 |
Budapest Főváros Levéltára fond- és állagjegyzéke |
|
Budapest Főváros Levéltára fond- és állagjegyzéke |
| HU BFL XI.101 | Arnheim S. I. Pénzszekrény és Trezorgyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1950 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.102 | Baumann Ferenc rézműves mester iratai (hiányzik) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.104 | Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1884-1949 | |
| Terjedelem: 10 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: A vállalatot Hirsch Fülöp alapította 1884-ben. A gépjavító műhelyként induló vállalkozás Bp. V. Fegyvergyár u. 6. sz. alatt működött. A következő esztendőben Frank Zsigmond társult be az üzletbe, egyúttal a cél közkereseti társasággá alakult át. 1886-ban a tulajdonosok vasöntödei, gépgyártó és szerszámgyártó ipar gyakorlására szereztek iparengedélyt, az üzemet pedig a Bp. VI. Szabolcs u. 34. sz. és a Bp. VI. Aréna út 128. sz. alatti saroktelken álló, a Bretscher és Wessely cégtől megvásárolt gyárépületbe helyezték át. 1889-tól 1898-ig betéti társaságként működött, majd 1898-ban Babocsay /Rosenthal/ Hermann hadseregszállító bekapcsolódásával részvénytársasággá alakult át a vállalkozás: a Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. nevet felvevő társas cég alaptőkéjét l.l00.000 koronában állapították meg. Az ekkor életre hívott salgótarjáni gyártelep vasöntödei, valamint gépgyártó ipar gyakorlására nyert iparengedélyt. A főleg szerszámgépek, közlőmű berendezések, emelőgépek, szállító eszközök és vasöntvények gyártására berendezkedett vállalat már a századforduló idején évi átlagban 300 munkást foglalkoztatott. A következő két évtizedben, tehát az 1920-as évek elejéig a munkáslétszám már 700 főre emelkedett. A lendületes fejlődést az sem tudta megakadályozni, hogy 1914-ben leégett a budapesti gyártelep és csak 1915-ben kezdhette meg ismét a termelést. Az elért üzleti eredmények hasznot hajtó befektetést Ígértek a banktőke számára, ezért a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank az 1910-es évek közepén érdekeltségi körébe vonta a vállalatot. 1922 áprilisában a cégszövegből kihagyták az alapítók nevét: a vállalat ez időtől kezdve Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. név alatt folytatta működését. A pengőre való áttérés kapcsán, az 1926. április 29-i felértékelésnél az alaptőkét 700.000 pengőben határozták meg. Az 1920-as évektől kezdődően kiszélesedett a gyártási profil: a terméklista közszükségleti és háztartási cikkekkel bővült, és különösen jelentős volt a salgótarjáni gyártelepen 1927-ben megindult kályha- és tűzhelygyártás. Ezek a termékek számottevően közrejátszottak abban, hogy a II. világháború kitöréséig a vállalat számos európai, de néhány dél-amerikai, ázsiai és afrikai országban is kiépíthette exportpiacát, foglalkoztatott munkásainak számát pedig évi átlagban 700-900 főre emelhette. 1937-ben a budapesti gyártelep az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Bp. VI. Váci út 19. sz. alatti telepére költözött, ott rendezte be üzemét. A II. világháború éveiben a vállalat jelentős hadiszállításokat teljesített. Ezek részben közvetett módon, a honvédelmi és az iparügyi miniszter rendelései alapján legyártott szerszámgépek formájában szolgálták a háborús termelés érdekeit, részben közvetlenül, aknagránát és repeszbomba alkatrészek formájában kerültek felhasználásra. A háború ugyanakkor komoly veszteségeket is okozott a vállalatnak: 1944 szeptemberében mind a budapesti, mind a salgótarjáni gyártelepet súlyos károkat okozó bombatámadás érte, majd ugyanazon év decemberében a salgótarjáni telep szerszámgépeit, készáruit és üzemanyag készletét szállították ki Németországba. A háborút követően főleg a budapesti, de a salgótarjáni gyártelep is erőteljesen bekapcsolódott a Szovjetunió és Jugoszlávia részére történő szerszámgép jóvátételi szállításokba. Ezek a munkák 1947 végéig tartottak. [...] | |
| HU BFL XI.104.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1947 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.104.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.104.c | Felügyelőbizottsági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1940-1944 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.104.d | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1884-1949 | |
| Terjedelem: 2,16 ifm | |
| HU BFL XI.104.e | Személyzeti és munkaügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1919-1948 | |
| Terjedelem: 1,32 ifm | |
| HU BFL XI.104.f | Termelési és műszaki osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1948 | |
| Terjedelem: 0,38 ifm | |
| HU BFL XI.104.g | Kereskedelmi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1948 | |
| Terjedelem: 0,72 ifm | |
| HU BFL XI.104.h | Pénzügyi és könyvelési osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1948 | |
| Terjedelem: 5,31 ifm | |
| HU BFL XI.105 | Budapesti Szerszámárugyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1949 | |
| Terjedelem: 2,05 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: A vállalatot Weszycki Reinhold lengyel származású mérnök és fiai alapították 1924-ben, 50 millió K alaptőkével, amelyet a pengőre való áttérés kapcsán az 1926. évi felértékelésnél 28.000 P-ben állapítottak meg. A központi iroda és a gyártelep Bp. X. Kőbányai út 57. szám alatt működött. A vállalat eredetileg fűrészlapok gyártásával foglalkozott, ezt a speciálisnak számító terméket Magyarországon egyedül itt állították elő. A megrendelők a legtekintélyesebb magyar gyárak közül kerültek ki. Az 1930-as évek első felében kibővült a gyártási profil, a terméklistán megjelentek a csiszolókorongok, fémhüvelyek, szénsavpalackok és szénsavpatronok is. Részben a bővítés pénzügyi alapjának megteremtését szolgálta az 1935. évi alaptőkeemelés: az addig 28.000 P-t kitevő összeg 56.000 P-re nőtt. A vállalat fennállásának egész ideje alatt csekély munkáslétszámmal dolgozott: 1924-1932 között évi átlagban 5-6 főt, 1933-1944 között pedig 18-22 főt foglalkoztatott. A Budapestért vívott harcok során a vállalatot súlyos háborús károk érték. Épületei a belövések következtében 30-40 százalékos sérülést szenvedtek, gépparkja és árukészlete szinte teljesen megsemmisült, illetve elveszett: összességében a termelő kapacitás 75 százaléka pusztult el. Az 1945. év folyamán a 2-3 foglalkoztatott munkás kizárólag romeltakarítási és helyreállítási munkát végzett, valamint a telepen szétszóródott csekély mennyiségű félkész árut gyűjtötte össze és dolgozta fel kézi erővel. A tényleges termelés csak 1945 decemberében indult meg, és zömmel a szovjet jóvátételi munkákra szorítkozott. Az 1946-1948. esztendőben is nagyon alacsony, mindössze 8-9 főt kitevő munkáslétszámmal dolgozott a vállalat, az 1938. évi termeléshez viszonyítva kapacitásának csupán 4-5 százalékát használta ki. Az 1947. január 1-1 forintmérleg szerint 280.000 forint alaptőkével dolgozó részvénytársaság államosítására 1950-ben került sor. További sorsára vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. Értékesebb állagok: Közgyűlés; Ügyvezetőség. | |
| HU BFL XI.105.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1947 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.105.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1934-1944 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.105.c | Vezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1948 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL XI.105.d | Személyzeti és munkaügyi osztály iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1948 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL XI.105.e | Műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1942 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.105.f | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1949 | |
| Terjedelem: 0,72 ifm | |
| HU BFL XI.105.g | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.106 | Csonka János Gépgyára Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1911-1948 | |
| Terjedelem: 7,94 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: A vállalatot automobiljavitó és gépműhelyként 1925-ben hozta létre egyéni cég formájában id. Csonka János, a benzinmotorok kiváló szakértője, a magyar gépipar egyik nagynevű képviselője. A vállalat első telephelye Bp. XI. Horthy Miklós u. 31. sz. alatt működött. A kis benzinmotorok és szerszámgépek gyártásával, továbbá gépkocsik és egyéb motorok javitásával foglalkozó vállalkozás szépen fejlődött, 1929-ben a Csonka János Gépgyára cégnevet vette föl. A gyár 1938-ban már 150 munkást foglalkoztatott. Id. Csonka János 1939-ben bekövetkezett halála után a vállalat 650.000 pengős alaptőkével részvénytársasággá alakult át, de ebben a formában is lényegében családi vállalkozás maradt. Főrészvényesei az alapító gyermekei, Csonka János és Csonka Béla gépészmérnökök voltak. A gyártelep, majd a Budafoki úton bérelt helyiség nem tette lehetővé az erőteljesebb fejlődést, ezért a vállalat 1941-ben a XI. Fehérvári út 50. sz. alatt megfelelő nagyságú telket szerzett, ahol a kor színvonalán álló gyárépületet emelt. Az épületben nyertek elhelyezést a kereskedelmi és adminisztrációs irodák is. A gyárépületet a háború folyamán állandóan bőviteni kellett, így a teljes építkezés csak 1944-ben fejeződött be. A vállalat gyártási profilja a háborús években lényegében változatlan maradt, bár a haditermelés igényeinek megfelelően természetesen némileg kiszélesedett. 1944-ben már 800 munkást és 220 tisztviselőt foglalkoztatott, az utóbbiak zömét mérnökök és műszaki képzettségű alkalmazottak tették ki. 1944-ben az üzem jelentékeny részét, gépparkjának legértékesebb darabjait Budatéténybe telepítették ki, ahol egy barlanghelyiségben folyt a termelés. A Fehérvári úti épület egy része Budapest ostroma idején bomba- és gránáttalálatoktól erősen megrongálódott, kigyulladt és leégett. A fővárosi harcok befejezése után a vállalat egy ideig a tovább támadó szovjet csapatok részére frontmunkát végzett, majd 1947-ig jóvátételi munkákkal foglalkozott. Kapacitásának felét ebben az időszakban az ország gépkocsi felújítási és alkatrészgyártási szükségletének kielégítése kötötte le. Foglalkoztatott dolgozóinak száma /munkások és tisztviselők/ 1947 közepén 940 fő volt. A jóvátételi munkák befejeztével a vállalat a motoros önjáró kapálógépek, valamint a Csonka-tí-pusu benzinmotorok gyártását helyezte előtérbe. Az 1947. január 1-i forintmérleg tanúsága szerint a részvénytársaság utolsó alaptőkéje 1 millió forintot tett ki. A vállalatot 1948-ban államosították, 1949-ben a Kismotor és Gépgyár cégnevet vette fel. 1963-ban négy másik, addig hasonlóképpen önálló vállalat csatlakoztatásával létrehozták az öt gyáregységből álló új, a mai napig is működő nagyvállalatot, amely változatlanul megtartotta a Kismotor és Gépgyár cégnevet. Értékesebb állagok: Ügyvezetóség; Személyzeti és munkaügyi osztály. | |
| HU BFL XI.106.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1947 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.106.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1940-1945 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.106.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1911-1948 | |
| Terjedelem: 0,96 ifm | |
| HU BFL XI.106.d | Személyzeti és munkaügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1933-1948 | |
| Terjedelem: 4,44 ifm | |
| HU BFL XI.106.e | Termelési és műszaki osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1920-1948 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XI.106.f | Kereskedelmi és szállítási osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1948 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XI.106.g | Pénzügyi és könyvelési osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1948 | |
| Terjedelem: 1,03 ifm | |
| HU BFL XI.107 | Drabek Ferenc Gépgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1944 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.108 | Elzett Vasárugyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1919-1948 | |
| Terjedelem: 12,83 ifm | |
| Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: László Zoltán 1919-ben érkezett Pilsenből Győrbe és sógora, Kallós Ernő pénzügyi támogatásával "László Zoltán Fémárugyár" néven üzemet alapított Győrben. A kereskedelmi iroda Budapesten működött. A súlyos gazdasági viszonyok között a vállalkozás igen nehezen indult és csak úgy tudott fennmaradni, hogy Kallós Ernő hosszabb időn keresztül hitelek folyósításával, valamint gépek vásárlásával segítette sógorát. A pénzügyi támogatás fejében Kallós bizalmi emberei ellenőrizték a cég működését, irányították üzletpolitikáját. Kezdetben kisiparilag termelhető vasárukat állítottak elő, később azonban Kallós Ernő kezdeményezésére - rendszeres gyártási program alapján - bútorzár és épületzár készitésére állitották át az akkorra már modern gépekkel felszerelt gyárat. Maga az "Elzett" védjegy /LZ= László Zoltán nevének kezdőbetűi/ is Kallós ötlete volt, az ő javaslatára jegyezték be. 1929-ben a formailag László Zoltán tulajdonában lévő "László Zoltán Fémárugyár" fizetési válságba került. Kallós Ernő, kihasználva sógora szorult anyagi helyzetét, nem segített a vállalat talpraállitásában, hanem azt most már formailag is megszerezte magának: az általa 1929-ben létrehozott "Elzett" Vasárugyár Rt. kizárólagos tulajdonába került, az induló alaptőkét 150.000 P-ben állapították meg. A gazdasági világválság évei alatt a vállalat belföldi piaca erősen összezsugorodott, így a kivitelre - mely főleg a balkáni államokba irányult - helyeződött át a hangsúly. 1935-től kezdve a belföldön is javultak az értékesítési viszonyok, az export azonban továbbra is nagy szerepet játszott a vállalat életében: a kitűnő hírnévnek örvendő "Elzett" védjegyű gyártmányok az öt kontinensre kiterjedő exportpiacon teljes sikerrel állták a versenyt a konkurenciával. Az 1930-as évek közepétől javuló foglalkoztatás következményeként a vállalat fokozatosan felszámolta a győri gyártelepet és Budapestre települt át, ahol a XIII. Bencze u. 1-5 sz. alatt fekvő több, újonnan megvásárolt gyári telken rendezkedett be. A munkáslétszám is állandóan nőtt, 1939-ben elérte a 300 főt. A háborús konjunktúra hatására a vállalat 1944-ben már 750 munkást foglalkoztatott. A vállalat a II. világháborút csekély anyagi károsodással vészelte át. Az 1945. áprilisi l60 fős induló munkáslétszám rohamosan emelkedett, 1947-ben már kb. l000 munkást foglalkoztattak. Az 1947. január 1-i forintmérleg szerint 4.467.000 Ft. alaptőkével dolgozó vállalat államosítására 1948 márciusában került sor. Az államosítást követően a vállalat 1964. december 31-ig Elzett Vasárugyár néven működött. 1965. január 1-én egyesült a több vállalatból már korábban megalakult Fémlemezipari Művekkel: ez időtől kezdve Elzett Fémlemezipari Művek cégnév alatt működik. Értékesebb állagok: Ügyvezetőség; Kereskedelmi és szállítási osztály; Pénzügyi és könyvelési osztály. | |
| HU BFL XI.108.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1947 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.108.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1947 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.108.c | Felügyelőbizottsági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1942 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.108.d | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1919-1948 | |
| Terjedelem: 1,92 ifm | |
| HU BFL XI.108.e | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1947 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.108.f | Termelési és műszaki osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1933-1948 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XI.108.g | Kereskedelmi és szállítási osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1932-1947 | |
| Terjedelem: 6,84 ifm | |
| HU BFL XI.108.h | Pénzügyi és könyvelési osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1927-1947 | |
| Terjedelem: 3 ifm | |
| HU BFL XI.109 | Gergely Mór bádogosmester iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1906-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.110 | Gira és Becsey Fémárugyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1938-1949 | |
| Terjedelem: 1,37 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: A cég 1938-ban közkereseti társaságként alakult meg. A gyártelepet a Pestszenterzsébet, Horthy Miklós út 5o. sz. alatti, kincstári tulajdonban lévő telken rendezték be, a központi iroda Bp. V. Arany János u. 16. sz. alatt működött. A vállalati vagyon 1/3-ad 1/3-ad arányban oszlott meg a két beltag /Gira Ferenc, Becsey Vilmos/, valamint az egy kültag /Greiner József/ között, a cég irányítását is közösen végezték. Becsey Vilmos 1942 márciusában történt elhalálozásától 1943 augusztusáig a két tulajdonos közösen, ezt követően Gira Ferenc már egyedül vezette a gyárat. Miután Gira Ferenc 1944 decemberében, özv. Becsey Vilmosné pedig még azt megelőzően nyugatra távozott, a tulajdonosok és vezető nélkül maradt gyár irányítására 1945 elején hivatalból vállalatvezetőt rendeltek ki. A vállalat eredeti üzletköre a fémsajtoló, forgácsoló, maró és edző szakmába vágó munkákra, továbbá bérmunka formájában automata gépek, revolver esztergák, gyorseszterga padok gyártására terjedt ki. A fő gyártási profilt azonban már a megalakulás pillanatától kezdve - és folytatólagosan a II, világháború évei alatt - a HM részére teljesített szállítások, a lőszeralkatrészek és repülőgép szerelvények készítése jelentette. Az 1938-1944 között évi átlagban kb. 300-400 munkást foglalkoztató gyárat a fővárosért vívott harcok során nem érte háborús károsodás. 1945. február 9-től július hó közepéig a Vörös Hadsereg részére dolgozott, azt követően a polgári fogyasztásra, illetve kis mértékben jóvátételi szállításokra történő termelés lépett előtérbe. Ennek megfelelően módosult a termékszerkezet is, mely kerékpárok és motorkerékpárok, azok alkatrészei, esztergagépek és alkatrészek, motor- és gőzmozdony alkatrészek, rádió, elektromos- és textilgép alkatrészek, lámpafejek, játékáruk, építési, háztartási és cipészkellékek, szerelvények, kazán- és vízállásmérők, egyéb fémtömegcikkek gyártására terjedt ki. A széles skálát felölelő gyártási profil ellenére a jól felszerelt üzem válságba került. Fémtömegcikk termékei iránt nem nyilvánult meg elegendő érdeklődés: a kereslet hiánya 1945-1948 között csak a kapacitás l0-20 százalékos kihasználását, évi átlagban kb. 60-70 munkás foglalkoztatását tette lehetővé. Az 1948. március 26-án államosított vállalat az 1949. év közepén fizetésképtelenné vált, ezért a Pénzintézeti Központ az 560/l949. Korm. sz. rend. alapján felszámolta. Értékesebb állagok: Ügyvezetőség; Személyzeti és munkaügyi osztály; Pénzügyi és könyvelési osztály. | |
| HU BFL XI.110.a | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1949 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.110.b | Személyzeti és munkaügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1938-1949 | |
| Terjedelem: 0,46 ifm | |
| HU BFL XI.110.c | Termelési és műszaki osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1938-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.110.d | Kereskedelmi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1938-1949 | |
| Terjedelem: 0,42 ifm | |
| HU BFL XI.110.e | Pénzügyi és könyvelési osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1938-1949 | |
| Terjedelem: 0,13 ifm | |
| HU BFL XI.111 | Gosztonyi Gyula Motor- és Gépgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1906-1951 | |
| Terjedelem: 0,87 ifm | |
| Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: Gosztonyi Gyula 1918-ban nyitotta meg gépjavító műhelyét a Bp. V. Berzenczey u. /1932-től Csáky u./ - Wahrmann u. sarkán lévő bérelt épületben, amelyet később, 1924-ben, megvásárolt. A vállalkozás üzleti profilját félstabil gőzgépek, gőzkazánok, benzin- és Diesel-motorok, szívógázmotorok, kompresszorok, szivattyúk, úthengerek, villamos erőtelepek javítása, továbbá alkatrészek készítése és bérbeadása képezte. Az 192o-as években átlagosan 6-12 munkást foglalkoztató műhelyt az 1932. évi gazdavédelmi intézkedések válságos helyzetbe sodorták. Gosztonyi - miután künnlévó követeléseit nem tudta behajtani - kénytelen volt munkásait elbocsájtani, a műhelyt pedig ideiglenesen bezárni. 1933-tól kezdve ismét működött a műhely, de csak alkalmilag foglalkoztatott 1-2 munkást. Némi fellendülés 194o-től következett be, amikor 6-8 főre emelkedett a munkások száma. 1944. március 19-én Gosztonyi Gyula - a személyét sújtó zsidótörvény miatt -kénytelen volt leállitani az üzemet. A Budapestért vivott harcok során a műhelyépület kisebb károkat szenvedett. A helyreállítási munkák 1945. augusztus hóban kezdődtek meg, de a kellő anyagi fedezet hiányában hosszan elhúzódtak. Az üzem tényleges felvételére, a termelés megindítására 1946-ban került sor. Az azt követő néhány esztendőben a műhely zömmel állami tulajdonban lévő vállalatok részére dolgozott, évi átlagban 3 munkást foglalkoztatott. A cég további történetére vonatkozóan nem rendelkezünk érdemi adatokkal. Csak közvetett adatok alapján feltételezhető, hogy l0 munkavállalónál kevesebbet alkalmazó vállalkozás lévén - 1950-ben államosították, majd 1951-ben a megalakuló Fővárosi Vegyesipari Javitó Vállalat olvasztotta be, illetve vette át telephelyét. | |
| HU BFL XI.111.a | Vezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1918-1951 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XI.111.b | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1949 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.111.c | Műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1906-1944 | |
| Terjedelem: 0,23 ifm | |
| HU BFL XI.111.d | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1951 | |
| Terjedelem: 0,27 ifm | |
| HU BFL XI.111.e | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1950 | |
| Terjedelem: 0,23 ifm | |
| HU BFL XI.112 | Graepel Hugó Betéti Társaság Malomépítészet, Gép és Rostalemezgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1894-1955 | |
| Terjedelem: 1,32 ifm | |
| Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: A vállalatot 1882-ben alapitotta Brogle József, a gains-boroughi /Anglia/ Marshall-gépgyár egyik társtulajdonosának veje. A Bp. V. Fegyvergyár u. 4. sz. alatt berendezett gyártelepen kisebb mezőgazdasági gépeket készitettek és javítottak. 1885/86-ban a gyártelepet Bp. V. Külső Váci út 46. sz. alá helyezték át. Brogle József 1886-ban meghalt. Az angol Marshall-gépgyár ugyanezen időben képviseletet is tartott fenn Budapesten. A képviseletet 1886-ban Graepel Hugó, egy szintén 1882-ben létrehozott gazdasági gépkereskedó és gépjavító üzlet tulajdonosa vette át Graepel Hugó Gépgyára Marshall, Sons and Co. magyarországi vezérképviselete cégnév alatt. 189o-ben Graepel megvásárolta a Külső Váci úton lévő Brogle-féle gyártelepet és saját, addig Bp. VI. Podmaniczky u. 16. sz. alatt működő üzemét is oda költöztette át. Az új telephelyen való berendezkedést követően az üzleti profilt malomgépek, gabona- és daratisztitógépek gyártásával, továbbá teljes malomfelszerelési munkák elvállalásával bővítették ki. A gyorsan fejlődő üzem az 1890-es évek derekán már kb. 400 munkást foglalkoztatott, termékeinek jelentős részét Ausztriába és Romániába exportálta. A századfordulótól az I. világháború kitöréséig eltelt másfél évtizedben - a gyártási folyamatok racionalizálásából eredően - lecsökkent a foglalkoztatott munkások száma, évi átlagban kb. 200 fő körül mozgott. Időközben - 1907. november 30-án - megszűnt a cég egyéni jellege. Marshall Louis - mint kültag - 30.000 fontot fektetett a vállalkozásba, amely az időtől kezdve Graepel Hugó Betéti Társaság Malomépítészet, Gép- és Rostalemezgyár cégnév alatt folytatta tevékenységét. Az I. világháborút követően, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával a magyar malomipar is elvesztette addig vámokkal védett piacát és válságos helyzetbe került: az új országhatárokon belül maradt malmok optimális esetben is csak mintegy 50 százalékban tudták kihasználni őrlőkapacitásukat. A malmok részéről jelentkező visszafogott kereslet hatására a Graepel-cég is kénytelen volt munkáslétszámát csökkenteni, amely az államosításig eltelt három évtized alatt évi átlagban már csak l00-150 fő körül mozgott. Súlyos pénzügyi gondokat okozott Marshall Louis 1924-ben történt kiválása is. Az ekkor kivont 30.000 fontsterling tőke szinte a csőd szélére sodorta a vállalatot, csak komoly erőfeszítéssel sikerült a bukást elkerülni. 1928. március 17-én új telephelyre, Bp. X. Szlávy u. 2o-3o. sz. alá költözött a gyár. Az áttelepítés egy már 1915-ben megkezdődött, de a háborús események, majd a súlyos gazdasági helyzet által elodázott folyamat végére tett pontot. Az új telepen a gyártmányok választékát is kibővítették, több mint 300 féle termék hagyta el az üzemet. 1935-től fokozatossá vált a fellendülés. A legkeresettebb termékeket a "Rex" vetőmagtisztító gépek, a "Buffalo" és "Sikszita" malomipari gépek, továbbá a különféle perforált és rostalemezek képezték. Jelentős kooperációs kapcsolatot épített ki a vállalat a Ganz-gyárral, valamint a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde céggel. Változatlanul fontos üzletág maradt a malmok felszerelése, valamint a különféle javítási munkák. 1940-1944 között számottevő volt a Törökországba irányuló vetőmagtisztító gép export. | |
| HU BFL XI.112.a | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1909-1944 | |
| Terjedelem: 0,41 ifm | |
| HU BFL XI.112.b | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1937-1944 | |
| Terjedelem: 0,15 ifm | |
| HU BFL XI.112.c | Termelési és műszaki osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1909-1911 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.112.d | Kereskedelmi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1899-1944 | |
| Terjedelem: 0,07 ifm | |
| HU BFL XI.112.e | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1894-1955 | |
| Terjedelem: 0,66 ifm | |
| HU BFL XI.113 | Győző Béla és Társa Szivattyú- és Fecskendőgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1943 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.114 | Haidekker Sándor Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1917-1946 | |
| Terjedelem: 0,85 ifm | |
| Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: A vállalatot Haidekker Sándor sodrony-, szitaszövet- és drótfonatgyáros hozta létre 1899-ben, egyéni cégként. A társas cégforma felvételére csak negyedszázad múltán került sor. A pénzügyi tranzakció lebonyolítója az 1923. november 21-én l0 millió K alaptőkével megalakított Sodronyszövet-, Szita- és Vasárugyár Rt. volt, mely 1925. január 19-én - kifejezetten a Haidekker Sándor egyéni cég átvétele céljából - 300 millió K-ra emelte fel alaptőkéjét. A létrejött új vállalat a Haidekker Sándor Rt. nevet vette fel. A pengő bevezetése kapcsán az 1926. június 26-i felértékelés az alaptőkét 500.000 P-ben határozta meg. A vállalat központi irodája és maga a gyártelep Bp. XIV. Kerepesi út 56-58. sz. alatt működött, míg a főüzletet /az 1930-as évek közepéig/ Bp. VIII. Üllői út 48. sz. alatt, azt követően pedig Bp. VI. Andrássy út 21. sz. alatt rendezték be. A két fióküzletet Bp. II. Fő u. 59. sz. és Bp. VIII. Fiumei út 3. sz. alatt helyezték el. Az üzletkör sodronyszövetek, fonatok, kerítések, vas- és acélbútorok, vasszerkezetek, láncok és sziták gyártására terjedt ki. Az évi átlagban mintegy 200-300 munkást foglalkoztató vállalat termékei iránt a külföld is erősen érdeklődött: míg az 1920-as évek végéig főleg Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és a balkáni államok jelentették a kiviteli piacot, az 1930-as évektől kezdve már jóformán valamennyi európai állam a vásárlók sorába tartozott. A II. világháború éveiben az előállított gyártmányok köre különböző légoltalmi berendezésekkel bővült ki. A vállalatot 1948 márciusában államosították. 1949-ben a Láncárugyár N.V. nevet vette fel, majd ugyanazon év végén a cégszöveg Fémbútorgyár-ra módosult. Önálló vállalatként e néven működött 1958. december 31-ig. 1959. január 1-én elveszítette önállóságát: a több vállalatból /Angyalföldi Lakatosárugyár, Drótháló-, Sodronyáru- és Vasszerkezeti Gyár, Központi Fémszínező Vállalat, Sodronyárugyár, valamint maga a Fémbútorgyár/ ekkor létrehozott Fémbútor-és Drótszövetgyár egyik gyáregysége lett. Ebbe a szervezeti keretbe tartozott 1967. június 3o-ig, amikor a Fémbútor- és Drótszövetgyárat beolvasztották az Elektroakusztikai Gyárba: ez időtől kezdve az utóbbi vállalat gyáregységeként dolgozik. | |
| HU BFL XI.114.a | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1945 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.114.b | Személyzeti és munkaügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1917-1946 | |
| Terjedelem: 0,73 ifm | |
| HU BFL XI.115 | Hirmann Ferenc Fémöntöde, Rézáru és Vagonfelszerelési Gyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1950 | |
| Terjedelem: 3,88 ifm | |
| Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: Hirmann Ferenc 1880-ban hozta létre a vállalat magját képező műhelyt Bp. VII. Külső dob-utca 37. sz. alatt. 1889/90-ben a műhely a Bp. VII. Csányi u. 7/9. sz. alatti, Hirmann Ferenc saját tulajdonát képező házba költözött át. Az eredetileg különböző rézáru cikkek /gőz-, légszesz- és vízvezetéki csapok és szerelvények, bor- és sörcsapok és szivattyúk, kúthengerek és szelepek/ gyártásával, horgany- és ércöntvény cimtáblák és betűk előállításával, sárgaréz-, érc- és horganyöntvény egyéb rendeltetésű megmunkálásával foglalkozó műhely a századforduló táján már mintegy 50 munkást foglalkoztatott. A későbbiek folyamán az üzleti profil háztartási és kertészeti cikkek, tűzoltókészülékek, vagonfelszerelési tárgyak gyártásával, továbbá kovácsolt és öntött vascsövek, zománcozott kádak, egészségügyi cikkek, fayence tárgyak kis- és nagybani eladásával bővült ki. A magáncégeken kivül egyre több megrendelés érkezett állami és más közületi szervektől, majd a hadseregtől is. A felfokozott keresletnek megfelelő gyártási kapacitás megteremtése érdekében a vállalat 1911-ben a Váci út 117-119. sz. alatt létesitett gyártelepre költözött át, ahol az 1910-es években már kb. 200 munkást foglalkoztatott. A Hirmann-cég exportpiacai sorában eleinte főleg Bulgária és Románia játszott jelentős szerepet, de a két világháború közötti időszakban több európai, valamint közel-keleti országgal növekedett az értékesítési terület. A II. világháborús hadirendelések erősen felfokozták a termelést: az 1940. évi 300 főt kitevő munkáslétszám a háború végéig közel kétszeresére emelkedett. A harci cselekmények /a gyártelepet 1944-ben ért bombakárok, a Budapest ostroma során keletkezett, belövésektől származó sérülések/ ugyanakkor érzékeny veszteségeket is okoztak: az épületkárokon túlmenően a gépekben, berendezésekben, kész- és félkész árukban, nyersanyagokban is jelentős volt a pusztulás. A háborút követően a vállalat kb. 150 főnyi munkáslétszámmal kezdte meg a termelést. A polgári célokra történő gyártás mellett a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia részére végzett jóvátételi munkák olyannyira megfelelő foglalkoztatást biztosítottak, hogy a munkáslétszám 1945 végétől 1947 közepéig átlagosan 250 főre, 1947 végéig pedig már 300 főre emelkedett. A Hirmann Ferenc Fémöntöde-, Rézáru- és Vagonfelszerelési Gyárat 1948-ban államosították. 1949. június 1-én egyesítették az Ulrich B. J. Bádog- és Ólomárugyár céggel, az így létrejött vállat az "Ulrich" Fémszerelvényárugyár nevet vette fel. Később a cégszövegből kimaradt az "Ulrich" név, és mint Fémszerelvényárugyár működött 1964-ig, amikor vidékre telepitették. Elhagyott budapesti gyártelepét /Váci ut 117-119/ az 1965. január 1-én létrejött "Elzett" Fémlemezipari Müvek vette át egyik gyáregysége, a Zár- és Lakatgyár részére. Értékesebb állagok: Ügyvezetóség; Személyzeti és munkaügyi osztály. | |
| HU BFL XI.115.a | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1934-1949 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XI.115.b | Személyzeti és munkaügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1950 | |
| Terjedelem: 2,2 ifm | |
| HU BFL XI.115.c | Kereskedelmi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1949 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XI.115.d | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1933-1949 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.117 | Hubert és Sigmund Acél- és Fémárugyár Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1949 | |
| Terjedelem: 12,47 ifm | |
| Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: A Hubert és Sigmund cég 1911. november 1-én alakult meg közkereseti társaság formájában létrehozott műszaki kereskedésként, üzlete kezdetben Bp. V. Akadémia u. 8., majd Bp. VIII. Hunyadi u. 14. sz. alatt működött. Ipari tevékenységgel 1929-ben kezdett foglalkozni a vállalat, amikor a Bp. X. Fertő u. 14. sz. alatt megnyitott gyártelepén a vas-, fém- és műöntő ipar profiljába tartozó termékek előállítására rendezkedett be. Ide tette át székhelyét a központ is. A vállalat termékei mind bel-, mind külföldön kedvező fogadtatásra találtak. Exportja zömmel az európai országokba irányult, de felvevő piacai közé számítottak egyes észak-, közép- és délamerikai, közel- és távolkeleti, valamint délafrikai országok is. Az eredményes üzletvitel anyagi alapjának megteremtéséhez szükséges jelentős tőkeerő megszerzése érdekében a vállalatot 1937. december 30-án részvénytársasággá alakitották át, az alaptőkét 750.000 P-ben állapították meg. A cégszöveg Hubert és Sigmund Acél-és Fémárugyár Rt-ra változott. Néhány évvel később, 1943. január 20-án ismét módosult a társasági forma: különböző pénzügyi és adózási meggondolások alapján a részvénytársaság korlátolt felelősségű társasággá alakult át. A Hubert és Sigmund cég - mint termelő üzem - állandóan jelentős munkáslétszámmal dolgozott: 1942-ben kb. l000 munkást foglalkoztatott. A Budapestért vívott harcok során a gyártelep nem szenvedett komolyabb károsodást, így már 1945. január 15-én megindulhatott a termelés. Az év közepéig kizárólag a Vörös Hadsereg harcoló alakulatai részére dolgozott a gyár, csak ezt követően kezdődött meg a polgári fogyasztás céljaira, valamint a jóvátételre történő gyártás. 1946-ban kb. 80 százalékos kapacitáskihasználás mellett 450 főt tett ki a foglalkoztatott munkáslétszám, 1948 elején pedig elérte a 6l0 főt. A Hubert és Sigmund-féle Kft-ot 1948. március hónapban államosították. 1949-1951 között ugyanezen néven, de nemzeti vállalatként, majd ezt követően Kőbányai Vas- és Acélöntöde cégszöveggel működött 1962. december 31-ig. 1963. január 1-i hatállyal elveszítette önállóságát: ez időtől kezdve változatlanul Kőbányai Vas- és Acélöntöde néven ugyan, de mint az Öntödei Vállalat egyik gyáregysége dolgozott. | |
| HU BFL XI.117.a | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.117.b | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1944-1948 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.117.c | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1932-1949 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.117.d | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1927-1949 | |
| Terjedelem: 12,36 ifm | |
| HU BFL XI.117.e | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.118 | Koller Károly Gépész- és Kohómérnöki Iroda iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1903-1951 | |
| Terjedelem: 1,48 ifm | |
| Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: Koller Károly okleveles gépész- és kohómérnök 1896-ban kezdte meg gyakorlati működését a Ganz és Társa Vasöntőde és Gépgyár Rt.-nél. Ezt követően a zólyomi "Unió" cs. kir. szab. vas- és bádoggyár társaság mérnöke lett, majd a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. acélüzemének vezetője volt. 1908-ban a Nadrági Vasipar Társaság alkalmazta műszaki tanácsosként, ebben a minőségében építette a társaság sajó-kazinci acélgyárát, majd annak tűzvész által elpusztított nadrági hengermű telepét. Koller Károly 1911-ben Budapesten magánmérnöki irodát alapított, amely tervezéssel és kivitelezéssel, továbbá szaktanácsadással foglalkozott. A Bp. VI. Podmaniczky u. 27. sz. alatt /1931-től Bp. VI. Podmaniczky u. 6., 1945-tól Bp. II. Nyúl u. 4. sz. alatt/ működő, átlagosan 20-30 főt foglalkoztató iroda legjelentősebb munkáinak egyike a brailai hengermű tervezése és felépitése volt. Az 1930-as évek elejétől kezdve az iroda lényegében felhagyott a kivitelezéssel, és a szellemi termékek exportját tette fő üzleti profillá. Egyrészt Koller Károlynak a gáz ipari és háztartási felhasználásával kapcsolatos találmányait értékesítette szabadalomként az USA-ban, Angliában és Németországban, másrészt Koller Károly találmányai alapján és irányításával főleg kohókat és generátorokat tervezett argentin, csehszlovák, francia, holland, olasz, osztrák, román és svéd megrendelők részére. A tervezésen kívül az iroda - a II. világháború kitörése előtt - az alábbi cégeknél látta el rendszeresen a szaktanácsadói feladatot: Deutsche Kollergeneratoren- und Ofenbaugesellschaft m.b. H., Berlin; Gasogeni Koller, Trieszt; Koller Generátorén Baugesell-schaft, Bécs; Koller Generátorén Baugesellschaft, Prága; Le Gaz In- dustriel, Párizs; The Power Gas Corporation Ltd., Stockton-on-Tees, England; Semet Solvay Engineering Corporation, New-York. A céget 1949-ben államosították, majd 1950. március 2-án beolvasztották a Vasöntöde és Gépgyár N.V.-be. | |
| HU BFL XI.118.a | Vezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1941 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.118.b | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1936 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.118.c | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1903-1951 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.118.d | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1937 | |
| Terjedelem: 1,26 ifm | |
| HU BFL XI.119 | Kollerich Pál és Fiai Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1869-1948 | |
| Terjedelem: 2,14 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: A vállalatot 1851-ben alapította Kollerich Pál sodronyszövedék-, fonadék- és szitaáru gyáros Pesten, a Városház tér 5. sz. alatt. A kezdeti időszakban igen szerény keretek között dolgozó műhely szinte teljes mértékben kézi erővel állította elő a Magyarországon addig nem gyártott drótszöveteket és szitákat. Később a cég a Bp. IV. Ferenc József rakpart 21. sz. alatt egy lakóházként is funkcionáló műhelyépületet emelt, ahol a drótszövés már - erőmeghajtó gépekkel még nem egybekapcsolt - munkagépekkel történt. Ebben a gyári üzemnek mondható műhelyben már egyéb, főleg a drótszövéssel kapcsolatos vasáruk, eszközök, sőt kisebb gépek, például rostagépek is készültek. Megkezdődött a tüskésdrótok, drótfonatok, illetve az azokkal kombinált kovácsoltvas kapuk és keritések, valamint a lyuggatott lemezek gyártása is. Erősen fellendült a szitaáruk készitése, amelyekhez a szükséges kérget Erdélyben termeltették ki a Bajorországból odatelepült szakmunkásokkal. Az 1880/90-es években már igen jó hírnévnek örvendett a vállalat. Termékei keresett cikkekké váltak a balkáni országok, majd Németország és Olaszország piacain, és a jó minőséget ismerték el az 1896. évi budapesti Országos Millenniumi Kiállításon, valamint a több külföldi, így a bécsi világkiállításon nyert aranyérmek is. A XIX. század végére a vállalkozás kinőtte a Ferenc József rakparti műhelyt. 1895-ben a tulajdonosok megvásárolták a Bp. IX. Márton u. 15. sz. alatti gyártelepet, ahol a mennyiségi és minőségi követelményeknek jobban megfelelő gyárépületet emeltek. Az átköltöztetett üzemben nagy erővel indult meg a fellendülő malomipar számára szükséges, az addig használatos malomselymek pótlására szolgáló bronzszövetek gyártása. E terméket speciális módon, olyan jó minőségben állitották elő, hogy az I. világháborút megelőző évek egyik legkeresettebb exportcikke lett. Az I. világháborút követően is megfelelő volt a foglalkoztatottság, az 1920-as esztendőkben az évi átlagos munkáslétszám 200-220 fő körül mozgott. Az elért pénzügyi eredmények lehetővé tették, hogy a növekvő kereslet számszerű kielégitése, valamint az árukínálat fokozását célzó új gyártási ágak és cikkek /gabonaosztályozók, vas- és fémárukhoz horganyzó berendezések, fűtőtest burkolatok, stb./ bevezetése érdekében két alkalommal is lényegesen bővítsék a gyártelepet. A vállalatot 1929 decemberében részvénytársasággá alakították át, alaptőkéjét 500.000 P-ben állapították meg. Ezt követően azonban a cég visszaesett. A rossz értékesítési lehetőségek nemcsak a világgazdasági válság alatti, hanem az azt követő üzletévekre is rányomták bélyegüket. Így az 1930-as évek folyamán az évi átlagos munkáslétszám nem haladta meg a 150 főt, 1938-ban pedig az 500.000 P-ős alaptőkét 300.000 P-re kellett leszállítani. A háborús konjunktúra egy rövid időre fellendítette az üzemet, a foglalkoztatott munkáslétszám - hosszú évek után először -ismét meghaladta a 200-at; 1941-ben pl. 230 főt tett ki. A honvédelmi minisztérium rendelései főleg tüskésdrót huzalok és hengerek, honvédségi kórházi berendezések, valamint óvóhely páncélajtók gyártására vonatkoztak. A II. világháború ugyanakkor jelentős károkat is okozott a vállalatnak, elsősorban szerszámgép parkját érték súlyos veszteségek, de számottevő volt az épületkár is. | |
| HU BFL XI.119.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1942-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.119.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1940-1948 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.119.c | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1942-1944 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.119.d | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1940-1941 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.119.e | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1944 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| HU BFL XI.119.f | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1869-1948 | |
| Terjedelem: 1,54 ifm | |
| HU BFL XI.120 | Kovács Motor- és Gépgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1946 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.121 | Körtvélyessy Antal utóda Körtvélyessy Ottó Kender-és Sodronykötélgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-1950 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.122 | Krolupper J. Vasúti Jelzőlámpa-, Fém- és Bádogárugyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1892-1951 | |
| Terjedelem: 1,37 ifm | |
| Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: A vállalatot Krolupper József, a cs. kir. szab. Osztrák Államvasút Társaság nyugalmazott tisztviselője alapította 1854-ben. Üzlettársként vejét, Lugossy Ignácot vette maga mellé. A Bp. VIII. Hunyadi u. 3. sz. alatti gyártelepen berendezkedett vállalkozás üzleti profiljába eredetileg vasúti jelzőlámpák és egyéb jelzőberendezések, valamint különböző vasútfelszerelési cikkek gyártása tartozott: ez a gyártmánylista a következő néhány évtizedben szinte teljesen változatlan maradt. A Krolupper-cég mondhatni kizárólag közületek részére szállított, rendelői sorában a Magyar Államvasutak, a Magyar Posta, a Magyar Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Állami Gépgyárak, valamint egyéb hazai és osztrák vasúttársaságok játszották a vezető szerepet. A vállalat 1905-ben Lugossy Ignác kizárólagos tulajdonába került. 1914. március 1-én Lugossy Ignác fiának, Lugossy Gézának társtagként való belépése következtében az addig egyéni cég közkereseti társasággá alakult át. Az I. világháború végén a vállalat a gyérülő foglalkoztatás és a kedvezőtlen értékesítési viszonyok következtében súlyos pénzügyi válságba került. A bukás elkerülése érdekében a tulajdonosok - Lugossy Ignác és Lugossy Géza - egy 1918-ban megkötött szerződés alapján társtagként bevonták az üzletbe a Magyar Fémlemezipar Rt-ot: e pénzügyi manőver révén jogilag - formálisan - továbbra is fennmaradt a Krolupper József közkereseti társaság, de a kizárólagos tulajdonjog, valamint a közvetlen felügyeleti és rendelkezési jog gyakorlatilag a Magyar Fémlemezipar Rt-ra szállt át. Ez utóbbi csak a számára gazdaságilag kedvező alkalomra várt, hogy a Lugossy-családdal kötött szerződésben lefektetett jogait érvényesíthesse, és a Krolupper József céget jogilag is megszüntetve, azt magába olvassza. Az 1923. év végén Lugossy Ignác és Lugossy Géza - a megkötött szerződés cégjogilag hibás voltára, valamint a szerződés megszegése folytán őket ért anyagi károkra hivatkozva - polgári peres eljárás eredményeként visszaszerezte a Magyar Fémlemezipar Rt-tól a Krolupper-cég tulajdonjogát. Röviddel ezt követően a vállalatot részvénytársasággá alakították át: az 1923. december 15-i hatállyal létrehozott Krolupper J. Vasúti Jelzőlámpa-, Fém- és Bádogárugyár Rt. alaptőkéjét 150 milló K-ban állapították meg. Ez az összeg a pengőre való áttérés kapcsán, az 1926. évi felértékelés során 75.000 P-re módosult . Változás következett be az üzletpolitikában is. A piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás érdekében kiszélesítették a gyártási profilt: az addig egyeduralmat élvező vasúti jelzőberendezések mellett megkezdődött a jó értékesítési lehetőségeket nyújtó fém- és bádogáruk, elsősorban a norinbergi bádogáruk termelése. Az 1925-1935 között évi átlagban, 40-80 munkást foglalkoztató vállalat az 1930-as évek második felében - a háborús felkészülést célzó hadiipari termelésbe való igen intenziv bekapcsolódás hatására - rohamos fejlődésnek indult és 1939-ben már 550 munkással dolgozott. Ezeknek az éveknek a pénzügyi eredményei tették lehetővé a Bp. X. Monori út 1/3. sz. alatti új gyártelep létrehozását. 1940-ben a vállalat lényegében teljes részvényállománya a Lugossy-testvérek /Géza és József/ tulajdonában volt, feleslegessé vált a részvénytársasági forma további fenntartása: a vállalat Lugossy Géza József és fivére "Krolupper-féle" vasúti jelzőlámpa és fémárugyár cégnévvel közkereseti társasággá alakult át. 1941-ben a cégszöveg - a közkereseti társasági forma változatlan megtartása mellett - Lugossy Testvérek Krolupper Művei-re módosult. | |
| HU BFL XI.122.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1941 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.122.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1927-1936 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.122.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1892-1951 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.122.d | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.122.e | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1895-1951 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.122.f | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1948 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.122.g | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1950 | |
| Terjedelem: 0,5 ifm | |
| HU BFL XI.123 | Laczkovich Rudolf Szerszámgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.124 | Landler Jenő MÁV Istvántelki Főműhely iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1868-1945 | |
| Terjedelem: 0,96 ifm | |
| HU BFL XI.125 | Latinák Jenő Gép- és Szerszámgyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910-1946 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.126 | Láng L. Gépgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1867-1952 Megjegyzés: 1883-1948 | |
| Terjedelem: 33,15 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: Láng László 1868-ban alapította a későbbi nagyvállalat magját képező műhelyt, amelynek profilja jórészt gépek javítására, kisebb részben pedig az akkor épülő malmok berendezéseinek gyártására terjedt ki. A gyorsan fejlődő vállalkozás számára hamarosan szűknek bizonyult a Váci körúton, az Alkotmány utcával szemben levő műhely, ahol mindössze l0-12 munkás foglalkoztatására nyílt lehetőség. A nagytömegű gyártás helyigényének megteremtése érdekében Láng László 1873-ban megvásárolta egy megszűnt keményítőgyár Külső Váci út 142. sz. alatti gyártelepét és oda költöztette át üzemét. Láng László helyes érzékkel ismerte fel a motorikus hajtógépek nagy jelentőségét és már 1874-ben megkezdte a gőzgépek gyártását. Ettől kezdve az ország gőzgépszükségletét nagyobb részben a Láng-gyár fedezte, de tekintélyes mennyiséget képviselt a cég gőzgép exportja is, amely a XIX. század végén főleg Ausztriába, Szerbiába, Romániába, Törökországba, Oroszországba és Kinába irányult. A villamosáramot szolgáltató erőtelepek berendezésében szintén számottevő haladást ért el a vállalat: e téren a legnagyobb előrelépés 1903-ban következett be, amikor a nagy teljesítményű gőzturbinák gyártása kezdődött meg. Számos hazai és külföldi világítási és közlekedési vállalat villamosáram-fejlesztő telepének berendezése fűződik a Láng gyár nevéhez. 1909-ben újabb, technikai szempontból nagyon jelentős cikkel bővült a gyártási profil: megkezdődött a Diesel motorok előállítása. A munkával kitűnően ellátott, állandóan terjeszkedő vállalatot a Magyar Általános Hitelbank 1911-ben részvénytársasággá alakította át, s az alaptőkét 2,5 millió K-ban állapították meg. Az átalakitás célja az volt, hogy a szükséges tőke biztosításával megteremtsék a folyamatos fejlesztés pénzügyi feltételeit. A részvénytársasággá való átalakítás ugyanakkor lényegében már előjátéka volt annak a koncentrációs folyamatnak, amely 1915-ben következett be a Hazai Gépgyár Rt. beolvasztásával. A Hazai Gépgyár Rt. 1911-ben jött létre az Eisele József Kazán és Gépgyár, valamint a Magyar Sangerhauseni Gépgyár Rt. fúziója révén. E két utóbbi, a Láng Gépgyárral szomszédos gyártelepen működő vállalat, fennállása alatt jól együttműködött: szállított gyártmányaik az egyes ipartelepek létesítése alkalmával jól kiegészítették egymást. Az 1911. évi, Hazai Gépgyár Rt. néven történt összeolvadásuk is ebből a felismerésből fakadt. A Hazai Gépgyár Rt. beolvasztásakor a Láng-gyár 5 millió K ra emelte fel alaptőkéjét. A közvetlen szomszédságban lévő gyártelepek összevonása módot adott a Láng Gépgyárnak az adminisztráció központosítására, a versenyképesség fokozására. Átvette ugyanakkor a beolvasztott vállalatok profiljába tartozó termékek előállítását, gyártmányainak körét a kazánok, valamint a hazai mezőgazdaság fejlesztése szempontjából nagy fontossággal bíró szesz-, cukor-, keményítő, stb. berendezések készítésére is kiterjesztette. Az egyesített gyárak - normális termelési viszonyok között -kb. 1300 munkás foglalkoztatására voltak alkalmasak. Az I. világháború nyújtotta konjunktúra kihasználása érdekében ugyanakkor átmenetileg kb. 2000 főre szaporították a munkáslétszámot. Az éjjelnappali üzemmel dolgozó gyár nemcsak a hadiipar számára fontos szerszámgépeket készítette, hanem a közvetlen hadicélokat szolgáló termékek előállításával is foglalkozott. Emellett bekapcsolódott a bosnyák vasutak, valamint a Délivasút Társaság mozdonyparkjának javításába is. | |
| HU BFL XI.126.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1947 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.126.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1914-1945 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.126.c | Felügyelőbizottsági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1914-1947 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.126.d | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1883-1948 | |
| Terjedelem: 2,88 ifm | |
| HU BFL XI.126.e | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1912-1948 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.126.f | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1886-1948 | |
| Terjedelem: 0,3 ifm | |
| HU BFL XI.126.g | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1948 | |
| Terjedelem: 26,9 ifm | |
| HU BFL XI.126.h | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1908-1948 | |
| Terjedelem: 1,8 ifm | |
| HU BFL XI.126.i | Vegyes iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1867-1952 | |
| Terjedelem: 0,72 ifm | |
| HU BFL XI.127 | Magyar Acélárugyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1890-1949 | |
| Terjedelem: 9,68 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: A Magyar Acélárugyár Rt-ot Leve Gusztáv alapította 1895-ben, 1 millió K alaptőkével. A vállalkozás fő üzleti profilját a Magyar Államvasutak részére történő acél hordrugó-gyártás képezte. A vállalat létrehozásának, a Magyarországon addig nem gyártott termék bevezetésének előfeltételeit azzal teremtette meg, hogy 1893-ban megszerezte a francia Holtzer-féle szilícium rugóacél gyártási eljárás szabadalmát, majd azt - kizárólag a Magyar Acélárugyár Rt. részére történő gyártási kötelezettséggel - a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárnak adta át. A Bp. VI. Külső Váczi út 65. sz. alatti gyártelepen berendezkedett vállalat a XIX. század végén kb. l00 munkást, közöttük több francia szakembert foglalkoztatott. Már ekkor fedezni tudta a MÁV teljes acél hordrugó szükségletét, sőt egy kisebb mennyiséget külföldre is szállíthatott belőle. A vállalat vezetői a vasúti hordrugók elsődleges gyártásán túlmenően természetesen egyéb termékek előállítására is gondoltak, és a gyár berendezésekor különböző acéláruk készitésére alkalmas kovács- és présmühelyt rendeztek be. Leve Gusztáv a tulajdonában lévő részvényeket 1897-ben eladta a Poldihütte Tiegelgusstahlfabrik /Bécs/ cégnek. E pénzügyi tranzakció eredményeként a Magyar Acélárugyár Rt. az osztrák vállalat érdekeltségébe került, egyúttal átvette annak magyarországi vezérképviseletét. A vállalat vezetői mindenkor nagy gondot fordítottak a gyártmányfejlesztésre, a terméklista bővítésére. 1905-ben vezették be az ásványőrlő malmok részére szükséges acélgolyók gyártását, és kb. ezzel egyidőben kezdték el az autóalkatrészek előállítását is. Különösen az I. világháború idején nőtt meg a gyártott termékek száma: a hagyományos cikkeken túlmenően repülőgépvázakhoz szükséges, hidegen húzott varratnélküli acélcsöveket, gránát- és srapnellhüvelyeket, szuronyokat és rohamkéseket szállítottak a hadsereg részére. E négy esztendő során 1200-1500 főre nőtt a foglalkoztatott munkások száma. Az 1920-as évek elején a részvénytöbbséget tárcájában tartó Poldihütte Tiegelgusstahlfabrik elveszítette addigi pozícióját. 1921-ben - Dunckel Károly vezérigazgató pénzügyi tranzakciójának eredményeként - a részvények többségét, és Így a vállalat feletti befolyást a Magyar Általános Hitelbank szerezte meg, a Poldihütte é3 a vezetése alatt álló szindikátus pedig kisebbségbe szorult. Az I. világháborút követően a vállalat gyorsan alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Miután az eddig elsődlegesnek számitó vasúti hordrugó gyártás a korábbinak 1/3-ára lecsökkent igények következtében elveszítette régi jelentőségét, a kocsi-, hintó-és autórugók, valamint tengelyek tömeges termelése került előtérbe. Az elsők között kapcsolódott be a hazai motorkerékpár gyártásba is. Az 192o-as évek termelési feladatait a vállalat évi átlagos 5oo-6oo főnyi munkással oldotta meg. A Magyar Acélárugyár Rt. 1926-ban, a pengőre való áttérés kapcsán 800.000 P-ben határozta meg alaptőkéjét. 1928. március 29-én magába olvasztotta a Magyar-Belga Fémipargyár Rt-ot. A két vállalat fúzióját a közös tulajdonos Magyar Általános Hitelbank rendelte el. Az egyesítés eredményeként a Magyar Acélárugyár Rt. mind a termelés, mind az értékesítés területén tovább erősítette helyzetét. | |
| HU BFL XI.127.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1895-1945 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.127.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1918-1947 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.127.c | Felügyelőbizottsági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1895-1947 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.127.d | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1893-1949 | |
| Terjedelem: 2,88 ifm | |
| HU BFL XI.127.e | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1946 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.127.f | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1890-1948 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XI.127.g | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1948 | |
| Terjedelem: 1,56 ifm | |
| HU BFL XI.127.h | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1895-1946 | |
| Terjedelem: 3,62 ifm | |
| HU BFL XI.128 | Magyar-Belga Fémipargyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1894-1928 | |
| Terjedelem: 0,19 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: A részvénytársaságot 1891-ben belga tőkések létesítették, eredetileg 220.000 korona alaptőkével. A Bp. VI. Hungária körút 115/117. sz. alatti gyártelepen berendezett, kezdetben mintegy 200 munkást foglalkoztató vállalat elsősorban vasúti és vagonfelszerelési cikkeket /keskenyvágányú vasutak, vasúti hord- és teherrugók, vasúti távirdai berendezések, sorompók, váltók, lökhárítók, vagonok gőzfűtési berendezései, sínszegek/ gyártott, de számottevő volt lánctermelése is. Az alapításától kezdve jól foglalkoztatott, a belga, bolgár, francia, jugoszláv, lengyel, olasz és román piacokon is sikeresen szereplő vállalat következetesen bővítette gyártási kapacitását. 1904-1917 között - telekvásárlások révén - több alkalommal növelte a gyártelepet, új üzemeket emelt és rendezett be. Az ehhez szükséges anyagi alapot az üzleteredmények mellett a többszöri alaptőkeemelés biztosította. Az 1917. évi, 4 millió K-ra történt alap tőkeemelés kapcsán a már közel 500 munkással dolgozó vállalat az Első Magyar Iparbank érdekeltségi körébe került. Az I. világháborút követően a vasútfelszerelési cikkek iránti kereslet lecsökkent. Az addig elsődlegesnek számító termékek pótlására a kések, különböző rendeltetésű szegek és csavarok, csizmapatkók és patkósarkok tömeges gyártását vezették be. Az 1920-as években a vállalat több monopolszervezetben vett részt: tagja volt az acélöntésű kerék, kerékpár és kerékpár-alkatrész; a bányasín; a csavar; a csizmapatkó és lópatkószeg; valamint a vasúti jármű kartelleknek. 1923-ban a vállalat az anyaintézetét /Első Magyar Iparbank/ beolvasztó Magyar Általános Hitelbank érdekeltségi körébe került. Alaptőkéjét 1926-ban, a pengőre való áttérés kapcsán, 1,6 millió P-ben határozták meg. Az 1920-as évek végén bekövetkezett vas-, fém- és gépipari koncentráció a pénzügyi nehézségekkel bajlódó Magyar-Belga Fémipargyár Rt-ot sem kímélte meg: 1928.március 29-én egyik testvérvállalata, a lényegében azonos gyártási profillal dolgozó Magyar Acélárugyár Rt. magába olvasztotta, A fúziót a közös anyaintézet, a Magyar Általános Hitelbank pénzügyi okokból rendelte el. | |
| HU BFL XI.129 | Magyar Fémlemezipar Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1899-1949 | |
| Terjedelem: 6,2 ifm | |
| Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: A vállalatot 1899-ben alapították 50 ezer korona alaptőkével. A kezdetben főleg bádogdobozokat, hordókat, címtáblákat, göngyölegeket, fémdiszműárut, méhészeti eszközöket, gyermekjátékokat gyártó vállalkozás szinte megszületése pillanatától rohamos fejlődésnek indult, az eredetileg néhány dolgozót kitevő munkásállomány már 1911-ben elérte a 250 főt. 1914-ben megvette a Spindler-féle bádogárugyár gépeit és berendezési tárgyait. A kezdeti gyors felfutásról, a nagyobb gyártási terület iránti igényről tanúskodik, hogy a Bp. Hungária körút 157. sz. alatti első telephely csak 190l-ig volt elegendő. A Gizella út 53-55. sz. alatti második gyártelep is csak öt esztendeig tudta befogadni a szüntelenül növekvő üzemet, mely 1906-ban már az ottani kereteket is szétfeszítette. Csak az 1906-ban megvásárolt 4800 négyszögöl terjedelmű, Erzsébet királyné útja 57-61. sz. alatt fekvő, ma is létező gyártelepen sikerült a vállalatnak véglegesen berendezkednie. Az I. világháború éveiben a gyárat kibővítették, a létszám ekkoriban meghaladta az 500 főt. 1918-1923 között a vállalat tulajdonában volt a Krolupper J. első magyar vasúti jelzőlámpagyár cégnév alatt működő közkereseti társaság. A vállalat rohamos növekedését, a gyártási profil kibővítését csak a pénzügyi alap szüntelen erősítésével lehetett biztosítani. Alig negyed század alatt, 1923-ig öt alkalommal került sor az alaptőke emelésére, amelyet a pengő bevezetésével kapcsolatos 1926. április 3o-i felértékelés során 1 millió pengőben állapítottak meg. Ebben az időben kezdődött - új termékként - az aluminiumedények és eszközök gyártása. Az 1920-as évek végén 400 munkást és tisztviselőt foglalkoztató vállalat termékei iránt külföld is erősen érdeklődött. Exportpiacai sorába tartozott Egyiptom, Görögország, Jugoszlávia, Románia és Törökország: évi össztermelésének tekintélyes hányadát ezekben az államokban helyezte el. 1933-ban korszerű alumíniumhengerdét helyeztek üzembe, majd az azt követő években további üzembővítésekre került sor. A II. világháborút közvetlenül megelőző néhány esztendőben már looo fő körül mozgott a dolgozók létszáma, a háborús konjunktúra pedig 1500-ra duzzasztotta fel a foglalkoztatottak számát. 1944-ben súlyos bombatámadás érte a gyártelepet. Számos épület teljesen rombadőlt, még több súlyosan megsérült. A háborút követően azonnal megkezdődött a gyártelep újjáépítése, a teljes helyreállítás 1947-ben fejeződött be. Az 1947. január 1-i forintmérleg tanúsága szerint 7.800.000 Ft alaptőkével dolgozó vállalat ebben az időben mindössze 45 százalékát produkálta korábbi, 1944. évi teljesítményének. A Magyar Fémlemezipar Rt-ot 1948. február 9-én államosították, ezt követően l0 hónapon keresztül - vállalati önállóságát elveszítve - az államosított bauxitbányák és alu-miniumüzemek átvételére, illetve kezelésére alapított Állami Bauxit-Aluminium Rt. Erzsébet királyné úti üzemeként működött. 1948. december 9-én visszanyerte önállóságát, beolvasztotta a SIGG Aluminiumgyár Rt-ot és felvette az Alumíniumárugyár nevet. | |
| HU BFL XI.129.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1927-1943 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.129.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1927-1927 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.129.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1904-1948 | |
| Terjedelem: 0,72 ifm | |
| HU BFL XI.129.d | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1920-1948 | |
| Terjedelem: 0,4 ifm | |
| HU BFL XI.129.e | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1918-1944 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.129.f | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1932-1949 | |
| Terjedelem: 3,96 ifm | |
| HU BFL XI.129.g | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1899-1946 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XI.130 | Magyar Radiátorgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1913-1950 | |
| Terjedelem: 3,96 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: A vállalatot 1910-ben alapította a Körting B. és E. hannoveri cég, 900.000 K alaptőkével. Központja Bp. VIII. Kisfaludy u. ll. sz. alatt működött, a gyártelepet Bp. X. Gyömrői út 76-78.sz. alatt rendezték be. Az eredetileg öntöttvas kazánok és radiátorok, valamint boilerek gyártására profilírozott vállalkozás l00 munkással kezdte meg a termelést, de ez a létszám már az első üzemév végén kb. 300 főre emelkedett. A részvényállomány zömét 1921-ben Beck József mérnök szerezte meg oly módon, hogy a kapott értékpapírok ellenértékeként saját vállalatának, a "Szántó és Beck mérnök" bejegyzett cégnek tulajdonjogát átruházta a Magyar Radiátorgyár Rt-ra. Az új főrészvényes megjelenésével a gyártási profil is kibővült, megkezdődött a "Szántó és Beck mérnök" cég korábbi gyártmányainak /cementipari gépek és berendezések, azbeszt-palagyári berendezések, kályhák, nagy konyhai főző- és sütőberendezések, mosdók, fertőtlenítők, alacsony- és magasnyomású kovácsoltvas kazánok, öntvények, vasszerkezetek, tartályok, kötélpályák, textilipari kikészítő gépek, útépítő gépek, kaloriferek, valamint a több országban szabadalmazott Thermocell radiátorok/ tömeges termelése. A vállalat - mely 1926-ban, a pengőre való áttérés kapcsán 900.000 P-ben határozta meg alaptőkéjét - általában jó foglalkoztatottságnak örvendett. Termékei iránt a külföld is élénken érdeklődött, jelentős exportpiaca volt Bulgária, Görögország, Palesztina, Románia és Törökország. Az 1920-1930-as évek fordulóján már közel 500 munkást foglalkoztatott. A Magyar Radiátorgyár Rt-ot 1935-ben a Magyar Általános Kő-szénbánya Rt. vonta érdekeltségi körébe azzal a céllal, hogy a bányáiban kitermelt szenet könnyebben értékesíthesse. Az új főrészvényes érdekeinek és utasításainak megfelelően olyan rendszerű fűtőberendezések, kazánok és kályhák gyártását kezdték meg, amelyek elsősorban a MÁK szénfajták fűtési tulajdonságaihoz igazodtak. Az 1940-es évek elején a Magyar Radiátorgyár Rt. a Magyar Általános Hitelbank közvetlen érdekeltségi körébe került át. A győri programot követően, majd a II. világháború első éveiben a vállalat tovább fokozta termelését, a munkáslétszám 1941-1942-ben kb. 700 főre emelkedett. A termelési kapacitás tekintélyes részét a közvetett hadiszállítások kötötték le, amelyeknek keretében honvédségi intézmények és alakulatok, állami, vármegyei és városi hatóságok és közintézmények részére gyártotta a hagyományos cikkeket. A közvetlenül háborús célokat szolgáló termékeket a tüzérségi lövedékek képezték. A háborús konjunktúra eredményeként emelkedő bevételek módot adtak a folyamatos fejlesztésre. A szomszédos üres telkek összevásárlásával megnövelték a gyártelep területét; 1941-ben kibővítették az öntődét, 1942-ben korszerű kazánkovács műhelyt, 1943-ban központi irodaházat építettek. A Budapestért vívott harcok során a vállalat üzemi épületei jelentős bomba- és belövés károkat szenvedtek, számottevő volt a szerszámgéppark, a szerszámállomány, valamint a készgyártmány és nyersanyagkészlet vesztesége is. 1945 elején mintegy 120 főnyi munkásgárda a károk helyreállításával, illetve a korábbi polgári megrendelésekre gyártott munkadarabok befejezésével foglalkozott. A tényleges üzemfelvételre 1945 májusában került sor. 1947 végéig a termelési kapacitásnak mintegy felét a szovjet, jugoszláv és csehszlovák jóvátételi szállítások kötötték le. A munkáslétszám ezekben az években fokozatosan emelkedett, az 1945 végén foglalkoztatott mintegy 360 főről 1947 végéig közel 700 főre nőtt. | |
| HU BFL XI.130.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1941-1943 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.130.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1940-1943 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.130.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1950 | |
| Terjedelem: 1,26 ifm | |
| HU BFL XI.130.d | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1913-1949 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.130.e | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1927-1950 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL XI.130.f | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1950 | |
| Terjedelem: 1,2 ifm | |
| HU BFL XI.130.g | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1923-1950 | |
| Terjedelem: 0,74 ifm | |
| HU BFL XI.131 | Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1950 | |
| Terjedelem: 1,75 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: A részvénytársaságot a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, va-lamint egyes kül- és belföldi üzleti partnerei hozták létre 1941-ben, 1.200.000 P alaptőkével. A részvényeknek mintegy fele Edmund Uher vezérigazgató tulajdonában volt, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekeltsége pedig 24 százalékot tett ki. A Bp. XIII. Reitter Ferenc u. 132/138. sz. alatti gyártelepen berendezkedett, kb. 200 munkást foglalkoztató vállalat fő üzleti profilját a közös magyar-német repülőgépgyártási program keretében történő repülógépszerelvény gyártás, továbbá mechanikus, elektromos és hidraulikus készülékek, végül azok alkatrészeinek termelése képezte. A gyártmányok zömét a német légihaderő részére exportálták. A háborút követően - 1947 végéig - a vállalat főleg szovjet jóvátételre dolgozott, kisebb részben állami közszállításokat teljesített. A munkáslétszám ezekben az években közel 200 főt tett ki. Időközben /1946-ban/ az alaptőkét képviselő részvényállománynak mintegy fele - mint volt német tulajdon - a Szovjetunió tulajdonába ment át. A kizárólagosan polgári célokat szolgáló termelésre 1948-ban tért át a vállalat, elsősorban textilgépek és azok alkatrészeinek gyártására rendezkedett be. Az l.200.000 Ft. alaptőkével dolgozó, 1949-ben már csak kb. 50 munkást foglalkoztató Magyar Repülógépszerelvénygyár Rt-ot 1950-ben államosították. Ezzel egyidejűleg a Danuvia Fegyver- és Lőszergyár forgácsoló részlege, valamint több kisipari műhely olvadt be a vállalatba, amely a Forgácsoló Szerszámok Gyára nevet vette fel. | |
| HU BFL XI.131.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1949-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.131.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1942-1947 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.131.c | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1941-1950 | |
| Terjedelem: 0,15 ifm | |
| HU BFL XI.131.d | Műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1941-1949 | |
| Terjedelem: 1,32 ifm | |
| HU BFL XI.131.e | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1950 | |
| Terjedelem: 0,22 ifm | |
| HU BFL XI.133 | Magyar Szellőzőművek és Gépgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1917-1951 | |
| Terjedelem: 1,44 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: A vállalatot Hoffmann Miklós gépészmérnök alapította 1906-ban, egyéni cég formájában. A Bp. VII. Teréz körút 35. sz. alatti üzlethelyiségben berendezkedett vállalkozás üzleti profilját fűtési, szellőztetési és hasonló berendezések eladása, illetve az e szakmában dolgozó külföldi vállalatok magyarországi képviselete képezte. Az alapítás után néhány hónappal a vállalat - Kohonczy Hugó építészmérnök társtagként való belépésével - közkereseti társasággá alakult át. A fő üzleti profilt továbbra is a képviseleti üzletág jelentette, a szakmába vágó cikkek gyártása másodlagos maradt. 1910-ben a vállalat az angol ventillátorgyári képviselet sikertelensége következtében csődbe került, Rohonczy Hugó kiválásával pedig maga a közkereseti társasági forma is megszűnt: az egyéni cég tulajdonosa ismét Hoffmann Miklós maradt. 1912. február hóban az érdemi vezetést Hoffmann Miklós felesége vette át, aki mindvégig a pénzügyek teljhatalmú intézője maradt. Tevékenységének megkezdésével egyidőben a cégnév "Magyar Szellőzőműüvek Hoffmann Miklósné fűtési, szellőztetési és hasonló berendezések"-re módosult. Az I. világháború alatt a vállalat szinte kizárólag a katonai rendeléseken dolgozott a Bp. VII. István út 4.sz. alatt bérelt és berendezett műhelyben, ebből a patkóköröm és patkólap szállításokból eredő jövedelemből vásárolták meg azokat a Czobor utca - Ilosvay ut között fekvő telkeket, amelyeken az 1920-as évek első felében felépült a saját gyártelep. 1920 októberében az addig egyéni cég részvénytársasággá alakult át, és a Magyar Szellőző Művek és Gépgyár Rt. nevet vette fel. Az alaptőkét 1 millió K-ban határozták meg: ez az összeg 1926-ban, a pengőre való áttérés kapcsán 50.000 P-re módosult. A vállalat még az 1920-as évek első felében is értékesítési gondokkal, pénzügyi nehézségekkel küzdött. Csak az 1920-as évek végétől kezdődően sikerült anyagi bázisát megszilárdítania, a különböző légtechnikai berendezések /szellőző, fűtő, hűtő, szárító, nedvesítő, portalanító stb,/ gyártása terén kivívott monopolhelyzetét érvényesítenie. A kb. 50 munkást foglalkoztató vállalatnak erre az időre már kialakult a vevőköre, megrendelői sorába tartoztak szinte kivétel nélkül a legjelentősebb bánya- és iparvállalatok, állami ipari intézmények. Exportpiacai közül Franciaország, Jugoszlávia és Románia játszott jelentősebb szerepet. A Magyar Szellőző Művek és Gépgyár Rt. a II. világháború éveiben a "repülőprogram" keretében gyártott légtechnikai berendezésekkel kapcsolódott be a közvetlen hadiszállításokba. Munkáslétszáma /12O fő/ ezekben az esztendőkben érte el a maximumot. A Budapestért vívott harcok során a vállalatot jelentős épületkárok érték, érzékeny volt a felszerelésekben elszenvedett veszteség is. A frontvonal nyugatra tolódása következtében már 1945. január végén pontonokat készítettek a budapesti szükséghidakhoz és megkezdték a gyártást a Vörös Hadsereg harcoló alakulatai részére is. Az újjáépítés és a polgári fogyasztás céljait szolgáló gyártás mellett - 1947 végéig - a szovjet és jugoszláv jóvátételi rendelések teljesítésén dolgozott a vállalat. A Magyar Szellőző Művek és Gépgyár Rt. a háború befejezése után az elhagyott javaknak minősülő vállalatok listájára került, miután Hoffmann Miklós Budapest ostroma idején meghalt, feleségét pedig súlyos betegsége akadályozta meg abban, hogy bekapcsolódjék a vállalat irányításába. Az iparügyi miniszter 1945-ben rendeleti úton állított vezetőket a vállalat élére. | |
| HU BFL XI.133.a | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1927-1949 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.133.b | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1917-1951 | |
| Terjedelem: 1,2 ifm | |
| HU BFL XI.134 | Magyar Vegyipari Gépgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1906-1949 | |
| Terjedelem: 0,88 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: A vállalatot Reichel Ignác rézműves mester alapította 1807-ben, Sopronban. A szerény keretek között indult, de gyorsan fejlődő üzem vezetését 1855-ben az alapitó fia, Reichel Gyula vette át, akihez később cégtársként csatlakozott Heiszler József. Az 1867. évi kiegyezés után a vállalat Pesten rendezte be főüzletét, amely már Reichel és Heiszler néven működött. A Sopronban maradt részleget 1869-ben megszüntették. A Bp. X. Noszlopi u. 1. sz. alatti gyártelepet /amely Bp. X. Gyömrői út 70-76. sz. alatt ma is a vállalat gyártelepe/ 1900-ban vásárolták meg és rendezték be. A Magyar Kereskedelmi Rt. /1910-től Magyar Bank és Kereskedelmi Rt., 1920-tól Angol-Magyar Bank Rt., 1940-től ismét Magyar Bank ós Kereskedelmi Rt., 1945-től az államosításig ismét Angol-Magyar Bank Rt./ 1908-ban Reichel és Heiszler Vegyipari Gépgyár Rt. cégnév alatt részvénytársasággá alakította át a vállalatot, az alaptőkét 700.000 K-ban határozták meg. Még ez a cégnév élt, amikor 1910-ben az Opler Hugó kazán- és gépgyár rt-ot, majd 1911-ben a Popelka és Társa Gépgyárat olvasztotta magába. A Magyar Vegyipari Gépgyár Rt. név felvételére 1912-ben került sor. Az alaptőkét 1926-ban, a pengőre való áttérés kapcsán 210.000 P-ben állapították meg. A vállalat vezetősége által az 1920-as években kiépített érdekeltségi kapcsolatok sikertelen pénzügyi vállalkozásnak bizonyultak: mind a Golyóscsapágygyár Rt., mind a Balassagyarmati Mezőgazdasági Ipartelep Rt. rövid néhány évi működés után kénytelen volt felszámolni. A vegyipari, szesz- és keményitőipari, konzervipari, sütőipari, aszfaltipari, valamint mezőgazdasági gépek és berendezések gyártásával, továbbá vasúti tartálykocsik, bányacsillék, kazánok, vas- és bádogszerkezetek készítésével, ezen túlmenően pedig még vas- és fémöntéssel is foglalkozó vállalat az 1920o-as évektől kezdődően szinte állandóan 200 fő körüli munkásgárdával dolgozott. A II. világháború éveiben gránáthüvelyek gyártásával kapcsolódott be a közvetlen hadiszállításokba. A Magyar Vegyipari Gépgyár Rt. a II. világháborút csekély épület-, valamint szerszám- és anyagkészlet károsodással vészelte át, így a háborút követően rövid időn belül megkezdhette a termelést. 1945 első felétől kezdődően az 1946. év végéig szinte kizárólag az ország újjáépítését célzó munkákon /MÁV kocsik javítása/, valamint a jóvátételi rendelések teljesítésén dolgozott. A munkáslétszám e másfél esztendő alatt - az indulásnál rendelkezésre álló - 40 főről 200-ra emelkedett. A forint megszületését követően az alaptőkét l.890.000 Ft-ban állapították meg. 1946 decemberében a vállalat állami kezelésbe került, a Nehézipari Központ keretében dolgozott. Államosítására 1948 júliusában került sor. Vállalati önállóságát 1950 februárjában veszítette el, amikor Vegyipari Gép- és Radiátorgyár cégszöveg alatt egyesítették a Magyar Radiátorgyárral. | |
| HU BFL XI.134.a | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1945-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.134.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1949 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.134.c | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.134.d | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1906-1949 | |
| Terjedelem: 0,15 ifm | |
| HU BFL XI.134.e | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1949 | |
| Terjedelem: 0,3 ifm | |
| HU BFL XI.134.f | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1942-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.135 | Martos és Herz Motor- és Gépgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1919-1950 | |
| Terjedelem: 0,21 ifm | |
| HU BFL XI.136 | Márkus Lajos Vasszerkezetek Gyára Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1931-1947 | |
| Terjedelem: 0,5 ifm | |
| HU BFL XI.137 | Mátrai Antal és Társa Tűzoltószergyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1949 | |
| Terjedelem: 0,16 ifm | |
| HU BFL XI.138 | Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1856-1948 | |
| Terjedelem: 7,77 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalatot 1862-ben Oetl Antal alapította, aki lakatossegédként kezdte pályáját. Az eredetileg lakatosárukat gyártó üzem az alapítás után néhány évvel hozzákezdett a későbbiek folyamán legfontosabb üzletággá váló öntöde kiépítéséhez (az egyik legrégibb magyar vasöntöde), majd működése területét a híd- és vasszerkezet gyártására is kiterjesztette. Jelenlegi (Bp. X. Asztalos Sándor u. 9.) gyártelep 1908-ban épült. A kezdetben csak néhány munkással dolgozó üzem a XX. század elején 250, az 1920. évi családi részvénytársasággá történt átalakuláskor 300 munkást foglalkoztatott. A 6.000.000 K alaptőkével megalakult részvénytársaság még ugyanazon esztendőben kibővítette az öntödét. A pengővaluta megjelenésével az alaptőkét 300.000 P-ben állapították meg. Az 1929-1933. évi világgazdasági válság átmenetileg megakasztotta a vállalat fejlődését, de a 30-as évek második felében, főleg pedig a II. világháború évei alatt a termelés fellendült, a munkáslétszám megközelítette a 700 főt. A II. világháború során a gyárat súlyos épületkárok érték, azok helyreállítására a két esztendeig tartó újjáépítés kapcsán került sor. A családi alapon 2.250.000.- Ft alaptőkével működő, 690 főt foglalkoztató vállalatot 1948. március 26-án államosították. | |
| HU BFL XI.138.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1944 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.138.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1920-1947 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XI.138.c | Felügyelőbizottsági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1944 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.138.d | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1856-1948 | |
| Terjedelem: 2,4 ifm | |
| HU BFL XI.138.e | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1893-1948 | |
| Terjedelem: 1,2 ifm | |
| HU BFL XI.138.f | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1896-1948 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.138.g | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1948 | |
| Terjedelem: 1,08 ifm | |
| HU BFL XI.138.h | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1910-1948 | |
| Terjedelem: 2,12 ifm | |
| HU BFL XI.139 | Popper és Szántó Vasöntöde és Gépgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1949 | |
| Terjedelem: 0,99 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: A vállalat 1912-ben alakult közkereseti társaság formájában, "Kelemen Emil és Társa utódai Popper és Szántó cégnév alatt. Első telephelye Bp. IX. Ráday u. 24. sz. alatt működött, onnan költözött át 1913-ban a Bp. XIII. Mohács u. 8. sz. alatti, már saját tulajdont képező gyártelepre. 1915-ben a közkereseti társasági forma megszűnt, a cégnév Popper és Szántó-ra módosult. Az eredeti üzleti profil motoralkatrészek gyártására, alumínium- és fémöntésre, továbbá a fémesztergályosság körébe vágó munkákra terjedt ki. A vállalatot 1929-ben Popper és Szántó Vasöntőde és Gépgyár néven részvénytársasággá alakították át, alaptőkéjét 150.000 P-ben állapították meg. Ebben az esztendőben bővítették ki a gyártelepet a Bp. XIII. Csata utcai telekrésszel. Az 1930-as évektől kezdődően textil-, papír-, sütő-, kő-, tégla-, gumi- és vegyipari gépek, különböző szerszámgépek, tüzelőberendezések, hidraulikus prések, szivattyúk, vasöntvények gyártásával bővült az üzleti profil. Az 1920/30-as esztendőkben évi átlagban 70-l00 munkást foglalkoztató vállalat mondhatni teljes mértékben a belföldi piacra termelt, exportevékenységgel csak alkalmilag foglalkozott. A II. világháború során a Popper és Szántó cég termelési kapacitásának jelentős részét a hadirendelések teljesítése kötötte le. Hadiszállításai közvetettek voltak: vasöntvényeket készített a Weiss Manfréd Acél- és Féművek részére, amelyekből Csepelen a repülőgépgyártáshoz szükséges szerszámgépeket állították elő. 1944 második felétől kezdődően - részben a a gyártelepet ért súlyos bombatámadás következményeként - erősen visszaesett a Popper és Szántó gyár termelése, 1944. november-december hónapban már csak kb. 20 munkást foglalkoztatott. A háborút követően rövidesen megkezdődött, és 1945 nyaráig lényegében be is fejeződött a gyártelep helyreállítása. Az év második felében megindult a tényleges termelés is, amely elsősorban a jóvátételi rendelések teljesítésére összpontosult. 1947-tól már a belső piacra történő gyártás dominált, 1948 végén több mint l00 munkást foglalkoztatott a vállalat. Az 1947. január 1-i forintmérleg szerint 270.000 Ft. alaptőkével működő Popper és Szántó Vasöntőde és Gépgyár Rt.-ot 1948 márciusában államosították, majd 1950-ben összevonták a Donáth József Vasöntőde és Gépgyár újpesti céggel: a két vállalat leválasztott öntödéjéből alakult meg az Újpesti Vasöntőde, egyéb részlegeik Könnyűipari Gépgyár néven egyesültek. | |
| HU BFL XI.139.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1947 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.139.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1931-1944 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.139.c | Felügyelőbizottsági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1932 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.139.d | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1912-1949 | |
| Terjedelem: 0,32 ifm | |
| HU BFL XI.139.e | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1932-1949 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.139.f | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1913-1949 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.139.g | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1942-1946 | |
| Terjedelem: 0,17 ifm | |
| HU BFL XI.139.h | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1923-1949 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.140 | Record Gépgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1949 | |
| Terjedelem: 1,41 ifm | |
| Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: A vállalat 1923. november 5-én alakult meg "Record" Szövőipari Kellékek Gyára Rt. cégnév alatt. A 30 millió K-t kitevő alaptőke 50-50 százalékban oszlott meg az alapító brünni gyárosok, valamint a svájci Ziegler-család között. A központ Bp. V. Szabadság tér 7. sz. alatt működött, a gyártelepet Újpesten, az Irányi Dániel u. 2-4. sz. alatti telken rendezték be. Az alapítást követő évben a vállalat mindössze 5 munkással dolgozott, nyüstautomatákat és bordakötőgépeket gyártott. A pengő bevezetése kapcsán az 1926. április 3o-i felértékelésnél az alaptőkét 50.000 P-ben határozták meg. A rohamos fellendülés azután következett be, hogy 1931 június havában a svájci Pfenninger-család vette át az 50 százalékos brünni érdekeltséget. Állandóan fejlesztették a gépparkot, tökéletesítették a berendezéseket, 1933-ban a gyártelepet is Budapestre, a VI. Teve u. 58-62. sz. alá helyezték át. Az anyagi bázis növelését szolgálta 1934-ben az alaptőke ll0.000 P-re történt felemelése. A textilgépek és azok alkatrészeinek gyártásával és javításával foglalkozó vállalat az 1930-as évek közepétől már évi átlagban 70-80 munkást foglalkoztatott, a kezdeti két termékkel szemben pedig néhány ezerre növelte az előállított alkatrészek számát. Cikkei a külföldi piacokon is keresettek voltak, főleg a balkáni államok tartoztak a vásárlók sorába. 1939-ben a cégnevet Record Gépgyár Rt-ra módosították. A II. világháború éveiben a munkáslétszám némileg meghaladta a l00 főt. A Budapestért folytatott harcok során a gyár komoly kárt szenvedett: 1945. január 21-én a 300.000 P értéket képviselő raktár teljesen leégett. A háborút követő években a vállalat általában 80 százalékos kihasználtsági fokkal dolgozott. Munkásainak száma általában 70 fő körül mozgott, munkagépparkja 80 különböző gépből, erőgépparkja 50 motorból állott. Az általa gyártott textilgép alkatrészfajták száma elérte az ötezret. A forint megszületése után - az 1947. január 1-i nyitómérleg tanúsága szerint - az alaptőkét 330.000 Ft-ban állapították meg. A vállalat államosítására - külföldi tulajdonban lévén - 1949-ben került sor. A Record Gépgyár egyik tagja volt az öt könnyűipari gépgyárból 1951-ben létrehozott Textilgépalkatrész Gyártási Egyesülés-nek. | |
| HU BFL XI.140.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1936-1948 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.140.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1931-1949 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XI.140.c | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1949 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.140.d | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1932-1948 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL XI.140.e | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1935-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.141 | Renold Ipari és Motorláncok Kft. iratai (ld.: XI.1197.) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.142 | Roessemann - Harmatta Gép- és Csőgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1950 | |
| Terjedelem: 7,5 ifm | |
| HU BFL XI.142.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1947 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.142.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1940-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.142.c | Végrehajtóbizottsági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1940-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.142.d | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1950 | |
| Terjedelem: 1,7 ifm | |
| HU BFL XI.142.e | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1950 | |
| Terjedelem: 2,66 ifm | |
| HU BFL XI.142.f | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1949 | |
| Terjedelem: 0,8 ifm | |
| HU BFL XI.142.g | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1950 | |
| Terjedelem: 1,8 ifm | |
| HU BFL XI.142.h | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1950 | |
| Terjedelem: 0,4 ifm | |
| HU BFL XI.143 | Róna József Grafikai Gépműhelye iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1949 | |
| Terjedelem: 0,76 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Róna József gépészmérnök 1912-ben nyitotta meg a Bp.III.Bécsi út 42. sz. alatt berendezett, nyomdai gépek készítésével és javításával, továbbá lakatosáruk gyártásával és árusításával foglalkozó szerelő- és gépműhelyét. A fiatal vállalkozás kiváló szakmai munkáját az 1914 tavaszán megrendezett lipcsei nemzetközi grafikai kiállítás aranyéremmel jutalmazta. Az I. világháború alatt a Róna-cég a hagyományos gyártmányokon túlmenően katonai cikkek gyártásával is foglalkozott, öntöttvas és acél gránáthüvelyeket és egyéb kisebb hadfelszerelési tárgyakat szállított a hadikincstár részére. 1918-ban -Pusztafi Zsigmond betársulása kapcsán- az addigi egyéni cég közkereseti társasággá alakult át, majd 1921-ben a cégszöveg is Róna és Pusztafi szerelő- és gépműhelye névre módosult. 1927-ben, amikor műhely a Bp. V. Visegrádi u. 3. sz. alá költözött, a vállalkozás már a Róna József Grafikai Gépműhelye cégnevet viselte. Az 1920-as évek részletesebb gyártmánylistájából kitűnően a vállalat expressz automata gyorssajtók, tégelymosó sajtók, lehúzósajtók, szedéssor vágógépek, sarokgömbölyítő gépek, formaszállító kocsik, bronzpor szitálógépek, lemezcsiszoló gépek, vonalzókarikák gyártásával foglalakozott, de vállalta grafikai és rokonipari gépek javítását, továbbá nyomdák költöztetésének megtervezését és lebonyolítását is. 1937-ben Bp. VI. Dévai u. 21. sz.alá költözött át a műhely, amely az 1930-as évek végén már 20-nál több munkást foglalkoztatott, és Angliába, Ausztráliába, továbbá a Balkán-államokba is exportált. A II. világháború éveiben a Róna-cég 35 főre emelte munkásainak számát. Hagyományos gyártmányain kívül szerszámgépeket, továbbá szivattyú alkatrészket készített különböző hadüzemek részére. A katonai szállítások nyereségéből Róna József 1941-ben saját telket és gyárépületet vásárolt Bp. XIII. Petneházy u. 39. sz. alatt, és oda költöztette át műhelyét. A háborús évek nemcsak anyagi fellendülést eredményeztek hanem komoly károkat is okoztak a vállalatnak. Egy bombatalálat következtében már 1944. november hótól szünetelt a műhelyben a munka, a Budapest felszabadításáért vívott harcok során is számos belövés érte az épületet. 1945. január 18-án Róna József - torlaszeltakarítás közben, egy gránát becsapódása következtében - életét vesztette. Budapest felszabadítását követően Róna József özvegye 3 munkással indította meg a termelést, az 1945. év végén azonban már 15 munkást foglalkoztatott. A cég államosítására 1949 végén került sor. További sorsára vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. | |
| HU BFL XI.143.a | Vezetési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1912-1948 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.143.b | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1923-1947 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.143.c | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1939 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.143.d | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1949 | |
| Terjedelem: 0,47 ifm | |
| HU BFL XI.143.e | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1932-1948 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.145 | Schlesinger Alajos cég iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1949 Megjegyzés: 1911-1949 | |
| Terjedelem: 2,65 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalatt 1885-ben alakult meg egyéni vaskereskedő cég formájában, 1909-ben közkereseti társasággá alakították át. Ezidőtől szerepelnek a tulajdonosok között a szintén vaskereskedő Aczél család tagjai, akik közül Aczél Géza és dr. Aczél Tivadar később az egyedüli tulajdonosok lettek. A kereskedelmi élet területén a vállalat alapítóként, illetve részvénytulajdonosként érdekelve volt a Vasgerendákat Árusító Rt-ben, a Magyar Cső- és Vaskereskedelmi Rt-ben, valamint a Csavarokat Árusító Rt-ben. A Vasgerendákat Árusító Rt. a MÁVAG és a Rimamurány- Salgótarjáni Vasmű Rt. által gyártott vasgerendák, U-vasak és betongömbvasak közvetlen bizommányi formában történő értékesítését végezte, a Magyar Cső- és Vaskereskedelmi Rt pedig főleg az Egyiptomi exportpiacon dolgozott. A Schlesinger-cég nemcsak kereskedelmi vonalon tevékenykedett. A Bp. V., Váci út 118. sz. alatti telken már az 1920-as évek elején működött egy transzmissziós gyára, mely különböző közlőművek, kisvasúti berendezések és szerszámgépek előállításával foglalkozott. Mindezen cikkekértékesítése magának a Gépgyárnak a feladatát képezte, a Bp. V., Váci út 32. szám alatt lévő Vas- és Csőnagykereskedés ezek eladásával nem foglalkozott. A vállalat szerszámgép, közlőmű és kisvasúti berendezés termelését az 1930-as évek második felétől kezdve teljes mértékben a háborús készülődés szolgálatába állították. A gyártmányokat kivétel nélkül az egyes hadiüzemek vették át, illetve a magyar honvédség és a német hadsereg kapta meg. 1944-től maga a Váci út 32. sz. alatti Vas- és Csőnagykereskedés, valamint a Baross tér 7. sz. alatti vasraktár is a katonai kincstár raktáraként működött. A kizárólag hadirendelések gyártásával foglalkozó vállalat munkáslétszáma közel megkétszereződött a II. világháború idején: az 1938. évi 60-70 főről 1942-1944-ben 110-120 főre emelkedett. 1944. második felében az üzem, a géppark és az anyagraktár egy részét - Németországba történő kiszállítás célzatával - kitelepítették Budapestről. A németországi kivitelre már nem került sor, az elszállított értékek egy része 1945-ben visszakerült a vállalat birtokába. Még folytak a Budapest felszabadításáért vívott harcok, amikor 1945. február 8-án a szovjet katonai vezetés alá került gyár megkezdte a termelést. Július hó végéig a Vörös Hadsereg részére gyártottak tankalkatrészeket, attól kezdve - egészen 1947. október hóig - kizárólag szovjet jóvátételre termeltek szerszámgépeket. A 3 éves tervben meghatározott polgári cikkek - épületvas, vaslemez, szerszámgépek, huzalok, szegek - készítésébe csak a jóvátételi gyártás befejezése után tudtak bekapcsolódni. A felszabadulás utáni átlagos munkáslétszám 1945-ben kb. 50 főt, 1946-ban kb. 70 főt, 1947-ben kb.80 főt tett ki. A vállalatot 1948-ban államosították. 1949. I. negyedévében a cég két vállalati ágát (gépgyár, vaskereskedés) miniszteri rendelkezések alapján szakmailag kettéválasztották, majd 1949. szeptember 1-i hatállyal a gépgyárat a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt budapesti telepével Budapesti Szerszámgépgyár N.V. cégnév alatt egyesítették. Az iratanyagot Budapest Főváros Levéltára 1963-ban vette át a megszűnt Központi Gazdasági Levéltártól. A középszintű rendezés során a fond szerkezetét az előkerült adatok, valamint a vállalatok felépítésére vonatkozó általános ismérvek alapján alakítottuk ki. Az iratanyaghoz eredeti segédletek nincsenek, a fond a repertórium alapján kutatható. A fond értékesebb állagai: Ügyvezetőség; Személyzeti és Munkaügyi osztály. | |
| HU BFL XI.145.a | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1949 | |
| Terjedelem: 0,96 ifm | |
| HU BFL XI.145.b | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1912-1949 | |
| Terjedelem: 0,54 ifm | |
| HU BFL XI.145.c | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1941-1947 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.145.d | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1941-1949 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XI.145.e | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1949 | |
| Terjedelem: 0,43 ifm | |
| HU BFL XI.146 | Sigg Rt. Alumíniumgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1925-1948 | |
| Terjedelem: 0,66 ifm | |
| HU BFL XI.147 | Saphír és Orenstein Fémárugyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1928 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalat 1922 jan. 1-én alakult, mint közkereseti társaság. Társtagjai Orenstein Henrik és Saphir Arnold réz- és bronzműves, továbbá fémesztergályos iparüzlet tulajdonosai voltak. Az eredetileg Bp. VIII. Karpfenstein u. 21. sz. alatti telephelyről 1923-ban költözött át a cég a Bp. VI. Erzsébet királyné u. 50. sz. alá. 1923 szept. 28-án a vállalat Saphir és Orenstein Fémárugyár Rt. cégnévvel részvénytársasággá alakult át, alapszabálya értelmében fém-és rézáruk, valamint gépek készítése, javítása és forgalombahozatala tartozott üzletkörébe. Az eredetileg 10 millió koronában meghatározott alaptőkét 1926 jún. 30-án, a felértékelés során, 50000 pengőben állapították meg. A cég 1929-ben felszámolt. Az iratanyag a Központi Gazdasági Levéltárból,- annak megszűnte után - 1963-ban került Budapest Főváros Levéltárának őrizetébe. A töredékes fond kutatása az áttekintő raktári jegyzék segítségével történhet. | |
| HU BFL XI.148 | Szenes Ignác Csavar- és Vasárugyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1904-1928 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.149 | Szivós Ottó Elektrotechnikai Fémáru- és Csavarárugyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1936-1948 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.150 | Thiergärtner és Stöhr Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1948 | |
| Terjedelem: 5,96 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalat 1903-ban alakult két külföldi vállalkozás, a Thiergärtner cég, valamint a Voltz und Wittmer vízvezeték és központi fűtésberendező cég budapesti képviseletének fúziójából. A fúzionált budapesti lerakatot /képviseletet/ 1913-ban az időközben szintén egyesült anyavállalat, a Thiergärtner, Voltz und Wittmer vízvezeték és központi berendezési gyár /Berlin/ részvénytársasággá alakította át, 200 ezer korona alaptőkével. Az 1926. május 30-i felértékelés során az alaptőkét 150 ezer pengőben határozták meg. A vállalat üzletköre központi fűtő, szellőztető, hűtő-, víz- és gázvezeték, továbbá mindenféle egészségügyi berendezés létesítésére, gyártására és forgalomba hozatalára terjedt ki. A Bp. XI. Budafoki út 9/11. sz. alatt működő, Németországban, Ausztriában és Csehszlovákiában széleskörű testvérvállalati hálózattal rendelkező cég a szakma vezetői közé tartozott. Belföldi rendelőinek sorában megtalálhatók voltak a különböző állami és Székesfővárosi hivatalok és intézmények, budapesti és vidéki nagyszállók, nagybankok és a legnagyobb ipartelepek, de külföldi megrendelésre is számos reprezentatív épület szakmába vágó berendezési munkáit végezte. A vállalat irodája, műhelye és raktára a Budapest felszabadításáért vívott harcok során súlyos háborús sérüléseket szenvedett. A legsürgősebb helyreállítási munkák gyors befejezése után, 1945. április 9-én ismét megindult a termelés. Az ujjáépítési munkák kezdetben csak a környékbeli, sérült épületek egészségügyi berendezéseinek üzembe helyezésére korlátozódtak, néhány hét elteltével azonban már a főváros , valamint számos nagy ipartelep részére is megkezdődtek a szállítások. A vállalatot a benne lévő német részvényérdekeltség arányában, a Berlini Háromhatalmi Egyezmény értelmében a Magyar Kormány átadta a Szovjetunió Kormányának: ettől az időponttól kezdve részvénytársaság formájában, vegyes magyar-szovjet vállalatként működött. Az iratanyag a Központi Gazdasági Levéltárból, annak megszünte után, 1963-ban került Budapest Főváros Levéltárának őrízetébe. A középszintű rendezés során a fond szerkezetét a vállalati iratanyag szerkezetére általánosítható sémák alapján alakítottuk ki. Az iratanyagokhoz eredeti segédletek nincsenek, a kutatás az áttekintő raktári jegyzék alapján történhet. Az értékesebb állagok: Közgyűlés; Ügyvezetőség; Személyzeti és Munkaügyi osztály; Termelési és Műszaki osztály. | |
| HU BFL XI.150.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1913-1946 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.150.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1946 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.150.c | Felügyelőbizottsági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1944 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.150.d | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1912-1946 | |
| Terjedelem: 1,68 ifm | |
| HU BFL XI.150.e | Személyzeti és munkaügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1912-1945 | |
| Terjedelem: 1,02 ifm | |
| HU BFL XI.150.f | Termelési és műszaki osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1912-1944 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.150.g | Kereskedelmi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1913-1942 | |
| Terjedelem: 1,2 ifm | |
| HU BFL XI.150.h | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1913-1948 | |
| Terjedelem: 1,4 ifm | |
| HU BFL XI.151 | Ulrich B.J. Ólomgyártmányok Gyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1936-1947 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.152 | Wohanka és Társa Utóda Gépgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1949 | |
| Terjedelem: 0,34 ifm | |
| HU BFL XI.153 | Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. UNIO Nyugdíjegyesület Elismert Vállalati Nyugdíjpénztára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1936-1947 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.154 | Láng L. Gépgyár Rt. Tisztviselői és Művezetői részére néhai Láng L. úr emlékére alapított Nyugdíjintézet, mint Elismert Nyugdíjpénztár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1948 | |
| Terjedelem: 0,4 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.155 | Magyar Fémlemezipari Rt. Tisztviselőinek Vállalati Nyugdíjpénztára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1943 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.156 | Alfa Separator Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1904-1950 | |
| Terjedelem: 2,81 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalat jogelődjét "Alfa Separátor Rt., azelőtt Pfanhauser Antal" cégnév alatt 1898-ban jegyezték be a Magyar Kereskedelmi Társascégek jegyzékébe, mint az AB Separátor /Stockholm/ svéd anyavállalat által 1898. március 31-én alapított Alfa Separátor AG /Bécs/ osztrák cég budapesti fióktelepét. E magyarországi fióktelep képviseletére Pfanhauser Alfréd kapott megbízást. A vállalkozás tárgya a mezőgazdaság és a mezőgazdasági ipar részére szükséges, elsősorban tejgazdasági gépek és felszerelések készítése, vétele és eladása, valamint a svéd anyavállalat szakmába vágó gyártmányainak magyarországi értékesítése volt. 1901-ben a cég neve Alfa Separátor RT.-ra rövidült. 1903-ban a svéd anyavállalat a magyarországi fióktelepet önálló részvénytársasággá alakította át. Az 1903.február 22.-i alakuló közgyűlés az alaptőkét 800.000 K-ban határozta meg, az 1901 óta élő cégszöveg - ALFA Separator RT. - változatlan maradt. A vállalkozás tárgya csak annyiban módosult, hogy hasonló területen működő gyárak létesítését ill. átvételét és folytatását is célul tűzték ki. A kezdetben kizárólag tejgazdasági gépek és tejeskannák előállításával foglalkozó vállalat a Bp. VI., Domb u. 11 sz. alatt berendezett gyártelepen működött. A munkáslétszám 1910-ig átlagosan évi 50-60 fő körül mozgott, ez a szám az első világháborút megelőző években és a háborús esztendőkben kb. 35 főre csökkent. Az értékesítés nehézségei, a hanyatló foglalkoztatás súlyos pénzügyi helyzetbe sodorta a vállalatot. A korszerűbb gyártási feltételek megteremtése, a versenyképesség fokozása érdekében 1918 végén megvette ugyan a Glatz és Társa Tejgazdasági Gép-és Fémárugyár Bp. I. /később XI./ Csurgói út. 15. sz. alatti gyártelepét, de ez a megoldás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: 1919. okt. 18.-án a vezetőség kénytelen volt kimondani a felszámolást. Közel öt esztendeig tartott a teljes üzemszünet. Végül a svéd részvényesek mentették meg a vállalatot: Kifizették annak hitelezőit, újabb befizetésekkel fedezték a veszteségeket. Így vált lehetővé, hogy a vállalat 1923-ban visszavonja a felszámolást, 1924 második felében pedig - bár csak részlegesen - 30 munkással ismét megkezdje a termelést. A pengő bevezetését követően az 1926. április 20-i felértékelés során az alaptőkét 256.000 P-ben határozták meg. Ez időtől kezdve a vállalat pályája felfelé ívelt. Bár az elkövetkező 15 évben a munkáslétszám lényegében stagnált - évi átlagban 35 fő körül mozgott - a gyártmányok körének fokozatos bővítése igen jó foglalkoztatást biztosított. A hagyományos termékek mellett ennek a 15 esztendőnek a szülöttei a különböző hűtőberendezések, sajtgyártó berendezések, vajköpülők, sütő- és konzervipari gépek, jéggyártógépek, ónozott főzőedények, szecska- és répavágók, morzsolók, különböző fémáruk. A belföldi vevők jobb kiszolgálása érdekében az 1920-as évek második felében nyitották meg a városi üzletet, amely először Bp. IX., Ráday u. 12. szám, majd 1938-tól Bp. VIII., Baross u. 6. szám alatt működött. Ugyancsak az 1920-30-as évek fordulójától számítható a vállalat addigi, szinte kizárólag a Balkán államokra korlátozódó exportterületének kibővülése, az afrikai, dániai, franciaországi, indiai, németországi, palesztin, svájci, svédországi és törökországi vevőhálózat kiépítése. | |
| HU BFL XI.156.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1948 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.156.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1934-1950 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XI.156.c | Személyzeti és munkaügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1904-1950 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.156.d | Termelési és műszaki osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1913-1949 | |
| Terjedelem: 0,76 ifm | |
| HU BFL XI.156.e | Kereskedelmi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1909-1949 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XI.156.f | Pénzügyi és könyvelési osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1904-1950 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.157 | Elzett Vasárugyár Rt. Alkalmazottainak Nyugdíjalapja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1947 Megjegyzés: 1947- | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.161 | Délkelet-Európai Iparfejlesztő Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1950 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.162 | Ferrotechnikai Lőtsös Vilmos Különleges Gépek Gyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1948 | |
| Terjedelem: 0,72 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.163 | Gép- és Vasútfejlesztési Gyár Rt. iratai (hiányzik) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.164 | Hattyár András és Társai Mechanikai és Üvegtechnikai Gépek Gyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1950 | |
| Terjedelem: 0,75 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalatot 1920-ban alapították Újpesten, a gyártelep a Kolozsvári /később Somogyi Béla/ u. 8-10. szám alatt működött. Üzletkörét teljes teljes izzólámpagyártó berendezések, vácuum szivattyúk, üvegtechnikai és precíziós gépek gyártása képezte. Az évi átlagban 80-120 munkást foglalkoztató üzem széleskörű exporttevékenységet is folytatott, külföldi piacai között szerepelt Anglia, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Görögország, Hollandia, India, Jugoszlávia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Palesztína, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, Tunézia. A Budapest felszabadításáért folytatott harcok során a vállalatot háborús károk nem érték. A meginduló polgári gyártás mellett a jóvátételi szállításokba is bekapcsolódott, 1946-ban össztermelésének 30 %-át, 1947-ben 4 %-át tették ki a jóvátételre gyártott termékek. A nem megfelelő foglalkoztatás következtében azonban az alkalmazott munkáslétszám állandóan csökkent, az 1946. évi 40 főről 1948-ig 20 főre apadt. A vállalatot 1948. március 26-án államosították. 1950. április hóban a cégnév Vacuumtechnikai Gépgyár-ra változott, majd a vállalat - önállóságát elveszítve - ugyanezen névvel az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. gyáregysége lett. Jelenleg is ebben a szervezetben működik. Az iratanyag levéltárba kerülésének körülményei és időpontja nem állapítható meg. A középszintű rendezés során a fond szerkezetét a vállalatok felépítésére vonatkozó általános ismérvek alapján alakítottuk ki. Az iratanyaghoz eredeti segédletek nincsenek, a fond a repertórium alapján kutatható. | |
| HU BFL XI.164.a | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1936-1948 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.164.b | Személyzeti és munkaügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1942 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.164.c | Kereskedelmi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1934-1950 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL XI.164.d | Pénzügyi és könyvelési osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1936-1949 | |
| Terjedelem: 0,17 ifm | |
| HU BFL XI.165 | Ipper és Fürst Csavarárugyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1948 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.166 | Jausz Testvérek Általános Műszaki Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1949 | |
| Terjedelem: 0,65 ifm | |
| HU BFL XI.167 | Magyar Acélárugyár Rt. Elismert Vállalati Nyugdíjpénztára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1944 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.168 | Roessemann és Kühnemann Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1899-1925 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalatot a berlini Roesemann és Kühnemann Gépgyár alapította 1885-ben. A berlini gyár fióktelepként létrehozott és az osztrák - magyar piac ellátására hivatott, kezdetben egyéni cég formájában működő vállalat a Bp. V. Nádor utca 84. sz. alatti ház pincéjében kezdte meg a gyártást, de 1890-től kezdve már a külső Váci út 79. sz.alatt berendezett új gyártelepen folytatta a munkát. Időközben - 1886-ban - az egyéni cég közkereseti társasággá alakult át. A Roessemann és Kühnemann cég kezdte meg hazánkban a vasúti biztosítóberendezések, továbbá a keskeny vágányú vasúti felszerelések és gördüoűanyagok gyártását. Gyártási körébe tartoztak még a fentieken kívül a különböző, speciális rendeltetésű sodronykötélpályák és függőpályák. A XIX. század végén 250 munkással dolgozó vállalat az I. világháború időszakában már 600 munkást és 100 tisztviselőt foglalkoztatott. 1913-ban Prágában gyártelepe működött, Bécsben, Lembergben és Zágrábban pedig fióktelepeket tartott fenn. 1918-ban a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank égisze alatt a vállalat részvénytársasággá alakult át, alaptőkéjét 4 millió Koronában állapították meg. A cég 1922-ben érdekeltségi körébe vonta a Harmatta- féle Vashordó és Tartánygyár Rt-ot, majd az Epp és Fekete Gépgyár Rt- ot - amely már 1920 óta érdekkörébe tartozott - 1925 októberében fúzió útján magába olvasztotta: az ujonnan létrejött vállalat a Roesemann és Kühnemann - Epp és Fekete Egyesült Gépgyárak Rt. cégnevet vette fel. Az iratanyag a Központi Gazdasági Levéltárból-annak megszünte után1963-ban került Budapest Főváros Levéltárának őrizetébe. A középszintű rendezés előtt a fond nem szerepelt nyilvántartásunkban; önálló iratanyagát a Roesemann-Harmatta Gép-és Csőgyár Rt. fondjából emeltük ki, melybe beleolvadt. Az erősen töredékes fond szerkezetét a válalati iratanyagok szerkezetére általánosítható sémák alapján alakítottuk ki. Az iratokhoz eredeti segédletek nem maradtak fenn, a kutatás az áttekintő raktári jegyzék alapján történhet. | |
| HU BFL XI.169 | Epp és Fekete Gépgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1905-1925 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalat 1905-ben jött létre, egyéni cég formájában, Epp és Fekete Vasgyár cégnév alatt. 1920-ban alakították át részvénytársasággá, alaptőkéjét 4 millió Koronában állapították meg. 1920-tól a Roesssemann és Kühnemann Rt. érdekeltségébe tartozott. A különféle emelő-, rakodó és szállítóberendezések gyártásával foglalkozó vállalat az 1920-as évek elején már jelentős exportot bonyolított le. Fő elhelyezési piacai Bulgária, Jugoszlávia és Románia voltak. 1925-ben fúzió révén beolvadt a Roessemann és Kühnemann Rt.-be; az újonann létrejött vállalat a Roessemann és Kühnemann - Epp és Fekete Egyesült Gépgyárak Rt. cégnevet vette fel. Az iratanyag a Központi Gazdasági Levéltárból, annak megszűnése után, 1963-ban került Budapest Főváros Levéltárának őrizetébe. A középszintű rendezés előtt a fond nem szerepelt nyilvántartásunkban: önálló iratanyagát a Roessemann és Kühnemann - Harmatta Gép-és Csőgyár Rt. fondjából emeltük ki, amelybe beolvadt. Az erősen töredékes fond szerkezetét a vállalati iratanyag szerkezetére általánosítható sémák alapján alakítottuk ki. Az iratokhoz eredeti segédletek nem maradtak fenn, a kutatás az áttekintő raktári jegyzék alapján történhet. | |
| HU BFL XI.170 | Roessemann és Kühnemann - Epp és Fekete Egyesült Gépgyárak Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1925-1939 | |
| Terjedelem: 1,74 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalat a Roessemann és Kühnemann Rt., valamint az Epp és Fekete Gépgyár Rt. 1925 októberében végrehajtott fúziójának eredményeként jött létre, alaptőkéjét 60 millió Koronában, majd a Pengőre való áttéréssel kapcsolatos felértékelés során 600.000 P.- ben állapították meg. A mezei és a kisvasutak, teher-és személyvagonok, vasuti biztosító-berendezések, drótkötél-és villamos függővasutak, emelő, rakodó és szállítóberendezések, továbbá hűtőgépek és jéggépek gyártásával foglalkozó, 600 munkással dolgozó vállalatnak az 1920-as évek végén Bécsben, Zágrábban, Nagyváradon, Brassóban, Bukarestben és Szófiában működtek fióktelepei. Exporttevékenysége is zömmel az utódállamokba, illetve a Balkán államokba irányult. Belföldi érdekeltsége a Gaál István Reszelőgyár Rt-re, a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár Rt-ra, a " Saturnus" Műszaki és Gépkereskedelmi Rt.-ra, valamint a Harmatta-féle Vashordó-, Tartány-és Csőgyár Rt.-re terjedt ki. Közülük az utóbbi három céget magába is olvasztotta: a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár Rt.-t 1928. november 28-án, a "Saturnus" Műszaki Gépkereskedelmi Rt.-t 1935. január 12.-én olvasztotta be, a Harmatta-féle Vashordó-, Tartány- és Csőgyár- Rt.-gal pedig 1939. október 30-án, fúzió útján történt meg az egyesülés. A Harmatta-céggel történt fúzió alkalmával a vállalat neve Roessemann és Kühnemann - Epp és Fekete - Harmatta Egyesült Gépgyárak és Csőmű Rt.-ra módosult. Az iratanyag a Központi Gazdasági Levéltárból - annak megszünte után - 1963-ban került Budapest Főváros Levéltárának őrizetébe. A középszintű rendezés előtt a fond nem szerepelt nyilvántartásunkban: önálló iratanyagát a Roessemann és Kühnemann - Harmatta Gép-és Csőgyár Rt. fondjából emeltük ki, melybe beolvadt. A fond szerkezetét részben az iratanyag alapján hozzávetőlegesen rekonstruálható eredeti rend, részben pedig a vállalati iratanyag szerkezetére általánosítható sémák alapján alakítottuk ki. Az iratanyaghoz eredeti segédletek nem maradtak fenn, a kutatás az áttekintő raktári jegyzék alapján történhet. Az értékesebb állagok: közgyűlés, igazgatóság, ügyvezetőség, személyzeti és munkaügyi osztály. | |
| HU BFL XI.170.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1939 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.170.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1939 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.170.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1939 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.170.d | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1939 | |
| Terjedelem: 0,27 ifm | |
| HU BFL XI.170.e | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1939 | |
| Terjedelem: 0,72 ifm | |
| HU BFL XI.170.f | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1939 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.171 | Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1928 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalat 1909-ben alakult meg Pauchly Mezőgazdasági Gépgyár Rt. cégszöveggel. Az eredetileg 200.000 Korona alaptőke az 1926. évi felértékelés során 150.000 Pengőre módosult. A vállalat 1928 november 28.-án beolvadt a Roessemann és Kühnemann - Epp és Fekete Egyesült Gépgyárak Rt.-be. A vállalat e cégnek, valamint a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknak már beolvadását megelőzően is érdekeltségébe tartozott. Az iratanyag a Központi Gazdasági Levéltárból - annak megszűnte után - 1963-ban került Budapest Főváros Levéltárának őrizetébe. A középszintű rendezés előtt a fond nem szerepelt nyilvántartásunkban: önálló iratanyagát a Roessemann-Harmatta Gép-és Csőgyár Rt. fondjából emeltük ki, amelybe beolvadt. Az erősen töredékes fond szerkezetét a vállalati iratanyag szerkezetére általánosítható sémák alapján alakítottuk ki. Az iratokhoz eredeti segédletek nem maradtak fenn, kutatásuk az áttekintő raktári jegyzék alapján történhet. | |
| HU BFL XI.172 | Harmatta-féle Vashordó- és Tartánygyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1926 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalat 1922 május 1-én alakult meg a Harmatta János által alapított, a triaoni békeszerződés döntése értelmében a csehszlovák állam területére eső Harmatta János Villamos Forrasztások Gyára Rt. cégnév alatt működött a szepesváraljai cégnek Budapestre történő áttelepítésével. Az eredeti alaptőkét 6 millió Koronában állapították meg, ez az összeg az 1926. évi felértékelés során 100.000 Pengőre módosult. A vállalat kezdettől fogva a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, valamint a Roessemann és Kühnemann Rt. /1925-től Roessemann és Kühnemann - Epp és Fekete Egyesült Gépgyárak Rt./ érdekeltségébe tartozott. Az 1926-ban már 100 munkást foglalkoztató vállalat üzletköre elektromos és autogén hegesztésű vashordók, tartányok és légkazánok gyártására terjedt ki: az elektromos és autogén hegesztés gyakorlati ipari alkalmazását hazánkban először, Európában pedig az elsők között, a gyár alapítója, Harmatta János vezette be. A vállalat fő exportpiaca Románia, Jugoszlávia és Bulgária területére terjedt ki. A vállalat 1926 június 15-én - fúzió útján - magába olvasztotta a Harmatta Rendszerű Csőgyár Rt.-t, ezzel egyidejűleg cégszövegét Harmatta-féle Vashordó-,Tartány-és Csőgyár Rt.-ra változtatta. | |
| HU BFL XI.173 | Harmatta-rendszerű Csőgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1926 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalat 1924-ben alakult meg 500 millió Korona alaptőkével, mely az 1926. évi felértékelés során 50.000 Pengőre módosult. A fő gyártási profilt a Harmatta János szabadalmazott találmányán alapuló, addig hazánkban ismeretlen gyártmánytipusként jelentkező, elektromos hegesztés útján előállított szerkezeti cső képezte. A vállalat 1926 június 15.-én beolvadt a Harmatta-féle Vashordó-és Tartánygyár Rt.-ba. Az egyesülés kapcsán létrejött új vállalat a Harmatta-féle Vashordó-,Tartány- és Csőgyár Rt.cégnevet vette fel. Az iratanyag a Központi Gazdasági Levéltárból - annak megszünte után - 1963-ban került Budapest Főváros Levéltárának őrízetébe. A középszintű rendezés előtt a fond nem szerepelt nyilvántartásunkban, önálló iratanyagát a Roesseman-Harmatta Gép- és Csőgyár Rt. fondjából emeltük ki, amelybe beleolvadt. Az erősen töredékes fond szerkezetét a vállalati iratanyag szerkezetére általánosítható sémák alapján alakítottuk ki. Az iratanyaghoz eredeti segédletek nem maradtak fenn, a kutatás az áttekintő raktári jegyzék alapján történhet. | |
| HU BFL XI.174 | Harmatta-féle Vashordó-, Tartány- és Csőgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1939 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalat 1926 június 15.-én alakult a Harmatta-féle Vashordó és Tartánygyár Rt., valamint a Harmatta Rendszerű Csőgyár Rt. fúziójának eredményeként, 150.000 Pengő alaptőkével. A már kezdettől fogva 100-nál több munkást foglalkoztató vállalat üzletköre elektromos és autogén hegesztésű vashordók, tartányok, légkazánok, továbbá elektromos hagesztésű gás-és vízvezetéki csövek gyártására terjedt ki. Exportpiacát zömmel Románia, Jugoszlávia és Bulgária képezte. A vállalat jogelődei révén már 1922-től a Roessemann és Kühnemann - Epp és Fekete Egyesült Gépgyárak Rt. érdekeltségi körébe tartozott, 1939. október 30-án pedig fúzió útján bele is olvadt abba. A fúzió révén keletkezett új vállalat a Roessemann és Kühnemann - Epp és Fekete -Harmatta Egyesült Gépgyárak és Csőmű Rt. cégnevet vette fel. Az iratanyag a Központi Gazdasági Levéltárból-annak megszűnte után -1963-ban került Budapest Főváros Levéltárának őrizetébe. A középszintű rendezés előtt a fond nem szerepelt nyilvántartásunkban: önálló iratanyagát a Roessemann-Harmatta Gép- és Csőgyár Rt. fondjából emeltük ki, amelybe beleolvadt. Az erősen töredékes fond szerkezetét a vállalati iratanyag szerkezetére általánosítható sémák alapján alakítottuk ki. Az iratanyaghoz eredeti segédletek nincsenek, a kutatás az áttekintő raktári jegyzék alapján történhet. | |
| HU BFL XI.175 | Kraut Jakab Bádogáru, Tejgazdasági Edénykészítő és Ónozó Üzeme iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1950 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Az üzem 1906-ban alakult. Központi irodája Bp. Práter u. 44/a szám alatt működött, a gyártás a Bp. XIV., Ond vezér útja 6. szám alatti telepen történt. A különbözö tejszállító és tároló edények, tejmérő berendezések, sajtgyártó és tároló berendezések és edények előállításával foglalkozó üzem exporttevékenységet nem folytatott, kizárólag a hazai piacra termelt: vevőkörét a budapesti és vidéki tejipari vállalatok képezték. A felszabadulás előtt az üzem évi átlagban 20-30 munkást foglalkoztatott, 1945 után a létszám már nem érte el a 10 főt. Államosítására a NET 1949/20. számú törvényerejű rendelete értelmében 1950. január 12-én került sor. Néhány nap elteltével az Alfa Separator Rt. irányítása és felügyelete alá helyezték, majd ugyanazon év április hónapban az Alfa Separator Rt. - a Lacta Separator céggel együtt - magába olvasztotta. Az így létrejött vállalat a Tejipari és Konyhaipari Gépek Gyára nevet vette fel. Az iratanyagot Budapest Főváros Levéltára az 1970-es évek elején vette át az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalattól. Az iratanyaghoz eredeti segédletek nincsenek, a fond a repertórium alapján kutatható. | |
| HU BFL XI.176 | Lacta Separator Tejgazdasági Gép- és Hűtőberendezési Vállalat Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1932-1950 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalat 1932-ben alakult Alba Tejgazdaságigép és Hűtőberendezési Kft. néven, 10.000 P törzstőkével. Üzletkörét tejgazdasági gépeknek és berendezéseknek, hűtőberendezéseknek, egyéb mezőgazdasági gépeknek és azok alkatrészeinek, valamint egyéb műszaki cikkeknek fogyasztók és továbbárusítók részére való eladása, ill. mindezen cikkeknek a gyártása képezte. A központi iroda és üzlet Bp. V. Pannonia u. 21.sz. alatt működött. A cégnév 1933-ban Lacta Seperator Tejgazdasági Gép és Hűtőberendezési Vállalat Kft.-re változott, ugyanazon évben vették át a Maskin-och Brodyggnads AB /Helsingfors/ finn cég magyarországi vezérképviseletét. A vállalat tejgazdasági gépek és berendezések, valamint hűtőberendezések gyártását csak 1934 őszén kezdte meg a Bp. VIII. Magdolna u. 4.sz. alatt berendezett kis üzemben, a munkáslétszám ettől kezdve 1944-ig évi átlagban 20 fő körül mozgott. Maga az üzem végig ezen a telephelyen működött, míg a központi iroda és üzlet 1936-ban Bp. VIII. Üllői út. 14. sz. alá, 1939-ben Bp. VIII. Baross u. 3. sz. alá költözött. Vidéken is terjeszkedett a vállalat, 1934-ben Orosházán fiókkereskedést nyitott. 1944 elején a vállalat - az ügyvezetőit és tagjait sujtó faji törvény miatt - kénytelen volt beszüntetni tényleges működését. A felszabadulást követően az üzleti és üzemi helyiségeket a Vörös Hadsereg vette igénybe, így csak 1945 őszétől indulhattak meg a helyreállítási munkák, vehette kezdetét a termelés. Az 1945-1947. esztendő nagyon gyér foglalkoztatást biztosított: a tejgazdasági gépek és berendezések iránti szinte teljes érdektelenség miatt főleg szerelési és javítási munkákat, 1947-től jóvátételi munkákat vállalt az üzem. A munkáslétszám ezekben az években 6-7 főre korlátozódott. Bár a foglalkoztatás 1948-tól kezdve javult, a munkáslétszám még 1949 végére is csak 8 főre emelkedett. Államosítására a NET 1949/20. tvr-je alapján 1949. december 28.-án került sor. 1950 január hó közepén az Alfa Separator Rt. irányítása és felügyelete alá helyezték, majd ugyanazon év április hónapban az Alfa Separator Rt.- a Kraut Jakab céggel együtt- magába olvasztotta. Az így létrejött vállalat a Tejipari és Konyhaipari Gépek Gyára nevet vette fel. Az iratanyagot Budapest Főváros Levéltára az 1970-es évek elején vette át az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalattól. Az iratanyaghoz eredeti segédletek nincsenek, a fond a repertórium alapján kutatható. | |
| HU BFL XI.178 | Magyar CEAG Bányalámpa Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1950 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.179 | Magyar Könnyűfém Feldolgozó Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1945 Megjegyzés: 1945- | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.180 | Magyar Ónművek, Fémkohó és Vegyipari Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1919-1922 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.181 | Orion Rézkohó és Rézgálicgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1923 Megjegyzés: 1923- | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.182 | Stadler Mihály Sodronyszövet és Vasárugyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1943 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.183 | Alfa Separator Rt. Tisztviselői Nyugdíjegyesülete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1904-1913 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.184 | Csonka János Gépgyára Rt. Alkalmazottai Nyugdijkiegészítő Pénztára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1947 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.186 | Budapesti Facsavar-, Vas- és Fémműgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1945 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.187 | Danuvia Fegyver- és Lőszergyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1916-1950 | |
| Terjedelem: 12,28 ifm | |
| HU BFL XI.187.a | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1916-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.187.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1950 | |
| Terjedelem: 1,44 ifm | |
| HU BFL XI.187.c | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1950 | |
| Terjedelem: 2,8 ifm | |
| HU BFL XI.187.d | Műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1942-1947 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.187.e | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1950 | |
| Terjedelem: 7,2 ifm | |
| HU BFL XI.187.f | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1935-1948 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL XI.188 | Friedrich Siemens Művek Vasöntő és Hőtechnikai Gyár Rt. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1919-1950 Megjegyzés: 1919-1948 | |
| Terjedelem: 4,95 ifm | |
| HU BFL XI.188.a | Közgyűlési, igazgatósági és felügyelőbizottsági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1919-1946 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.188.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1948 | |
| Terjedelem: 1,08 ifm | |
| HU BFL XI.188.c | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1927-1950 | |
| Terjedelem: 2,94 ifm | |
| HU BFL XI.188.d | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1943-1948 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.188.e | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1947 | |
| Terjedelem: 0,57 ifm | |
| HU BFL XI.201 | Boros Gyula Műszerész Cég iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1949 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.203 | Fischer Precíziós Mechanikai Gyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1949 | |
| Terjedelem: 0,7 ifm | |
| HU BFL XI.204 | Glück Béla Mérőműszer Üzem iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1938-1948 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.205 | Józsa Imre Műszerész Üzem iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1949-1950 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.206 | Kelin József Látszerész Cég iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1950 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.207 | Králik István és Társa Gép- és Műszergyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.208 | Magyar CEAG Bányalámba Kft. iratai (ld.: XI.178.) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.209 | Óragyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A gyár tulajdonosa Révai Jenő volt, aki halála (1944) után a gyárat a Szociáldemokrata Pártra hagyta. A gyár 1904-ben alakult, 1948-ban Nemzeti Vállalat lett. | |
| HU BFL XI.210 | Polgár és Schmidt Precíziós Műszerész Üzem iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1936-1950 | |
| Terjedelem: 0,15 ifm | |
| HU BFL XI.213 | Rák Ferenc Precíziós Mechanikai Üzem iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1950 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.302 | Elektro- és Híradástechnikai Vállalat iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1938-1949 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.303 | Engel Károly Elektromos Szerelési Anyagok és Készülékek Gyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1901-1949 | |
| Terjedelem: 1,84 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget Engel Károly alapította 1885-ben, első telephelye a VI. Nagy János u. 3. sz. (mai Benczur u.), két földszinti helyisége volt. Kereskedelmi üzletként indult: Németországból importált elektromos cikkeket árusított (így pl. a nürnbergi Conradty cég szénkeféit és ívlámpaszenét). Engel Károly hamarosan szerelőműhelyt is létesített, a cég létszáma 2-3 főről 20-25-re emelkedett. A gyártási tevékenység 1906-tól vett nagyobb lendületet, amikor Holischer Pál (a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatójának Holitscher Lipótnak a fia) megvásárolta a céget. A vállalkozás gyorsabb ütemű fejlődése 1910 körül kezdődött, amely mind a tevékenységi kör kiszélesítésében, mind a létszám növekedésében (kb. 50 fő), mind abban megmutatkozott, hogy a vállalat új, nagyobb telephelye - a VI. Vörösmarty u. 16. sz. kétemeletes házba - költözött. A földszinten üzlet- és raktárhelyiségeket rendeztek be, az első emeleten árammérők szerelése folyt (itt üzemelt a különböző elektromos készülékek hitelesítő állomása is), míg a második emeleten a műszerészműhely működött, különböző elektromos készülékek (kapcsolótáblák, erőátviteli berendezések, stb.) összeszerelését végezve. A vállalat emellett megszerezte több nyugat-európai - főleg német - cég magyarországi képviseletét is. Az I. világháború után a vállalat új telephelyre, a Bp. VI. Bethlen Gábor u.21-23 sz. alatt megvásárolt épületbe költözött. Az 1920 és 1940 közötti időszakban képviseletei tevékenysége kiszélesedett (de megmaradt az alapvetően német orientáció), amely kedvező hatással volt exportjára, ezen túlmenően azonban a hazai elektrotechnikai iparvállalatok nyersanyagbeszerzési lehetőségeire is. Az 1920-as évektől kezdve szaporodtak a vállalat külföldi érdekeltségei. A már 1908-ban megalapított bécsi testvérvállalatot, a Paul Holitscher & Co. céget 1922-ben NORMA Instrument Gmbh néven bejegyezték a bécsi kereskedelmi törvényszéknél. Új érdekeltségek létesültek Belgrádban, Zágrábban, Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron és Prágában (gyűjtőnéven: "Noris"), amelyeknek az Engel cég teljes jogú tulajdonosa vagy főrészvényese volt. A továbbra is Holitscher Pál vezetése alatt álló vállalat továbbfejlesztette Bethlen u-i gyártelepét: 1929-ben kibővítették a gyártóterületet, 1936-ban emeletet építettek az addig földszintes házra. A cég rendkívül széles gyártmányprofillal rendelkezett, az elektromos szakma szinte minden termékét előállította. Ennek következtében nem monopolizálhatta a belső piacot, hanem gyártási és értékesítési megegyezéseket kötött más cégekkel. Nagy súlyt helyezett a vállalat a belső szakemberképzésre, az intenzív tanoncoktatásra, ami kedvezően hatott a gyár munkaerőhelyzetére. A II. világháború alatt egyre jobban bekapcsolódott - először közvetve, majd közvetlenül - a haditermelésbe (1944 őszén már páncéltörő rakétát is gyártott). A II. világháború után a termelés újbóli fellendülése a jóvátételi szállításokhoz kapcsolódott. A háború utáni bizonytalan gazdasági helyzetben képviseleti tevékenysége erősen lecsökkent. A vállalatot 1948 márc. 26-án államosították, neve Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára lett. A Villamos és Tömegcikkipari Igazgatóság 1948. őszén egyesítette az EKA-t egy másik hasonló profilú vállalattal, a Fehér Ferenc Elektromos és Finommechanikai Készülékek Gyárával, Engel Károly Alkatrészgyár N.V. néven. 1949. májusában a cégnév "EKA" Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára N.V.-re változott. | |
| HU BFL XI.303.a | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1907-1948 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.303.b | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1948 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| HU BFL XI.303.c | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1901-1947 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.303.d | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1902-1948 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XI.303.e | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1917-1949 | |
| Terjedelem: 0,7 ifm | |
| HU BFL XI.304 | Erőátviteli és Világitási Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1949 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.305 | Köhler és Medvegy gépészmérnökök Elektro- és Híradástechnikai Vállalat iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1864-1950 | |
| Terjedelem: 1,68 ifm | |
| HU BFL XI.307 | Polus-Sirius Művek Accumulator- és Elemgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1950 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Megjegyzés: Előbbi cég 1930 dec. 12-ig, Sirius-Művek Akkumulátor és Elemgyár Rt. 1930 dec. 12-én magába olvasztotta a Polus Akkumulátor és Villamossági Rt-t. | |
| HU BFL XI.308 | Szalay István Rt. Villamos Szerelési Anyagok és Készülékek Gyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1948 | |
| Terjedelem: 0,7 ifm | |
| HU BFL XI.309 | Szalkay Béla Gépek, Villamos Készülékek és Tömegcikkek Gyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1949 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.310 | Tudor Accumulátor- és Szárazelemgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1905-1957 | |
| Terjedelem: 1,96 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalat 1895-ben kezdte meg működését a Budapest V. Bodor u. 11. sz. alatti bérelt gyártelepen, mint a berlini Accumulatorenfabrik A.G. vezérképviseleteként működő Akkumulátorgyár. 1904-ben ez a vezérképviselet önálló részvénytársasággá alakult Tudor Accumulátorgyár Rt. cégnév alatt, induló alaptőkéje 500000 K volt. Az átalakulással egyidőben a vállalat a Bodor u-i bérelt telekről a Váci út 137-139. sz. alatti saját gyártelepére költözött át, ahol 80 HP-s saját erőműtelepet is berendezett. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekkörébe tartozó vállalat 1907-ben magába olvasztotta a Győri Akkumulátorgyárat. A.G. függő adósságainak rendezése érdekében az alaptőkét 1millió koronára emelték föl. A virágzó üzletmenetről tanúskodik, hogy 1910-ben a gyártóterület növelése érdekében új területet vásároltak, újabb gyárépületeket emeltek, 1913-ban pedig 2 millió koronára növelték az alaptőkét. Az I. világháború hadrendeléseiből is bőven jutott a vállalatnak: fényszórótelepek gyártására kapott megbízást és a polai arzenál tengeralattjáróinak akkumulátorait is ő szállította. A világháborút követő gazdasági krízis elmúltával, 1925-től kezdve ismét a gyors fejlődés jellemezte a vállalatot, amely a pengőre való áttéréssel kapcsolatban, az 1926. június 8-i felértékelés során 1.8 millió P-ben határozta meg alaptőkéjét. A fellendülés megmutatkozott részben a gyártási profil kibővítésében, de a vállalat - beolvasztások és érdekeltségvállalások számának emelkedésében, valamint a munkáslétszám növekedésében is. Az eredetileg helyhez kötött akkumulátorok (autók és rádiók részére) gyártására alakult vállalat már az 1920-as évek második felében berendezkedett az öszes hordozható "Varta", valamint transzportábilis akkumulátorok előállítására és mindezekben a cikkekben az összes állami és városi hatóság állandó szállítója lett. 1929-ben a közismert Pertix szárazelemek, 1931-ben a "Deac" alkalikus akkumulátorok, 1935-ben a "CEAG" magyar bányalámpák, 1939-ben pedig a törpe izzólámpák gyártása indult be. A gyártási profil kibővítése szoros kapcsolatban állt a kisebb vállalatok teljes, vagy részleges beolvasztásával , az azokban való érdekeltségvállallással. 1928-ban a későbbi Polus-Sirius Művek Accumulator- és Elemgyár Rt. akkor még önálló jogelőd vállalatainak akkumulátorgyártó részlegei, 1930-ban pedig annak szalmiákos szárazelemgyártó részlege olvadt be a "Tudor"-ba. A "CEAG" bányalámpák gyártása a Magyar CEAG Bányalámpa Kft-t juttatta a "Tudor" érdekeltségbe. A Zenith és John akkumulátorgyárak beolvasztására 1939-ben került sor. A II. világháborúra való felkészülésből a vállalat is kivette a részét. Az 1925. évi 150 főnyi munkáslétszám 1939 közepéig 210 főre emelkedett, ezeknek több mint 70 %-a, 160 munkás haditermékek gyártásával, repülőgép-akkumulátorok gyártásával foglalkozott. A háború időszakában további gyors ütemben nőtt a termelés, 1943-ban már 460 munkást és 130 tisztviselőt foglalkoztatott a vállalat. Az igazgatóság ezért egy teljesen új, korszerű gyártelep felépítését határozta el kb. 8000 négyzetméter új munkaterülettel, amelynek elkészültével az 1893. évi 975 négyzetméter munkaterület több, mint 18000 négyzetméterre fog növekedni. 1944. novemberében a cégnév Tudor Akkumulátor és Szárazelemgyár Rt-re változott. Körülbelül abban az időben történhetett, hogy az alaptőkét 4.5 millió P-re emelték fel. A német anyavállalat a megemelt összeget be is fizette, de csak 2 millió P-t képviselő részvény juthatott a birtokába, a többi részvény kinyomtatására már nem volt idő. | |
| HU BFL XI.310.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1933 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.310.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1905-1949 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL XI.310.c | Személyzeti és munkaügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1923-1957 | |
| Terjedelem: 0,3 ifm | |
| HU BFL XI.310.d | Termelési és műszaki osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1911-1955 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.310.e | Eladási osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1923-1949 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XI.310.f | Pénzügyi és könyvelési osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1949 | |
| Terjedelem: 0,3 ifm | |
| HU BFL XI.312 | Laub Lipót Elektromosgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1949 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.313 | Phöbus Villamos Vállalatok Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1909-1943 | |
| Terjedelem: 0,87 ifm | |
| HU BFL XI.314 | Engel Károly Céghivatalnoki Nyugdíjegylete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1908-1948 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XI.315 | Balogh Ferenc Elektromos Gépek és Készülékek Gyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,37 ifm | |
| HU BFL XI.316 | Szabó és Mátéffy Villamosipari és Gépgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1943-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.317 | Telefunken Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1951 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XI.401 | Acetic Vegyiművek Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1931-1940 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL XI.402 | Albus Szappan és Olajgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1919-1949 | |
| Terjedelem: 0,4 ifm | |
| HU BFL XI.408 | Elida Magyar Illatszer és Pipereszappangyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1917-1945 | |
| Terjedelem: 0,35 ifm | |
| HU BFL XI.409 | Ellinger és Wágner Egyesült Lakkgyárak Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1907-1946 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.410 | Flóra Első Magyar Sztearingyertya- és Szappangyár, Margarin- és Olajművek iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1942 | |
| Terjedelem: 0,53 ifm | |
| HU BFL XI.411 | Hartmann Testvérek Nyomdafesték Gyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1950 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.412 | Hutter és Lever Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1913-1949 | |
| Terjedelem: 6,79 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.413 | Hidroxigén Gázelválasztó, Oxigén, Hidrogén és Egyéb Gázokat Gyártó Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1919-1946 | |
| Terjedelem: 0,7 ifm | |
| HU BFL XI.415 | Izsák József Vegyészetigyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1949 | |
| Terjedelem: 0,93 ifm | |
| HU BFL XI.416 | Klotild Első Magyar Vegyipar és "Acetic" Vegyiművek Egyesített Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1949 | |
| Terjedelem: 5,54 ifm | |
| HU BFL XI.417 | Kőbányai Olajipar Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.418 | Krajer E. és Társa Lakk- és Festékgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910-1948 | |
| Terjedelem: 2,88 ifm | |
| HU BFL XI.419 | Lardoline Olaj-, Zsíradék- és Vegyigyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1908-1948 | |
| Terjedelem: 6,2 ifm | |
| HU BFL XI.420 | Láng és Lovas Olajgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1947 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| HU BFL XI.421 | L.C.H.Lakkgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1954 | |
| Terjedelem: 1,56 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.422 | Magyar Autogén és Gázaccumulátor Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1902-1946 | |
| Terjedelem: 1,82 ifm | |
| HU BFL XI.424 | Mercur Műszaki és Vegyipari Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1951 | |
| Terjedelem: 2,76 ifm | |
| HU BFL XI.425 | Müller Testvérek Vegyészeti Gyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1904-1948 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.426 | Octan Laboratórium Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1950 | |
| Terjedelem: 1,82 ifm | |
| HU BFL XI.427 | Olajművek Rt., Khon és Társa iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910-1937 | |
| Terjedelem: 0,63 ifm | |
| HU BFL XI.428 | Oskerit Vegyészetigyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1923 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XI.429 | Oxigén-Ipar Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1944 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.430 | Palik és Társa Gyógyszer és Vegyészeti Gyár Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1949 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.431 | Pharmacia Gyógyszervegyészeti Gyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1945 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.432 | Schmoll és Kallos Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1950 | |
| Terjedelem: 3,74 ifm | |
| HU BFL XI.433 | Soroksári Vegyipar Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1944 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.434 | Tellur Ipari és Kereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-1949 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.435 | Texapon Vegyipari és Kereskedelmi Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1945 | |
| Terjedelem: 0,25 ifm | |
| HU BFL XI.436 | Vegyicikkek Gyára, Benes Vince Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1949 | |
| Terjedelem: 0,9 ifm | |
| HU BFL XI.437 | Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszerárugyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1948 | |
| Terjedelem: 12,2 ifm | |
| HU BFL XI.438 | Zsíralkoholgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1943 | |
| Terjedelem: 0,3 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Megjegyzés: 1936-ban alakult. | |
| HU BFL XI.439 | Dr. Bayer és Társa Gyógyszervegyészeti Gyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1950 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.440 | Benes Testvérek Vegyészeti Gyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1931-1948 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.441 | Certa Gyógyszerészeti Laboratórium iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1948 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.442 | Cito Gyógyszervegyészeti Laboratórium iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1950 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.443 | Continental Keményítő és Vegyitermékek Gyára Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1937 Megjegyzés: 1937- | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.444 | Donáth Alfréd Vegyicikkek Gyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.445 | Fa-, Fém-, Vegyipari Rt."Lignochemia" iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.447 | Herba Gyógyszergyártó Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1950 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.448 | Hormon Gyógyszervegyészeti Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1950 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.449 | Insecta Vegyipari Termelő és Értékesítő Szövetkezet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1949 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.450 | Kulcsár és Huppert Tisztító és Festőművek iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1948 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.451 | Leiner Fülöp és Fiai Enyvgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1887-1950 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.452 | Lorileux Ch. és Társa Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1908-1948 | |
| Terjedelem: 0,96 ifm | |
| HU BFL XI.453 | Magyar Műanyag és Vegyészeti Gyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1948 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.454 | Nigrocarbon Koromipari Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1946 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.455 | Spolio Gyógyszerüzem Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1949 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.456 | Diochemia Straub Sándor Gyógyszerészeti Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1938-1950 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.457 | Hungária Vegyi- és Kohóművek Rt. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1890-1950 | |
| Terjedelem: 11,67 ifm | |
| HU BFL XI.457.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1936-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.457.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1904-1948 | |
| Terjedelem: 1,08 ifm | |
| HU BFL XI.457.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1890-1950 | |
| Terjedelem: 2,88 ifm | |
| HU BFL XI.457.d | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1948 | |
| Terjedelem: 1,13 ifm | |
| HU BFL XI.457.e | Műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1903-1949 | |
| Terjedelem: 0,76 ifm | |
| HU BFL XI.457.f | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1933-1949 | |
| Terjedelem: 1,44 ifm | |
| HU BFL XI.457.g | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1914-1949 | |
| Terjedelem: 2,7 ifm | |
| HU BFL XI.457.h | Irattári jelzet, betűrend és évrend szerint lerakott iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1916-1950 | |
| Terjedelem: 1,56 ifm | |
| HU BFL XI.501 | Adler Nándor és Társa Posztógyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1950 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget Ádler Nándor,- mint egyéni céget - 1927-ben alapította. Telephelyét a IX. Soroksári u. 92. sz. alatt rendezte be. A tulajdonos egyben az Ádler Ármin és Fia Rum- és Likőrgyár társtulajdonosa is volt, a két cég irodája is közösen működött a VI. Vörösmarty u. 69/71 alatt. A kisüzemben, amelynek munkáslétszáma 10 és 20 fő között ingadozott - gyapjú férfi és női ruhaszövetek feldolgozását végezték. A céget 1935-ben tulajdonosa közkereseti társasággá alakította át, sógora Kláber Leó 50 %-os részesedéssel társtulajdonosként lép be a vállalatba. 1939-ben az üzemet honvédelmi célokra kisajátították, majd megszüntették. A gépeket tulajdonosaik leszerelték és a XIII. Fogarasi u. egyik barakkjában tárolták, majd 1944-ben Rimaszombatba adták bérmunkába. 1945-ben az üzem ismét a tulajdonosok birtokába került vissza, termelési kapacitását a Népruházati Akció céljaira vették igénybe, majd eredeti profiljának megfelelően működött tovább. 1948 X. 1.-én Ádler Nándor kilépett a cég kötelékéből. Az üzemet 1949. IX. 8-án államosították, majd 1950 februárjában beolvadt a Mechanikai Szövőgyár N.V.-be. | |
| HU BFL XI.502 | Adria Selyemszövőgyár Rt.iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1949 | |
| Terjedelem: 1,64 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget Gyárfás Gábor rövidáru nagykereskedő alapította 1930-ban, mint családi részvénytársaságot, 250000 pengős alaptőkével. Központi irodáját és üzlethelységeit az V. Deák tér 16-18 sz. alatt rendezték be. Az előkészítőből és szövödéből álló üzem a Joss Magyar Lőwenstein Fehérneműgyár X. Halom utcai telepén kezdte meg termelését. A 20 munkással és 12 szövőgéppel rendelkező üzemben selyem és műselyem - később pamut- és gyapjúszövet - gyártása folyt, részben olasz és német importfonalak felhasználásával, amelyek festését és kikészítésést a Hazai Pamutszövőgyár végezte. A cég áruit nagy - és kiskereskedelmi formában értékesítette. 1933-ban a X. Gyömrői u. 60-62 sz. alatt önálló gyárüzemet létesítettek, növelték a gépparkot. A vállalat a szintetikus szálasanyagok nagyüzemi feldolgozásában úttörő szerepet játszott a hazai iparban. 1935-ben az üzemben már 120 szövőgép működött, munkáslétszáma elérte a 200 főt. A második világháború alatt a berendezések csekély kárt szenvedtek, de a cég nyersanyag, félkész- és készárukászletei megsemmisültek és központi irodája - a vállalati irattárral egyetemben - teljesen elpusztult. A felszabadulást követően a termelés - a nyersanyaghiány miatt - csak júliusban indult meg és elsősorban a szovjet hadsereg számára dolgozott. A felértékelés során a cég alaptőkéjét 1800000 forintban állapították meg. A vállalatot 1948-ban államosították és Adria Selyemszövőgyár cégnév alatt a Könnyűipari Minisztérium Selyemfonó- és Szövőipari Központja irányítása alatt folytatta tevékenységét. A cég iratanyagát Budapest Főváros Levéltára 1963-ban vette át a megszüntetett Központi Gazdasági Levéltártól. A középszintű rendezés során a fond szerkezetét az előkerült iratok, valamint a vállalatok felépítésére vonatkozó általános ismérvek alapján alakítottuk ki. Az iratanyag - eredeti segédletek hiányában - a repertórium alapján kutatható. | |
| HU BFL XI.502.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1944-1944 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.502.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1934-1948 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.502.c | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1948 | |
| Terjedelem: 0,8 ifm | |
| HU BFL XI.502.d | Termelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.502.e | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1943-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.502.f | Számviteli és pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1941-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.503 | Angyalföldi Textilművek Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1947 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.504 | Barcs Kálmán Kötélgyártó és Hálókötő Ipartelepe iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1938-1950 [1915 (kb.)] | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.506 | Bertex Textiláru Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1949 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget Berger Testvérek Rt. elnevezéssel 1923-ban , a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt. érdekkörében, 15 millió korona alaptőkével alakították át részvénytársasággá, az 1863 óta fennálló Berger Testvérek textilkereskedelmi cégből. Az alaptőkét a felértékelés során 50000 pengőben állapították meg. A cég központja az anyavállalat székházában - V. Wekerle S. u. 8. - működött, nagyobb kereskedelmi fióküzletet tartott fenn Szegeden és Nagyváradon. Jutaáruk, ponyva, zsák, zsineg, pamut, textil és lenáruk forgalmazásával foglalkozott, mint az anyavállalat eladási szerve. Az anyavállalatnak 50 %-ot kitevő részvénytulajdona a második világháborút megelőző években a Fuchs család, azon belül dr. Ertl Jánosné, szül.: Fuchs Magdolna tulajdonába ment át. 1941-ben dr. Ertl János átvette a Magyar Kender-, len- és Jutaipar Rt-től annak pesterzsébeti gyárát, üzletkörét, valamint a kereskedelmi cég - 1939-től Bertex Textiláru Rt. néven működött - részvényérdekeltségét. A részvénytulajdon másik fele őrgróf Pallavicini Sándor birtokába került. A cég vagyonállománya a háború alatt teljesen megsemmisült, működését csak 1946-tól tudta újból folytatni, forgalomba hozott áruinak legnagyobb részét az anyavállalattól szerezte be. Alaptőkéjét a stabilizáció során 150000 forintban állapították meg. A céget - anyavállalatával együtt - 1948-ban államosították, majd 1949-ben végleg fölszámolták. Az iratanyagot Budapest Főváros Levéltára 1963-ban vette át a megszűnt Központi Gazdasági Levéltártól. A középszintű rendezés során a fond szerkezetét az előkerült adatok, valamint a vállalatok felépítésére vonatkozó általános ismérvek alapján alakítottuk ki. A rendkívül töredékes iratanyagot - segédletek hiányában - a repertórium alapján lehet kutatni. | |
| HU BFL XI.507 | Borbás Lajos és Andor Szövőgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1922 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.508 | Budapesti Gyapjúárukikészítő Rt. iratai (megszűnt lásd: XI.553.) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.510 | Budapesti Selyem és Fonalkereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1950 [1927 (kb.)] Megjegyzés: 1927, 1930-1950 | |
| Terjedelem: 4,86 ifm | |
| HU BFL XI.510.a | Vezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1940-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.510.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1932-1950 | |
| Terjedelem: 0,3 ifm | |
| HU BFL XI.510.c | Konszernvállalatok Központi Titkárságának iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1950 | |
| Terjedelem: 0,7 ifm | |
| HU BFL XI.510.d | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1934-1950 | |
| Terjedelem: 2,4 ifm | |
| HU BFL XI.510.e | Házgondnokság iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1934-1949 | |
| Terjedelem: 0,4 ifm | |
| HU BFL XI.510.f | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1941-1949 [1927 (kb.)] | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Szervtörténet: | |
| HU BFL XI.510.g | Főkönyvelőség iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1937-1949 | |
| Terjedelem: 0,55 ifm | |
| Szervtörténet: | |
| HU BFL XI.511 | Budavidéki és Újpesti Gyapjúfonó-Szövőgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1949 | |
| Terjedelem: 1,82 ifm | |
| Szervtörténet: | |
| HU BFL XI.511.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1942-1944 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.511.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1949 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.511.c | Személyzeti iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1933-1947 | |
| Terjedelem: 0,4 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.511.d | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1936-1948 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.511.e | Számviteli és pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1937-1948 | |
| Terjedelem: 0,45 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.513 | Burettfonógyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1949 | |
| Terjedelem: 2,08 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget 1933-ban alapította a Les Filatures Chapuis S.A. (Verviers) belga vállalat 1 millió pengő alaptőkével s a részvények 75 %-nak megtartásával. A Budapesten bejegyzett cég telephelye Pestszentlőrincen volt, közvetlen irányítását a belga anyavállalat látta el. A gyárüzemet burettfonalak gyártására rendezték be, üzletkörét később vivogne- és hulladékfonal gyártásával, valamint műrost feldolgozásával bővítették. 1939-ben a gyárat hadiüzemé nyilvánították, majd Magyarország hadbalépését követően a vállalati részvénytulajdon 50 %-a a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. érdekkörébe tartozó Győri Textilművek Rt. tárcájába került. A háborús események során az üzem nem szenvedett komolyabb károkat. 1945 májusában kezdődött meg a termelés, a cég ismét a belga anyavállalat érdekeltségébe került vissza, ezért jóvátételi kötelezettségek nem terhelték, kapacitásának jelentős részét külföldi gyapjú- és selyemfonalfeldolgozó bérmunkákra fordította. Alaptőkéjét a felértékelés során 500000 forintban állapították meg. A vállalatot 1948-ban államosították, központi irodája a gyárba költözött, felügyeletét az Iparügyi Minisztérium Textilipari Igazgatóságának Finomposztóipari Központja látta el. Az iratanyagot Budapest Főváros Levéltára 1963-ban vette át a megszűnt Központi Gazdasági Levéltártól. A középszintű rendezés során a fond szerkezetét az előkerült adatok, valamint a vállalatok felépítésére vonatkozó általános ismérvek alapján alakítottuk ki. Az iratanyaghoz eredeti segédletek nincsenek, a fond a repertórium alapján kutatható. | |
| HU BFL XI.514 | Carpathia Ipar és Kereskedelmi Rt. Selyem és Gyapjúszövő Gyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.515 | Continental Szalagszövőgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1950 [1918] | |
| Terjedelem: 3,87 ifm | |
| HU BFL XI.515.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1946 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.515.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1944 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.515.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1948 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.515.d | Személyzeti, bér, és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1950 | |
| Terjedelem: 1,67 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.515.e | Műszaki, termelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1945 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.515.f | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1943 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.515.g | Számviteli és pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1949 | |
| Terjedelem: 1,12 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.516 | Danubia Textilelőkészítő Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1946 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.517 | Délmagyarországi Kendergyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1926 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.518 | Dénes István Mechanikai Szövőgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1925-1949 | |
| Terjedelem: 0,65 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.519 | Első Magyar Cérnagyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1950 | |
| Terjedelem: 3,49 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A cég Angol-Magyar Cérnagyár Rt. néven, 1923-ban alakult, mint az angol J. and P. Coats Ltd. (Glasgow) által irányított nemzetközi konszern leányvállalata. Részvényei az angol anyavállalat kizárólagos tulajdonában voltak. Alapatőkéjét 1 milliárd koronában, majd 1926-ban 1600000 pengőben állapították meg. A céget Újpest városban és Budapesten egyaránt bejegyezték. Az anyavállalat az ugyancsak érdekkörébe tartozó, 1920-tól Csehszlovák területen működő Pozsonyi Cérnagyár Rt. igazgatóját bízta meg egy Magyarország cérnaszükségletét biztosító új gyár létesítésével. A kereskedelemügyi miniszter engedélye alapján az anyavállalat 1922-ben megvásárolta a Károlyi hitbizományi birtoknak egy 25000 négyzetméteres dunaparti birtoktestét, ahol a gyárüzem 1924-1926 között felépült (Váci út 91.). Az üzem gépi berendezéseit a konszern pozsdonyi, harlandi (osztrák) és paisley-i (angol) gyáraiból szállították. A gyárban fonoda, orsózó, cérnázó, fehérítő és festő üzemrészek működtak, a termeléshez szükséges gyapotot főként Egyiptomból szerezték be. Az itt előállított varró- és kézimunkacérnát kizárólag belföldön értékesítették. A kereskedelmi tevékenységet a Pozsonyi Cérnagyár Rt-től átvett budapesti irodából irányították (V. Visegrádi u. 14.). A cég 1932-ben a bécsi Mez. A.G. leányvállalatával, a Mez Rt-vel közösen megalapította a Budapesti Selyem- és Fonalkereskedelmi Rt-t (Teréz krt. 40/42), mint a két vállalat kizárólagos joggal felruházott eladási szervét. Az angol tőkés csoport érdekkörét mindhárom vállalatra kiterjesztette és a Selyem- és Fonalkereskedelmi Rt. épületében működő központi apparátuson keresztül irányította tevékenységüket. 1941-ben, Magyarorszság hadbalépését követően a konszernvállalatok állami ellenőrzés alá kerültek. 1942-ben a cég elnevezését Első Magyar Cérnagyár Rt-re változtatta. Az újpesti gyárat a főváros ostroma alatt nem érték komolyabb károk, de az 1945. évi jeges árvíz jelentős veszteségeket okozott az üzemekben. A konszernvállalatok központi székháza bombatámadás következtében teljesen kiégett s az itt őrzött iratanyag javarészt elpusztult. A felszabadulás után a szovjet hadsereg lefoglalta a gyárat és a termelés megindítását szovjet gyapotnak bérmunkában történő feldolgozásával biztosította. Az angol tulajdonosok 1945. novemberében vették át a gyár vezetését s a termelés szovjet, majd angol bérmunkamegrendelések révén folyt tovább. Alaptőkéjét 1946-ban 7000000 Ft-ban állpították meg. A céget 1949. dec. 28-án államosították, a gyár Újpesti Cérnagyár néven önálló üzemként folytatta tevékenységét. 1953-ban a vállalat a Nagyatádi Kézimunkafonalgyárral szervezetileg egyesült, Újpesti Cérnagyár újpesti és nagyatádi telephellyel. Az iparági átszervezések során - 1963-ban - a pamutfonodákat a Pamutfonóipari Vállalat egységes szervezeti keretébe vonták; a vállalat elnevezése: Pamutfonóipari Vállalat Újpesti Cérnagyára, amely két telephellyel működik - Újpesten és Nagyatádon. | |
| HU BFL XI.519.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1946 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.519.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.519.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1923-1950 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.519.d | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1949 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.519.e | Műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1923-1949 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.519.f | Termelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1949 | |
| Terjedelem: 1,3 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.519.g | Könyvelési és pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1949 | |
| Terjedelem: 0,7 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.520 | Első Magyar Gyapjúmosó és Finomposztógyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1868-1949 | |
| Terjedelem: 2,06 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget Első Magyar Gyapjúmosó és Bizományi Részvénytársulat Pesten elnevezéssel 1868-ban alapították meg a Pesti Első Hazai Takarékpénztár Egyesület közreműködésével javarészt nagybirtokosokból álló részvényesek. A részvénytőkét 140000 forintban állapították meg. A gyárüzemet 1868-ban - jelenlegi telephelyén , XIII. Rajk L. u. 70. - építették fel és 1869-ben kezdett üzemelni. Kezdetben kizárólag bizományi gyapjú mosásával és értékesítésével foglalkoztak, a termelés erősen idényjellegű volt. A vállalat részben oroszországi, részben hazai megbízások alapján dolgozott, áruit Ausztriába, Franciaországba és Németországba exportálta. Termelvényei több külföldi kiállításon díjat nyertek. A cég egy posztógyár felállítása céljából, a Kohner-bankház közvetítésével külföldi tőkehiteleket vett igénybe. 1929-ben - a finomposztógyártás beindulásakor - a cégelnevezés Első Magyar Gyapjúmosó és Finomposztógyár Rt-re változott. A vállalat az első világháborút követően számos belföldi és külföldi cégnél szerzett részvényérdekeltséget: 1921-ben, a Popper céggel közösen megalapították a Magyar Ágytollgyár Rt-t, érdekeltséget vállaltak a Budapest-Eberfeld Finomposztógyár Rt-nél; 1922-ben az Első Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár Rt-nél; 1923-ban a bécsi "Pluma" Bettfedern Fabrika Niederlage G.m.b.H., a Mercatura Textilforgalmi Rt., a Magyar Vasfonalgyár Rt., a Magyar Bélésárugyár Rt. tőkéjében váltak érdekeltté. A vállalat alaptőkéjét a felértékelés során 1800000 pengőben állapították meg. Bár a cég a részvényérdekeltségein később jórészt túladott, eladósodása miatt kénytelen volt dollár-kölcsönt fölvenni a Magyar Ipari Jelzálog Intézettől. E tranzakció következtében részvényeinek 60 %-a angol kisrészvényesek birtokába került. A második világháború során az igazgatóság néhány tagja - az angol részvényesek távollétében - a vállalati részvényeket törvénytelen eszközökkel fölvásárolta. Az üzem gépparkját 1944-ben leszerelték és vidékre szállították, ahol azok, a háborús események következtében elpusztultak. A főváros ostroma alatt a gyár csak kisebb károkat szenvedett, de kész- és félkészáru készletei teljesen megsemmisültek. A termelés 1945 márciusban szovjet bérmunka, állami megrendelések és kisebb külföldi megbízások segítségével indult meg. 1946-ban a gyár vezetősége lemondott, illetve külföldre távozott. Az új igazgatóság tagjait az iparügyi miniszter nevezte ki. A cég alaptőkéjét a felértékelés során 18000000 forintban állapították meg. A gyárat 1948-ban államosították, felügyeletét az Iparügyi Minisztérium Textilipari Igazgatóságának Finomposztóipari Központja látta el. A fond a Központi Gazdasági Levéltár megszűnte után, 1963-ban került Budapest Főváros Levéltárának őrizetébe. A középszintű rendezés során a fond szerkezetét az előkerült adatok, valamint a vállalatok felépítésére vonatkozó általános ismérvek alapján alakítottuk ki. Az iratanyaghoz eredeti segédletek nincsenek, a fond a repertórium alapján kutatható. Fontosabb állagai: közgyűlési iratok, ügyvezetőségi iratok, számviteli-pénzügyi osztály iratai | |
| HU BFL XI.521 | Első Magyar Kártolószalaggyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1949 | |
| Terjedelem: 1,99 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A cég 1937-ben alakult, 250000 pengő alaptőkével. A főrészvényesek - vitéz Zselinszky Gábor és dr. Báthory Hüttner János - a vállalat részvényei 20 %-ának átengedése ellenében az 1812-ben alakult, legrégibb német kártolószalaggyár, a Dch. Uhlhorn G.m.b.H., Gerevenbroich-Konstanz cég gépeit, felszereléseit és jogosítványait kapta meg. A tulajdonosok gyártelepüket Pestszentlőrincen, a Ganz és Társa Villamossági, Gép, Vagon és Hajógyár Rt-től vásárolt ingatlanon (Apponyi Albert u. 10.) építették és szerelték fel, városi irodájukat az V. Honvéd u. 10. sz. alatt nyitották meg. Az üzemben 1937-ben indult meg a termelés; a legkülönbözőbb kártolt cikkeket állították elő. A kezdetben 24 főnyi munkáslétszám később elérte a 100 főt. Magyarországon és Kelet-Európában ez az egyetlen vállalat állított elő kártolt árukat, így a belső piac ellátása mellett - a német cég külforgalmi kapcsolatai révén - jelentős exportot bonyolított le a balkáni országokban, árui 1940-ben már a közel keleti és a távolkeleti piacokra is eljutottak. A vállalat tényleges irányítását a német cég képviselője vállalati igazgatói hatáskörben látta el. A főváros ostroma során az üzemet csak kisebb károsodások érték, termelése azonban, a konjunktúra kedvezőtlen alakulása miatt, erősen visszaesett; 1946-ban csupán 36 munkást foglalkoztatott. A vállalatot 1948-ban államosították. A cég iratanyagát Budapest Főváros Levéltára 1963-ban vette át a megszüntetett Központi Gazdasági Levéltártól. A középszintű rendezés során a fond szerkezetét az előkerült adatok, valamint a vállalatok felépítésére vonatkozó általános ismérvek alapján alakítottuk ki. Eredeti segédletek hiányában a fond a repertórium alapján kutatható. Jelentősebb állagai: ügyvezetőségi iratok, kereskedelmi osztály iratai | |
| HU BFL XI.521.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1941-1941 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.521.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1936-1948 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.521.c | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1937-1949 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.521.d | Műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1947 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.521.e | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1937-1949 | |
| Terjedelem: 1,2 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.521.f | Számviteli és pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1937-1948 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.522 | Első Magyar Kézimunkafonalgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1949 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A cég elővállalata, a Gomb- és Paszománygyár 1911-ben létesült Nagyatádon (Somogy megye). A gyárat 1913-ban megvásárolta az osztrák Mez Vater und Söhne (Bécs) cég, s az - mint az osztrák cég leányvállalata - Mez Károly és Fiai Rt. néven működött tovább. A Budapesten is bejegyzett cég igazgatósága a Király u. 51. sz. alatt székelt. Alaptőkéjét 1 millió koronában, az 1926. évi felértékelésnél pedig 300000 pengőben állapították meg. A vállalat tevékenységi köre elsősorban selyem alapú cérnák, varró- és hímzőselyemfonalak előállítása volt. 1929-ben a cég elnevezését Mez A.G.-re, majd 1931-ben Mez Rt-re változtatták. A gyár termelési és kereskedelmi tevékenysége már a gazdasági válságot megelőzően összefonódott az angol érdekeltségű, állami kedvezményekkel támogatott Angol-Magyar Cérnagyár Rt-vel. 1932-ben az Angol-Magyar Cérnagyár Rt-vel közösen megalapította a Budapesti Selyem- és Fonalkereskedelmi Rt-t (Bp. VI. Teréz krt.40/42.), mint a két vállalat kizárólagos joggal felruházott eladási szervét. Az angol tőkés csoport kiterjesztette érdekkörét mindhárom vállalatra és a Budapesti Selyem- és Fonalkereskedelmi Rt. épületében működő központi apparátuson keresztül irányította tevékenységüket. 1941-ben Magyarország hadbalépését követően a konszernvállalatok állami ellenőrzés alá kerültek. 1942-ben a cég elnevezését Első Magyar Kézimunkafonalgyár Rt-re változtatta. Az angol tulajdonosok 1945. novemberében vették át ismét a gyár vezetését, a termelés részben szovjet import-nyersanyag feldolgozása, részben angol bérmunka megrendelések segítségével folyt tovább. A cég alaptőkéjét 1946-ban 3500000 Ft-ban állapították meg. A válallatot 1949. XII. 28-án államosították és Nagyatádi Kézimunkafonalgyár néven önálló üzemként folytatta tevékenységét. 1953-ban ismét egyesült az Újpesti Cérnagyár néven működő volt testvérvállalattal, s mint annak vidéki telephelye működött tovább. Az iparági átszervezések során, 1963-ban a pamutfonodákat a Pamutfonóipari Vállalat egységes szervezeti keretébe vonták össze. Az üzem jelenlegi elnevezése: Pamutfonóipari Vállalat Újpesti Cérnagyárának nagyatádi telephelye. A fond levéltárba szállításának pontosa idejét nem sikerült megállapítani. Az iratanyag durva rendezését követően (1974) a középszintű rendezésre 1976-ban került sor a konszernvállalatok fondjaival egyidejűleg. A rendezés elveire és szempontjaira vonatkozóan lásd az Első Magyar Cérnagyár Rt. áttekintő raktári jegyzékének szervtörténeti bevezetőjét. A konszernvállalatok központi irányítását 1932-től a Budapesti Selyem és Fonalkereskedelmi Rt. székházában, annak apparátusán belül egységesen szervezték meg. A vállalatok igazgatását, jogi, személyzeti és kereskedelmi tevékenységüket az angol anyavállalat által kinevezett vezérigazgató, valamint a vállalatok közös ügyvezető igazgatósága irányította, irataikat is ott őrízték. A Budapesti Selyem- és Fonalkereskedelmi Rt. fondjában - illetőleg állagain belül elkülönítve - ennek megfelelően kerültek kialakításra azok a tárgyi csoportok, amelyek a konszernvállalatok irányításával kapcsolatban keletkezett iratokat foglalják magukba. A fond kutatása ennek folytán - az 1932. utáni időszakban - az Első Magyar Cérnagyár Rt., valamint a Budapesti Selyem- és Fonalkereskedelmi Rt. "Személyzeti és Munkaügyi osztály" című állagában van elhelyezve. | |
| HU BFL XI.523 | Első Rákospalotai Kötő- és Kötszövőgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1911-1949 [-1950] | |
| Terjedelem: 1,56 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A cég 1912-ben a Deutsch Ignác és Fia magánbank érdekkörében alakul, 200000 korona alaptőkével, a Sparber Testvérek cég gyárának átvételére. Főrészvényesei a bankcég mögött álló Hatvany-család és a Sparber-család voltak. A Budapesten bejegyzett cég (V. Nádor u. 3.) rákospalotai gyártelepének (Rákospalota, Andrássy u. 11-15.) testvérvállalatként működött a Deutsch-bankház és a német Johann Liebig & Co., Reichenberg érdekkörében, 1906-ban alapított temesvári Magyar Gyapjúfonalgyár Rt. Ezt a céget a tulajdonosok 1917-ben eladták, ezt követően Gyapjúipar Rt., Industria Lanei S.A. cégelnevezéssel , nacionalizált román vállalatként működött tovább, változatlanul azonos érdekkörben és szoros kapcsolatban a rákospalotai gyárral. A vállalat elsősorban gyapjúfonalak gyártásával foglalkozott, tevékenységét fokozatosan kiterjesztette a kötött- és szövöttáruk, ruházati cikkek, svájci sapkák gyártására. Részvénytőkéjét a felértékelés alkalmával 240000 pengőben állapították meg. Az üzem munkáslétszáma az 1930-as években már elérte a 400 főt, termékeinek jelentős részét exportálta. 1935-ben, az Első Magyar Nemez-, Posztó- és Fezgyár Rt-vel és a Kokron József és Fiai Köttszövöttárugyár Rt-vel közösen, részt vett a Sapka és Textiláru Kft. eladási szerv létrehozásában. 1941-ben a temesvári gyárüzem ismét testvérvállalatként, közös részvényérdekeltség keretében került a cég érdekkörébe vissza. A rákospalotai gyár a háborús események során csupán jelentéktelen károkat szenvedett. 1945 január-május hónapokban az üzemet a szovjet katonai hatóságok vették igénybe, majd visszaadták tulajdonosaiknak. A cég alaptőkéjét a stabilizáció során 2700000 forintban állapították meg. A foglalkoztatottak létszáma 1947-ben ismét elérte a 400 főt. A vállalatot 1948-ban államosították, tevékenységét változatlan cégelnevezéssel a Könnyűipari Minisztérium Textilipari Igazgatósága Harisnya- és Kötöttáruipari Központja irányítása alatt folytatta. Jelenleg a Budapesti Finomkötöttárugyár gyáregységeként - mint 2. sz. gyáregység, Szövőgyár - működik azonos telephellyel. Az iratanyagot Budapest Főváros Levéltára 1963-ban vette át a megszűnt Központi Gazdasági Levéltártól. A középszintű rendezés során a fond szerkezetét az előkerült adatok, valamint a vállalatok felépítésére vonatkozó általános ismérvek alapján alakítottuk ki. Az iratanyaghoz eredeti segédletek nincsenek, a fond a repertórium alapján kutatható. | |
| HU BFL XI.523.a | Közgyűlési és igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1948 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.523.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1911-1948 [-1950] | |
| Terjedelem: 0,32 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.523.c | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.523.d | Termelési, műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1948 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.523.e | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.523.f | Számviteli és pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1914-1949 | |
| Terjedelem: 0,9 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.524 | Erdős Sándor Zsigmond Kötszövöttárugyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1937 Megjegyzés: 1937- | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.526 | Fonó-Kötélverőgyár és Textilipar Rt., Hódság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1944 | |
| Terjedelem: 1,64 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget 1906-ban alapították, 1000000 korona alaptőkével, Honi Fonó- és Kötélgyár Rt. néven Hódságon (Bács-Bodrog vm., jelenleg Odzaci, Jugoszlávia). A vállalat főrészvényesei a helyi illetőségű Ertl-család képviselői voltak. A magyarországi kendertermelő vidék központjában elhelyezkedő, korszerű berendezésekkel fölszerelt gyárat kender, kóc és más anyagokból készített zsinegek, fonalak, zsákok, továbbá különféle gazdasági kötéláruk gyártására rendezték be. A hiányzó forgótőke előteremtése céljából kibocsájtott elsőbbségi részvényeket - a Wiener Bankverein közvetítéséveel - az osztrák Lieser und Duschnitz, Pöchlarn cégnél helyezték el. A nagymúltú hazai és osztrák cégek, valamint az ezekben az években létesített - a Fuchs nagytőkés család vezetése alatt álló - szakmabeli gyárak árharca következtében a tulajdonosok, részben állami támogatás, részben pénzintézeti hitelek segítségével voltak kénytelenek vállalatukat az 1910-es években reorganizálni és szanálni. Az első világháború után Jugoszlávia területére került üzemet nacionalizálták, vezetése és a részvények majoritása azonban továbbra is a kettős állampolgárságú Dr. Ertl János kezében maradt, aki házassága révén szoros családi és üzleti kapcsolatba került a Fuchs család irányítása alatt álló Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt-vel s ezen keresztül a lichtensteini International Industrie A.G., Vaduz céggel, amely lényegében a Fuchs-család vállalatainak holdingja volt. Dr. Ertl János 1930-ban - 1.2 millió dínár alaptőkével - önálló kereskedelmi céget alapított Weitzenfald i drug d.d., Subotica (Szabadka) elnevezéssel, kender-, len- és jutaáruk vétele és eladása céljából. A kereskedelmi vállalat központját később Zágrábban helyezték el, részvényeinek több mint 80 %-át Dr. Ertl János birtokolta. 1933-ban a Weitzenfeld i drug d.d. cégnevet Tekstilna Trogovina a.d-re változtatták (továbbiakban TEKSAD), központi adminisztrációját a hódsági gyárba tették át, egyidejűleg pedig a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt. (továbbiakban VULPES) budapesti központjában is önálló irodát tartottak fenn. A hódsági gyár - melynek jugoszláv cégneve Fabrika Kanapa i Uzarije D.D., Odzaci volt - folyamatos bővítése eredményeként a 30-as évek közepén már irezővel, fonodával, cérnázó-, kártoló- és zsinegüzemmel, valamint festődével is rendelkezett és a több filiáléval és lerakattal működő TEKSADon keresztül tagja volt mind a magyar, mind a jugoszláv juta, illetőleg zsineg-kartellnak. A VULPES fokozatosan növelte a TEKSADban és a hódsági vállalatban meglévő tőkeérdekeltségeit; 1938-ban megváltotta e cégeknek gr. Teleki Jánosnéval és gr. Teleki Istvánnéval szemben fennálló tőketartozását, a vaduzi cég is a VULPESra cedálta tőkeköveteléseit; ily módon a VULPES megszerezte a hódsági gyár részvénytöbbségét, Dr. Ertl Jánost pedig igazgatóságának tagjává választották. A vállalat 1941-ben, - a magyar megszállás során visszacsatolt területen - Fonó-Kötélverőgyár és Textilipar Rt. néven folytatta működését; Dr. Ertl János ugyanebben az évben megvásárolta a VULPES pesterzsébeti gyárát s azt Dr. Ertl János Jutagyára cégelnevezéssel egyéni céggé alakította át. A hódsági gyár a második világháború végéig egyéni tulajdonban, a tulajdonos vezetése alatt állott, majd ismét jugoszláv tulajdonba került. | |
| HU BFL XI.526.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1940 | |
| Terjedelem: 0,32 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.526.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1943 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.526.c | Személyzeti iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1933-1944 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.526.d | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1932-1941 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.526.e | Számviteli és pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1944 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.527 | Francia-Magyar Pamutipar Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1931-1948 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget 1928 november 15-én francia textilgyárosok csoportja hozta létre 1.5 millió pengő alaptőkével. A külföldi beruházás a magyar állam támogatását élvezte. A gyártelepet a tulajdonosok az államkincstár birtokában lévő, bérelt raktárépületben, a IX. Lenke u. 134. sz. alatt rendezték be. A termelés - részben francia szakemberek irányításával - 1929-ben indult meg. Az üzem 20000 orsóval felszerelve, mintegy 300 munkást foglalkoztatott. A vállalat elsősorban fonalak, pamutfonalak, ipari cérnák és vigogne-fonalak gyártására rendezkedett be, nyersanyagait jórészt amerikai és egyiptomi import útján szerezte be. A cég az V. Teleki Pál u. 16. sz. alatt városi irodát tartott fenn. A termelés volumene az újabb beruházások eredményeképp állandóan nőtt; 1937-ben a gyárban már három fonoda működött s az évi termelés meghaladta a 2000 tonnát. 1937-ben a cég beolvasztotta a Varrócérnagyár és Kereskedelmi Rt-t, mint leányvállalatot és önálló festödét rendezett be. 1939-ben a francia tőkések érdekeltségükbe vonták a Szombathelyi Pamutipar Rt-t is. 1940-ben a gyár hadiüzem lett, a vezetésből eltávolították a francia tőke képviselőit s a cég elnevezését Budapesti Pamutipar Rt-re változtatták. Az üzem folyamatos terhelése, az importált nyersanyagok hiánya miatt akadozott, ezért más alapanyagok feldolgozását kezdték meg. 1941-ben kotonizáló (pamutosító) üzemrészt létesítettek, és a Petróczon megvásárolt új üzemegységben dolgozták meg a leszármazékokat. A főváros ostroma során az üzemet súlyos károk érték. 1945 május 7-én a gyár ismét a Francia-Magyar Pamutipari Rt. nevet vette fel. A szovjet pamutszállítmányok segítségével megindulhatott a termelés; 1946-ban az üzemben már 600 munkás dolgozott. 1948-ban kormánybiztost neveztek ki a gyár élére, 1949-ben a vállalat magyar tulajdonban lévő részvényeit államosították, majd az egész üzemet állami tulajdonba vették. A gyár jelenleg a Pamuttextilművek Fonógyára néven működik. | |
| HU BFL XI.528 | Georgia Börvelyi Kendergyár iratai (megszűnt lásd: XI.564.) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.529 | Gerber és Virány Cotton-Harisnyagyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1950 Megjegyzés: 1927-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.530 | Glória Kötszergyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1949 Megjegyzés: 1924-1949 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.532 | Guttmann és Fekete Kötött- és Szövöttárugyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1949 | |
| Terjedelem: 1,64 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.533 | Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1952 | |
| Terjedelem: 16,07 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalat történetét, Koroknai Ákos és Rácz Béla feldolgozásában, a Tanulmányok Budapest Múltjából XXI. kötete közli. (Budapesti Történeti Múzeum Várostörténeti Évkönyve XII. Budapest, 1979). A cég iratanyaga jelenleg két helyen található. A Központi Gazdasági Levéltár megszűntével a meglévő iratokat a Magyar Országos Levéltár vette át és rendezte. A fondot Z 1207, illetve Z 1445 törzsszám alatt őrzik. A Budapest Főváros Levéltára gyűjtőkörébe utalt, ismételt beszállítások révén felgyűlt - a XI. és XXIX. fondfőcsoportokba sorolt - iratok szétválasztására, és a kapitalista kori anyag középszintű rendezésére 1981-ben került sor. A vállalat 1952 októberéig, részvénytársasági formában és szovjet tulajdonban működött, ezért jelen fond iratainak évköre is ezzel az időponttal zárul. A XXIX. 507. törzsszámú utódvállalat fondjának kialakításánál azonban sok esetben elkerülhetetlen volt az iratok pontos időbeli szétválasztása ott, ahol azokat eredetileg tematikus, tárgyi rendszerben, vagy sorozatokban irattározták, megbontásuk tehát nem lett volna indokolt. A két fondfőcsoportba tagolt anyag szoros kapcsolata s az időbeli átfedések jelzésére - jelen áttekintő raktári jegyzék mellékleteként -konkordancia-jegyzék készült a korábbi nyilvántartásoknál, beszállítási jegyzékeknél bekövetkezett változások rögzítése céljából. A fond szerkezetét, eredeti segédletek hiányában, a vállalatok felépítésére vonatkozó általános ismérvek alapján alakítottuk ki, kutatása az áttekintő jegyzék segítségével történhet. A fond valamennyi állaga tartalmaz jelentős forrásértékkel bíró iratokat. | |
| HU BFL XI.533.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1948 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XI.533.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1949 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.533.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1952 | |
| Terjedelem: 2,64 ifm | |
| HU BFL XI.533.d | Személyzeti-munkaügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1952 | |
| Terjedelem: 3,18 ifm | |
| HU BFL XI.533.e | Műszaki osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1952 | |
| Terjedelem: 4,94 ifm | |
| HU BFL XI.533.f | Kereskedelmi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1952 | |
| Terjedelem: 1,8 ifm | |
| HU BFL XI.533.g | Számviteli és pénzügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1952 | |
| Terjedelem: 2,07 ifm | |
| HU BFL XI.533.h | Vegyes iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL XI.536 | Hungária Gumitextil- és Kötszergyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1931-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Megjegyzés: A vállalat 1929-ben alakult,profilja gumiharisnya, gumifűző és egyéb egészségügyi cikkek gyártása és forgalomba hozatala. | |
| HU BFL XI.537 | Joss Magyar és Löwenstein Rt. Fehérneműgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1948 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.539 | Kammer Testvérek Textilipari Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1925-1943 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A cég jogelődjét, Kammer Testvérek Textilgyára elnevezéssel, közkereseti társasági formában, 1904-ben alapította a Kammer-család. A gyárüzem a X.,Gyömrői u. 84-86.sz alatt működött, tevékenysége textiláruk szövésére, fehérítésére, festésére és kikészítésére terjedt ki. 1906-ban a tulajdonosok a céget - a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank közreműködésével - 1,600.000 korona alaptőkével, részvénytársasággá alakították át, a cégnevet Kammer Testvérek Textilipar Rt.-re változtatták. A vállalat központi irodája az V., Wekerle S. u. 17.sz. alatt működött. 1911-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Schweizerischer Bankverein égisze alatt alakult meg a Lugosi Textilipar Rt., ugyancsak Budapesten bejegyzett cég, amely átvette a Délmagyarországi Textilipar Rt. Auspitz Vilmos és társai (Lugos) cég telepét és a Kammer Testvérek Textilipar Rt. érdekkörében, annak irányítása alatt folytatta tevékenységét. Ez az érdekköri kapcsolat a lugosi ipartelep román nacionalizálása után is megmaradt. A Kammer-család 1918-ban, saját érdekkörében megalapította a Richards Richárd Győri Finomposztógyár Rt.-t, 2,400.000 koronás alaptőkével, amelyet a felértékelés során 2 millió pengőben állapítottak meg. Az anyavállalat pengőben megállapított alaptőkéje 3,200.000 P. volt. A Lugosi Textilipar Rt. budapesti irodája az V., Mérleg u. 3.sz. alatt, raktára pedig az V., Arany J. u. 27.sz. alatt működött. 1928-ban a tőkés tulajdonosok - az érdekeltségi vállalatok termelési vertikuma kiegészítése érdekében - megalapították Győrben a Magyar Textilipar Rt.-t 1,5 millió pengő alaptőkével, s az új üzemet pamutfonásra és cérnázásra rendezték be. 1939-ben megvásárolták a felszámolás alatt álló Kohner-bankház érdekkörébe tartozó Magyar Vasfonalgyár Rt. részvényeinek kétharmad részét. A Kammer-család a politikai helyzet megváltozása és a hadigazdálkodásból eredő üzleti nehézségek miatt 1942-ben az anyavállalatot - fúzió formájában - beolvasztották a Magyar Textilipar Rt.-be, a budapesti üzem pedig a győri vállalat telephelyeként működött tovább. A fond iratanyaga a Központi Gazdasági Levéltár megszűnése után, 1963-ban került Budapest Főváros Levéltárának őrízetébe. A középszintű rendezés során a fond szerkezetét az előkerült adatok, valamint a vállalatok felépítésére vonatkozó általános ismérvek alapján alakítottuk ki. Az iratanyaghoz eredeti segédletek nincsenek, a fond a repertórium alapján kutatható. | |
| HU BFL XI.541 | Kelenföldi Textilfestő és Gyapjúáru Kikészítő Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1927 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.542 | Kenderfonógyárak Központi Irodája iratai (megszűnt, lásd: XI.547, XI.564) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.543 | Kólya Elek Textilfeldolgozó, Tépő, Mosó és Kártoló Üzeme iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1944 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.544 | Kovald Péter és Fiai Rt. Kelmefestő ,Vegytisztító és Gőzmosógyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1909-1947 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.545 | Özv. Kovács Miklósné Kelme- és Harisnyafestő Üzeme iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1949 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.546 | Kötszövő Művek Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| Terjedelem: 0,18 ifm | |
| HU BFL XI.547 | Linum Lenfonó és Szövőipari Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910-1948 | |
| Terjedelem: 4,36 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget 1921-ben a Pannonia Kender-és Lenipari Rt. (továbbiakban "Pannonia") éa a Magyar Általános Hitelbank (továbbiakban MÁH) alapította Linum Fonóipari Rt. /továbbiakban "Linum"/ cégnév alatt, 10 millió korona alaptőkével. 1926-ban - a felértékeléssel kapcsolatban az alaptőkét 840.000 pengőben állapították meg. A cég a "Pannoniával"-val közös ügyvezető igazgatóság irányítása alatt - a vállalatok önállóságának formális fenntartásával - a kender- és lentermelés, feldolgozás egészét vertikálisan átfogó konszert hozott létre, amely a MÁH közvetlen ellenőrzése alatt állott és mint "Linum-konszern" vált ismertté. A "Pannoniával" közös központi apparátus a Bp. V. József tér 8., 1935-től pedig a Bp. V. Sas u. 20/22 sz. alatt működött. Fonógyárat, amelyben a "Pannoniától" át- vett lenrostot dolgozták fel, a Kincstár tulajdonában lévő, Bp. XI. Karolina u. 17.sz. alatti, bérelt üzemépületben rendezte be. 1926.-ban a "Linum" megvásárolta a Taussig Sámuel és Fiai győri szövőgyárát és magába olvasztotta az 1921-ben a "Pannonia" és a MÁH részvényérdekeltsségével létrehozott Geszti Bérgazdaság Rt.-t. Cégelnevezését Linum-Taussig Sámuel és Fiai Lenfonó-és Szövőipari Rt.-re változtatta, alaptőkéjét pedig egyidejűleg 3 millió pengőre emelte föl. A szövőgyárban len-, kender-,gyapju-,műrost és egyéb fonalakból szövött árúkat gyártott, saját festő, kikészítő, impregnáló és kionfekcionáló műhellyel rendelkezett. 1931.-ben a cég a "Pannoniával" közös érdekeltségben létrehozta a "Patex" Pannonia Textilkereskedelmi Vállalat Kft.-t termékeik érté- kesítése céljából, fenntartva saját eladási szerveik független tevékenységét is. A "Patex" szerződéses bizományosa volt az u.n. Jutakartellnak és Zsinegkartellnak is. A vállalat 1941.-ben cégelnevezését Linum Lenfonó-és Szövőipari Rt.-re változtatta. 1944-ben a győri szövőgyárat ért súlyos bombatámadás következtében az üzem teljesen, fonal-és készárúkészletének nagy része elpusztult. A budapesti fonógyár csupán kisebb háborús épületkárokat szenvedett. A szövőgyár még 1947-ben is csak korábbi termelési kapacitássának 77%- ával rendelkezett. A "Linum-konszern" vállalatai a MÁH államosításával egyidejűleg, 1947-ben kerültek állami tulajdonba. Az államosításnál figyelembe vették azt, hogy a konszern-vállalatok igazgatási-termelési szempont-ból, vertikálisan felépített vállalati egységet képviselnek, ezért az Iparügyi Minisztérium 1948-ban,- az államosítás során-, közös vállalatvezető irányítása alá rendelte azokat s a konszern ebben a formában működött tovább egészen az iparágban1949-ben végrehajtott átszervezéséig. /1949.VII.1./ 1949. VII. 1.-vel a "Linum" budapesti fonógyára és a Wein és Társai budafoki cég szövőgyára összevonásával alakult meg a Linum Lenipari N.V. a győri szövőgyárból, a Ganz Textilipari Rt. és a Fiedler Lenfonógyár Rt. győri üzemeiből pedig létrehozták a Dunántúli Lenipari N.V.-t. A konszernvállalatok közül a "Pannonia" s annak nagylaki fonóüzeme a Szegedi Kenderfonógyár Rt. felügyelete alá került, a Szombathelyi Kender-és Lengyár RT. megszünt és a "Pannonia" nagylaki kikészítő telepével együtt beolvadt a Rostkikészítő és Termeltető N.V.-be. A "Linum" iratanyaga-a Központi Gazdasági Levéltár megszüntével- 1963- ban került Budapest Főváros Levéltárának őrizetébe, anyaga 1975-ben a Lenfonó-és Szövőipari Vállalat Budapesti Fonógyárából beszállított iratokkal gyarapodott. A fond középszintű rendezésére -a "Pannonia"-fond rendezésével | |
| HU BFL XI.547.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1927-1947 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.547.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1933-1948 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.547.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1910-1948 | |
| Terjedelem: 1 ifm | |
| HU BFL XI.547.d | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1948 | |
| Terjedelem: 1,1 ifm | |
| HU BFL XI.547.e | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1948 | |
| Terjedelem: 0,22 ifm | |
| HU BFL XI.547.f | Kereskedelmi és szállítási iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1927-1948 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XI.547.g | Számviteli és pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1948 | |
| Terjedelem: 1,36 ifm | |
| HU BFL XI.548 | Loden Posztógyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1925-1948 | |
| Terjedelem: 3,64 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget Lóden Posztó-és Textilárúkereskedelmi Rt. néven 1922-ben alapították 25 millió korona alaptőkével. A részvények szoros családi kapcsolatban álló magántőkések birtokában voltak. A VIII. kerület Király u. 3. sz. alatti központban posztó, szövet, kötött, szövött és kötszövött kézműárúkereskedéssel foglalkoztak. Az alaptőkét a felértékelés során 3000 pengőben állapították meg. 1926-ban a vállalkozást gyapjúszövet és posztó gyártására berendezett üzemmel bővítették - XI. kerületi Lenke u. 117. sz. alatt., - a cég elnevezését Lóden Posztógyár RT.-re változtatták s az alaptőkét 1927-ben 50.000 pengőre emelték. Ugyanebben az évben a gyártelepet Albertfalvára helyezték át, jelentősen kibővíteték, irányítását a VI. kerületi Eötvös u. 43.sz. alatti központi iroda látta el. 1934-ben - társasági szerződés formájában - létrehozták a Textilértékesítő Kft.-t, amely érdekközösségi szervként az árucikkek forgalmazását végezte. 1936-ban a cég belföldi értékesítési szerződést kötött a Bajai Posztó- és Takarógyár Rt.-vel és a Budavidéki Posztógyár Rt.-vel. 1940-ben a zsidó származású részvényesek részben külföldre távoztak. Az új igazgatóság a gyártelepet kibővítette a Neuschloss Lichtig Repülőgépgyár és Faipar Rt.-től vásárolt ingatlanok igénybevételével. A német megszállás idején az új vezetőség az üzemet jogtalanul kisajátította. A háborús események során a gyárat súlyos károk érték, nyersanyagai és készárui teljesen elpusztultak. A termelő munka 1945 májusában szovjet ellenőrzés alatt indult meg. A külföldre távozott s ott angol állampolgárságot szerzett tulajdonosok cégüket angol védettség alá helyezték, megbízottaik a vállalat irányítását ismét átvették. Az alaptőkét a felértékelés során 3 millió forintban állapították meg. A céget 1948-ban államosították, felügyeletét a Könnyűipari Minisztérium Textilipari Igazgatóságának Posztóipari Központja látta el. A fond 1963-ban - a Központi Gazdasági Levéltár megszüntével - került Budapest Főváros Levéltárának őrizetébe. A középszintű rendezés során szerkezetét az előkerült adatok, valamint a vállalatok felépítésére vonatkozó általános ismérvek alapján alakítottuk ki. Az iratanyaghoz eredeti segédletek nincsenek, a fond a repertórium alapján kutatható. | |
| HU BFL XI.548.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1947 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.548.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1948 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL XI.548.c | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1948 | |
| Terjedelem: 1,77 ifm | |
| HU BFL XI.548.d | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1933-1944 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.548.e | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1946 | |
| Terjedelem: 0,4 ifm | |
| HU BFL XI.548.f | Számviteli és pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1947 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XI.549 | Magyar Gyapjúárukikészítő Rt. iratai (hiányzik) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.550 | Magyar Konfekcióművek Rt. iratai (levelezés) (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1951 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XI.553 | Magyar Textilfestőgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1907-1950 | |
| Terjedelem: 8,74 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget 1907-ben a Vereinigte Färbereien und Druckereien Trust A.G. /Chur/ svájci cég alapította 1.500.000 korona alaptőkével, mint az általa irányított nemzetközi textílipari konszern magyarországi leányvállalatát, melynek teljes részvénytőkéje az alapító cég birtokában volt. A gyárat jelenlegi telephelyén, a III., Szentendrei u. 135. sz. alatt rendezték be. Az üzemtextilanyagoknak bérben való festésével, nyomásával, fehérítésével és kikészítésével foglalkozott, tevénységétpedig az anyavállalat bécsi központi irodájából /Zentralbüro/ irányították. 1924. VI. 5-én a cég - saját telephelyén - önálló kiegészítő üzemrészt hozott létre Budapesti Gyapjúáru Kikészítő Rt. néven, 5 milliárd korona alaptőkével, amely ugyancsak a svájci anyavállalat tulajdonában volt. A formailag önálló, új üzem üzletköre a gyapjú- és félgyapjúáruk festésére, nyomására és kikészítésére, valamint értékesítésére terjedt ki. A két részvénytársaság alaptőkéjét a felértékelés során 1926-ban 1.200.000, illetve 500.000 pengőben állapították meg. 1938-ban mindkét vállalat nyomott textilárukra vonatkozó nemzetközi kartellmegállapodást kötött a Goldberger Sámuel és Fiai Rt., a Filtex Rt., a Trunkhahn Posztógyár és Ruhagyár Rt., a Fellmayer und Söhne A.G. és a Rhomberg Textilwerkw A.G. cégekkel, amelyekkel közösen fenntartott és vezetett kartellirodát alapítottak Gyapjúáru Kikészítő Gyárak Irodája néven. A kartellben más cégek is képviseltették magukat. A két vállalat munkáslétszáma a háború előtt mintegy ezer fő volt. 1941. január 1-ével a Budapesti Gyapjúárukikészítő Rt. beolvadt a Magyar Textilfestőgyár Rt.-be. A fővárost ért bombatámadások következtében a cég árukészleteit komoly károk érték ugyan, maga az üzem azonban csupán jelentéktelen károkat szenvedett. A háború után a gyár zavartalanul folytathatta a termelést. 1945. április 1-ével, - a német tulajdonban volt Trunkhahn Posztógyár és Ruhagyár Rt. megszűnése után - a kartellirodát felszámolták. A felértékelés során a cég alaptőkéjét 13.760.000 forintban állapították meg. A vállalatot 1949-ben államosították. A vállalat iratanyaga a Központi Gazdasági Levéltárból - annak megszűnte után - 1963-ban kerűlt Budapest Főváros Levéltárának őrizetébe. Középszintű rendezésére 1978-ban került sor, az általános vállalati szervezeti-működési sémák alkalmazásával. A rendezés során a cég beolvasztott leányvállalatának, a Budapesti Gyapjúáru Kikészítő Rt.-nek XI 508 törzsszám alatt önállóan nyilvántartott fondját megszüntettük, iratait e fondban helyeztük el. A fond meszűntetését az tette indokoltá, hogy a Budapesti Gyapjúáru Kikészítő Rt. már beolvasztása előtt is ténylegesen csupán az anyavállalat üzemrészeként működött, a két vállalat irányítása és tevékenysége ügyviteli szempontból lényegét tekintve nem különült el. Ezen túlmenően a leányvállalat önálló iratanyagát szinte teljes egészében munkás-bérjegyzékek alkotják, amelyeknek egyrészt kizárólag jogbiztosító szerepük van, másrészt a vállalat saját történetére nézve értékes forrásanyagot nem tartalmaznak. A fond jelentősebb állagai: Ügyvezetőségi iratok, Kereskedelmi osztály iratai | |
| HU BFL XI.553.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1937-1945 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.553.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1943-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.553.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1949 | |
| Terjedelem: 1,08 ifm | |
| HU BFL XI.553.d | Személyzeti iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1911-1949 | |
| Terjedelem: 5,5 ifm | |
| HU BFL XI.553.e | Műszaki, termelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1910-1950 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.553.f | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1949 | |
| Terjedelem: 0,32 ifm | |
| HU BFL XI.553.g | Pénzügyi és számviteli iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1907-1949 | |
| Terjedelem: 1,6 ifm | |
| HU BFL XI.554 | Magyar Textilipari Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1949 [-1950] | |
| Terjedelem: 4,98 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget a Kammer Testvérk Textilipari Rt. alapította 1928-ban, 1.5 millió pengő alaptőkével,azzal a célkitűzéssel, hogy az anyavállalat érdekkörébe tartozó vállalatok termelési vertikumát az új alapítás révén saját fonó és cérnázó kapacitásal egészítse ki. Az üzem irányításást az anyavállalat budapesti központja látta el, a Győrben létesűlt vállalat - mint ott bejegyzett cég - névleges önállósággal rendelkezett. A részvénytulajdonos Kammer-család, érdekeltségi vállalatainak tevékenységében jelentkező üzleti nehézségek miatt 1942-ben a budapesti anyavállalatot - fúzió keretében - beolvasztotta a győri cégbe s a fővárosi gyárüzemet a Magyar Textilipar Rt. telephelyeként üzemeltette tovább. A gyár a háborús események során csak jelentéktelen károkat szenvedett. A külföldről visszatért tulajdonosok a felszabadulás után ismét átvették a cég irányítását, majd 1946-ban - két évre szóló bérleti szerződés keretében - a Sopron-Kőhidai Szövőgyár Rt. gyártelepének üzembe helyezését és termelését is átvették. Az alaptőkét a felértékelés során 19.2 millió forintban állapították meg. 1947-ben szindikátusi megállapodást kötöttek a Lugosi Textilipar Rt. (Industria textilia s.a., Lugoj) romániai érdekköri vállalattal a cégek közös irányítására vonatkozóan. A vállalatot 1948-ban államosították, felügyeletét a Könnyűipari Minisztérium Textilipari Igazgatóságának Pamutipari Központja látta el. A győri üzem Győri Állami Fonoda néven a Dunántúli Textilipari Központ, a budapesti Magyar Textilipari Rt., változatlan elnevezéssel a pamutipari Központ hatáskörében, különálló vállalatként folytatta tevékenységét. Az iratanyagot Budapest Főváros Levéltára 1963-ban vette át a megszűnt Központi Gazdasági Levéltártól. Középszintű rendezés során a fond szerkezetét az előkerült adatok, valamint a vállalatok felépítésére vonatkozó általános ismérvek alapján alakítottuk ki. Az iratanyaghoz eredeti segédletek nincsenek, a fond repertórium alapján kutatható. | |
| HU BFL XI.554.a | Közgyűlési, igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1940-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.554.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1950 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XI.554.c | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1950 [1952] | |
| Terjedelem: 2,7 ifm | |
| HU BFL XI.554.d | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1951 | |
| Terjedelem: 0,72 ifm | |
| HU BFL XI.554.e | Számviteli és pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1949 [1925] | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.556 | Mechanikai Szövőgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1949 | |
| Terjedelem: 4,7 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget 1923. VIII. 2-án, az osztrák Mayer-testvérek családi érdekcsoportja és egy lengyel érdekcsoport alapította, 1 milliárd Korona alaptőkével, amit 1926-ban, a felértékelés során 600.000.- P-ben állapítottak meg. A cég városi irodáját az V. Szt. István téren, majd a Wekwrlw S. u. 16. sz. alatt nyitották meg. A gyártelep szövődéjét a IX. Soroksári-u. 110. sz., fonodáját Pesterzsébet, Hungária u. 2. sz. alatt építették föl. Az üzemekben a termelés 1924. januárjában indúlt meg, kb. 200 fő munkáslétszámmal. A vállalat pamutanyagok fonására, szövésére, festésére és kikészítésére, fél- és készgyártmányokkal való kereskedésre rendezkedett be, kapacitáca teljes kihasználása érdekében pedig bérmunkák végzését is vállalta. A cég még a világgazdasági válság időszakában is eredményesen működik, kapacitását folyamatosan bővíti, dolgozóinak száma 1930-ban már eléri a 600 főt. 1933-ban 3 millió nm szövetet, és 650 to fonalat termelt. Belföldi értékesítési tevékenysége mellett élénk exportot folytat részben a balkáni országokba, de termékeivel dél-afrikai, egyiptomi és kelet-ázsiai piacokon is megjelenik. A családi főrészvényesek 1933-ig Bécsből irányítják a vállalat tevékenységét és kitűnő nemzetközi bank-kapcsolatokat építenek ki. 1935-ben a cég megvásárolta az 1922-ben alapított, 1928-1934 között szüneteltetett Bajai Posztó és Takarógyár Rt.-t, amely 1947-ig mint a Mechanikai Szövőgyár Rt. leányvállalata működött. (Ez a cég 1925-ben magába olvasztotta a Bácskai Gyapjúárugyár Rt.-t.) A vállalat két budapesti és bajai telephelyén, - ahol a posztókat, szöveteket és különféle takarókat gyártottak - a világháborút megelőző időszakban a munkások összlétszáma már elérte a 2600 főt, és a termelést gyapjú és egyéb textilanyagok feldolgozására is kiterjesztették. 1939-ben, részben a nyersanyagellátás zavarai, részben a bajai fonoda leégése következtében a termelés átmenetileg visszaesett, az osztrák állampolgárságú, zsidószármazású főrészvényesek pedig külföldre távoztak. A cég azonban áthidalta a nehézségeket, az állami megrendelések és a hadseregszállítások lehetővé tették azt, hogy az üzem teljes foglalkoztatottságát biztosísák és nemzetközi, - főleg svájci és osztrák - tőkés kapcsolatai révén exportpiacait is fenntartotta. 1944-ben a fővárost ért bombatámadások során mindkét budapesti gyártelep súlyos károkat szenvedett, a pesterzsébeti fonodában megszűnt a termelés. A felszabadulás után a részvénytársaság tulajdonosai a cég vagyonát angol védettség alá helyezték, majd visszakapták. A termelőmunkát 1945 tavaszán, igen csekély kapacitással, szovjet bérmunka- megrendelések teljesítésével indították meg. 1946-ban a vállalat alaptőkéjét 8.000.000.- Ft-ban állapították meg. Ekkor már sikerült import nyersanyagot beszerezni és az üzemi kapacitást bővíteni. A belügyminisztériumtól kapott nagymennyiségű megrendelés teljesítése érdekében a cég alkalmi egyesülést hozott létre telephelyei és a Magyar Vasfonalgyár Rt., valamint a Gyapjúszövő és Fonó Rt. között. 1947-ben a bajai leányvállalatot, közgyűlési határozattal végleg beolvasztják az anyavállalatba. A gyárak munkáslétszáma az államosítás bekövetkezésekor - 1948-ban - mintegy 1800 fő volt. A bajai gyár az állalamosítást közetően visszanyerte önállóságát, a Mechanikai Szövőgyár Rt. pedig jelenleg - Soroksári úti telephellyel -mint Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár működik. | |
| HU BFL XI.556.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.556.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1948 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.556.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1948 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL XI.556.d | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1931-1948 | |
| Terjedelem: 3,04 ifm | |
| HU BFL XI.556.e | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1949 | |
| Terjedelem: 0,78 ifm | |
| HU BFL XI.556.f | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1923-1948 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.558 | Mészáros Pál és Mészáros Béla Szövőüzem iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1950 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.559 | Müller Károly Mechanikai Szövőgyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1947 Megjegyzés: 1947- | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.561 | Budai Fehérítő-, Festő- és Impregnálógyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1949 Megjegyzés: 1923-1948 | |
| Terjedelem: 1,12 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A cég elődvállalatának az 1793-ben létrehozott budai textilfestő manufactura tekinthető, amely a múlt század végén indult erőteljesebb fejlődésnek. A tekintélyes óbudai tőkés Finály-család, - amely vállalkozást az államosításig családi tulajdonként irányította - 1876-tól a céget közkereseti társasággá alakította át, majd 1917-ben részvénytársasági formában létrehozta az - - céget. Az alaptőkét 1 millió koronában állapították meg. Az üzemben belföldi cégek áruinak fehérítését, kikészítését, festését végezték, a telephely a III. Bécsi u. 267. sz. alatt működött. A felértékelés során alaptőkéjét 200.000 pengőben állapították meg. A több száz főt foglalkoztató gyárat az 1930-as években korszerű filmnyomó üzemmel bővítették. A háborús események kapcsán a cég árukészleteit elhurcolták, filmnyomó üzeme teljesen kiégett, iratanyaga pedig feltehetően javarészt elpusztult. A vállalat tőkéjét a felértékelés során 3.600.000 forintban határozták meg. Államosítására 1948-ban kerűlt sor, irányítását a Textilipari Igazgatóság Dunántúli Textilipari Központja látta el, működését 1955-ig Pipacs Selyemszövőgyár néven folytatta. Az iratanyagot Budapest Főváros Levéltára 1963-ban vette át a megszüntetett Központi Gazdasági Levéltártól. A középszintű rendezés során az erősen töredékes fond szerkezetét az előkerült adatok, valamint a vállalatok felépítésére vonatkozó általános ismérvek alapján alakítottuk ki. Az iratanyaghoz eredeti segédletek nincsenek, a fond a repertórium alapján kutatható. | |
| HU BFL XI.561.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1931-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.561.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1923-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.561.c | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1938-1949 | |
| Terjedelem: 0,74 ifm | |
| HU BFL XI.561.d | Könyvelés iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1923-1948 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.562 | Országos Egészségügyi Anyagraktár - Rico Magyar Kötszerművek Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1914-1948 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A cég egyik elődvállalatát az osztrák Richter és Társa cég - azonos elnevezéssel - 1908-ban alapította s az, mint a Brüx-ben /Csehszlovákia/ 1893-ban létesűlt nagyüzemi vattagyár budapesti fiókvállalata működött, - VI. Aréna u. 122. sz. alatti telephellyel. A cég sebészorvosi kötszereket és gumiárukat gyártott, valamint gyógyáru -nagykereskedést folytatott. Richter Gyula és Kohn Henrik tulajdonosok cégüket Rico Werke A.G. elnevezéssel részvénytársasággá alakították át, budapesti fiókvállalatukat pedig 1914-ben, - 300.000 korona alaptőkével - Rico Kötszerművek Rt. elnevezéssel, önálló cégként működtették tovább. 1919 X. 16-án, a népjóléti és munkaügyi miniszter rendeletére, létrehozták a Magyar Királyi Országos Egészségügyi Anyagraktár nevű vállalatot, amely - mint állami tulajdon - a katonai egészségügyi raktár gyógyszer- és kötszerkészleteit és tevékenységi körét vette át. 1920-ban a Rico Magyar Kötszerművek Rt. részvényeit és cégtulajdonát az államkincstár vásárolta meg. Az állami tulajdonban került két cég közös irányítás alatt, de önálló vállalatként működött. A Magyar Kir. Országos Egészségügyi Anyagrakár a II. Gyorskocsi u. 18. sz. alatti telephelyén gyógyvattagyárat és fehérítő üzemet rendezett be. E vállalat 1925-ven válságba jutott, szanálását az Országos Közélelmezési Rt. által nyújtott kölcsön folyósításával oldották meg. 1929-ben, Országos Egészségügyi Anyagraktár-Rico Magyar Kötszerművek Rt. elnevezéssel, a két céget összeolvasztották. 80.000 pengő értékű alaptőkéjét a Magyar Királyi Központi Állampénztárban kezelték, a vállalat felügyeletét a népjóléti miniszter gyakorolta, aki a közgyűlés tagjait a minisztérium tisztviselői karából delegálta. A cég új központi telephelyét a VI. Váci u. 141. sz. alatt rendezték be; itt működött a gyógyszer-nagykereskedelmi iroda, a gyógyszergyártó, vattagyártó és kötszerkészítő üzem. A kötszerszövő üzem a VI. Szekszárdi u. 16-22. sz. alatt, a vattagyár és a fehérítő üzem továbbra is a II. Gyorskocsi u. 18. sz. alatt működött. A vállalat üzletköre kiterjedt a gyógyszeráru-nagykereskedésre, továbbá gyógyszerek, lázmérők, kötszerek, vatta, kábítószerek gyártására és feldolgozására. Ez a cég volt az egyetlen kartallen kívüli gyógyáru-nagykereskedés, az 1930-as években átlagosan 160 főt foglalkoztatott és eredményesen harcolt a különböző érdekcsoportok árdrágító üzletpolitikája ellen. 1934-ben a pénzügyminisztérium irányítása alá tartozó Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága a céget "Köztámogatásban Részesülő Társaság"-nak mondta ki és kötelezte üzleti mérlegeinek bemutatására. Az állami támogatás biztosíttotta a vállalat számára a belföldi cégek korlátlan áruszállítási hitelét, a devizaigényes behozatalt az MNB - mint deviza-hatóság - bocsátotta rendelkezésere. A második világháború időszakában a foglalkoztatottal létszáma elérte az 500 főt. A légitámadások során a termelő üzemrészek kisebb károkat szenvedtek, a raktárak elpusztúltak. A felszabadulás után a termelés azonnal megindult. A cég alaptőkéjét a felértékelés során 1.500.000 forintban állapították meg. A vállalat 1948-tól a Könnyűipari Minisztérium irányítása alatt működött, tárgya továbbra is gyógyászati segédanyagok gyártása és nagybani forgalomba hoztala volt. 1950-től Rico Kötszerművek néven folytatta tevékenységét. | |
| HU BFL XI.563 | Pamuttextilművek Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1948 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget 1923-ban, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. érdekkörében hozták létre, 50 millió korona alaptőkével. A részvények többsége a német Goters textilgyáros család birtokában volt. A cég városi lerakata az V. Bálvány u. 16. sz. alatt nyílt meg, a gyártelepet Budafokon, XI. Fehérvári u. 100. sz. alatt rendezték be, ahol pamutfonoda és szövödeüzem működött; főleg bársonyszövetféléket és fehér vászonárukat gyártottak. 1924-ben a cég magába olvasztotta a Lágymányosi Textilipari Rt.-t, munkáslétszáma megközelítette a 100 főt. A felértékeléssel kapcsolatban az alaptőkét 1 millió pengőben állapították meg. 1929-ben az üzemben már 10.000 fonóorsó működött, a vertikális feldolgozás érdekében új kikészítő üzemet rendeztek be. 1935-ben, illetőleg 1938-ban megépült a gyár bársonykikészítő, festőde és irelő üzemrésze, a kapacitás német import-gépekkel bővült. 1941-ben új szövőde üzemet építettek. A termelés 1942-ben érte el maximumát, a foglalkoztatott munkások létszáma mintegy 700 fő volt. 1944-ben, az üzembénítás keretében, a géppark egy részét leszerelték és a budafoki pincékben helyezték el. A gyár német vezetősége sok szakmunkást telepített át németországi gyáraiba. A főváros ostroma idején az üzem súlyos károkat szenvedett, termelése - szűk keretek között - 1945 februárjában indult meg. A német tulajdonnak tekintendő céget a Szovjetúnió Magyarországi Vállalatait Kezelő Hivatal vette át. A felértékelés során alaptőkéjét 3.500.000 forintban állapították meg. A szovjet gyapotszállítások és bérmunka-megbízások keretében biztosítani lehetett a termelés folyamatosságát. A gyár munkáslétszáma 1948-ban már meghaladta az 1000 főt. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetúnió között létrejött megállapodás értelmében a vállalat 1952-ben magyar állami tulajdonba került. Az iratanyagot Budapest Főváros Levéltára 1963-ban vette át a megszüntetett Központi Gazdasági Levéltártól. A fondot segédletek hiányában a repertórium alapján lehet kutatni. | |
| HU BFL XI.564 | Pannónia Kender- és Lenipari Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1898-1949 | |
| Terjedelem: 7,14 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A cég /továbbiakban "Pannonia"/ és vállalatai alapítását a Magyar Általános Hitelban /továbbiakban MÁH/ a hazai textilipar, elsősorban a kender- és lentermelés, valamint a kikészítőipar fokozott fejlesztését sürgető kormányintézkedések alapján határozta el s - mint elsősorban mezőgazdasági jellegű iparágat - az érdekeltségébe tartozó Mezőgazdasági Ipar Rt. feladatává tette. A Mezőgazdasági Ipar Rt. 1904-ben Nagylakon /Békés megye/ kender- és lenkikészítő telepet létesített, majd 1905-ben - gr. Wenckheim Frigyes Békés megyei uradalmával kötött bérleti szerződés keretében - újabb, áztatásra és törésre alkalmas üzemmel bővitette azt. 1906-ban kenderkikészítő üzemet épített föl Börvelyen /Szatmár megye/ a gr. Károlyi Lajos hitbizományi uradalomtól bérelt területen. A mezőgazdasági Ipar Rt. len- és kendertermeltetési haszonbérleteinek és üzemeinek egységes irányítása céljából a MÁH-val közösen 1907-ben alapította meg a "Pannonia" céget 1.75 millió korona alaptőkével, amelyet 1926-ban, a felértékelés során 3.105.000 pengőben állapítottak meg. A cég átvette a nagylaki, börvelyi telepeket és a békési áztató és törő telep bérletét. Központja Bp. V. József tér 8. sz. alatt, majd 1935-től Bp. V. Sas u. 20/22 sz. alatt működött. Az új technológiai eljárással dolgozó üzemekben előállított len- és kendertermékek kiváló minősége és a termelés növekedése eredményeként a cég a hazai fonalellátásban vezető szerepre tett szert és széleskörű exportot bonyolított. Kivitele Angliába, Németországba, számos európai és tengerentúli országba irányult. 1912-ben került sor a Pécsi püspöki uradalommal bérleti szerződés megkötésére, amellyel tovább bővült a cég termelői és feldolgozói érdekeltsége. 1915-ben gr. Tisza István urai /Szatmár megye/ birtokának haszonbérletét szerezték meg; 1916-ban került sor gr. Károlyi Lajos Erdőd-Vállaji hitbizományi uradalmának haszonbérletbe vételére. 1917-ben megalapították az Érsekujvári Kender- és Lengyár Rt.-t, amelynek gyárüzemét az 1907-ben létesített, a német Gruschwitz Textilwerke A.G. /Neusalz am Oder/ cégtől vásárolt érsekujvári len- és kenderkikészítő telepen rendezték be, s amelynek részvényei a "Pannonia" birtokában voltak. Ugyan ebben az évben vásárolták meg az eszéki Sorger és Weiszmayer cégtől az Erstes Slavonisches Hanfausarbeitung-Unternehmen Landwirtschaftliche A.G. /Vladislavici/ cég összes részvényeit; az üzem Szlavóniai Kender- és Lengyár Rt. néven működött tovább, majd a trianoni békeszerződés után végleg levált az anyavállalatról. 1920 után a börvelyi és az érsekujvári üzemek önálló, de az anyavállalattal szoros kapcsolatot fenntartó vállalatokká alakultak át. A börvelyi gyár "Georgia" Börvelyi Kendergyár Rt. /románul Fabrica de Canepa Pe Actiuni Din Berveni "Georgia"/ néven 1922-től "romanizált testvérvállalat" fomájában működött tovább, rendeletileg 25%-os, ténylegesen azonban 100%-os "Pannonia" részvényérdekeltség mellett s nyereségét tőketartozás formájában utalták át az anyavállalatnak. Az érsekujvári gyár ugyancsak a cég érdekkörében maradt, székhelyét azonban Budapestről Érsekujvárra helyezték át. A nagylaki gyártelepnek Magyarországhoz való végleges visszacsatolására 1920-ban került sor. Ezt követően az üzemet zsineggyár felállításával bővítették. 1920-ban alapították Tolnanémediben /Tolna megye/ a Siónémeti Kendergyár Rt.-t, melyet 1929-ben beolvasztottak az anyavállalatba. Hasonló átmeneti vállalkozás volt a Sarkadi Kendergyár Rt. rövid ideig tartó működése. | |
| HU BFL XI.564.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1910-1947 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.564.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1907-1947 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.564.c | Végrehajtóbizottsági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1908-1943 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.564.d | Felügyelőbizottsági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1908-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.564.e | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1898-1948 | |
| Terjedelem: 1,2 ifm | |
| HU BFL XI.564.f | A konszern ügyvezetőségének iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1906-1948 | |
| Terjedelem: 1,4 ifm | |
| HU BFL XI.564.g | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1901-1949 | |
| Terjedelem: 1,35 ifm | |
| HU BFL XI.564.h | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1905-1948 | |
| Terjedelem: 0,22 ifm | |
| HU BFL XI.564.i | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1908-1948 | |
| Terjedelem: 0,7 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.564.j | Számviteli-pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1908-1948 | |
| Terjedelem: 2,08 ifm | |
| HU BFL XI.565 | Pestszentlőrinci Organtinszövő Kikészítőüzem és Kereskedelmi Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1946 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.566 | Popper János Cége iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1950 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.567 | Reis és Breth Cég iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1950 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.568 | A.Rudolph-féle Csipke és Paszományárugyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1948 | |
| Terjedelem: 0,8 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget a bécsi A.Rudolf Band-und Litzenfabriken, Mechanische Weberei - a Bächer Testvérek cég közreműküdésével - 1923-ban alapította, 40 millió korona alaptőkével, mint az osztrák cég leányvállalatát. A budapesti céget testvérvállalataival együtt - Heidenpiltsch, Hof /Csehszlovákia/, Oberwaltersdorf és Friedau /Ausztria/ - a bécsi üzleti központból irányították. Az üzemet az anyavállalat gépeivel szerelték fel a XIII. Petneházy u. 47/51 sz. alatt. A vállalat tárgya: mindennemű csipke, paszomány, szalag, zsinór és egyéb rövidáru gyártása és forgalomba hozatala volt. A foglalkoztatottak száma az 1930-as évek közepére már meghaladta a 100 főt. Az osztrák Anschluss-t követően - az árja törvények értelmében - a vállalati részvények többsége a báró Pollack-Parnau család tulajdonából német kézbe ment át. A volt tulajdonosok a cég ügyvitelének irányításával a francia Société Hollando-Continentale /Párizs/ céget bízták meg. A magyar vállalat tulajdonjogával kapcsolatban német részről indított pert a magyar bíróság elutasította. A fölszabadulást követően a tulajdonjog kérdését újólag rendezték és a vállalat ismét az osztrák részvényesek érdekeltségi körébe került vissza. A stabilizáció alkalmával alaptőkéjét 400.000 Ft.-ban állapították meg. 1948-ban a vállalatot állami felügyelet alá helyezték, majd az 1949.évi 30.sz.tvr. értelmében államosították. Működését Csipkegyár NV, majd röviddel később Szalagárugyár elnevezéssel folytatta. Jelenleg Szalaggyár néven, az 1963-ban létesült Szalag és Zsinórgyár gyáregységeként, azonos telephellyel működik. A fond iratanyagát Budapest Főváros Levéltára 1963-ban vette át a megszűnt Központi Gazdasági Levéltártól. A középszintű rendezés során a fond szerkezetét az előkerült adatok, valamint a vállalatok felépítésére vonatkozó általános ismérvek alapján alakítottuk ki. Az iratanyaghoz eredeti segédletek nincsenek, a fond a repertórium alapján kutatható. | |
| HU BFL XI.568.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1933-1948 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.568.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1927-1944 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.568.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1923-1948 | |
| Terjedelem: 0,22 ifm | |
| HU BFL XI.568.d | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1948 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.568.e | Műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1940-1948 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XI.568.f | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1933-1948 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.568.g | Számviteli és pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1947 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| HU BFL XI.569 | Ruházati Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1948 | |
| Terjedelem: 0,4 ifm | |
| HU BFL XI.570 | Sárközi, Tatár és Forgács Textiltechnikai és Műszaki Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.571 | Schillinger Miksa Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1926 Megjegyzés: 1926- | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.572 | Selyemfestő, Kikészitő és Nyomó Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1948 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.573 | Soproni és Újpesti Posztó- és Szőnyeggyárak Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1938-1944 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.574 | Star Szövött- és Kendőárugyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1948 | |
| Terjedelem: 0,35 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget Szövött- és Kendőárugyár Rt. néven, 1925-ben alapították 200 millió koronás alaptőkével, amelyet a felértékelés során később 16.000 pengő értékben állapítottak meg. Alapításában részt vett az Adler és Bauer cég /közkereseti társaság/, amelynek az V. Sas u. 6.sz. alatti helyiségében rendezték be az új cég városi irodáját. A gyárüzem a XIII. Szent László úton kezdett működni. 1927-ben a cég elnevezését "Star" Szövött- és Kenderárugyár Rt.-re változtatták. A XIII. Petneházi u. 86.sz. alatti ingatlant megvásárolták s ott mechanikai szövőgépekkel felszerelt új üzemrészt indítottak be. A telephelyeken mintegy 150 munkást foglalkoztattak. A gyárban elsősorban a parasztság által vásárolt cikkeket: berliner kendőket, flaneltakarókat, gobelin ágy- és asztalterítőket és fejkendőket gyártottak és saját vidéki ügynöki hálózatukon keresztül értékesítették. A nyersanyagot és félkész-árut Csehszlovákiából és Ausztriából importálták, a gyártmányok kikészítését a Textilfestőgyár Rt. végezte bérmunkában. A második világháború idején nagyobb üzembővítésre került sor, a foglalkoztatott munkások száma elérte a 300 főt. A főváros ostroma során a vállalat teljes nyersanyag és készáru készlete megsemmisült és az épületben is jelentékeny károk keletkeztek. Ekkor semmisült meg a cég iratanyagának jelentős része is. 1945-ben a néhány fős munkásgárda csupán kisebb bérmunkákat végzett. A felértékelés során az alaptőkét 690.000 forintban állapították meg. A céget 1948-ban államosították, tevékenységét Kendőgyár elnevezéssel folytatta. Városi irodája 1950-ban szűnt meg. A vállalat iratanyagát Budapest Főváros Levéltára 1963-ban vette át a megszűntetett Központi Gazdasági Levéltártól. Az iratanyagban segédletek nem maradtak fent, a fond a repertórium alapján kutatható. | |
| HU BFL XI.575 | Steindler Testvérek Fonó-, Szövő- és Ruhagyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1950 Megjegyzés: 1938-1948 | |
| Terjedelem: 0,11 ifm | |
| HU BFL XI.576 | Stöcler Lajos Csipkegyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1951 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.577 | Szivárvány Kelmefestő, Vegytisztító és Gőzmosógyár Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1911-1948 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.578 | Textillaboratórium Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1946 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.579 | Torpedó Textiltechnikai és Műszaki Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1950 Megjegyzés: 1931-1950 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.580 | Trentin Lajos Szövőüzem iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1949 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.582 | Újpesti Tarkánszövő- és Kikészítőgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1932-1947 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.583 | UNIO Textilművek Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1948 Megjegyzés: 1918-1948 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.584 | Varrócérnagyár és Kereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1946 Megjegyzés: 1946- | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.585 | Viktória Textilgyár, Mechanikai Heveder és Szalagszövő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1950 | |
| Terjedelem: 0,3 ifm | |
| HU BFL XI.586 | Vorsteher C.A. és Pál Zsinór-, Szalag- és Csipkegyárak iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1946 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.587 | Wein és Társa Lenszövőgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1949 | |
| Terjedelem: 0,78 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalat jogelődje az 1882-ban, Lőcsén, majd Késmárkon "Wein Károly és Társai Első Szepességi Műszövődéje Késmárkon" néven bejegyzett betéti társaság volt. 1894-ben a cég elnevezését "Wein Károly és Társai, Késmárk"-ra változtatták, 1898-ban Budapesten és a Szepes vármegyei Bussócz községben létesítettek fióktelepeket. A jogelőd késmárki cég 1921-ben Budafokon gyártelep létesítésére alkalmas telekingatlant vásárolt a magyar államkincstártól. 1923-ban a céget törölték a magyar vállalatok jegyzékéből és egyidejűleg fölszámolták a késmárki és a budapesti telepeket, ugyanakkor "Wein Károly és Társai, Budapest" elnevezéssel létrehozták az új betéti társaságot, amely átvette a késmárki telekingatlant és az elődvállalatok berendezéseit. 1923 júliusában került sor a Wein és Társai Lenszövőgyár Betéti Társaság alapítására. Alapítók: Wein Károly és Társai budapesti cég - mint egyedüli beltag - továbbá J.A.Kluge, Oberaltstadt und Hermannseifen; Carl Siegelssen, Wien és Regenhart & Raimann, Wien osztrák cégek, mint kültagok. A társasági tőkét 600 millió koronában /120.000 dollár/ állapították meg, amelyből a beltag 40%, a kültagok pedig 20-20% arányban részesültek. A vállalat kender-, len- és pamutáruk gyártásával és forgalomba hozatalával foglalkozott, lerakatát az V. Bálvány u. 24.sz. alatt rendezte be. A fonalak beszerzésében, kikészítésében és értékesítésében a cég szorosan együttműködött a kültagok vállalataival és a Wein-család birtokában lévő késmárki vállalattal. 1936-ban Wein Aladár igazgató tárgyalásokat kezdeményezett a Magyar Általános Hitelbank érdekkörébe tartozó Linum Lenfonó- és Szövőipari Rt.-vel, a kilépni szándékozó kültagok tőkerészesedésének eladása és a vállalatok érdekkapcsolatainak szorosabbá tétele érdekében. Magára a tranzakcióra azonban nem került sor. A gyártelep a háborús események során nem szenvedett komolyabb károkat. A felszabadulás után - 1945 januárjától - a szovjet hadsereg vette igénybe a vállalatot, amelyet az Elhagyott Javak Kormánybiztossága 1945 októberében adott vissza a hazatért tulajdonosoknak. A cég betéti tőkéjét a felértékelés során 485.000 forintban állapították meg. A vállalatot 1948-ban államosították, felügyeletét a Könnyűipari Minisztérium Kender- és Lenipari Központja látta el. 1949 júliusában a vállalatot összevonták a Linum Lenfonó- és Szövőipari Rt. budapesti fonógyárával. A Linum Lenipari N.V. elnevezésű új vállalaton belül az üzem, mint e vállalat Budafoki Lenszövőgyára folytatta tevékenységét. | |
| HU BFL XI.588 | Bajai Posztó és Takarógyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1925-1948 | |
| Terjedelem: 0,25 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A cég 1922-ben, a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Országos Központi Takarékpénztár érdekkörében, 7.500.000.- Korona alaptőkével alakult. A gyár telephelye Baján volt, központi irodája Budapesten /Wekerle S. u. 13.sz./ működött. Az üzemben posztóárukat, fésűsszöveteket, takarókat és szövött kendőket gyártottak, 40 szövőszéket tartottak üzemben. 1925-ben a cég magába olvasztotta a Bácskai Gyapjúgyár Rt.-ot. 1926-ban, a felértékelés során az alaptőkét 385.000.- P-ben állapították meg. A gyár 1928-1934 között nem üzemelt. 1934-ben a MOKTÁR és a Mechanikai Szövőgyár Rt. megvásárolta a cég részvényeit, és újra megindult a termelés. A vállalat gyakorlatilag ettől kezdve a Machanikai Szövőgyár Rt. azonos vezetés alatt működött. 1938-ban az üzemben 102 szövőszék üzemelt, a munkáslétszám meghaladta a 700 főt. A háborús események következtében a gyár súlyos veszteségeket szenvedett nyersanyagban és gépi berendezésekben. A termelés 1945 tavaszán 20 szövőszék üzembehlyezésével indult meg. A cég 1947 VI. 1-én beolvadt a Mechanikai Szövőgyár Rt.-be. | |
| HU BFL XI.589 | Mechanikai Szövőgyár Rt. Elismert Nyugdíjpénztára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1948 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.592 | Linum Lenfonó és Szövőipari Rt. Elismert Vállalati Nyugdíjpénztára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1950 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.593 | Érsekújvári Kender- és Lengyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1909-1948 | |
| Terjedelem: 0,46 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A céget 1917-ben alapította a Pannonia Kender- és Lenipari Rt., 800.000 korona alaptőkével, részvényei az alapító vállalat és a Magyar Általános Hitelbank tulajdonában voltak. A Budapesten bejegyzett cég központja az V. József tér 2.sz. alatt, az anyavállalat központjában működött, gyárüzemét az 1907-ben létesített, a német Gruschwitz Textilwerke A.G. /Neusalz am Oder/ cégtől vásárolt érsekújvári len- és kenderkikészítő telepen rendezték be. A vállalat tárgya len- és kenderkikészítés, illetve kendertermesztés céljából ingatlanok bérbevétele volt. A trianoni békeszerződés következtében a gyártelep a Csehszlovák Köztársaság tulajdonába került. Székhelyét érsekújvárra helyezték át, mint a nyitrai cégbíróságnál bejegyzett cég működött, alaptőkéjét pedig 800.000 cseh koronában állapították meg. A vállalat 1936-ig az alapító válallat érdekkörében maradt, mint a "Linum-konszern" néven ismert konzorcium egyik vállalata. 1936-ban részvényeit - államközi tranzakció keretében - a prágai Böhmische Escompte-Bank und Credit-Anstalt vette át s az üzem átmenetileg csehszlovák igazgatás alá került. 1938-ban, az ú.n. első bécsi döntést követően, a cég ismét a Pannonia Kender- és Lenipari Rt. érdekkörében működött. 1939-ben a komáromi cégbíróságnál jegyezték be s alaptőkéjét 114.240 pengőben állapították meg. 1941-ben az üzem átlagosan 150 munkást és további, kb. 100 idénymunkást foglalkoztatott. 1942-ben a céget az anyavállalat magába olvasztotta, részvényeit pedig megsemmisítette. 1945-ben a gyár csehszlovák "nemzeti igazgatás" alá került, majd a Csehszlovák Köztársaság tulajdonába ment át. A fond iratanyaga a XI 564 Pannonia Kender- és Lenipari Rt. iratainak 1977-ben történt rendezése során, annak fondjából került leválasztásra. Iratainak középszintű rendezésére és önálló fondként való nyilvántartásba vételére is ekkor került sor. A rendezés - eredeti segédletek hiányában - részben az előkerült szervezeti adatok, részben az általános vállalati szervezeti-működési sémák alkalmazásával történt. A vállalatra vonatkozó kutatást - az alapító vállalattal és a konszernvállalatokkal fennállott szoros kapcsolataira tekintettel - az alábbi fondokra célszerű kiterjeszteni: XI 564 Pannonia Kender- és Lenipari Rt. /mint anyavállalatnak központi ügyvezetőségi állagában, valamint egyéb állagaiban találhatók a konszern egészét érintő, egyes tag-vállalatokra nem szétbontható iratok/ Magyar Általános Hitelbank /az Országos Levéltár őrizetében/ | |
| HU BFL XI.594 | Bordakötő Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1948 Megjegyzés: 1937-1947 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.595 | Budapesti Nőiszabók Beszerző, Termelő és Értékesítő Szövetkezete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.596 | Első Magyar Kókuszfonó és Szövőgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1949 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.597 | Horváth Miksa Szőnyegipar Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1949 Megjegyzés: 1940-1949 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.598 | Hungária Jacquard Szövőgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1943-1947 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.599 | Trunkhahan Posztógyár és Ruhagyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1950 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.600 | Hungária Jaquard Szövőgyár Rt. és a Continental Szalagszövőgyár Rt. közös elismert vállalati nyugdijpénztára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1949 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.601 | Balogh Antal Bőrgyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1949 | |
| Terjedelem: 1,3 ifm | |
| HU BFL XI.602 | Bőrművek Rt. Bőr- és Gépszíjgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1948 | |
| Terjedelem: 4,08 ifm | |
| HU BFL XI.603 | ifj. Haasz Adolf Gépszíj- és Technikai Bőrgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1944 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.604 | Szegő Vilmos Bőr- és Gépszíjgyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1933-1947 | |
| Terjedelem: 0,4 ifm | |
| HU BFL XI.605 | Újpesti Cipőgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1952 | |
| Terjedelem: 0,37 ifm | |
| HU BFL XI.606 | Vince Ernő Bőrgyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1943-1944 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.607 | Magyar Szőrmefestő- és Kikészítőgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1898-1948 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.608 | Agra Bőr-, Gépszíj- és Technikai Bőrgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1944 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.609 | Hael Cipőgyár Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1942 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.610 | Harangozó Dezső Bőrüzeme iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1949 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.611 | Hunnia Szőrmefestő és Kikészítő üzem iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1943-1949 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.612 | Níts Sándor Szőrmekikészítő és Konfekció vállalkozó iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1950 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.613 | Ottenreiter Kesztyűs és Bőrárukészítő cég iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1863-1958 | |
| Terjedelem: 1,68 ifm | |
| HU BFL XI.614 | Pannónia Báránybőr-nemesítő és Kereskedelmi Rt. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1948 | |
| Terjedelem: 14,53 ifm | |
| HU BFL XI.614.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1944 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.614.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1939-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.614.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1948 | |
| Terjedelem: 1,32 ifm | |
| HU BFL XI.614.d | Személyzeti és munkaügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1923-1948 | |
| Terjedelem: 3,5 ifm | |
| HU BFL XI.614.e | Kereskedelmi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1948 | |
| Terjedelem: 6,12 ifm | |
| HU BFL XI.614.f | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1921-1948 | |
| Terjedelem: 3,35 ifm | |
| HU BFL XI.701 | Asztalosok és Kárpitosok Termelő és Értékesítő Szövetkezete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.702 | Első Magyar Mechanikai Hordógyár, Hermann János és Fiai Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1948 | |
| Terjedelem: 0,7 ifm | |
| HU BFL XI.703 | Fa- és Kárpitosipari Munkások Termelő és Értékesítő Szövetkezete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.704 | Ferro Textil és Sajtolt Parafalemez Ipar Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1949 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| HU BFL XI.705 | Flamm János és Fiai Faárugyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1948 | |
| Terjedelem: 0,38 ifm | |
| HU BFL XI.706 | Furnír- és Lemezművek Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1947 | |
| Terjedelem: 1,2 ifm | |
| HU BFL XI.707 | Gyurcsó György Faáru- és Bútorgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1903-1949 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: Gyurcsó György eredetileg Szegeden alapított bútorgyártó üzemet, melyet 1910-ben Újpestre helyezett át. Sternthal Miksa József u. 66. szám alatti fafaragó műhelyét bővítette tovább. A Budapesti Cégbíróságon 1910. márc. 15.-én jegyezték be új cégüket; Újpesti Bútordíszmű és Famegmunkáló Gyár, Sternthal és Gyurcsó Testvérek néven - közkereseti társaságként. 1914-ben átvezették a Pestvidéki Királyi Törvényszékre a céget. 1920-ban átépítették, fejlesztették a Gyurcsó céget, az átépítési okmányok szerint ekkor Újpesti Takarékpénztár Rt. Famegmunkáló és Bútorgyára volt a cégmegnevezés. 1928-ban már Gyurcsó György Faáru- és Bútorgyár néven szerepel az iratokban. Ekkora az üzem területe jelentősen kibővült, a József utca 94.- 100. szám alatti területeket is megvásárolták. A 1940-es években az üzem megközelítőleg 100 főt alkalmazott. Termékeit főként exportra készítette. Gyurcsó György több ipari kiállításon díjat nyert, városi képviselő és ipartestületi elöljáró tisztséget is betöltött. 1945-ben a bútorgyártást beszűntette a cég, 1946-ra már csak 17 munkást foglalkoztatott. Az üzem az 1949. XX. trv. alapján állami tulajdonba került. | |
| HU BFL XI.708 | Huszár Testvérek Bútor- és Cérnaorsógyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1948 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.709 | Kovács Rezső Tivadar Sajtolt Parafalemez Üzem iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1950 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| HU BFL XI.710 | Lingel Károly és Fiai Első Magyar Faáru és Bútorgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1897-1949 | |
| Terjedelem: 2,5 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalatot 1864-ben, mint egyéni céget hozták létre, majd közkereseti társasággá alakították át. A századforduló körül átlagosan 100-150 munkást és alkalmazottat, a két világháború között 200-300 főt foglalkoztattak. A vállalat tárgyköre: műbútorok, irodabútorok s egyéb lakberendezések, majd rádiószekrények és lőszerládák gyártására terjedt ki. Államosításának időpontja: 1948 év. A fond irattári rendszere mesterséges rend. Figyelemre méltóbb forrásértéket az 1919.-évi üzemi választmány és a gyári munkástanács jegyzőkönyvei, továbbá az Országos Bútorelosztó Hivatal Felszámoló Bizottsága és a Központi Gazdasági Bíróság ítéletei képviselnek. | |
| HU BFL XI.711 | Robicsek Adolf Magyar Parafadugaszgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1950 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.712 | Müller Nándor Bútorgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1948 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.713 | Neuschlosz Lichtig Repülőgépgyár és Faipar Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1906-1949 | |
| Terjedelem: 1,32 ifm | |
| HU BFL XI.714 | Parkettázó és Fakereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1948 | |
| Terjedelem: 0,34 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalatot 1912-ben alapították 50.000 K alaptőkével. Az 1926 évi felértékelésnél az alaptőkét 60.000 P-ben határozták meg. Átlagosan 60-80 munkást foglalkoztattak. A vállalat tárgyköre: épületfák, asztalosáruk, furnír és parketta készítésére terjedt ki. Államosításának időpontja: 1949 év. A fond irattári rendszere mesterséges rend. Figyelemre méltóbb forrásértéket az építészeti, gépek, szerszámok, üzemi felszerelések előbecslései és a statisztikai adatszolgáltatások képviselnek. | |
| HU BFL XI.715 | Rádiószekrény, Bútor- és Faipari Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1949 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.716 | Szerderit Parafaárugyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1949 | |
| Terjedelem: 0,09 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.717 | Szék- és Faárugyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1949 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL XI.718 | Lőwy Dávid Fiai Gőzfűrész, Parkettagyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1894-1895 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.719 | Paál Gergely Bútorgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1880-1951 | |
| Terjedelem: 18,95 ifm | |
| HU BFL XI.801 | Biehn János RT. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1946 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.802 | Bitumen Útépítő Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1946 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.803 | Budapesti Zsolnay-féle Porcelán és Fayancegyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1907-1948 | |
| Terjedelem: 6,25 ifm | |
| HU BFL XI.804 | Budapest-Szentlőrinci és Tatai Cserép- és Téglagyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1949 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.805 | Budapestvidéki Gőztégla- és Cserépgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1946 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.806 | Custodis Alfonz Építési Iroda Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1941 | |
| Terjedelem: 6 ifm | |
| HU BFL XI.808 | Első Magyar Építési Anyagtermelő Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.809 | Farkas Pál mérnök Út-, Vasút- és Hídépítési Vállalata iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1947 Megjegyzés: 1947- | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.810 | Fejér és Dános Építési Vállalat iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1941 | |
| Terjedelem: 1 ifm | |
| HU BFL XI.811 | Forgó és Társa Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1933-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.812 | Gerenday Antal és Fiai Síremlékműgyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1835-1952 | |
| Terjedelem: 2,46 ifm | |
| HU BFL XI.813 | Gránit Porcelán- és Kőedényárugyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1948 | |
| Terjedelem: 11 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.814 | Hável Lipót Építési Cég iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1870-1949 | |
| Terjedelem: 18,8 ifm | |
| HU BFL XI.815 | Helvetia Építő és Ingatlan Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1944 | |
| Terjedelem: 0,07 ifm | |
| HU BFL XI.816 | Helyreállítási Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948 Megjegyzés: (1920) 1945-1948 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XI.817 | Hidas Károly építési vállalkozó iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1949 | |
| Terjedelem: 0,7 ifm | |
| HU BFL XI.818 | Katona Dezső okl. mérnök iratai (ld.: XI.578.) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.819 | Kenderessy /Skuteczky/ Ernő okleveles mérnök mélyépítési vállalata iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1932-1948 | |
| Terjedelem: 0,47 ifm | |
| HU BFL XI.820 | Kőedény-, Majolika- és Kályhagyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1931-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.822 | Magnezitipar Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1899-1951 | |
| Terjedelem: 5,8 ifm | |
| HU BFL XI.823 | Magyar Pál okleveles mérnök Híd- és Mélyépítő Cég iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1948 | |
| Terjedelem: 0,22 ifm | |
| HU BFL XI.824 | Margit hídi Munkaközösség / Prister Művek Rt., Rényi Zsigmond okleveles mérnök, Szöllősi Imre Rt., Csengery Árpád okleveles mérnök/ iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1947 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.825 | Melocco Péter Cementárugyár és Építési Vállalat RT. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1907-1944 [1891-] Megjegyzés: 1891- (szórvány) 1907-1944 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.826 | Naxos Csiszolóárugyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1904-1948 | |
| Terjedelem: 1,08 ifm | |
| HU BFL XI.827 | Palatinus Építő- és Ingatlanforgalmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948 Megjegyzés: (1899) 1910-1948 | |
| Terjedelem: 4,1 ifm | |
| HU BFL XI.828 | Pallay Tibor okl. mérnök építési vállalkozó iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1948 | |
| Terjedelem: 1,3 ifm | |
| HU BFL XI.829 | Pannónia Építő és Ingatlanforgalmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1899-1948 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.830 | Parafakőgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1902-1948 | |
| Terjedelem: 3,98 ifm | |
| HU BFL XI.831 | Posnanszky és Strelitz Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1889-1950 | |
| Terjedelem: 2,17 ifm | |
| HU BFL XI.833 | Schwarz A. és Fiai, ifj. Weiss, Forgó és Társa Üvegkereskedelmi és Építőipari Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1933-1942 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.834 | Sorg Antal Építőipari Rt. iratai (ld.: XV.17.) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.835 | Stieber-féle Építési és Ipari Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1945 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.836 | Szigetelő- és Burkolólemezipari Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1949 | |
| Terjedelem: 1,15 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.837 | Szöllősy Imre Építőipari és Kereskedelmi Vállalat iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1949 | |
| Terjedelem: 1,23 ifm | |
| HU BFL XI.838 | Terrenum Bt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1951 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.839 | Tolnai Béla okl. mérnök Építési és Kotrási Vállalata iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1948 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| HU BFL XI.840 | Üdülőtelep Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1944 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.841 | Üvegszigetelő Anyagok Gyára Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1952 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XI.843 | Wágner S. Építési Cég iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1836-1897 | |
| Terjedelem: 0,8 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.844 | Ifj. Walla József Cementárugyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1943 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.845 | Foerk Ernő építőmester iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944 Megjegyzés: (1897) 1915-1944 | |
| Terjedelem: 4,58 ifm | |
| HU BFL XI.846 | Mansfeld-féle Chamotte és Magnezit Téglagyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900-1913 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.847 | Schottola Ernő Magyar Általános Kötőanyaggyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1940 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.849 | Vasbetonipari Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1948 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.850 | Ferencvárosi Ingatlan Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1933 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.851 | Gróf Pálffy Palota Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1944 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| HU BFL XI.852 | Kertváros Társasház Szövetkezet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1932-1934 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.853 | Király u. 6.sz. ház Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1913-1945 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.854 | Magyar Meteor Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1944 | |
| Terjedelem: 0,45 ifm | |
| HU BFL XI.855 | Markovits-Garai Építőipari cég iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1938-1944 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.901 | Adrényi Zsigmond cég iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1908-1948 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.902 | Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1914-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.903 | Chromo Magyar Általános Papíripar Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1931-1949 | |
| Terjedelem: 0,89 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A Részvénytársaság a Szénásy módszerű Írófüzet,- Levélboríték- és Papírneműgyár, Földmár Sándor egyéni cégből 1935-ben alakult, Magyar Általános Papíripar Rt. néven, 500.000 P. alaptőkével. A cég elnevezé- sét 1936-ban "Chromo" Magyar Általános Papíripar Rt.-ra változtatták A gyári ingatlant ugyancsak 1935-ben a Magyar Szalámigyár Rt.-tól vá- sárolták meg. A X. Füzér u. 37/39. sz. alatti üzemet főleg chromo-papírok gyártá- sára rendezték be, amelyre vonatkozóan az üzembe helyezés napjától /1936. X. 15./ állami adókedvezményben részesültek. Egyedül ez a cég gyártott Magyarországon chromo-papírt. Melléküzemágait - a játékkár- tyák, iskolai és kereskedelmi könyvek gyártását - 1942-ig bezárólag megszüntette. A cég a műnyomó-papíros hazai forgalmának szabályozására vonatkozó- an kartell-egyezséget kötött több külföldi és magyar kereskedelmi cég- gel. Termelését fokozatosan bővítette; munkásainak száma a kezdeti 120 főről a háború végéig kb. 200 főre szaporodott. Az ostrom alatt a gyár jelentős károkat szenvedett épületben és be- rendezésben. A cég összes részvényei a kiszármazott, angol állampol- gárságú család birtokában voltak, vagy külföldi érdekeltségű vállalat- nak minősítették. A háborús veszteségek következtében megszűnt a chromo-papírok gyár- tása, az üzemet levélpapír és boríték, majd szalvéta előállítására rendezték be, s államossításáig csupán 30-40 munkást foglalkoztatott. Alaptőkéjét a felértékelés során 700.000 Ft.-ban állapították meg. Államosítására 1949-ben került sor. | |
| HU BFL XI.904 | Dörner és Heimberg Papír- és Reklámcikkgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1929 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.905 | Első Magyar Cartonlemezgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1949 | |
| Terjedelem: 2,91 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A cég 1923-ban, a bécsi Adolf Leitner & Bruder Papírlemez Konszern érdekeltségi körében alakult, 75 millió koronás alaptőkével. Az alap- tőkét a felértékelés során 750.000 Pengőben állapították meg. A gyár telephelyét Budafokon /Gyár u. 23./ rendezték be, a központi iroda a VI. Andrássy u. 86. sz. alatt, majd a Szív u. 60. sz. alatt működött. 1924-ben a Részvénytársaság magába olvasztotta az Atlasz Asbestce- ment-Palagyár Rt.-ot, amelyet 1911-ben ugyancsak az említett bécsi Konszern alapított. Az üzem I. sz. papírgyártó gépe 1923-ban kezdte meg üzemelését, amelyen hazánkban első ízben állítottak elő ú.n. gépkartont. A cég gyártmányaira 10 éves állami kedvezményt kapott, az évi termelés 1927- ben elérte a 600 vagonos mennyiséget. 1928-ban üzembe állították a II. sz. korszerű papírgyártó gépet, gyártmányféleségeiket finomkartonleme- zek és csomagolópapírok előállításával bővítették és intenzív exportot bonyolítottak a balkáni államok, valamint a közelkeleti országok felé. 1938-ban a gyártelepen kézilemez és facsiszolatgyártó üzemrészt lé- tesítettek, gyártmányaikra illetőleg termelésükre további állami ked- vezményt biztosítottak. A cég termelésének 100 %-áig az Első Magyar Papíripari Rt. vezette Kartell tagja volt. 1941-ben beindult az üzem III. sz. papírgyártó gépe, s a termelés 1943-ra elérte az évi 2000 vagonos mennyiséget. A gyártelepet 1944-ben súlyos bombakárok érték. 1945-ben - erősen lecsökkent keretek között - kezdte meg a gyár mű- ködését, gyártmányainak jelentős részét - az állami jóvátételi szerző- dések keretében - Jugoszláviába exportálta. A munkáslétszám 1946-tól 1948-ig 120 főről kb. 350 főre emelkedett. A Forint-stabilizáció alkalmával a Részvénytársaság alaptőkéjét 7.800.000.- Ft.-ban állapították meg. A cég államosítására 1948-ban került sor. | |
| HU BFL XI.905.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.905.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1937-1947 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.905.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.905.d | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1949 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XI.905.e | Műszaki és termelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1928-1948 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.905.f | Anyagbeszerzési és kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1942-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.905.g | Könyvelési és pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1949 | |
| Terjedelem: 1,72 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.906 | Franklin Társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1951 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: A Franklin Nyomda államosítása A Franklin Könyvkiadó Nemzeti Vállalatot 1949-ben hozták létre (34/1949 Mth.) /1948. 37. tc alapján/ A kiadó a 8.230/1948 Korm. számú rendelet alapján a: - Franklin Társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda cég - Magyar földrajzi Intézet Rt. összevonásával alapították meg, de csak az első említett cég a jogutód. Az államosítás során több vidéki "kisméretű" (1-5 fős) nyomda is a Franklin Könyvkiadó N. V. tulajdonába került, ezek részletes felsorolását lásd a raktári jegyzékben.Megszűnés, jogutód: A Franklin Nyomda államosítása: A Franklin Könyvkiadó Nemzeti Vállalatot 1949-ben hozták létre (34/1949 Mth.) /1948. 37. tc alapján/ A kiadó a 8.230/1948 Korm. számú rendelet alapján a: - Franklin Társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda cég | |
| HU BFL XI.907 | Független Nyomda Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.908 | Globus Nyomdai Műintézet Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1908-1948 | |
| Terjedelem: 2,26 ifm | |
| HU BFL XI.909 | Hamburger és Birkholz Papír és Nyomdaipari Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1944 | |
| Terjedelem: 0,78 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A vállalat 1877-ben Birkholz és Vajda név alatt alakult.Hamburger Mór társulása után a vállalat Hamburger és Birkholz név alatt működik tovább. Később Birkholz kilép, s egyedüli tulajdonos Hamburger Mór. 1917-ben Részvénytársaság lett. | |
| HU BFL XI.911 | Papíros Feldolgozó Ipari Rt. (azelőtt Herz és Bálint Rt.) iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1949 | |
| Terjedelem: 1 ifm | |
| HU BFL XI.912 | Hornyánszky Viktor Rt. Udvari Nyomda iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.913 | Hullám Papírárugyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1942 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.914 | Játékkártya és Kartonipari Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.915 | Kalász Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1949 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XI.916 | Klösz György és Fia cég iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1876-1945 | |
| Terjedelem: 1,8 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.917 | Kopornaky István Iratrendező- és Papíráruüzem iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-1946 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.918 | Kores Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1949 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.919 | Légrády Testvérek Könyv- és Kőnyomdai cég iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1867-1949 | |
| Terjedelem: 0,7 ifm | |
| HU BFL XI.920 | Lingua Kiadó és Könyvkereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1950 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.922 | Magyar Kórus Lap- és Zeneműkiadó Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.923 | Moiret F. Ödön Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1905-1949 | |
| Terjedelem: 0,8 ifm | |
| HU BFL XI.924 | Népszava Lapkiadó Vállalat iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1917-1943 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.925 | Nyomdavállalatok Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1950 | |
| Terjedelem: 0,09 ifm | |
| HU BFL XI.926 | Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.928 | Pesti Lloyd Nyomda Társulat iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1938 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.929 | Posner Grafikai Műintézet és Üzleti Könyvek Gyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1891-1948 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.930 | Rigler József Ede Papírneműgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1950 | |
| Terjedelem: 0,4 ifm | |
| HU BFL XI.931 | Schuler József Rt., Első Magyar Acélírótoll-, Tollszár- és Indigó Másolópapírgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1932-1948 | |
| Terjedelem: 3,9 ifm | |
| HU BFL XI.932 | Stádium Sajtóvállalat Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1945 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.933 | Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó - Szt. István Társulat Egyesített Üzemei iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1948 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.934 | Szalai Jenő Papírkikészítőgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1941 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.935 | Typo Grafikai Ipari és Kereskedelmi Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1936-1952 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.937 | Vasadi és Vértesi Levélboríték- és Papírneműgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1917-1949 | |
| Terjedelem: 0,41 ifm | |
| HU BFL XI.938 | Világosság Könyvnyomda Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1905-1950 | |
| Terjedelem: 0,77 ifm | |
| HU BFL XI.939 | Első Magyar Cartonlemezgyár Nyugdíjalapja (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1936-1948 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.940 | Diósgyőri Papírgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1947 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.941 | Általános Nyomda és Grafikai Intézet Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1938-1949 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.942 | Bates Papíráruipari Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1950 | |
| Terjedelem: 1,2 ifm | |
| HU BFL XI.943 | Hartmann Vilmos-féle Papíripari és Papírforgalmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1943-1943 Megjegyzés: 1943- | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.944 | Magyar Királyi Állami Nyomda iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1919-1948 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.945 | Magyar Géniusz Nemzeti Kultúrát Terjesztő Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1949 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.946 | Magyar Szivarkapapír- és Szivarkahüvelygyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1905-1949 | |
| Terjedelem: 7,05 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: 1938. december 20-ig Modiano Szivarkapapírgyár Rt. 1922-ben Modiano S.D. Szivarkapapírgyár Rt. 1938 után kapta a Magyar Szivarkapapír- és Szivarkahüvelygyár Rt. nevet. | |
| HU BFL XI.947 | Pesti Hírlap Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1933-1947 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.949 | Új Magyarság Lap- és Könyvkiadó Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1940 Megjegyzés: 1940- | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.950 | Neményi Testvérek Papírgyár Rt. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1950 | |
| Terjedelem: 6,06 ifm | |
| HU BFL XI.950.a | Közgyűlési és igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1920-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.950.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1949 | |
| Terjedelem: 0,72 ifm | |
| HU BFL XI.950.c | Személyzeti iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1932-1948 | |
| Terjedelem: 1,1 ifm | |
| HU BFL XI.950.d | Műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1923-1950 | |
| Terjedelem: 1,64 ifm | |
| HU BFL XI.950.e | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1931-1949 | |
| Terjedelem: 1,68 ifm | |
| HU BFL XI.950.f | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1932-1950 | |
| Terjedelem: 0,8 ifm | |
| HU BFL XI.1001 | Apenta Keserűvízforrás Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1880-1950 | |
| Terjedelem: 0,77 ifm | |
| HU BFL XI.1002 | Bonn J. W. és Társai (Kakaó- és Csokoládégyár) Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1947 | |
| Terjedelem: 0,7 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.1003 | Brauch Kolbászárugyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1943-1945 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.1004 | Diana Ipari és Kereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910-1948 | |
| Terjedelem: 1,44 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.1005 | Első Budapesti Gőzmalmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1838-1949 | |
| Terjedelem: 20,78 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.1006 | Erzsébet Gőzmalom Társaság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1880-1926 [-1940] Megjegyzés: 1880-1926 1940- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,09 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Megjegyzés: 1926. április 24-én az Erzsébet Gőzmalom Társaság az Első Budapesti Gőzmalom Rt.-be olvadt. | |
| HU BFL XI.1007 | Export Malomipari Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1935 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.1008 | Hirchler Mór "Ferenc József" Keserűvíz Forrástelepe iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1871-1949 | |
| Terjedelem: 0,19 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.1009 | Fővárosi Tejüzem Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1948 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.1010 | Frank Kávészer Művek Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1909-1949 | |
| Terjedelem: 5,04 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.1011 | Gizella Gőzmalom Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1880-1947 | |
| Terjedelem: 3,51 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.1012 | Herz Ármin Fiai Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1879-1949 | |
| Terjedelem: 0,75 ifm | |
| HU BFL XI.1013 | Hungária Egyesült Gőzmalom Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1948 | |
| Terjedelem: 0,5 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.1014 | Hunyadi János Természetes Gyógykeserűvíz és Gyógykeserűsó V., Szaxlehner András iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1949 | |
| Terjedelem: 1,1 ifm | |
| HU BFL XI.1015 | Hús és Zsíradék Hivatal iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1938-1948 | |
| Terjedelem: 0,62 ifm | |
| HU BFL XI.1016 | Húsipari Munkavállalók Termelő és Értékesítő Szövetkezete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1017 | Igmándi Keserűvíz Forrás cég iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1938-1949 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.1018 | Kartal Emil Bifarex Művek iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1932-1948 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.1019 | Kispesti-Pestszentlőrinci Sütőmunkások Beszerző, Termelő és Értékesítő Szövetkezete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1946 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1020 | Konzervgyár Rt. iratai (ld.: XXIX.908.) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.1022 | Központi Tejcsarnok Üzemeit Ellátó Sütőipari Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1944 | |
| Terjedelem: 1,4 ifm | |
| HU BFL XI.1024 | Magyar-Hollandi Margaringyárak Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1937 | |
| Terjedelem: 0,22 ifm | |
| HU BFL XI.1025 | Magyar Húsiparosok Szövetkezete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1933-1947 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1026 | Magyar Királyi Dohánygyár, Lágymányos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1887-1946.01 Megjegyzés: 1887-1946 | |
| Terjedelem: 0,68 ifm | |
| HU BFL XI.1028 | MIRA Gyógy- és Keserűvízforrás Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1949 | |
| Terjedelem: 0,29 ifm | |
| HU BFL XI.1029 | Nikostop Ipari és Kereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1938 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XI.1030 | Nikotex Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1866-1949 | |
| Terjedelem: 3,84 ifm | |
| HU BFL XI.1031 | Növényfeldolgozó Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1032 | Óbudai Kristályjéggyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1947 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XI.1033 | Olasz-Magyar Rizshántoló Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1947 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.1035 | Pátria Nagykanizsai Pótkávégyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1905-1943 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1036 | Schmidt és Császár Gőzmalom Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1892-1948 | |
| Terjedelem: 2,1 ifm | |
| HU BFL XI.1037 | Sütőipari Termelő és Értékesítő Szövetkezet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1038 | Stühmer Frigyes Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1906-1950 | |
| Terjedelem: 1,71 ifm | |
| HU BFL XI.1039 | Szandtner Károly és Fia Első Magyar Tésztaárugyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1907-1943 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1040 | Szénsavipar Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1925-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1041 | Glasner Ede Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1925-1945 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.1042 | Baronett Gyógynövénylikőr-, Rum- és Sósborszeszüzem Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1043 | Cadeau Csokoládégyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1943 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.1044 | Dikk Fidél és Társa Gyümölcs-, Főzelékkonzerv-, és Kávépótlékgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1942 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1045 | Első Soroksári Jéggyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910-1910 Megjegyzés: 1910- | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1046 | Gessler Siegfried Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1949 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.1047 | Hag Kávé Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1946 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1048 | Magyar Királyi Dohánygyár, Óbuda iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1890-1950 | |
| Terjedelem: 0,34 ifm | |
| HU BFL XI.1049 | Óbudai Szaharingyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.1050 | Pancsovai Gőzmalom Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1923 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XI.1051 | Pesti Hengermalom Társaság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1863-1922 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.1052 | Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalom Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875-1926 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.1053 | Seidner Miksa Rum- és Likőrgyár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1949 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.1054 | Soroksári Gőzmalom, Ledofsky Géza Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1905-1947 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1055 | Országos Közélelmezési Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1923 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1056 | Verseci Export Malomipar Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1922 Megjegyzés: 1922- | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1057 | Zentai Hengermalom Heszler és Társai Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1942 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.1058 | Zsófia Malom Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1926 Megjegyzés: 1926- | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1059 | Júlia Gőzmalom Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1924 [-1941] Megjegyzés: 1924- 1941-1942- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1081 | Corvin Mozgóképszínház iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1938 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1082 | Kamara Mozgóképszínház iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1944 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1084 | Magyar Nemzeti Apolló Mozgófénykép Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1943-1944 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.1085 | Pedagógiai Filmgyár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1936-1936 Megjegyzés: 1936- | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.1086 | Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1943 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XI.1101 | Állami Borforgalmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1949 | |
| Terjedelem: 0,07 ifm | |
| HU BFL XI.1102 | Apolló Antiquarium iratai (hiányzik) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.1103 | Asztag Terménykereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1940 Megjegyzés: 1940- | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1104 | Budanil Festékeladási Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1936-1940 | |
| Terjedelem: 3,36 ifm | |
| HU BFL XI.1105 | Jégárusító Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1947 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.1107 | Conserva Német-Magyar Terményforgalmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1938-1949 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.1108 | Corvin Áruház Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1951 | |
| Terjedelem: 0,13 ifm | |
| HU BFL XI.1109 | Del-Ka Cipőkereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1947 | |
| Terjedelem: 2,21 ifm | |
| HU BFL XI.1110 | Email Vas- és Zománcárukereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1914-1948 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| HU BFL XI.1111 | Exporco Húsipari Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1948 | |
| Terjedelem: 2,08 ifm | |
| HU BFL XI.1113 | Fém- és Gépkereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1947 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1115 | Ford Motor Rt. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1946 | |
| Terjedelem: 0,58 ifm | |
| HU BFL XI.1116 | Gróf Pálffy Palota Rt. iratai (ld.: XV.17.) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.1117 | Haas Fülöp és Fiai Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900-1948 | |
| Terjedelem: 1,07 ifm | |
| HU BFL XI.1118 | Heinrich A. és Fiai Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1776-1952 Megjegyzés: 1803-1949 | |
| Terjedelem: 9,67 ifm | |
| HU BFL XI.1118.a | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1776-1951 | |
| Terjedelem: 0,75 ifm | |
| HU BFL XI.1118.b | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1897-1948 | |
| Terjedelem: 0,8 ifm | |
| HU BFL XI.1118.c | Műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1892-1947 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.1118.d | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1948 | |
| Terjedelem: 3,32 ifm | |
| HU BFL XI.1118.e | Számviteli és pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1797-1952 | |
| Terjedelem: 4,56 ifm | |
| HU BFL XI.1119 | Hullámpapírértékesítő Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1942 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1122 | Karitex Szövet- és Divatáruforgalmi Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1945 Megjegyzés: 1945- | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1123 | Kochmeister Frigyes Utódai Gyógyszernagykereskedés iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1905-1943 | |
| Terjedelem: 0,23 ifm | |
| HU BFL XI.1124 | Kovácsoltvasművek Szindikátusának és Egészségügyi Cikkek Szindikátusának Nyilvántartási Irodája iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1942 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1125 | Közszükségleti Cikkekket Termelő és Értékesítő Szövetkezet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1126 | Lyra Hangszerkereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.1127 | Magyar Cső- és Vaskereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1944 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.1129 | Magyar Fedéllemezgyárak Bevásárló és Eladási Szövetkezete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1932-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1133 | Magyar Posta Értékcikk Raktára iratai (ld.: XI.1107.) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.1136 | Manno Kereskedelmi Cég iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1788-1951 | |
| Terjedelem: 20,23 ifm | |
| HU BFL XI.1138 | Meinl Gyula Kávébehozatali Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1909-1951 | |
| Terjedelem: 1,6 ifm | |
| HU BFL XI.1139 | Metro Nagykovácsi Üzletház iratai (ld.: XI.1352.) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.1140 | Moskovics Emil Technikai Textiláruk Nagykereskedése iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1949 | |
| Terjedelem: 1 ifm | |
| HU BFL XI.1141 | Műszaki Anyagárugyár és Kereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1909-1949 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1142 | Nafta Ásványolaj Kereskedelmi Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1946 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1143 | Országos Közélelmezési Rt. iratai (ld.: XI.1055.) (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1932 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1144 | Őrző-Záró Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1950 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1147 | Pleschl Kereskedelmi Vállalat iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1861-1871 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.1148 | Rédlich-féle Vaskereskedelmi cég iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1818-1849 | |
| Terjedelem: 3,44 ifm | |
| HU BFL XI.1149 | Rózsavölgyi és Társa Zeneműkereskedés iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1852-1944 Megjegyzés: 1910-1944 | |
| Terjedelem: 7,58 ifm | |
| HU BFL XI.1151 | Sternberg Hangszergyár, Hangszeripari és Kereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1949 Megjegyzés: 1929-1950 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1152 | Székely Albert Antiquarium iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1927 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1153 | Textilértékesítő Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1938 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1154 | Thallmayer Seitz Gyógyáru Nagykereskedés iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1876-1940 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1155 | Tiszaáru Kiviteli Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1944 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1157 | Vasgerendákat Árusító Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1947 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1158 | Vinarium Borkereskedelmi és Kiviteli Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1947 Megjegyzés: 1926-1948 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.1159 | Zománcedény Értékesítő Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1938-1940 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1160 | Filter- und Brautechnische Maschinenfabrik /Prága/ cég bp-i képviselete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1913-1914 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1161 | Konzervkereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1947 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.1163 | Magyar Termény- és Áruforgalmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1948 | |
| Terjedelem: 0,07 ifm | |
| HU BFL XI.1164 | Tengerentúli Finomított Olajok Behozatali Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1165 | Budafoki Hordókereskedelmi Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1950 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1166 | Camhi Avram és Dr Camhi József szőnyeg- és textilkereskedők iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1951 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.1167 | Dénes és Friedmann Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1944 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.1168 | Dőry Lajos üvegnagykereskedő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1169 | Durex Acél-, Fém- és Gépkereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-1948 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1170 | Ehall Márton Zongoraterme iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1930 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.1171 | Evolut Irodaszervező Vállalat iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1949 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.1172 | Festőiparosok Anyagbeszerző Szövetkezete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1173 | Fiumei Kávébehozatali Társaság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1948 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XI.1174 | Fratelli és Deisinger Kávé és Tea Behozatal Központja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1175 | Fűrészanyagok és Fakereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1949 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XI.1176 | Grausz Sándor Gabona- és Terményügynökség iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1937 | |
| Terjedelem: 0,3 ifm | |
| HU BFL XI.1177 | HexnerÜzletberendezési Vállalat iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1938-1948 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1178 | Kappel Frigyes Kereskedése iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1779-1930 | |
| Terjedelem: 1 ifm | |
| HU BFL XI.1179 | Arthur Koppel iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| Terjedelem: 0,07 ifm | |
| HU BFL XI.1180 | Kun Sándor nagykereskedő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1948 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1181 | Kutscher Szilveszter kárpitos-cipészkellékek iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1952 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1182 | Kül- és Belforgalmi Állatértékesítő Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1948 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1183 | Lana Kereskedelmi Rt. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1185 | Marnitz Zenei Központ iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1949 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.1186 | Maulis Ferenc Akusztikai Készülékeket Forgalmazó Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1950 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.1187 | Nemzetközi Waggonkölcsönző Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1906-1906 Megjegyzés: 1906- | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1188 | Pajor László autókereskedő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1189 | Párizsi Nagyáruház Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1943-1950 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1190 | Salamon és Dr. Bencze szőrmenagykereskedő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1948 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.1191 | Steinbach V. Kereskedelmi Képviselet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1911-1911 Megjegyzés: 1911- | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1192 | Strassmann Testvérek Rt. Henger- és Papírnagykereskedés iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1948 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1193 | Karl Thein Textil- és Divatárukereskedés iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1858-1861 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1194 | Toledó Acél Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1948 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1195 | Unio Színházüzemi és Színházépítő Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1926 Megjegyzés: 1926- | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1196 | Volunte Autómobilkereskedelmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1938-1948 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XI.1197 | Renold Ipari és Motorláncok Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1952 | |
| Terjedelem: 0,9 ifm | |
| HU BFL XI.1197.a | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1937-1952 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1197.b | Személyzeti és munkaügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1946-1952 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1197.c | Termelési és műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1937-1952 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1197.d | Kereskedelmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1952 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XI.1197.e | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1945-1952 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XI.1198 | Összetartás Gazdasági Szövetkezet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1936-1947 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.1201 | Autótaxi Budapesti Autómobilközlekedési Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1905-1950 | |
| Terjedelem: 2,94 ifm | |
| HU BFL XI.1202 | Autótaxi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941 Megjegyzés: 1941-1942 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.1203 | Általános Gépkocsiközlekedési Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1949 | |
| Terjedelem: 0,18 ifm | |
| HU BFL XI.1204 | Budapestvidéki Autóközlekedési Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1946 | |
| Terjedelem: 0,51 ifm | |
| HU BFL XI.1205 | Polgár, Lefkovics és Fekete Nemzetközi Szállítmányozók iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1933-1945 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.1206 | Turul Gépkocsiforgalmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1942 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.1207 | Budapesti Autófuvarozási Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1935 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1212 | Budapest-Péceli Hév iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1909-1913 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1251 | Ruszwurm Cukrászda iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1883-1890 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.1252 | Császárfürdő Kegyes Alapítvány iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1848-1949 | |
| Terjedelem: 2,8 ifm | |
| HU BFL XI.1253 | Királyfürdő Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910-1948 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.1254 | Szent Lukács Gyógyfürdő Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1946 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1255 | Traveller Utazási Iroda Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1948 | |
| Terjedelem: 0,17 ifm | |
| HU BFL XI.1302 | Büchler és Társa Banküzlet Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1949 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XI.1303 | Csepeli Takarékpénztár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1950 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.1304 | Dörge Frigyes Bank Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1949 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.1305 | Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1877-1879 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1306 | Első Pestújhelyi Takarékpénztár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1949 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XI.1307 | Kiss Károly és Társa Bank Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1908-1950 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.1308 | Magyar Tisztviselők Takarékpéztára Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1949 | |
| Terjedelem: 0,16 ifm | |
| HU BFL XI.1309 | Óbudai Takarékpénztár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1867-1871 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1310 | Óbuda-Ujlaki Takarékpénztár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1949 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1312 | Újpesti Takarékpénztár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1948 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1313 | Pesterzsébeti Takarékpénztár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1947 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| HU BFL XI.1314 | Budapesti Giro- és Pénztáregylet Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1942 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1315 | Ipari és Kereskedelmi Bank Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1943 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1316 | Mercur Váltóüzlet Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1942 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1317 | Török A. és Társa Bankház Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1915-1950 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1351 | Állatforgalmi Rt. (ld.: XI.1182.) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.1352 | Fővárosi Alkalmazottak Jóléti Szövetkezete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| Terjedelem: 3,75 ifm | |
| HU BFL XI.1353 | Fővárosi Tisztviselők Magánjellegü Takarék és Előlegezési Szövetkezete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1886-1911 | |
| Terjedelem: 0,45 ifm | |
| HU BFL XI.1354 | Hazai Áruhitelintézet Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1355 | Hitelintézetek Szövetkezete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1941 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1356 | Albertfalvai Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1949 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1357 | Békásmegyeri Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1949-1951 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1358 | Budafoki Hitelintézet Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1950 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1359 | Csepeli Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1951 | |
| Terjedelem: 0,95 ifm | |
| HU BFL XI.1360 | Csillaghegyi Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1952 | |
| Terjedelem: 0,4 ifm | |
| HU BFL XI.1361 | Erzsébetfalvai Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1911-1923 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.1362 | Kispesti Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1943-1950 | |
| Terjedelem: 0,71 ifm | |
| HU BFL XI.1363 | Kőbányai Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1949 | |
| Terjedelem: 0,22 ifm | |
| HU BFL XI.1364 | Nagytétényi Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1949 | |
| Terjedelem: 0,18 ifm | |
| HU BFL XI.1365 | Pesterzsébeti Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1952 | |
| Terjedelem: 1,68 ifm | |
| HU BFL XI.1366 | Pesthidegkúti Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1950 | |
| Terjedelem: 0,18 ifm | |
| HU BFL XI.1367 | Pestimrei Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1931-1952 | |
| Terjedelem: 0,42 ifm | |
| HU BFL XI.1368 | Pestlőrinci Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1931-1952 | |
| Terjedelem: 0,71 ifm | |
| HU BFL XI.1369 | Pestújhelyi Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1931-1952 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| HU BFL XI.1370 | Rákoscsabai Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1949 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1371 | Rákosfalvai Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1949 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.1372 | Rákoshegyi Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1373 | Rákospalotai Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1952 Megjegyzés: (1935) 1942-1948 | |
| Terjedelem: 0,45 ifm | |
| HU BFL XI.1374 | Rákosszentmihályi Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1949-1950 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1375 | Sashalom Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1952 | |
| Terjedelem: 0,13 ifm | |
| HU BFL XI.1376 | Soroksári Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1952 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XI.1377 | Újpesti Hitelintézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1952 | |
| Terjedelem: 0,42 ifm | |
| HU BFL XI.1401 | Állami Pincegazdaság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1947 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1402 | Borpalota Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1948 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1403 | Dunamenti Gazdasági Szövetkezet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1947 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.1405 | Granifer Mezőgazdasági Magtermelő és Kereskedelmi Kft. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1949 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XI.1501 | Ister Magyar Vízmű Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1907-1950 | |
| Terjedelem: 11,8 ifm | |
| HU BFL XI.1502 | Wekerle Állami Munkástelep Vízműve iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1908-1948 | |
| Terjedelem: 4,63 ifm | |
| HU BFL XI.1502.a | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1909-1948 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.1502.b | Személyzeti iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1916-1948 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.1502.c | Építési, műszaki, termelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1908-1948 | |
| Terjedelem: 3,38 ifm | |
| HU BFL XI.1502.d | Anyagbeszerzési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1909-1948 | |
| Terjedelem: 0,62 ifm | |
| HU BFL XI.1502.e | Pénzügyi, könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1911-1948 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.1503 | Csepel község Vízműve iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1949 | |
| Terjedelem: 3,75 ifm | |
| HU BFL XI.1503.a | Csepel Községi Vízmű létesítésére és működésére vonatkozó iratok. (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1930-1936 | |
| Terjedelem: 0,72 ifm | |
| HU BFL XI.1503.b | Iktatott iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1934-1949 | |
| Terjedelem: 1,8 ifm | |
| HU BFL XI.1503.c | Számnélküli iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1927-1949 | |
| Terjedelem: 1,23 ifm | |
| HU BFL XI.1504 | Budafok m. város Vízműve iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1902-1949 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XI.1505 | Budapest Székesfőváros Vízművei iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1868-1975 | |
| Terjedelem: 122.30 ifm + 1631,11 MB tif fájl | |
| Másolatok: A 698. dobozban tárolt terveket és térképeket digitális másolattal kell kiszolgálni. | |
| HU BFL XI.1506 | Budapest Székesfőváros Csatornázási Művek iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1953 | |
| Terjedelem: 0,16 ifm | |
| HU BFL XI.1507 | Budapest Székesfőváros Gázművei iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1879-1993 | |
| Terjedelem: 152,5 ifm | |
| HU BFL XI.1508 | Magyar Villamossági Rt. iratai (hiányzik) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XI.1509 | Budapest Székesfőváros Elektromos Művei iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1893-1959 | |
| Terjedelem: 57,54 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.1510 | Budai Közúti Vaspálya Társaság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1866-1879 Megjegyzés: 1866-1881 | |
| Terjedelem: 5,13 ifm | |
| HU BFL XI.1510.a | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1867-1878 | |
| Terjedelem: 1,56 ifm | |
| HU BFL XI.1510.b | Jogi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1866-1878 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1510.c | Pályafenntartási iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1867-1879 | |
| Terjedelem: 0,33 ifm | |
| HU BFL XI.1510.d | Személyzeti iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1867-1878 | |
| Terjedelem: 0,9 ifm | |
| HU BFL XI.1510.e | Pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1867-1879 | |
| Terjedelem: 2,22 ifm | |
| HU BFL XI.1511 | Budapesti Közúti Vaspálya Társaság iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1868-1925 Megjegyzés: 1870-1933 | |
| Terjedelem: 12,38 ifm | |
| HU BFL XI.1511.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1871-1920 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.1511.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1894-1920 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1511.c | Végrehajtó Bizottság iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1903-1908 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1511.d | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1868-1924 | |
| Terjedelem: 0,63 ifm | |
| HU BFL XI.1511.e | Jogügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1901-1925 | |
| Terjedelem: 6,1 ifm | |
| HU BFL XI.1511.f | Baleseti iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1903-1921 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XI.1511.g | Személyzeti iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1868-1925 | |
| Terjedelem: 0,44 ifm | |
| HU BFL XI.1511.h | Pályafenntartási és építási iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1879-1923 | |
| Terjedelem: 2,03 ifm | |
| HU BFL XI.1511.i | Forgalmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1893-1918 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1511.j | Pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1895-1920 | |
| Terjedelem: 0,18 ifm | |
| HU BFL XI.1511.k | Vegyes iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1870-1920 | |
| Terjedelem: 1,6 ifm | |
| HU BFL XI.1512 | Budapesti Villamos Városi Vasút iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1882-1931 | |
| Terjedelem: 16,41 ifm | |
| HU BFL XI.1512.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1892-1918 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1512.b | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1892-1918 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1512.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1882-1923 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL XI.1512.d | Jogügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1889-1922 | |
| Terjedelem: 4,52 ifm | |
| HU BFL XI.1512.e | Személyzeti osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1886-1918 | |
| Terjedelem: 0,55 ifm | |
| HU BFL XI.1512.f | Baleseti osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1900-1919 | |
| Terjedelem: 7,32 ifm | |
| HU BFL XI.1512.g | Pályafenntartási és építési osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1889-1922 | |
| Terjedelem: 1,56 ifm | |
| HU BFL XI.1512.h | Forgalmi és kereskedelmi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1892-1918 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1512.i | Pénzügyi és könyvelési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1890-1929 | |
| Terjedelem: 0,18 ifm | |
| HU BFL XI.1512.j | Vegyes iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1895-1931 | |
| Terjedelem: 1,44 ifm | |
| HU BFL XI.1513 | Budapesti Villamos Városi Vasút Nyugdíjegylete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1895-1919 | |
| Terjedelem: 0,96 ifm | |
| HU BFL XI.1514 | Budapest-Újpest-Rákospalotai Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1887-1950 | |
| Terjedelem: 2,28 ifm | |
| HU BFL XI.1514.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1920-1947 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1514.b | Igazgatósági-felügyelőbizottsági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1917-1946 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1514.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1894-1950 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.1514.d | Jogügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1900-1950 | |
| Terjedelem: 0,54 ifm | |
| HU BFL XI.1514.e | Személyzeti iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1894-1946 | |
| Terjedelem: 0,42 ifm | |
| HU BFL XI.1514.f | Balesetvizsgálati iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1899-1918 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.1514.g | Pályafenntartási iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1887-1948 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.1514.h | Pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1901-1943 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1515 | Budapestvidéki Villamos Közúti Vasút Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1893-1917 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.1516 | Ferenc József Földalatti Vasút Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1893-1947 | |
| Terjedelem: 0,96 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: 1894-1896-között építette a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság és a Budapesti Villamos Városi Vasút a Fővárosi Tanács engedélyleírata alapján. 1896-ban kezdte meg működését, Vörösmarthy / Gizella/-tér és a Városliget között az úttest alatti kéregvasút. Önálló Rt-ként üzemelt Ferenc József Földalatti Villamos Vasut Rt.- néven 1918-ig, amikor - közlekedési vállalatok köztulajdonba vételekor - a BEVV-kezelésébe került. 1923-elején ismét önálló lett, majd 1923 végétől a BSZKRT kezelésében működött tovább. Formai önállósága 1950-ben szűnt meg. | |
| HU BFL XI.1516.a | Közgyűlési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1897-1944 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1516.b | Felügyelőbizottság iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1894-1947 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1516.c | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1894-1940 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1516.d | Pályafenntartási és forgalmi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1893-1934 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.1516.e | Pénzügyi és könyvviteli iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1910-1929 | |
| Terjedelem: 0,19 ifm | |
| HU BFL XI.1516.f | Személyzeti osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.1516.g | Vegyes iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1914-1947 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1517 | Budapesti Egyesített Városi Vasutak iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1891-1925 [1886-1943] Megjegyzés: 1886-1933 | |
| Terjedelem: 9,35 ifm | |
| HU BFL XI.1517.a | Igazgatósági iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1919-1921 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1517.b | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1918-1923 | |
| Terjedelem: 0,38 ifm | |
| HU BFL XI.1517.c | Jogügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1909-1925 [1897-1933] | |
| Terjedelem: 3,66 ifm | |
| HU BFL XI.1517.d | Baleseti osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1918-1924 | |
| Terjedelem: 3,98 ifm | |
| HU BFL XI.1517.e | Személyzeti osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1918-1923 [1886-1943] | |
| Terjedelem: 0,55 ifm | |
| HU BFL XI.1517.f | Pályafenntartási osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1891-1930 [1891-1930] | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.1517.g | Forgalmi és kereskedelmi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1910-1923 [1910-] | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1517.h | Pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1918-1923 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XI.1519 | Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1873-1999 Megjegyzés: 1887-1950 | |
| Terjedelem: 144,86 ifm | |
| HU BFL XI.1519.a | Közgyülési iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1949 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.1519.b | Elnöki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1929-1949 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XI.1519.c | Igazgatási iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1922-1949 | |
| Terjedelem: 3,6 ifm | |
| HU BFL XI.1519.d | Végrehajtó bizottság iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1923-1934 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XI.1519.e | Felügyelőbizottság iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1936-1948 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.1519.f | Közlekedési bizottság iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1949 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1519.g | Üzempolitikai bizottság iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1931-1949 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XI.1519.h | Ügyvezetőségi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1887-1952 | |
| Terjedelem: 28,62 ifm | |
| HU BFL XI.1519.i | Jogi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1915-1953 | |
| Terjedelem: 35,64 ifm | |
| HU BFL XI.1519.j | Személyzeti és munkaügyi osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1882-1949 | |
| Terjedelem: 8,04 ifm | |
| HU BFL XI.1519.k | Balesetvizsgálati osztály iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1924-1945 | |
| Terjedelem: 13,56 ifm | |
| HU BFL XI.1519.l | Statisztikai üzemellenőrzési és anyaggazdálkodási iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1949 | |
| Terjedelem: 2,28 ifm | |
| HU BFL XI.1519.m | Műszaki iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1887-1949 | |
| Terjedelem: 4,59 ifm | |
| HU BFL XI.1519.n | Forgalmi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1911-1949 | |
| Terjedelem: 2,88 ifm | |
| HU BFL XI.1519.o | Pénzügyi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1919-1950 | |
| Terjedelem: 7,99 ifm | |
| HU BFL XI.1519.p | A BSZKRT-nál működött egyesületek és pártok iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1925-1949 | |
| Terjedelem: 0.70 ifm | |
| HU BFL XI.1519.r | Hírlapgyűjtemény (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1873-1949 | |
| Terjedelem: 10,76 ifm | |
| HU BFL XI.1519.s | Rendezetlen iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1887-1999 | |
| Terjedelem: 23,6 ifm | |
| HU BFL XI.1520 | Budapesti Helyiérdekű Vasutak Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1880-1952 | |
| Terjedelem: 28,64 ifm | |
| HU BFL XI.1521 | Budapest-Szentlőrinci Helyiérdekű Villamos Vasúti Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1886-1947 | |
| Terjedelem: 2,49 ifm | |
| HU BFL XI.1522 | Haraszti-Ráckevei Helyiérdekű Vasút Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1894-1943 Megjegyzés: 1892-1943 | |
| Terjedelem: 0,86 ifm | |
| HU BFL XI.1523 | Budapest-Budafoki Helyiérdekű Vasút Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1894-1948 Megjegyzés: 1894-1948 (1960) | |
| Terjedelem: 2,72 ifm | |
| HU BFL XI.1524 | Svábhegyi Fogaskerekű Vasút iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1873-1953 | |
| Terjedelem: 0,21 ifm | |
| HU BFL XI.1525 | Budai Hegypálya /Sikló/ Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1898-1947 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| HU BFL XI.1526 | Fővárosi Autóbuszüzem és jogelődeinek iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1967 | |
| Terjedelem: 1,45 ifm | |
| HU BFL XI.1527 | Fővárosi Villamosvasút iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1949-1965 | |
| Terjedelem: 21,04 ifm | |
| HU BFL XI.1528 | Fővárosi Vasútépítő Vállalat iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1949-1952 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XI.1529 | Kunszentmiklós-Dunapataji Helyiérdekű Vasút iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1932 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1530 | Budapest-Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1949 | |
| Terjedelem: 25,68 ifm | |
| HU BFL XI.1531 | Budapest Székesfővárosi Vásárpénztár Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1932-1932 Megjegyzés: 1932- | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1532 | Budapest Székesfővárosi Kisipari Hitelintézet Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1950 | |
| Terjedelem: 3,36 ifm | |
| HU BFL XI.1533 | Budapest Székesfővárosi Állatvásár és Pénzforgalmi Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1947 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XI.1534 | Fővárosi Állatvásári és Közvágóhídi Intézőségek iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1903-1950 | |
| Terjedelem: 2,31 ifm | |
| HU BFL XI.1535 | Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusitó Üzeme iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1911-1951 | |
| Terjedelem: 12,12 ifm | |
| HU BFL XI.1536 | Budapest Székesfőváros Községi Lóhúsüzeme iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1905-1948 | |
| Terjedelem: 22,44 ifm | |
| HU BFL XI.1537 | Budapest Székesfőváros Községi Kenyérgyára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1909-1948 | |
| Terjedelem: 0,86 ifm | |
| HU BFL XI.1538 | Közért NV. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1950 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1539 | Községi Lóhúsüzem a Közért kezelésében iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1948 Megjegyzés: 1948- | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| HU BFL XI.1541 | Budapest Székesfővárosi Gyógyfürdői és Gyógyforrásai Központi Igazgatósága iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1909-1950 Megjegyzés: (1909)1927-1947(1950) | |
| Terjedelem: 1,96 ifm | |
| HU BFL XI.1542 | Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1949 | |
| Terjedelem: 20,58 ifm | |
| HU BFL XI.1543 | Gellért /Sáros/ Fürdő és Szálló iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1911-1951 | |
| Terjedelem: 1,9 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XI.1544 | Széchenyi Gyógyfürdő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1932-1951 | |
| Terjedelem: 0,11 ifm | |
| HU BFL XI.1601 | Fővárosi Vásárcsarnok Községi Vállalat iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1949 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XI.1651 | Budapest Székesfőváros Községi Temetkezési Intézet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1931-1934 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XI.1701 | Budapest Közúti Vaspálya Társaság Nyugdíjintézete iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1873-1920 Megjegyzés: 1873-1920 (1927) | |
| Terjedelem: 1,02 ifm | |
| HU BFL XI.1702 | Ferenc József Földalatti Vasút Rt. Nyugdíjalapja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1905-1948 | |
| Terjedelem: 0,23 ifm | |
| HU BFL XI.1703 | Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. Nyugdíjalapja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1948 | |
| Terjedelem: 3,72 ifm | |
| HU BFL XI.1704 | NOVA Közlekedési és Ipari Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1933 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| HU BFL XI.1705 | Budafoki Villamossági Rt. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1897-1947 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XI.1706 | Haas és Somogyi cég munkakönyvek gyűjteménye iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1892-1950 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XI.1751 | Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár Rt. Elismert vállalati nyugdíjpénztára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-1951 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XI.2000 | Gazdasági iratok gyűjteménye (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1901-1989 | |
| Terjedelem: 1,19 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet |
