 |
Budapest Főváros Levéltára fond- és állagjegyzéke |
|
Budapest Főváros Levéltára fond- és állagjegyzéke |
| HU BFL XIII.1 | A Hinka család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1761-1919 | |
| Terjedelem: 0,44 ifm | |
| Tartalom: Hinka József iratai személyi és családi okmányokat, ügyvédi meghatalmazásokat, jelentősebb perekben készített elaborátumokat (pl. gr. PÁLFFY Ferdinánd csődpere, 1836), a Magyar Borismertető Egyesületre vonatkozó emlékeket (budai borok, export Angliába, szervezkedés 1836-1841), a kamarának tett előterjesztéseket, THALHERR Mihály altábornagy bárói oklevelét (1843), levelezést (főleg FEYES Antal kir. ügyigazgatóval, részben HORTVÁTH Istvánnal) és nyugtákat tartalmaznak. Ezek mutatják, hogy H.József Pestre költözött. Ifj. Hinka József irataiban a személyi iratok dominálnak (számos kérvényének mellékletei), emellett érdekesek TOLDY Ferenc saját kezű levelei, az 1848-as választási és országgyűlési belépők, igazolványok, két kézirat GARIBALDIról és a hazai politikai helyzetről (1860) és esküdtszéki meghívói (1868, 1870.) Hinka László iratai elsősorban személyi iratok, de igen becses anyag van bennük a pécsi püspöki és káptalani uradalmak vagyonkezelésére vonatkozólag is (pl. a régi iratjegyzékek). Hinka Miklós iratai személyes természetűek. A pécsi HINKA-iroda ügyvédi iratai között jelentősek a püspöknádasdi Szentháromság-szobor építésével kapcsolatos számlák és periratok (1900-as évek), a Pécsi Jótékony Nőegylet házépítésének dokumentumai (1905-1907), a Caflisch-ügyben mellékelt, a pécsi fogház udvari frontját ábrázoló fénykép (1910), valamint a Jánd község legelőjével kapcsolatos iratváltás (1912). A többi per jelentéktelen, de a legifjabb H. gyámi rendelvényeivel kapcsolatban számos budapesti árvára vonatkozó adat található itt (utoljára a Tanácsköztársaság évéből). Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A fond négy jogász-generáció személyi és ügyvédi iratait tartalmazza. HINKA József, id. (1781-1847?) HINK Antal budai postahivatali tiszt és PLECHNER Rozália fia, 4 évesen árván maradt. Nagybátyja, HINKA János nevelte, tőle ered a családnév később használt alakja. H.József 1800-ban a pesti egyetemen szerzett jogi diplomát, 1801-ben táblai jurátus volt, 1802-ben fél évig az országgyűlés jegyzője. 1806-ban tett ügyvédi vizsgát a pesti királyi táblán. 1810-ben a Magyar Kamaránál, 1812-ben ezen kívül a Helytartótanácsnál kapott ágensi kinevezést. SOMMERER Annát vette feleségül, akinek családja (THALHERR) 1843-ban báróságot kapott. 1815-ben a telki apátság ügyésze lett, emellett hosszú ideig az óbudai uradalom úriszékén ülnökölt. 1847-ből van róla az utolsó emlék. HINKA József, ifj. (1815-1882?), az előbbi fia, a pesti egyetemen végzett jogot, 1838-ban ügyvédi, 1841-ben váltóügyvédi diplomát szerzett. Saját költségén vett részt az 1839-40-es és 1844-i országgyűlésen. 1841-ben házasságra lépett KOLLER Eleonórával. Többször kísérletezett a pesti váltótörvényszéken, a királyi ügyigazgatóságnál, 1848-ban az országgyűlésnél (mint könyv- és irattárnok), 1849-ben a pesti cs.kir. törvényszéken állást kapni, de mindössze az óbudai úriszék ülnöki tisztét és a telki apátság ügyészségét vehette át apjától. 1848-ban nemzetőr volt, de gyenge fizikumára hivatkozva nem vonult be. Sógora, TOLDY (SCHEDEL) Ferenc, HINKA Mária férje, támogatta kéréseit. 1851-ben kisgítő ügyésznek nevezték ki a kincstári ügyigazgatósághoz, az utódszerv (Finanzprokuratur) szolgálatában maradt 1856-ig. Az ügyvédi gyakorlatfolytatására vizsga nélkül kapott engedélyt. 1858-ban TOLDY intenzív támogatásával a Magyar Tudományos Akadémia rendes ügyészévé választotta, de az egri káptalan ügyészségéért kétszer is hiába folyamodott. HINKA László (1845-1915.), az előbbi fia, pesti jogi tanulmányok után 1868-ban a Finanzprokuratur ügyésze, 1870-ben a pozsonyi pénzügyi ügyészség főnöke, 1875-ben a budapesti kincstári jogügyigazgatóság előadója, ill. osztályvezetője, 1878-ban (az előbbiekről lemondva) a pécsi püspöki uradalom főügyésze, egyházmegyei alapítványi ügyész, később még pécsi képtalani ügyész is lett. Ezeket az állásokat 1911-ben történt nyugdíjazásáig töltötte be. 1872-ben KOLLER Adalbertát vette feleségül. 1882 elején vonult vissza az ügyvédi gyakorlattól. HINKA Miklós (1877-), H.László fia, jogi tanulmányai után 1905-ben tett ügyvédi vizsgát és Pécsett folytatta atyja ügyvédi gyakorlatát. 1913-ban Budapestre költözött, itt (előbb ideiglenes minőségben) a fővárosi árvaszék segédfogalmazójává nevezték ki. Ilyen természetű működésének 1919-ig van nyoma. További pályájáról nem tudunk. Felesége Szombathelyi Margit. | |
| Hozzáférés és használat: Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.1.1 | Hinka József személyes és ügyvédi iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1761-1849 | |
| HU BFL XIII.1.2 | Ifj. Hinka József személyes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1818-1875 | |
| HU BFL XIII.1.3 | Hinka László személyes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1845-1916 | |
| HU BFL XIII.1.4 | Hinka Miklós személyes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1884-1919 | |
| HU BFL XIII.1.5 | A pécsi Hinka ügyvédi (Hinka László és Hinka Miklós) iroda ügyeinek iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906-1919 | |
| HU BFL XIII.2 | A Dietrich család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1770-1942 | |
| Terjedelem: 0,56 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A DIETRICH-család erdélyi szász eredetű, Szebenben volt birtoka. Az iratokból ismert ős, D.János evangélikus lelkész (Pfarrer in Grosau), 1808 előtt halt meg. (Felesége: Johanna Regina von SCHARFENBACH). Hat gyermekük közül D.Sámuel posztókészító vitte tovább a családot (felesége: Josepha Susanna GRAU, meghalt 1830.). Nekik két lányuk és két fiuk volt: az idősebb fiú, Carl Samuel 1846-ban teológiai kandidátus, a fiatalabb, Samuel Adolf (sz.1829.) 1882-ben tábornoki rangot viselt. Az utóbbinak és SCHULTE Júliának 1874-ben kötött házasságából származott D.Richárd (1916-ban hadnagy), D.Miksa (1878-1918. kapitány, elmebeteg lett), és D.Alfréd, akinek kezén az iratok fennmaradtak. Féltestvérük, D.Adolf 1917-ben a magyar kereskedelmi minisztérium tanácsosa volt. Az iratok a család erdélyi birtokaira és idősebb tagjaira vonatkozó szórványos darabokon kívül elsősorban D.Alfréd pályájára és katonai-diplomáciai működésére vonatkoznak. Ő 1877-ben született, 1907-ben az adriai flottánál sorhajóhadnagy, 1917-ben korvettkapitány, 1918-ban a hadsereg-parancsnoksághoz beosztott admirális vezérkari főnöke, és mint ilyen, HORTHY Miklós tiszttársa volt. A békekötés után alkalmasint ennek köszönhette, hogy 1921-ben a m. kir. folyamrendésze- ti hatóság vezetője, az 1930-as években pedig rendkívüli és meghatal- mazott miniszter lett. 1942-ben még élt. Az ő múltjáról tájékoztat a hadihajók gyakorlataira, a Laudon - Zrinyi és a Nautilus összeütközésére, az Árpád hadihajón kitört ten- gerész-zendülésre, a Cortellazzo-i afférra, Franz von KEIL viceadmi- rális parancsnoki működésére vonatkozó néhány dosszié. A fegyverszü- net, ill. a trianoni béke utáni időből való iratai között vannak a Szerb-Horvát-Szlavon Nemzeti Tanácsnak átadott hajók jegyzéke (1918. okt. 31.), a pólai katonai felszámoló hivatal és az államközi hazaszállító hivatal, a Magyar Hadihajózás Műszaki Hivatala, a HM hadihajós csapatfelügyelő hivatali iratai (1919-1920), a magyar- jugoszláv és magyar-román határmegállapító bizottság töredékes iratai, a magyar-román vízügyi rendezésre vonatkozó iratok, az 1923-i letenyei magyar-jugoszláv határincidens vizsgálati jegyzőkönyve (1921-1923). Az 1930-as évek emlékei a Paraguay-i komphajózásra vonatkozó tanulmány, a Vaskapu-bizottság jegyzőkönyve (1934-1935) és a Kárpát-Dunamedence Vízügyi Bizottságának megalakítására vonatkozó iratok (1939-1940). Érdekes egy 1913-i bizalmas jelentés a francia flottáról. D.Alfréd atyjának, Sámuel Adolfnak katonai szolgálatát tükrözteti a 79.gyalogezred 1.századának tiszti parancskönyve (állomáshelyei: Bécs, Pozsony, Laibach), s az ennél sokkal jelentősebb levelezőkönyv és parancskönyv, amely az 1865-1866-ban Mexikóban harcoló osztrák és belga "önkéntesek" Pueblo-hoz (Brazília) tartozó orizabai helyőrségé- ben keletkezett. D.Sámuel Adolf itt I.o.kapitányi, majd őrnagyi rangban szolgált. Az anyagot a Nagyszebenben maradt alkalmazottal való levelezés, valamint újságkivágások, korabeli uralkodókról készített képek egészítik ki. Készítette: Bónis György Bp. 1965. | |
| HU BFL XIII.3 | A gróf Lazánszky család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1809-1848 | |
| Terjedelem: 0.14 ifm | |
| Szervtörténet: A Csehországban birtokos, de Magyarországgal is sokféle rokoni és vagyonjogi kapcsolatba került gr. LAZÁNSZKY család két XIX.századi generációjának személyi és birtokügyi iratai kerültek - ma már meg nem állapítható ügyvéd hagyatékából - a Buda városi levéltárba. Az iratok a következő részekből tevődnek össze: 1.) Az 1809. március 16-án elhunyt gr.LAZÁNSZKY Miksa ezredesnek, Breitenstein váruradalom birtokosának (Plzen körzete) bonyodalmas hagyatéki pere, amely részben a prágai iudicium delegatum militare mixtum, részben a csehországi országos bíróság előtt folyt. Az örökhagyónak feleségétől, gr.TRAUTMANNSDORF Antóniától három gyermeke maradt: József, Teréz és Miksa. A gyermekek gyámságát L.János, a csehországi Landrecht elnöke viselte, hagyatéki ügyüket GLÜCKSELIG dr. képviselte. Az iratok az örökhagyó végrendeletét, hagyatéki leltárakat, bírósági határozatokat, beadványokat, költség-jegyzékeket, nyugtákat foglalnak magukban. 2.) L.József cserneki MARKOVICH Antóniát vette feleségül, aki anyja révén a gr.DŐRY-örökösök egyike volt. Ezen az úton került a családi iratok közé gr.DŐRY Gábor örököseinek (köztük BUTLER Jánosné DŐRY Katalinnak és MARKOVICH Antalné DŐRY Teréziának 1810-i eredeti osztálylevele, valamint a MARKOVICH-család vagyonjogi iratainak egy része. Itt található a LAZÁNSZKYAK Strzesmitz uradalmának leírása, becslése, néhány építési terve, a Heves megyei Erdőtelek úrbér- rendezése (1846), és több magyarországi birtok (Csernek, Girincs, Körössebes) történetét megvilágító több peres irat. 3.) L.Józsefhez és feleségéhez intézett családi és egyéb természetű levelek, ill. a gróf leveleinek fogalmazványai. A levélírók közül jelentősek BUTLERNÉ DŐRY Katalin, Frantz EGGER bécsi és BENYOVSZKY Péter pesti ügyvéd, Carl FACCHINI perbeli ellenfél, és keresztnévvel jelzett L-rokonok. Tárgyuk elsősorban a DŐRY- és MARKOVICH-javak perlése és értékesítése. 4.) L.Miksának, az ezredes fiának 1828-1830 közti prágai jogi tanulmányaira, majd 1831-től gyalogos zászlósként, 1832-től a negyvenes évek derekáig ulánus hadnagyként, végül kapitányként teljesített katonai szolgálatára vonatkozó iratok. Ezrede, a 4.ulánus- ezred Nyíregyházán, Debrecenben, Nagyváradon is állomásozott. L.Miksa szolgálati és személyes feljegyzései a lovaskiképzés módját is megvilágítják, továbbá több ezredparancsot, vázlatot, zsoldlevelet stb is tartalmaznak. 5.) Az osztrák polgári törvénykönyvből készített kéziratos kivonatok, nyilván a hagyatéki perek céljára íródtak. 6.) Versek, francia nyelvgyakorláshoz készített jegyzetek, receptek, gyászjelentések egészítik ki a család meglehetősen vegyes iratait. Készítette: Bónis György Bp. 1966. | |
| HU BFL XIII.4 | A Lind család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1814-1837 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Lind Márton budafoki lakosnak (meghalt 1809-ben) és feleségének, Kleinpeter Anna Máriának Franciaországba és az USA-ba (New Orleans) szakadt örökösei 1837-ben szüleik hagyatékának megszerzésére meghatalmazást adtak Hinterhölzl Lipót bécsi ügyvédnek. Az iratok eredeti okmányok, a külföldön meghalt gyermekeknek Wanzenauban (Strassburg kerület) kiállított halotti bizonyítványai, ill. családi bizonyítványok New Orleansból. Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Lind Márton budafoki lakos (meghalt 1809-ben); felesége Kleinpeter Anna Mária; gyermekeik: 1.) Antal (1797-1814, elhunyt Wanzenauban); 2.) Apollónia (1802-1820, elhunyt uo.); 3.) Mihály strassburg kerület- beli kötélgyártó, ill. mint katona: utász (1837-ben még élt); 4.) Ker.János (1805-?) New Orleans-i lakos; 5.) Susanna Gemella (1797-?), MATHIS Józsefné, uo. lakos. (1837-ben mindkettő még élt.) | |
| HU BFL XIII.5 | A Prückler család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1830-1888 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: Az iratok egy pesti polgárcsalád három generációjától származnak. Prückler Józseftől (1778-1848, pékmester és választott polgár) vándoréveit töltő fiához intézett néhány levele, továbbá hagyatéki leltára és a hagyatékról tett elszámolás maradt fenn. Fiát, Prückler Jánost (1816-1897) nyomon követhetjük iskolai tanulmányaitól kezdve vándorévein, soproni és bécsi tartózkodásán át addig, míg kovácsmester és állatorvos, ferencvárosi esküdt és közegészségügyi felügyelő lesz. János fia, Prückler József (1845-1876) kereskedelmi iskolát végez, segédlevelet kap, majd fűszer- és gyarmatáru-kereskedést nyit Pesten. Szervtörténet: Szervezet | |
| HU BFL XIII.5.1 | Prückler József iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1848-1855 | |
| HU BFL XIII.5.2 | Prückler János iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1830-1886 | |
| HU BFL XIII.5.3 | Ifj. Prückler József iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1861-1876 | |
| HU BFL XIII.5.4 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1836-1839 | |
| HU BFL XIII.6 | A báró Chollich család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1839-1889 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: B. Csollich Nikétász cs.kir.tábornok és nővére, Csollich Cecilia budai ingatlanaira vonatkozó szerződések, osztálylevelek, beadványok, peres iratok és egy adókönyvecske. Az iratanyag zömét a Kalmárffy Ignáctól leányágon a Csollich-családra szállt budapest-ferenchalmi ingatlanra vonatkozó iratok teszik ki. Készítette: Bónis György Budapest 1964. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: b. Chollich Nikétász (1811-1894)Hatáskör és feladat: b. Chollich Nikétász (1811-1894) | |
| HU BFL XIII.7 | A Mátéka (Matyéka) család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1850-1951 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Tartalom: A fondban kisebb részt tesznek ki a Matyéka elődökre, illetve Matyéka Károlyra vonatkozó iratok és családi fényképek, a döntő részt Mátéka Béla idegenforgalmi szakmai tevékenységének iratai – javaslatai, nyomtatott prospektusai, illetve cikkei – alkotják. Ezen iratoknak a Horthy-korszak budapesti idegenforgalmára nézve jelentős forrásértéke van. Szervtörténet: A Matyéka család 1800 körül vándorolt be Csehországból. Matyéka Éliásnak és feleségének szatócsüzlete volt a budai Várban. Fiuk, Matyéka Károly (1857–1929) tanári oklevelet szerzett, ugyanakkor mint Huber Károly tanítványa magas fokra jutott a hegedűművészetben is. 1879 és 1881 között Párizsban élt, bejáratos volt Munkácsy Mihályhoz, titkára lett a Párizsi Magyar Egyesületnek. 1882-től Déván, 1885-től Brassóban töltött be tanári állást. 1895-től a budapesti Nagymező utcai felsőkereskedelmi iskolában tanított, s mint címzetes igazgató vonult nyugdíjba. Matyéka Károly fia, Béla (1891–?) már a Mátéka családnevet használta. Budapesten elvégezte a Kereskedelmi Akadémiát, majd jogi tanulmányokat folytatott. 1911 és 1913 között mint hegedűs és karnagy angol és amerikai társaságok hajóin járta be a fél világot. 1916-tól a MÁV-nál dolgozott fogalmazóként, 1919 és 1921 között a MÁV és az antant missziók összekötője volt. 1922-ben került a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatalhoz, 1929-ben ennek első titkára lett. Számos propaganda-kiadványt szerkesztett, kongresszusokat rendezett, külföldi képviseleteket szervezett meg. 1945 őszén a Fővárosi Könyvtárba került, innen ment nyugdíjba. | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozás nélkül kutatható. | |
| HU BFL XIII.7.1 | Matyéka Illésné sz. Seewald Magdolna várbeli rőfösüzletének számadási könyve (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1850-1870 | |
| HU BFL XIII.7.2 | Matyéka Károlyra vonatkozó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1944 | |
| HU BFL XIII.7.3 | Mátéka Béla iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1951 | |
| HU BFL XIII.7.3.1 | Személyes iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931-1951 | |
| HU BFL XIII.7.3.2 | Hungária Utasiroda iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1922 | |
| HU BFL XIII.7.3.3 | Mátéka Béla működése a Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalában (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1945 | |
| HU BFL XIII.7.4 | Mátéka család fotói (Matyéka Károly, Lázár Mária, Kollár Anna, Mátéka Béla, Mátéka Ida) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1876-1942 | |
| HU BFL XIII.8 | Rezey - Vavrek családi levelezés (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1855-1900 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: A fond főleg leveleket, jórészt Rezeynénak férje érdekében írott leveleit tartalmazza. A levelezéshez csatlakozik Vavrek János mérnök torinói szabadkőműves oklevele és köténye. Vavrek fogadott lánya volt özv. Wassilievics Döméné sz. Nyagul Júlia, akinek névjegye és Vámbéry Ármin hozzá intézett részvétnyilatkozata is megtalálható a fondban. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: A szabadságharc bukása után Rezey József és felesége, Benkő Anna, a török birodalom területére menekültek, és onnan részt vettek a Makk József-féle összeesküvésben.Rezeyt elfogták, és csak egyes diplomaták segítségével sikerült megmenekülnie. A családdal eddig tisztázatlan kapcsolatban állt Vavrek János mérnök (Erdőbénye, 1817) A forradalom kitörésekor mérnök volt Pécsett. 1848 őszén hadnagy a helyben alakuló nemzetőrségi tüzérütegnél. Később főhadnagy ugyanitt. A tavaszi hadjárat alatt mérnökkari százados Kohlmann mellett. 1849 nyarán a komáromi várparancsnoksági iroda vezetője. A vár feladása után Törökországba emigrált, majd 1850-ben New Yorkba távozott. Hamarosan visszatért Isztambulba, ahol alkalmi munkákból, főleg szobafestésből élt. 1859-ben Genovában belépett a magyar légióba. 1860-ban mérnökkari százados volt az olasz hadseregben, majd 1860-1862 között ismét a légió tagja és a törzskarnál százados. A légió nápolyi képviselője. Tagja volt a torinói magyar komitének. Részt vett az al-dunai fegyverszállításokban. 1867 után hazatér, és mérnökként dolgozott. 1867-ben a Zólyom megyei honvédegylet tagja volt. 1900-ban halt meg.Hatáskör és feladat: A szbadságharc bukása után REZEY József és felesége, BENKŐ Anna, a Török Birodalom területére menekültek, s onnan vettek részt a MAKK- féle összeesküvésben. REZEY-t elfogták, és csak egyes diplomaták segítségével tudta megmenteni életét. Az iratok főként feleségének Bukarestből, Várnából, Konstantinápolyból keltezett, férje érdekében írott leveleit foglalják magukban. Csatlakoznak hozzájuk a családdal (eddig nem tisztázott) kapcsolatban álló VAVREK János mérnök torinói szabadkőműves oklevelei és köténye. Az anyagnak MAKK József ezredes (1855) és DEÁK Ferenc (1867) egy- egy levele ad különös jelentőséget. Ismeretlen módon került ide özv.WASSILIEVICS Döméné, sz. NYÁGUL Júlia névjegye, és VÁMBÉRY Árminnak hozzá intézett részvétnyilatkoza- ta (1900). Készítette: Bónis György Budapest 1969. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.9 | A Ballagi család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900-1930 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A fond Ballagi Aladár családjának levelezését, illetve néhány, Ballagi Aladárra és Ballagi Mártára vonatkozó dokumentumot tartalmaz (újságcikkek, fotók, plakát, iskolai füzetek). Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: Ballagi Mór (1815-1891) Felesége: Lehoczky Ida Gyermekeik: 1. László (1847-1867) 2. Josephine (1849-) 3. Géza (1851-1907) 4. Aladár (1853-1928) történész Felesége: 1. Bauer Ottilia (1862-1884) Gyermekük: Tibor (1883-1914) törvényszéki bíró, felesége Szilassy Mária, gyermekük Ballagi Sömjén Zoltán 2. Peskó Ida (1864-1938) Gyermekeik: 1. Ilona 1892-1893 2. István 1893-1955 bőrgyógyász, felesége Gyalmos Olga, gyermekeik Farkas és Miklós 3. Viktor 1894-1945 4. Dénes 1899-1972 színész 5. Márta zongoraművész, férje Preininger (Rávnay) Tamás (1893-1963) bőrgyógyász, gyermekeik Márta (1926-2008) szemorvos és TamásHatáskör és feladat: BALLAGI Aladár személyes és családi iratait a BFL 1972-ben Szita Imre pécsi nyugdíjastól vásárolta. Az ő leveléből tudjuk, hogy a BALLAGI-hagyaték jelentősebb részét korábban a Petőfi Irodalmi Múzeumnak adta el. BALLAGI Aladár (1853.X.24.Kecskemét - 1928.VI.21.Bp.) történetíró; B.Mór (1815.III.18.Inóc - 1891.IX.1.Bp.) nyelvész, teológus fia, B.Géza (1851.V.3.Szarvas - 1927.VI.17.Sárospatak) jogász-történész öccse. BALLLAGI Aladár pályája: - egyetemi tanulmányok: Budapest, Heidelberg - tanár: bp-i ref. gimn. sárospataki jogakadémia bp-i tud.egy.: 1877. magán- - 1880. újkori egyetemes tört. hely.- - 1889-1924. újkori egy.tört. ny.r.- - - 1903-1904. bölcsészkari dékán - 1905-1910. Bp.IX-X.ker. függetlenségi párti ogy-i képviselője - 1884. MTA lev. tagja - 1904. MTA r. tagja 1891. Irodalomtörténeti Közlemények elindítója A nyelvújítás híve, emiatt összeütközésbe került SZARVAS Gáborral és körével. MŰVEI: A magyar királyi testőrség története, különös tekintettel irodalmi működésére. (1872) A magyar nyomdászat történeti fejlődése 1472-1877. (1878) Régi magyar nyelvünk és a nyelvtörténeti szótár. (1904-1911) Az igazi Rákóczi. (1916) XII.Károly és a svédek átvonulása Magyarországon 1709-1715. (1922) Colbert. (1887-1890) I.Frigyes Vilmos porosz király. (1888) Császári kormányzat Budán és Pesten 1636-1711. (1926) | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.9.1 | Ballagi Aladár (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.9.2 | Ballagi Márta (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.9.3 | A Ballagi család levelezése (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.9.4 | Névjegyek (Etienne Ballagi, Schwester Eufra Buder) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.10 | Szívós Sándor építési vállalkozó iratai és tervei (megszűnt, ld. XV.17.f.333) (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910-1940 | |
| Terjedelem: 0,56 ifm | |
| HU BFL XIII.11 | Az Emmerling-család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1834-1943 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag Emmerling Vilmos vagyoni helyzetére, Emmerling Vilmos Károly hirdetővállaltára és Emmerling Adolf feltalálói működésére vonatkozó adatokat tartalmaz. Szervtörténet: Emmerling Vilmos (1834-1902) budapesti szálloda- és lakóháztulajdonos volt. Egyik fia, Emmerling Vilmos Károly az első fővárosi hirdetővállalat megalapításával, a másik, Emmerling Adolf (1866-1944) a pezsgőfürdő szabadalmaztatásával tette ismertté nevét. Emmerling Vilmos Károly fűszer- és csemegeüzletét öccsére hagyva bejárta Nyugat-Európát, hogy a hirdetési szakmát tanulmányozza, majd hazatérve létrehozta a Budapesti Hirdetővállalatot. Öccse, Adolf tűzijátékgyárat alapított, és számos találmányával nemzetközi elismerést aratott. Budapesten az 1930-ban szabadalmaztatott pezsgőfürdővel ért el sikert. Az Emmerling-család: Emmerling Károly Felesége: Fischer Anna Gyermekük: Emmerling Vilmos ház- és szállodatulajdonos (1834-1902) Felesége: Sebastiani Vilma, remerei (1840-1918) (szülei: remerei Sebastiani Vilmos kereskedő és Tonner Katalin) Gyermekeik: Emmerling Anna (Bende Miklósné) Emmerling Vilmos Károly Gyermekei: Emmerling Jolán (Rumpold Jánosné) Emmerling Mária Emmerling Adolf tűzijáték-gyáros (Budapest, 1866-1944) Felesége: 1. Légrády Mária magánzó 2. özv. Ivády Pálné sz. Fischer Zsuzsanna (1863-) Emmerling Margit (Eisele Józsefné) Emmerling Gizella Emmerling Melanie (Waldstätten Ziperer Henrikné) Emmerling Vilma (Siegmeth Alfrédné) | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIII.11.1 | Emmerling Vilmos és felesége, Sebastiani Vilma iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1834-1919 | |
| Tartalom: Szórvány: 1834 (1940), 1840 (1940), 1899, 1903, 1919 | |
| HU BFL XIII.11.2 | Emmerling Vilmos Károly és az Emmerling-féle hirdető vállalat iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.11.3 | Emmerling Adolf iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1867-1943 | |
| HU BFL XIII.11.3.1 | Emmerling Adolf személyes iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1867-1900 | |
| Tartalom: Szórvány: 1867 (1937), 1876-1885 (1915), 1891-1892, 1900 (1932), é.n. | |
| HU BFL XIII.11.3.2 | Emmerling Adolf gyárosi és feltalálói tevékenységének iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1943 | |
| HU BFL XIII.11.4 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1893-1905 | |
| Tartalom: Szórvány: 1893,1905 | |
| HU BFL XIII.12 | A Kappel család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1768-1855 | |
| Terjedelem: 1,14 ifm | |
| Tartalom: A fond két állagra oszlik: a./ Andreas Macher iratai, b./ Kappel Frigyes és családjai iratai. Mindkét állagon belül Üzleti és vagyoni iratok, valamint Személyes jellegű iratok fősorozatok találhatók. Az a/ állag esetében az előbbieken belül Szerződések, számlák, levelezés, üzleti feljegyzések, Perek, csődügyek iratai, Egyéb üzletviteli iratok sorozatai; a személyes jellegű fősorozaton belül pedig Családi vagyonügyek és Családi és személyes iratok sorozat, azon belül pedig Levelezés alsorozat került kialakításra. A b./ állag az előbbinél sokkal tagoltabb, ám a szerkezet az előbbi állaghoz hasonló; két fősorozat: az Üzleti és vagyoni iratok, valamint a Személyes jellegű iratok alkotják az állag gerincét. Az előbbibe az alábbi sorozatok kerültek: Bécsi üzleti ügyek, Kamaraerdő bérlete, Lichtl-féle üzleti kapcsolat iratai, Perek, csődügyek szerződések, Számlák, üzleti levelezés és feljegyzések; Egyes üzletágankénti iratok: bányaüzlet, gyapjúüzlet; Családi vagyonügyek: Kappel-ház, valamint Különféle személyes jellegű iratok. A fond mentalitás- és érzelemtörténeti, illetve kortörténeti szempontból legértékesebb részét a Levelezés alá sorolandó, Kappel Frigyes egyes családtagjainak levelezési alsorozatai alkotják. A legjelentősebbek a következők: id. Kappel Frigyesnek részint üzleti partnerektől, részint családtagjaitól, főként nevelt fiától származó, vegyesen üzleti és személyes jellegű levelezése (köztörténeti szempontból különösnek tűnnek a Fritz átal 1848-49-ben Ausztriából datált levelek); feleségének Herzogentrath Emiliának kisebb részben levelezési, nagyobb részben vegyes személyes, egodokumentáris jellegű iratai (képzési iratok, irodalmi szövegek, útinaplók, receptek, egyéb terjedelmesebb feljegyzések, stb.). A leányukhoz Emmyhez (akinek kezét Petőfi Sándor is megkérte) címzett levelek legnagyobb számban mostohatestvérétől, a főként Itáliában katonáskodó ifj. Kappel Frigyestől, valamint édesanyjától, továbbá bartánőjétől, Markmüller Emiliától - aki apja üzleti partnerének volt a lánya - származnak. Az össz levelezési anyagból forrásérték szempontjából legjelentősebbnek ifj. Kappel Frigyes levelezése tűnik, mind a közte és nevelőapja között, mind az általa mostohatestvéréhez, Emmyhez írottak, számos volta és terjedelmesebb narrációja folytán. Szervtörténet: A Kappel család, ill. annak központi alakja id. Kappel Frigyes (1784-1855) a reformkor egyik legjelentősebb pesti nagykereskedője volt. Pozsonyban született, evangélikus családban. Anyai ágú nagybátyja Andreas Macher volt, aki az A. Macher et Comp. nevű kereskedőcég tulajdonosaként 1799-ben kelt új végrendeletében - a kegyes hagyományokon kívül - mindenét unokaöccsére hagyta (kb. 100 ezer ft). Macher a bécsi Natorp cég pesti bizományosa és társa volt, s főként dohánykereskedelemmel foglalkozott. Az 1813-as végrendeleti záradék szerint a cég csak fél évig folytathatta tevékenységét a neve alatt, ezt követően meg kellett szüntetni azt. A fond iratainek egy része Macher András után maradt fenn. Kappel Frigyes vállalkozói tevékenységét illetően ismert adat, miszerint üzletét döntően az örökölt „Kék egyszervúhoz” címzett fűszer- és gyarmatáru-kereskedés keretei között folytatta (Váci u. 19.), míg a raktár a Bálvány utcában volt. Tőkéje 1816-ban (500 ezer váltóforint), 200 ezer konvf. 1824: 314 ezer konvf., vagyon (1837): 670 ezer (5 % áru, a többi értékpapír (1848: 720 ezer) és hitelügylet valamint készpénz). 1822-ben 3 segéd és 2 szolga volt a cégében. 1829-ben lépett be a Pesti Kereskedelmi Testületbe, majd eladja örökölt üzletet és engedély nélküli, testületen kívüli gyarmatáru nagykereskedő lett. A Helytartartótanács hosszas vitákat követően engedélyezte üzleti tevékenységét. Ezt követően tért át a terménykereskedelemre, valamint a cs. kir. bányatermékek bizományosa lett; Szász- és Spanyolországból juhokat hozatott (kamaraerdei rét) – 140 fős gyapjúosztályozót létesíttet, ám később felhagyott ezzel az üzletággal. Az1830-as években bekapcsolódott a dohánykereskedelembe (a Wodiáner cég számlájára vásárolta fel a dohányt, feles üzleteket kötve). Az 1840-es években borüzlettel foglalkozott (Ny-Európa és USA - Schams Fenrec volt a felvásárlója); a Trieszti Biztosító magyarországi ügynöke lett; részt vett a Hengermalom megalapításában; az Osztrák Nemzeti Bank választmányi tagja; a Pesti Kereskedelmi Bank egyik alapítója (100 részvény előjegyzése); a Lánchíd-társulat egyik alapítója (200 ft) volt. Közéleti téren: 1829-ben pesti választott polgár, 1839-ben a váltótörvény kidolgozására kiküldött ogy. biz. egyik ülnöke volt. Tagja volt a Polgári Kereskedelmi Testületnek, amerikai konzul, a washingtoni tudós társaság tagja, evangélikus alapítványok támogatója, s az Országos Kaszinó tagja volt. Ami a magánéleti viszonyait illeti: 1820 k. Pollack Mihály tervei szerint emeletes házat építtetett a Bálvány utcában, amely gázvilágítással rendelkezett; ennek házbérjövedelme 2900 ft. volt (1828). 1822-ben Herzogenrath Emiliát, egy brünni kereskedő lányát vette nőül. 1831-ben született házasságon kívüli fia, ifj. Kappl Frigyes, aki katonatiszti pályafutását a Langenau gyalogezredben kezdte, de az apjával folytatott levelezés tanúsága szerint üzleti tevékenységet is folytatott. 1825-ben született Emília leánya, aki 1845-ben ment nőül Lónyay Menyhérthez, a későbbi pénzügyminiszterhez, majd miniszterelnökhöz. 1864-ben született Malvina lánya, Földvári Miklósné. 1831-es végrendeletéban az evangélikus egyház, pesti polgári kórház, vakok intézete; rokonok, leszármazottak számára tett hagyománnyal találkozunk. Általános örököseként Emília lányát jelölte meg. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.12.a | Andreas Macher iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1768-1846 | |
| HU BFL XIII.12.a.1 | Szerződések, számlák, levelezés, üzl. feljegyz. (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1795-1814 | |
| HU BFL XIII.12.a.2 | Perek, csődügyek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1815-1846 | |
| HU BFL XIII.12.a.3 | Egyéb üzletviteli iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1789-1814 | |
| HU BFL XIII.12.a.4 | Családi vagyonügyek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1780-1806 | |
| HU BFL XIII.12.a.5 | Családi és személyes iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1768-1814 | |
| HU BFL XIII.12.a.6 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1793-1821 | |
| HU BFL XIII.12.b | Kappel Frigyes és családja iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1795-1854 | |
| HU BFL XIII.12.b.1 | Üzleti és vagyoni iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1813-1854 | |
| HU BFL XIII.12.b.1.1 | Bécsi üzleti ügyek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1852 | |
| HU BFL XIII.12.b.1.2 | Kamaraerdő bérlete (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1823-1854 | |
| HU BFL XIII.12.b.1.3 | Lichtl-féle üzleti kapcsolat iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1830-1837 | |
| HU BFL XIII.12.b.1.4 | Perek, csődügyek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1815-1845 | |
| HU BFL XIII.12.b.1.5 | Szerződések, számlák, levelezés, üzleti feljegyések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1810-1854 | |
| HU BFL XIII.12.b.1.6 | Bánya- és gyapjúüzlettel kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1813-1854 | |
| HU BFL XIII.12.b.2 | Személyes jellegű iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1795-1855 | |
| HU BFL XIII.12.b.2.1 | Személyes iratok és feljegyzések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1795-1855 | |
| HU BFL XIII.12.b.2.2 | Kappel-házzal kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1821-1829 | |
| HU BFL XIII.12.b.3 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1795-1854 | |
| HU BFL XIII.12.b.3.1 | Id. Kappel Frigyes (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1803-1854 | |
| HU BFL XIII.12.b.3.2 | Kappel Frigyesné, sz. Herzogenrath, Emilie (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1801-1814 | |
| HU BFL XIII.12.b.3.3 | Lónyay Menyhértné, sz. Kappel Emmy (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1836-1850 | |
| HU BFL XIII.12.b.3.4 | Ifj. Kappel Frigyes (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1829-1836 | |
| HU BFL XIII.12.b.3.5 | Kappel Malvine (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1840 (kb.)-1850 (kb.) | |
| HU BFL XIII.13 | A Herzog család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1901-1940 Megjegyzés: (1799)1901-1940 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| Tartalom: A fond elsősorban a Herzog család okiratait (anyakönyvi kivonatok, állampolgársági bizonyítványok, iskolai bizonyítványok), illetve néhány, a családi cégre, valamint a családi vagyon kezelésére vonatkozó iratot tartalmaz. Meglehetősen töredékes. Szervtörténet: A Herzog-család leszármazása I. Herzog Lipót (Lovasberény, 1799 - Lovasberény, 1866) Felesége (1831): Herczl Eleonóra Gyermekeik: II.1. Herzog Rosalia (1832) II.2. Herzog Charlotte (1834) II.3. Adolf (Dávid) (1836) II.4. Herzog Péter (Lovasberény, 1838 - Budapest, 1914) nagykereskedő Felesége: Schweiger Julie (1842-1900) Gyermekeik: III.1 Herzog Irén (1867) (Férje: Sváb Sándor) III.2. Herzog Mór Lipót Felesége: Weiss Janka Gyermekeik: IV.1. Herzog Erzsébet (Weiss Alfonzné) IV.2. Herzog András Julian (1902-1943 k.) Felesége: Parravicini Mária (1912) Gyermekeik: V.1. Herzog Angéla (1932) V.2. Herzog Júlia (1938) IV.3. Herzog István Lőrinc (Budapest, 1905) III.3. Herzog Margit II.5. Herzog Adél A Herzog családról ld. Kövér György tanulmányát: M. L. Herzog und Comp. Budapesti Negyed, 1993. 1. sz. (A családfát illetően némileg eltérő adatokat közöl.) A család pesti ágát megalapító Herzog Lipót (Moses Löbl) 1831-ben vette feleségül Herzl Salamon pesti kereskedő lányát, Eleonórát. A házaspár a férj lakóhelyére, Lovasberénybe költözött, majd az 1840-es évektől Pesten élt. A pesti ág felemelkedése a kisebbik fiúhoz, Péterhez kötődik, akit 1886-ban csetei előnévvel nemesítettek, majd 1904-ben bárói rangot kapott, főrendiházi tag lett. Gyermekei a dualizmus korában nemesített, illetve bárósított családokba házasodtak, és kikeresztelkedtek. | |
| HU BFL XIII.13.1 | Herzog Lipót, br. Herzog Péter, Schweiger Julia, Deutsch Bernát, Weiss Leni anyakönyvi kivonatai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1799-1939 | |
| Tartalom: (1799)1911-1939 | |
| HU BFL XIII.13.2 | Br. Herzog Mór Lipót és Herzog Mór Lipótné Deutsch Janka iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1869-1940 | |
| Tartalom: (1869)1920-1940 | |
| HU BFL XIII.13.3 | Br. Weiss Alfonzné Herzog Erzsébet iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1854-1939 | |
| Tartalom: (1854)1938-1939 | |
| HU BFL XIII.13.4 | Br. Herzog István iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905-1932 | |
| Tartalom: (1905)1920-1932 | |
| HU BFL XIII.13.5 | Br. Herzog András iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1897-1940 | |
| Tartalom: (1897)1901-1940 | |
| HU BFL XIII.13.6 | Herzog M. L. és társa cég iratai (töredék) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1932-1936 | |
| HU BFL XIII.13.7 | Családfák (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.13.8 | Nem a családhoz tartozó személyek iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1933 | |
| Tartalom: Szórvány: 1903, 1933 | |
| HU BFL XIII.14 | A Kuller és Mieth család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1856-1978 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag a Kuller és Mieth családok Pest-Budára költözött, illetve a későbbiekben itt élő tagjai iratainak töredékét tartalmazza. A fondban elsősorban anyakönyvi kivonatok, iskolai és alkalmazási bizonyítványok, meghívók, egyéb személyes iratok, a család egyes tagjaira vonatkozó újságcikkek találhatók meg. Különösen érdekes Kuller József sebészeti műszereket gyáró műhelyének árjegyzékeA fond részét képezi a legifjabb Mieth Istvánnak és feleségének Amerikában élő barátaik, Reichenthal Ferenc és Margit által küldött levelei. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: A család története, leszármazása a fond és gyászjelentések alapján részlegesen rekonstruálható. I. Kuller József szerkovács (Brünn, 1845-?) Gyermekei: Kuller Rudolf zenetanár Kuller Ferenc pap, zenetanár(Budapest, 1879-1926?) II. Mieth István (Valpó, 1844-?) Gyermeke: Mieth István banki tisztviselő (1872-?) Felesége (1905): Kuller Anna (1883-1948) Gyermekük: Mieth István Ede (Budapest, 1906 - Budapest, 1978) teológiai főiskolai tanár, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatója Felesége 1. Eivők Klára 2. (1958): Solti Mária (Budapest, 1909-?) (Szülei: Steigervald György, Ádám Teréz) Mieth Aranka | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIII.14.1 | Kuller József iratai (Benne: Illustrirter Preis-Courant chirurg. Instrumente, Bandagen, orthop. Maschinen etc. Des J. Kuller, 1880) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1863-1914 | |
| HU BFL XIII.14.2 | Kuller Rudolf emlékei (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919 | |
| HU BFL XIII.14.3 | Kuller Ferenc emlékei (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1897-1927 | |
| HU BFL XIII.14.4 | Mieth István (I.) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1856-1894 | |
| HU BFL XIII.14.5 | Mieth István (II.) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1878-1933 | |
| HU BFL XIII.14.6 | Mieth István (III.) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1958-1978 | |
| Tartalom: Iratok csak: 1958, 1978 | |
| HU BFL XIII.14.7 | Mieth Istvánnak és feleségének írott levelek (Reichenthal Ferenc és Margit) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913-1925 Megjegyzés: A grafikák valószínűleg Mieth Istvántól (II.) származnak. | |
| HU BFL XIII.14.8 | Jegyzetek, könyvek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.15 | A Schimkó család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1858-1925 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag a Schimkó-család Győrben és Budapesten élő három generációja iratainak töredékét tartalmazza. A fondban elsősorban anyakönyvi kivonatok, iskolai bizonyítványok, örökbefogadási szerződések, örökösödési, hagyatéki ügyek iratai, illetve néhány családi levél találhatók meg. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: Schimkó József szabómester Felesége: Csander Katalin Gyermekük: Schimkó Nándor (Ferdinánd) szabómester, háztulajdonos (Poprád, 1816 -- Győr, 1902) Felesége : Argauer Terézia (Székesfehérvár, 1823 - Győr, 1905) (első férje: Szabó Ignác gombkötő) Gyermekeik: Schimkó Gyula székesfővárosi mérnök (1858-1932) Felesége (1891): Birly Ernesztin (szülei: Birly István, Gahler Ernesztina) (Pest, 1863 -1948?) Gyermekeik: Schimkó Erna (1892-1967) Schimkó René (1893-1977) Schimkó (Simkó) József székesfővárosi tanár, országgyűlési képviselő (1860-1934) Felesége: Demény Berta Gyermekeik:Simkó Nándor Simkó László Schimkó Laura (Győr, 1853 - 1925) A Schimkó-család tagjai részben Győrben, részben Budapesten éltek. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.15.1 | Simkó Nándor és felesége iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1859-1913 | |
| HU BFL XIII.15.2 | Simkó Gyula és felesége iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1863-1921 | |
| HU BFL XIII.15.3 | Simkó Laura iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894-1925 | |
| HU BFL XIII.16 | A Sedlmayr és Lazarus család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1822-1928 [1806-] Megjegyzés: 1806- (szórvány) 1822-1928 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag a Sedlmayr és Lazarus családok Budán élő tagjai iratainak töredékét tartalmazza. A fondban elsősorban adó- és ingatlanügyek, illetvehagyatéki ügyek iratai találhatók meg. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A budai iparoscsalád története, leszármazása a fondban (és más levéltári fondokban) megtalálható iratok és gyászjelentések alapján részlegesen rekonstruálható. A két családot a kötélverő mesterség, illetve Sedlmayr Katalin és Lazarus Antal házassága kapcsolta össze. I. Sedlmayr-család Mathias Sedlmayr (-1846. k.) kötélverőmester Felesége: Anna (szül. Jeszwagner) Sedlmayr (1801-1864) Gyermekei: Sedlmayr Ignác (1832 k.-1901) felesége: Verderber Vilma (anyja: Ruff Júlia) Gyermekei: Sedlmayr Emma (férje: Johann Schedel) Sedlmayr Julianna (férje: Josef Gebhard) Sedlmayr Anna (Pohlné) (1825. k.) Sedlmayr Mátyás (1822. k.) Sedlmayr Mária (Wolf Károlyné) (1830. k.) Sedlmayr Katalin (Lazarus Antalné) (1836. k.) II. Lazarus-család Mutz Ferdinándné, előbb Lazarusné Anna, kötelesmester neje (-Buda, 1855) Gyermekei:Lazarus Anna (Sperlagh Ignácné) városi árvaszéki pénztárnok neje Gyermekei: Sperlágh Szidónia (1841) Sperlágh Ignác (1844 k.-1906) postai távírda-felügyelő, Eperjes Sperlágh Károly (1850) Lazarus Terézia (Militzerné) pék neje Lazarus Magdolna (Rennbauer, előbb Levessy) Lazarus Antal háztulajdonos (1827 k.-1902) Felesége: Sedlmayr Katalin Gyermekei:Lazarus István kötél- és hevedergyártó (Buda, 1850-) Felesége: Ott Irma Gyermekei: Lazarus Mici Lazarus Irén Lazarus Lajos Lazarus Ferenc (1862 k.-1944) Felesége: Kamenik Amália Gyermekei:Lazarus Kató (Uherek Elemérné) Lazarus Ferenc Lazarus Antal | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.17 | A Jellinek és Lefkovics család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1832-1974 | |
| Terjedelem: 0,38 ifm | |
| Tartalom: A fond két rokon család, a Jellinek és a Lefkovics család iratait tartalmazza, a legtöbb irat Jelinek Edétől, valamint Lefkovits Bélától származik (Jelinek Ede az iratokat átadó Jelinek Marianna apja, Lefkovits Béla pedig a férje volt). A fond elsősorban hivatalos iratokat, anyakönyvi kivonatokat, a hivatali előmenetelhez kapcsolódó iratokat tartalmaz, ezeket kevés levelezés, illetve gazdag, a család tagjait ábrázoló fotóanyag egészíti ki. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: Jelinek-család I. Jelinek Fülöp II. Jelinek Bernát szabómester, képárus (Szenice, 1832.09.07.-?) Felesége (Pest, 1859.09.11.): Pick Berta (Komárom, 1839.-?) (Szülei: Pick Éliás, Granner Johanna) Gyermekeik: III.1 Jellinek Ede (bíró, Budapest, 1875-1934) Felesége: 1. Blum Aranka magánzó (1889-1918) (szülei: Blum Mór háztulajdonos, Helfer Eleonóra) Lánya: IV. Jellinek Marianna tanárnő (Budapest, 1909-?) Férje (1938): Lefkovics Béla 2. Máté Ida (1930) női szabó (Olthévíz, 1896-?) (Szülei: Máté András, Szász Judit) III.2 Jellinek Frigyes Felesége: Latzkó Josefin III.3 Jellinek Ilona Férje: Klein Ignác III.4 Jellinek Róza Férje: Politzer Jaques III.5 Jellinek Karoline Férje: Sonnenfeld Lajos III.6 Jellinek Gyula Felesége: Stern Paula III.7 Jellinek János dr. Felesége: Bleyer Auguszta III.8 Jellinek Adolf dr. Felesége: Czukor Annus III.9 Jellinek Janka Férje: Szemere Ignác III.10 Jellinek Tivadar Lefkovics-család I. Lefkovits Jakab (szabó) Gyermekei: II.1 Lefkovits Emil II.2 Lefkovits József (1856-1917) II.3 Lefkovits Dávid II.4 Lefkovits Hermann II.5 Lefkovits Mór dr. orvos (1858-1916) Felesége (1891): Eisner Margit Gyermekeik: III.1 Lefkovits Teréz (1895-1906) III.2 Lefkovits Béla fogorvos (Tárcsó, 1897 - Budapest, 1954) Eisner-család I. Therese Eisner (sz. Guttmann) (1824-1888) Gyermekei: II.1 Guttmann Emil Felesége: Déry Ida II.2 Guttmann Tamás Felesége: Winternitz Zsófia II.3 Eisner Albert II.4 Eisner Bertalan Felesége: Kariher Katharina II.5 Eisner József dr. orvos Felesége: Wexberg Leontin (?-1922) Gyermekei: III.1 Eisner Blanka Férje: Friedländer Lajos Gyermeke: Friedländer László III.2 Eisner Béla ügyvéd II.6 Eisner Miklós dr. (1859-1932) Felesége: Égle Józsa II.7 Eisner (Endre) Géza (1861-1928) Felesége: Glasel Frida Gyermeke: Endre Janka (férje: Schwartz Izsó) II.8 Eisner Regina Stern Károlyné (?-1923) II.9 Eisner Margit | |
| Hozzáférés és használat: | |
| HU BFL XIII.17.1 | Jellinek Bernát és Pick Berta iratai (anyakönyvi kivonatok) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1832-1940 | |
| HU BFL XIII.17.2 | Jellinek Ede iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1875-1947 | |
| HU BFL XIII.17.3 | Jellinek Edéné Blum Aranka iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1918 | |
| HU BFL XIII.17.4 | Jellinek Edéné Máté Ida iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1896-1948 | |
| HU BFL XIII.17.5 | Jellinek Marianna iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1916-1974 | |
| HU BFL XIII.17.6 | Lefkovics Mór iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890-1916 | |
| HU BFL XIII.17.7 | Lefkovics Mórné Eisner Margit iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1916-1939 | |
| Tartalom: Szórvány: 1916-1924, 1933, 1938, 1939 (1863) | |
| HU BFL XIII.17.8 | Lefkovics Teréz iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905 (kb.) | |
| HU BFL XIII.17.9 | Lefkovics Béla iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908-1954 | |
| HU BFL XIII.17.10 | Gyászjelentések (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1888-1932 | |
| HU BFL XIII.17.11 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.17.11.1 | Jellinek család fényképei (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.17.11.2 | Lefkovics család fényképei (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.18 | A Schechak család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 18. sz.-1917 Megjegyzés: XVIII-1917 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: - budai polgárcsalád - több céhes emlék | |
| HU BFL XIII.19 | A Haas és Kauser család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1886-1976 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: A fond főként a Haas Tivadar és Kauser Irén házasságán keresztül egymással rokonságban álló Haas és Kauser családok tagjainak hivatalos irataiból (anyakönyvi kivonatok, iskolai bizonyítványok, előmeneteli iratok, gyászjelentések, ingatlanokra vonatkozó iratok stb.) áll. Számos olyan család, illetve személy iratait is tartalmazza, amelyek a fenti családfa alapján nem kapcsolhatók a Haas és Kauser családokhoz (ld. a raktári jegyzéket). Szervtörténet: Leszármazás: Kauser-család Kauser József kőfaragó Felesége: Tonner Katalin Fiaik: Kauser Lipót Kauser János (fiai: Kauser János, Gyula, József (1848-1919) építészek) Kauser Ágoston Kauser István Kauser Jakab kőfaragó (1833-1893) Felesége (1857): Frohna Antónia (1836-1900; szülei: Frohna György, Winter Magdolna) Gyermekeik: Kauser Ilona Kauser Katalin (Brunner Ferencné) Kauser István (kőfaragó, 1868-1911) Kauser Irén (Haas Tivadarné) Kauser Róbert (felsége: Weisinger Mária) Kauser Béla Kauser Melánia Kauser Jakab (sportoló, 1877-) Kauser Árpád (felesége: Geller Vilma) Haas-család Haas Ferenc Felesége: Kolbe Ilona Gyermeke: Haas Tivadar (1871-1908) székesfővárosi tisztviselő Felesége (1870) Schuster Anna (szülei: Schuster Ferenc, Langenfeld Alojzia) Gyermeke: Haas Ilona Haas Tivadar (1871-1908) székesfővárosi tisztviselő Felesége (1896): Kauser Irén (1868-?) székesfővárosi tanítónő Gyermekeik: Haas Györgyike Haas Marianne Haas Andor Tivadar (1900-) Felesége: Kovács Margit (női szabó, tisztviselőnő) | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok figyelembevételével kutatható. | |
| HU BFL XIII.19.1 | A Haas család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894-1958 | |
| HU BFL XIII.19.2 | A Kauser család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1886-1971 | |
| HU BFL XIII.19.3 | Egyéb személyek iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1891-1976 | |
| HU BFL XIII.20 | A Pataky, Mátz, Pataki (Stausz) és Felkay (Forberger) család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1841-1980 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag nagyrészt az 1939-1941 között összegyűjtött, nem zsidó leszármazást bizonyító anyakönyvi okmányokból, illetve kisebb részben egyéb hivatalos iratokból, igazolványokból, bizonyítványokból áll. Az iratok közül kiemelkedik Felkay Ferenc visszaemlékezése gyermekkorára, a Szepességben töltött évekre. A fondot kb. 80 darabos magyarországi képeslapgyűjtemény, illetve gazdag és értékes családi fotóanyag egészíti ki, amelyen az iratokból megismert és az azokban nem szereplő családtagok, javarészt vidéki birtokosok és értelmiségiek is jól beazonosíthatók. A fotók egy része neves 19. századi fényképészek (Strelisky, Borsos és Doctor, Goszleth István stb.) műtermében készült. Szervtörténet: A fond elsősorban Zala, Vas és Veszprém megyei, illetve szepességi illetőségű, egymással egy-egy házasság útján rokonságban álló családok, főként a Pataky, Stausz (Pataki) és Forberger (Felkai, Felkay) családok iratait tartalmazza. A Forberger család leszármazottja Felkay Ferenc, székesfővárosi tanácsnok, ügyosztályvezető. Pataky és Mátz család Az iratanyag tartalmazza a család ősének, egy bizonyos Patak Györgynek a 17. sz. végén adományozott nemesi oklevél magyar fordítását. A fondban ezután a 19. sz. elejétől találunk adatokat a Pápán élő Pataky-család tagjaira. Az első említett családtag Pataky János, akinek Gyöngyösi Annával kötött házasságából 1818-ban született Pataky Antal nevű gyermeke. Ő 1843-ban kötött házasságot a sümegi illetőségű Ramasetter Alojziával (sz. 1825 k.). Gyermekük, Pataky Gyula (sz. Nagybajom, 1847.) postamester volt Somogyfajszon. 1884-ben kötött házasságot az öreglaki illetőségű Mátz Idával (Nagyatád, 1860 - Kaposvár, 1942; szülei Mátz Pál és Benkő Karolina). Pataky Gyula és Mátz Ida első gyermeke Pataky Ernő (Somogyfajsz, 1885), aki a keszthelyi gazdasági tanintézetben tanult és gazdatisztként működött Öreglakon. Forberger Emíliával kötött házasságot -ben. Egyetlen gyermekük Pataky Györgyi (férjezett Tóbiás Józsefné, majd Szalkay Frigyesné), aki az 1940-es években Nagykanizsán volt tisztviselő. Az iratanyagban megtalálható Nemzeti Parasztpárt tagsági igazolványa. Pataky Gyula és Mátz Ida második gyermeke Pataky Ilona (Öreglak, 1892 - Budapest, 1969), aki 1914-ben kötött házasságot Stausz Józseffel. Stausz (Pataki) család A család muravidéki eredetű. Az iratanyagban az első adat Stausz Györgyre vonatkozik, aki Stausz Ferenc és Hartman Anna házasságából született Lendvaerdőn (Renkovci) 1819-ben. 1848-ban kötött házasságot Belatincon (Beltinci) Karády Paulával (sz. Cserföld - Črenšovci, 1830., szülei Karády Antal és Pinesec Zofija. Gyermekük, Stausz Lipót Belatincon született 1860-ban. 1885-ben kötött házasságot Muraszombaton Zrim Katalinnal (sz. Battyánfalva - Rakičan 1869., szülei Zrim István és Györek Zsuzsanna). Gyermekük, Stausz József 1890-ben született Belatincon. Felsőkereskedelmi iskolát végzett Zalaegerszegen, takarékpénztári könyvelőként, majd uradalmi iparügyi igazgatóként működött Öreglakon, 1945-ben az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara titkára volt. 1914-ben kötött házasságot Pataky Ilonával. Nevét 1935-ben Patakira változtatta. 1959-ben halt meg Szabás községben. Gyermekeik: Pataki Sarolta (Karádi Károlyné) (1915 k. - Kaposvár, 1944) és Pataki Zoltán (1918-) jogász, muzeológus, az iratanyag megőrzője és átadója (felesége: Móricz Lívia). Forberger-család A család a Szepességből, Felkáról származik. A fondban az első adat Forberger Jakab kovácsmesterre vonatkozik, aki Felkán született 1803-ban, szülei Forberger Jakab és Landiger Judit. 1844-ben kötött házasságot Hollumczer Karolinával (sz. 1819., szülei Johann Holumczer és Elisabeth Alexy). Házasságukból született Forberger Károly Lajos szíjártómester (sz. Felka, 1859), aki 1882-ben kötött házasságot Pápán Schüll Emíliával (sz. Pápa, 1862, szülei Schüll Ferenc szíjártó és Berta Anna). Gyermekeik: Forberger Irma (1883), Gizella (1884), Lajos Ferenc (1886-1887), Ferenc (1888), Margit (1891-1906), Emília (Budapest, 1892), Ilona (1894-1895). A gyerekek közül Ferenc és Emília sorsáról találunk további adatokat a fondban. | |
| HU BFL XIII.20.1 | A Pataky, Mátz és Stausz (Pataki) család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1841-1980 | |
| HU BFL XIII.20.2 | A Forberger család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1898-1944 | |
| HU BFL XIII.20.3 | A családhoz ismeretlen módon kapcsolódó személyek iratai, személyekhez nem köthető iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-1962 | |
| HU BFL XIII.20.4 | Képeslapgyűjtemény (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960 (kb.)-1980 (kb.) | |
| HU BFL XIII.20.5 | Családi fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.21 | Tinódi Varga Sándor és neje, b. Braunecker Mária családi iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1816-1962 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| Tartalom: A fond tinódi Varga Sándor és felesége, báró Braunecker Mária személyes iratainak töredékét, illetve a Braunecker család, majd Braunecker Mária tulajdonában lévő, Horánszky u. 9. szám alatti házra (peres ügyek, adó, házfenntartás) vonatkozó iratokat tartalmaz. A fondot tinódi Varga Sándor minősítési lapjának másolata (1897-1905; a másolatok a Hadtörténelmi Levéltárból származnak) egészíti ki. Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: Tinódi Varga Sándorról és feleségéről, báró Braunecker Máriáról a fond kevés adatot tartalmaz. Vitéz tinódi Varga Sándor Budapesten született 1875-ben. Szülei: Varga Sándor minisztériumi hivatalnok és Szuk Elize. 1926-tól vámőr tábornok. 1931-ben vette feleségül b. Braunecker Máriát, aki Budapesten született 1897-ben; szülei: b. Braunecker Lamoral köz- és váltóügyvéd, honv. főhadnagy; Uiberacker Adél grófnő. Első férje Frőlich Albin volt, akitől 1929-1930 körül elvált. Braunecker Mária Horánszky u. 9. alatti házában éltek. 1951-ben Sápra telepítették ki őket. | |
| HU BFL XIII.21.1 | Személyes iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.21.2 | Braunecker Mária vagyoni ügyei (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.21.3 | A Horánszky u. 9. sz. ház fenntartásának ügyei (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.22 | A Geszler és Tessényi család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1843-1998 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Tartalom: A fond a Geszler-család három generációjának, illetve a rokon Tessényi család néhány tagjának kis számú személyes iratát, illetve fotóját tartalmazza. Az iratok átadója, ifj. Geszler Ödön az iratok, illetve a fotók egy részét megjegyzésekkel látta el, így a családtagok könnyen beazonosíthatók. A fond részét képezi Geszler Ödön családtörténeti munkája, amely elsősorban a családalapító Geszler József divatáru-kereskedővel és a Monaszterly és Kuzmik cég történetével foglalkozik, de más családtagokra vonatkozó adatokat is tartalmaz. Ismeretlen módon kapcsolódik a fondhoz Liszt Ferenc fotója és névjegykártyája. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: A Geszler-család családfája és története Geszler Ödönnek a fondban megtalálható család- és divattörténeti munkájában olvasható. Az iratokban, illetve fotókon szereplő személyek: Geszler József (Sopron, 1838 - Budapest, 1917) kereskedő, várospolitikus, a Monaszterly és Kuzmik cég társtulajdonosa (testvére az iratokban szereplő Geszler János, Muki bácsi, Sopron, 1837 - Bécs, 1865) Felesége: Müller Mária (Budapest, 1860 - Budapest, 1924) Gyermekeik: Geszler József (1878-1953) kereskedő, könyvelő Felesége: Zisterer Júlia Geszler Ödön (1879-1959) zeneszerző, zeneiskola igazgató Felesége: Tessényi Margit (1879-1957) (a fondban szereplő Tessényi Ferenc és Nagy Anna lánya, Tessényi Zsigmond unokája) Gyermekeik: Geszler Ödön ifj. (1910-2009) üzemgazdász, üzemtörténész Geszler György (1913-1998) zongoratanár, zeneszerző Geszler Mária (1881-1964) Geszler Aranka (1882 - Vendée, 1959) Férje: Müller Rezső asztalosáru-üzem tulajdonos Gyermekeik: Müller Györgyi Müller Éva Geszler Béla (1883-1965) üveg- és porcelánkereskedő Geszler-Geszley Ferenc (1888-1954) katonatisztHatáskör és feladat: A Geszler-család családfája és története Geszler Ödönnek a fondban megtalálható család- és divattörténeti munkájában olvasható. Az iratokban, illetve fotókon szereplő személyek: Geszler József (Sopron, 1838 - Budapest, 1917) kereskedő, várospolitikus, a Monaszterly és Kuzmik cég társtulajdonosa (testvére az iratokban szereplő Geszler János, Muki bácsi, Sopron, 1837 - Bécs, 1865) Felesége: Müller Mária (Budapest, 1860 - Budapest, 1924) Gyermekeik: Geszler József (1878-1953) kereskedő, könyvelő Felesége: Zisterer Júlia Geszler Ödön (1879-1959) zeneszerző, zeneiskola igazgató Felesége: Tessényi Margit (1879-1957) (a fondban szereplő Tessényi Ferenc és Nagy Anna lánya, Tessényi Zsigmond unokája) Gyermekeik: Geszler Ödön ifj. (1910-2009) üzemgazdász, üzemtörténész Geszler György (1913-1998) zongoratanár, zeneszerző Geszler Mária (1881-1964) Geszler Aranka (1882 - Vendée, 1959) Férje: Müller Rezső asztalosáru-üzem tulajdonos Gyermekeik: Müller Györgyi Müller Éva Geszler Béla (1883-1965) üveg- és porcelánkereskedő Geszler-Geszley Ferenc (1888-1954) katonatiszt | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIII.23 | A Siebenfreud-Szűcs család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1745-1998 | |
| Terjedelem: 1,1 ifm | |
| Tartalom: A fond elsősorban az egymással rokonságban álló három család - Wurster, Siebenfreud, Szűcs, Farkas - tagjainak hivatalos iratait - leszármazási, állampolgársági, iskolai, munkaügyi iratok, peres ügyek stb.) tartalmazza. A fondban néhány irat található Wurster József pécsi működéséről, a Mária Intézet igazgatásáról, illetve Siebenfreud Nándor cégének a pécsi infrastruktúra kiépítésében végzett munkájáról. A családi levelezés részben személyes, részben pedig hivatalos és üzleti leveleket tartalmaz. Az iratokat gazdag fotóanyag egészíti ki: a családi fotók mellett I. világháborús felvételek; Sibenfreud Nándor pécsi műhelyéről, illetve munkáiról készült fotók; Siebenfreud Melinda pozsonyi és badeni iskoláiról készült fotók találhatók meg benne. A fotókon szereplő személyek a legtöbb esetben azonosíthatók. Szervtörténet: A Siebenfreud-család nagyszombati eredetű, a Siebenfreud Nándor által összeállított, a fondban megtalálható családfa a 17. század közepéig nyúlik vissza. A család egyik leszármazottja, Johann Siebenfreud (1840-1896) kereskedő Bécsben működött, így fia, a fond egyik főszereplője, Siebenfreud Nándor mérnök (Bécs, 1876- Pécs, 1943) ott született, Ausztriában és Drezdában végezte tanulmányait. Első felesége Margarethe Müller; gyermekük Elisabeth Siebenfreud 1903-ban született. Az 1910-es években - válása után - Magyarországra költözött, 1914-1917 között két budapesti részvénytársaságnál (Teudloff Dittrich és Láng L.) dolgozott mint műhelyfőnök 1917-ben kapott magyar állampolgárságot. 1918-ban Pécsett telepedett le, itt magánmérnöki irodát nyitott. 1927-ban alapította céget (Siebenfreud Nándor gépészmérnök, Egészségügyi és Vasszerkezeti Műszaki Vállalat), amely központifűtés-tervezéssel, vízvezeték kiépítésével, vízműépítéssel foglalkozott. 1922-ben kötött házasságot Kasza Melindával (Pécs, 1895 - Budapest, 1993). Szülei Kasza József pécsi joglyceumi tanár (1863 k.- Pécs, 1898) és Wurster Irma (Pécs, 1873 - Pécs, 1965). Pécsett és Pozsonyban tanult; Pozsonyban a felsőkereskedelmi iskolában érettségizett. Első férje Hell Miksa (1885-1918) csendőrfőhadnagy volt. Az első házasságából származó gyermekei: Hell Miksa gépészmérnök (1917-1997, felesége Czakó Erzsébet) és Hell (Hellényi) Tihamér (Pécs, 1919-1996), aki nevét 1937-ben változtatta Hellényire. A Ludovika Akadémián tanult, 1942-ben szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították, ideiglenesen nyugállományba helyezték. A mosonmagyaróvári M. Kir. Gazdasági Akadémián szerzett diplomát. 1948-tól Mohácson a vármegyei Gazdasági Felügyelőségen volt üzemanyagellenőr. Ezután Kanadába költözött, 1996-ban tért vissza Magyarországra. Siebenfreud Nándor és Kasza Melinda házasságából szintén két gyermek született, Melinda és Kurt. Siebenfreud Melinda (Pécs, 1923-?), Pécsett és Badenben végezte iskoláit. Házasságkötése előtt női szabósegédként dolgozott. 1951-ben gépkocsivezetői szakképzettséget szerzett, a Teherfuvarnál dolgozott; később kézihurkoló, majd női szabó kisiparosként működött, saját üzlete Budapesten, a Fehérhajó utcában volt. Első férje (1946): dr. Halász Ödön ügyvéd (Őrszállás, 1915-?), akivel Szentendrén éltek, majd 1956-ban elváltak. Második férje Szűcs Gábor László (Szentendre, 1895 - Budapest, 1981; szülei Szűcs Mihály telekkönyvvezető és Littvay Gizella) jogász; 1927-től járásbíró, majd törvényszéki bíró, 1943-tól tanácselnök; 1945-1948 között a budapesti büntető törvényszék elnöke, 1948-1949-ben a kúrián tanácselnök; 1949 végén nyugdíjazták, 1951-ben nyugdíja folyósítását megszüntették. 1952-1954 között kocsisként, majd üzemi írnokként dolgozott a Söripari Szállítási Vállalatnál, 1954-től ügyvéd volt Szentendrén, majd Budapesten. Ügyvédi praxisát 1969-ig folytatta. Siebenfreud Kurt (1925-?) agronómus Szolnokon élt, körzeti gazdászként dolgozott. Felesége: Rajky Ida. A fondban a következő személyek iratai találhatók még meg: Wurster József püspöki általános helynök, kanonok, a pécsi Mária Intézet alapítója (1845 k.- Pécs, 1929), Kasza Józsefné (Wurster Irma) nagybátyja. Farkas Sándor (Sonkád, 1889 - Budapest, 1959); szülei Farkas Sándor földbirtokos, Szájbel Piroska) MÁV hivatalnok, majd közigazgatási bíró, Szűcs Gábor László sógora (nővére, Szűcs Olga Mária férje). Gyermekük: Farkas Mihály (Budapest, 1924 -, München, 1981) Wolf Nándor (Cassel, 1883-?, anyja Süss Hedvig, felesége Schäfer Matild) mérnök, 1904-1946 a MOM alkalmazottja; Szentendrén élt a Szabadságforrás u. 16. sz. alatt, amely ing telepedett le. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos joszabályok szerint kutatható. | |
| HU BFL XIII.23.1 | Egyes családtagok iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1871-1997 | |
| HU BFL XIII.23.1.1 | Wurster József iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-1930 | |
| HU BFL XIII.23.1.2 | Kasza Józsefné sz. Wurster Irma iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1884-1951 | |
| HU BFL XIII.23.1.3 | Siebenfreud Nándor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1871-1936 | |
| HU BFL XIII.23.1.4 | Siebenfreud Nándorné sz. Kasza Melinda iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909-1997 | |
| HU BFL XIII.23.1.5 | Szűcs Gábor Lászlóné sz. Siebenfreud Melinda iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1923-1982 | |
| HU BFL XIII.23.1.6 | Szűcs Gábor László iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895-1973 | |
| HU BFL XIII.23.1.7 | Hellényi (Hell) Tihamér iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931-1996 | |
| HU BFL XIII.23.1.8 | Wolf Nándor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931-1981 | |
| HU BFL XIII.23.1.9 | Dr. Farkas Sándor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1907-1959 | |
| HU BFL XIII.23.1.10 | Dr. Farkas Sándorné sz. Szűcs Olga Mária iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1922-1965 | |
| Tartalom: 1922,1944,1951,1959,1965, é.n. | |
| HU BFL XIII.23.1.11 | Farkas Mihály iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1981 | |
| Tartalom: 1924,1934,1942,1945,1957,1981 | |
| HU BFL XIII.23.2 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1745-20. sz. | |
| HU BFL XIII.23.3 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895-1998 | |
| HU BFL XIII.23.4 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24 | Házmán - Varásdy - Verderber - Tichtl - Dreher család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 18. sz.-20. sz. | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL XIII.25 | Unger - Magyar - Kiss család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1834-2016 [1697] Megjegyzés: (1697)- (szórvány) 1834-2016 | |
| Terjedelem: 1,02 ifm | |
| Tartalom: Többgenerációs pesti patrícius família családtörténeti dokumentációja. Szervtörténet: Család | |
| Hozzáférés és használat: Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.25.1 | Unger Ferencné Löblich Jozefa iratai (1824-1881) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1787-1881 | |
| Tartalom: Iratok csak: (1787) 1834-1881 | |
| HU BFL XIII.25.2 | Unger (I.) Emil (1848-1911) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1850-1925 | |
| Tartalom: Iratok csak: 1850-1912 (1925) | |
| HU BFL XIII.25.3 | Unger (II.) Emil (1887-1968) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1887-1968 | |
| HU BFL XIII.25.4 | Unger (III.) Emil (1926-1999) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1987 | |
| HU BFL XIII.25.5 | Kiss Ferenc (1854-1926) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1868-1942 | |
| Tartalom: Iratok csak: 1868-1926 (1942) | |
| HU BFL XIII.25.6 | Az Unger-család vagyongazdálkodási iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1855-1964 | |
| HU BFL XIII.25.7 | Vegyes iratanyag (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1697-1912 | |
| HU BFL XIII.26 | Lehotkay család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1774-1983 | |
| Terjedelem: 2,64 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag két rokonsági főág négy generációjának (Lehotkay-Gryllusz, valamint Kuzma-Grund családok) döntően családi levelezését tartalmazza. Az első generáció tagjaitól csak töredékek maradtak fenn. Az egyik oldalról főként a felvidéki Pollner Gusztáv kereskedő személyi okmányai és levelei (1850-1870), a másik ág tekintetében pedig a szintén felvidéki Kuzma Pál evangélikus lelkész és Humaliar Zsuzsanna eljegyzésével kapcsolatos iratok és levelezés (1798-1812) érdemel figyelmet. A Lehotkay ág második generációjától szintén csak töredékek (főként Gryllusz Hermina iratai) maradtak fenn, míg a Kuzma-Grund ág esetében Kuzma Gyula szlavóniai főerdőtanácsos, de főként horvátországi születésű felesége, Grund Alexa intenzív levelezése bír forrásértékkel. Előbbi személy esetében a ritka erdészeti szakirodalom, -képzés és szakmai karrier dokumentumai, míg felesége vonatkozásában a gyermekeitől, s főként Kuzma Margittól kapott levelek engednek bepillantás a századforduló körüli időszak nevelési és szülő-gyermek kapcsolatokat illusztráló viszonyokba. A harmadik generáció esetében id. Lehotkay István papírgyári igazgatóhoz , illetve feleségéhez, Kuzma Margithoz a legszorosabb hozzátartozóktól érkezett levélsorozatok a jellegadóak. Az egész fond legmeghatározóbb, s érzelemtörténeti, mentalitástörténeti vonatkozásai folytán igen figyelemreméltó részét a Grund Alexától lányához, a svájci nevelőintézetben nevelkedett Kuzma Margithoz küldött levelek alkotják. A negyedik generáció meghatározó alakja a szintén a papíripari szakmát folytató két mérnök gyermek, az 1944-ben elhunyt Lehotkay Lajos, valamint öccse, az iratátadó édesapja, ifj. dr. Lehotkay István volt. A tőlük fennmaradt levelezés a családi viszonyok árnyalt rajza mellett a hosszas külfödi tartózkodás, tanulmányut során szerzett tapasztalatokat is tükrözi. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: CSALÁDFA: Lehotkay-Gryllusz ág 1. Gryllusz Károly (*1807.5.20., Besztercebánya, ev., asztalosmester +uo., 1878.6.18.) ? Lamoss Zsuzsa (*1812., Besztercebánya, ev. +1859.12.1.) 2. Lehotkay Lajos (*1831.3.18., Dobros, ev., járásbíró +1893.8.16., Besztercebánya) ?1873.6.28. Gryllusz Hermina (*1846.11.6., Besztercebánya, ev. +uo., 1927.10.4.) (1.?: Pollner Ágost) 2.1. Id. Lehotkay István (*1874.5.16., Bp., ev., papírgyári tisztv. +1937.11.11.) ? Kuzma Margit (C) 2.1.1. Lehotkay Lajos (*1908.4.14.+1944.12.10.) ?1938.7.23. Cseley Irén (*1917.2.5.) 2.1.1.1. Lehotkay László (*1939.5.19.) 2.1.1.2. Lehotkay János (*1941.3.2.) 2.1.1.3. Lehotkay Péter (*1944.3.2.) 2.1.2. Ifj. dr. Lehotkay István (*1912.2.16., Bp., ev., tudományos munkatárs, +1983.3.18., Bp.) ? 1944.1.16. Légár Erzsébet (*1913.11.1.) 2.1.2.1. Ifj. Lehotkay (II.) István (*1945.5.8., Bp.) ? Vitkóczi Anna 2.1.2.2. Lehotkay Erzsébet Katalin (*1951.2.5.) 3. Pollner Gusztáv (*?1839, Ocsova, Zólyom, ev., vegyeskereskedő) Kuzma-Grund ág 4. Kuzma Pál (ev. lelkész) ?1798 Humaliar Zsuzsanna (+1842.11.1) 4.1. Kuzma Károly (*1816.12.8., evangélikus lelkész, +1884.7.31., Meggyes) ? Gally Katalin (*1823, Szuhány, +1882.4.24., Selmecbánya) 4.1.1. Kuzma János 4.1.2. Kuzma Vilmos 4.1.3. Kuzma Gyula (*1855.8.25., Felsőalmás, Nyitra vm., erdész, ev., +1932.9.26., Bp.) ? Grund Alexa (C) 4.1.3.1. Kuzma Gusztáv ("Dódi?, K. Margit fivére) 4.1.3.2. Kuzma Margit (*1888.3.6., Zágráb, ev., +1945.9.21., Erding, Ausztria) ? Id. Lehotkay István (C) 4.1.3.2.1. Lehotkay Lajos 4.1.3.2.2. ifj. dr. Lehotkay István (C) 4.2. Kuzma Alexandrine (20. sz. e. f.) 5. Grund Hugó (*1837.8.23., Petronell, Alsó-Ausztria, rk., erdész +1914.7.11., Zágráb) ? Beyerl Mária (*1834.11.21., Baden-bei-Wien, rk., +1911.4.22., Vrbanja, Horvátország) 5.1. Grund Alexa (*1869.7.10., Károlyváros, rk., +1953.,Bp.) | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás 2001 Kutathatóság: Részben korlátozás alatt Kizárólag tudományos célból szabadon kutatható, az érvényes jogszabályi feltételek betartásával. | |
| HU BFL XIII.26.1 | LEHOTKAY-GRYLLUSZ ÁG IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1844-2000 | |
| HU BFL XIII.26.1.1 | Pollner Gusztáv iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1850-1870 | |
| HU BFL XIII.26.1.2 | Gryllusz Károly iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1844-1890 (kb.) | |
| HU BFL XIII.26.1.3 | Gryllusz Hermina iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1870-1926 | |
| HU BFL XIII.26.1.4 | Id. Lehotkay Lajos iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1854-1922 | |
| HU BFL XIII.26.1.5 | Id. Lehotkay István iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1880-1940 | |
| HU BFL XIII.26.1.6 | Ifj. Lehotkay Lajos iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1912-1938 | |
| HU BFL XIII.26.1.7 | Ifj. dr. Lehotkay István iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1922-1982 | |
| HU BFL XIII.26.1.8 | Légár Erzsébet iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1944 | |
| HU BFL XIII.26.1.9 | Ifj. Légár István iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1941-1948 | |
| HU BFL XIII.26.1.10 | Lehotkay Katalin iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950-2000 | |
| HU BFL XIII.26.2 | KUZMA-GRUND ÁG IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1774-1949 | |
| HU BFL XIII.26.2.1 | Kuzma Pál iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1774-1883 | |
| HU BFL XIII.26.2.2 | Kuzma Károly iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1835-1883 | |
| HU BFL XIII.26.2.3 | Kuzma Gusztáv iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1886-1906 | |
| HU BFL XIII.26.2.4 | Kuzma Alexandrine iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1949 | |
| HU BFL XIII.26.2.5 | Grund Hugó iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1850 (kb.)-1914 | |
| Tartalom: Iratok csak: 1850ca, 1914 | |
| HU BFL XIII.26.2.6 | Kuzma Gyula iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1873-1931 | |
| HU BFL XIII.26.2.7 | Grund Alexa iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1885-1944 | |
| HU BFL XIII.26.2.8 | Grund Alexához és Kuzma Gyulához közösen címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890-1945 | |
| HU BFL XIII.26.2.9 | Kuzma Margit iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890-1949 | |
| HU BFL XIII.26.2.10 | Id. Lehotkay Istvánhoz és Kuzma Margithoz közösen címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908-1944 | |
| HU BFL XIII.26.3 | KÖZÖS CSALÁDI IRATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1973 | |
| HU BFL XIII.26.3.1 | Családtörténeti feljegyzések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940-1970 (kb.) | |
| HU BFL XIII.26.3.2 | Vizit- és névjegykártyák, esküvői meghívók (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1950 (kb.) | |
| HU BFL XIII.26.3.3 | Gyászjelentések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-2000 (kb.) | |
| HU BFL XIII.26.3.4 | A család anyagi helyzetére és vagyonára vonatkozó iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940 (kb.)-1960 (kb.) | |
| HU BFL XIII.26.3.5 | A római fürdői lakás államosítására és a lakókra von. feljegyzések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1973 | |
| HU BFL XIII.26.3.6 | A Római Fürdőtelep Egyesületben betöltött társadalmi szerepvállalással kapcs. iratok és levelezés (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1940 (kb.) | |
| HU BFL XIII.26.3.7 | Családtagok egymáshoz írt leveleinek fénymásolati példányai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944 | |
| HU BFL XIII.26.4 | FÉNYKÉPEK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1800 (kb.)-1980 (kb.) | |
| HU BFL XIII.26.4.1 | Családi fényképalbumok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1800 (kb.)-1980 (kb.) | |
| HU BFL XIII.26.4.2 | Családtagokról készült egyes fényképek és csoportképek, díszoklevelek, rajzok, emléktárgyak (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1800 (kb.)-1980 (kb.) | |
| HU BFL XIII.27 | Serény család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1884-1980 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A fond elsősorban Serény János és Serény Jánosné, illetve néhány családtagjuk okmányait és egyéb hivatalos iratait tartalmazza. Szervtörténet: Serény (Schornstein) János 1897-ben született Budapesten. Szülei Schornstein Simon késmárki születésű szobrász és Schwarcz Friderika (Mád) voltak. Nevét 1917-ben testvéreivel (Olga, Izabella, Béla, Károly) együtt magyarosította. 1938-ban kikeresztelkedett. Négy polgárit végzett, majd szobrásztanonc volt. 1929-től önálló iparos, műköves mester egészen 1949-ig. 1950-től az Építéstudományi Intézet tudományos munkatársa. I. világháborús sebesülése következtében az 1950-es években sokat betegeskedett, 1961-ben nyugdíjazták. 1919-től az SZDP, majd az egyesülés után az MDP tagja, a felülvizsgálatnál - önállóságára hivatkozva - kizárták, a pártba később sem sikerült visszalépnie. 1935-ben kötött házasságot Major Ilonával, aki Budapesten született 1900-ban. Szülei Major Ádám (Bánk, 1865 - Budapest, 1913) MÁV-rakodómunkás és Richter Mária (Vác, 1877-Budapest, 1951 k.), aki a Népszavánál volt lapkihordó. Testvérei, Margit és István, gyermekkorukban meghaltak A polgári iskola és a kereskedelmi szaktanfolyam elvégzése után magántisztviselő, majd önálló iparos, műkőkészítő és műanyagelőállító. Az SzDP, majd az MDP tagja volt a tagrevízióig. Első férje (1922) Balázsy László volt. Az iratokban szereplő Sauer János Serény János, illetve Serény Jánosné alkalmazottja volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.28 | Haggenmacher család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1907-1950 Megjegyzés: kb. 1907-1950 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XIII.29 | Sík (Schick) család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1911-1984 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| Tartalom: A fond dr. Sík (Schick) Károly és nővére, Sík (Schick) Olga hivatalos iratait (döntően iskoláztatással, képzéssel kapcsolatos iratok, származás-igazolás iratai, alkalmaztatással kapcsolatos iratok, névváltoztatás), valamint anyakönyvi kivonatokat tartalmaz. Az iratok között egyetlen fénykép található, Sík Olga tantestületi csoportképe 1942/1943-ból. Az anyakönyvi kivonatok között találhatók egy békés megyei, öcsödi Tolnai családdal kapcsolatos dokumentumok is, melyek kapcsolata a Schick családdal bizonytalan. Szervtörténet: A fond lényegében a Schick család két tagja, dr. Sík (Schick) Károly és Sík (Schick) Olga iratait tartalmazza. A testvérpár egy zombori családban született, apjuk Schick Rezső aranyműves, illetve órás-ékszerész volt, aki 1918-ban Budapesten halt meg. Dr. Sík (Schick) Károly (Zombor, 1907–?) vegyész, egyetemi magántanár 1914-től már Budapesten végezte iskoláit. Középiskolai tanárként, valamint mezőgazdasági kísérletügyi vegyészként állt alkalmazásban. Mint vegyész, talajtani vizsgálatokkal foglalkozott. Tagja volt a Természettudományi Társulatnak. Fennmaradt iratainak évköre 1946-tal lezárul, így azt követő pályájáról semmit nem tudunk. Dr. Sík (Schick) Károly nővére, Sík (Schick) Olga (Zombor, 1899–?) kereskedelmi középiskolai, utóbb közgazdasági gimnáziumi tanár volt. Pályája kezdetén nem pedagógusként, hanem könyvelőként dolgozott. Az 1940-es évek második felében iskolaigazgatói állást is betöltött. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.29.1 | Sík (Schick) Károly iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1942 | |
| Tartalom: 1939,1942 | |
| HU BFL XIII.29.2 | Sík (Schick) Olga iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1975-1984 | |
| Tartalom: 1975-1984, é.n. | |
| HU BFL XIII.29.3 | Családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1971 | |
| Tartalom: 1914,1925,1940,1951,1954,1971 | |
| HU BFL XIII.30 | Fodor család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: XX.SZÁZAD- | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XIII.30.1 | Fodor Ede Pál iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1980 (kb.) | |
| HU BFL XIII.30.2 | Fodor Ede Pálné, sz. Polyánszky Rozália iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1960 (kb.) | |
| HU BFL XIII.30.3 | Fodor Ede Pálné, sz. Varga Rozália iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950-1985 | |
| HU BFL XIII.30.4 | Fodor Pál iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1990 (kb.) | |
| HU BFL XIII.30.5 | Fodor Pálné, sz. Tinder Irén iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1981 | |
| HU BFL XIII.30.6 | Tündér (Tinder) József iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1990 (kb.) | |
| HU BFL XIII.30.7 | Fodor János iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-1960 (kb.) | |
| HU BFL XIII.30.8 | Fodor Mária iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1955-1986 | |
| HU BFL XIII.31 | Zachár család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| Tartalom: A Zachár család több nemzedéket átfogó, töredékes levéltára. Zömében személyes iratok, családtagok levelezései. A II. generációban Zachár Antal városbíró csekély mennyiségű hivatalos iratai és térképek, a III. generációban budapesti bérházakra vonatkozó vegyes és töredékes iratok is. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: I. ZACHÁR ANTAL -- 1830-1908; cs. kir. hadbiztos százados, Bp. VII. ker. választott elöljáró, Magyar Iskolaegyesület pénztárnoka, háztulajdonos - és VORBUCHNER EMÍLIA -- 1838-1888. II. ZACHÁR ANTAL --1857-1947; Bp. Székesfőváros Központi Pénztárának h. igazgatója; városbíró - és RAMASEDER LUJZA --1865-1942 III. ZACHÁR ANTAL --1881-1956; Székesfővárosi Vízművek főtanácsosa-- és SCHÄFFER MÁRIA --1883-1962 ZACHÁR IZABELLA --1883-1972 -- és GUNDA LAJOS --1881-1958; minisztériumi számvevőségi igazgató, Földművelésügyi Minisztérium. ZACHÁR ANNA és PROCHNOW FERENC RADOS JÓZSEF -- 1899-1934; M. Kir. Postamérnök -gépészmérnök? - és GUNDA IZABELLA -- 1906-1981 RADOS JUDIT -- 1929- munkaügyi főelőadó -- és KORMOS GYULA --filmrendező 1923-1997 (A családról a mikrofilmezést követően családfa készült.) | |
| Hozzáférés és használat: Kutathatóság: Szabadon kutatható Másolatok: Másolatok létezése: Fénymásolat: Az iratanyagot, annak mikrofilmezését követően tulajdonosa visszavette. A mikrofilmmásolatok a későbbiekben kutathatók. Mikrofilm: Az iratanyagról, annak rendezését követően középszintű segédlet készült, majd pedig az iratok mikrofilmezve lettek. | |
| HU BFL XIII.31.1 | ZACHÁR CSALÁD LESZÁRMAZÁSA (1-574 p.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.31.2 | I. ZACHÁR ANTAL ÉS VORBRUCHNER EMÍLIA IRATAI (1-174) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.31.3 | II. ZACHÁR ANTAL ÉS RAMASEDER LUJZA IRATAI (1-335 p.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.31.4 | III. ZACHÁR ANTAL ÉS SCHÄFFER MÁRIA IRATAI (1-441 p.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.31.5 | ZACHÁR IZABELLA ÉS GUNDA LAJOS IRATAI (1-265 p.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.31.6 | ZACHÁR ANNA ÉS PROCHNOW FERENC IRATAI (1-342 p.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.31.7 | RADOS JÓZSEF ÉS GUNDA IZABELLA IRATAI (1-379 p.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.31.8 | RADOS JUDIT ÉS KORMOS GYULA IRATAI (1-563 p.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.31.9 | EGYÉB IRATOK (1-353 p.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.32 | Batta és Nyigri család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1887-2002 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: A fond a család három generációjának okmányait, leveleit, szakmai iratait, levelezőlapjait és fényképeit, egy levélvágókést és kettő dögcédulát (fémtokban) tartalmaz. A különböző családtagokról és családi eseményekről gazdagon jegyzetelt fényképalbum az 1930-as és 1960-as évek között időszakról tudósít. Az eladó, Nyigri Margit és Batta Miklós leánya, Pető Antalné Batta Márta és családjának emlékei elsősorban a levelező-, és képeslapokon őrződött meg a 20. század második feléből. Az iratanyag egyes részeihez információkban gazdag jegyzéket készített az eladó, azonban ez nem teljes, és sokszor ötletszerű a rendezettsége. Szervtörténet: Család | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIII.32.1 | A Batta - Nyigri családra vonatkozó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895-1990 | |
| HU BFL XIII.32.2 | Nyigri András és Mihók Mária iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1887-1954 | |
| HU BFL XIII.32.3 | Nyigri Imre iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1902-1980 | |
| HU BFL XIII.32.4 | Nyigri Margit, Batta András ás Batta Márta iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1961 | |
| HU BFL XIII.32.5 | Nyigri Ilona iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905-1961 | |
| HU BFL XIII.32.6 | Fotók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.32.7 | A Nyigri-Batta-Pető család magánlevelezése (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-2002 | |
| HU BFL XIII.32.7.1 | Nyigri Andrásnak írt lapok, levelek családtagoktól, barátoktól (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1916 | |
| HU BFL XIII.32.7.2 | Nyigri Andrásné Mihók Mártának írt lapok, levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1957 | |
| HU BFL XIII.32.7.3 | Batta Miklósné Nyigri Margitnak írt lapok, levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1946 | |
| HU BFL XIII.32.7.4 | Batta Miklósnak írt lapok, levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1927-1947 | |
| HU BFL XIII.32.7.5 | Nyigri Ilonának írt lapok barátoktól, rokonoktól (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1988 | |
| HU BFL XIII.32.7.6 | Nyigri Juditnak írt lap rokontól (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1937 | |
| HU BFL XIII.32.7.7 | Pető Antalnak és Pető Antalné Batta Mártának írt lapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945-2002 | |
| HU BFL XIII.33 | Balogh és Balthazár családok iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1733-1995 | |
| Terjedelem: 0,52 ifm | |
| Tartalom: A fond két keresztény középosztálybeli hivatalnokcsalád személyes iratait, levelezését és fényképeit tartalmazza. Az iratok között 19. századi családi birtokügyekkel kapcsolatos okmányok, feljegyzések és levelezés, gyámügyi iratok, évtizedeken át vezetett zsebnaptárak, magánlevelezések és fényképek, iskolai képzésre és alkalmaztatásra vonatkozó iratok, kulturális tevékenységre utaló feljegyzések (pl. "koncertkönyv" a századfordulóról) találhatók. Az iratanyag a családok kapcsolatrendszerének feltérképezésére és életmódjának bemutatására alkalmas. Különösen érdekesek az 1940-es és 1950-es években vezetett háztartási naplók. Szervtörténet: Balogh Ernő (1868-1938) erdőmérnök, minisztériumi tanácsos Felesége 1900.: Rössler Mária (Irma) (1877–1965) Gyermekeik: Margit (1902-1911) Magdolna (1912-1995) Id. Balthazár Géza (1881-1925) pénzügyminiszteri főszámtanácsos Felesége: Humayer Gizella (1891-1932) Gyermekeik:Géza (1911-1972) hadbíró Felesége: Balogh Magdolna (1912-1995) Gyermekük: Balthazár Anna Mária (1943) Imre (1915-1982) a Magyar Filmiroda főtisztviselője Felesége: Németh Erzsébet Gyermekeik: Erzsébet (1942) Imre (1944-1976) István (1945-1970) József Gábor (1920-1945) repülő-főhadnagy A Balogh, Balthazár, Rössler és Humayer családok családfái megtalálhatók a fonddossziéban. | |
| Hozzáférés és használat: Támogató nyilatkozattal kutatható, továbbá az eladó, Balthazár Anna Mária a saját személyére vonatkozó kutatást külön engedélyhez köti. | |
| HU BFL XIII.33.1 | A Balogh-család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1733-1966 | |
| HU BFL XIII.33.1.1 | Közös családi iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1733-1966 | |
| HU BFL XIII.33.1.2 | Balogh Ernő iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890-1925 | |
| HU BFL XIII.33.1.3 | Balogh Ernőné iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899 (kb.)-1966 | |
| HU BFL XIII.33.2 | A Balthazár-család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1898-1962 | |
| HU BFL XIII.33.2.1 | Közös családi iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1950 | |
| HU BFL XIII.33.2.2 | Dr. Balthazár Géza iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1962 | |
| HU BFL XIII.33.2.3 | Balogh Magdolna (dr. Balthazár Gézáné) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919-1949 | |
| HU BFL XIII.33.3 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1907-1995 | |
| HU BFL XIII.33.3.1 | Balogh Ernőhöz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.2 | Balogh Ernőnéhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.3 | Balogh Ernőhöz és Balogh Ernőnéhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.4 | Balthazár Gézáné id. sz. Humayer Gizellához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.5 | Ifj. dr. Balthazár Gézához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.6 | Balthazár Gézáné sz. Balogh Magdolnához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.7 | Ifj. Balthazár Gézához és Balthazár Gézáné sz. Balogh Magdolnához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.8 | Balthazár Anna Máriához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.9 | Balthazár Irénhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.10 | Tóth Lajosné dr. sz. Ferich Ilonához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.4 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.4.1 | Papírképek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.4.2 | Digitális állomány (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.34 | Humayer család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1860-2004 Megjegyzés: (1828)1860-2004 | |
| Terjedelem: 0,32 ifm | |
| Tartalom: A fond a Humayer család és a Humayer Emil és Hauser Jolán házasságán keresztül rokon Hauser család iratait (leszármazási, iskolai, hivatali előmeneteli iratok, igazolványok) levelezését és fényképeit tartalmazza. Hauser Jolán családja anyai ágon francia, a fond több generáción keresztül tartalmazza a magyar és francia rokonok levelezését. A fondban megtalálhatók a Humayer József cég iratai is. Az iratanyag a család kapcsolatrendszerének részleges feltérképezésére alkalmas. Kiemelkedik közülük a Humayer Emil napi feljegyzéseit tartalmazó zsebnaptár-sorozat, a Humayer Emil kitelepítésére vonatkozó iratok, illetve Humayer József gyermekei és unokái számára készült feljegyzése a háborúra való felkészülésről 1918-ból. A fondban gazdag fényképanyag található. Szervtörténet: Hauser-család Hauser Ferenc asztalos (felesége: Meszner Teréz) Gyermekük: Hauser Gyula (1846-1918) a D. G. H. T. tisztviselője Felesége: 1. 1873: Hauser Rozália (1850-?; szülei: Hauser András földműves, Dunitzky Rozália) 2. 1885: Reinbold Lujza (1853-1941) Gyermekei: 194Hauser Irma (férje: Schmolik Bódog) Gyermekei: Schmolik Lujza Schmolik Ilona Schmolik Irén Hauser Aladár (?) (1874-?) Hauser Adolf, gépészmérnök, a Ganz Rt. tisztviselője (1875-; felesége: Arquis, Hél?ne) Gyermekük: Hauser Jolán (1912-1988; tanítónő; férje: Humayer Emil) Hauser Margit (férje: Senner Hermann) Humayer-család Humayer József (gyáros) Fia: Humayer Károly (1828-?; a Mész-, Tégla- és Első Magyar Műhabarcsgyár tulajdonosa) Felesége: Kempszky Anna (1843-?; szülei: Kempszky János és Fürst Anna) Gyermekeik: Humayer Károly (főhadnagy) Humayer Anna Humayer Mária Humayer Emília Humayer József (1865-1935; építőanyag-kereskedő, a Humayer József cég tulajdonosa) Felesége: Golovitz Gizella Gyermekei: Humayer József (1888-1903) Humayer Károly (orvos; 1889-1954) Felesége: Bolgár Alice (1900-1974) Humayer Gizella (1891-1932) Férje: Dr. Balthazár Géza Gyermekeik: Balthazár Géza Balthazár Imre Balthazár József Humayer Mária (1893-1946) Humayer Árpád (1896-1945; OTI-tisztviselő) Felesége: Szegfi Fatime (Méci) Humayer Leona (1899-1920) Férje: Havas Ferenc Gyermekeik: Havas Ferenc Humayer Emil (1903-1989; hivatalnok, építőanyag-kereskedő) Felesége: Hauser Jolán (1912-1988) Gyermekeik: Humayer Károly (1944) Humayer Mária (1945) Humayer Béla (a Győri Ált. Takarékpénztár vezérigazgatója) Humayer Mihály (a Humayer cég könyvelője) Humayer Jenő (szfőv. Tisztviselő) Humayer Ferenc (a Humayer cég tisztviselője) Humayer Vilma Humayer Sándor A Humayer-család családfája a fonddossziéban található. | |
| Hozzáférés és használat: Részben a család engedélyével kutatható. | |
| HU BFL XIII.34.1 | Egyes személyek iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1860-1988 | |
| HU BFL XIII.34.2 | Humayer József cég iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936-1949 | |
| HU BFL XIII.34.3 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1916-2004 | |
| HU BFL XIII.34.4 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.35 | Gábris-Kökény család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1911-1990 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Tartalom: Egy vidéki származású budapesti pénzügyi hivatalnok és családja főként magánlevelezési, magánokirati, a szakmai előmenetelre vonatkozó, változatos összetételű, fényképekkel gazgadított iratanyaga, amelyet több, különböző családtag által vezetett napló egészít ki. Szervtörténet: Család | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
| HU BFL XIII.36 | Stein-Reisner-Radó család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1871-1991 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A fond a házasság útján egymáshoz kapcsolódó Reisner, Radó (Rosenblüth) és Stein családok töredékes iratait tartalmazza, döntően hivatalos iratokat, kis terjedelmű levelezést, valamint fényképeket, illetve fényképalbumokat. A mindössze néhány fennmaradt levélre korlátozódó levelezésen belül kiemelendő a munkaszolgálatos Reisner Pál és felesége, Stein Edit közötti levelezés 1942-ből. A fényképanyagon belül külön értéket képvisel Reisner Pál fotóalbuma, melyben életének egyfajta fényképes dokumentációja 1909-es születésétől 1937-es házasságkötéséig követhető nyomon a róla készült műtermi portrékon keresztül. Szervtörténet: Reisner Artur 1878-ban született, Gyulán, az izraelita felekezetű Reisner Emánuel gyulai virilista kereskedő, földbirtokos és gyufagyáros fiaként. Az aradi Kereskedelmi Akadémia elvégzése után hosszabb külföldi tanulmányúton vett részt, Németországban, Franciaországban, Svájcban és Egyiptomban. Apja halála után a gyulai gyufagyár vezetője volt huszonöt éven keresztül. Részt vett a Gyulavidéki Takarékpénztár és a békéscsabai Hubertus Kötött- és Szövöttárugyár alapításában. Évtizedeken át tagja volt a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarának, a Békés vármegyei törvényhatósági bizottságnak és a gyulai képviselőtestületnek. Emellett hosszú ideig elnöke volt a gyulai Kereskedelmi Csarnoknak. Később Budapestre költözött, és a svéd gyufatröszt egyik magyarországi megbízottjaként dolgozott, valamint a Szikra Magyar Gyújtógyárak Rt. vezérigazgatói posztját töltötte be. 1908-ban vette feleségül vette a szintén izraelita vallású, szolnoki Polgár Margitot. 1938. november 9-én evangélikus vallásra tértek át a budai lelkészi hivatalban. Polgár Margit 1944. október 15-én hunyt el Budapesten, Reisner Artur 1955-ben. Fiuk, Reisner Pál magántisztviselő Gyulán született 1909-ben. 1937-ben vette feleségül Stein Editet, dr. Stein László ügyvéd és Stein Friderika lányát. Reisner Pál házasságkötésekor már áttért az evangélikus vallásra, Stein Edit ezt 1938. májusában tette meg a budai lelkészi hivatalban. Reisner Pál 1943-ban munkaszolgálatosként halt meg a keleti hadműveleti területeken. Férje holttá nyilvánítása után Stein Edit újból férjhez ment, második férje a kisvárdai születésű Radó István (1891–1972) filmújságíró, dramaturg. Radó István több filmipari lap alapítója, illetve szerkesztője volt (Mozivilág, Mozgófénykép Híradót, Mozi és Film, Mozi Élet, Pesti Mozi), kritikusként és a Metro-Goldwin-Mayer filmstúdió magyarországi képviseletének tisztviselőjeként (dramaturgjaként 1927 és 1940 között) is dolgozott. 1922-ben részt vett a Magyar Filmklub megalapításában, és 1933-ig titkára, illetve főtitkára volt. 1944/1945-től központi szerepet játszott a filmipari dolgozók szakszervezeti mozgalmában. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.36.1 | Reisner Artur iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1948 | |
| HU BFL XIII.36.2 | Reisner Pál iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1950 | |
| HU BFL XIII.36.3 | Rosenblüth Lajos iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1871-1875 | |
| HU BFL XIII.36.4 | Radó István iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1902-1953 | |
| HU BFL XIII.36.5 | Egyéb családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-1991 | |
| HU BFL XIII.36.6 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1933-1942 | |
| HU BFL XIII.36.7 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| Tartalom: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.37 | A Guttmann (Gyenes) - Wohlmuth - Grosz - Fischl (Ferenczi) család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1840-1999 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: A fond kizárólag az egyes családtagok hivatalos iratait (hatósági igazolások, igazolványok), anyakönyvi kivonatait, iskoláztatással, képzéssel kapcsolatos iratait, névváltoztatási ügyeit, katonai szolgálattal kapcsolatos iratait, valamint alkalmaztatásukkal, illetve ipargyakorlásukkal-kereskedésükkel kapcsolatot iratait tartalmazza. Részletesnek mondható a család 19. századi generációjának pályáját dokumentáló iratokból kirajzolódó kép munkába állásukról, illetve önállósodásukról az akkori Pesten és Budán, az 1840-es évektől kezdődően. A családon belül a Gyenes Pál és a Ferenczi Dénes után fennmaradt iratokban a zsidóüldözés elszenvedése is megjelenik. A családi iratanyagban sem levelezés, sem pedig fényképek nem találhatók. Gyáli Pál és Gyáli Pálné sz. Kerekes Margit után anyakönyvi kivonatok, valamint igazolványok és hatósági igazolások maradtak fenn. Szervtörténet: A fond négy, házasság útján egymáshoz kapcsolódó, részben pesti, részben budai zsidó család három generációjának pályáját, földrajzi és társadalmi mobilitását mutatja meg az 1840-es évektől az 1940-es évekig. A család két fő ágának a fondban már megjelenő két őse közül Guttmann Ignác Abaúj vármegyéből érkezett az 1830-as évek közepén Pestre, ahol pálinkafőző üzemekben, illetve gyárakban szerzett tapasztalatot önálló üzem felállítására. A Wohlmuth-ág budapesti életét megalapozó, holicsi születésű (Nyitra vm.) Wohlmuth Ádám az 1860-as évek elején már Pesten élt, 1869-ben vették fel a pesti polgárok sorába. Előbb kocsmárosként, majd szatócsként tevékenykedett. A Wohlmuth-ágból a fennmaradt iratok a következő generáció női tagjainak pályáját rajzolják ki. Rosenberg Richárdné dr. Wohlmuth Olga (Bp. 1890.11.12. – Bp. 1975.06.04.) a polgári iskola mellett női kereskedelmi tanfolyamot végzett, majd 1917-ben mint magántanuló tett érettségit. 1918-ban kezdte meg tanulmányait a budapesti orvostudományi karon, ahol 1926-ban szerzett diplomát. Fogorvosként praktizált. 1941-ben kötött házasságot Rosenberg Richárd magánzóval, volt bőrkereskedővel. A Wohlmuth-ág tagjai előbb Budán, a Fő utcában, illetve a Frankel Leó úton, majd hosszabb időn keresztül a VII. Király utca 53. szám alatt éltek. Húga, Gyenes Pálné sz. Wohlmuth Margit (Bp. 1893.01.03.–?) a polgári után női ipariskolában tanult fehérvarró szakmát, majd nővéréhez hasonlóan magántanulóként folytatott gimnáziumi tanulmányai nyomán 1917-ben érettségizett. 1917 őszén rendkívüli hallgatóként engedélyt nyert a budapesti orvostudományi karon való tanulásra, egyetemi tanulmányait azonban 1919 nyarán félbehagyta. 1920 októberében kötött házasságot Gyenes (Guttmann) Pál magánhivatalnokkal, az ekkor már döntően Budán – többek között hosszú időn keresztül a Zsigmond utcában – élő Guttmann család tagjával. A Guttmann-ágból a Guttmann Ignácot követő két generáció egy-egy férfitagja jelenik meg az iratokban: Guttmann Ignác fia, a nyomdász, illetve nyomdatulajdonos Guttmann József (Pest, 1855.01.13. – Bp. 1922.04.06.), valamint az ő fia, Gyenes (Guttmann) Pál (Bp. 1893.06.15.–?). Gyenes Pál a Budapesti Kereskedelmi Akadémia felsőkereskedelmi iskolájában érettségizett 1910-ben, majd magántisztviselőként dolgozott. Az iratokban ezen kívül megjelenik a Guttmann családdal házassági kapcsolatban álló Grosz Móric díszműáru-kereskedő, majd ügynök, illetve házaló (? – Pest, 1867.05.09.), aki lányát, Grosz Rebekát Guttmann Józsefhez adta feleségül. Ugyancsak házasság révén, de már egy későbbi, az iratokban meg sem jelenő gerenációban került kapcsolatba a Guttmann – Wohlmuth családdal a Tolna megyei Fischl (Fiscehl) család is, amely családból Ferenczi (Fischl) Dénes magántisztviselő (fémárugyári igazgató-helyettes) (Szekszárd, 1894.02.04. – ?) és felesége, sz. Neumann Lujza magántisztviselőnő (könyvelőnő) (Bp. 1893.09.01. – ?) követhető nyomon az iratokban. A fond többi részével semmiféle kapcsolatot nem mutatnak a magántisztviselő Gyáli Pál (Miskolc, 1893.07.15.–?) és ugyancsak tisztviselő felesége, sz. Kerekes Margit (Miskolc, 1893.02.03.–?) iratai az 1940-es évek első feléből. A református felekezetű tisztviselő házaspár 1944. november végén mint menekült érkezett Miskolcról Budapestre. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.37.1 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1869-1999 | |
| HU BFL XIII.37.2 | Guttmann Ignác iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1843-1858 | |
| HU BFL XIII.37.3 | Guttmann József iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1872-1903 | |
| HU BFL XIII.37.4 | Gyenes (Guttmann) Pál iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1942 | |
| HU BFL XIII.37.5 | Wohlmuth Ádám iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1861-1919 | |
| HU BFL XIII.37.6 | Gyenes Pálné sz. Wohlmuth Margit iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1904-1945 | |
| HU BFL XIII.37.7 | Rosenberg Richárdné sz. Wohlmuth Olga iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1901-1950 | |
| HU BFL XIII.37.8 | Rosenberg Richárd iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1941 | |
| Tartalom: 1939,1941 | |
| HU BFL XIII.37.9 | Grosz Móric iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1840-1862 | |
| HU BFL XIII.37.10 | Ferenczi (Fischl) Dénes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1944 | |
| HU BFL XIII.37.11 | Ferenczi Dénesné sz. Neumann Lujza iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1921 | |
| HU BFL XIII.37.12 | Gyáli Pál és Gyáli Pálné sz. Kerekes Margit iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1942-1944 | |
| HU BFL XIII.38 | Nagy-Schiller család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: XX. SZ.- | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Tartalom: A családi fond egy textilügynök, s lányának valamint férjének töredékes iratait tartalmazza. Az iratok főként személyes okmányokból állnak. Az apától, Nagy Leótól iskolai képzésre, alkalmaztatásra valamint vagyoni viszonyokra vonatkozó iratok, s különféle igazolványok maradtak fenn. A lánya és veje után fennmaradt iratok legmeghatározóbb részét a zsidó-kárpótlási ügyek intézésével kapcsolatos hivatalos iratok képezik. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: Holokauszt-túlélők. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIII.39 | Radnai (Zsemba) Irén, Neményi Sándorné és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: XX. SZ.- | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| Tartalom: Radnai (Zsemba) Irén személyes magánvelezése, Neményi Sándor, Novák Sándor rajzai, személyes okmányok, fényképfelvételek. Az iratanyag egy szolnoki vasutascsalád életét dokumentálja. A szolnoki születésű, majd Budapestre költözött tisztviselőnő után jelentős terjedelmű magánlevelezési anyag maradt fenn. A fond egy személyi kapcsolati háló csaknem minden szereplőjét tükrözi: szülők, rokonok, ismerősök, barátnők udvarlók, házastárs. Az iratanyag mind a különféle életesemények, mind a korabeli kispolgári közeg rajza, mind a különféle személyes kapcsolatok (rokoni, baráti, munkatársi) meghatározottságai tekintetében jelentékeny forrásegyüttesnek tekinthető. A fond értékét az is növeli, hogy számos levél található a külföldön, főként Amerikában élt rokonoktól, ismerősöktől, akik részletes beszámolókban adtak hírt sorsuk alakulásáról, itthoniakkal fenntartott kapcsolataikról. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: Radnai (Zsemba) József szolnoki vasúti alkalmazott és családtagjai. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.39.1 | Hivatalos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.39.2 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.39.3 | Fotók, filmnegatívok, rajzok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.40 | A Varju család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1879-2013 | |
| Terjedelem: 3,94 ifm | |
| Tartalom: Családi iratok: Az iratanyag középpontjában a kispesti Varju Sándor ügyvéd és szűkebb családja: felesége, Varju Sándorné sz. Breiter Vilma (a 30-as években modell, ruhaszalon-tulajdonos), és két gyermeke: Varju Éva (Szelke Istvánné) és Varju Vilma (Gaál Károlyné) tanárok állnak. Nagyobb mennyiségű személyes irat Varju Sándortól és Varju Évától maradt fenn. Varju Sándor iratai jól dokumentálják egy II. viláháború előtti és 1945-ben megtörő ügyvédi (és kispesti közéleti) karrier állomásait. Kiemelendők I. világháborús visszaemlékezései, és különösen érdekes az ikladi munkaszolgálatos tábor lakóinak tábori híradója. Az iratanyagban megtalálható néhány ügyvédi feljegyzési könyv is az 1930-as évekből. A II. világháború után évekig bujkált, 1945–1951 között a XII. Budakeszi út 10. ház kezelője volt, gyerekjátékok készítésével és egyéb alkalmi munkákkal foglalkozott. 1951–1952-ben a 42/2. sz. Építőipari Vállalat alkalmazottjaként a Rudas fürdő munkálatainál segédmunkásként dolgozott. 1952–1958 között a Műszaki Egyetem Rajzi Tanszékén dolgozott hivatalsegédként. Varju Sándor intézte a Varju-testvérek közös ingatlanaival, szülői örökségével (Kispesti ház, gyáli birtok, lőrinci telkek), valamint a Varju család sírboltjával kapcsolatos ügyeket, így az ezekre vonatkozó hivatalos iratok, az adóügyek, elszámolások, perek iratai, a ház- és birtokkezelési iratok, a testvérek közötti osztozkodás iratai is az ő iratanyagában maradtak fenn. A hivatalos ügyekhez kapcsolódó, testvérek közötti levelezés nemcsak az ingatlanok ügyére, hanem családi, személyes ügyekre is kiterjed. Lánya, Varju Éva a Ranolder Intézetben végzett tanítónő, később textilipari, majd biológia-földrajz szakos tanári képesítést is szerzett. Dolgozott a Szabados Textilgyárban, majd 1948-tól józsefvárosi és kispesti iskolákban tanított. Aktív tagja volt a Kispesti Társaskörnek, helytörténeti kiállítások, programok szervezésében vett részt. Iratai jórészt képzését, illetve tanári pályafutását és kispesti társadalmi tevékenységét dokumentálják. Különösen érdekesek a Ranolderben töltött évekre vonatkozó iratok, amelyek között megtalálhatók az intézet évkönyvei is. Egy-egy doboznyi irat található még a fondban Gaál Károlytól (tanár, Varju Vilma férje), illetve Breiter Arturtól (mérnök, Varju Sándorné unokaöccse). A többi családtag, Varju Sándor szülei (Varju Kálmán kispesti vendéglős, választott képviselő), illetve testvérei (Varju Kálmán orvos, Knob Sándorné Varju Margit, vitéz Varju Alajos vasgyáros, kispesti főjegyző, alpolgármester), Varju Géza állatorvos, Varju József orvos) kisebb mennyiségű és igen töredékes, szórványos iratanyaggal képviseltetik magukat a fondban (ld. a raktári jegyzéket). Szervtörténet: Leszármazás: Varjú Kálmán kispesti vendéglős, választott képviselő (1860–1924) Felesége: Szabó Teréz (1868–1938) Gyermekeik: 1. Varjú Kálmán dr. orvos, tisztiorvos, egészségtan tanár a Deák F. Gimnáziumban (1887–1946.11.28.) Felesége: Dobos Erzsébet (1893.09.14.–1960.08.03.) 2. Varju Margit (1889–1976.07.08.) Férje: Knob Sándor (Bp., 1888. jan. 15. – Bp, 1967. márc. 3.; 2. felesége: Fellner Margit ) | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény, illetve a levéltári kutatási szabályzat alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.40.1 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-2013 | |
| HU BFL XIII.40.2 | Id. Varju Kálmán iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1879-2004 | |
| HU BFL XIII.40.3 | Id. Varjú Kálmánné sz. Szabó Teréz iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931-1938 | |
| HU BFL XIII.40.4 | Varju Sándor iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1983 | |
| HU BFL XIII.40.5 | Varjú Sándorné sz. Müller Terézia iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1927 | |
| HU BFL XIII.40.6 | Jankela Mihályné sz. Kroluper Ágnes (1836 k.-1929) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929 | |
| HU BFL XIII.40.7 | Jankela Irma iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.40.8 | Jankela Emília (1875-1902) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1902 | |
| HU BFL XIII.40.9 | Varjú Sándorné sz. Breiter Vilma Auguszta (1897-1983) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1934-1989 (kb.) | |
| HU BFL XIII.40.10 | Glitzke Sándor (1901-1985) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1912-1985 | |
| HU BFL XIII.40.11 | Glitzke Sándorné sz. Paizs Katalin (1900-1982) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-1985 | |
| HU BFL XIII.40.12 | Farkas Gergely (1869-?) és Farkas Gergelyné sz. Paizs Rozália (1877-1967) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.40.13 | Nemes Gyuláné sz. Paizs Anna (1891-1957) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957 | |
| HU BFL XIII.40.14 | Breiter Artur (1925-1978) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1978 | |
| HU BFL XIII.40.15 | Ifj. Varju Kálmán (1888-1946) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1845-1946 | |
| HU BFL XIII.40.16 | Varjú Kálmánné sz. Dobos Erzsébet iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1947-1960 | |
| HU BFL XIII.40.17 | Varjú Alajos (1893-1975) és családja iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1963 | |
| HU BFL XIII.40.18 | Varjú Géza (1901-1980) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1980 | |
| HU BFL XIII.40.19 | Varjú József (1899-1960) és Varjú Józsefné sz. Kovács Klára iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1960 | |
| Tartalom: 1930, 1960 | |
| HU BFL XIII.40.20 | Szelke Istvánné sz. Varju Éva iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1927-2000 | |
| HU BFL XIII.40.21 | Id. Gaál Károly, id. Gaál Károlyné sz. Horváth Erzsébet és Horváth József iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1941 | |
| HU BFL XIII.40.22 | Gaál Károly (1920-1991) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1934-1991 | |
| HU BFL XIII.40.23 | Gaál Károlyné sz. Varjú Vilma iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1943-1990 | |
| Tartalom: 1943, 1990 | |
| HU BFL XIII.40.24 | Maurer Armand gyógyszerész iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-1925 | |
| Tartalom: 1921, 1925 | |
| HU BFL XIII.40.25 | Vegyes személyek iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-2009 | |
| Tartalom: 1911, 1952, 1967, 1973, 1979, 1984, 1986-1987, 1992, 2009, é.n. | |
| HU BFL XIII.40.26 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1907-2007 | |
| HU BFL XIII.40.27 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-2000 | |
| HU BFL XIII.40.27.1 | Balogh György, Balogh Györgyné Varju Margit és családja (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.40.27.2 | Bátai Lászlóné Reinodli Manci (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1952 | |
| HU BFL XIII.40.27.3 | Breiter Artur és családja (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.40.27.4 | Breiter Frigyes, Breiter Frigyesné Glitzke Margit (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1989 | |
| HU BFL XIII.40.27.5 | Breiter Károly Ágos és Jankela Emília (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-1899 (kb.) | |
| Tartalom: 19. sz. vége | |
| HU BFL XIII.40.27.6 | Csiszér család (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1938-1958 | |
| HU BFL XIII.40.27.7 | Gaál család (Gaál Károly szülei, testvérei, távolabbi rokonok) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1986 (kb.) | |
| HU BFL XIII.40.27.8 | Gaál Károly és családja (Gaál Károlyné Varju Vilma, Gaál Zsuzsa) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960 (kb.)-1999 (kb.) | |
| Tartalom: 1960-as-1990-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.9 | Glitzke Sándor, Glitzke Sándorné Paizs Katalin (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1989 (kb.) | |
| Tartalom: 1910-es-1980-as évek | |
| HU BFL XIII.40.27.10 | Jankela Mihály (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1880 (kb.)-1889 (kb.) | |
| Tartalom: 1880-as évek | |
| HU BFL XIII.40.27.11 | Jankela Mihályné (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-1929 (kb.) | |
| Tartalom: 1920-as évek | |
| HU BFL XIII.40.27.12 | Jantschi család (USA rokonok) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1970 (kb.)-1999 (kb.) | |
| Tartalom: 1970-es-1990-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.13 | Jójárt Imre (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.40.27.14 | Kalla család (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1990 (kb.)-1999 (kb.) | |
| Tartalom: 1990-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.15 | Knob Sándor és családja (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1969 (kb.) | |
| Tartalom: 1930-as-1960-as évek | |
| HU BFL XIII.40.27.16 | Koppány Enikő és családja (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1990 (kb.)-1999 (kb.) | |
| Tartalom: 1990-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.17 | Kroluper Emánuel, Kroluper Emil (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-1899 (kb.) | |
| Tartalom: 19. sz. vége | |
| HU BFL XIII.40.27.18 | Müller János (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1919 (kb.) | |
| Tartalom: 1910-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.19 | Paizs család (Glitzke Sándorné erdélyi rokonai) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1919 (kb.) | |
| Tartalom: 1910-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.20 | Próder Emilné (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1927 | |
| Tartalom: 1918,1927,é.n. | |
| HU BFL XIII.40.27.21 | Rudas Antal (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1968 | |
| HU BFL XIII.40.27.22 | Szabó Imre, Szabó Imréné Vladár Manci (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1967 | |
| HU BFL XIII.40.27.23 | Varju Alajos, Varju Alajosné (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1989 (kb.) | |
| Tartalom: 1930-as-1980-as évek | |
| HU BFL XIII.40.27.24 | Varjú Éva (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1998 | |
| HU BFL XIII.40.27.25 | Varju Géza dr. (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940 (kb.)-1959 (kb.) | |
| Tartalom: 1940-es-1950-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.26 | Varju József dr., Varju Józsefné (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1964 | |
| Tartalom: 1910-es évek - 1964 | |
| HU BFL XIII.40.27.27 | Varju Kálmán id. és családja (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1884-1918 | |
| HU BFL XIII.40.27.28 | Varju Kálmán ifj. dr. (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909-1944 | |
| HU BFL XIII.40.27.29 | Varju Kálmánné id. (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1938 | |
| HU BFL XIII.40.27.30 | Varju Kálmánné özv. Gaidusel Irma és családja (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.40.27.31 | Varju Sándor (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895-1975 | |
| HU BFL XIII.40.27.32 | Varju Sándor és Varju Sándorné Breiter Vilma (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1983 | |
| HU BFL XIII.40.27.33 | Varju Sándor és Varju Sándorné Müller Terézia (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1927 | |
| HU BFL XIII.40.27.34 | Varju Sándor és családja (Breiter Vilma, Varju Éva és Vilma) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940 (kb.)-1949 (kb.) | |
| Tartalom: 1940-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.35 | Varju Sándorné Breiter Vilma (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-1989 (kb.) | |
| Tartalom: 1920-as-1980-as évek | |
| HU BFL XIII.40.27.36 | Varju Vilma (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1980 | |
| Tartalom: 1930-as évek-1980 | |
| HU BFL XIII.40.27.37 | Flóra (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1952 | |
| HU BFL XIII.40.27.38 | Svájci rokonok fotói (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960 (kb.)-1989 (kb.) | |
| Tartalom: 1960-as-1980-as évek | |
| HU BFL XIII.40.27.39 | Képek az I. világháborúból (Varju Alajos és Varju Sándor felvételei) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1918 | |
| HU BFL XIII.40.27.40 | Kispesti képek, a Varju ház és a Varju kripta, kispesti események (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-2000 | |
| Tartalom: 1910-es évek-2000 | |
| HU BFL XIII.40.27.41 | Tihany (a falu és a Varju-ház) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1949 (kb.) | |
| Tartalom: 1930-as-1940-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.42 | Gyáli birtok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.40.27.43 | Egyéb események (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1949 (kb.) | |
| Tartalom: 1930-as-1940-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.44 | Egyéb fotók (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.40.27.45 | Varju család (fénymásolatok) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.40.27.46 | Fényképalbumok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.40.27.47 | Diák, negatívok, üvegnegatívok, filmek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.40.28 | Rendezetlen iratok (gyarapodott anyag) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.41 | Szentléleky Tihamér régész és Koroknay Éva művészettörténész szakmai és családi iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1897-2003 | |
| Terjedelem: 1,72 ifm | |
| Tartalom: A fondban található családi iratok három nagy egységre tagolódnak: az egy-egy családtaghoz köthető, illetve közös családi iratokra, a terjedelmes levelezésre, valamint a fényképekre. Az egy-egy családtaghoz köthető iratok dr. Szentléleky Tihamérhoz, nagyapjához, dr. Szentléleky Mészáros László nagyváradi bíróhoz, apjához, Szentléleky Mészáros László rendőrfőtanácsoshoz, anyjához, Szentléleky Mészáros Lászlóné sz. Kádár Etelkához, testvéréhez, Szentléleky Mészáros Mártához, valamint Szentléleky Tihamér feleségéhez, Koroknay Évához kapcsolódnak (iskoláztatással-képzéssel, vallásos élettel, alkalmaztatással kapcsolatos iratok; háborús katonai szolgálattal kapcsolatos iratok; vagyoni ügyek; orvosi papírok; temetési ügyek). Szentléleky Tihamér és Koroknay Éva fennmaradt iratai nagyobb terjedelemben tartalmaznak egyetemi képzésükkel és tudományos tevékenységükkel kapcsolatos dokumentumokat is. Kettejük, valamint a művészettörténész Bojár Iván (Koroknay Éva első férje) szakmai tevékenységével összefüggésben jelentős mennyiségű kiállítás-meghívó, illetve programfüzet található az iratok között. Kiemelendő továbbá egy id. dr. Szentléleky Mészáros László által írt, 1848–1849-ben játszódó színmű, valamint fia, Szentléleky Mészáros László 1914-ben vezetett I. világháborús katonai naplója. A konkrét családtaghoz nem köthető közös család iratok között leszármazásra vonatkozó iratok (például anyakönyvi kivonatok) alig találhatók. A legjelentősebb tételt a Szentléleky-háztartásra vonatkozó dokumentumok képezik. Egymást követően két lipótvárosi, Szent István körúti lakásban együttélő háztartást évtizedeken keresztül Szentléleky Mészáros László, felesége, valamint gyerekeik, Szentléleky Tihamér és Szentléleky Mészáros Márta képezték, a II. világháború után Szentléleky Mészáros Márta férjével, Szenttoronyi Gyulával kiegészülve, társbérletben. A lakásbejelentőlapok, közüzemi és egyéb háztartási számlák, háztartási könyv, különböző kiadásokkal kapcsolatos feljegyzések, valamint a háztartási alkalmazottakra vonatkozó dokumentumok (bejelentőlapok, társadalombiztosítási iratok) az 1920-as évek végétől az 1980-as évekig teszik lehetővé a háztartás működésének nyomon követését. Koroknay Éva irati között meghatározóak az önreflexív jellegű iratok: naplók, naplószerű feljegyzések, valamint szépirodalmi jellegű írások 1940-től az 1960-as évekig. Felnőttkori feljegyzései, naplótöredékei döntően a házassággal és női mivoltával kapcsolatos reflexiókat tartalmaznak. A levelezésen belüli legnagyobb egységet a Szentléleky Tihamérhoz írt, nem kis részben szakmai kapcsolatokra utaló levelek képezik. A levelezés legkiterjedtebb, önálló egysége a Szentléleky Tihamér és fiatalkori szerelme, Molnár Györgyi közötti szerelmi viszonyban született intenzív levélváltások 1939 és 1944 között. A levelezés sajátossága, hogy mindkét fél levelei fennmaradtak. A szerelmi kapcsolatot kíséri továbbá Szentléleky Tihamér Molnár Györgyihez írt naplója 1941-ből, valamint néhány, Szentléleky Tihamér által megőrzött irat. A levelezésen belül ezen kívül ki kell emelni a házastársak közötti levélváltásokat az 1950–1960-as évekből, egyrészt Szentléleky Tihamér és Koroknay Éva, másrészt Koroknay Éva és Bojár Iván vonatkozásában. A levelezéstől eltérően a képeslapok gyűjteménye a Szentléleky Mészáros családon és Koroknay Éván kívül Szentléleky Mészáros Lászlóné sz. Kádár Etelka rokonságát, Koroknay Éva első férjét (Bojár Ivánt), valamint a Koroknay családot is átfogja. Szervtörténet: Az iratanyagban meglehetősen kevés anyakönyvi kivonat található benne, így a leszármazás csak szűkkörűen rekonstruálható, az anyai ágak pedig szinte nem is mutatkoznak meg a fennmaradt iratokban. Dr. Szentléleky Mészáros László, Szentléleky Tihamér apai nagyapja, nagyváradi törvényszéki bíró volt. Fia, Szentléleky Mészáros László (1885–1952) ugyancsak jogászi pályáját Gyulán kezdte 1913-ban, majd Nagyváradon folytatta 1914-től 1921-ig, amikor még bírósági titkári beosztásban állt. 1921-ben nevezték ki az államrendőrséghez ideiglenes minőségű rendőrkapitánynak, ekkortól kezdve nyugdíjazásáig az államrendőrségen dolgozott. 1930-ban kapott rendőrfelügyelői kinevezést, előtte rendőrsegédfelügyelő volt. Előbb a VIII. kerületi kapitányságra volt beosztva, ahonnan 1926-ban áthelyezték a főkapitányság bűnügyi osztályára, majd az 1930-as évek második felétől a X. kerületi kapitányságon szolgált, 1943–1944-ben pedig a X. kerületi rendőrkapitányság vezetője volt. 1945 októberében ment nyugdíjba. Kádár Etelkával kötött házasságából két gyermeke született: Szentléleky Mészáros Márta (Szenttoronyi Gyuláné) és Szentléleky Tihamér. Szentléleky Tihamér (1919–2007) 1937-ben érettségizett Budapesten, a Berzsenyi Dániel reálgimnáziumban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot hallgatott 1937 és 1941 között. 1941-ben jogtudományi doktorátust szerzett. 1941-től 1953-ig a Budapesti Központi Járásbíróságon dolgozott, elnöki titkári beosztásig jutva. 1941 őszén kezdte meg háborús katonai szolgálatát. 1945. február 11-én szovjet fogságba esett, a fogságból 1947 nyarán tért haza. A háború után párt- és szakszervezeti munkát kezdett végezni. Járásbírósági munkája mellett 1947-től az ELTE hallgatója volt, 1951-ben szerzett diplomát ókori és középkori régészetből. 1953 októberében bírói tevékenységével felhagyva életét a régészi munkának szentelte. 1953 és 1955 között a kecskeméti Katona József Múzeum, 1955-től 1960-ig a veszprémi Bakony Múzeum, majd 1961-től 1972-ig a szombathelyi Savaria Múzeum igazgatója. 1963-tól a Vas Megyei Múzeumok főigazgatója is. 1973-tól 1984-ig a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese volt. Legjelentősebb régészeti munkái a fenékpusztai, az aquincumi és a savariai ásatások. Nővére, Szentléleky Mészáros Márta tanárnői oklevelet szerzett. Férje, Szenttoronyi Gyula 1951-ig katonatiszt volt, azt követően tervstatisztikusként dolgozott a Híradótechnikai Vállalatnál. A Pesterzsébeten született Koroknay Éva (1925–1987) apja építőmester, anyja tanítónő volt. A Baár-Madas reálgimnáziumban érettségizett 1943-ban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen művészettörténet-klasszika-archeológia és keresztény régészet szakon végzett 1948-ban. Az Iparművészeti Múzeum munkatársa 1950-től nyugdíjba vonulásáig, 1983-ig. A Múzeumi Kisgyűjtemények Osztályán dolgozott, csoportvezető, 1970-től osztályvezető volt. Kutatási területeként a könyvkötések történetével foglalkozott. 1957-től az ELTE könyvtártudományi tanszékén a könyvkötésművészet előadója volt. Mint vezető szakfelügyelő a megyei múzeumok iparművészeti anyagát gondozta. A II. világháború után szakszervezeti és pártmunkát is végzett. Első házassága 1950-tól 1963-ig tartott, férje Bojár Iván művészettörténész volt. Szentléleky Tihamérral 1963-ban házasodott össze. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.41.1 | Szentléleky Mészáros László dr. (id.) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1942 | |
| HU BFL XIII.41.2 | Szentléleky Mészáros László iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910-1952 | |
| HU BFL XIII.41.3 | Szentléleky Mészáros Lászlóné sz. Kádár Etelka iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1946-1962 | |
| HU BFL XIII.41.4 | Szentléleky Mészáros Márta iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1927-1945 | |
| HU BFL XIII.41.5 | Szentléleky Mészáros Jolán iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1897-1972 | |
| HU BFL XIII.41.6 | Szentléleky Tihamér iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1927-2002 | |
| HU BFL XIII.41.7 | Szentléleky Tihamérné (előbb Bojár Ivánné) sz. Koroknay Éva iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931-1986 | |
| HU BFL XIII.41.8 | Szentléleky Tihamér és Szentléleky Tihamérné sz. Koroknay Éva közös iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944-2003 | |
| HU BFL XIII.41.9 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-2003 | |
| HU BFL XIII.41.10 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1980 | |
| HU BFL XIII.41.11 | Képeslapok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1927-1990 | |
| HU BFL XIII.41.12 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.42 | Biberauer-Bodoky gyűjtemény (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1700-2000 Megjegyzés: 18. sz.-20. sz. | |
| Terjedelem: 12,6 ifm | |
| Tartalom: Az összetett irategyüttest számos nyomtatvány, fényképanyag egészíti ki. Az iratanyag nagy részben német nyelvű. A 2011-ben átvett mintegy 5,4 iratfolyóméternyi anyag a korábban rendezett iratok kiegészítő részét képezi. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: A fond egy Pesten, a 19. század közepén letelepedett svájci eredetű kálvinista família rendkívül összetett és gazdag anyagát tartalmazza. A család rokonsági kötelékébe tartozott Ganz Ábrahám is. A Biberauerek tevékenyen részt vettek a helyi német református egyház megszervezésében, életében, intenzív egyházi karitatív tevékenységet végeztek és közreműködtek a Bethesda kórház létrehozásában. Mindeközben folyamatosan kapcsolatban maradtak a Svájcban és Németországban maradt rokonsággal is. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Letét Kutathatóság: Részben korlátozás alatt Az iratok a család engedélyével kutathatók. | |
| HU BFL XIII.43 | A Leiner család iratai, levelezése és fényképei (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1968 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: A fond legérdemibb részét egy családon belüli üzleti viszályra vonatkozó irategyüttes alkotja, melynek fő tartalmi eleme, hogy a cég fő tulajdonosa, Leiner Hugó 1946-1947-ben feketézés tárgyában feljelentést tett rokonai, Leiner Ferenc és társai ellen. A fondban jelentős mennyiségű fényképanyag, valamint a család különféle tagjaitól származó levelezéstöredékek találhatók. Szervtörténet: A fond Leiner Hugó szűkebb családjának töredékesen fennmaradt iratait tartalmazza. Felesége Leiner Hugóné sz. Szrakity Antónia, rajtuk kívül az iratanyagban három fiúgyermekük, György, Zoltán és Tibor szerepel. | |
| Hozzáférés és használat: | |
| HU BFL XIII.43.1 | Egyes személyek iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913-1968 | |
| HU BFL XIII.43.1.1 | Özv. Sztrakity Fülöpné iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1916-1921 | |
| HU BFL XIII.43.1.2 | Leiner Hugó iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1968 | |
| HU BFL XIII.43.1.3 | Leiner György iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1923-1967 | |
| HU BFL XIII.43.1.4 | Leiner Tibor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1922-1937 | |
| HU BFL XIII.43.1.5 | Leiner Zoltán iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919-1946 | |
| HU BFL XIII.43.1.6 | Vegyes iratok, aprónyomtatványok stb. (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913-1943 | |
| HU BFL XIII.43.2 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-1962 | |
| HU BFL XIII.43.2.1 | Leiner Hugóhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-1939 | |
| HU BFL XIII.43.2.2 | Leiner Hugóné Szrakity Antóniához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1917-1950 | |
| HU BFL XIII.43.2.3 | Leiner Györgyhöz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1962 | |
| HU BFL XIII.43.2.4 | Leiner Tiborhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-1934 | |
| HU BFL XIII.43.2.5 | Leiner Zoltánhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1937 | |
| HU BFL XIII.43.2.6 | Egyéb címzettek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1939 | |
| HU BFL XIII.43.3 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1950 (kb.) | |
| HU BFL XIII.44 | A Löw - Baracs - Keller - Kecskeméti családok iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 19-20. sz. | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Tartalom: A fond családi irattöredékeket tartalmaz. Legértékesebb részét Löw Lipót 1849-es német nyelvű naplójának több változatban is legépelt szövegei, azok magyar fordításai; Keller Izidor társadalmi tevékenységével, képzésével, alkalmaztatásával kapcsolatos iratok; Kecskeméti Györgynek a választójog érvényesítésére vonatkozó 1939-1941 között különféle származási iratokról készült korabeli fotókópiái; valamint Keller Miklósnak a munkaszolgálattal kapcsolatos iratai képezik. Ezt egészítik ki a különféle családtagok szórványos iratai és levelezései. Szervtörténet: Család | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Letét. Kutathatóság: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIII.45 | Magyari-Beck Vladimir egyetemi tanár, egykori orosz emigráns családi iratai. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz.- | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Főként származási, honosítási iratokat és bizonyítványokat, családtörténeti feljegyzéseket, családfákat, fényképeket és a család egyes ágainak történetét leíró elbeszéléseket tartalmaz. A családtörténeti források kb. fele idegen, főként orosz nyelvű. Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: Magyari Beck Vladimirt (*1911, Taskent, Üzbegisztán) gyermekként Magyari István magyar hadifogoly hozta Magyarországra, annak édesanyjával együtt. Édesapja elesett fehér tiszt, Eduard Beck volt. A budapesti németbirodalmi rálgimnáziumban érettségizett, majd agrármérnök, egyetemi tanár, szótárszerkesztő lett. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.46 | A Grünn - Schaller - Gerényi (Gerlach) - Hagenthurn család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-1990 (kb.) Megjegyzés: 1860-as évek - 1980-as/1990-es évek | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A fond két családtörténeti albumból áll, amelyeket Hagenthurn Marianne állított össze, ismeretlen időpontban. Az albumok fele részben eredeti fényképeket, fele részben pedig részint eredeti, többségében azonban fénymásolt iratokat tartalmaznak. Hagenthurn Marianne, mint az albumok összeállítója, az azokban elhelyezett dokumentumokat, fényképeket magyarázó szövegekkel is ellátta. Az iratanyag leszármazással kapcsolatos iratokat (családfák, anyakönyvi kivonatok, gyászjelentések, születési, házassági és halálozási imakönyvi és egyéb feljegyzések), iskoláztatással, képzéssel kapcsolatos iratokat, valamint alkalmaztatással kapcsolatos iratokat tartalmaz. Az iratok részben fénymásolatban, részben eredetiben kerültek be az albumokba. Jelentős a fondban található családi fényképanyag is az 1860-as évektől az 1930-as évek végéig, kivétel nélkül eredeti fényképként. Szervtörténet: A fond egy több ágon is német eredetű középosztályi, értelmiségi-köztisztviselői családhoz kapcsolódik, részben baranyai, részben temesi (Németszentmiklós (Nagyszentmiklós), Perjámos, Versec), részben felvidéki (Kassa, Rozsnyó) gyökerekkel. A család az I. világháború előtti években került Budapestre, de részben továbbra is vidéki – baranyai – kötődésű maradt. A családot az értelmiségi, köztisztviselői – orvosi, tanítói, jegyzői – pályák jellemzik, ami mellett a kisbirtokosi életforma is jelen volt. A Gerlach család a 18. század közepe táján települt át német területről Temes megyébe, a későbbi Németnagyszentmiklós területére. Perjámoson volt birtokuk, az ő tulajdonukban állt a nagyszentmiklósi volt Nákó-kastély is. A felvidéki, rozsnyói és kassai kötődésű Schaller család több generáción keresztül értelmiségi család volt. Dr. Schaller János (Szádalmás, 1811 – Rozsnyó, 1875) orvosi hivatást gyakorolt, fia, Schaller Ernő (Nyírbátor, 1843 – Kassa, 1879) pedig előbb a premontrei rend tagja volt, majd onnan 1867-ben kilépett és tanári pályára ment. Kassai népiskolai igazgató, valamint Abaúj-Torna vármegye tantestületi elnöke volt. Gerényi (Gerlach) Jakabné sz. Schaller Margit (Kassa, 1879.01.27. – Bátya (?), 1945.10.11.) Schaller Ernő kassai népiskolai igazgató és megyei tantestületi elnök lánya. Tanítónői végzettséget szerzett, előbb Újpesten, majd Bártfán dolgozott. 1901-ben Bártfán ment férjhez Gerlach Jakabhoz. Házasságkötése után továbbra is tanítónőként dolgozott. Férjével és családjával egy ideig Mosonban, majd 1913-tól Budapesten éltek. Budapestre történt beköltözésüket megelőzően, férjének a fővárosba való áthelyezésével 1908-tól már Budafokon tanított. Budapesti lakhelyük a XI. kerületen belül előbb a Karinthy Frigyes út 15. szám alatt volt, majd a Badacsonyi utcába, illetve az Elek utcába költöztek. Gerényi (Gerlach) Jakab (Németnagyszentmiklós (Temes vm.) 1878.05.05. – 1963.02.03.) a temesvári tanítóképzőben végzett, előbb Jákóhalmán töltött be tanítói állást, majd Bártfán és Mosonban. 1899/1900-ban elvégzett egy kétéves földművesiskolai tanfolyamot, 1905/1960-ban pedig már a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója volt. 1905-ben gazdasági népiskolai szaktanítói oklevelet szerzett, 1907-ben pedig gazdasági akadémiai oklevelet. Tanítói tevékenysége 1908-ban ért véget, amikor a vallás- és közoktatásügyi miniszter minisztériumi szolgálatra rendelte be Budapestre. Felesége, Schaller Margit ugyanekkor Budafokra került áthelyezésre, mint tanítónő. Gerényi Jakab ekkortól gazdasági népiskolai szakfelügyelőként dolgozott, miniszteri osztálytanácsosi címig jutva. Nevét 1906-ban magyarosította Gerényire. Gerényi Jakab és Schaller Margit egyik lánya, Hagenthurn Edéné sz. Gerényi (Gerlach) Mária (Moson, 1905.04.21. – 1989.05.30.) polgári leányiskolát végzett az Angolkisasszonyoknál, illetve Kőszegen tanult az evangélikus leánylíceumban. 1928 és 1933 között a Magyar Királyi Gyógypedagógiai és Orvospszichológiai Intézetben végzett adminisztratív és tudományos munkát. Munkájával párhuzamosan érettségit tett, majd 1932-ben a budapesti tudományegyetem bölcsészhallgatója lett. 1933-ban férjhez ment Hagenthurn Ede püspöknádasdi jegyzőhöz, és Püspöknádasdra (ma Mecseknádasd) költözött. Hagenthurn Ede (Kisbudmér (Baranya m.) 1898.08.05. – Bp. 1971.11.22.) baranyai német eredetű családban született, egy kisbirtokos fiaként. A pécsi főreáliskolában érettségizett 1918-ban. Tisztviselői pályára lépett, a püspöknádasdi jegyzői állást töltötte be. Nősülése után is itt élt családjával. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. Másolatok: A fond jelentős részben tartalmaz másolati anyagot. | |
| HU BFL XIII.47 | A Seregy-család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1899-1985 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Tartalom: Személyes okmányok, házastársak és az egyes generációk közötti széleskörű családi levelezés található a fondban, amely főként ezen utóbbi iratfajta tekintetében gazdag, de naplótöredékek és személyes okmányok mellett megtalálhatók benne Seregy Lajosné ételreceptjei (1910) is. Az anyag legterjedelmesebb sorozatai a két világháború közötti időszakból valók, ám az 1980-as évekből is tartalmaznak - részben gépelt formában - rokoni levelezést. Szervtörténet: Id. Seregy Lajos középiskolai matematika tanár és fia Lajos, szintén középiskolai tanár volt. | |
| HU BFL XIII.47.1 | Családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1985 | |
| HU BFL XIII.47.2 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1973 | |
| HU BFL XIII.47.2.1 | A szűkebb Seregy családon belüli levelezés (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1955 | |
| HU BFL XIII.47.2.2 | A család tagjainak egyéb személyekkel folytatott levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900-1973 | |
| HU BFL XIII.47.2.3 | Családon kívüli személyek levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1940 | |
| HU BFL XIII.48 | A Pongó család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-2005 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: A fond két kisebb egységre tagolódik. Az első a család egyes tagjainak igen töredékesen fennmaradt iratait tartalmazza. Ezen belül nagyobb együttest képez Pongó Kálmán peres-, illetve büntetőügyének iratai (tárgyalási jegyzőkönyvek, szakértői vélemények, beadványok stb.). A többi, kis mennyiségű irat teljesen vegyes, esetlegesen maradt fenn. A második egység a szintén meglehetősen töredékes családi levelezés: Pongó Kálmán feleségével a folytatott levelezése az 1950-1960-as évekből; Pongó Kálmánnénak döntően a férjével folytatott levelezése; valamint fiuknak, az Amerikába emigrált Pongó László kardvívó bajnoknak és lányuknak, dr. Pongó Sárának a szórványlevelezése. Ezek közül a legteljesebb Pongó Kálmán különböző büntetésvégrehajtási intézményekből írott leveleinek gyűjteménye, illetve felesége és lánya válaszlevelei. A levelek -- a börtönbeli szabályoknak megfelelően -- mindennapos családi problémákról, a levelezők egészségi állapotáról, a büntetőügy állásáról szólnak. Kitűnik belőlük, hogy a büntetését töltő Pongó Kálmán a távolból is igyekezett gyakorolni családfői szerepét, beleszólni a család ügyeibe, pl. lakberendezés, lánya férjhezmenetele, amerikai menyének itthoni fogadásával kapcsolatos kérdések stb. Szervtörténet: A fond a putnoki származású Pongó Kálmán szűkebb családjának iratait tartalmazza. Pongó Kálmán 1901-ben született. Édesapja cipészmester, majd kocsmáros. Szakmája kereskedősegéd, a II. világháború előtt Putnokon volt fűszer- és csemegekereskedése (1924-1938). 1938-1941 között a budakalászi textilműveknél utazó, majd textilüzletet működtetett 1949-ig. 1952-től a XX. kerületi Földművesszövetkezetnél dolgozott, 1958-tól az itt társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás és vesztegetés büntette miatt börtönbüntetésre ítélték, 1963-ban szabadult. Ezután a Fővárosi Takarító Vállalatnál volt anyagbeszerző. Felesége Szigeti Sára (Putnok, 1902), 1971-es KIOSZ igazolványa szerint parkettacsiszoló és lakkozó, illetve szőnyegtisztító ipart folytatott. Fiuk Pongó László 1925-ben született Putnokon. Budapesten jogot tanult. A MAC vívószakosztályának tagja volt, magyar kardvívó bajnokságot nyert. 1948-ban külföldre ment, Ausztriában, Németországban élt, újságíróként működött. Az 1950-es években New Yorkban telepedett le, biztosítási ügynökségnél dolgozott. 1971-ben nősült, két lánya Andrea és Erzsébet. A vívást Amerikában is folytatta, versenyeken vett részt, az Amerikai Vívószövetség vezetőségének tagja volt. 2003-ban visszatért Magyarországra, itt halt meg 2005-ben. Lányuk dr. Pongó Sára belgyógyász szakorvos. | |
| Hozzáférés és használat: Kutathatóság: Korlátozás alatt Életkori adatok folytán kutatási korlátozás alatt áll. | |
| HU BFL XIII.48.1 | Családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-2005 | |
| HU BFL XIII.48.1.1 | Családfa, családtörténeti vonatkozású fénymásolatok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.48.1.2 | Pongó Kálmán iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-1965 | |
| HU BFL XIII.48.1.3 | Pongó Kálmánné Szigeti Sára iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1971 | |
| HU BFL XIII.48.1.4 | Pongó László iratai és fényképei (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936-2005 | |
| HU BFL XIII.48.1.5 | Pongó Sára iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1941-1991 | |
| HU BFL XIII.48.1.6 | I. Zsámbéki u. 15. alatti társasház iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929 | |
| HU BFL XIII.48.2 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-2005 | |
| HU BFL XIII.48.2.1 | Pongó Andreához és Pongó Erzsébethez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1983 | |
| HU BFL XIII.48.2.2 | Pongó Kálmánhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1922-1963 | |
| HU BFL XIII.48.2.3 | Pongó Kálmánnéhoz és Pongó Sárához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-1963 | |
| HU BFL XIII.48.2.4 | Pongó Lászlóhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-2005 | |
| HU BFL XIII.48.2.5 | Lois Pongóhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.48.2.6 | Pongó Sárához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950 | |
| HU BFL XIII.48.2.7 | Soltész Máriához (?) írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-1929 (kb.) | |
| HU BFL XIII.49 | A Pintér-Harangozó család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1999 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Az egyes családtagokhoz köthető, elsősorban származásra vonatkozó (anyakönyvi kivonatok), valamint iskoláztatással, alkalmaztatással, magánvagyonnal kapcsolatos iratok (adóügyek, hagyatéki ügyek) mellett kiemelendők Harangozó Imre internálásával kapcsolatos iratok, továbbá fennmaradt káderanyaga az 1950-es évek első feléből. A fond a személyi iratok mellett kisebb terjedelmű levelezést tartalmaz a 20. század második feléből, melynek egy része üdvözlő képeslapokból áll. A fondban nagyobb mennyiségű fénykép is található, döntően a két világháború közötti időszakból, valamint a 20. század második feléből. Az anyag nyomán egy 20. századi szakmai alapú munkáskarrier képzési és előmeneteli állomásai, illetve a levelezés révén a szűk család kapcsolattartási jellemzői tanulmányozhatók. Szervtörténet: Harangozó Imre 1906. október 6-án született Versegen (Pest megye). Édesapja Harangozó Ferenc kovács, édesanyja Kamhald Erzsébet volt. Öt testvére volt. 1929-ben kötött házasságot Sárközi Róza (1911–1996) varrónővel. Két lányuk született: Harangozó Éva, dr. Cseresnyés Béláné (született: 1930) építészmérnök, illetve Harangozó Jolán, Pintér Istvánné (született: 1933) vegyészlaboráns. Harangozó Imre és családja a XVI. ker. Mátyásföld Sárkány utca (Futórózsa utca) 20. szám alatt élt. A négy elemi iskola elvégzése után inasnak ment, 1921-től kovácssegédként dolgozott több helyen is (Aszódi Kocsigyár, Weiss Manfréd Művek, Magyar Állami Kőszénbánya Rt.). 1924-től a BSzKRt-hoz került kalauznak, 1929-ben pénztáros és ellenőr lett. Esti tanfolyamon műszerész továbbképzést tanult, elvégezte a polgárit, és 1932-től irodai alkalmazottként dolgozott. Katona 1936 és 1944 között volt kisebb megszakításokkal, műszerkezelő őrvezetőként szerelt le. 1946-tól az Uhri Testvérek gyárában, utóbb az Ikarus-nál dolgozott elektroműszerészként, 1964-től pedig csoportvezetőként az Anyagellátási Főosztályon. 1946 és 1947 között egy alaptalan feljelentés miatt a Délbudai internálótáborba került, ahol szintén elektroműszerészként dolgozott. Nyugdíjkérelmét 1973-ban adta be. 1997. november 7-én halt meg Budapesten. Az iratanyagban megjelenő Harangozó Jolán gimnáziumi tanulmányokat folytatott a Corvin Mátyás Gimnáziumban, 1951-ben érettségizett le. A Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karára járt, ahol 1957-ben vegyészlaboránsi végzettséget szerzett. Az egyetem mellett dolgozott. Háztartásbeliként élt 1959-ig, utána az Ikarusznál helyezkedett el az Anyagvizsgáló Laboratóriumban vegyészlaboránsként. 1957-ben kötött házasságot Pintér István okleveles vegyészmérnökkel. Pintér István a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémia Kutató Intézetének tudományos munkatartása volt, szerves kémiai kutatásokkal foglalkozott. A családdal ismeretlen kapcsolatban álló Barina Edit 1930-ban született, Budapesten. Édesanyja Szeles Julianna, édesapja Barina Simon, villanyszerelő segéd. Barina Edit az 1940-es évek végéig gyári munkásként dolgozott, majd irodai dolgozó lett. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.49.1 | Harangozó Imre iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1998 | |
| HU BFL XIII.49.2 | Harangozó Jolán (Pintér Istvánné) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1998 | |
| HU BFL XIII.49.3 | Barina Edit (Pusztai Lajosné) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1988 | |
| HU BFL XIII.49.4 | Egyéb, családtaghoz nem köthető iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957 | |
| Tartalom: 1957, é.n. | |
| HU BFL XIII.49.5 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1942-1999 | |
| HU BFL XIII.49.6 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.50 | A Sághy-Rajna család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20. sz.- | |
| Terjedelem: 0,5 ifm | |
| Tartalom: A fond három elemből áll. 1. Sághy Gábor székesfővárosi főmérnök családi és szakmai iratai, levelezés, fényképek; 2. A Bernátsky családra (apósáék) vonatkozó fényképek és iratok; 3. Veje, dr. Rajna István belgyógyász családi, személyes és szakmai iratai, levelezése; továbbá testvére, dr. Rajna Tamás zongoraművész és zeneszerző kottakéziratai és fényképei. A fond fővárosi vonatkozása igen erőteljes, hiszen egyrészt Sághy Gábor 1945 után a XIII. Magasépítési ügyosztály vezetője volt, másrészt Rajna doktor II. világháborúban mártírhalált halt édesapja a BÖME egyik vezető főorvosa volt. Szervtörténet: Család | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.50.1 | A Sághy-család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.50.1.1 | Berzsenyi Györgyike Klára keresztelési anyakönyvi kivonata (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1924 | |
| Tartalom: Irat csak: 1914, 1924 | |
| HU BFL XIII.50.1.2 | Sághy Gábor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1995 | |
| HU BFL XIII.50.1.3 | Sághy Anna iratai (bizonyítványok, visszaemlékezések) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936-1999 | |
| HU BFL XIII.50.1.4 | Dr. Rajna Istvánné Sághy Gabriella emlékezései, családtörténeti feljegyzései (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1995-2010 | |
| Tartalom: Irat csak: 1995, 2010 | |
| HU BFL XIII.50.1.5 | Új Iskola (fotók, hír az emléktábla-avatásról, könyv az iskoláról a Sághy-lányok visszaemlékezéseivel) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.50.1.6 | Dr. Rudas Lászlóné Csipak Annamária gyászjelentése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 2000 | |
| HU BFL XIII.50.2 | A Rajna-család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.50.2.1 | Rindauer Salamon elbeszélése (másolat a Posta Közlönyből) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899 | |
| HU BFL XIII.50.2.2 | Rajna Nándor és Rajna Nándorné iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1937-1945 | |
| Tartalom: Irat csak: 1937, 1945 | |
| HU BFL XIII.50.2.3 | Rajna István iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.50.2.4 | Lázár Irén iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1985-1991 | |
| HU BFL XIII.50.2.5 | Rajna János iskolai értesítői (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.50.2.6 | Rajna Tamás iskolai értesítői és műveinek kéziratai (Piano Concerto, Gyászhangok Bartók Béla halálára) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936-1942 (kb.) | |
| HU BFL XIII.50.3 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.50.3.1 | Kónya Mihályné özv. (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.50.3.2 | Rajna István (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.50.3.3 | Rajna Istvánné (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.50.3.4 | Rajna Tamás (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.50.3.5 | Sághy Gábor (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.50.3.6 | Sághy Gáborné (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.50.3.7 | Sághy Lajos, Sághy Lajosné (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.50.4 | Családi fotók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.50.4.1 | Bernátsky család (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1950 (kb.) | |
| HU BFL XIII.50.4.2 | Sághy Gábor (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1917-1980 (kb.) | |
| HU BFL XIII.50.4.3 | Sághy Anna (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1935 (kb.) | |
| HU BFL XIII.50.4.4 | Rajna István (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1965 (kb.) | |
| HU BFL XIII.50.4.5 | Rajna Tamás (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1966 | |
| HU BFL XIII.51 | A Rédly - Weszycki - Hellebranth család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1885-1988 | |
| Terjedelem: 1,02 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag az egymással házasság útján rokonságba került Habrovszky, nemespanni Rédly, Weszycki és Hellebranth családok döntően három generációjának – szórványosan pedig időben visszafelé egy negyedik generációnak is – a magánlevelezését, valamint egyéb hivatalos- és magániratait, illetve fényképeit tartalmazza. A fond döntő részét a rendkívül terjedelmes levelezés teszi ki, lényegesen kisebb részt alkotnak az egyéb személyes, illetve családi iratok, amelyek meglehetősen töredékesek, szegényesek. A levéltárba került fényképanyag szórványos. Az iratanyagnak a család Rédly ágához kapcsolódó részéből kiemelhető jelegzetes egység, bár terjedelmileg nem kiugró, tartalmi tekintetben azonban egyedi együttest képez, a Rédly Károlyné sz. Habrovszky Ilona és lánya, Rédly Mária monte-carlói kaszinó-látogatásaihoz kapcsolódó iratok az 1910-es évek elejétől az 1930-as évek végéig. Ezen időszakban Rédly Károlyné hol egyedül, hol pedig lányával együtt akár évi rendszerességgel is Monte-Carlóban töltött egy-két hónapot pénzkeresés céljából. E tevékenységükhöz kapcsolódnak a Monte-Carlóból a Rédly-családnak küldött leveleken kívül a postai pénzküldeményekről fennmaradt tértivevények, értesítések, Rédly Károlyné sz. Habrovszky Ilona noteszbejegyzései, valamint egy Monte-Carlóban játszódó levélregény-kézirat töredéke is. Rédlyné kimondottan Monte-Carlóban vezetett noteszei részben a szerencsejátékhoz – elsősorban kártyajátékhoz (trente et quarante) – kapcsolódó számításokat, részben pedig naplószerű narratív feljegyzéseket tartalmaznak. Az iratok emmellett a Rédly-család háztartási/gazdasági működésével kapcsolatban is számos információt hordoznak. A Rédly Károly, valamint Rédly Károlyné sz. Habrovszky Ilona által vezetett háztartási naplók, a hosszabb időszakból nagy számban fennmaradt számlák, nyugták, valamint a levelek komplex képet rajzolnak ki a fiatalon nyugdíjazott családfő bérjövedelmének kiesése folytán a nyugdíj mellett részben alkalmi keresetekből, részben szerencsejátékból, részben rokoni küldeményekből önmagát fenntartó háztartás működéséről, a család nőtagjainak abban játszott szerepéről. A Hellebranth ághoz kapcsolódó iratok ennél lényegesen töredékesebbek, és így szegényesebbek is. Megtalálható közöttük dr. Hellebranth János ügyvédi irattárának egy kis töredéke is. A fond domináns részét a család mindkét ágához kötődő levelezés alkotja. Az iratanyagnak általában sajátossága az elsősorban a család nőtagjait egyenként, illetve különböző csoportokban összekötő intenzív írásbeli kommunikáció, melynek részeként – feltételezhetően egyedi módon – otthoni üzenet-cédulák is tömegesen maradtak fenn, elsősorban az 1950–1960-as évekből. A döntően nem két személy között, hanem az elsősorban női családtagok különböző, hol azonos, hol eltérő és a születések és halálozások folytán időben is átalakuló csoportjai közötti levelezések a családon belüli személyközi kapcsolatok rendkívül sűrű térképét rajzolják ki. Ily módon a levelezés a rokonságon kívüli kapcsolati háló feltérképezése mellett a családon belüli kötődések, érzelmi viszonyok feltárására alkalmas, több generációt átfogva. Szervtörténet: Az iratanyagot hátrahagyó család két kulcsfigurája a Budapesten katonatiszti családba született Habrovszky Berta és húga, Habrovszky Ilona. Habrovszky Berta férjével, dr. Hellebranth János ügyvéddel és három gyermekével 1925 őszén, pár hónapi párizsi tartózkodás után az Egyesült Államokba utazott, s a család ott rendezte be életét. Lakhelyükként Ventnor Cityt választották (Atlantic City, New Jersey). A Budapesten is magas státusú család az iratok tanúsága szerint igen hamar részévé vált a keleti parti elitnek. Míg a családfő, dr. Hellebranth János Amerikában folytatott tevékenysége ismeretlen, addig fiuk, dr. Hellebranth Lóránt magánkórházat működtetett Ventnorban, két lányuk, az 1916 és 1922 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult Hellebranth Ilona és Hellebranth Berta pedig portréfestéssel és festészeti óraadással foglalkozott, magas státusú megrendelők részére. Bár a család Budapesten is fenntartotta II. kerületi, Fő utcai bérelt lakását (1945 tavaszán még a lakás bérlői voltak), és a II. világháború kitöréséig rendszeresen vissza is utaztak Budapestre rövidebb időre, lakhelyük véglegesen Ventnor City lett. A család valamennyi tagja itt hunyt el, utódok nélkül. Habrovszky Berta húga, Rédly Károlyné sz. Habrovszky Ilona ágán a családfő, Rédly Károly szolnoki törvényszéki bíró korai, 1912-ben bekövetkezett nyugdíjazása folytán biztos egzisztenciáját vesztett budapesti család sorsa követhető nyomon. Idősebb lányuk, Rédly Ilona 1925-ben egy varsói születésű, de ekkor már gyáralapító fivérével együtt Budapesten élő lengyel mérnökhöz, Weszycki Józsefhez ment feleségül. Weszycki József előbb a fivére, id. Weszycki Reinhold által alapított Budapesti Szerszámárugyárt Rt.-nél, majd pedig a Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt.-nél dolgozott nyugdíjazásáig. Fiuk, Rédly Sándor sosem alakított ki biztos egzisztenciát, kisebbik lányuk, Rédly Mária pedig egyedülállóként mint kottagrafikus dolgozott. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.51.1 | Egyes családtagok iratai: Rédly-Weszycki ág (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894-1983 | |
| HU BFL XIII.51.1.1 | Habrovszky Sándor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894-1901 | |
| HU BFL XIII.51.1.2 | Rédly Károlyné sz. Habrovszky Ilona iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1961 | |
| HU BFL XIII.51.1.3 | Rédly Károly iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1942 | |
| HU BFL XIII.51.1.4 | Rédly Sándor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-1957 | |
| HU BFL XIII.51.1.5 | Rédly Mária iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1917-1970 | |
| HU BFL XIII.51.1.6 | Weszycki Józsefné sz. Rédly Ilona iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1925-1983 | |
| HU BFL XIII.51.1.7 | Weszycki József iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1932-1965 | |
| HU BFL XIII.51.1.8 | Weszycki Szaniszló iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1935-1956 (kb.) | |
| HU BFL XIII.51.1.9 | Weszycki Marylla iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1946-1968 | |
| HU BFL XIII.51.2 | Egyes családtagok iratai: Hellebranth ág (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1821-1945 | |
| HU BFL XIII.51.2.1 | Dr. Hellebranth János iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1821-1945 | |
| HU BFL XIII.51.2.2 | Dr. Hellebranth Jánosné sz. Habrovszky Berta iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913-1914 | |
| HU BFL XIII.51.2.3 | Hellebranth Ilona és Hellebranth Berta iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-1926 | |
| HU BFL XIII.51.2.4 | Dr. Hellebranth Lóránt iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1917-1918 | |
| HU BFL XIII.51.3 | Családon kívüli személyek iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1950 | |
| HU BFL XIII.51.3.1 | Reiner Pál iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939 | |
| HU BFL XIII.51.3.2 | Görgey Sylvia iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950 | |
| HU BFL XIII.51.4 | Családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1824-2013 | |
| HU BFL XIII.51.5 | Levelezések (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1885-1988 | |
| HU BFL XIII.51.5.1 | Rédly-Weszycki ág (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.51.5.2 | Hellebranth ág (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.51.5.3 | Egyéb személyek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.51.6 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.52 | Sternád István kormányfőtanácsos és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1883-1946 | |
| Terjedelem: 0,56 ifm | |
| Tartalom: Sternád-iratok: a II., Maros u. 10. sz. bérház tulajdonlása műszaki, felújítási, adózási, biztosítási, hitelügyei; részvények; személyes okmányok; személyes magánlevelezés; képzéssel kapcsolatos iratok és okmányok; az özvegynek, férje elhalálozásával kapcsolatos levelezése alkotja a fondot. A Mendelényi-iratok jellemző tárgykörei: cégvezetési tevékenységgel összefüggő, üzletviteli iratok (1944); alkalmazottak származásigazolásával kapcsolatos feljegyzések; a GYOSZ-tagsággal kapcsolatos iratok; a vezetői állással összefüggésben érkezett félhivatalos levelek; reprezentációra vonatkozó feljegyzések; álláshirdetési pályázatra befutott beadványok; adóügyi iratok. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.52.a | Sternád István iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1883-1943 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag családra vonatkozó részét képezi Sternád István megbízásából készült családfakutatás erdményei. Emellett külön csoportot képeznek Sternád István személyéhez kötödő dokumentumok, mint kinevezései, igazolványai. Az általa kiépített kapcsolati háló feltérképezéséhez nyújtanak lehetőséget a halálakor küldött részvétnyilvánító táviratok. Anyagi helyzetéhez kapcsolódó iratok között található az adózási, az ingatlanjaira vonatkozó dokumentumok. Ezek legértékesebb része Sternád István részvényei és kötvényei illetve a Maros utca 10. szám alatti ház átépítésére vonatkozó dokumentáció. Széleskörű levelezést folytatott elsősorban testvéreivel: Béla, Ferenc, Lenke (Weichinger Károlyné), Vilma (dr. Meszleny Imréné), Jenő. Emellett sógorával és édesanyjával is. Az állaghoz kisebb fényép -és sajtógyűjtemény tartozik. Kis számban található az irategyüttesben Sternád Margit (Mendelényi Miklósné) iskoláztatására, esküvői előkészületére vonatkozó dokumentumok. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Sternád István 1883-ban született. Üzletemberként tevékenykedett, elsősorban mezőgazasági és ingatlanügyekkel foglalkozott. A Magyar Élet -és Járadékbiztosító Intézet vezérigazgatója, a Hangya Szövetkezet igazgatója, a Magyar Mezőgazdasági Társaság ügyvezető elnöke volt. Az első világháború alatt főhadnagy, majd százados volt, emellett aktívan részt vett a vöröskereszt munkájában, a lábadozó otthonok katonai parancsnoka volt. Érdemeiért bolgár, német és osztrák-magyar kitüntetésekben részesítették. 1923 -tól magyar királyi kormányfőtanácsos. Tevékeny szerepet vállalt a magyar lövészegyesület szervezésében és működtetésében. Felesége Apáti Margit, két gyeremekük született, László és Margit. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.52.a.1 | Sternád család múltja, címerei (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1920 (kb.) | |
| HU BFL XIII.52.a.2 | Sternád István személyes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.52.a.3 | Sternád István ingatlanjaira vonatkozó anyagok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.52.a.4 | Sternád Margit személyes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.52.a.5 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.52.a.6 | Sternád István üzleti- és pénzügyei (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.52.a.7 | Egyéb iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.52.b | Mendelényi Miklós iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1934-1946 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Tartalom: Sternád István és családja állagával ellentétben itt lényegesen kevesebb személyes jellegű irat található, azonban ezek is szorosan kapcsolódnak munkaköri tevékenységéhez. Ezt támasztja alá levelezése is. Az iratok túlnyomó többésge a Ganz személyzeti főosztályának vezetéséhez kapcsolódik. Részletes statsiztikai kimutatásokat tartalmaz a Ganz létszámadatairól, működéséről. Részletes anyagot tartalmaz a cég 100 éves jubileumi ünnepségéről és annak előkészületeiről. Az állag kiemelt részét képezi a zsidóság 1940 -és 1944. közötti helyzetét tükröző irategyüttes, az első zsidótörvény végrehajtásától a munkaszolgálatosok Ganzba vezényléséig. Az iratanyag továbbá tartalmazza Mendelényi 1945/46-os igazolásának dokumentumait. Az állaghoz fénykép és sajtógyűjtemény kapcsolódik. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Mendelényi Miklós a Ganz személyzeti főosztályának vezetője és a cég igazgatója volt. Sternád István személyéhez felesége révén kapcsolódik, a nevezett lányát, Margitot (Baby) vette feleségül. Házasságukból két gyermek született Helga és Judit. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.52.b.1 | Mendelényi Miklós Ganz gyárral kapcsolatos iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.52.b.2 | A zsidóság helyzete a Ganznál (1940 - 1944) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.52.b.3 | Mendelényi Miklós igazolása (1945 - 1946) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945-1946 | |
| HU BFL XIII.52.b.4 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.52.b.5 | Egyéb iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.53 | Csernus Lukács Imre személyes magánlevelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950-1950 Megjegyzés: kb. 1950-es évek- | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: [A személyes adatok az adatvédelmi rendelkezések értelmében nem hozhatók nyilvánosságra.] Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: [A személyes adatok az adatvédelmi rendelkezések értelmében nem hozhatók nyilvánosságra.] | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Személyes adatok folytán az adatvédelmi rendelkezések értelmében korlátozottan kutatható. | |
| HU BFL XIII.54 | Gerenday család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1700-2000 | |
| Terjedelem: 4,38 ifm és 4070,37 MB | |
| Tartalom: Az iratanyag csaknem valamennyi családtörténeti időszak vonatkozásában sokrétű és gazdag. Az iratok döntően az azokat létrehozó családtagok szerint, eredeti keletkezésük rendjében lettek megőrzizve és kerültek átvételre. A főbb tételek: A Lex Gerenday c. kötet elkészítéséhez összeállított iratok; a Gerenday A. és Fia cégre vonatkozó iratok; gyászlevél és partecédula gyűjtemény a szűkebb család tagjaira és teljes rokoni körére vonatkozóan; Az egyes családtagokra és a család eredetére vonatkozó dokumentumok: Várady Antal; Gerenday József I. (1780-1850), felesége Várady Johanna (1789-1860); Gerenday József II. (1813-1859) orvosegyetemi tanár, a Füvészkert első igazgatója, felesége Sebastiani Aloisia; Gerenday Ambrus (1815-1867); Gerenday László (1846-1918) előbbi fia, a Wagonlits igazgatója; Gerenday Antal (1818-1887); a Borhy családra vonatkozó iratok; Gerenday Béla (1863-1936) iratai; Gerenday Béláné, sz. Szöllősy Alice (1873-1944) iratai; Szöllősy Oszkár (1874-1936) jogász, igazságügy minisztériumi tanácsos, királyi ügyész iratai; Szöllősy Móric (?-?) Sz. Alice és Oszkár nagybátyja, orvos, a miskolci Erzsébet Kórház főorvosa, egészségügyi főtanácsos iratai; a Barna-család iratai; Gerenday György (1855-1922), Béla bátyja, az első magyar sporttörvény, a Lex Gerenday megalkotójának iratai; Gerenday Dezső (1860 -1940) irata; a piszkei fenyőkertészet, a mai arborétum ügyeinek iratai; Gerenday Ilona (1861-1925) iratai; Gerenday Rozika, utóbb Perényi Kálmánné (1868-1926) szórványiratai; Gerenday József (1864-1922) nyomdatulajdonos családi levelei. Gerenday Juliska (1870-1941) szórványlevelei; Gerenday Flóra (cca. 1850-1940) iratai; Gerenday Tivadar (?-?) Gerenday József I. Lajos fiának iratai. Gerenday Antal II. (=Totó, 1900-1983) sokrétű iratai. Gerenday Stefánia, Margit (=Baba) és Marietta (=Pipi) hagyatékában fennmaradt iratok; a cég 1945 utáni tevényenységére vonatkozó iratok. Egyéb iratok: Temetőkultúra: újságcikkek a régi budai és pesti (főként Kerepesi) temetőkről. Temetőtérképek, helyszínrajzok, többnyire az "illetékes" családtagok anyagaiba besorolva. Piszkei naplók: 1896 és 1945 között három album éves bejegyzésekkel - részben vendégkönyvi anyag, részben a mindenkori családfő éves esemény-összefoglalója, amely olykor az országos ügyeket is tárgyalta. Szerteágazó fotóanyag, köztük ősfényképekkel. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: A család története a magyar eredetű, modern fővárosi polgárság kialakulásának, vagyoni felemelkedésének és egyfajta református-humanista szellemiségű vállalkozói magatartásmódnak a példázata. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható Másolatok: A piszkei napló (3 kötet) digitalizálva - csak digitális másolatban kutatható. | |
| HU BFL XIII.56 | A Puky-Malatinszky-Szentannay család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 18. sz. (kb.)-20. sz. (kb.) | |
| Terjedelem: 1,5 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes főként telek- és birtokügyekre vonatkozó okmányokat és kivonatokat, családtörténeti feljegyzéseket, valamint terjedelmes magánlevelezést tartalmaz. Nagyobb irategységek: Puky Miklós egykori 1848/49-es Heves megyei, majd komáromi kormánybiztosra vonatkozó iratok és feljegyzések, emigrációs korszakából származó leveleinek, valamint naplójának betűhív gépelt másolata; a Puky család egyes tagjainak döntően a 19. század elejéről-közepéről származó levelezése; a bizáki Puky család nemzetségtörténete; özv. Malatinszky Györgynére, sz. Puky Amáliára vonatkozó iratok és feljegyzések; a család történetére vonatkozó feljegyzések; Szentannay Józsefnek és hitvesének, családjának Kerepes, Erdőtelek, Átány birtokügyekre vonatkozó iratai, ezzel kapcsolatos levelezés, okmányok; Szentannay Győző ingatlanügyekkel kapcsolatos iratai; vitéz dr. Szentannay (Szmetana) Győző szkv. m. kir. honvéd százados, majd szakközépiskolai tanár levelezése (20. sz. második fele), zsebnaptárai: 1939-1957 | |
| Hozzáférés és használat: Az eladó részéről külön kutatási korlátozás nincs. | |
| HU BFL XIII.57 | A Bronner-Weisz (Vári) család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1905-2008 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Tartalom: A fondban található iratanyag gerincét a családi levelezés alkotja, amely a Bronner, illetve házassági kapcsolat révén a Weisz (Vári) család életére vonatkozik, de számos korabeli irat (emlékkönyvek, védlevelek, igazolványok, telekkönyvi iratok stb.) is gazdagítja a fondot. A hivatalos iratok, jellegüknél fogva, egyszerű időrendben szerepelnek, míg a magánlevelezés többszintű rendezést igényelt. (Korábbi feljegyzés: Bronner Artúr kereskedő és felesége, sz. Kakuk Jolán iratai (személyi okmányok, alkalmaztatással, házingatlan-ügyekkel, üldöztetéssel kapcsolatos dokumentumok, feljegyzések); Leánya, Bronner Éva, Vári (Weisz) Hugóné iratai (személyi okmányok, üldöztetéssel kapcsolatos iratok és feljegyzések, képzésre és alkalmaztatásra vonatkozó iratok; családi programok szervezésére vonatkozó feljegyzések); Személyes feljegyzések, háztartási napló-bejegyzések, családtagok egymásközti kommunikációjának dokumentációja, kb. 1980-2000-es évek; Vári Judit és Péter levelezése, 1950-1960-as évek; Levelezési sorozatok (Weisz Hugó levelei apósághoz, Bronner Artúrhoz, menyasszonyához, Bronner Évához; Weisz Hugóné levelei fogságban lévő férjéhez) 1940-es évek; elegyes tartalmú családtörténeti feljegyzések; származási iratok és életrajzi feljegyzések.) Szervtörténet: Bronner Artúr divatáru-kereskedő, és felesége Kakuk Jolán, valamint lányuk, Éva, továbbá férje, Weisz (Vári) Hugó, illetve a II. világháború után született gyermekeik: Judit és Péter életén keresztül az iratanyag betekintést enged a Horthy-korszakban egyre nehezebb helyzetbe kerülő, majd a Kádár-korszak mindennapjaiban kibontakozó zsidó származású, budapesti polgári család életével, sorsával. A viszonylag békés, két világháború közötti időszaknak a zsidótörvények vetettek véget. Bronner Évának, bár kitűnő tanuló volt, származása miatt iskolát kellett váltania. Vőlegényét, későbbi férjét, Weisz (Vári) Hugót előbb katonának sorozták be, majd munkaszolgálatos lett, és hadifogságba került. Eközben Évát deportálták, és csak az események szerencsés fordulata miatt térhetett haza. Kettejük két nagyobb időszakra bontható, 1942 és 1947 közötti levelezése alkotja az iratanyag gerincét. A levelek elsősorban személyes jellegűek, hétköznapi dolgokkal kapcsolatosak, s a házastársi kötődést fejezik ki. 1945-ben Bronner Artúr rövid időre újra megnyitotta divatáru üzletét. Lánya, Éva, a háztartás vezetése mellett délutánonként itt dolgozott varrónőként, így már egy egzisztenciálisan egyensúlyba került Bronner-család fogadhatta azt a hadifogságból 1947-ben hazatérő Weisz (hamarosan, névváltoztatás miatt immár Vári) Hugót, aki még fogsága idejét is képes volt hasznosan eltölteni: kitanult egy textilipari szakmát. A Vári (s anyai ágon Bronner) család talpra állt. Vári Hugó és felesége, Éva az iratok tanúsága szerint folyamatosan továbbképezték magukat, s jól beilleszkedve egy hasznos és értelmes élet mellett tudtak dönteni. Felneveltek két gyermeket, Juditot és Pétert, akik ehhez a pozitív életfelfogáshoz igazítva sorsukat, szintén családot alapítottak. A család tagjai, ahogyan ez a levelezésből is jól látható, mindvégig szoros családi köteléket tartottak fenn egymással. Péter ugyan disszidált, de a kapcsolat így is megmaradt, bár az erre az időszakra vonatkozó hangkazettás levelezés anyaga nem került a levéltár őrizetébe, csupán a hangzó anyag írott vázlatai, valamint egy hiányos tartalomjegyzék. (Korábbi feljegyzés: az iratok egy erzsébetvárosi, Kanziczy utcai kereskedő, annak felesége és leánya, ill. gyermekei életének dokumentumegyüttese. Az anyag forrásérték szempontjából két legmeghatározóbb elemét egyrészt Bronner Artúr kiskereskedő és felesége, valamint leányuk, Bronner Éva alkalmaztatásával, s a zsidóüldözéssel kapcsolatos személyes okmányok, valamint az azzal kapcsolatos fejlegyzések alkotják. Másrészt a vejük, Weisz (Vári) Hugó és annak menyasszonya, majd felesége, Bronner Éva között folytatott – részint hadifogoly- – levelezés érdemel figyelmet, amely a világháború éveiben, a későbbi fővárosi gettó területén megélt zsidó kispolgári lét és a magánéleti viszonyok alakulásába enged betekintést. Jelentős sorozatot képez még Bronner Éva visszaemlékezése, ill. feljegyzése az üldöztetésekről, valamint az 1980-as évekből származó naplószerű feljegyzések a háztartás viteléről és a családdal kapcsolatos belső kommunikációról.) | |
| Hozzáférés és használat: Az eladó részéről külön kutatási korlátozás nincs. | |
| HU BFL XIII.57.1 | Származással, rokoni kapcsolatokkal kapcsolatos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905-1949 | |
| HU BFL XIII.57.2 | Iskolai, szakmai képzések (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1927-1991 | |
| HU BFL XIII.57.3 | Igazolványok, védlevelek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1922-1993 | |
| HU BFL XIII.57.4 | Bronner Artúr üzletének arculati elemei (szórólap, logó, ruhacimke) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.57.5 | Magánlevelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-2008 | |
| HU BFL XIII.57.6 | Hivatalos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905-2006 | |
| HU BFL XIII.57.7 | Visszaemlékezések, személyes jegyzetek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906-2006 | |
| HU BFL XIII.57.8 | Iskolai értesítők és évkönyvek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1935-1941 | |
| HU BFL XIII.58 | Id. és ifj. Szekeres Kálmán és családja, valamint Szekeres Margit iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1739-2001 | |
| Terjedelem: 1,77 ifm | |
| Tartalom: A fond egyes családtagok iratait, közös családi iratokat, a Szekeres Margit Leánylíceum, utóbb Leánygimnáziumhoz kapcsolódó dokumentumokat, levelezést, fényképeket, illetve festett portrékat tartalmaz. A családtagok közül jelentősebb terjedelmű irat Szekeres Mátyáshoz, lányához, Szekeres Margithoz, fiához, id. Szekeres Kálmánhoz, id. Szekeres Kálmánné sz. Petheő Elzához és három gyerekükhöz, ifj. Szekeres Kálmánhoz, ifj. Szekeres Margithoz, valamint Szekeres Magdához kötődik. Kis terjedelmű irat kötődik Szekeres Mátyásné sz. Tichy Szidóniához, valamint Révey Józsefné sz. Petheő Máriához. A felmenőkhöz köthető, illetve konkrét családtaghoz nem kapcsolható iratok a közös családi iratok között található. Ez utóbbiak körébe kerültek besorolásra dr. Vetsey István budapesti ügyvédnek a családra vonatkozó és a jelek szerint a családhoz visszakerült iratai, amelyek a Wimmer-Petheő ág bérházkezelési és örökösödési ügyeit tartalmazzák. Az iratokban egymásba fonódnak a háztulajdonos br. Wimmer Józsefné sz. br. Aehrenthal Karolina házkezeléssel kapcsolatos ügyei – többek között a jogi képviseletével megbízott ügyvédhez írt levelei – az 1890-es évekből, a korábbi ügyvéd, dr. Wiser (Wieser) Gusztáv hagyatéki ügye, mint amiben br. Wimmer Józsefné a hagyatékban rekedt lakbérbevétel miatt volt érdekelt fél, az 1898-ban Bécsben elhalálozott br. Wimmer Ervin hagyatéki ügye, valamint magának az 1899-ben elhunyt br. Wimmer Józsefnénak a hagyatéki ügye, amiben Petheő Elza volt örökösként érdekelt. A fondon belül id. dr. Szekeres Kálmán személyéhez kapcsolódik a legterjedelmesebb anyag, amely elsősorban tanári és tudósi tevékenységének, valamint sokfelé irányuló egyesületi szerepléseinek dokumentumait fogja át. Iratai között maradtak fenn a Rozsnyói Öregdiákok Szövetségének iratai is, amely egyesületnek elnöki tisztét töltötte be. Külön tartalmi egységet képeznek az 1906. évi athéni olimpiához kapcsolódó iratok, amelyen kiküldöttként vett részt. Id. Szekeres Margit hátrahagyott iratai között fennmaradtak az általa alapított leányiskolára vonatkozó dokumentumok is. Míg ezek nagyobb része az Országos Pedagógiai Múzeumba került, kisebb része a család iratai között maradt, és így a levéltárba került be. A családtagok munkája és érdeklődése folytán jelentős terjedelmű műsorfüzet és meghívó található a fondban. A fennmaradt iratok között külön jelentőséggel bírnak az ifj. Szekeres Kálmán és ifj. Szekeres Margit hollandiai tartózkodására vonatkozó dokumentumok. 1923-ban az Országos Gyermekvédő Liga által szervezett akció keretében utaztak Hollandiába, ahol ekkor és az ezt követő években többször is hosszabban tartózkodtak. A hollandiai kapcsolat éveken át megmaradt, a családi iratok között részben a levelezésben (holland nyelvű levelek is), részben a fényképekben tükröződik. Szekeresék hollandiai kapcsolata az Elspeetben élő, várospolitikus Hopperus Buma család volt: Wiardus Willem Hopperus Buma (1865–1934.12.25.) és felesége, Petronella (Nellie) Johanna Alberta Diewerdina te Haar (1868–1933), fiuk, Wiete Hopperus Buma (1902–1961) és az ő első felesége, Christine (Kik) Kakebeeke (1902–1937), valamint az ő fiuk, Wiardus Willem (Wiete) Hopperus Buma (1926.Elspeet–2009), illetve gyerekeik. A levelezésen belül nem jellemzőek a terjedelmesebb, egy feladótól érkezett levélsorozatok. Ifj. dr. Szekeres Kálmán levelezése döntően szakmai témájú leveleket tartalmaz, míg a család többi tagjához írt levelek jelentős arányban magánlevelek. Szervtörténet: Id. dr. Szekeres Kálmán apja, Szekeres Mátyás adóhivatali tisztviselőként Szolnokon (1853–1856), Nagyváradon (1956–1868), Debrecenben (1868–1873), majd Temesváron teljesített szolgálatot. Részt vett az 1848–1849-es szabadságharcban, ahol maradandó sebesülést szerzett. Fennmaradt iratai politikai nézeteit is tükrözik. 1875-ben öngyilkosságot követett el temesvári lakhelyükön, feleségét és két kisgyerekét (Kálmánt és Margitot) hagyva hátra. Özvegyének sorsa a családi iratok alapján nem követhető nyomon. Id. dr. nagyszandai Szekeres Kálmán (Nagyvárad, 1859 – Budapest, 1940) (a nemesi címet ő szerezte) mennyiségtan- és természettan-tanár volt, 1881-ben doktorált matematikából. Rozsnyón, Szolnokon, majd Budapesten, a Markó utcai főreálban tanított. 1906-tól 1918-ig a Toldy Ferenc utcai állami reáliskola igazgatói posztját töltötte be. Nyugdíjazása után húga, Szekeres Margit magán leánygimnáziumában tanított. Id. Szekeres Kálmán húga, Szekeres Margit tanítónő 1921-ben magán leányiskolát alapított, líceumként, majd a piaci igényekhez alkalmazkodva gimnáziumi formában átalakítva azt. Az iskola alapítója 1940-ben bekövetkezett halálával megszűnt. Id. dr. Szekeres Kálmán felesége, Petheő Elza a temesvári postaigazgató, alsószatai Petheő János (1847–1925) lánya volt. Petheő János, a táblabíró Petheő János fia, 1884-től 1913-ig töltötte be a postaigazgatói, illetve -főigazgatói tisztet Temesváron. Az alsószatai Petheő család kastélya Ráckeresztúr mellett, Szentmiklóspusztán volt, több itt felvett családi csoportkép (fénykép) is fennmaradt az iratok között az 1860-as évekből. Id. dr. Szekeres Kálmán és Petheő Elza házasságából három gyerek született: Szekeres Magda, Szekeres Kálmán és Szekeres Margit. Szekeres Magda fiatalon, egyetemista korában elhunyt (1938–1939 körül). Ifj. Szekeres Kálmán jogot végzett és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott miniszteri titkárként. Az iratokból nem követhető pontosan nyomon, de pályája idővel módosult, és zenetanárként, illetve zenetudósként tevékenykedett utóbb. A harmadik gyerek, a tanári végzettségű, művészettörténetből doktorátust szerző Szekeres Margit az Országos Széchényi Könyvtárban, azon belül is a hírlaptárban dolgozott, mint könyvtáros 1939-től kezdve. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.58.1 | Szekeres Mátyás iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1837-1913 | |
| HU BFL XIII.58.2 | Szekeres Mátyásné sz. Tichy Szidónia iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1874-1913 | |
| HU BFL XIII.58.3 | Tichy Alajos iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1860-1861 | |
| Tartalom: 1860,1861 | |
| HU BFL XIII.58.4 | Id. dr. Szekeres Kálmán iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1866-1940 | |
| HU BFL XIII.58.5 | Id. Szekeres Margit iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1887-1937 | |
| HU BFL XIII.58.6 | Id. dr. Szekeres Kálmánné sz. Petheő Elza iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1823-1926 | |
| HU BFL XIII.58.7 | Ifj. dr. Szekeres Kálmán iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1983 | |
| HU BFL XIII.58.8 | Ifj. dr. Szekeres Margit iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1949 | |
| HU BFL XIII.58.9 | Szekeres Magda iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919-1934 | |
| HU BFL XIII.58.10 | Révey Józsefné sz. Petheő Mária iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1916 | |
| HU BFL XIII.58.11 | Családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1739-1998 | |
| HU BFL XIII.58.12 | Szekeres Margit Leánylíceum/Leánygimnázium iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-2001 | |
| HU BFL XIII.58.13 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1861-1985 | |
| HU BFL XIII.58.14 | Miniatűr és egyéb festett portrék (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz. | |
| Tartalom: 19. század | |
| HU BFL XIII.58.15 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.58.15.1 | Nagyítások (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.58.15.2 | Negatívok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.58.15.3 | Digitális fényképek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.58.15.3.1 | Negatívokról készült digitális képek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.59 | Oelschläger-Metzner családi iratok (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1890-2007 | |
| Terjedelem: 0,4 ifm | |
| Tartalom: Az Oelschläger család tagjaira vonatkozó iratanyag jelentősebb tételei: ifj. O. István csehszlovákiai, felvidéki, világháború alatti zsidómentő tevékenységével is kapcsolatos iratok, valamint személyes iratok és levelezés; felesége, sz. dr. Szilágyi Marianne orvosnő levelezése; anyósa, Szilágyi Jánosné, sz. Metzner Mária levelezése. Ifj. Oelschläger István és családja után nagy terjedelmű, részint családi, részint magáncélú, továbbá külföldi szakmai utakról készült filmnegatívok és fényképek, valamint 8 db nyolcmilliméteres hasonló tematikájú mozgófilm maradt fenn. A kassai város- és társadalomtörténet tekintetében képez értékes forrást egy 1990-ből származó gépirat, amely adattár-jelleggel rögzíti a város polgársága tagjainak életrajzi és személyes történeti adatait. A Metzner-iratok Metzner Mihály szombathelyi útmester (sz. 1866), valamint felesége személyes, szakmai-alkalmaztatási, ingatlan és vagyoni iratait; továbbá leányainak, Metzner Gizella városi hivatalnoknak, továbbá Metzner Rózsi magánhivatalnoknak a személyes, alkalmaztatási iratait, valamint magánlevelezését tartalmazzák. Szervtörténet: Az Oelschlägerek régi kassai eredetű mérnök dinasztia. Oelschläger Lajos (1896-1984) fia István (sz. 1912) gazdag helybeli gépgyáros volt, akinek fia, ifj. O. István (sz. Kassa, 1929) 1945 után költözött Budapestre, ahol gépészmérnöki diplomát szerzett, s a Ganz-gyár mérnöke, majd 1962 után a NIKEX nemzetközi vállalat ügyvivője lett. 1991-től a Ganz-Ansaldo kiviteli tanácsadója volt. Az iratok másik részét a szombathelyi eredetű Metzner család sorozata alkotja. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok szerint kutatható. | |
| HU BFL XIII.60 | Riedl-Füredi család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: -20. sz. (kb.) | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: A jelentősebb iratsorozatok: Riedl Emil iratai: hivatalos iratok, személyes okmányok és feljegyzések (köztük pl. „állambiztonsági megbízotti” igazolvány 1919 decemberéből). Felesége, sz. Füredi Irén iratai: hivatalos iratok (származási, képzési és alkalmaztatási); magánlevelezése; leánykori emlékkönyve. Füredi (Friedmann) Józsefre vonatkozó, döntően származási iratok és magánlevelek. Nővéréhez, F. Margithoz írt családtagoktól származó magánlevelek. Fivérére, Füredi Lászlóra vonatkozó származási iratok. Dr. Riedl Katalin iratai: származási, képzési, alkalmaztatási iratok, amelyek az életpálya teljes ívét dokumentálják; magánlevelek. Az irategyüttest töredékes háztartási feljegyzések, valamint terjedelmes családi és személyes, részben beazonosított fényképanyag egészíti ki. Szervtörténet: Riedl Emil (*Bp. 1884 - +Bp. 1933) szfv. főmérnök, okleveles építészmérnök és családja. Felesége, sz. Füredi Irén (*Debrecen 1899) hegedűművész, ill. zenetanár, Hubay-növendék volt. Apja, a szintén hegedűművész Füredi (Friedmann) József. Nővére, F. Margit. Fivére, Füredi László. Riedl Emil leánya, dr. Riedl Katalin (*Bp. 1926) fővárosi közkórházi belgyógyász, majd tisztiorvos volt. | |
| Hozzáférés és használat: Az eladó részéről külön kutatási korlátozás nincs. | |
| HU BFL XIII.61 | Merényi-Münnich család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1911-2013 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes egy szepességi eredetű (Merény, Nálepkovo, Szepes vm., Iglói járás) mérnök, illetve reálértelmiségi család tagjainak döntően személyi okmányait (származási, állampolgársági, katonai dokumentumok, képzésre és alkalmaztatásra vonatkozó iratok, találmányok műszaki dokumentációja, számos kitüntetés) tartalmazza. A család legtöbb tagja Merényben született, majd a visszahonosítást követően Budapesten élt és hunyt el. Az iratok a család egyes tagjaira vonatkozóan kerültek rendezésre: Münnich Károly (1882-1929) pénzverdei műszaki tisztviselő és felesége, Schneider Elza (1883-1946); gyermekeik: Münnich Elza (1905-1916); dr. Münnich Károly (1908-1967) mérnök; Merényi (Münnich) Márta (1913-2007) tanítónő; Münnich János (1920-1945) textiltechnikus; dr. Merényi (Münnich) Miklós (1924-1998) közgazdász, mérlegképes könyvelő. Az irategyüttes forrásértékét a felvidéki, cipszer eredetű család tagjainak identitás-váltására vonatkozó, valamint a lakhelymódosulással és az állampolgársági ügyekkel összefüggő iratok, illetve adatok képezik. A fondon belül található levelezés és a fényképanyag kis terjedelmű, az előbbiek között több hadifogságból írt levél (a szovjet fogságban 1945-ben elhunyt Münnich János és dr. Münnich Károly által írt levelek) is olvasható. Az iratok tartalmaznak a család egy tagja által készített családfát is. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok szerint kutatható. | |
| HU BFL XIII.61.1 | Münnich Károly János iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1932 | |
| HU BFL XIII.61.2 | Münnich Károlyné sz. Schneider Elza iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1922-1945 | |
| HU BFL XIII.61.3 | Dr. Merényi (Münnich) Miklós iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1997 | |
| HU BFL XIII.61.4 | Münnich János iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-1997 | |
| HU BFL XIII.61.5 | Münnich Elza iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-1915 | |
| HU BFL XIII.61.6 | Dr. Münnich Károly iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1967 | |
| HU BFL XIII.61.7 | Merényi (Münnich) Márta (Szekeres Sándorné) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-2006 | |
| HU BFL XIII.61.8 | Schneider Irma iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1954 | |
| Tartalom: 1929,1932-1939,1943,1948,1954 | |
| HU BFL XIII.61.9 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1941-1990 | |
| HU BFL XIII.61.10 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-2013 | |
| HU BFL XIII.61.11 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.62 | Grünhut-Schlesinger család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-1950 (kb.) | |
| Terjedelem: 1,06 ifm | |
| HU BFL XIII.63 | Pippig (Parlag, Pogány) család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940 (kb.)-1960 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XIII.64 | Gajáry és Lukács család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1880 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 6 ifm | |
| HU BFL XIII.65 | A Sallak, valamint a Csiszár - Perédi - Patasi családok iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1834-1999 (kb.) Megjegyzés: Szórvány: 1834, 1863 | |
| Terjedelem: 1,38 ifm | |
| Tartalom: A fennmaradt családi iratanyag három, nagyjából azonos terjedelmű részre tagolható: az egyes családtagokhoz köthető személyi iratokra (anyakönyvi kivonatok, igazolványok, iskoláztatási-képzési iratok, alkalmaztatással kapcsolatos iratok, számlák, orvosi papírok, nyugdíjügyek), a kiterjedt levelezésre, valamint nagy mennyiségű fényképre. A napló vagy személyes feljegyzés típusú iratok nem jellemzőek, mindössze Sallak Róza verskéziratai, valamint az egyelőre konkrét családtaghoz nem köthető személyes feljegyzések sorolhatók e kategóriába. Az iratok, a levelezés és a fényképek is az 1900-as évektől az 1990-es évek elejéig terjedő időszakot fogják át. Iratok csak elenyészően, fényképek viszont nagyobb mennyiségben találhatók a 19. század utolsó évtizedeiből is. Az iratanyag az I. világháború utáni határváltozások folytán határon túlra került, s onnan Budapestre költöző köztisztviselők, illetve családjuk pályáját mutatja be több generáción keresztül. A családtagok gazdag iskoláztatási, képzési iratai, valamint az alkalmaztatásukkal kapcsolatos iratok a 20. század egészére vonatkozóan teszik lehetővé egyéni, illetve családi mobilitási pályájuk felrajzolását. Lakóhelyi összefüggésben mindez egy Budapest környéki, a fővárosból történő kiköltözés által évtizedeken át érintett családi házas övezet társadalmi jellegéről is képet ad. Az iratok alapján a Pestszentlőrincen házat szerző, illetve oda költöző köztisztviselők leszármazottainak lefelé irányuló mobilitása mutatkozik meg. A terjedelmes levelezés, valamint az I. világháború utáni határváltozásokkal kapcsolatos élményekre reflektáló személyes feljegyzések ugyanakkor az egyéni megéléseken és narratívákon keresztül mutatják meg ezeket a folyamatokat: a gondolkodásmódot, értékrendet, kapcsolatrendszert és annak tartalmát. A levelezés a határon túli – romániai, csehszlovákiai, valamint egy II. világháború után kivándorolt ág révén kanadai – családi és ismerősi kapcsolatok fenntartását dokumentálják több évtizeden keresztül. A levelek a határon túli magyar kisebbségek II. világháború utáni megéléseiről is szólnak. Rendkívül terjedelmes a fennmaradt fényképgyűjtemény, amelynek mintegy fele hordoz valamilyen szöveges információt. | |
| HU BFL XIII.65.1 | Közös iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1954 | |
| HU BFL XIII.65.1.1 | Lakhatással kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1954 | |
| HU BFL XIII.65.2 | Sallak család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1863-1960 | |
| HU BFL XIII.65.2.1 | Közös családi iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1863-1960 | |
| HU BFL XIII.65.2.2 | Sallak Róza iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1877-1958 | |
| HU BFL XIII.65.2.3 | Dr. Sallak Imre iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1904-1957 | |
| HU BFL XIII.65.2.4 | Sallak Endre iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910-1933 | |
| HU BFL XIII.65.2.5 | Sallak Endréné sz. Cseresnyés (Cseresznyés) (Kirschenheuter, Kirschenheiter) Dóra (Dorottya) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1917-1926 | |
| HU BFL XIII.65.3 | Perédi (Prudovits) - Csiszár - Patasi család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1834-1994 | |
| HU BFL XIII.65.3.1 | Leszármazással kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908-1984 | |
| HU BFL XIII.65.3.2 | Perédi (Prudovits) Gyula iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-1965 | |
| HU BFL XIII.65.3.3 | Perédi (Prudovits) Gyuláné (előbb Csiszár Antalné) sz. Fejér Katalin iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1981 | |
| HU BFL XIII.65.3.4 | Perédi (Prudovits) Gyula és Perédi (Prudovits) Gyuláné sz. Fejér Katalin közös iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1940 | |
| HU BFL XIII.65.3.5 | Patasi Lajosné sz. Csiszár Borbála iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1994 | |
| HU BFL XIII.65.3.6 | Patasi Lajos iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1923-1992 | |
| HU BFL XIII.65.3.7 | Patasi László és Patasi Katalin szórványiratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1958-1994 | |
| HU BFL XIII.65.3.8 | A Patasi család közös iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1834-1991 | |
| HU BFL XIII.65.4 | Tárgyi emlékek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.65.5 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1904-1999 (kb.) | |
| HU BFL XIII.65.5.1 | Dr. Sallak Imréhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906-1944 | |
| HU BFL XIII.65.5.2 | Sallak Lillához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1904 | |
| HU BFL XIII.65.5.3 | Patasi Lajosné sz. Csiszár Borbálához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1984 | |
| HU BFL XIII.65.5.4 | Perédi Gyuláné sz. Fejér Katalinhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960-1978 | |
| HU BFL XIII.65.5.5 | Perédi Gyulához és Perédi Gyuláné sz. Fejér Katalinhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1943 | |
| HU BFL XIII.65.5.6 | Perédi Gyuláné sz. Fejér Katalinhoz és Patasi Lajosné sz. Csiszár Borbálához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1935-1982 | |
| HU BFL XIII.65.5.7 | A Perédi család részére írt levelek (Perédi Gyulához, Perédi Gyuláné sz. Fejér Katalinhoz és Csiszár Borbálához) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1933-1936 | |
| HU BFL XIII.65.5.8 | Patasi Lajoshoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1946-1989 | |
| HU BFL XIII.65.5.9 | Patasi Lajoshoz és Patasi Lajosné sz. Csiszár Borbálához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1963-1985 | |
| HU BFL XIII.65.5.10 | Patasi Katalinhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1962-1974 | |
| HU BFL XIII.65.5.11 | Patasi Lászlóhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1965 | |
| HU BFL XIII.65.5.12 | Patasi Katalinhoz és Patasi Lászlóhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1964 | |
| HU BFL XIII.65.5.13 | Patasi családhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1947-1990 | |
| HU BFL XIII.65.5.14 | Perédi Gyuláné sz. Fejér Katalinhoz és a Patasi családhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944-1992 | |
| HU BFL XIII.65.5.15 | A Patasi-Perédi családhoz írt képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1948-1999 (kb.) | |
| HU BFL XIII.65.6 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.66 | Sasvári (Schopp) József és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1870 (kb.)-2015 | |
| Terjedelem: 1,05 ifm | |
| Tartalom: Az önreflexív dokumentumokat nem, levelezést is csak kis arányban tartalmazó irategyüttesben az iratok nagyobb részt személyi okmányok (igazolványok, anyakönyvi kivonatok, iskolai bizonyítványok, katonai szolgálattal kapcsolatos iratok, munkakönyvek, lakbérkönyvek, alkalmaztatással kapcsolatos iratok) és hivatalos ügyek dokumentumai (önéletrajzok, hagyatéki ügyek, válási iratok, ingatlanügyek, nyugdíjügyek), valamint háztartással kapcsolatos iratok. Az átlagos iratokon belül kiemelendők Sasvári (Schopp) József 1949 és 1964 között saját fizetéséről naplószerűen, havi bontásban vezetett kimutatásai, feljegyzései, valamint 2008-tól éveken át vezetett kiadási naplója. Ugyancsak kiemelt jelentőséggel bírnak a Sasvári (Schopp) József műegyetemi hallgató 1944. decembere és 1945 októbere közötti németországi kitelepítettségéhez kapcsolódó dokumentumok: egy egykori műegyetemista, Holdampf Róbert visszaemlékezése Egy civil zászlóalj viszontagságai címmel (1987), korabeli dokumentumok fénymásolataival; valamint Sasvári József néhány, 1944. decembere és 1945. októbere között a Vöröskereszt útján a szüleihez írt levele, melyben németországi életéről számol be. A fondon belül kisebb részt képeznek a fennmaradt levelek és képeslapok, mind Sasvári József, mind felesége, Fodor Ilona ágán, de döntően Sasvári (Schopp) Józsefhez címezve az 1950–1960-as évektől kezdődően. Külön egységet képeznek a Sasvári Józsefhez házassági hirdetésére érkező válaszlevelek 1975-ből, közöttük leendő második felesége által írt levelek, melyek kapcsolatuk kibontakozását kísérik. Szintén Sasvári Józsefhez kötődik a kelet- és nyugat-berlini, illetve az NDK más településein (például Lipcsében) lakó ismerősökkel folytatott levelezés az 1950-es évek vége és az 1970-es évek eleje között. A levelezésben tükröződő külföldi kapcsolatrendszerét Angliából és Kaliforniából érkezett levelek egészítik ki. Levelezésének sajátos jellemzőjeként több esetben megtalálhatók az általa írt válaszlevél-vázlatok is. A levelezésen belül további kiemelt értéket képviselnek Sasvári József apja, Schopp Imre leendő feleségéhez, Bődi Erzsébethez írt udvarló levelei az 1920-as évek elejéről. Az irategyüttes nagy értéke a jelentős mennyiségű fénykép – közöttük három fényképalbum, valamint nagyobb számú negatív kép is – az 1870-es évektől a 2000-es évekig. A fényképek mind a Sasvári (Schopp)-ágon, mind pedig Sasvári Józsefné sz. Fodor Ilona ágán végigkísérik több generáció tagjainak életét. A 19. századi fényképek száma kisebb, legjelentősebb a két világháború közötti, valamint az 1960–1970-es évekbeli anyag. A fényképek nagyobb része feliratozva, datálva van.Sasvári (Schopp) Imre (Budapest, 1883 – Budapest, 1964.09.19.) posta és távírdai műszaki főellenőr apja kovács, anyja mosónő volt. 1900-ban szerzett műszerész segédlevelet, 1906-ig mint műszerészsegéd állt alkalmazásban gyárakban. 1906-ban a posta szolgálatába lépett műszerészként, s 1946-ig, nyugdíjazásáig itt is dolgozott műszaki főellenőrként. Nyugdíjazása után a Ganznál dolgozott tovább műszerészsegédként 1948-ig. 1923-ban feleségül vette a kispesti Bődi Erzsébetet (1894. k. – Budapest, 1981.10.03.), aki szintén a postánál dolgozott órabéres munkásnőként (tekercselőnőként). A házaspár, majd férje halála után özvegy Sasvári Imréné az 1920-as évektől kezdve évtizedeken keresztül a IX. Gyáli út 21. szám alatt lakott. Fiuk, Sasvári (Schopp) József (Budapest, 1924.02.07. – Budapest, 2015) 1942-ben a budapesti bencés gimnáziumban érettségizett, majd a Műegyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett 1949-ben. Műegyetemistaként azok közé tartozott, akiket a németek 1944 decemberében Németországba telepítettek tanulmányaik folytatása végett. Sasvári József 1944. december 8-án indult Németországba. 1944. december 22. és 1945. február 16. között Drezdában tartózkodott, átélve a város bombázását. A bombázás után elmenekültek a városból, és a bajorországi Dingolfing körüli falvakban szóródtak szét. Ő maga előbb Niederviehbachba, majd Gottfriedingerschwaigéba került, ahol a falu vendéglőjének padlásán berendezett táborban élt. Németországból 1945 októberében tért haza, ezt követően fejezte be az egyetemet. 1949-től az Állami Ipari Tervező Irodánál (utóbb Kohóipari Tervező Iroda) dolgozott, mint tervező mérnök. 1951-ben az Építőipari Minisztérium alá, az Építőipari Gépesítő Tröszthöz tartozó Építőgép és Gépesítést Tervező Vállalathoz került, ahol 1966-ig dolgozott tervező mérnökként, majd azt követően irodavezetőként, továbbra is az Építőipari Gépesítő Vállalatnál. 1962-ben vette feleségül Zitás Zsófia (sz. Pécs, 1935.12.20.) gyógypedagógusnőt, akitől 1965-ben elvált. Második felesége Fodor Ilona (Martonyi, 1933.11.2.. – ?) könyvelő (korábban Oroszi Istvánné). Fodor Ilona Sasvári Józseffel kötött házassága előtt Dunaújvárosban élt. Apja, Fodor István 1945 végén a Szovjetunióban halt meg. Anyja, Szontágh Mária (Perkupa, 1914.09.12. – 1994.07.) másodszor is férjhez ment. Nevelőapja Fenyvesi (Fecske) István (Perkupa, 1906.12.02. – ?) 1948-tól kezdve nyugdíjazásáig a MÁV-nál dolgozott kőművesként, ellenőri beosztásban. 1963-ban nevét Fecskéről Fenyvesire változtatta. Leszármazás: Sasvári (Schopp) Imre (Budapest, 1883 – Budapest, 1964.09.19.) + Bődi Erzsébet (1894. k. – Budapest, 1981.10.03.) *Sasvári (Schopp) József (Budapest, 1924.02.07. – Budapest, 2015) + 1. Zitás Zsófia (Pécs, 1935.12.20. – ?) **Sasvári Erzsébet + 2. Fodor Ilona (előbb Oroszi Istvánné) (Martonyi, 1933.11.2.. – ?) Szontágh Mária (Perkupa, 1914.09.12. – 1994.07.) + 1. Fodor István (? – Szovjetunió, 1945.12.) *Fodor Ilona (Martonyi, 1933.11.2.. – ?) 0+ 1. Oroszi István + 2. Sasvári (Schopp) József (Budapest, 1924.02.07. – Budapest, 2015) *Fodor István + 2. Fenyvesi (Fecske) István (Perkupa, 1906.12.02. – ?) | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény, illetve a levéltári kutatási szabályzat alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.66.1 | Sasvári (Schopp) Imre iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894-1960 | |
| HU BFL XIII.66.2 | Sasvári (Schopp) Imréné sz. Bődi Erzsébet iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913-1996 | |
| HU BFL XIII.66.3 | Sasvári (Schopp) József iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-2015 | |
| HU BFL XIII.66.4 | Sasvári Józsefné (előbb Orosz Istvánné) sz. Fodor Ilona iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960-1998 | |
| HU BFL XIII.66.5 | Fenyvesi (Fecske) István iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1988 | |
| HU BFL XIII.66.6 | Fenyvesi Istvánné (előbb Fodor Istvánné) sz. Szontágh Mária iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936-1988 | |
| HU BFL XIII.66.7 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895-2012 | |
| HU BFL XIII.66.8 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-2003 | |
| HU BFL XIII.66.8.1 | Sasvári (Schopp) család (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-2003 | |
| HU BFL XIII.66.8.2 | Sasvári Józsefné (előbb Oroszi Istvánné) sz. Fodor Ilona családja (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1961-1992 | |
| HU BFL XIII.66.8.3 | Egyéb személyek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944 | |
| HU BFL XIII.66.9 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| HU BFL XIII.66.9.1 | Fényképalbumok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.66.9.2 | Fényképek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| HU BFL XIII.66.9.3 | Negatívok, diák (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.66.10 | Tárgyi emlékek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.67 | A Grónai (Grosz) család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-2011 | |
| Terjedelem: 0,52 ifm és 71,5 MB digitális állomány | |
| Tartalom: A fondot az egyes családtagokhoz köthető személyi okmányok és egyéb hivatalos iratok mellett a 20. század második feléből való terjedelmes képeslap-gyűjtemény, valamint az 1860-as évektől 2011-ig terjedő családi fényképhagyaték dominálja. A családtagok személyi iratai mellett a fondban a család történetére vonatkozóan több családfa, valamint egy, a nemesi Mutschenbacher-ágra vonatkozó családtörténeti írás (a 2015-ben Amerikában elhunyt Mutschenbacher István datálatlan munkája) is található. Az iratanyagban a levelezés elenyésző, ugyanakkor nagy mennyiségű képeslap maradt fenn a 20. sz. második feléből és a 21. század elejéről, a világ különböző tájairól, döntően ifj. Grónai Alfonznak címezve. A képeslap-gyűjtemény kiterjedtségénél fogva kapcsolati háló felrajzolására alkalmas, mégpedig elsősorban ifj. Grónai Alfonz úszószövetségi tevékenységéhez köthetően. A kis számú levél között külön értéket képviselnek Weiss Sándor által anyjához, ifj. Grónai Alfonzné sz. Bina Rózához 1944 májusában írt, a zsidóüldözéshez kapcsolódó levelek, valamint az orosz fogságba esett id. Grónai Alfonz által a családjához írt, a foglyokat szállító a vonatból kidobott levelek 1945-ből. A fond rendkívül gazdag, értékes részét képezi a családi fényképgyűjtemény, az 1870-es évektől 2011-ig. A fényképek egy része ifj. Grónai Alfonz által kialakított albumszerű elrendezésben található, azonosító feliratokkal ellátva, több esetben dokumentum-mellékletekkel együtt. Az albumba nem rendezett fényképek legnagyobb része szintén azonosított fénykép. A fényképek egyrészt a rokonság különböző ágait fogják át, részben pedig egy-egy családtag életpályáját dokumentálják. Szervtörténet: A fond egy több ágon német eredetű, Csehországból vándorlás útján Pestre érkező és cseh, illetve felvidéki házassági kapcsolatokat kialakító család irathagyatéka. A család egymást követő generációiban a német és cseh felmenők parasztok voltak, a pesti bevándorláskor, illetve azt követően a család már döntően kispolgári, szakmunkás jellegűvé vált, majd pedig a 20. században, a későbbiek során a családtagok tisztviselői pályákon mozogtak. A római katolikus Grónai (Grosz) család Szilézia osztrák területre eső részéből, Hennersdorfból (ma Jindřichov ve Slezsku, Csehország) származik. A hennersdorfi születésű Grosz Ferenc apja helybeli kereskedő volt, ő maga kőművessegéd lett. 1868-ban fejezte be katonai szolgálatát, 1870-ben pedig már biztosan Pesten élt, itt házasodott össze 1870-ben a ferencvárosi születésű Dittrich Herminával, a csehországi származású Dittrich József (sz. Markersdorf, 1821) varga lányával. Bár Grosz Ferenc 1870-ben textiláruval kereskedő házalóként tűnt fel, e tevékenysége átmeneti lehetett, mert utóbb szakmájában dolgozott, kőművesként. Feleségével, Dittrich Herminával kispesti lakosok voltak, majd az Erzsébetvárosban, a Vörösmarty u. 16. szám alatt laktak. Halála után özvegye házmesterként élt a VII. Vörösmarty u. 16. szám alatt. Grosz Ferenc élete végéig osztrák állampolgár maradt. Grosz Ferenc feleségének, Dittrich Herminának a családja a német-cseh-lengyel határ közeléből, Markersdorfból származott. Hermina apja, Dittrich József cipész 1840. júliusában hagyta el Markersdorfot, s Beckóba ment. 1842 decemberében ezt a települést is elhagyta, s 1843. márciusában már Selmecbányán dolgozott. Pestre 1846-ban jött, s már itt, a Terézvárosban vette feleségül a felvidéki, Trencsén vármegyei származású, s Pestre 1844 körül érkező Valach Veronikát 1850. októberében. Dittrich József egy időben vargaként, majd később vasúti vonatvezetőként dolgozott. A Ferencvárosban élő házaspárnak hat gyereke született. Valach Veronika ferencvárosi lakosként hunyt el 1885-ben. A Grosz Ferenc kőművessegéd és Dittrich Hermina házasságából született hat gyerek közül a fiúk szakmunkásnak tanultak – Grosz Ferenc órássegéd lett, Imre puskaműves segéd, Alfonz pedig műszerész segéd –, a három lány mindegyike pedig szabósegédhez ment feleségül. Ily módon a család kispolgári egzisztenciát alakított ki magának a fővárosban. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény, illetve a levéltári kutatási szabályzat alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.67.1 | Grosz Ferenc (1837-1902) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1868-1905 | |
| Tartalom: 1868,1870,1888,1902-1903,1905 | |
| HU BFL XIII.67.2 | Grosz Imre iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905-1912 | |
| HU BFL XIII.67.3 | Kiss Györgyné sz. Grosz Julianna (Adél) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945 | |
| HU BFL XIII.67.4 | Id. Grónai (Grosz) Alfonz iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1873-1945 | |
| HU BFL XIII.67.5 | Id. Grónai Alfonzné (előbb Weisz Gyuláné) sz. Bina Róza iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909-1942 | |
| HU BFL XIII.67.6 | Ifj. Grónai Alfonz iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1979-2011 | |
| HU BFL XIII.67.7 | Esz család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-1942 | |
| Tartalom: 1921,1925,1930,1936,1942 | |
| HU BFL XIII.67.8 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-2011 | |
| HU BFL XIII.67.9 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919-2010 | |
| HU BFL XIII.67.9.1 | Levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919-2010 | |
| HU BFL XIII.67.9.2 | Ifj. Grónai Alfonzhoz, ifj. Grónai Alfonzné sz. Esz Ilonához, valamint id. Grónai Alfonzhoz és id. Grónai Alfonzné sz. Bina Rózához írt képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1949-2010 (kb.) | |
| Tartalom: 1949 - 2000-es évek | |
| HU BFL XIII.67.9.3 | Esz Ferenchez és családjához írt képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950-1984 | |
| Tartalom: 1950-1960-as évek, 1984; é.n. | |
| HU BFL XIII.67.9.4 | A Mutschenbacher család tagjaihoz írt képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950 (kb.)-1989 (kb.) | |
| Tartalom: 1950-es évek - 1980-as évek | |
| HU BFL XIII.67.9.5 | Egyéb személyekhez írt képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1971-1984 | |
| Tartalom: 1971,1984 | |
| HU BFL XIII.67.10 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-2011 | |
| Tartalom: 1860-as évek - 2011 | |
| HU BFL XIII.67.10.1 | Fényképalbumok (I-III. album) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.67.10.2 | Grónai (Grosz) család (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.67.10.3 | Esz család (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.67.10.4 | Mutschenbacher-ág (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.67.10.5 | Nem azonosított fényképek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.67.10.6 | Fotónegatívok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.68 | Osskó család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1820-2016 | |
| Terjedelem: 1,23 ifm | |
| Tartalom: A fondot két nagyobb egység alkotja: Osskó Károly vezérőrnagy és felesége, a horvát származású Jelka Sedmak (szül. Kolmanič) iratai, valamint Osskó Károly testvére, Osskó Alfréd és családja (felesége, sz. Kiss Magda és gyermekeik, Osskó Péter és Osskó Judit) iratai. E két nagy egységen kívül kisebb arányban Osskó Alfréd feleségén, Kiss Magdolnán keresztül az Osskó családhoz kapcsolódó Kiss család egy-egy felmenő, illetve lemenő tagjához, valamint az Osskó-Kiss rokonsághoz, mint egészhez kapcsolódó iratokat tartalmaz. Az iratok között kiemelt jelentőségűek marosi Kiss József református lelkész 1848-ra vonatkozó visszaemlékezései, illetve levele. Önmagukban is értékes egységet képeznek Osskó Károly és felesége háztartási iratai, melyek több évtizeden keresztül engedik meg egy katonatiszti háztartás működésének, illetve életmódjának vizsgálatát az I. világháborút megelőző évektől 1945–1946-ig. Ezt egészítik ki a rendszeres külföldi, elsősorban san remói és monte carlói utazásaikhoz kapcsolódó dokumentumok az 1900-as évektől az 1940-es évek elejéig. Ugyancsak kiemelt jelentőséggel bírnak Osskó Károly háborús bűntett miatti büntetőügyével kapcsolatos iratok 1945–1946-ból, mindenekelőtt a börtönben írt feljegyzései, illetve feleségével ezen időszakban is folytatott levelezése. Osskó Judit közérdekű leveleinek, panaszainak gyűjteménye az 1980-as évek második felétől a 2000-es évek közepéig az egymást követő politikai rendszerekben mutatják meg a véleményt nyilvánító állampolgárt, és annak a közzel szemben támasztott elképzeléseit, elvárásait. Ezt egészítik ki Osskó Judit és férje, Kiss József – egy ideig társasházi közösképviselő – lakhelyével, egy XI. ker. Ménesi úti társasházzal kapcsolatos iratok az 1980-as évek végétől a 2000-es évek első feléig: társasházi viták, illetve a szomszédos lakóház átépítésével kapcsolatos konfliktus a 2000-es évek első felében. Kiss József iratain belül külön érdekességgel bír a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban 1954-ben érettségizett osztályának, a „Berzsenyi fiúk”-nak 2000-es évekbeli (2004 és 2012 között dokumentált) önszerveződő kapcsolattartása és annak dokumentálása: levelezés formájában híradás életük alakulásáról, önéletrajzok gyűjteménye, találkozók szervezése, a „Berzsenyi Fiúk Hírlevél” évenkénti összeállítása. A szerveződés jelentőségét emeli, hogy az egykori gimnáziumi osztály tagjainak fele emigrált. A közös emlékezés keretei között megírt önéletrajzaik, e-mailes levelezés formájában történt beszámolóik életpályájuk alakulását teszik nyomon követhetővé. A fondon belüli terjedelmes családi levelezés 1848-tól a 2010-es évekig terjedő időszakot fogja át. A levelezésen belül nagyobb, intenzív levelezőkapcsolatra mutató egységet tesznek ki olyan közeli – egyrészt házastársi, másrészt szülő-gyermek – kapcsolaton alapuló levélváltások a két háború közötti, majd az 1945 utáni évtizedekből, mint Osskó Károly és felesége, Jelka Kolmanič fennmaradt levelezése; Osskó Alfrédné sz. Kiss Magda és szülei közötti levelezés; Osskó Alfréd, felesége, sz. Kiss Magda, valamint gyermekeik közötti levelezés. Szervtörténet: A fond egy katonatiszti, illetve (vezető) köztisztviselői, a 20. század második felében több ágon is deklasszálódott középosztályi család irathagyatékát tartalmazza. A család egészének, illetve egyes tagjainak sorsát hosszú évtizedeken keresztül meghatározták a II. világháborúval kezdődő politikai események. A katonai szolgálatot 1905-ben kezdő és 1941 júliusában nyugdíjazott Osskó Károly (Szombathely, 1887 – 1968) vezérőrnagy ellen háborús bűntett miatt indult eljárás 1945-ben. A Budapesti Népbíróság 1946-ban tíz év börtönre és polgári jogainak tíz évi felfüggesztésére, valamint nyugdíjmegvonásra, másodfokon pedig a Népbíróságok Országos Tanácsa két évi börtönre és rendfokozatától való megfosztásra ítélte. Ezt követően éjjeli őrként, majd lottóárusként keresett megélhetést. Öccse, Osskó Alfréd (Zamárdi, 1904 – Budapest, 1972) őrnagy 1944-ben családjával együtt Sopronból nyugatra távozott, s Németországból 1946 tavaszán tértek haza. Hazatérésük után egy ideig a Kiss család fonyódi nyaralójában éltek. Osskó Alfréd ellen ugyan a háború utáni megtorlás részeként nem indult büntetőeljárás, életpályája azonban a háborút követően kettétört. Családja és ő különváltan éltek, Osskó Alfréd deklasszálódott, és ajándéktárgyakat készítő kisiparosként keresett megélhetést Badacsonyban, miközben felesége, Kiss Magda 1932-ben szerzett képesítésének megfelelően már 1946 óta tanítónőként dolgozott, s 1947 októberétől a XI. ker. Dávid Ferenc utcában lakott. Osskó Alfréd ellen a háború utáni évtizedek során büntetőeljárások is folytak, illetve feltehetően politikai megfigyelés alatt állt. Osskó Alfrédné sz. Kiss Magdának (Kaposvár, 1912 – Budapest, 2003) a családja szintén átélte a deklasszálódást. Testvérét, a Belügyminisztériumban tisztviselőként – az állampolgársági osztályon titkárságvezetőként – dolgozó dr. Kiss Miklóst (Kaposvár, 1907 – Budapest, 1994) 1951 nyarán kitelepítették Dévaványára, édesapjától, Kiss Kálmán (Somogyendréd, 1877 – Fonyód, 1954) egykori somogyi árvaszéki elnöktől pedig 1952. márciusától megvonták a nyugdíját. A felvidéki származású, házasság útján egy német bárói családdal rokonságba lépő Osskó és a Somogy megyei kötődésű, házasság révén a nagykunsági földbirtokos-kereskedő Polgár családhoz kapcsolódó marosi Kiss család Osskó Alfréd őrnagy és a somogyi árvaszéki elnök lánya, Kiss Magda 1937-ben kötött házasságával fonódott össze. Házasságukból két gyermek született: a fondban csak töredékes iratok révén megjelenő Osskó Péter (Sopron, 1942), valamint a jelentősebb személyi irategyüttest átadó Osskó Judit (Kassa, 1939). | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.68.1 | Marosi Kiss József református lelkész iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1820-1883 | |
| HU BFL XIII.68.2 | Kiss Kálmán iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1888-1952 | |
| HU BFL XIII.68.3 | Kiss Miklós iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931 | |
| HU BFL XIII.68.4 | Osskó Károly iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1904-1966 | |
| HU BFL XIII.68.5 | Osskó Károlyné sz. Kolmanic Jelka iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894-1947 | |
| HU BFL XIII.68.6 | Osskó Károly és Osskó Károlyné sz. Kolmanic Jelka közös iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1907-1946 | |
| HU BFL XIII.68.7 | Osskó Alfréd iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1922-1971 | |
| Tartalom: 1922,1939,1943,1951,1964,1971 | |
| HU BFL XIII.68.8 | Osskó Alfrédné sz. Kiss Magda iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1997 | |
| HU BFL XIII.68.9 | Osskó Alfréd és Osskó Alfrédné sz. Kiss Magda közös iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1937-1947 | |
| HU BFL XIII.68.10 | Osskó Judit iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940-2014 | |
| HU BFL XIII.68.11 | Kiss József iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-2016 | |
| HU BFL XIII.68.12 | Osskó Péter iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1970 | |
| Tartalom: 1970, é.n. | |
| HU BFL XIII.68.13 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1841-2015 | |
| HU BFL XIII.68.14 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1848-2015 | |
| HU BFL XIII.68.14.1 | Osskó Péterné sz. br. Francken Franciskához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1936 | |
| HU BFL XIII.68.14.2 | Osskó Károlyhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909-1948 | |
| HU BFL XIII.68.14.3 | Osskó Károlyné sz. Kolmanic Jelkához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1947 | |
| HU BFL XIII.68.14.4 | Osskó Károlyhoz és Osskó Károlyné sz. Kolmanic Jelkához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1937-1941 | |
| HU BFL XIII.68.14.5 | Osskó Alfrédhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944-1971 | |
| HU BFL XIII.68.14.6 | Kiss Péterhez írt levél (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1848 | |
| HU BFL XIII.68.14.7 | Kiss Kálmánhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-1943 | |
| HU BFL XIII.68.14.8 | Kiss Kálmánné sz. Polgár Erzsébethez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906-1963 | |
| HU BFL XIII.68.14.9 | Kiss Kálmánhoz és Kiss Kálmánné sz. Polgár Erzsébethez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908-1957 | |
| HU BFL XIII.68.14.10 | Kiss Kálmánné sz. Polgár Erzsébethez és Osskó Alfrédhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1959 | |
| HU BFL XIII.68.14.11 | Kiss Kálmánhoz, Kiss Kálmánné sz. Polgár Erzsébethez és Osskó Alfrédhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1951 | |
| HU BFL XIII.68.14.12 | Polgár Ilonához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908 | |
| HU BFL XIII.68.14.13 | Kiss Miklóshoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-1953 | |
| HU BFL XIII.68.14.14 | Osskó Alfrédné sz. Kiss Magdához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1927-1972 | |
| HU BFL XIII.68.14.15 | Kiss Miklóshoz és Kiss Magdához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-1963 | |
| HU BFL XIII.68.14.16 | Osskó Alfrédhoz és Osskó Alfrédné sz. Kiss Magdához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1969 | |
| HU BFL XIII.68.14.17 | Osskó Alfrédné sz. Kiss Magdához, Osskó Alfrédhoz, Osskó Judithoz és Osskó Péterhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1964 | |
| HU BFL XIII.68.14.18 | Osskó Alfrédné sz. Kiss Magdához, Osskó Judithoz és Osskó Péterhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1952-1961 | |
| HU BFL XIII.68.14.19 | Osskó Judithoz (Kiss Józsefné) írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-2006 | |
| HU BFL XIII.68.14.20 | Osskó Péterhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950-1962 | |
| HU BFL XIII.68.14.21 | Osskó Judithoz és Osskó Péterhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1951-1958 | |
| HU BFL XIII.68.14.22 | Osskó Judithoz (Kiss Józsefné) és Kiss Józsefhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1965-2015 | |
| HU BFL XIII.68.14.23 | Kiss Józsefhez (Osskó Judit férje) írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1967-2011 | |
| HU BFL XIII.68.14.24 | Molnár Antalhoz írt levél (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1923 | |
| HU BFL XIII.68.14.25 | Családon kívüli személyekhez írt képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908-1940 | |
| Tartalom: 1908,1918,1923,1937,1940 | |
| HU BFL XIII.68.14.26 | Üres képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.68.15 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| HU BFL XIII.68.15.1 | Fényképalbumok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1870 (kb.)-20. sz. | |
| HU BFL XIII.68.15.2 | Fényképek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| HU BFL XIII.69 | Teremy Katalin és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1710 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag a Szabolcs megyei református kisnemesi Teremy (mezőfegyveresi előnévvel) család irathagyatékát tartalmazza, ami az 1999-ben elhunyt Teremy Katalin után maradt fenn. Rendkívüliségét a 18–19. századi iratok nagyobb számú fennmaradásának köszönhetően a család több évszázados pályájának, egzisztenciájának nyomon követhetősége adja, a Szabolcs megyei, demecseri beágyazottságtól a Rákosi-rendszerrel 1949-ben bekövetkezett törésig (deklasszálódásig) és Budapestre kerülésig bezárólag. Az iratok időbeli kontinuitása a deklasszált család egy részének budapesti egzisztencia-teremtését, lehetőségeit és beágyazódását mutatja meg 1949-től az 1990-es évekig. Az irathagyaték egyik nagy része a család egészének három évszázados pályáját kirajzoló dokumentumokból áll. Mintegy egyharmad részben a fennmaradt iratokat 18–19. századi, a család birtok-, illetve vagyoni ügyeire vonatkozó, jogbiztosító céllal megőrzött dokumentumok teszik ki (tanúságtételek birtokügyekben, birtokper, örökösödési ügyek, nyugták), elenyésző részben latin, döntően magyar nyelven. A család vagyoni viszonyai a 20. század első felében is nyomon követhetők a demecseri házépítés iratainak (1943), valamint a Teremy-testvérek közötti örökrész-megosztással kapcsolatos dokumentumoknak (1941) köszönhetően, az 1993-as kárpótlási iratok pedig a család II. világháború utáni sorsára világítanak rá. Mindezt anyakönyvi kivonatok egészítik ki. A családi iratok mellett elkülöníthetők Teremy Árpád (igazolványok, iskoláztatással kapcsolatos iratok, munkakönyv), valamint Teremy Katalin iratai. Teremy Katalin iratai igazolványai és munkakönyve mellett döntően egzisztenciájának – illetve Teremy Árpáddal közös egzisztenciájuknak – olyan elemeire világítanak rá, mint az évtizedeken keresztül nyomon követhető lakhatási viszonyaik a belvárosi tanácsi bérlakásban az 1958-as lakásmegosztási ügytől kezdve a lakásbérleti és lakáskarbantartási ügyeken keresztül az 1993-as lakásprivatizációig; eltartási ügye az 1980-as évek elejéről; valamint idősek otthonában történt elhelyezése az 1990-es években. Az iratok Teremy Katalin 1999-ben bekövetkezett halálával és hagyatéki ügyével zárulnak. Levelezést lényegében nem tartalmaz az iratanyag, mindössze két levél került be, valamint néhány képeslap Teremy Katalin németországi kapcsolataiból, az 1960–1980-as évekből. A fennmaradt két levél azonban a második világháborúhoz kötődik, az egyiket a fővárosban légiriadókat átélő Teremy Katalin írta anyjának és testvérének, míg a másikat 1945 júliusában egy zsidóüldözést átélt ismerőse írta neki. Az irategyüttes kis mennyiségben fényképeket is tartalmaz a 20. század elejéről, a két világháború közötti időszakból, valamint a század második feléből. Szervtörténet: A családot 1583-ban I. Rudolf nemesítette, lakhelyük az évszázadok során változatlanul Demecser volt. A család itt alapított gőzmalmot az 1880-as évek körül, amely az 1949-es államosításig üzemelt. A nemcsak a malomra, hanem a házukra s földjeikre is kiterjedő államosítással párhuzamosan a családot kuláknak minősítették, ennek nyomán a család elhagyta Demecsert, s az egyes tagok különböző helyekre költöztek. Ekkor költözött fel Budapestre Teremy Árpád (Demecser, 1909 – Budapest, 1983) és Teremy Katalin (Demecser, 1909 – Budapest, 1999), Teremy József (1859–1934) föld- és gőzmalom-tulajdonos hét gyermeke közül a két legfiatalabb. Az ikerpárként született Árpád és Katalin előbb Kispesten lakott rokonoknál, majd albérletben, s végül 1958-ban jutottak lakásmegosztás útján lakáshoz a Belvárosban, a Párizsi utca 4. szám alatt. Ebben a lakásban éltek életük végéig. Demecser elhagyásával egzisztenciájuk is megváltozott: mint deklasszálódott család tagjai, segédmunkásként kezdtek dolgozni 1950-ben. A felsőkereskedelmit végzett Teremy Árpád a postához került, ott dolgozott segédellenőrként 1972-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. A négy gimnáziumot végzett Teremy Katalin ugyanekkor a szabászatot kitanulva a textiliparban kezdett dolgozni, különböző ruhaipari gyárak után 1957-ben a Ruhaipari Tervező Vállalathoz, majd az 1970-es években a Divattervező Vállalathoz (utóbb Magyar Divat Intézet) került, mint szabász. | |
| HU BFL XIII.70 | Dr. Pátkai György OTI-orvos családi levelezése és töredékes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-1948 Megjegyzés: 1944-1948 (2010, 2015) | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A fond döntően dr. Pátkai (Polcz) György OTI-orvos és családja levelezését tartalmazza az 1944–1948 közötti időszakból, amit kisebb arányban rokonoktól, illetve kollégáktól, ismerősöktől kapott levelek egészítenek ki. Emellett megtalálhatók benne dr. Pátkai (Polcz) György töredékes, elsősorban hivatali szolgálatával kapcsolatos iratai, valamint a levelezésre, illetve a család történetére vonatkozó iratok. A levelezés meghatározó részét a dr. Pátkai György és családja (dr. Pátkai Györgyné sz. Dietzgen Laura és gyermekeik, Pátkai György és Pátkai Laura) közötti levélváltások, valamint a dr. Pátkai Györgyné sz. Dietzgen Laura és családja (dr. Pátkai György és gyermekeik, Pátkai György és Pátkai Laura), özv. Dietzgen Alajosné sz. Demszky Laura és Dékány (Dietzgen) Mária közötti levélváltások alkotják. A hol együttélő, hol kényszerűen egymástól elszakadó, de intenzív levelezés útján egymással így is szoros kapcsolatot tartó családtagok közötti levélváltásokon kívül megjelenik a levelezésben dr. Pátkai György Budapesten, a XII. Böszörményi út 44-46. szám alatt, majd 1944. karácsonyától kezdve másik fia, dr. Pátkai Géza XI. Horthy Miklós úti (ma Bartók Béla úti) lakásában élő édesanyja, Polcz Pálné sz. Pozsgán (Poschgan) Rózsa is, valamint szórványosan további rokonok (dr. Pátkai György ugyancsak Budapesten (előbb a Hieronymi úton (ma XII. Határőr út), majd a XI. Horthy Miklós út 10-12. szám alatt élő testvére, dr. Pátkai Géza; a Sárváron élő Czenger-nővérek; a Győrben élő Rigó Ferencné sz. Polcz Elza; valamint a Bécsben élő Dietzgen Stefánia). A sűrű levélváltások a férj-feleség, szülő-kisgyerek, szülő - felnőtt gyerek, unoka-nagyszülő és testvérek közötti viszonyokra egyaránt kiterjednek. A levelezés rendkívüli értékét intenzitása és az általa átfogott háborús, majd azt követő időszak kiemelt jelentősége adja. Az 1944 februárjától induló sűrű levélváltások egyszerre mutatják meg a fővárosi és a vidéki (sárvári, pécsi, győri) városi mindennapi élet problémáit, nehézségeit a háború utolsó évében, Budapest ostroma alatt, valamint az azt követő, a mindennapi megélhetés számára a háborús helyzethez hasonló nehézségekkel terhelt időszakban. A levelezésen teljes egészében végighúzódó központi probléma a lakáskérdés, mind Budapestre, mind a vidéki városokra vonatkozóan: a lakáshoz jutás állandó gondja, valamint a társbérleti együttélés nehézségei. A lakáskérdés mellett a megélhetés nehézségei, az egészégi állapot ugyancsak állandó témák. Dékány (Dietzgen) Mária banktisztviselőnő édesanyjához, húgához és annak családjához írt levelei rendkívül érzékletes képet festenek az ostrom alatti és utáni budapesti életről egy romlakásban maradt egyedülálló nő nézőpontjából. Levelei ugyanakkor lakhelye, a II. Fény utca 15. szám alatti ház 1944-es, majd ostrom alatti és utáni belső életéről, a házon belüli kapcsolatokról, szomszédságokról, együttélésről is rengeteget elárulnak. A város egy másik pontjáról, a XII. Böszörményi út 44-46. szám alatti ház 1944-es életéről özv. Polcz Pálné sz. Pozsgán Rózsa levelei számolnak be (óvóhelyi élet légitámadások idején; német katonák elszállásolása). Szervtörténet: A fond domináns részét alkotó, időben rendkívül sűrű, intenzív családi levelezést a család térbeli elválásának helyzete teremtette meg. Dr. Pátkai György OTI-orvos, felesége, sz. Dietzgen Laura és gyermekeik, banktisztviselő sógornője, Dietzgen (1945. május végétől Dékány) Mária, valamint sógornőjével egy háztartásban élő anyósa, Dietzgen Alajos banktisztviselő özvegye Budapesten, a II. kerületi Fény utca 15. szám alatt laktak az 1930-as évek közepétől, két szomszédos IV. emeleti lakásban. (Ugyancsak ebben a házban bérelt lakást dr. Pátkai Györgyné nagybátyja, Dietzgen Imre is, aki az ostrom alatt, 1945. február 7-én meghalt.) 1944. februárjától, dr. Pátkai György OTI-orvosként Pécsre történt áthelyezésével, illetve hadikórházi szolgálatával kezdődött el az az éveken át tartó időszak, amikor a család addig egymás közvetlen közelében élő kisebb egy ségei egymástól távol, eltérő városokba kerültek. Dr. Pátkai György pécsi szolgálata alatt, 1944. április közepén az addig Budapesten élő szűk családja – állapotos felesége és gyermekei – Sárvárra költöztek a háború miatt, miközben Dietzgen Mária és édesanyja továbbra is Budapesten maradt. Özv. Dietzgen Alajosné 1944. június végén szintén Sárvárra ment, így lánya, Dietzgen Mária egyedül maradt a Fény utcai lakásban. Dietzgen Mária 1944. november elején hagyta el a fővárost, amikor munkahelyével, a Nemzeti Bankkal Veszprémbe kellett, hogy menjen. Veszprémből egy hónap után, 1944 december 9-én vagy 10-én jött vissza Budapestre, miután nem került be a bankkal együtt Németországba távozó munkatársi körbe. Az ostromot a Fény utcai házban élte át, és ez a ház maradt lakhelye azt követően is. Miután a házat 1944. december 29-én belövés érte, az egész IV. emelet, így a Pátkai-, illetve Dietzgen-lakás is lakhatatlanná vált. Dietzgen Máriát a házat és így lakását ért belövés után egy házbeli lakó fogadta be lakásába, onnan próbálta koordinálni anyjával közös otthona helyreállítását, hogy ismét együtt tudjanak élni. Romossá vált lakásuk 1946 tavaszára vált alkalmassá arra, hogy idős anyja vissza tudjon térni oda. Dr. Pátkai Györgyné sz. Dietzgen Laura 1944. október elején tudott gyermekeivel együtt férje után menni Pécsre, s továbbra is velük maradt özv. Dietzgen Alajosné is, aki 1946 tavaszán-nyarán tudott visszatérni Budapestre, Fény utcai lakásába. Dr. Pátkai György családja 1947 márciusában került ismét új lakóhelyre, mégpedig egy újabb áthelyezés miatt Pécsről Győrbe. A levelezés ezen a ponton ér véget. Győrből 1948-ban költöztek vissza Budapestre, egy szolgálati lakásba. Dr. Pátkai György családja és Dietzgen Mária között 1944. november végével szűnt meg a kapcsolat. Az utolsó levélváltásra 1944. november 24-én került sor, december elején pedig már nem volt közöttük kapcsolat. Innentől kezdve négy hónapon keresztül semmit nem tudtak egymásról, még azt sem, ki melyik városban éli át az oroszok megérkezését. A kapcsolat 1945. március végén állt helyre: Dietzgen Mária 1945. március 23-án kapta az első hírt húgáéktól, azok 1945. március 8-án írt leveléből, anyja, özv. Dietzgen Alajosné pedig nagyjából ugyanekkor kapott először hírt Budapesten maradt lányáról. Ekkor már kilenc hónapja volt, hogy személyesen nem találkoztak. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.71 | Vukovics és Jávori család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1909-1999 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| HU BFL XIII.72 | Kovács-Bugsch-Havasy-Nyárasdi család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1820 (kb.)-2015 | |
| Terjedelem: 15,1 ifm | |
| HU BFL XIII.73 | Illyés Jánosné sz. Gyenizse Erzsébet, valamint Illyés János kohómérnök és református lelkész felmenőinek iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1790-2013 | |
| Terjedelem: 4,84 ifm | |
| Tartalom: Az évtizedeken át józsefvárosi, Práter utcai lakosként élt Illyés János és Illyés Jánosné sz. Gyenizse Erzsébet személyes iratai a 20. század második feléből egészen a 2010-es évek elejéig tartalmaznak vegyes iratokat: igazolványokat, iskoláztatással, képzéssel és alkalmaztatással kapcsolatos iratokat, szakmai tevékenységgel kapcsolatos iratokat (kohászati kutatások), lakhatással és háztartással kapcsolatos iratokat (többek között lakásprivatizációs dokumentumokat), társasházi iratokat, vagyoni ügyeket (pénzügyek, ingatlanügyek), egészségügyi iratokat, valamint levelezést. Jelentős a vallásos élettel, illetve egyéb spirituális érdeklődéssel kapcsolatos iratanyag is. Emellett a házaspár személyes irathagyatéka nagyobb mennyiségben tartalmaz fényképeket is, ezek azonban döntően az 1950–1980-as évek közötti időszakban készültek, elsősorban bel- és külföldi utazások során. Ezen belül Illyés Jánoshoz köthetők az 1950-es évek második felében szocialista országokba, többek között a Szovjetunióba tett feltehetően szakmai utakon készített fényképek. A családi fényképanyag kisebb arányú, és 1940-es évek előtti anyagot nem is tartalmaz. A fényképgyűjtemény egészében kizárólag amatőr felvételekről van szó. Az irategyüttes személyes illetve családi részének mintegy kétharmadát Illyés János felmenőinek kiemelt értéket képviselő irathagyatéka teszi ki. Az 1790-es évek elejéig visszamenő iratok, a 19. század első feléből fennmaradt iratokkal együtt, Illyés János nagyanyjához, id. Illyés Jánosné sz. Ferenczy Erzsébet családjához köthetők. Az örkényi Ferenczy család, mint nemesi család nemesi bizonyságleveleket és más jogbiztosító iratokat őrzött meg a 18. század végéből és a 19. század első feléből. A 19. század végétől kezdődően id. Illyés Jánosné sz. Ferenczy Erzsébet, id. Illyés János, valamint ifj. Illyés János után maradt fenn a család legjelentősebb iratgyűjteménye. Id. Illyés János után elsősorban lelkészi képzéséhez és tevékenységéhez kapcsolatos iratok maradtak fenn (egyházi beszédek).Felesége, örkényi Ferenczy Erzsébet (1867–1950) élete több szempontból is rendkívüli érdekességgel bír. Egyrészt az 1920–1930-as években amatőr írói tevékenységet folytatott pályaműveivel. Nagyobb számú népszínműve, valamint két regénye található meg a családi iratok között. Szépirodalmi törekvései mellett ugyanakkor spiritiszta tevékenységet is folytatott: médiumként működött, s ilyen irányú tapasztalatait ugyancsak írásba foglalta az 1920-as évek első felében. Médiumi írásai a közvetítői állapotban kapott úgynevezett üzenetek írásba foglalását is tartalmazzák. Harmadrészt egy 1926 előtt készített háromkötetes önéletírást, valamint annak 1931-ben elkészített folytatását hagyta hátra, amely ugyancsak reflektál spiritiszta hivatására, annak 1920–1921 körüli kialakulására. | |
| HU BFL XIII.74 | Damján család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1978 | |
| HU BFL XIII.75 | Csillag Lipót Pál és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1960 (kb.) | |
