 |
Budapest Főváros Levéltára fond- és állagjegyzéke |
|
Budapest Főváros Levéltára fond- és állagjegyzéke |
| HU BFL X.1 | A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (Országos Kisgazdapárt, Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Agrárpárt) iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1947 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Az iratanyag 1995. tavaszán rendezéskor került elő Buda város levéltárából. Feltételezhetően az 1940-es évek végi politikai helyzetben így elrejtve próbálta valaki meg-, ill. átmenteni a dokumentumokat. Az iratok tételszámozva, időrendben vannak elhelyezve, a datálatlanok az anyag végén. Terj.: 0,03 ifm. (304 p.) | |
| HU BFL X.2 | Független Kisgazdapárt városházi csoportjának iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL X.3 | Magyar Liberális Párt iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1989-1990 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Letét | |
| HU BFL X.4 | MSZMP Reform Platform Tagozat (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1989-1989 Megjegyzés: 1989- | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL X.5 | Nemzetiszocialista és nyilas pártok (tag-) nyilvántartásainak gyűjteménye (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1932-1944 [-1966] Megjegyzés: 1932-1944 1966, 1976- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,76 ifm | |
| HU BFL X.6 | Zöld Alternatíva (Zöld Demokraták) Párt iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1978-2004 Megjegyzés: (1978) 1989-2004; a konkrét pártiratok évköre, a szórvány nélkül: 1989-2004 | |
| Terjedelem: 1,56 ifm | |
| Tartalom: Azok az iratok, amelyek a Zöld Alternatíva (Zöld Demokraták) Párt iratai közül Budapest Főváros Levéltára őrzésébe kerültek, a párt létrejöttére (alapiratok: Alapító Nyilatkozat, alapszabályzatok, nyilvántartásba vételi végzés), működésére (testületi iratok: elnökségi, választmányi és kongresszusi iratok; pártprogramok és tervezetek; tagnyilvántartások és névsorok; választásokkal kapcsolatos iratok, levelezés, meghívók stb.) és egyes projektjeire vonatkozóan tartalmaznak iratokat. Emellett kis terjedelemben pénzügyi iratok is az iratanyag részét képezik. Szervtörténet: A Magyarországi Zöld Párt 1993-as irányváltása elleni tiltakozásként, egy klasszikus zöldprogram képviseletének reményében hozták létre különböző társadalmi szervezetek képviselői Droppa György vezetésével a Zöld Alternatívát (ZA). A párt az 1994-es választáson hat egyéni jelöltet, illetve egy területi listát tudott állítani, ami országos szinten a szavazatok 0,02%-nak megszerzésére volt elég. 1998-ban a ZA több kis párttal és társadalmi szervezettel összefogva az Együtt Magyarországért Unióban indult, s közösen harminchárom jelöltet és kilenc területi listát indított, de így is csak 0,19%-ot ért el. 2000-ben a kisebb szociáldemokrata csoportokkal együtt (Szociáldemokrata 2000 Alapítvány, Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom) létrehozta a Zöld Demokraták (ZD) nevű pártot, amely azonban a ZA 1998-as stratégiájához hasonlóan nem önállóan, hanem a Centrum Párt koalíciójában indult. A közös indulás sokkal jobb eredményt hozott, mint azelőtt - jóllehet ez nem tekinthető kizárólag a ZD sikerének, egyedül nyilvánvalóan kevesebb szavazatot kapott volna -, a párt így sem érte el az 5%-os parlamenti küszöböt, s megint nem jutott be zöldképviselő a parlamentbe. A Zöld Demokraták Elvi Nyilatkozatukban két legfontosabb feladatuknak a természeti környezet és az emberi méltóság védelmét tartják, amelyeknek minden mást alá kell rendelni. Kijelentik, hogy nem ellenségei a fejlődésnek, ugyanakkor a környezeti ártalmak felszámolása, az élővilág védelme mindenkor fontos szempont kell, hogy legyen. 2003 novemberében a ZD több kis szervezettel és párttal, például az Új Baloldallal, a Zöldek Szövetségével és a Környezetvédők Szociáldemokrata Pártjával összefogva létrehozta a Zöld Demokraták Szövetségét (ZDSZ), amelynek támogatói között megtalálható a Magyar Szociális Zöld Párt is. Az új párt programjában az alapelvek élére az igazság és a társadalmi igazságosság került. Többször megemlíti az ökotudatosságot és az ökokompatibilitást mint a társadalmi és gazdasági rendszer kívánatos szervezőelvét. A programban megjelenik a jövőbeli generációk érdekeit figyelembe vevő fenntartható fejlődés, a biológiai sokféleség védelme, a közösségek döntési lehetőségének növelése. A ZDSZ elutasította az atomerőművek építését, a meglevő bővítését, helyette a megújuló energiaforrások közül a geotermikus energia felhasználását támogatná; szorgalmazza a nőknek és a hátrányos helyzetűeknek a közéletben való részvételét, ezért választott testületéiben egyharmados arányt írt elő mindkét csoport számára. Kiállt a szexuális, vallási, etnikai kisebbségek jogai mellett is. Alighogy megalakult a párt, tizenkét neves zöldszervezet - többek között a Energia Klub, a Levegő Munkacsoport, a Hulladék Munkaszövetség és a Védegylet - el is határolódott tőle, mivel nem tekintette a zöldmozgalom hiteles képviselőjének. A nyilatkozat kiadásának fő oka az volt, hogy a szövetséghez csatlakozó csoportokat „lufiszervezeteknek” tartották, amelyek nem végeztek érdemi munkát a zöldmozgalmon belül. A ZDSZ végül 2009-ben szüntette be a tevékenységét, de politikai eszméi, leginkább Droppa György és Schmuck Erzsébet személyén keresztül, tovább éltek a magyar közéletben. (Felhasznált irodalom: HAJDU GÁBOR – SZEGEDI GÁBOR: A szomszéd pártja mindig zöldebb. Valóság, 2004., 47. évfolyam, 11. szám) | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: A kutatást a Zöld Demokraták Szövetsége jogutódja, illetve annak elnöke engedélyezi. A jogutódlás megszűnte esetén a kutatás a hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján történik. | |
| HU BFL X.7 | Duna Kör iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1988-2006 | |
| Terjedelem: 8,28 ifm; 29 hangkazetta, 47 videókazetta, 50 CD, 2 floppy | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt. A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján történik. | |
| HU BFL X.8 | Független Magyar Demokrata Párt iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1989-2002 [2015] | |
| Terjedelem: 2,06 ifm | |
| HU BFL X.8.a | Igazgatási és szervezeti iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1989-2015 | |
| Terjedelem: 0,72 ifm | |
| HU BFL X.8.b | Az FMDP politikai tevékenységével kapcsolatos iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1989-2002 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL X.8.c | Sajtóval és rendezvényekkel kapcsolatos iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1989-2002 | |
| Terjedelem: 0,5 ifm | |
| HU BFL X.8.d | Töredékes iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1989-2002 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL X.9 | Úttörőmozgalommal kapcsolatos iratok (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1917-2018 | |
| Terjedelem: 16,82 ifm | |
| HU BFL X.9.a | Záhonyi Ede iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1917-2016 | |
| Terjedelem: 12 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag rendezés alatt, nem kutatható. | |
| HU BFL X.9.a.1 | Záhonyi Ede úttörővezetői iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-1997 | |
| HU BFL X.9.a.1.1 | MÚSz Országos Elnökség és Tanács iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1959-1988 | |
| HU BFL X.9.a.1.2 | MÚSz Budapesti Elnökség iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960-1977 | |
| HU BFL X.9.a.1.3 | MÚSz szakbizottságok iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1970-1988 | |
| HU BFL X.9.a.1.4 | Úttörőkonferenciák iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1964-1986 | |
| HU BFL X.9.a.1.5 | Úttörőlapokkal kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1951-1997 | |
| HU BFL X.9.a.1.6 | Úttörőtörténeti iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945-1996 | |
| HU BFL X.9.a.1.7 | Úttörőtáborokkal kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1948-1983 | |
| HU BFL X.9.a.1.8 | Úttörőházakkal kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1970-1983 | |
| HU BFL X.9.a.1.9 | Ünnepi beszédek kéziratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1968-1988 | |
| HU BFL X.9.a.1.10 | Úttörőnaplók (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1948-1973 | |
| HU BFL X.9.a.1.11 | Úttörőrővezetőkre vonatkozó iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-1948 | |
| HU BFL X.9.a.1.12 | Úttörőmozgalommal kapcsolatos statisztikák és adatgyűjtő lapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1976-1983 | |
| HU BFL X.9.a.2 | Záhonyi Ede irataiban található plakátok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960-1988 | |
| HU BFL X.9.a.3 | Záhonyi Ede irataiban található grafikák (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1972-1983 | |
| HU BFL X.9.a.4 | Záhonyi Ede irataiban található fényképek, negatívok és fotóalbumok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1949-1990 | |
| HU BFL X.9.a.5 | Záhonyi Ede irataiban található hangfelvételek és filmtekercsek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1970-1971 | |
| HU BFL X.9.a.6 | Záhonyi Ede irataiból kiemelt tárgyi emlékek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960-1988 | |
| HU BFL X.9.a.7 | Záhonyi Ede irataival kapcsolatos elektronikus iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1917-2016 | |
| HU BFL X.9.b | Váradi István iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1942-2013 | |
| Terjedelem: 4,82 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag rendezés alatt, nem kutatható. | |
| HU BFL X.9.b.1 | Az Úttörőegyüttes életével kapcsolatos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1988 Megjegyzés: Szórvány: 1942 | |
| HU BFL X.9.b.1.1 | Igazgatási iratok: működési engedély és házirendek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1974 | |
| HU BFL X.9.b.1.2 | Munka- és műsortervek, beszámolók, forgatókönyvek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1988 | |
| HU BFL X.9.b.1.3 | Levelezés (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1988 | |
| HU BFL X.9.b.1.4 | Őrsi naplók (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1982 | |
| HU BFL X.9.b.1.5 | Visszaemlékezések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1975 | |
| HU BFL X.9.b.1.6 | Táborok, akadályversenyek iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1961-1974 | |
| HU BFL X.9.b.1.7 | Játékok, vetélkedők iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1988 | |
| HU BFL X.9.b.1.8 | Névsorok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1988 | |
| HU BFL X.9.b.1.9 | Tanulmányok, szakmai kiadványok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1988 | |
| HU BFL X.9.b.1.10 | Úttörőlapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1960 | |
| HU BFL X.9.b.1.11 | Sajtó-anyagok, újságkivágások (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1988 | |
| HU BFL X.9.b.1.12 | Kisnyomtatványok, igazolványok, tárgyi emlékek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1988 | |
| HU BFL X.9.b.1.13 | Fényképek és filmtekercsek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1988 | |
| HU BFL X.9.b.1.14 | Kiállítási tablók (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1988 | |
| HU BFL X.9.b.2 | A Garabonciás Együttes életével kapcsolatos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1969-2013 Megjegyzés: Szórvány: 1954 | |
| HU BFL X.9.b.2.1 | Történelmi játszóház iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1979-2001 | |
| HU BFL X.9.b.2.2 | Történelmi társastánc iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 2003-2013 | |
| HU BFL X.9.b.2.3 | Vaday Ágnes-díj iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1982-2010 Megjegyzés: Szórvány: 1954 | |
| HU BFL X.9.b.2.4 | Balassi Bálint Énekmondó Verseny iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1993-1994 | |
| HU BFL X.9.b.2.5 | Levelezés (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1987-2001 | |
| HU BFL X.9.b.2.6 | Egyes projektek iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1990-2001 Megjegyzés: Szórvány: 1969 | |
| HU BFL X.9.b.2.7 | Tanulmányok, szakmai kiadványok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1984-2010 | |
| HU BFL X.9.b.2.8 | Sajtó-anyagok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1988-2013 | |
| HU BFL X.9.b.2.9 | Kisnyomtatványok, tárgyi emlékek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1988-2013 | |
| HU BFL X.9.b.2.10 | Fényképek, diaképek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1988-2013 | |
| HU BFL X.9.b.2.11 | Audió- és videófelvételek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1988-2013 | |
| HU BFL X.9.b.2.12 | Kiállítási tablók (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1988-2013 | |
| HU BFL X.9.c | Úttörő-történeti interjúsorozat (Állag) |
| Létrehozás ideje: 2018 | |
| HU BFL X.51 | A Budai Iparos és Kereskedő Ifjak Kultúregyesülete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.52 | Budai Könyvtáregyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875-1917 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL X.53 | Budai Zenekör iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1896-1908 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL X.54 | Iparművészeti Iskola Önképzőkör iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1898-1902 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL X.55 | Nemzeti Zenede iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1948 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL X.56 | Technológiai Könyvtár Barátainak Egyesülete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1938 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL X.57 | Az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ Fővárosi Választmányának iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1891-1892 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL X.58 | Budai Collegium 316/ö.sz. Szent Imre Öregcserkészcsapat iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1925-1939 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.59 | Budapesti 133. sz. Cserkészcsapat iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1947 | |
| Terjedelem: 0,86 ifm | |
| HU BFL X.60 | Acélhang Férfikórus iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910-1987 | |
| Terjedelem: 1,08 ifm | |
| HU BFL X.61 | Budapesti Typográfia Dalkör iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1880-1943 | |
| Terjedelem: 0,22 ifm | |
| HU BFL X.62 | Budafoki Ipartestületi Dalárda iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1929 Megjegyzés: 1929- | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.63 | Csokonai Együttes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1949 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL X.64 | Fővárosi Népi Zenekar Szakszervezeti Bizottságának (Művészeti Dolgozók Szakszervezete) iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1951-1952 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.65 | Dante Alighieri Olasz Kultúregyesület Budapesti Osztálya iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1946 Megjegyzés: 1946- | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.66 | Fiatal Művészek Klubja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1967-1994 | |
| Terjedelem: 1,68 ifm | |
| HU BFL X.66.a | Iktatott iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1980-1987 | |
| Terjedelem: 1,12 ifm | |
| HU BFL X.66.b | Nem iktatott iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1967-1994 | |
| Terjedelem: 0,56 ifm | |
| HU BFL X.67 | Pusztaszentlőrinc-Rendessy Telepi Olvasókör iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1902-1907 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.68 | Újpesti Közművelődési Kör iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1940 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL X.69 | 2543. sz. Ernst Thälmann Úttörőcsapat iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1973-1986 [1965-] Megjegyzés: 1965-1966- (szórvány) 1973-1986 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL X.70 | Független Magyar Szalon Képzőművészeti Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1992-1996 | |
| Terjedelem: 1,2 ifm | |
| HU BFL X.71 | Telefongyári Dalkör iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1935 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes az 1921-ben létesített vállalati kulturális szervezet töredékes kimenő és bejövő levelezési regisztratúráját tartalmazza. Kulturális tevékenység szervezése; műsorprogramok összeállítása; művészekkel kötendő előadói szerződések intézése; külső művészeti kapcsolatok létesítése; tiszteleti jegyek igénylése és eljuttatása a jellemző tárgyak. A dosszié tartalma alapján benyomást szerezhetünk az 1930-as évek munkáskultúrája egy szegmensének nagyüzemi keretek közötti szervezési meghatározottságairól. | |
| HU BFL X.72 | 1412. sz. Vörösmarty Cserkészcsapat iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1990-2002 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Működési engedély (Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége); ideiglenes működési engedély; csapatnyilvántartó lap; ideiglenes működési engedély kérése (Buda-Hegyvidék Kft.); ideiglenes működési engedély; Alapító okirat; tagsági jelentkezési lapok; évi jelentések a Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége számára; statisztikai jelentések; közalapítványi beszámolók; meghívó Nosztalgia-táborba; kuratóriumi ülési jegyzőkönyv; a Fővárosi Főügyészség jegyzőkönyve a Vörösmarty Cserkészcsapat megszüntetéséről; a Fővárosi Bíróság keresete a Vörösmarty Cserkészcsapat ellen; idéző végzés a Vörösmarty Cserkészcsapat ellen; a Fővárosi Bíróság határozata a Vörösmarty Cserkészcsapat megszüntetéséről és nyilvántartásból való törléséről; a Fővárosi Bíróság végzése a Vörösmarty Cserkészcsapat nyilvántartásból való törléséről Szervtörténet: A rendszerváltás idején a cserkészet újjáéledésének egyik jellemzője az volt, hogy a Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (MCsCsSz) Országos Intéző Bizottsága égisze alatt egymástól felépítésben, szellemiségben, illetve tagságban is különböző jellegű szervezetek jöttek létre. Az 1412. sz. Vörösmarty Cserkészcsapat az MCsCsSz Intéző Bizottsága ideiglenes engedélye alapján 1990. szeptember 1-én kezdte meg a működését. A cserkészcsapat sajátossága az volt, szemben a legtöbb induló, illetve újrainduló cserkészközösséggel, hogy a feltáruló lehetőségek, illetve az alapítók vallásos életvitele dacára, egyedülálló módon egyáltalán nem határozott meg maga számára lelki, vallásos célokat, hanem kifejezetten a gyakorlati, szabadidős cserkészélet (táborozások, cserkészotthon, műhelyek, oktatás, rendezvények) megszervezését tűzte ki célul. Az iratanyag a szervezet teljes működési idejét felöleli, és jól nyomon követhető benne, hogy az 1990-es évek kezdeti lelkesedését hogyan váltotta fel a kiábrándultság sötét koloritja, amely esetünkben végül is az 1412. sz. Vörösmarty Cserkészcsapat 2002-ben történt felszámolásához vezetett. | |
| Hozzáférés és használat: Az iratanyagban található személyek adataira vonatkozó kutatás a hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján történik. | |
| HU BFL X.73 | Fővárosi Énekkar iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-2019 | |
| Terjedelem: 1,12 ifm | |
| Szervtörténet: A Fővárosi Énekkart 1912. október 15-én alapította Bárczy István polgármester, s 1913 április 29-én nagy sikerrel mutatkozott be Bossi: Énekek Énekének előadásával, ám a fő gond kezdettől fogva a csekély létszám volt. A Szabályzat 180 főben állapította meg a maximális létszámot, viszont volt olyan összpróba, amelyen összesen 17-en jelentek meg. 1919. szeptember 4-án a Főváros Tanácsa megtárgyalta a közoktatási ügyosztály előterjesztését, s határozatot hozott a Fővárosi Énekkar működésének újbóli beindításáról, és karigazgatóul Kacsoh Pongrácot, a közoktatási ügyosztályba beosztott főigazgatót alkalmazta. 1920. január 4-én, az első próbán 120-an jelennek meg (80 nő és 40 férfi). Bár a körülmények nem voltak sokkal jobbak a háború előttinél, még abban az évben, május 29-én a Vigadóban megtartják bemutatkozó hangversenyüket, nagy sikerrel. A műsoron a cappella kompozíciók szerepeltek, mert Kacsoh megváltoztatta a koncepciót, és nem foglalkozott oratorikus művekkel. Az I. Világháború utáni a negyedik szezont a Székesfővárosi Énekkar 1922. októberében Kacsoh Pongráccal, a súlyosan beteg karnaggyal kezdte meg. Kórházba kerülése után a Főváros Tanácsa határozatban Karvaly Viktort bízta meg az énekkar vezetésével. Közreműködésétől kezdve a kórus a főváros életének szerves részévé vált: önálló koncertekkel rendszeresen föllépett társadalmi eseményeken, mint a főváros hivatalos kórusa, és közreműködőként zenekarokkal, jótékonysági hangversenyeken, s a polgármester-változások ellenére az énekkar folyamatos támogatásban részesült. A harmincas években a kórus élén szinte egymást váltották a neves külföldi karmesterek a kor magyar vezénylőivel. A II. Világháború alatt a kórus folyamatosan működött – mintegy 20 hónapig tartó kényszerszünettől eltekintve. Karvaly Viktor karnagy 1948. június 21-én lemondott, s helyét Péter József vette át, aki már az 1930-as évektől a kórus tagja volt. Péter József a kórus házi szerzője is volt, számos művét a bemutatókon maga vezényelte. 1950-től a Művelődési Minisztériumban dolgozott, mint énekkönyvek, hanglemezek társszerzője és szerkesztője. 1949. szeptemberében a Budapest Székesfőváros név Fővárosi Énekkarra módosult. 1950-re a kórus ismét 120–150 fős lett. A sok új tagot a színvonalas program vonzotta oda: az oratórikus kompozíciók előadása. A cappella művek háttérbe szorultak, az 1952-ben az újjá szerveződő Budapesti Kórus pedig átcsalogatta a tagok egy részét. A megerősödő Budapesti Kórus, majd később a Magyar Rádió Énekkara fokozatosan átvette a Fővárosi Énekkar szerepét, mivel lényegesen jobb körülményeket tudnak biztosítani a hozzájuk jelentkezőknek. Az énekkarnak az ötvenéves évfordulón még formaruhája sem volt. Emellett 1957-től kiváló ifjúsági kórusok alakulnak, amelyek vonzó programjaikkal és összetételükkel csábították a fiatalokat (KISZ Művészegyüttes, Ifjú Zenebarát Klubok Központi Kórusa). Ettől függetlenül 50 éves jubileumán a kórus megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést, s a két szakmai vezető 15 éves jubileuma alkalmából kormány-kitüntetésben részesül. Mégis, egy ekkoriban keltezett iratban az olvasható, hogy a kórus sem a rendező szervek (Filharmonia), sem a fenntartószerv részéről "nem élvezi a szükséges és továbbfejlődéshez kívánatos figyelmet". Bár még mindig jártak 120-an a próbákra, de kudarcot vallottak a próbálkozások megfelelő próbaterem szerzésére. Az amatőr kórus működési feltételei a fenntartói támogatás csökkenése miatt leromlottak. | |
| HU BFL X.74 | Amicus Cseh, Szlovák és Magyar Baráti Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1987-2007 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.101 | Bozda Naum és Ilona Alapítvány Ösztöndíjasainak iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1940 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.102 | Az Angolkisasszonyok Vezetése Alatt Álló Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetének Segítő Egyesülete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900-1909 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL X.103 | Budapesti Ácsmesterek Szövetsége iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1932 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL X.104 | Budapesti Elhelyező Segédek Szakegylete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1939 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL X.105 | Budapesti Építőmesterek, Kőművesmesterek, Építési Vállalkozók Szövetsége iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1947 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL X.106 | Budapesti Kávéssegédek Egylete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875-1923 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL X.107 | Budapesti Kávésok Szövetsége iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1908-1922 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL X.108 | A "Budapesti Nemesfém és Drágakő-csarnok" Szakmai Egyesülés iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1950 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL X.109 | A Fővárosi Tisztviselők Magánjellegű Takarék- és Előlegezési Szövetkezetének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1887-1910 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL X.110 | A Budapesti Szobafestők és Mázolók Szövetségének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1907-1929 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL X.111 | Budapesti Orvosi Tanács iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-1944 Megjegyzés: 1944- | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.112 | Budapesti Tabáni Kisdedóvó Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1877-1904 | |
| Terjedelem: 0,15 ifm | |
| HU BFL X.113 | Damjanich Ifjak Köre iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1935 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.114 | Építőmesterek Országos Szövetsége iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1947 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL X.115 | Magyar Fővárosi Malomegyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1940 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.116 | Magyar Tűzharcos Szövetség Budapesti XIV. kerületi Főcsoportjának iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1941 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL X.117 | Országos Bírói és Ügyészi Egyesület Budapesti Osztályának iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1948 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL X.118 | Országos Védegylet Budavidéki Osztály iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1845-1847 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL X.119 | Pest-Terézvárosi Kisdedóvó Egylet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1845-1873 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL X.120 | Budapesti Szobrászmesterek Szövetsége iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1925 [-1930] Megjegyzés: 1922-1925 1930- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL X.121 | Magyar Hadirokkantak Szövetsége Rákospalotai Csoportjának iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.122 | Újpesti Katolikus Legényegylet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL X.123 | A Hungária Hírlapnyomda Házi Betegsegélyező Pénztárának iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1950 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.124 | Közalkalmazottak Szakszervezete Budapesti Városi Tanácsi Bizottságának iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1958 | |
| Terjedelem: 2,28 ifm | |
| HU BFL X.125 | Magyar Közalkalmazottak Országos Szabadszakszervezete Budapesti Főállamügyészségi Szakszervezeti Csoportjának iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL X.126 | Magyar Postások Országos Szabad Szakszervezete Értékcikkraktári Helyi Csoportjának iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1949 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL X.127 | Svéd Vöröskereszt Budapesti Kirendeltségének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1948 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL X.128 | Házfelügyelők és Háztartási Alkalmazottak Szakszervezetének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1947 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.129 | Magyar Szállítási, Közlekedési és Segédmunkások Országos Szabad Szakszervezetének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1948 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL X.130 | Magyar Keresztény Szocialista Vasutasok Gazdasági Egyesülete Rákospalota-Újpesti Csoportjának iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1944 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.131 | Rákospalotai MÁV Nyugdíjasok, Nyugbéresek és Segélydíjasok Kossuth Lajos Koszorú Egyesületének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1944 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.132 | Magyar Újságírók Országos Szövetségének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1949-1989 | |
| Terjedelem: 10,8 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Letét | |
| HU BFL X.132.a | Testületi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1963-1989 Megjegyzés: (1963) 1974-1989 | |
| Terjedelem: 1,44 ifm | |
| HU BFL X.132.b | Tagsággal kapcsolatos iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1949-1988 | |
| Terjedelem: 9,36 ifm | |
| HU BFL X.133 | Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1988-1996 | |
| Terjedelem: 12,68 ifm | |
| HU BFL X.134 | Magyar Urbanisztikai Társaság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1968-2000 | |
| Terjedelem: 2,06 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: A szervezet utódja, egyben az ajándékozó a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Korlátozás alatt Az ajándékozási szerződés értelmében a kutatást a Társaság elnöke engedélyezi. | |
| HU BFL X.201 | Budapesti Önkéntes Mentőegyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1887-1947 Megjegyzés: 1887-1946 | |
| Terjedelem: 34,13 ifm | |
| HU BFL X.201.a | Mentőszolgálati naplók (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1890-1944 | |
| Terjedelem: 30,9 ifm | |
| HU BFL X.201.b | Ügyviteli iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1893-1924 | |
| Terjedelem: 1,55 ifm | |
| HU BFL X.201.c | Számviteli iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1887-1947 | |
| Terjedelem: 1,68 ifm | |
| HU BFL X.202 | Az Általános Kölcsönös Család-, Betegsegélyző és Temetkezési Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1893 Megjegyzés: 1893- | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL X.203 | Budapest és környéke Fodrászmestereinek Betegsegélyző és Temetkezési Segélyegyletének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1908-1935 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.204 | Budapesti Áru- és Értéktőzsde Tagjainak Aggkori Ellátáspótló Egyesülete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1950 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL X.205 | Budapesti Áru- és Értéktőzsde Tagjainak Segítő Egyesülete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1940 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.206 | Az Óbudai Izraelita Árvaház Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1864-1880 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.207 | A Budapesti Egyesült Lakatos, Puskaműves, Késes stb. Betegsegélyző és Temetkezési Egylet és Társalgó Kör iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1879-1897 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL X.208 | Budapesti Kereskedők Menháza iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1942 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.209 | Budapesti Rézművesek Utassegélyző, Beteg- és Temetkezési Egylete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1893-1909 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL X.210 | Budapesti Szobafestő, Címfestő, Mázoló, Aranyozó és Fényező ipartestület Rokkantpénztár Egyesülete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900-1936 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL X.211 | Budapesti Tanítók Segélyegyesülete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1887-1922 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.212 | Első Budai Betegsegélyző és Temetkezési Egylet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1905-1928 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL X.213 | Első Magyar Általános Női Betegsegélyző Egylet és Jótékonysági kör iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1897 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.214 | Magyar Egyesület a Leánykereskedés Ellen iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1913 | |
| Terjedelem: 0,15 ifm | |
| HU BFL X.215 | Pesti Bádogos Mesterek Betegsegélyző és Temetkezési Egylete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1868-1930 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL X.216 | Pesti Első Betegsegélyző és Temetkezési Egylet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1836-1845 | |
| Terjedelem: 0,15 ifm | |
| HU BFL X.217 | Pesti Polgári Asztalosmesterek Özvegysegélyző Egyletének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1861-1877 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL X.218 | Pénzügyi Kezelési Tisztviselők Temetkezési Biztosító Egyesületének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1949-1950 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.219 | A Szeretet-Otthon Jótékonysági Egyesület, majd Szeretet Szövetség iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1950 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.220 | Vakokat Gyámolító Országos Egysesület Újpesti Fiókegyletének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1919-1944 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL X.221 | Budakalász Lupaszigeti Fürdőegyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1950 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL X.222 | Budapesti Soroptimista Club iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1944 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.223 | Balatoni Yacht Club iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1943-1949 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL X.224 | Belvárosi Takarékpénztár Rt.Tisztviselőinek Sportklubja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1948 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL X.225 | A Börzsöny Turista Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.226 | Budapesti Férfiszabók Sport Clubja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.227 | Budapesti Lawn Tennis Club iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1950 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL X.228 | Budapesti Takarék- és Vásárpénztár Rt. és Társvállalati Alkalmazottainak Sportegyesülete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1934 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.229 | Duna Sportklub iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1950 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL X.230 | Gyopár Turista Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1950 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.231 | Győri Textilművek Alkalmazottainak Sportegyesülete /Budapest/ iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1948 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL X.232 | Hungária Club iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1945 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL X.234 | Pesti Polgári Lövészegyesület Alapkövében 1892-ben talált okiratok (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1801-1900 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Másolatok: Az iratra leadott kérés digitális másolattal történik (16 fájl, 36,6 MB). | |
| HU BFL X.235 | Nemzeti Tornaegylet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1851-1949 | |
| Terjedelem: 4,4 ifm | |
| HU BFL X.235.a | Ügyviteli iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1851-1949 | |
| Terjedelem: 4,1 ifm | |
| HU BFL X.235.b | Számadási iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1863-1943 | |
| Terjedelem: 0,3 ifm | |
| HU BFL X.236 | Spárta Atlétikai Club iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.237 | Sziget Club iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1948 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL X.238 | Vándorkedv Turista Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.239 | Budai Szentháromság Testvérület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1756-1787 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.240 | Budapesti Katolikus Egyetemi Hallgatók Szent Margit Körének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL X.241 | Foederatio Emericana Katolikus Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Szövetség Corporatioinak iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1943 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL X.242 | Magyar Szent Kereszt Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-1944 Megjegyzés: 1944- | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.243 | Katolikus Tisztviselőnők Budapesti Egyesületének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1947 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL X.244 | Központi Katolikus Kör iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1949 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL X.245 | Egyesületi alapszabályok és töredék iratok (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1873-1940 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL X.246 | Budapest Székesfőváros III.kerületi-i Levente Egyesületének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1944 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL X.247 | Országos Kisdedóvó Egyesület Árvaháza iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1894-1912 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL X.248 | Hunnia Csónakázó Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1882-1944 | |
| Terjedelem: 0,62 ifm | |
| HU BFL X.249 | Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szt.István Baráti Szövetsége iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1933 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.250 | Budapesti Kültelki Dalkör iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1934 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL X.251 | Pesti Hengermalom Társaság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910-1929 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL X.252 | Budapesti Önsegélyező és Temetkezési Segélyegylet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1942 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL X.253 | Charitas és Társadalom iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1937 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL X.254 | Magyar Atlétikai Club iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1943 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL X.255 | Magyar Turista Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1945 Megjegyzés: 1945- | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.256 | Sajtó Sportkör iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1969-1999 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.257 | Nagytétényi Sportegylet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1920 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.258 | Békásmegyeri Első Temetkezési Egylet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1881-1947 | |
| Terjedelem: 0,25 ifm | |
| HU BFL X.259 | Csillaghegyi Polgári Kör iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1939 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.260 | Rákospalotai MÁV Nyugdíjasok, Nyugbéresek Kossuth Lajos Körének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1934 | |
| Terjedelem: 0,45 ifm | |
| HU BFL X.261 | Rákospalotán Működő Balatonfőkajári Fürdő Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1932-1951 | |
| Terjedelem: 0,45 ifm | |
| HU BFL X.262 | Magyar Gazdaszövetség iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1927 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Tartalom: Gazdasági és társadalmi szervezetek beadványai, központilag iktatott fogalmazványok, sajtómellékletek. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL X.263 | Nyugdíjasok Budapesti Szövetsége iratok (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1988-2000 Megjegyzés: kb. 1988-2000 | |
| Terjedelem: 1 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL X.264 | Lakásbérlők és Lakók Egyesülete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1988-2000 | |
| Terjedelem: 6,96 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Korlátozás alatt A kutatást az Egyesület elnöke vagy választott tisztségviselője engedélyezi. | |
| HU BFL X.265 | Természetbarátok Turista Egyesületének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1916-1930 Megjegyzés: 1916-1922 1925-1930 | |
| Terjedelem: 0,45 ifm | |
| HU BFL X.266 | Budapesti Városvédő Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1983-2015 | |
| Terjedelem: 17,78 ifm | |
| HU BFL X.267 | Nemzeti Panteon Alapítvány iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1983-2016 | |
| Terjedelem: 3,38 ifm | |
| HU BFL X.268 | Nemzeti Hajós Egylet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1947 Megjegyzés: 1983-2012 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| Tartalom: Az iratokat kizárólagosan az egylet vezetőségének levelezési regisztratúrája alkotja, amely szinte teljeskörűen dokumentálja az egykori tevékenységet. Szervtörténet: Az 1862-ben létesült evezős egyesület (mai utódja a Danubius Nemzeti Hajós Egylet) egyike volt az ország legrégibb sportegyleteinek. Elődje a Széchenyi által 1841-ben megalakított Hajós Egylet volt. 1882-ben vette fel a „Nemzeti” nevet, s 1886-ban kapta meg a címerhasználati jogot. A Csolnakda az 1880-as években költözött át a Margitszigetre, s 1937-ben épült önálló háza. Fénykorát a harmincas években számos országos bajnokság, főiskolai világbajnokság, európabajnoki ezüstérem és olimpiai részvétel jelzi. A szervezet 1947-es betiltását követően nem hivatalos jelleggel 1960-ig tovább működött. | |
| HU BFL X.269 | Ferencvárosi Torna Club iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900-2005 | |
| Terjedelem: 48,2 ifm | |
| Tartalom: Ferencvárosi Torna Club sajtóanyagai, digitális és VHS-felvételei, fénykép-dokumentációja | |
| HU BFL X.270 | Ferenczi Sándor Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Tartalom: Ferenczi Sándor Egyesület Ferenczi Archívumának iratairól készített digitális állomány, a publikáláshoz az egyesület engedélye szükséges. | |
| Hozzáférés és használat: Letéti szerződésben rögzítve. | |
| HU BFL X.271 | Magyar Országgyűlés társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló bizottság iktatott iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1990-1998 | |
| Terjedelem: 15,36 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag rendezés alatt, nem kutatható. | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
| HU BFL X.272 | Országos Dohányfüstmentes Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1969-2003 | |
| Terjedelem: 3,86 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag rendezés alatt, nem kutatható. | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
| HU BFL X.273 | Magyar Orvosok az Egészséges Környezetért Társaság (MOEKT) iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1994-2016 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag rendezés alatt, nem kutatható. | |
| Hozzáférés és használat: Nem kutatható | |
| HU BFL X.274 | Rész-Vétel Alapítvány iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1988-2018 | |
| Terjedelem: 2,28 ifm | |
| HU BFL X.275 | A Családi Nevelésért Alapítvány iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1970-2003 | |
| Terjedelem: 2,28 ifm | |
| HU BFL X.276 | Vasas Sport Club iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1971-1989 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.277 | Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1988-2012 | |
| Terjedelem: 0,72 ifm | |
| HU BFL X.278 | Budapesti III. kerületi Iparos Önképző Kör iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1939 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: 25 db, részben feliratozott fényképet tartalmazó album (felirata: Bp. III. k. Iparosok Önképző Köre Műkedvelőinek emlék-albuma; évköre: 1934); az Önképzőkör 25 éves fennállásának emlékére készített fotótabló; 2 db, 1939-ben készített fénykép (fodrászverseny és fodrászbál a Pesti Vigadóban, amelyen Straub Piroska édesapja, Straub Károly is részt vett, s felvételeken is látható) Szervtörténet: Budapesti III. ker. Iparosok Önképző Körét 1909-ben alapították, majd az alapszabályt 1921. szeptember 6-án módosították. A Kör létrehozásának célja, az alapszabály tanúsága szerint: „rendszeres oktatások, az iparos osztály szakmunkáihoz szükséges hasznos ismeretekben, testületi részvétel az önképzésről tartott előadásokon, általában: tagjait színi előadások, felolvasások, kedélyes összejövetelek, tánc és zene estélyek, valamint a testnevelés által a nemzeti kultúra terén művelni nyílt működéssel, a politika teljes kizárásával.” A Kör emellett jótékony célú színielőadásokat is szervezett: az Újság 1913. december hatodiki számában olvasható, hogy december 7-én és 8-án a Miklós-téli községi elemi népiskola tornatermében a Körnek tagjai jótékony célú színielőadásokat rendeznek az iskola szegény gyermekeinek felruházási alapjának a javára. Színre Gárdonyi Géza Annuska című, három felvonásos vígjátéka került, Tihanyi György rendezésében. A Kör vagyona „beíratási” díjakból, tagdíjakból, önkéntes adakozásból, illetve egyéb, befolyó összegekből állt. Tag lehetett alapító, tiszteletbeli, pártoló, valamint rendes tag is. Aki alapító tag szeretett volna lenni, annak ezt a komoly szándékát adománnyal is meg kellett erősítenie (ötszáz korona). Budapesti III. ker. Iparosok Önképző Körét egy minisztériumi rendelet szűntette meg 1947. március 12-én. Felhasznált irodalom: Az ujság, 1913. december 12. (11. évfolyam, 289. szám) HU BFL IV.1409.k; Egyesületi nyilvántartások és iratok; 2. doboz; Egyesületi nyilvántartó kartonok; 1 p.; nyilvántartó karton; 1945-1951. HU BFL IV.1429; Budapest Székesfőváros egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye; 531/1947; Budapest Székesfőváros egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye; 3 p.; törlési határozat; 1947. HU BFL IV.1502; Budapest Székesfőváros Iskolán kívüli Népművelési Bizottságának iratai; 1921-1922; Fővárosi Szabadoktatási Bizottság iratai; 190; adatbejelentés/alapszabály; 2p; bejelentés; 1932. (a hivatkozott irat: Budapest Székesfőváros Polgármestere 106.564/1921.-XI. sz.) | |
| Hozzáférés és használat: A kutatás a hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján történik, amelyhez az ajándékozó hozzájárulása nem szükséges. | |
| HU BFL X.279 | Magyar Postagalambsport Egyesület Budapesti Szervezete (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1996 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Nagy Ernő bizonyítványai, igazolványai és oklevelei (papír alapú iratok; két jelvény); valamint személyes, családi és postagalambász fényképfelvételei (elektronikus iratok) Szervtörténet: Magyarországon 1870 körül kezdett meghonosodni a postagalamb-tenyésztés. 1874-ben alakult meg Bécsben az Osztrák-Magyar Postagalamb Egyesület, Zimmerman Ágoston elnökletével. A Monarchia közös hadügyminisztériuma 1875-ben állította fel az első hazai galambposta állomást Komáromban, kétszáz galambbal. Ugyancsak a Hadügyminisztérium térképezte fel a Monarchia területén lévő postagalamb állományokat is, hiszen a galambok gyakoroltatása eleinte a hadsereg szolgálatában történt. Az első önálló magyar egyesület Columbia Budapesti Galambkedvelők Köre néven 1882. január 7-én jött létre Pesten. A versenyzés szabályait először 1887-ben foglalták írásba, s később, 1903-ban „modernizálták”. A vidéki városok közül 1885. szeptember 19-én Pécsett alakult először egyesület. Postagalambokat hivatalos kiállításon először 1891-ben mutattak be Miskolcon. Az I. világháború alatt a Columbia tevékenysége szünetelt, s a versenyek csak 1920-ban indultak újra. 1927-ben Malosik Ferencet választották az egyesület elnökévé (ő írta az első magyar szakkönyvet is 1932-ben, Postagalamb címmel), a titkár pedig Vermes Artúr lett. Irányításuk alatt nagyot lépett előre a magyar postagalambászat. 1930-ban sorra alakultak a vidéki fiókegyesületek, 1931-től pedig megindulnak a külföldi versenyek is ausztriai és német feleresztési helyekkel. A növekvő taglétszám és a szaporodó vidéki egyesületek szervezeti változást igényeltek: 1936-ban megszűnt a Columbia, és helyette megalakult a félkatonai jellegű Hungária Postagalamb Tenyésztők Szövetsége. A II. világháború során, kisebb-nagyobb kivételekkel, de szünetelt a magyar postagalamb-sport. A háborút követően elsőként a budapesti postagalambászok álltak talpra: 1945 decemberében megalakult a Budapest PSE, 1948 szeptemberében a Magyar Galambsport Szövetség, majd 1952. március 16-án a Magyar Postagalambsport Szövetség is, amely később Magyar Postagalamb Szakszövetség, majd Magyar Postagalambsport Szövetség néven működött tovább. A magyar postagalambsport másik jelentős alakja az évekig verhetetlen Horváth János volt, aki megalapította az Országos Bíráló Bizottságot, illetve 1947-ben Postagalamb tenyésztés címmel új szakkönyvet is kiadott. 1975 februárjában már Postagalamb olimpiát rendeztek Budapesten, 1978-ban pedig a küldöttgyűlés Kurucz Attilát választotta meg elnöknek, aki új alap- és versenyszabályzatot, valamint fegyelmi és vagyonkezelési szabályzatot léptetett életbe. Az ország 230 egyesületét ekkor 14 kerületbe sorolták be. 1986-ben megalakult a Maraton Klub, s kialakult a nemzetközi versenyek rendszere is. Mivel 2001-ben az új sporttörvény szervezeti és névváltoztatást is igényelt, a kerületek neve tagszövetségre, a szövetségé pedig Magyar Postagalamb Sportszövetségre változott. Nagy Ernő közel ötven esztendőn keresztül űzte szabadidős sporttevékenységként a galambászatot, így ezek az iratok jó képet adnak a postagalambsport különleges budapesti helyzetéről, különös tekintettel arra, hogy ez az alapvetően rurális környezet igénylő aktivitás hogyan válhatott annyira kedveltté városias körülmények között is. (Felhasznált irodalom: Tamás István: A Magyar Postagalamb Sportszövetség története; Galambász, 2004. augusztus, 16-19. o.; http://www.jan-aarden-pigeons.com/cikkek/archivum-2004-08-16.html) | |
| Hozzáférés és használat: A kutatás a hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján történik, amelyhez az ajándékozó hozzájárulása nem szükséges. | |
| HU BFL X.280 | Kordován Téri Baráti Kör (KOTBAK) iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1993-2016 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: A KOTBAK iratai: alapítással kapcsolatos iratok (az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve, a Fővárosi Bíróság végzése, alapszabály és módosítása, a Fővárosi Bíróság kivonata társadalmi szervezet nyilvántartási adatairól, a KOTBAK bélyegzője); működéssel kapcsolatos iratok (projekt- és pályázarti iratok, levelezés); KOTBAK-kiállítás (74 fotó); egyesülettörténeti ismertetők, összefoglalók; végelszámolási iratok (nyilvántartásból való törlés kérelme, közgyűlési jegyzőkönyvek, végelszámolással kapcsolatos pénzügyi iratok, nyilatkozatok, tájékoztatók, levelezés, Fővárosi Törvényszék végzései); tervrajzok, térképvázlatok; gazdasági iratok (statisztikai jelentések, adó- és pénzügyi iratok). Szervtörténet: 1990-ben Matavovszky Tibor, a Kordován Téri Baráti Kör (KOTBAK) későbbi alapítója, majd elnöke egy helyi érdeket szolgáló, alulról szerveződő közösség intenzív létrehozásába fogott. Ötszáz meghívót sokszorosított, amelyet a tér összes házának postaládájában elhelyezett. Sikerült összehoznia egy 16 tagú csapatot, akik először az önkormányzattól kapott facsemetéket ültették el a lakókörnyezetükben, vagyis a Kordován téren és közvetlen környékén. Ezzel egy időben két lakótárs a Szíjgyártó utca 12. előtti terepet rendezte, és a hét lépcsőházas társasház belső frontja elé kőris- és akácfákat ültetett. A tényleges alapítás 1993-ban történt, 22 taggal. A Kordován téri park alapját az 1994-es parkosítási terven alapuló tereprendezés teremtette meg. Komoly gondot jelentett, hogy az építési törmeléknek csak kb. a felét, a vállalt 50 cm helyett csak 25 cm-nyit szedtek fel, s a maradékra terítették a termőföldet. Évről-évre visszatérő probléma volt, hogy a zöldterület folyamatos gazdagításakor, egy-egy cserje vagy csemete elültetésekor nagy mennyiségű, törmelékkel kevert homokot kell kiszedni, s az eltávolított törmelék helyére a területen keletkezett levélhulladékot tették. A KOTBAK 1995-ben az önkormányzat által a civil szervezetek részére kiírt pályázaton 250.000 Ft-t nyert védőkerítés létesítésére, illetve a károsodások megakadályozására. Kezdettől fogva jó kapcsolat alakult ki az Önkormányzat parkosításért felelős előadójával, akinek támogatására folyamatosan számíthatott a Kör. Az építkezés utáni károk helyreállítása, valamint a park fejlesztése az 1%-os felajánlásokból 1997-ben kezdődött el. Ebből a Kör saját kertiszerszám-parkot fejlesztett, és pótolta a kipusztult növényzetet, új ültetésekkel gazdagítva a terület növényvilágát. 2004. szeptember 21-én a KOTBAK elnyerte a Természetbúvár Egyesület elismerő oklevelét a „Szépítsük meg Magyarországot!” címmel, az egyesület által indított mozgalomban elért kiemelkedő sikeréért. Az egyesület működése során a kopár, fűvel is hiányosan borított terület dús lombú ligetté, helyenként erdővé vált: a KOTBAK által gondozott 3.000 négyzetméternyi zöldterületen hetvenféle fa és cserje díszlik, és számos lágy szárú növény is található. Emellett a szervezet aktivistái hosszú időn keresztül folyamatos takarítással is biztosították a terület tisztaságát. 2008-ban a parkhoz tartozó régi játszóteret új, természetes anyagokból készült, az EU szabványoknak is megfelelő, 12 millió forint értékű játszótérre cserélték le. 2010-ben a Kör a Városvédő Egyesület javaslata alapján egy évre megnyerte a Media KHT. civil szervezetek munkáját elismerő vándordíját. A vezető, Matavovszky Tibor egyesületi, illetve munkásságáért Újpest Díjat kapott, majd a kerület díszpolgára címet is elnyerte. Jellemző adat az is, hogy nagyon sokat ajánlották fel 1%-ukat ennek az egyesületnek. A Baráti Kör 2013-ban szüntette be a tevékenységét. A KOTBAK a fővárosi lokálidentifikációs civil-szervezeti forma mintapéldája, hiszen mintegy huszonhárom esztendőn keresztül nagy sikerrel és rendkívül hatékonyan szolgálta a helyi közösséget, s mindeközben megtalálta az együttműködés megfelelő módját a helyi politika, valamint közigazgatás képviselőivel is. | |
| Hozzáférés és használat: Az iratanyagban található személyek adataira vonatkozó kutatás a hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján történik. | |
| HU BFL X.281 | KET Keresztény Értelmiségi Társaság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-2016 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: KET Keresztény Értelmiségi Társaság iratai: működéssel kapcsolatos iratok (nyilvántartásba vételi végzés, alapszabály, aláírási címpéldány, kivonatok társadalmi szervezet nyilvántartási adatairól, adóügyi és statisztikai iratok, polgári peres iratok, felszámolással és megszűnéssel kapcsolatos iratok); hírlevelek (az átadó kérésére beszkennelve); fényképek (109 db: fotótasakban és albumban); vendégkönyv; KET Hitélet Klub iratai; meghívók, programismertetők. Seres Sándor családi iratai: vegyes családi iratok (születési anyakönyvi kivonat, hatósági erkölcsi bizonyítvány, bűnügyi jegyzőkönyv, NEB vizsgálati jegyzőkönyv); id. Seres Sándor és Seres Sándorné munkahelyi oklevelei; Németh János disszidens naplója (az átadó kérésére beszkennelve); pártpolitikával és választásokkal kapcsolatos iratok. Elektronikus iratok: a KET működésével kapcsolatos iratok, fényképek, videók, Seres Sándor személyes feljegyzései. Szervtörténet: Az 1993-ban alapított KET Keresztény Értelmiségi Társaság (ezután: Társaság) az értelmiségi fiatalok számára kívánt a nemzeti elkötelezettség, a keresztény értékrend és az „emberközeliség” elvei mentén tartalmas szórakozási és művelődési lehetőségeket biztosítani. A Társaság, Seres Sándor ügyvezetővel az élen, 2007-ig ötven fővárosi klubot hozott létre és működtetett elsősorban a 18 és 35 év közötti fiatalok körében. Számukra a Társaság évi rendszerességgel több száz fős nyári tábort, illetve ugyancsak évente hat-hét nagy bált, valamint számos egyéb kulturális-szabadidős programot szervezett. Jellemző adat, hogy a Társaság fennállásának tizenöt esztendeje alatt mintegy ötven házasság köttetett a mozgalom berkein belül született kapcsolatokból. A Társaság nagy népszerűségnek örvendett, és jelentős társadalomformáló erővel bírt, hiszen nagyon sokan vettek részt a leginkább Seres Sándor által szervezett programokon. | |
| Hozzáférés és használat: A kutatás a hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján történik, amelyhez az ajándékozó hozzájárulása nem szükséges. | |
| HU BFL X.501 | Szépen Emberül Alapítvány iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1980-2009 | |
| Terjedelem: 2,64 ifm | |
| Szervtörténet: A Szépen Emberül Alapítvány létrejöttének előzménye, hogy Kállai Eszter magyar-történelem szakos tanár 1983-ban, a budapesti Árendás-közi Általános Iskola osztályfőnökeként, szembesülve a lakótelepi gyermekek nehéz helyzetével, illetve látva jövőkép-nélküli életüket, elindította el a „Szépen, emberül – szépen, magyarul” nevű mozgalmat. E mozgalom később aktív, társadalmi tevékenységet, sokrétű közösségszervező és megtartó munkát végzett Erdélyben, Kárpátalján, a szlovákiai és Kárpátokon túli magyar közösségek körében, hamar népszerűvé vált. Az l992-ben fővárosi székhellyel alapított, s később közhasznúvá minősített Alapítvány a hasonló nevet viselő mozgalom eszmeiségének továbbvitelére alakult. A cél: a fiatalokban az anyanyelvért való felelősség és az önbecsülésigény erősítésével elérni, hogy azok tudatosan készüljenek az egyénileg boldog, a társadalom számára hasznos életre. Hazájuk jó polgára, nemzetük jó gyermeke, önmaguk jó gazdájaként akarják megmutatni emberségüket. A mozgalomban részt vevő sok nagyszerű fiatal, felnőtt tapasztalatából összeállt egy tizenkét pontba foglalt életjavaslat. Az Alapítvány közvetlen, gyakorlati célja, hogy az anyanyelv tudatos ápolására-művelésére, önismeretre, egészség- és környezettudatos viselkedésre, egyénileg és közösségileg is hasznos, tartalmas életre ösztönözze a kallódó fiatalokat. Az alapítvánnyá vált mozgalom társadalmi támogatásának növelésére „Szépen Emberül baráti körök” jöttek létre, amelyek a munka folytatásaként különféle kulturális rendezvényeket kezdtek szervezni (Szépen, emberül ünnepek; nyelvi napok stb.). | |
| HU BFL X.502 | TIT Stúdió Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1983-2007 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| Szervtörténet: A TIT Stúdió Egyesület alapját jelentő TIT Természettudományi Társulat 1969-ben alakult meg Öveges József Kossuth-díjas főiskolai tanár közreműködésével. Az intézmény az újszerű természettudományos ismeretterjesztés módszertani központja lett, felavatásán Öveges József és Erdey Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia akkori főtitkára mondott beszédet. Öveges professzor a kezdetektől 10 éven keresztül, haláláig társadalmi elnökként segítette az itt megvalósított programokat, nevéhez fűződik a "tudományos játékszoba", ahol tudományos jelenség-bemutatókon mindenki tapasztalati úton ismerhette meg a legújabb találmányokat. Ennek emlékét őrzi a TIT Stúdió Öveges emlékszobája, lehetőséget teremtve, hogy szellemi örökségének dokumentumait és tárgyi emlékeit az őt már nem ismerő diáknemzedék is megismerhesse. A professzor másik nagy álma a széleskörű ismeretterjesztő tevékenységet folytató tudománybarát hobbykörök alakítása volt, így jöttek létre és működnek mai napig a TIT Stúdió tudománybarát körei. Az ő irányításával valósultak meg az új típusú tudománynépszerűsítő programok. Megnyílt a Jelenség-bemutató kiállítás: a "Csodák palotája", majd megalakultak az öntevékeny tudománybarát körök és klubok is. Sok érdeklődő diákot vonzottak a tehetséggondozó rendezvények a "Tudományos játszószobában": a kísérletező délutáni és a laboratóriumi foglalkozások. Magyar és külföldi tudósokkal híres kutató expedíciók vezetőivel, tudomány népszerűsítő könyvek szerzőivel találkozhattak az érdeklődők. Ez idő tájt kezdődtek el a Magyar Rádióval és a Televízióval közös programok, műsorok szervezése pl. Világablak és Gyorsuló idő műsor a rádióban, TV-Szabadegyetem a televízióban, programok az Iskolatelevízióval. A TIT Stúdió 1980-ra a természettudományos ismeretterjesztés módszertani központja lett. A népszerű szabadegyetemi előadások és az országos konferenciák témaköreihez csatlakozva kezdték el kiadványsorozatok és hangosított diaműsorok megjelentetését, természettudományi témakörű kiállítások készítését és országos vándoroltatását. 1983 óta működő Környezetvédelmi Oktatóközpont rendezvényei a környezetkultúra, a környezetbarát és -védő életmód formálását segítik (Ökológiai akadémia, a természetismereti táborok és vetélkedők és a környezetvédő akciók). 1990-ben a TIT Természettudományi Társulat jogutódjaként jött létre a TIT Stúdió Egyesület, amely a hagyományokra építve szélesítette tevékenységi körét. Karakterét a személyességre építő tudományos ismeretek terjesztése adja. Az egyesületünk célkitűzése, hogy közérdeklődésre számot tartó témakörökben rendezzen ismeretterjesztő, kulturális, kisközösségi és szabadidős programokat. A Budapest XI. kerületében 36 éve működő egyesület tevékenysége jól ismert a kerület és a főváros kulturális közéletében. Országos érdeklődésre is számot tartó művelődési és tudományos ismeretterjesztő rendezvények a mindennapi kultúra és a tudományos műveltség fejlesztését szolgálják. Művelődési, kisközösségi és szabadidős programjaik, országos szintű konferenciáik, országos és nemzetközi kiállításaik, szabadegyetemi sorozataik, Tudományos játszóházi gyerekprogramjaik, országos és nemzetközi diákversenyeik a legszélesebb életkori csoportok érdeklődésére tartanak számot. Rendezvényeik között kiemelt fontosságúak a családi és ifjúsági programok. A TIT Stúdió Egyesület évente átlagosan 60 ezer látogatót fogad. | |
| HU BFL X.503 | Felsőoktatási Gazdasági Szakemberek Egyesületének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1997-2010 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| Szervtörténet: A Felsőoktatási Gazdasági Szakemberek Egyesületet (ezután: Egyesület) 1997-ben hozták létre. Stratégiája elsősorban a szervezeti élet fejlesztésével, a témában érintett közönség érdeklődését kielégítő programok szervezésében valósult meg a következő területeken: a felsőoktatási intézményekben dolgozó szakemberek munkájának támogatása, az egyes intézmények gazdálkodása során felhalmozott tudás, szakmai tapasztalat hasznosítása és továbbadása, a generációváltás folyamatának segítése, a területileg távoli szervezetek közötti kapcsolattartás biztosítása, a fenntartókkal való szakmai kapcsolat kiépítése és fejlesztése, illetve együttműködés más szakmai szervezetekkel. Ezek közül kiemelkedik a felsőoktatási intézmények szakmai feladatainak kísérése, illetve támogatása, amely a következő szakmai területeken került megvalósításra: kezdeményezés és részvétel az intézmények munkáját jelentősen befolyásoló, központi döntések előkészítésében és kidolgozásában; az intézmények, az egyes szervezetek és személyek szakmai (oktatási, kutatási stb.) teljesítményének a gazdálkodás eredményességének megfigyelésére és minősítésére alkalmas mennyiségi, minőségi mutatószám-rendszer (indikátorok), az önköltségszámítás, illetve a folyamatba épített ellenőrzési rendszer (FEUVE) kidolgozása; az intézmények személyi, tárgyi és anyagi erőforrásokkal való gazdálkodás, illetve a költségvetés végrehajtását követő egységes vezetői információs rendszer létrehozása, fejlesztése és működtetése, a legkisebb feszültséggel alkalmazható központosított illetményfejlesztés kidolgozása, a nettó finanszírozás bevezetése, valamint a minőségbiztosítással és auditálással kapcsolatos intézményi feladatok elvégzése. Ezekkel összefüggésben az Egyesület javaslatokat dolgozott ki a hatóságok, illetve a fenntartók által igényelt adatszolgáltatások összehangolására és egyszerűsítésére, valamint a pályázatok és a programok eljárásrendjének, adminisztráció-elszámolásának ésszerűsítésére. Továbbá az Egyesület minta-szabályzatokat is kidolgozott az említett intézmények számára, illetve a jogszabályok előkészítése során, valamint szakmai fórumokon képviselte őket. A képzési programok megvalósítása során az Egyesület az alábbi területekre fordított különös figyelmet: menedzsment ismeretek; humánerőforrás-gazdálkodás és szabályozás; vagyongazdálkodás; intézmény-igazgatás; költségvetés, számvitel és pénzügy; fejlesztés, fenntartás és üzemeltetés; közbeszerzések; pályázatok figyelése, kiírása, adminisztrációja és elszámolása. Ugyancsak az Egyesület feladatai közé tartozott a tagság számára nyújtott jogsegély-szolgálat, a tanácsadás és auditálás, kincstári biztos kiküldése, újfajta forrásbevonási és finanszírozási lehetőségek feltárása, illetve mintaszabályzatok adaptálása (implementálása). Az Egyesület ad-hoc bizottságok, tanácsadó testületek, illetve a Jogi Munkabizottság keretei között végezte tevékenységét. Ebbe a munkába bevonták alapítványi és egyházi felsőoktatási, illetve egyéb költségvetési intézmények, kollégiumok vezetőit is. Emellett az Egyesület olyan reprezentatív szakmai szervezetekhez is csatlakozott, mint például a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége, illetve a Menedzserek Országos Szövetsége, és együttműködött többek között az MRK Gazdasági Műszaki Főigazgatói Szakbizottsággal, illetve a Felsőoktatási Kollégiumi Vezetők Értekezletével. | |
| HU BFL X.504 | Újbuda Baráti Kör iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1991-2010 | |
| Terjedelem: 1,92 ifm | |
| HU BFL X.505 | Wallenberg Szoborbizottság'98 iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1999 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.506 | Magyar Levéltárosok Egyesülete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1980-2008 [2016] | |
| Terjedelem: 9,6 ifm | |
| HU BFL X.507 | Pasaréti Polgárok Köre iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1989-2010 | |
| Terjedelem: 0,65 ifm | |
| Tartalom: Pasaréti Művészeti Napok, EXPO 96; Újságkivágások Pasarét és II. ker. ügyekre vonatkozóan; Magyarországi építészeti prospektusok; Márkus-villával kapcsolatos iratok; Pasaréti térrel kapcsolatos iratok; út-ügyek (közlekedés, környezetvédelem); BBTE, Magyar Polgári Együttműködés; Szilfa u. – Magyar Szentföld Templom tervei; Páfrány úti Erdei tanösvény tervei; vegyes közgyűlési és személyes anyagok, Széna tér - Ganz - Moszkva tér Projekt iratai; Móricz Zsigmond Gimnázium építésével kapcsolatos iratok; tervrajz-másolatok, kiállítási anyagok. Szervtörténet: A Pasaréti Polgárok Köre (PPK) 1990-ben alakult. Célja: „A helyi kulturális és sportélet élénkítésével közelebb hozni az itt élőket egymáshoz. Kiemelt feladatunknak tartjuk közös fellépéssel megóvni természeti és építészeti értékeinket, ahol lehet, megőrizni a kertvárosi jelleget. Helyi erőket, elsősorban a szellemiekben rejlő lehetőségeket szeretnénk településünk javára fordítani...” (Idézet az alapító nyilatkozatból.) Munkájához az akkor megalakuló Budapest II. kerületi Képviselőtestület tagjaival együttműködve fogott hozzá. Javaslatot nyújtott be az egész kerületet átfogóan vizsgáló ún. környezetbarát közlekedési rend terveinek elkészítésére a II. kerületben élő közlekedési mérnökök, várostervezők, építészek, környezetvédelmi és tájépítész szakemberekkel történt együttműködés keretében. A komplex hatástanulmány forgalmi, környezetvédelmi, városrendezési és zöldterületi vizsgálatokat is tartalmazott. A PPK szakági mérnökei lehetőséget kaptak a II. kerületi Építészeti Konzultációs Tervtanácsban való részvételre, véleménynyilvánításra. A II. kerületi közlekedési szakemberek önköltséges áron elkészítették a Kapy utca–Pasaréti tér–Kelemen László utcai szakasz közlekedésrendezési javaslatát, és erre építve Cságoly Ferenc építész elkészítette a Pasaréti tér arculattervét. További rendezési koncepciók után a kiviteli tervek is elkészültek. A Pasaréti téri műemlék együttes és a tér forgalmi rendszere ezt követően teljesen megújult. A PPK térítés nélkül zöldterület rendezési terveket készített a következő területekre vonatkozóan: a Csalán utcai és a Napraforgó utcai park, Pasaréti tér, Kondor utcai 120 éves libanoni cédrus körüli park, erdei játszótér és emlékfasor. Emellett a természetvédelmi terület szomszédságában fekvő Páfrány úti volt IKV telep helyére szabadidőcentrumra vonatkozóan is terveket dolgozott ki, emellett Pilisi Parkerdő és a Budai Tájvédelmi Körzet vezetőivel együttműködve a környék őshonos növényzetét bemutató park és emlékfasor terveit is a PPK készítette el. Az egyesület a Görgényi úti bemutató ösvényt felújította és kibővítette, a Napraforgó utcai parkban két kandelábert állított, közreműködött a Széher úti Dohnányi-villa kertjének megmentésében, illetve a Kelemen László utcai boltok előtti területet is növényesítette. Segítséget nyújtott a Budapest II. kerületi Szilfa utcai Ferences Ház megújulásában és elkészítette a hozzá tartozó óvoda kerttervét is. Terveket dolgozott ki a II. kerületi Hűvösvölgyi út 85. szám alatt álló épületnek, Márkus Emília színésznő egykori villájának, valamint a megszűnő Ganz-gyár területének kulturális célú hasznosítására. A PPK a városrész építészeti értékeire kívánta a figyelmet ráirányítani a „Bauhaus jegyében”, „A másik modern”, „A múltra épülő jövő”, „Város az emberért – ember a városért?”, „Úttörők és követők”, valamint a „Felelősség a jövőért” címmel rendezett építésztalálkozók megszervezésével. Ezek a találkozók fórumot biztosítottak a kerületben lakók, illetve a városrész jövőéért felelős szakemberek és döntéshozók számára. A konferenciák szervezéséért, továbbá „az építészeti ismeretterjesztés terén végzett, a helyi szellemi adottságokat hatékonyan kiaknázó, kimagasló közérdekű településvédő tevékenységükért...” (idézet a díj indoklásából) a PPK Kós Károly-díjat kapott. | |
| HU BFL X.508 | Kincsünk a Piac - Hunyadi Tér Lakossági Csoport iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 2007-2013 | |
| Terjedelem: 2000 fájl | |
| Tartalom: Az iratanyagot cikkek, fotók, szakmai háttéranyagok, projektek és pályázatok iratai, bírósági beadványok, jegyzőkönyvek, KPH-munkacsoport találkozók feljegyzései, levelezés, meghívók, program-ismertetők, szórólapok és plakátok alkotják. Szervtörténet: A Kincsünk a Piac – Hunyadi Tér (KPH) Lakossági Csoport egy önmagában egyedülálló, fővárosi civil kezdeményezés, amely 2007 és 2013 között vívta meg eredményes társadalmi harcát a Terézvárosban. A terézvárosi Hunyadi tér környéken élők körében nagy ellenérzéseket, sőt felháborodást keltett az a hárommilliárdos, önkormányzati projekt, amely az utolsó fővárosi szabadtéri piac megszüntetésével, a vásárcsarnok Európa Házzá történő átalakításával, illetve a tér ősfáinak kivágásával járt volna. A lakosság azt sem nézte jó szemmel, hogy az őstermelőket, árusokat a „föld alá”, vagyis a tervezett új létesítmény pinceszintjére száműzték volna, miközben a műemlék csarnokot megfosztották volna eredeti funkciójától. Az emberek az ehhez kapcsolódó, tervezett mélygarázs-építést is elutasították, mivel az nem csillapította, hanem tovább növelte volna a környék autósforgalmát. Ennek az elégedetlenségi mozgalomnak állt az élére 2007-ben a KPH Lakossági Csoport, amely soha nem öltött sem egyesületi, sem alapítványi formát. A terézvárosi önkormányzat végül is meghátrált a Hunyadi téri beruházás ellen alakult civil mozgalom előtt, és a képviselőtestület a projektcéggel kötött szerződés felbontásáról hozott döntést. | |
| Hozzáférés és használat: Az iratanyagban található személyek adataira vonatkozó kutatás a hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján történik. Az átadott iratanyagból a levéltár, illetve a levéltárba beiratkozott kutatók által eszközlendő bárminemű publikáláshoz az ajándékozó előzetes hozzájárulása szükséges, de a közlésért az ajándékozó díjat nem köt ki. | |
| HU BFL X.509 | Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1983-2010 | |
| Terjedelem: 1,22 ifm | |
| Tartalom: Alapiratok (Alapszabály és módosításai; SZMSZ-el kapcsolatos iratok; Az alapítvánnyal kapcsolatos bírósági iratok; ETK közgyűlési és vezetőségi jegyzőkönyvek és mellékleteik (pl. "A dolgok állása" sorozat); Éves jelentések és beszámolók; levelezés, tagsági ügyek, társszervezetekkel kapcsolatos iratok (Zöld Pók Alapítvány, KEROSZ, HUMUSZ, Levegő Munkacsoport, NCA Elektori Gyűléssel kapcsolatos iratok, Környezet- és Természetvédő Szerveződések Egyeztető Fóruma és Országos Találkozója iratai; pályázatokkal kapcsolatos iratok, munkacsoportok iratai, természetvédelemmel kapcsolatos cikkek, tanulmányok, kéziratok, kiadványok, periodikák. Szervtörténet: Az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK) az 1983-ban megalakult ELTE Természetvédelmi Klub jogutódja, amely biológushallgatók és György Lajos farmakológus kezdeményezésére jött létre az ELTE Természettudományi Karán. Az ország egyik első környezetvédelmi csoportjaként a nyolcvanas években jelentős szerepet játszott a környezetvédelmi problémák megismerésében és megismertetésében, a „Tájékozódni, tájékoztatni, hatni!” mottó jegyében. Ezen időszak legfontosabb eredménye a Szársomlyó-hegy védett területének, a magyar kikerics élőhelyének megmentése volt az ott zajló mészkőbányászat korlátozásával. A csoport aktivistái ehhez terepi kutatásokat végeztek, cikkeket írtak, és tárgyalásos úton igyekeztek nyomást gyakorolni a felszíni mészkőfejtés területének kibővítése ellen – sikerrel. Emellett – több akkor alakuló egyetemi klubbal közösen – az ETK egyik szervezője volt a „Savas eső hétnek” 1987-ben. A budai Mártírok útján (ma Margit körút) végigvonuló tüntetés a légszennyezés miatti első utcai tömegmegmozdulás volt Magyarországon, egyik fő követelése az ólmozott benzin használatának korlátozása volt. A rendszerváltás előtt az ETK emellett sok más előadást, vitaestet is rendezett, és kiadta a 20 számot megért „Természetvédelem” című folyóiratot. 1984-ben indult György Lajos szerkesztésében a GAIA Sajtószemle, amely egészen 2006-ig 2-3 heti rendszerességgel jelent meg, kezdetben stencilezett majd fénymásolt formában. Az internet előtti korban Magyarországon nem vagy nehezen hozzáférhető környezetvédelmi folyóiratok, kiadványok cikkeinek rövid szemléit kínálta, de emellett híreket, vitákat és egyéb írásokat is közölt. Noha korlátozott számban, alkalmanként 70-80 példányban jelent meg (ezt később különböző számítógépes hálózatokon, mágneslemezen és fénymásolva terjesztett példányok egészítették ki), sokáig az egész hazai környezetvédelmi mozgalom egyik legfontosabb tájékoztató csatornája volt. Az ETK úttörője volt a nemzetközi környezetvédelmi együttműködésnek is: létrehozta a közép-európai információcserét szolgáló Greenway hálózatot (amely többé-kevésbé földalatti módon működhetett csak a pártállami időszakban), és a hatóságok ellenállásával dacolva 1988-ban meghívta Budapestre az European Youth Forest Action nemzetközi erdőkaravánját is – első alkalommal tehették nyugati környezetvédők egy szocialista ország földjére lábukat. Az ETK a kezdetektől fogva demokratikus alapon működött és hozta döntéseit, ami sok parázs vitát eredményezett a keddenként tartott „haditanácsokon”, de nagyban hozzájárult a tagok közös szocializációjához is. Munkacsoportjai teret adtak több tematikus zöld kezdeményezésnek, amelyek a rendszerváltás után, az egyesülési szabadság adta lehetőséggel élve önállósodtak. Az ETK keretei közül indult el például a mára a terület meghatározó szervezetévé vált Energiaklub, illetve a Varangy Akciócsoport és a Vidravédelmi Alapítvány is. Emellett az ETK volt egyik eredeti alapítója a Zöld Pók hálózatnak is 1993-ban, amely a környezetvédő szervezetek közötti elektronikus kommunikáció megszervezésére jött létre (több átalakulás után a Zöld Pók ma a civilek vizuális kommunikációját segíti). Maga az ETK 1991-ben alakult bejegyzett jogi személlyé Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület néven, de a rövidítést megtartva. A kilencvenes évek közepén, aktív egyetemisták újabb „hullámának” érkezésével jött el a szervezet második aktív korszaka – a toborzás és bevonás a Zöld Utánpótlás munkacsoport feladata lett. Az egyesület ekkor már egy félállású titkár alkalmazását is megengedhette magának. Megmaradt ugyanakkor „keltetaz el | |
| Hozzáférés és használat: 30-60-120 (személyes adatok) | |
| HU BFL X.510 | Fiatalok az Erdőért Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1988-2001 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: Alapiratok (Alapszabály, nyilvántartásba vételi tanácsi határozat és bírósági végzés); közgyűlési jegyzőkönyvek; elnökségi levelezés; projektekkel kapcsolatos iratok (The Set Project, meghívók, újságcikkek, tanulmányok, periodikiák, pénzügyi iratok); Ecotopiával kapcsolatos iratok (periodikák, projekt-iratok, levelezés, pénzügyi iratok, Ökotópia '90 Nemzetközi Táborral kapcsolatos iratok); társszervezetekkel kapcsolatos iratok (Környezeti Tanácsadók Egyesülete, Ökoszolgálat Alapítvány, Zöld Pók Alapítvány, Hulladék Munkaszövetség, Martin Luther King Egyesület, Alba Kör, Ökofalu Hálózat, Alternatív Háló); nemzetközi kerékpártúrákkal kapcsolatos iratok. Szervtörténet: A Fiatalok az Erdőkért Egyesület 1988 őszén jött létre az EYFA (European Youth Forest Action) magyarországi csoportjaként. Feladatai közé tartozott az EYFA-val kapcsolatos információk hazai terjesztése, akcióik megszervezése és lebonyolítása, kapcsolat létesítése és fenntartása magyar és nemzetközi környezetvédő csoportosulásokkal. Emellett az egyesület radikális környezetvédelmi akciócsoportként önálló tevékenységet is kifejtett. Demonstrációkon, önképzőkörök, ifjúsági szemléletformáló sajtó- és plakátkampányok (pl. Erdő-törvényszék létrehozása, biogazdálkodási módszerek és a szálaló művelés népszerűsítése, a növényvédő szerek és műtrágyák használatának csökkentése, megújuló energiaforrások: bio-, szél- és geotermikus energia propagálása a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, a radioaktív hulladékok elhelyezésének kérdése, az ózonkárosító anyagok termelésének leállítása, a trópusi esőerdők megmentése stb.) szervezésén keresztül megvalósítva környezetvédelmi célkitűzéseit. Legnagyobb médianyilvánosságot kétségtelenül az EYFA Ökotópia elnevezésű, több éven keresztül rendszeresen megszervezett nemzetközi kerékpártúrájuk kapott. | |
| HU BFL X.511 | Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1967-2019 [1903] | |
| Terjedelem: 1,64 ifm | |
| Szervtörténet: Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület a papír- és a nyomdaipar, a könyv- és lapkiadás, a restaurálás, a papírkereskedés és az ezekhez kapcsolódó területeken dolgozó szakemberek, és vállalkozások egyesületi formában működő önkéntes társulása. Alapítási éve 1948. Az egyesület önálló jogi személy, tagja a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének. Az egyesület önfinanszírozó, non-profit szervezet. Működését tagdíjakból, kiadványai, rendezvényei és más szolgáltatásainak bevételeiből és esetenként pályázati forrásokból fedezi. Az egyesület célja: szakterületén a tudományos és technikai haladás elősegítése társadalmi eszközökkel, a tagság ismereteinek állandó növelése és az azonos érdekű és érdeklődésű szakemberek és cégek közötti információáramlás segítése. Céljai között szerepel a szakmai hagyományok ápolása. Az egyesület tagjai és partnerei tájékoztatására évenként hat-nyolc alkalommal színes hírlevet ad ki. Programját, rendezvényeinek meghirdetéseit honlapján keresztül is nyilvánosságra hozza. Ezen keresztül on-line lehetőséget biztosít a jelentkezésekre és a kommunikációra. Az egyesület kiemelten szoros együttműködésben van a www.magyarnyomdasz.hu honlappal. Az egyesület jellemző szakmai tevékenységei: előadásokat, klubnapokat, vitaüléseket, ankétokat, szakmai bemutatókat, kiállításokat, szimpóziumokat, konferenciákat, szakmai tanulmányutakat szervez; szakfolyóiratokat és egyéb kiadványokat, oktatási segédleteket szerkeszt és ad ki; az Egyesület hivatalos szakmai folyóiratai: Magyar Grafika, Papíripar; szakmai továbbképzéseket, tréningeket szervez és a szakterületét érintő állami oktatást előadókkal és más módon segíti; tanulmányokat, szakvéleményeket dolgoz ki vagy ilyenekben, tagságán keresztül közreműködik; tudományos, műszaki, gazdasági gyakorlati feladatok megoldására pályázatokat hirdet, jutalmakat tűz ki, emlékérmeket, díjakat adományoz; különböző kitüntetések adományozására javaslatot tesz; Az egyesület vezető tisztségviselőit a közgyűlés választja négy éves időszakra, akik társadalmi munkában látják el feladataikat. 2002-2006 között a választott vezető tisztségviselők. Az egyesület folyamatos működését (szervezés, gazdálkodás) öt fős titkárság segíti. (Forrás: Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Hírlevél – Ismertető; https://epa.oszk.hu) | |
| HU BFL X.512 | TIT Teleki László Ismeretterjesztő Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1956-2011 | |
| Terjedelem: 3,3 ifm | |
| HU BFL X.513 | Kispesti Német Kulturális Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1999-2003 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Alapszabály és módosítása; bírósági végzések; testületi iratok; pályázatokkal, megállapodásokkal kapcsolatos iratok; levelezés; munkatervek, beszámolók; projektekkel kapcsolatos iratok; tagsággal kapcsolatos iratok; önéletrajzok; cikkek, meghívók, brosúrák. Szervtörténet: A Kispesti Német Kulturális Egyesület (NÉKE) 1999-ben alakult meg, de mint német nemzetiségi baráti kör, már több évvel azelőtt is működött. Az egyesület célja a német nemzetiségi kisebbség hagyományainak, kulturális örökségének megóvása, megőrzése és ápolása volt Kispesten. Ezen belül figyelemmel kísérte a német nemzetiségű emberek helyzetét, a rájuk vonatkozó, illetve életfeltételeiket befolyásoló jogszabályok változását, törekedett arra, hogy ezeknek az embereknek a helyzetét megismertesse Kispest lakosságával, az ő támogatásukat is elnyerve a célok megvalósítása érdekében. Ezen kívül az egyesület javaslatokat dolgozott ki és terjesztett elő a helyi önkormányzati, társadalmi és politikai szervezetek számára a hátrányos feltételek, valamint az esetlegesen jelentkező diszkrimináció felszámolása céljából. A NÉKE részt vett továbbá a kispesti szakmai és érdekegyeztető testületek, fórumok munkájában is, különös tekintettel a nevelés-oktatás, képességfejlesztés és ismeretterjesztés területén felmerülő kérdésekben. Az egyesület ugyanakkor figyelemmel kísérte a német nemzetiség történetével, hagyományaival kapcsolatos tudományos kutatás területén elért eredményeket is, és szorgalmazta ezek alkalmazását, megvalósítását a mindennapi élet területén, miközben ebbe a tevékenységbe lehetőségeihez mérten maga is bekapcsolódott. Emellett a NÉKE mindent megtett az emberi és állampolgári jogok érvényesüléséért, a kispesti német eredetű műemlékek felkutatásáért, védelméért, s ebben aktív közreműködést is vállalt. Az egyesület mindössze pár esztendeig keresztül működött, majd feladatait 2002. október 31-e után fokozatosan az akkor megalakult a Kispesti Német Kisebbségi Önkormányzat vette át. A NÉKE programjai között szerepelt többek között német nemzetiségi összejövetelek és bálok, kirándulások, zarándoklatok, testvérvárosi programok, sörfesztivál, német nyelvoktatás és szavalóverseny, illetve táncház szervezése, történeti interjúk készítése (a kispesti németek múltja), német hagyományőrző klub, nyelvi táborok és óvodai német-foglalkozások létrehozása, kétnyelvű hírújság összeállítása, nemzetiségi tematikájú fotópályázat kiírása, a közéleti szakember-képzés és a közgyűjteményi állománygyarapítás is. | |
| HU BFL X.514 | Kispestért Polgári Szövetség Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1994-2011 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Alapiratok (Alapító Nyilatkozat, bírósági végzés, alapszabály); testületi iratok (közgyűlési és tagsági ügyek); levelezés; pályázatokkal, díjakkal kapcsolatos iratok; szakmai tervek és háttéranyagok; választásokkal kapcsolatos iratok; statisztikai jelentés; sajtóanyagok, brosúrák. Szervtörténet: Kispestért Polgári Szövetség Egyesület (KPSZ) 1994-ben jött létre. Az Alapszabály szerint az Egyesület célja Kispest polgárosodásának segítése, a polgárok művelődési és kulturális igényei kielégítésének előmozdítása, Kispest vállalkozóinak erkölcsi támogatása, a közösségi és tulajdonosi szemlélet kialakításának segítése, Kispest közéletében való aktív részvétel, kapcsolattartás Kispest Önkormányzatával, önkormányzati demokratikus választásokra képviselők és lista állítása, az alkotmányosság és törvényesség tiszteletben tartásával, Kispestre vonatkozó fejlesztési és egyéb elképzelések kidolgozása, illetve a másutt készülők lehetőség szerinti véleményezése, a környezet szebbé, egészségesebbé tételének támogatása, a helyi hagyományok és a múlt emlékeinek felkutatása, megőrzése. A levéltári iratanyagban, töredékes formában ugyan, de megtalálhatóak egyéb, tevékenységi és működési körükben rokon, kispesti szervezetek is: pl. Polgári Kerekasztal Kispestért és Wekerléért, Kispesti Polgári Kerekasztal, Összefogás Kispestért Egyesület, Virágzó Wekerléért Egyesület. | |
| HU BFL X.515 | Alba Kör iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1990-2006 | |
| Terjedelem: 1,25 ifm | |
| Tartalom: Alapítással kapcsolatos és testületi iratok; levelezés; projektek, programok iratai; újságcikkek gyűjteménye; rendőrségi és bírósági iratok; bér- és munkaügyi iratok; tanulmányok, beszámolók, háttéranyagok; körlevelek, periodikák; szóróanyagok, meghívok, kisnyomtatványok; irattöredékek; társszervezetekkel kapcsolatos iratok; tagnévsorok, egyéb névsorok, névjegykártya-gyűjtemény; fényképek, fotónegatívok; VHS-kazetták, CD-k, audiókazetták; tárgyi emlékek: zászlók, molinók, kitűzők, plakátok. Szervtörténet: Az Alba Kör elsősorban pacifista békeszervezet, amely 1990–2004 között fejtette ki aktív tevékenységét. Bejegyzett egyesületként 2014-ben szűnt meg. A rendszerváltást megelőző átmeneti időszakban a társadalmi- nemzetközi nyomásnak engedve, több polgári szabadságjogokat érintő jogszabály is megszületett. Ezek egyike bevezette a fegyvermentes katonai- és a polgári szolgálatot. Mindkettő meghosszabbított szolgálati idővel próbálta kedvét szegni a fegyveres katonai szolgálatot elutasító fiataloknak. Emellett, a kérelmezők indokait bizottság vizsgálta, az engedélyezésről pedig a hadkiegészítő parancsnok döntött. Az egyesület hivatalos alakuló közgyűlését 1990. május 15-én, a lelkiismereti okból történő katonai szolgálatmegtagadás nemzetközi napján tartotta. A szervezet Alba Kör – Katonai Szolgálatmegtagadók Szövetsége néven alakult meg, ami a fenti kompromisszum eredménye volt. Az Alba Kör első nagyobb nyilvánosságot kapott akciója 1990 őszén a honvédelmi törvény módosítása előtti és közbeni lobbizása volt. Javaslataival sikerült elérnie, hogy a polgári szolgálat kérelmezése átláthatóbbá, a szolgálati körülmények pedig könnyebbé váltak (ekkor szűntek meg a bizottságok, amelyek – némiképp a régebbi abortusz-bizottságok mintájára és hangulatát idézve – a kérelmezők indokait vizsgálták). A Kör tagja Mahátma Gandhi, Lev Nyikolajevics Tolsztoj, Henry David Thoreau és Schmitt Jenő Henrik szellemisége nyomán az erőszakmentesség legtágabban vett értelmezésével az antimilitarizmus – tehát többek között a katonai szolgálat vagy a fegyverhasználat elutasítása – mellett a természet és környezetvédelem képviseletére, a kulturális és gazdasági erőszak leleplezésére és visszaszorítására szerveződtek. A következő két évben, 1991–92-ben az Alba Kör – népszavazást kezdeményezve – aláírást gyűjtött a hadkötelezettség eltörlésének érdekében. A szükséges aláírás-számot nem sikerült elérniük (ebben valószínűleg jelentős szerepet játszott az időközben kirobbant délszláv háborút kísérő fenyegetettség-érzet), az akció sajtónyilvánossága viszont hozzájárult, hogy a hadkötelezettség megszüntetésének lehetősége a közbeszéd részévé vált. A Kör volt az egyik kezdeményezője az aktívan 1993 és 2004 között működő Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája létrehozásának, illetve az Erőszakellenes Fórumnak. A Kör tevékenysége és a médiában megjelenő kommunikációja jelentősen hozzájárult, hogy a polgári szolgálat kérvényezése egyre könnyebbé, a szolgálati kötelezettség fenntartása, hatósági betartatása pedig egyre nehezebbé vált hazánkban. Hosszas társadalmi és szakmai viták után 2004 novemberében, parlamenti határozat nyomán szűnt ment a békeidőbeli sorkötelezettség Magyarországon. | |
| HU BFL X.516 | Gazdaság és Ifjúságvédelmi Polgárőr Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1991-1998 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Alapiratok (nyilvántartásba-vételi végzésalapszabályok, SZMSZ); testületi iratok (közgyűlési jegyzőkönyvek, határozatok és intézkedések; baráti összejövetelekkel kapcsolatos iratok); Tagsági ügyek (tagnyilvántartások, megbízólevelek, feljegyzések, beosztási jegyzékek); levelek, körlevelek; polgárőr-intézkedésekkel kapcsolatos iratok (határozatok, jegyzőkönyvek, információs lapok, munkatervek, jelentések); együttműködési megállapodások; szakmai háttéranyagok, módszertani útmutatók; újságcikk-gyűjtemény. Szervtörténet: A Gazdaság és Ifjúságvédelmi Polgárőr Egyesületet 1991-ben vette a Fővárosi Bíróság a társadalmi szervezetek nyilvántartásába. Az Alapszabály tanúsága szerint az Egyesület azért jött létre, hogy az Országos Polgárőr Szövetség által meghirdetett célok és elvek alapján a Rendőrtiszti Főiskola hallgatóit felkészítse a Polgárőrséggel, illetve a polgárőrökkel való együttműködésre. Ennek érdekében az Egyesület együttműködési szerződéseket kötött a fővárosi kerületek rendőrkapitányságaival, amelynek keretében az egyes kerületekben szolgálatot teljesítő rendőrök, az R.T.F. főiskolai hallgatók és a polgárőrök közös, gyakorló szolgálatokat és ellenőrzéseket végeztek Budapest területén. Az Egyesület emellett, az ismeretek bővítése céljából, ankétokat, előadásokat és vetélkedőket is szervezett a közrendvédelem, a gazdaság- és ifjúságvédelem, illetve a fogyasztóvédelem aktuális kérdéseiről. Az Egyesület, a kerületi Önkormányzatokkal kötött megállapodások alapján, együttműködött a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, az ORFK és a BRFK Gazdaságvédelmi Osztályaival is, így kapcsolódva be fogyasztóvédelmi ellenőrző munkába. | |
| HU BFL X.517 | Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1989-2021 | |
| Terjedelem: 234 fájl | |
| Tartalom: Az egyesület dokumentumai mellett az iratanyag a Promontor Polgári Casino két iratát is tartalmazza. | |
| HU BFL X.518 | Budapesti Nőház Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 2003-2004 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL X.519 | Ács Kató Irodalmi Alapítvány iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1995-2021 | |
| Terjedelem: 1,84 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
| HU BFL X.520 | Nyugodt Szív a Lakhatásért Közhasznú Alapítvány iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 2016-2017 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL X.521 | Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1996-2023 | |
| Terjedelem: 254 fájl | |
| HU BFL X.522 | Civilek a Palotanegyedért Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 2008-2023 | |
| Terjedelem: 4315 fájl | |
| HU BFL X.523 | Wekerlei Társaskör Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1986-2022 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm; 107 fájl | |
| HU BFL X.524 | Vitulus Szabadidő és Sportegyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1993-2023 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm; 1878 fájl | |
| Szervtörténet: A Vitulus Szabadidő és Sportegyesületet, és alapítványát, a Gyermekszív 2000 Alapítványt 1993-ban hozták létre. Működésének céljai között szerepelt például az asztmatikus és légzőszervi megbetegedésekben szenvedő gyermekek úszás-rehabilitációs programjainak tervezésének szervezése, vagyis az úszás felhasználása gyógyeszközként szív- és egyéb betegségben szenvedő gyermekek gyógyítására, illetve betegségmegelőzésre olyan betegségtípusoknál, amelyek esetében ez eredményesen alkalmazható. Az Egyesület ezt a kitűzött célt a következő eszközökkel igyekezett megvalósítani: úszásrehabilitációs foglalkozások szervezése, a rehabilitáció metodikájának kidolgozása, továbbfejlesztése, és széles körű népszerűsítése, az úszásrehabilitáció pedagógiai sajátosságainak feltárása. Emellett az Egyesület a rendelkezésére álló magánadományokból, illetve a pályázatokból befolyó összegekből a következő feladatok támogatását látta el: úszásrehabilitációs foglalkozások során felmerülő költségek térítése (belépődíj, uszodabérleti díj, óradíjak), a foglalkozásokhoz szükséges oktatási- és munkaeszközök, sportfelszerelések vásárlása, szaktanulmányok díjazása (pályázati díjak, költségtérítés, szakirodalom beszerzése), uszodán kívüli szabadidős programok költségeinek fedezése (útiköltség, szállás). Az Egyesület 2019-et követően már nem fejtett ki tényleges tevékenységet, de formai megszűnésére csak 2024-ben került sor. | |
| HU BFL X.525 | Városmajori Katolikus Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 2009-2021 | |
| Terjedelem: 72 fájl | |
| HU BFL X.526 | Városi Tömegközlekedés Történeti Egyesület iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1992-2014 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm; 6314 fájl | |
| Szervtörténet: Az 1987. évi városi közlekedési jubileumok megünneplése felvetette annak szükségességét, hogy létrejöjjön egy kimondottan a városi közlekedés történeti-történelmi emlékeivel foglalkozó szervezet. Ezt a feladatot akkoriban a BKV-n belül működő Jubileumi Emlékbizottság látta el, mely a Közlekedési Múzeummal együttműködve megteremtette az értékmegőrzési munka alapjait és formáját. Ennek a tevékenységnek a magasabb szintű ellátása érdekében az alapító tagok 1992. október 12-én létrehozták a Városi Tömegközlekedés Történeti Egyesületet. A harminchárom alapítótag lefektette az egyesület működési alapjait, és meghatározta annak fő célját, mely a nemzet közlekedéstörténeti értékeinek kutatása, megóvása és bemutatása. Az Alapszabály első, 1992. évi változata így határozta meg a Városi Tömegközlekedés Történeti Egyesület működésének célját: „a városi tömegközlekedési vállalatoknál meglévő, illetve bárhol fellelhető muzeális, vagy emlék-jellegű tömegközlekedési eszközök, tárgyak és egyéb dokumentumok (járművek, épületek építmények, elektromos létesítmények, hálózatok, berendezések stb.) őrzése, védelme, felújítása, gondos kezelése, rekonstruálása, illetve az ezt előkészítő intézkedések kezdeményezése.” Az alapítást követő években – az egyesületi célok változatlansága mellett - változó, és jelentősen bővülő tagságuknak köszönhetően komoly eredményeket értek el. Részt vettek például a Margit-sziget déli csücskénél a Duna alacsony vízállása miatt szárazra került régi vágányzat-darab megmentésében, ott voltak évfordulókon, látogatásokat tettek környező országokban található (Pozsony, Arad, Bécs) és hazai városok közlekedési üzemeinél, közreműködtek nyílt napok szervezésében. Többek közt tagjaik erőfeszítésének is köszönhetően indult meg az 1980-as években Amszterdamba került budapesti villamos, a 2624-es pályaszámú kocsi BKV Rt. által való hazahozatala, ezen felül terveik vannak egy mindenki által elérhető budapesti nosztalgiaüzem létrehozására is. | |
| HU BFL X.527 | Bokor Közösség iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1971-1994 | |
| Terjedelem: 1,32 ifm; 185 fájl | |
