | |
| Terjedelem: 1,92 ifm | |
| HU BFL VII.195.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1946 | |
| Terjedelem: 0,18 ifm | |
| HU BFL VII.196 | Richter Richárd közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1945 [-1950] Megjegyzés: 1926-1945 1950- (szórvány) | |
| Terjedelem: 1,48 ifm | |
| HU BFL VII.196.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1946 | |
| Terjedelem: 1,4 ifm | |
| HU BFL VII.196.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1931-1945 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL VII.196.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1946 [-1950] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.196.d | Működéssel kapcsolatos iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL VII.197 | Horváth Kamilló közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1949 [-1955] Megjegyzés: 1926-1949 1955- (szórvány) | |
| Terjedelem: 4,78 ifm | |
| HU BFL VII.197.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1949 | |
| Terjedelem: 4,28 ifm | |
| HU BFL VII.197.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1938-1949 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL VII.197.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.198 | Lukács Izsó közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1946 [-1953] Megjegyzés: 1926-1946 1953- (szórvány) | |
| Terjedelem: 8,14 ifm | |
| HU BFL VII.198.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1946 | |
| Terjedelem: 7,88 ifm | |
| HU BFL VII.198.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1931-1945 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL VII.198.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1933-1945 [-1952] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.199 | Szemerjay Petrán Tibor közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1950 [-1974] Megjegyzés: 1926-1950 1974- (szórvány) | |
| Terjedelem: 3,02 ifm | |
| HU BFL VII.199.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1950 | |
| Terjedelem: 2,42 ifm | |
| HU BFL VII.199.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1940-1950 | |
| Terjedelem: 0,58 ifm | |
| HU BFL VII.199.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1950 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.200 | Ökröss Bálint közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875-1889 [-1955] Megjegyzés: 1875-1889 1955- (szórvány) | |
| Terjedelem: 4,5 ifm | |
| HU BFL VII.200.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1875-1889 | |
| Terjedelem: 4,46 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva | |
| HU BFL VII.200.b | (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1875-1889 [-1902] | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva | |
| HU BFL VII.201 | Zarka Dénes közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1889-1896 | |
| Terjedelem: 1,1 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.202 | Kormos Béla közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1896-1902 | |
| Terjedelem: 2,06 ifm | |
| HU BFL VII.203 | Cottely Géza közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1896-1926 [-1954] Megjegyzés: 1896-1926 1954- (szórvány) | |
| Terjedelem: 8,64 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.204 | Szabó Albert közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1902-1924 | |
| Terjedelem: 4 ifm | |
| HU BFL VII.204.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1902-1924 | |
| Terjedelem: 3,98 ifm | |
| HU BFL VII.204.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1902-1924 [-1934] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.205 | Kőrössy Bertalan közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1950 [-1952] Megjegyzés: 1921-1950 1952- (szórvány) | |
| Terjedelem: 3,44 ifm | |
| HU BFL VII.205.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1950 | |
| Terjedelem: 2,04 ifm | |
| HU BFL VII.205.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1937-1949 | |
| Terjedelem: 1,4 ifm | |
| HU BFL VII.205.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1949 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.206 | Petró Béla közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1929 | |
| Terjedelem: 0,5 ifm | |
| HU BFL VII.206.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1929 [-1954] | |
| Terjedelem: 0,46 ifm | |
| HU BFL VII.206.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1929 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.206.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1929 [-1952] | |
| HU BFL VII.207 | Haller Károly közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1950 [-1954] Megjegyzés: 1926-1950 1954- (szórvány) | |
| Terjedelem: 7,14 ifm | |
| HU BFL VII.207.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1950 | |
| Terjedelem: 6,58 ifm | |
| HU BFL VII.207.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1950 | |
| Terjedelem: 0,54 ifm | |
| HU BFL VII.207.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1949 [-1953] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.208 | Tóth /Tóthfaludy/ Aladár közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1941 | |
| Terjedelem: 2,1 ifm | |
| HU BFL VII.208.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1941 [-1952] | |
| Terjedelem: 2,02 ifm | |
| HU BFL VII.208.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1941 [-1952] | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL VII.209 | Krenner Zoltán közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1949 | |
| Terjedelem: 2,06 ifm | |
| HU BFL VII.209.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1941-1949 | |
| Terjedelem: 1,8 ifm | |
| HU BFL VII.209.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1942-1949 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| HU BFL VII.210 | Krajner Emil közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875-1878 [-1932] Megjegyzés: 1875-1878 1932- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,38 ifm | |
| HU BFL VII.211 | Mannheimer Ignác közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1879-1896 | |
| Terjedelem: 4,02 ifm | |
| HU BFL VII.211.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1879-1896 | |
| Terjedelem: 3,98 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva | |
| HU BFL VII.211.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1879-1896 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva | |
| HU BFL VII.212 | Grubicy László közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1882-1884 | |
| Terjedelem: 0,38 ifm | |
| HU BFL VII.213 | Kiss Aladár közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1885-1914 | |
| Terjedelem: 8,44 ifm | |
| HU BFL VII.214 | Janits Imre közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1914-1933 [-1939] Megjegyzés: 1914-1933 1939- (szórvány) | |
| Terjedelem: 2,94 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.215 | Markó István közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1950 [-1956] Megjegyzés: 1921-1950 1956- (szórvány) | |
| Terjedelem: 5,38 ifm | |
| HU BFL VII.215.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1950 | |
| Terjedelem: 4,04 ifm | |
| HU BFL VII.215.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1950 | |
| Terjedelem: 1,32 ifm | |
| HU BFL VII.215.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1950 [-1956] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.216 | Jeszenszky István közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1897-1925 [-1955] | |
| Terjedelem: 7,82 ifm | |
| HU BFL VII.216.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1925 | |
| Terjedelem: 7,76 ifm | |
| HU BFL VII.216.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1899-1924 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL VII.217 | Kiss József közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900-1939 | |
| Terjedelem: 8,24 ifm | |
| HU BFL VII.217.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1900-1939 | |
| Terjedelem: 8,14 ifm | |
| HU BFL VII.217.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1944 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL VII.218 | Kálmán Antal közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1913-1915 [-1951] Megjegyzés: 1913-1915 1951- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.219 | Teöke Béla közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1915-1946 [-1954] Megjegyzés: 1915-1946 1954- (szórvány) | |
| Terjedelem: 3,8 ifm | |
| HU BFL VII.219.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1915-1946 | |
| Terjedelem: 20,62 ifm | |
| HU BFL VII.219.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1946 | |
| Terjedelem: 1,16 ifm | |
| HU BFL VII.219.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1946 [-1954] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.220 | Matheovits Ferenc közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1949 [-1960] | |
| Terjedelem: 1,38 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Aláírás hitelesítései nem kerültek selejtezésre, de hagyatéki ügyei töredékesen kerültek a levéltár őrizetébe. Kihirdetett végrendeleti sorozata nem maradt fenn Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.220.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1949 | |
| Terjedelem: 0,8 ifm | |
| HU BFL VII.220.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1940-1949 | |
| Terjedelem: 0,56 ifm | |
| HU BFL VII.220.c | Kihirdetett végrendelet (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1949 [-1952] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.221 | Plihál Viktor közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1897-1902 [-1952] Megjegyzés: 1897-1902 1952- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,86 ifm | |
| HU BFL VII.221.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1897-1902 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL VII.221.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1897-1902 [-1912] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.222 | Jakab Géza közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1903-1919 | |
| Terjedelem: 3,67 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.222.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1903-1919 | |
| Terjedelem: 3,03 ifm | |
| HU BFL VII.222.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL VII.223 | Zámor Rezső közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1919-1937 | |
| Terjedelem: 3,38 ifm | |
| HU BFL VII.223.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1919-1937 [-1955] | |
| Terjedelem: 3,28 ifm | |
| HU BFL VII.223.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1938 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL VII.223.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1937 [-1954] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.224 | Velsz Emil közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900-1916 [-1953] Megjegyzés: 1900-1916 1953- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,95 ifm | |
| HU BFL VII.225 | Szécsi Ferenc közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1916-1944 [-1949] Megjegyzés: 1916-1944 1949- (szórvány) | |
| Terjedelem: 1,91 ifm | |
| HU BFL VII.225.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1916-1941 | |
| Terjedelem: 1,79 ifm | |
| HU BFL VII.225.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1927-1944 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL VII.226 | Bathó Kálmán közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1931-1950 [-1965] Megjegyzés: 1931-1950 1965- (szórvány) | |
| Terjedelem: 1,49 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.226.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1931-1950 | |
| Terjedelem: 1,25 ifm | |
| HU BFL VII.226.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1937-1950 | |
| Terjedelem: 0,22 ifm | |
| HU BFL VII.226.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1931-1944 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.227 | Reviczky Jenő közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1930 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| HU BFL VII.229 | Keszthelyi Zoltán közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1952 [-1955] | |
| Terjedelem: 1,34 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.229.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1952 | |
| Terjedelem: 0,4 ifm | |
| HU BFL VII.229.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1952 | |
| Terjedelem: 0,88 ifm | |
| HU BFL VII.231 | Csengery István közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Köziratok (egykori, jogszolgáltatási értelemben): házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződések, (házassági szerződés) ajándékozás, hozomány átvételének elismerése, vakok, süketnémák jogügyletei. Hitelesítési jegyzőkönyveket készített kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséről, a fordítások, névaláírások, kézjegyek vagy keresztvonások hitelesítéséről. Végrendeleteket és más, halálesetre szóló rendelkezéseket vehetett fel. A házassági szerződésekben a házasfelek rögzítették milyen összegű készpénzt vittek a közös háztartásba és kikötötték, hogy a bevitt vagyonrészből haláluk esetén milyen rend szerint részesültek. Általában a hitbérről is rendelkeztek. Az okmányokban nemcsak a házasuló felek, hanem legtöbbször a szülők foglalkozását is rögzítették. Az ingóságok felsorolásánál legtöbbször megelégedtek az ingó vagyon értékének megadásával. Ha az ingóságokról leltár készült (általában a feleség összeírása alapján), akkor azt csatolták az okirathoz. Előfordulhatnak még: hitbizományi javak, csekélyebb csődtömegek leltározása valamint fontosabb esetekben árverés foganatosítása (bírói megbízások), és hagyatéki ügyek. Csengery aláírás hitelesítései nem kerültek selejtezésre, hagyatéki ügyei nem kerültek a levéltár őrizetébe. Szervtörténet: A középkori eredetű hiteles helyi intézmény felváltására 1858-ban császári nyílt paranccsal hozták létre a magyar közjegyzői intézményt. Az 1858-as jegyzői törvény érdeme volt, hogy a szabályszerűen felvett jegyzői iratok teljes bizonyító erővel bíró, közhitelességű okiratok voltak, mely tulajdonság már a közjegyzői intézmény lényegét képezi. A közjegyzők szabad kezet kaptak az okiratok szerkesztésében, s ennél fogva a hitelességre semmiféle záradék nem volt szükséges. Ez rendkívül fontos vívmány volt az önkéntes jogszolgáltatás terén. A törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a közjegyzői okirat végrehajtásának hatályáról és a közjegyzői függetlenségről. A cs. és kir. közjegyzőséget 1861-ben szinte mindenütt felszámoltak. Az elavult egyházi hiteles helyek és a közhitelesség megreformálása azonban a kiegyezés után a polgári jogszolgáltatási intézményrendszer kiépítése miatt hamarosan sor került. A magánközjegyzői irodák feladatairól, működéséről és a közjegyzői kamarák felállításáról 1874-ben megszületett törvény az osztrák közjegyzői törvényt vette alapul, amely a kontinentális, ún. latin típusú magánközjegyzői intézményt állította fel Magyarországon. | |
| Hozzáférés és használat: Közirat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével, lényegében korlátozás nélkül kutatható. A Fővárosi Bíróság állásfoglalása szerint a bontatlan letét a tudományos feldolgozás céljából felbontható. | |
| HU BFL VII.233 | Hajdú János közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1953 | |
| Terjedelem: 1,7 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.233.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1947-1953 | |
| Terjedelem: 0,92 ifm | |
| HU BFL VII.233.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1947-1953 | |
| Terjedelem: 0,88 ifm | |
| HU BFL VII.234 | Hedry László közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1956 [-1961] Megjegyzés: 1947-1956 1961- (szórvány) | |
| Terjedelem: 2,54 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.234.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1947-1956 | |
| Terjedelem: 0,65 ifm | |
| HU BFL VII.234.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1947-1956 | |
| Terjedelem: 1,89 ifm | |
| HU BFL VII.236 | Füredy Jenő közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1952 [-1954] Megjegyzés: 1948-1952 1954- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,74 ifm | |
| HU BFL VII.236.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1948-1952 | |
| Terjedelem: 0,44 ifm | |
| HU BFL VII.236.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1948-1952 | |
| Terjedelem: 0,3 ifm | |
| HU BFL VII.236.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1948-1952 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.237 | Megszűnt: Lásd: XXV.185. (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL VII.240 | Feri Sándor közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-1950 | |
| Terjedelem: 2,42 ifm | |
| HU BFL VII.240.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1950 [1941] | |
| Terjedelem: 0,56 ifm | |
| HU BFL VII.240.b | Hagyatéki ügy (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1944-1949 | |
| Terjedelem: 1,86 ifm | |
| HU BFL VII.242 | Kozányi Pál közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-1950 [-1954] Megjegyzés: 1944-1950 1954- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,74 ifm | |
| HU BFL VII.242.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1944-1950 | |
| Terjedelem: 0,5 ifm | |
| HU BFL VII.242.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1945-1950 | |
| Terjedelem: 0,22 ifm | |
| HU BFL VII.242.c | (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1947-1949 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.243 | Tóth Endre közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1950 [-1955] Megjegyzés: 1946-1950 1955- (szórvány) | |
| Terjedelem: 1,22 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.243.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1950 | |
| Terjedelem: 0,76 ifm | |
| HU BFL VII.243.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1949 | |
| Terjedelem: 0,46 ifm | |
| HU BFL VII.246 | Kiss Dezső közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1953 | |
| Terjedelem: 1,7 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.246.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1953 | |
| Terjedelem: 0,88 ifm | |
| HU BFL VII.246.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1953 | |
| Terjedelem: 0,82 ifm | |
| HU BFL VII.247 | Werner Elemér közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1950 | |
| Terjedelem: 0,98 ifm | |
| HU BFL VII.247.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1949 | |
| Terjedelem: 0,5 ifm | |
| HU BFL VII.247.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1949 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL VII.250 | Timár Miklós közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1951 [-1955] Megjegyzés: 1948-1951 1955- (szórvány) | |
| Terjedelem: 1,1 ifm | |
| HU BFL VII.250.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1948-1951 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL VII.250.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1947-1951 | |
| Terjedelem: 0,86 ifm | |
| HU BFL VII.251 | Megszünt. Lásd: 25. 181 (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1955 | |
| HU BFL VII.252 | Megszünt. Lásd: 25. 182 (Fond) |
| Létrehozás ideje: [1962] Megjegyzés: 1962- (szórvány) | |
| HU BFL VII.253 | Megszünt. Lásd: 25. 188 (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL VII.255 | Megszünt. Lásd: 25. 186 (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL VII.257 | Megszünt. Lásd: 25. 187 (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL VII.258 | Horváth István közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,5 ifm | |
| HU BFL VII.258.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1947-1949 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| HU BFL VII.258.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL VII.262 | Némethy Vilmos közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1949 [-1954] Megjegyzés: 1941-1949 1954- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,76 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.262.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1941-1949 | |
| Terjedelem: 0,58 ifm | |
| HU BFL VII.262.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1941-1947 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL VII.262.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1941-1947 | |
| Terjedelem: 0,8 ifm | |
| HU BFL VII.264 | Susich Ervin közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1948 [-1958] Megjegyzés: 1939-1948 1958- (szórvány) | |
| Terjedelem: 2,22 ifm | |
| HU BFL VII.264.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1948 | |
| Terjedelem: 1,2 ifm | |
| HU BFL VII.264.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1948 | |
| Terjedelem: 1 ifm | |
| HU BFL VII.264.c | Kihirdetett végrendeletek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1948 [-1956] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.264.d | Működéssel kapcsolatos vegyes iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1944-1945 | |
| HU BFL VII.266 | Zakariás János közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1946 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL VII.267 | Török Béla közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1951 [-1952] Megjegyzés: 1948-1951 1952- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,74 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.267.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1948-1951 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL VII.267.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1948-1951 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL VII.268 | Konkoly Thege Sándor közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1944 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL VII.268.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1944 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL VII.268.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1942-1943 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL VII.269 | Band Lajos közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1930 [-1950] Megjegyzés: 1918-1930 1950- (szórvány) 1950- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,25 ifm | |
| HU BFL VII.270 | Kovácsy Zoltán közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1950 | |
| Terjedelem: 1,66 ifm | |
| HU BFL VII.270.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1950 | |
| Terjedelem: 1,41 ifm | |
| HU BFL VII.270.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1937-1946 | |
| Terjedelem: 0,23 ifm | |
| HU BFL VII.270.c | Kihirdetett végrendelet (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1950 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL VII.271 | Klein Andor közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1950 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| HU BFL VII.271.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1950 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL VII.271.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1945-1950 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL VII.271.c | Kihirdetett végrendelet (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1950 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL VII.273 | Megszünt. Lásd: 25. 183 (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL VII.277 | Héderváry Lehel közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1932 [-1952] Megjegyzés: 1929-1932 1952- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,38 ifm | |
| HU BFL VII.277.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1932 | |
| Terjedelem: 0,34 ifm | |
| HU BFL VII.277.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1932 | |
| HU BFL VII.278 | Morvay Zsigmond közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1932-1949 | |
| Terjedelem: 2,8 ifm | |
| HU BFL VII.278.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1932-1946 | |
| Terjedelem: 2 ifm | |
| HU BFL VII.278.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1933-1949 | |
| Terjedelem: 0,8 ifm | |
| HU BFL VII.279 | Tárczay Rezső közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1948 [-1956] Megjegyzés: 1937-1948 1956- (szórvány) | |
| Terjedelem: 1,94 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL VII.279.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1937-1948 | |
| Terjedelem: 0,78 ifm | |
| HU BFL VII.279.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1943-1948 | |
| Terjedelem: 1,16 ifm | |
| HU BFL VII.280 | Varga Béla közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1949 [-1956] Megjegyzés: 1946-1949 1956- (szórvány) | |
| Terjedelem: 2,3 ifm | |
| HU BFL VII.280.a | Okiratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1949 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL VII.280.b | Hagyatéki ügyek (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1949 | |
| Terjedelem: 1,82 ifm | |
| HU BFL VII.283 | Megszünt. Lásd: 25. 184 (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL VII.284 | Közjegyzői letétek (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1882-1956 [-1972] Megjegyzés: 1882-1956 1972- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,56 ifm | |
| HU BFL VII.295 | megszűnt (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
