 |
Budapest Főváros Levéltára fond- és állagjegyzéke |
|
Budapest Főváros Levéltára fond- és állagjegyzéke |
| HU BFL XIII.1 | A Hinka család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1761-1919 | |
| Terjedelem: 0,38 ifm | |
| Tartalom: Hinka József iratai személyi és családi okmányokat, ügyvédi meghatalmazásokat, jelentősebb perekben készített elaborátumokat (pl. gr. PÁLFFY Ferdinánd csődpere, 1836), a Magyar Borismertető Egyesületre vonatkozó emlékeket (budai borok, export Angliába, szervezkedés 1836-1841), a kamarának tett előterjesztéseket, THALHERR Mihály altábornagy bárói oklevelét (1843), levelezést (főleg FEYES Antal kir. ügyigazgatóval, részben HORTVÁTH Istvánnal) és nyugtákat tartalmaznak. Ezek mutatják, hogy H.József Pestre költözött. Ifj. Hinka József irataiban a személyi iratok dominálnak (számos kérvényének mellékletei), emellett érdekesek TOLDY Ferenc saját kezű levelei, az 1848-as választási és országgyűlési belépők, igazolványok, két kézirat GARIBALDIról és a hazai politikai helyzetről (1860) és esküdtszéki meghívói (1868, 1870.) Hinka László iratai elsősorban személyi iratok, de igen becses anyag van bennük a pécsi püspöki és káptalani uradalmak vagyonkezelésére vonatkozólag is (pl. a régi iratjegyzékek). Hinka Miklós iratai személyes természetűek. A pécsi HINKA-iroda ügyvédi iratai között jelentősek a püspöknádasdi Szentháromság-szobor építésével kapcsolatos számlák és periratok (1900-as évek), a Pécsi Jótékony Nőegylet házépítésének dokumentumai (1905-1907), a Caflisch-ügyben mellékelt, a pécsi fogház udvari frontját ábrázoló fénykép (1910), valamint a Jánd község legelőjével kapcsolatos iratváltás (1912). A többi per jelentéktelen, de a legifjabb H. gyámi rendelvényeivel kapcsolatban számos budapesti árvára vonatkozó adat található itt (utoljára a Tanácsköztársaság évéből). Szervtörténet: A fond négy jogász-generáció személyi és ügyvédi iratait tartalmazza. HINKA József, id. (1781-1847?) HINK Antal budai postahivatali tiszt és PLECHNER Rozália fia, 4 évesen árván maradt. Nagybátyja, HINKA János nevelte, tőle ered a családnév később használt alakja. H.József 1800-ban a pesti egyetemen szerzett jogi diplomát, 1801-ben táblai jurátus volt, 1802-ben fél évig az országgyűlés jegyzője. 1806-ban tett ügyvédi vizsgát a pesti királyi táblán. 1810-ben a Magyar Kamaránál, 1812-ben ezen kívül a Helytartótanácsnál kapott ágensi kinevezést. SOMMERER Annát vette feleségül, akinek családja (THALHERR) 1843-ban báróságot kapott. 1815-ben a telki apátság ügyésze lett, emellett hosszú ideig az óbudai uradalom úriszékén ülnökölt. 1847-ből van róla az utolsó emlék. HINKA József, ifj. (1815-1882?), az előbbi fia, a pesti egyetemen végzett jogot, 1838-ban ügyvédi, 1841-ben váltóügyvédi diplomát szerzett. Saját költségén vett részt az 1839-40-es és 1844-i országgyűlésen. 1841-ben házasságra lépett KOLLER Eleonórával. Többször kísérletezett a pesti váltótörvényszéken, a királyi ügyigazgatóságnál, 1848-ban az országgyűlésnél (mint könyv- és irattárnok), 1849-ben a pesti cs.kir. törvényszéken állást kapni, de mindössze az óbudai úriszék ülnöki tisztét és a telki apátság ügyészségét vehette át apjától. 1848-ban nemzetőr volt, de gyenge fizikumára hivatkozva nem vonult be. Sógora, TOLDY (SCHEDEL) Ferenc, HINKA Mária férje, támogatta kéréseit. 1851-ben kisgítő ügyésznek nevezték ki a kincstári ügyigazgatósághoz, az utódszerv (Finanzprokuratur) szolgálatában maradt 1856-ig. Az ügyvédi gyakorlatfolytatására vizsga nélkül kapott engedélyt. 1858-ban TOLDY intenzív támogatásával a Magyar Tudományos Akadémia rendes ügyészévé választotta, de az egri káptalan ügyészségéért kétszer is hiába folyamodott. HINKA László (1845-1915.), az előbbi fia, pesti jogi tanulmányok után 1868-ban a Finanzprokuratur ügyésze, 1870-ben a pozsonyi pénzügyi ügyészség főnöke, 1875-ben a budapesti kincstári jogügyigazgatóság előadója, ill. osztályvezetője, 1878-ban (az előbbiekről lemondva) a pécsi püspöki uradalom főügyésze, egyházmegyei alapítványi ügyész, később még pécsi képtalani ügyész is lett. Ezeket az állásokat 1911-ben történt nyugdíjazásáig töltötte be. 1872-ben KOLLER Adalbertát vette feleségül. 1882 elején vonult vissza az ügyvédi gyakorlattól. HINKA Miklós (1877-), H.László fia, jogi tanulmányai után 1905-ben tett ügyvédi vizsgát és Pécsett folytatta atyja ügyvédi gyakorlatát. 1913-ban Budapestre költözött, itt (előbb ideiglenes minőségben) a fővárosi árvaszék segédfogalmazójává nevezték ki. Ilyen természetű működésének 1919-ig van nyoma. További pályájáról nem tudunk. Felesége Szombathelyi Margit. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIII.1.a | A Hinka család tagjainak személyes iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1761-1919 | |
| Terjedelem: 0,3 ifm | |
| HU BFL XIII.1.a.1 | Hinka József személyes és ügyvédi iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1761-1849 | |
| HU BFL XIII.1.a.2 | Ifj. Hinka József személyes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1818-1875 | |
| HU BFL XIII.1.a.3 | Hinka László személyes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1845-1916 | |
| HU BFL XIII.1.a.4 | Hinka Miklós személyes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1884-1919 | |
| HU BFL XIII.1.b | A pécsi Hinka ügyvédi iroda (Hinka László és Hinka Miklós) ügyeinek iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1906-1919 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XIII.2 | A Dietrich család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1770-1942 | |
| Terjedelem: 0,56 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: A DIETRICH-család erdélyi szász eredetű, Szebenben volt birtoka. Az iratokból ismert ős, D.János evangélikus lelkész (Pfarrer in Grosau), 1808 előtt halt meg. (Felesége: Johanna Regina von SCHARFENBACH). Hat gyermekük közül D.Sámuel posztókészító vitte tovább a családot (felesége: Josepha Susanna GRAU, meghalt 1830.). Nekik két lányuk és két fiuk volt: az idősebb fiú, Carl Samuel 1846-ban teológiai kandidátus, a fiatalabb, Samuel Adolf (sz.1829.) 1882-ben tábornoki rangot viselt. Az utóbbinak és SCHULTE Júliának 1874-ben kötött házasságából származott D.Richárd (1916-ban hadnagy), D.Miksa (1878-1918. kapitány, elmebeteg lett), és D.Alfréd, akinek kezén az iratok fennmaradtak. Féltestvérük, D.Adolf 1917-ben a magyar kereskedelmi minisztérium tanácsosa volt. Az iratok a család erdélyi birtokaira és idősebb tagjaira vonatkozó szórványos darabokon kívül elsősorban D.Alfréd pályájára és katonai-diplomáciai működésére vonatkoznak. Ő 1877-ben született, 1907-ben az adriai flottánál sorhajóhadnagy, 1917-ben korvettkapitány, 1918-ban a hadsereg-parancsnoksághoz beosztott admirális vezérkari főnöke, és mint ilyen, HORTHY Miklós tiszttársa volt. A békekötés után alkalmasint ennek köszönhette, hogy 1921-ben a m. kir. folyamrendésze- ti hatóság vezetője, az 1930-as években pedig rendkívüli és meghatal- mazott miniszter lett. 1942-ben még élt. Az ő múltjáról tájékoztat a hadihajók gyakorlataira, a Laudon - Zrinyi és a Nautilus összeütközésére, az Árpád hadihajón kitört ten- gerész-zendülésre, a Cortellazzo-i afférra, Franz von KEIL viceadmi- rális parancsnoki működésére vonatkozó néhány dosszié. A fegyverszü- net, ill. a trianoni béke utáni időből való iratai között vannak a Szerb-Horvát-Szlavon Nemzeti Tanácsnak átadott hajók jegyzéke (1918. okt. 31.), a pólai katonai felszámoló hivatal és az államközi hazaszállító hivatal, a Magyar Hadihajózás Műszaki Hivatala, a HM hadihajós csapatfelügyelő hivatali iratai (1919-1920), a magyar- jugoszláv és magyar-román határmegállapító bizottság töredékes iratai, a magyar-román vízügyi rendezésre vonatkozó iratok, az 1923-i letenyei magyar-jugoszláv határincidens vizsgálati jegyzőkönyve (1921-1923). Az 1930-as évek emlékei a Paraguay-i komphajózásra vonatkozó tanulmány, a Vaskapu-bizottság jegyzőkönyve (1934-1935) és a Kárpát-Dunamedence Vízügyi Bizottságának megalakítására vonatkozó iratok (1939-1940). Érdekes egy 1913-i bizalmas jelentés a francia flottáról. D.Alfréd atyjának, Sámuel Adolfnak katonai szolgálatát tükrözteti a 79.gyalogezred 1.századának tiszti parancskönyve (állomáshelyei: Bécs, Pozsony, Laibach), s az ennél sokkal jelentősebb levelezőkönyv és parancskönyv, amely az 1865-1866-ban Mexikóban harcoló osztrák és belga "önkéntesek" Pueblo-hoz (Brazília) tartozó orizabai helyőrségé- ben keletkezett. D.Sámuel Adolf itt I.o.kapitányi, majd őrnagyi rangban szolgált. Az anyagot a Nagyszebenben maradt alkalmazottal való levelezés, valamint újságkivágások, korabeli uralkodókról készített képek egészítik ki. Készítette: Bónis György Bp. 1965. | |
| HU BFL XIII.3 | A gróf Lazánszky család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1809-1848 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Szervtörténet: A Csehországban birtokos, de Magyarországgal is sokféle rokoni és vagyonjogi kapcsolatba került gr. LAZÁNSZKY család két XIX.századi generációjának személyi és birtokügyi iratai kerültek - ma már meg nem állapítható ügyvéd hagyatékából - a Buda városi levéltárba. Az iratok a következő részekből tevődnek össze: 1.) Az 1809. március 16-án elhunyt gr.LAZÁNSZKY Miksa ezredesnek, Breitenstein váruradalom birtokosának (Plzen körzete) bonyodalmas hagyatéki pere, amely részben a prágai iudicium delegatum militare mixtum, részben a csehországi országos bíróság előtt folyt. Az örökhagyónak feleségétől, gr.TRAUTMANNSDORF Antóniától három gyermeke maradt: József, Teréz és Miksa. A gyermekek gyámságát L.János, a csehországi Landrecht elnöke viselte, hagyatéki ügyüket GLÜCKSELIG dr. képviselte. Az iratok az örökhagyó végrendeletét, hagyatéki leltárakat, bírósági határozatokat, beadványokat, költség-jegyzékeket, nyugtákat foglalnak magukban. 2.) L.József cserneki MARKOVICH Antóniát vette feleségül, aki anyja révén a gr.DŐRY-örökösök egyike volt. Ezen az úton került a családi iratok közé gr.DŐRY Gábor örököseinek (köztük BUTLER Jánosné DŐRY Katalinnak és MARKOVICH Antalné DŐRY Teréziának 1810-i eredeti osztálylevele, valamint a MARKOVICH-család vagyonjogi iratainak egy része. Itt található a LAZÁNSZKYAK Strzesmitz uradalmának leírása, becslése, néhány építési terve, a Heves megyei Erdőtelek úrbér- rendezése (1846), és több magyarországi birtok (Csernek, Girincs, Körössebes) történetét megvilágító több peres irat. 3.) L.Józsefhez és feleségéhez intézett családi és egyéb természetű levelek, ill. a gróf leveleinek fogalmazványai. A levélírók közül jelentősek BUTLERNÉ DŐRY Katalin, Frantz EGGER bécsi és BENYOVSZKY Péter pesti ügyvéd, Carl FACCHINI perbeli ellenfél, és keresztnévvel jelzett L-rokonok. Tárgyuk elsősorban a DŐRY- és MARKOVICH-javak perlése és értékesítése. 4.) L.Miksának, az ezredes fiának 1828-1830 közti prágai jogi tanulmányaira, majd 1831-től gyalogos zászlósként, 1832-től a negyvenes évek derekáig ulánus hadnagyként, végül kapitányként teljesített katonai szolgálatára vonatkozó iratok. Ezrede, a 4.ulánus- ezred Nyíregyházán, Debrecenben, Nagyváradon is állomásozott. L.Miksa szolgálati és személyes feljegyzései a lovaskiképzés módját is megvilágítják, továbbá több ezredparancsot, vázlatot, zsoldlevelet stb is tartalmaznak. 5.) Az osztrák polgári törvénykönyvből készített kéziratos kivonatok, nyilván a hagyatéki perek céljára íródtak. 6.) Versek, francia nyelvgyakorláshoz készített jegyzetek, receptek, gyászjelentések egészítik ki a család meglehetősen vegyes iratait. Készítette: Bónis György Bp. 1966. | |
| HU BFL XIII.4 | A Lind család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1814-1837 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Lind Márton budafoki lakosnak (meghalt 1809-ben) és feleségének, Kleinpeter Anna Máriának Franciaországba és az USA-ba (New Orleans) szakadt örökösei 1837-ben szüleik hagyatékának megszerzésére meghatalmazást adtak Hinterhölzl Lipót bécsi ügyvédnek. Az iratok eredeti okmányok, a külföldön meghalt gyermekeknek Wanzenauban (Strassburg kerület) kiállított halotti bizonyítványai, ill. családi bizonyítványok New Orleansból. Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Lind Márton budafoki lakos (meghalt 1809-ben); felesége Kleinpeter Anna Mária; gyermekeik: 1.) Antal (1797-1814, elhunyt Wanzenauban); 2.) Apollónia (1802-1820, elhunyt uo.); 3.) Mihály strassburg kerület- beli kötélgyártó, ill. mint katona: utász (1837-ben még élt); 4.) Ker.János (1805-?) New Orleans-i lakos; 5.) Susanna Gemella (1797-?), MATHIS Józsefné, uo. lakos. (1837-ben mindkettő még élt.) | |
| HU BFL XIII.5 | A Prückler család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1830-1888 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: Az iratok egy pesti polgárcsalád három generációjától származnak. Prückler Józseftől (1778-1848, pékmester és választott polgár) vándoréveit töltő fiához intézett néhány levele, továbbá hagyatéki leltára és a hagyatékról tett elszámolás maradt fenn. Fiát, Prückler Jánost (1816-1897) nyomon követhetjük iskolai tanulmányaitól kezdve vándorévein, soproni és bécsi tartózkodásán át addig, míg kovácsmester és állatorvos, ferencvárosi esküdt és közegészségügyi felügyelő lesz. János fia, Prückler József (1845-1876) kereskedelmi iskolát végez, segédlevelet kap, majd fűszer- és gyarmatáru-kereskedést nyit Pesten. | |
| HU BFL XIII.5.1 | Prückler József iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1848-1855 | |
| HU BFL XIII.5.2 | Prückler János iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1830-1886 | |
| HU BFL XIII.5.3 | Ifj. Prückler József iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1861-1876 | |
| HU BFL XIII.5.4 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1836-1839 | |
| HU BFL XIII.6 | A báró Chollich család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1839-1889 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: B. Csollich Nikétász cs.kir.tábornok és nővére, Csollich Cecilia budai ingatlanaira vonatkozó szerződések, osztálylevelek, beadványok, peres iratok és egy adókönyvecske. Az iratanyag zömét a Kalmárffy Ignáctól leányágon a Csollich-családra szállt budapest-ferenchalmi ingatlanra vonatkozó iratok teszik ki. Készítette: Bónis György Budapest 1964. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: b. Chollich Nikétász (1811-1894)Hatáskör és feladat: b. Chollich Nikétász (1811-1894) | |
| HU BFL XIII.7 | A Mátéka (Matyéka) család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1850-1951 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Tartalom: A fondban kisebb részt tesznek ki a Matyéka elődökre, illetve Matyéka Károlyra vonatkozó iratok és családi fényképek, a döntő részt Mátéka Béla idegenforgalmi szakmai tevékenységének iratai – javaslatai, nyomtatott prospektusai, illetve cikkei – alkotják. Ezen iratoknak a Horthy-korszak budapesti idegenforgalmára nézve jelentős forrásértéke van. Szervtörténet: A Matyéka család 1800 körül vándorolt be Csehországból. Matyéka Éliásnak és feleségének szatócsüzlete volt a budai Várban. Fiuk, Matyéka Károly (1857–1929) tanári oklevelet szerzett, ugyanakkor mint Huber Károly tanítványa magas fokra jutott a hegedűművészetben is. 1879 és 1881 között Párizsban élt, bejáratos volt Munkácsy Mihályhoz, titkára lett a Párizsi Magyar Egyesületnek. 1882-től Déván, 1885-től Brassóban töltött be tanári állást. 1895-től a budapesti Nagymező utcai felsőkereskedelmi iskolában tanított, s mint címzetes igazgató vonult nyugdíjba. Matyéka Károly fia, Béla (1891–?) már a Mátéka családnevet használta. Budapesten elvégezte a Kereskedelmi Akadémiát, majd jogi tanulmányokat folytatott. 1911 és 1913 között mint hegedűs és karnagy angol és amerikai társaságok hajóin járta be a fél világot. 1916-tól a MÁV-nál dolgozott fogalmazóként, 1919 és 1921 között a MÁV és az antant missziók összekötője volt. 1922-ben került a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatalhoz, 1929-ben ennek első titkára lett. Számos propaganda-kiadványt szerkesztett, kongresszusokat rendezett, külföldi képviseleteket szervezett meg. 1945 őszén a Fővárosi Könyvtárba került, innen ment nyugdíjba. | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozás nélkül kutatható. | |
| HU BFL XIII.7.1 | Matyéka Illésné sz. Seewald Magdolna várbeli rőfösüzletének számadási könyve (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1850-1870 | |
| HU BFL XIII.7.2 | Matyéka Károlyra vonatkozó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1944 | |
| HU BFL XIII.7.3 | Mátéka Béla iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1951 | |
| HU BFL XIII.7.3.1 | Személyes iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931-1951 | |
| HU BFL XIII.7.3.2 | Hungária utazási és információs szolgálat iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1922 | |
| HU BFL XIII.7.3.3 | Mátéka Béla működése a Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalában (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1945 | |
| HU BFL XIII.7.4 | Mátéka család fotói (Matyéka Károly, Lázár Mária, Kollár Anna, Mátéka Béla, Mátéka Ida) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1876-1942 | |
| HU BFL XIII.8 | Rezey - Vavrek családi levelezés (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1855-1900 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: A fond főleg leveleket, jórészt Rezeynénak férje érdekében írott leveleit tartalmazza. A levelezéshez csatlakozik Vavrek János mérnök torinói szabadkőműves oklevele és köténye. Vavrek fogadott lánya volt özv. Wassilievics Döméné sz. Nyagul Júlia, akinek névjegye és Vámbéry Ármin hozzá intézett részvétnyilatkozata is megtalálható a fondban. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: A szabadságharc bukása után Rezey József és felesége, Benkő Anna, a török birodalom területére menekültek, és onnan részt vettek a Makk József-féle összeesküvésben.Rezeyt elfogták, és csak egyes diplomaták segítségével sikerült megmenekülnie. A családdal eddig tisztázatlan kapcsolatban állt Vavrek János mérnök (Erdőbénye, 1817) A forradalom kitörésekor mérnök volt Pécsett. 1848 őszén hadnagy a helyben alakuló nemzetőrségi tüzérütegnél. Később főhadnagy ugyanitt. A tavaszi hadjárat alatt mérnökkari százados Kohlmann mellett. 1849 nyarán a komáromi várparancsnoksági iroda vezetője. A vár feladása után Törökországba emigrált, majd 1850-ben New Yorkba távozott. Hamarosan visszatért Isztambulba, ahol alkalmi munkákból, főleg szobafestésből élt. 1859-ben Genovában belépett a magyar légióba. 1860-ban mérnökkari százados volt az olasz hadseregben, majd 1860-1862 között ismét a légió tagja és a törzskarnál százados. A légió nápolyi képviselője. Tagja volt a torinói magyar komitének. Részt vett az al-dunai fegyverszállításokban. 1867 után hazatér, és mérnökként dolgozott. 1867-ben a Zólyom megyei honvédegylet tagja volt. 1900-ban halt meg.Hatáskör és feladat: A szbadságharc bukása után REZEY József és felesége, BENKŐ Anna, a Török Birodalom területére menekültek, s onnan vettek részt a MAKK- féle összeesküvésben. REZEY-t elfogták, és csak egyes diplomaták segítségével tudta megmenteni életét. Az iratok főként feleségének Bukarestből, Várnából, Konstantinápolyból keltezett, férje érdekében írott leveleit foglalják magukban. Csatlakoznak hozzájuk a családdal (eddig nem tisztázott) kapcsolatban álló VAVREK János mérnök torinói szabadkőműves oklevelei és köténye. Az anyagnak MAKK József ezredes (1855) és DEÁK Ferenc (1867) egy- egy levele ad különös jelentőséget. Ismeretlen módon került ide özv.WASSILIEVICS Döméné, sz. NYÁGUL Júlia névjegye, és VÁMBÉRY Árminnak hozzá intézett részvétnyilatkoza- ta (1900). Készítette: Bónis György Budapest 1969. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.9 | A Ballagi család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1908-1936 Megjegyzés: 1900-1930 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A fond Ballagi Aladár családjának levelezését, illetve néhány, Ballagi Aladárra és Ballagi Mártára vonatkozó dokumentumot tartalmaz (újságcikkek, fotók, plakát, iskolai füzetek). Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: Ballagi Mór (1815-1891) Felesége: Lehoczky Ida Gyermekeik: 1. László (1847-1867) 2. Josephine (1849-) 3. Géza (1851-1907) 4. Aladár (1853-1928) történész Felesége: 1. Bauer Ottilia (1862-1884) Gyermekük: Tibor (1883-1914) törvényszéki bíró, felesége Szilassy Mária, gyermekük Ballagi Sömjén Zoltán 2. Peskó Ida (1864-1938) Gyermekeik: 1. Ilona 1892-1893 2. István 1893-1955 bőrgyógyász, felesége Gyalmos Olga, gyermekeik Farkas és Miklós 3. Viktor 1894-1945 4. Dénes 1899-1972 színész 5. Márta zongoraművész, férje Preininger (Rávnay) Tamás (1893-1963) bőrgyógyász, gyermekeik Márta (1926-2008) szemorvos és TamásHatáskör és feladat: BALLAGI Aladár személyes és családi iratait a BFL 1972-ben Szita Imre pécsi nyugdíjastól vásárolta. Az ő leveléből tudjuk, hogy a BALLAGI-hagyaték jelentősebb részét korábban a Petőfi Irodalmi Múzeumnak adta el. BALLAGI Aladár (1853.X.24.Kecskemét - 1928.VI.21.Bp.) történetíró; B.Mór (1815.III.18.Inóc - 1891.IX.1.Bp.) nyelvész, teológus fia, B.Géza (1851.V.3.Szarvas - 1927.VI.17.Sárospatak) jogász-történész öccse. BALLLAGI Aladár pályája: - egyetemi tanulmányok: Budapest, Heidelberg - tanár: bp-i ref. gimn. sárospataki jogakadémia bp-i tud.egy.: 1877. magán- - 1880. újkori egyetemes tört. hely.- - 1889-1924. újkori egy.tört. ny.r.- - - 1903-1904. bölcsészkari dékán - 1905-1910. Bp.IX-X.ker. függetlenségi párti ogy-i képviselője - 1884. MTA lev. tagja - 1904. MTA r. tagja 1891. Irodalomtörténeti Közlemények elindítója A nyelvújítás híve, emiatt összeütközésbe került SZARVAS Gáborral és körével. MŰVEI: A magyar királyi testőrség története, különös tekintettel irodalmi működésére. (1872) A magyar nyomdászat történeti fejlődése 1472-1877. (1878) Régi magyar nyelvünk és a nyelvtörténeti szótár. (1904-1911) Az igazi Rákóczi. (1916) XII.Károly és a svédek átvonulása Magyarországon 1709-1715. (1922) Colbert. (1887-1890) I.Frigyes Vilmos porosz király. (1888) Császári kormányzat Budán és Pesten 1636-1711. (1926) | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.9.1 | Ballagi Aladár (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1928 | |
| HU BFL XIII.9.2 | Ballagi Márta (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1921 | |
| HU BFL XIII.9.3 | A Ballagi család levelezése (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908-1936 | |
| HU BFL XIII.9.4 | Névjegyek (Etienne Ballagi, Schwester Eufra Buder) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.10 | Szívós Sándor építési vállalkozó iratai és tervei (megszűnt, ld. XV.17.f.333) (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910-1940 | |
| HU BFL XIII.11 | Az Emmerling-család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1834-1943 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag Emmerling Vilmos vagyoni helyzetére, Emmerling Vilmos Károly hirdetővállaltára és Emmerling Adolf feltalálói működésére vonatkozó adatokat tartalmaz. Szervtörténet: Emmerling Vilmos (1834-1902) budapesti szálloda- és lakóháztulajdonos volt. Egyik fia, Emmerling Vilmos Károly az első fővárosi hirdetővállalat megalapításával, a másik, Emmerling Adolf (1866-1944) a pezsgőfürdő szabadalmaztatásával tette ismertté nevét. Emmerling Vilmos Károly fűszer- és csemegeüzletét öccsére hagyva bejárta Nyugat-Európát, hogy a hirdetési szakmát tanulmányozza, majd hazatérve létrehozta a Budapesti Hirdetővállalatot. Öccse, Adolf tűzijátékgyárat alapított, és számos találmányával nemzetközi elismerést aratott. Budapesten az 1930-ban szabadalmaztatott pezsgőfürdővel ért el sikert. Az Emmerling-család: Emmerling Károly Felesége: Fischer Anna Gyermekük: Emmerling Vilmos ház- és szállodatulajdonos (1834-1902) Felesége: Sebastiani Vilma, remerei (1840-1918) (szülei: remerei Sebastiani Vilmos kereskedő és Tonner Katalin) Gyermekeik: Emmerling Anna (Bende Miklósné) Emmerling Vilmos Károly Gyermekei: Emmerling Jolán (Rumpold Jánosné) Emmerling Mária Emmerling Adolf tűzijáték-gyáros (Budapest, 1866-1944) Felesége: 1. Légrády Mária magánzó 2. özv. Ivády Pálné sz. Fischer Zsuzsanna (1863-) Emmerling Margit (Eisele Józsefné) Emmerling Gizella Emmerling Melanie (Waldstätten Ziperer Henrikné) Emmerling Vilma (Siegmeth Alfrédné) | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIII.11.1 | Emmerling Vilmos és felesége, Sebastiani Vilma iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1834-1919 | |
| Tartalom: Szórvány: 1834 (1940), 1840 (1940), 1899, 1903, 1919 | |
| HU BFL XIII.11.2 | Emmerling Vilmos Károly és az Emmerling-féle hirdető vállalat iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.11.3 | Emmerling Adolf iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1867-1943 | |
| HU BFL XIII.11.3.1 | Emmerling Adolf személyes iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1867-1900 | |
| Tartalom: Szórvány: 1867 (1937), 1876-1885 (1915), 1891-1892, 1900 (1932), é.n. | |
| HU BFL XIII.11.3.2 | Emmerling Adolf gyárosi és feltalálói tevékenységének iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1943 | |
| HU BFL XIII.11.4 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1893-1905 | |
| Tartalom: Szórvány: 1893,1905 | |
| HU BFL XIII.12 | A Kappel család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1768-1855 | |
| Terjedelem: 1,12 ifm | |
| Tartalom: A fond két állagra oszlik: a./ Andreas Macher iratai, b./ Kappel Frigyes és családjai iratai. Mindkét állagon belül Üzleti és vagyoni iratok, valamint Személyes jellegű iratok fősorozatok találhatók. Az a/ állag esetében az előbbieken belül Szerződések, számlák, levelezés, üzleti feljegyzések, Perek, csődügyek iratai, Egyéb üzletviteli iratok sorozatai; a személyes jellegű fősorozaton belül pedig Családi vagyonügyek és Családi és személyes iratok sorozat, azon belül pedig Levelezés alsorozat került kialakításra. A b./ állag az előbbinél sokkal tagoltabb, ám a szerkezet az előbbi állaghoz hasonló; két fősorozat: az Üzleti és vagyoni iratok, valamint a Személyes jellegű iratok alkotják az állag gerincét. Az előbbibe az alábbi sorozatok kerültek: Bécsi üzleti ügyek, Kamaraerdő bérlete, Lichtl-féle üzleti kapcsolat iratai, Perek, csődügyek szerződések, Számlák, üzleti levelezés és feljegyzések; Egyes üzletágankénti iratok: bányaüzlet, gyapjúüzlet; Családi vagyonügyek: Kappel-ház, valamint Különféle személyes jellegű iratok. A fond mentalitás- és érzelemtörténeti, illetve kortörténeti szempontból legértékesebb részét a Levelezés alá sorolandó, Kappel Frigyes egyes családtagjainak levelezési alsorozatai alkotják. A legjelentősebbek a következők: id. Kappel Frigyesnek részint üzleti partnerektől, részint családtagjaitól, főként nevelt fiától származó, vegyesen üzleti és személyes jellegű levelezése (köztörténeti szempontból különösnek tűnnek a Fritz átal 1848-49-ben Ausztriából datált levelek); feleségének Herzogentrath Emiliának kisebb részben levelezési, nagyobb részben vegyes személyes, egodokumentáris jellegű iratai (képzési iratok, irodalmi szövegek, útinaplók, receptek, egyéb terjedelmesebb feljegyzések, stb.). A leányukhoz Emmyhez (akinek kezét Petőfi Sándor is megkérte) címzett levelek legnagyobb számban mostohatestvérétől, a főként Itáliában katonáskodó ifj. Kappel Frigyestől, valamint édesanyjától, továbbá bartánőjétől, Markmüller Emiliától - aki apja üzleti partnerének volt a lánya - származnak. Az össz levelezési anyagból forrásérték szempontjából legjelentősebbnek ifj. Kappel Frigyes levelezése tűnik, mind a közte és nevelőapja között, mind az általa mostohatestvéréhez, Emmyhez írottak, számos volta és terjedelmesebb narrációja folytán. Szervtörténet: A Kappel család, ill. annak központi alakja id. Kappel Frigyes (1784-1855) a reformkor egyik legjelentősebb pesti nagykereskedője volt. Pozsonyban született, evangélikus családban. Anyai ágú nagybátyja Andreas Macher volt, aki az A. Macher et Comp. nevű kereskedőcég tulajdonosaként 1799-ben kelt új végrendeletében - a kegyes hagyományokon kívül - mindenét unokaöccsére hagyta (kb. 100 ezer ft). Macher a bécsi Natorp cég pesti bizományosa és társa volt, s főként dohánykereskedelemmel foglalkozott. Az 1813-as végrendeleti záradék szerint a cég csak fél évig folytathatta tevékenységét a neve alatt, ezt követően meg kellett szüntetni azt. A fond iratainek egy része Macher András után maradt fenn. Kappel Frigyes vállalkozói tevékenységét illetően ismert adat, miszerint üzletét döntően az örökölt „Kék egyszervúhoz” címzett fűszer- és gyarmatáru-kereskedés keretei között folytatta (Váci u. 19.), míg a raktár a Bálvány utcában volt. Tőkéje 1816-ban (500 ezer váltóforint), 200 ezer konvf. 1824: 314 ezer konvf., vagyon (1837): 670 ezer (5 % áru, a többi értékpapír (1848: 720 ezer) és hitelügylet valamint készpénz). 1822-ben 3 segéd és 2 szolga volt a cégében. 1829-ben lépett be a Pesti Kereskedelmi Testületbe, majd eladja örökölt üzletet és engedély nélküli, testületen kívüli gyarmatáru nagykereskedő lett. A Helytartartótanács hosszas vitákat követően engedélyezte üzleti tevékenységét. Ezt követően tért át a terménykereskedelemre, valamint a cs. kir. bányatermékek bizományosa lett; Szász- és Spanyolországból juhokat hozatott (kamaraerdei rét) – 140 fős gyapjúosztályozót létesíttet, ám később felhagyott ezzel az üzletággal. Az 1830-as években bekapcsolódott a dohánykereskedelembe (a Wodiáner cég számlájára vásárolta fel a dohányt, feles üzleteket kötve). Az 1840-es években borüzlettel foglalkozott (Ny-Európa és USA - Schams Fenrec volt a felvásárlója); a Trieszti Biztosító magyarországi ügynöke lett; részt vett a Hengermalom megalapításában; az Osztrák Nemzeti Bank választmányi tagja; a Pesti Kereskedelmi Bank egyik alapítója (100 részvény előjegyzése); a Lánchíd-társulat egyik alapítója (200 ft) volt. Közéleti téren: 1829-ben pesti választott polgár, 1839-ben a váltótörvény kidolgozására kiküldött ogy. biz. egyik ülnöke volt. Tagja volt a Polgári Kereskedelmi Testületnek, amerikai konzul, a washingtoni tudós társaság tagja, evangélikus alapítványok támogatója, s az Országos Kaszinó tagja volt. Ami a magánéleti viszonyait illeti: 1820 k. Pollack Mihály tervei szerint emeletes házat építtetett a Bálvány utcában, amely gázvilágítással rendelkezett; ennek házbérjövedelme 2900 ft. volt (1828). 1822-ben Herzogenrath Emiliát, egy brünni kereskedő lányát vette nőül. 1831-ben született házasságon kívüli fia, ifj. Kappl Frigyes, aki katonatiszti pályafutását a Langenau gyalogezredben kezdte, de az apjával folytatott levelezés tanúsága szerint üzleti tevékenységet is folytatott. 1825-ben született Emília leánya, aki 1845-ben ment nőül Lónyay Menyhérthez, a későbbi pénzügyminiszterhez, majd miniszterelnökhöz. 1864-ben született Malvina lánya, Földvári Miklósné. 1831-es végrendeletéban az evangélikus egyház, pesti polgári kórház, vakok intézete; rokonok, leszármazottak számára tett hagyománnyal találkozunk. Általános örököseként Emília lányát jelölte meg. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.12.a | Andreas Macher iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1768-1846 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| HU BFL XIII.12.a.1 | Szerződések, számlák, levelezés, üzl. feljegyz. (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1795-1814 | |
| HU BFL XIII.12.a.2 | Perek, csődügyek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1815-1846 | |
| HU BFL XIII.12.a.3 | Egyéb üzletviteli iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1789-1814 | |
| HU BFL XIII.12.a.4 | Családi vagyonügyek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1780-1806 | |
| HU BFL XIII.12.a.5 | Családi és személyes iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1768-1814 | |
| HU BFL XIII.12.a.6 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1793-1821 | |
| HU BFL XIII.12.b | Kappel Frigyes és családja iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1795-1854 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XIII.12.b.1 | Üzleti és vagyoni iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1813-1854 | |
| HU BFL XIII.12.b.1.1 | Bécsi üzleti ügyek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1852 | |
| HU BFL XIII.12.b.1.2 | Kamaraerdő bérlete (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1823-1854 | |
| HU BFL XIII.12.b.1.3 | Lichtl-féle üzleti kapcsolat iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1830-1837 | |
| HU BFL XIII.12.b.1.4 | Perek, csődügyek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1815-1845 | |
| HU BFL XIII.12.b.1.5 | Szerződések, számlák, levelezés, üzleti feljegyések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1810-1854 | |
| HU BFL XIII.12.b.1.6 | Bánya- és gyapjúüzlettel kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1813-1854 | |
| HU BFL XIII.12.b.2 | Személyes jellegű iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1795-1855 | |
| HU BFL XIII.12.b.2.1 | Személyes iratok és feljegyzések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1795-1855 | |
| HU BFL XIII.12.b.2.2 | Kappel-házzal kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1821-1829 | |
| HU BFL XIII.12.b.3 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1795-1854 | |
| HU BFL XIII.12.b.3.1 | Id. Kappel Frigyes (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1803-1854 | |
| HU BFL XIII.12.b.3.2 | Kappel Frigyesné, sz. Herzogenrath, Emilie (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1801-1814 | |
| HU BFL XIII.12.b.3.3 | Lónyay Menyhértné, sz. Kappel Emmy (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1836-1850 | |
| HU BFL XIII.12.b.3.4 | Ifj. Kappel Frigyes (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1829-1836 | |
| HU BFL XIII.12.b.3.5 | Kappel Malvine (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1840 (kb.)-1850 (kb.) | |
| HU BFL XIII.13 | A Herzog család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1901-1940 Megjegyzés: (1799)1901-1940 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| Tartalom: A fond elsősorban a Herzog család okiratait (anyakönyvi kivonatok, állampolgársági bizonyítványok, iskolai bizonyítványok), illetve néhány, a családi cégre, valamint a családi vagyon kezelésére vonatkozó iratot tartalmaz. Meglehetősen töredékes. Szervtörténet: A Herzog-család leszármazása I. Herzog Lipót (Lovasberény, 1799 - Lovasberény, 1866) Felesége (1831): Herczl Eleonóra Gyermekeik: II.1. Herzog Rosalia (1832) II.2. Herzog Charlotte (1834) II.3. Adolf (Dávid) (1836) II.4. Herzog Péter (Lovasberény, 1838 - Budapest, 1914) nagykereskedő Felesége: Schweiger Julie (1842-1900) Gyermekeik: III.1 Herzog Irén (1867) (Férje: Sváb Sándor) III.2. Herzog Mór Lipót Felesége: Weiss Janka Gyermekeik: IV.1. Herzog Erzsébet (Weiss Alfonzné) IV.2. Herzog András Julian (1902-1943 k.) Felesége: Parravicini Mária (1912) Gyermekeik: V.1. Herzog Angéla (1932) V.2. Herzog Júlia (1938) IV.3. Herzog István Lőrinc (Budapest, 1905) III.3. Herzog Margit II.5. Herzog Adél A Herzog családról ld. Kövér György tanulmányát: M. L. Herzog und Comp. Budapesti Negyed, 1993. 1. sz. (A családfát illetően némileg eltérő adatokat közöl.) A család pesti ágát megalapító Herzog Lipót (Moses Löbl) 1831-ben vette feleségül Herzl Salamon pesti kereskedő lányát, Eleonórát. A házaspár a férj lakóhelyére, Lovasberénybe költözött, majd az 1840-es évektől Pesten élt. A pesti ág felemelkedése a kisebbik fiúhoz, Péterhez kötődik, akit 1886-ban csetei előnévvel nemesítettek, majd 1904-ben bárói rangot kapott, főrendiházi tag lett. Gyermekei a dualizmus korában nemesített, illetve bárósított családokba házasodtak, és kikeresztelkedtek. | |
| HU BFL XIII.13.1 | Herzog Lipót, br. Herzog Péter, Schweiger Julia, Deutsch Bernát, Weiss Leni anyakönyvi kivonatai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1799-1939 | |
| Tartalom: (1799)1911-1939 | |
| HU BFL XIII.13.2 | Br. Herzog Mór Lipót és Herzog Mór Lipótné Deutsch Janka iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1869-1940 | |
| Tartalom: (1869)1920-1940 | |
| HU BFL XIII.13.3 | Br. Weiss Alfonzné Herzog Erzsébet iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1854-1939 | |
| Tartalom: (1854)1938-1939 | |
| HU BFL XIII.13.4 | Br. Herzog István iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905-1932 | |
| Tartalom: (1905)1920-1932 | |
| HU BFL XIII.13.5 | Br. Herzog András iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1897-1940 | |
| Tartalom: (1897)1901-1940 | |
| HU BFL XIII.13.6 | Herzog M. L. és társa cég iratai (töredék) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1932-1936 | |
| HU BFL XIII.13.7 | Családfák (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.13.8 | Nem a családhoz tartozó személyek iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1933 | |
| Tartalom: Szórvány: 1903, 1933 | |
| HU BFL XIII.14 | A Kuller és Mieth család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1856-1978 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag a Kuller és Mieth családok Pest-Budára költözött, illetve a későbbiekben itt élő tagjai iratainak töredékét tartalmazza. A fondban elsősorban anyakönyvi kivonatok, iskolai és alkalmazási bizonyítványok, meghívók, egyéb személyes iratok, a család egyes tagjaira vonatkozó újságcikkek találhatók meg. Különösen érdekes Kuller József sebészeti műszereket gyáró műhelyének árjegyzékeA fond részét képezi a legifjabb Mieth Istvánnak és feleségének Amerikában élő barátaik, Reichenthal Ferenc és Margit által küldött levelei. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: A család története, leszármazása a fond és gyászjelentések alapján részlegesen rekonstruálható. I. Kuller József szerkovács (Brünn, 1845-?) Gyermekei: Kuller Rudolf zenetanár Kuller Ferenc pap, zenetanár(Budapest, 1879-1926?) II. Mieth István (Valpó, 1844-?) Gyermeke: Mieth István banki tisztviselő (1872-?) Felesége (1905): Kuller Anna (1883-1948) Gyermekük: Mieth István Ede (Budapest, 1906 - Budapest, 1978) teológiai főiskolai tanár, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatója Felesége 1. Eivők Klára 2. (1958): Solti Mária (Budapest, 1909-?) (Szülei: Steigervald György, Ádám Teréz) Mieth Aranka | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIII.14.1 | Kuller József iratai (Benne: Illustrirter Preis-Courant chirurg. Instrumente, Bandagen, orthop. Maschinen etc. Des J. Kuller, 1880) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1863-1914 | |
| HU BFL XIII.14.2 | Kuller Rudolf emlékei (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919 | |
| HU BFL XIII.14.3 | Kuller Ferenc emlékei (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1897-1927 | |
| HU BFL XIII.14.4 | Mieth István (I.) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1856-1894 | |
| HU BFL XIII.14.5 | Mieth István (II.) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1878-1933 | |
| HU BFL XIII.14.6 | Mieth István (III.) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1958-1978 | |
| Tartalom: Iratok csak: 1958, 1978 | |
| HU BFL XIII.14.7 | Rajzok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913-1925 Megjegyzés: A grafikák valószínűleg Mieth Istvántól (II.) származnak. | |
| HU BFL XIII.14.8 | Jegyzetek, könyvek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.15 | A Schimkó család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1858-1925 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag a Schimkó-család Győrben és Budapesten élő három generációja iratainak töredékét tartalmazza. A fondban elsősorban anyakönyvi kivonatok, iskolai bizonyítványok, örökbefogadási szerződések, örökösödési, hagyatéki ügyek iratai, illetve néhány családi levél találhatók meg. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: Schimkó József szabómester Felesége: Csander Katalin Gyermekük: Schimkó Nándor (Ferdinánd) szabómester, háztulajdonos (Poprád, 1816 -- Győr, 1902) Felesége : Argauer Terézia (Székesfehérvár, 1823 - Győr, 1905) (első férje: Szabó Ignác gombkötő) Gyermekeik: Schimkó Gyula székesfővárosi mérnök (1858-1932) Felesége (1891): Birly Ernesztin (szülei: Birly István, Gahler Ernesztina) (Pest, 1863 -1948?) Gyermekeik: Schimkó Erna (1892-1967) Schimkó René (1893-1977) Schimkó (Simkó) József székesfővárosi tanár, országgyűlési képviselő (1860-1934) Felesége: Demény Berta Gyermekeik: Simkó Nándor Simkó László Schimkó Laura (Győr, 1853 - 1925) A Schimkó-család tagjai részben Győrben, részben Budapesten éltek. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.15.1 | Simkó Nándor és felesége iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1859-1913 | |
| HU BFL XIII.15.2 | Simkó Gyula és felesége iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1863-1921 | |
| HU BFL XIII.15.3 | Simkó Laura iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894-1925 | |
| HU BFL XIII.16 | A Sedlmayr és Lazarus család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1822-1928 [1806-] Megjegyzés: 1806- (szórvány) 1822-1928 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag a Sedlmayr és Lazarus családok Budán élő tagjai iratainak töredékét tartalmazza. A fondban elsősorban adó- és ingatlanügyek, illetvehagyatéki ügyek iratai találhatók meg. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A budai iparoscsalád története, leszármazása a fondban (és más levéltári fondokban) megtalálható iratok és gyászjelentések alapján részlegesen rekonstruálható. A két családot a kötélverő mesterség, illetve Sedlmayr Katalin és Lazarus Antal házassága kapcsolta össze. I. Sedlmayr-család Mathias Sedlmayr (-1846. k.) kötélverőmester Felesége: Anna (szül. Jeszwagner) Sedlmayr (1801-1864) Gyermekei: Sedlmayr Ignác (1832 k.-1901) felesége: Verderber Vilma (anyja: Ruff Júlia) Gyermekei: Sedlmayr Emma (férje: Johann Schedel) Sedlmayr Julianna (férje: Josef Gebhard) Sedlmayr Anna (Pohlné) (1825. k.) Sedlmayr Mátyás (1822. k.) Sedlmayr Mária (Wolf Károlyné) (1830. k.) Sedlmayr Katalin (Lazarus Antalné) (1836. k.) II. Lazarus-család Mutz Ferdinándné, előbb Lazarusné Anna, kötelesmester neje (-Buda, 1855) Gyermekei: Lazarus Anna (Sperlagh Ignácné) városi árvaszéki pénztárnok neje Gyermekei: Sperlágh Szidónia (1841) Sperlágh Ignác (1844 k.-1906) postai távírda-felügyelő, Eperjes Sperlágh Károly (1850) Lazarus Terézia (Militzerné) pék neje Lazarus Magdolna (Rennbauer, előbb Levessy) Lazarus Antal háztulajdonos (1827 k.-1902) Felesége: Sedlmayr Katalin Gyermekei: Lazarus István kötél- és hevedergyártó (Buda, 1850-) Felesége: Ott Irma Gyermekei: Lazarus Mici Lazarus Irén Lazarus Lajos Lazarus Ferenc (1862 k.-1944) Felesége: Kamenik Amália Gyermekei: Lazarus Kató (Uherek Elemérné) Lazarus Ferenc Lazarus Antal | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.17 | A Jellinek és Lefkovics család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1832-1974 | |
| Terjedelem: 0,38 ifm | |
| Tartalom: A fond két rokon család, a Jellinek és a Lefkovics család iratait tartalmazza, a legtöbb irat Jelinek Edétől, valamint Lefkovits Bélától származik (Jelinek Ede az iratokat átadó Jelinek Marianna apja, Lefkovits Béla pedig a férje volt). A fond elsősorban hivatalos iratokat, anyakönyvi kivonatokat, a hivatali előmenetelhez kapcsolódó iratokat tartalmaz, ezeket kevés levelezés, illetve gazdag, a család tagjait ábrázoló fotóanyag egészíti ki. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: Jelinek-család I. Jelinek Fülöp II. Jelinek Bernát szabómester, képárus (Szenice, 1832.09.07.-?) Felesége (Pest, 1859.09.11.): Pick Berta (Komárom, 1839.-?) (Szülei: Pick Éliás, Granner Johanna) Gyermekeik: III.1 Jellinek Ede (bíró, Budapest, 1875-1934) Felesége: 1. Blum Aranka magánzó (1889-1918) (szülei: Blum Mór háztulajdonos, Helfer Eleonóra) Lánya: IV. Jellinek Marianna tanárnő (Budapest, 1909-?) Férje (1938): Lefkovics Béla 2. Máté Ida (1930) női szabó (Olthévíz, 1896-?) (Szülei: Máté András, Szász Judit) III.2 Jellinek Frigyes Felesége: Latzkó Josefin III.3 Jellinek Ilona Férje: Klein Ignác III.4 Jellinek Róza Férje: Politzer Jaques III.5 Jellinek Karoline Férje: Sonnenfeld Lajos III.6 Jellinek Gyula Felesége: Stern Paula III.7 Jellinek János dr. Felesége: Bleyer Auguszta III.8 Jellinek Adolf dr. Felesége: Czukor Annus III.9 Jellinek Janka Férje: Szemere Ignác III.10 Jellinek Tivadar Lefkovics-család I. Lefkovits Jakab (szabó) Gyermekei: II.1 Lefkovits Emil II.2 Lefkovits József (1856-1917) II.3 Lefkovits Dávid II.4 Lefkovits Hermann II.5 Lefkovits Mór dr. orvos (1858-1916) Felesége (1891): Eisner Margit Gyermekeik: III.1 Lefkovits Teréz (1895-1906) III.2 Lefkovits Béla fogorvos (Tárcsó, 1897 - Budapest, 1954) Eisner-család I. Therese Eisner (sz. Guttmann) (1824-1888) Gyermekei: II.1 Guttmann Emil Felesége: Déry Ida II.2 Guttmann Tamás Felesége: Winternitz Zsófia II.3 Eisner Albert II.4 Eisner Bertalan Felesége: Kariher Katharina II.5 Eisner József dr. orvos Felesége: Wexberg Leontin (?-1922) Gyermekei: III.1 Eisner Blanka Férje: Friedländer Lajos Gyermeke: Friedländer László III.2 Eisner Béla ügyvéd II.6 Eisner Miklós dr. (1859-1932) Felesége: Égle Józsa II.7 Eisner (Endre) Géza (1861-1928) Felesége: Glasel Frida Gyermeke: Endre Janka (férje: Schwartz Izsó) II.8 Eisner Regina Stern Károlyné (?-1923) II.9 Eisner Margit | |
| Hozzáférés és használat: | |
| HU BFL XIII.17.1 | Jellinek Bernát és Pick Berta iratai (anyakönyvi kivonatok) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1832-1940 | |
| HU BFL XIII.17.2 | Jellinek Ede iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1875-1947 | |
| HU BFL XIII.17.3 | Jellinek Edéné Blum Aranka iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1918 | |
| HU BFL XIII.17.4 | Jellinek Edéné Máté Ida iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1896-1948 | |
| HU BFL XIII.17.5 | Jellinek Marianna iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1916-1974 | |
| HU BFL XIII.17.6 | Lefkovics Mór iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890-1916 | |
| HU BFL XIII.17.7 | Lefkovics Mórné Eisner Margit iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1916-1939 | |
| Tartalom: Szórvány: 1916-1924, 1933, 1938, 1939 (1863) | |
| HU BFL XIII.17.8 | Lefkovics Teréz iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905 (kb.) | |
| HU BFL XIII.17.9 | Lefkovics Béla iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908-1954 | |
| HU BFL XIII.17.10 | Gyászjelentések (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1888-1932 | |
| HU BFL XIII.17.11 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.17.11.1 | Jellinek család fényképei (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.17.11.2 | Lefkovics család fényképei (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.18 | A Schechak család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 18. sz.-1917 Megjegyzés: XVIII-1917 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: - budai polgárcsalád - több céhes emlék | |
| HU BFL XIII.19 | A Haas és Kauser család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1886-1976 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| Tartalom: A fond főként a Haas Tivadar és Kauser Irén házasságán keresztül egymással rokonságban álló Haas és Kauser családok tagjainak hivatalos irataiból (anyakönyvi kivonatok, iskolai bizonyítványok, előmeneteli iratok, gyászjelentések, ingatlanokra vonatkozó iratok stb.) áll. Számos olyan család, illetve személy iratait is tartalmazza, amelyek a fenti családfa alapján nem kapcsolhatók a Haas és Kauser családokhoz (ld. a raktári jegyzéket). Szervtörténet: Leszármazás: Kauser-család Kauser József kőfaragó Felesége: Tonner Katalin Fiaik: Kauser Lipót Kauser János (fiai: Kauser János, Gyula, József (1848-1919) építészek) Kauser Ágoston Kauser István Kauser Jakab kőfaragó (1833-1893) Felesége (1857): Frohna Antónia (1836-1900; szülei: Frohna György, Winter Magdolna) Gyermekeik: Kauser Ilona Kauser Katalin (Brunner Ferencné) Kauser István (kőfaragó, 1868-1911) Kauser Irén (Haas Tivadarné) Kauser Róbert (felsége: Weisinger Mária) Kauser Béla Kauser Melánia Kauser Jakab (sportoló, 1877-) Kauser Árpád (felesége: Geller Vilma) Haas-család Haas Ferenc Felesége: Kolbe Ilona Gyermeke: Haas Tivadar (1871-1908) székesfővárosi tisztviselő Felesége (1870) Schuster Anna (szülei: Schuster Ferenc, Langenfeld Alojzia) Gyermeke: Haas Ilona Haas Tivadar (1871-1908) székesfővárosi tisztviselő Felesége (1896): Kauser Irén (1868-?) székesfővárosi tanítónő Gyermekeik: Haas Györgyike Haas Marianne Haas Andor Tivadar (1900-) Felesége: Kovács Margit (női szabó, tisztviselőnő) | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok figyelembevételével kutatható. | |
| HU BFL XIII.19.1 | A Haas család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894-1958 | |
| HU BFL XIII.19.2 | A Kauser család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1886-1971 | |
| HU BFL XIII.19.3 | Egyéb személyek iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1891-1976 | |
| HU BFL XIII.20 | A Pataky, Mátz, Pataki (Stausz) és Felkay (Forberger) család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1841-1980 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag nagyrészt az 1939-1941 között összegyűjtött, nem zsidó leszármazást bizonyító anyakönyvi okmányokból, illetve kisebb részben egyéb hivatalos iratokból, igazolványokból, bizonyítványokból áll. Az iratok közül kiemelkedik Felkay Ferenc visszaemlékezése gyermekkorára, a Szepességben töltött évekre. A fondot kb. 80 darabos magyarországi képeslapgyűjtemény, illetve gazdag és értékes családi fotóanyag egészíti ki, amelyen az iratokból megismert és az azokban nem szereplő családtagok, javarészt vidéki birtokosok és értelmiségiek is jól beazonosíthatók. A fotók egy része neves 19. századi fényképészek (Strelisky, Borsos és Doctor, Goszleth István stb.) műtermében készült. Szervtörténet: A fond elsősorban Zala, Vas és Veszprém megyei, illetve szepességi illetőségű, egymással egy-egy házasság útján rokonságban álló családok, főként a Pataky, Stausz (Pataki) és Forberger (Felkai, Felkay) családok iratait tartalmazza. A Forberger család leszármazottja Felkay Ferenc, székesfővárosi tanácsnok, ügyosztályvezető. Pataky és Mátz család Az iratanyag tartalmazza a család ősének, egy bizonyos Patak Györgynek a 17. sz. végén adományozott nemesi oklevél magyar fordítását. A fondban ezután a 19. sz. elejétől találunk adatokat a Pápán élő Pataky-család tagjaira. Az első említett családtag Pataky János, akinek Gyöngyösi Annával kötött házasságából 1818-ban született Pataky Antal nevű gyermeke. Ő 1843-ban kötött házasságot a sümegi illetőségű Ramasetter Alojziával (sz. 1825 k.). Gyermekük, Pataky Gyula (sz. Nagybajom, 1847.) postamester volt Somogyfajszon. 1884-ben kötött házasságot az öreglaki illetőségű Mátz Idával (Nagyatád, 1860 - Kaposvár, 1942; szülei Mátz Pál és Benkő Karolina). Pataky Gyula és Mátz Ida első gyermeke Pataky Ernő (Somogyfajsz, 1885), aki a keszthelyi gazdasági tanintézetben tanult és gazdatisztként működött Öreglakon. Forberger Emíliával kötött házasságot -ben. Egyetlen gyermekük Pataky Györgyi (férjezett Tóbiás Józsefné, majd Szalkay Frigyesné), aki az 1940-es években Nagykanizsán volt tisztviselő. Az iratanyagban megtalálható Nemzeti Parasztpárt tagsági igazolványa. Pataky Gyula és Mátz Ida második gyermeke Pataky Ilona (Öreglak, 1892 - Budapest, 1969), aki 1914-ben kötött házasságot Stausz Józseffel. Stausz (Pataki) család A család muravidéki eredetű. Az iratanyagban az első adat Stausz Györgyre vonatkozik, aki Stausz Ferenc és Hartman Anna házasságából született Lendvaerdőn (Renkovci) 1819-ben. 1848-ban kötött házasságot Belatincon (Beltinci) Karády Paulával (sz. Cserföld - Črenšovci, 1830., szülei Karády Antal és Pinesec Zofija. Gyermekük, Stausz Lipót Belatincon született 1860-ban. 1885-ben kötött házasságot Muraszombaton Zrim Katalinnal (sz. Battyánfalva - Rakičan 1869., szülei Zrim István és Györek Zsuzsanna). Gyermekük, Stausz József 1890-ben született Belatincon. Felsőkereskedelmi iskolát végzett Zalaegerszegen, takarékpénztári könyvelőként, majd uradalmi iparügyi igazgatóként működött Öreglakon, 1945-ben az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara titkára volt. 1914-ben kötött házasságot Pataky Ilonával. Nevét 1935-ben Patakira változtatta. 1959-ben halt meg Szabás községben. Gyermekeik: Pataki Sarolta (Karádi Károlyné) (1915 k. - Kaposvár, 1944) és Pataki Zoltán (1918-) jogász, muzeológus, az iratanyag megőrzője és átadója (felesége: Móricz Lívia). Forberger-család A család a Szepességből, Felkáról származik. A fondban az első adat Forberger Jakab kovácsmesterre vonatkozik, aki Felkán született 1803-ban, szülei Forberger Jakab és Landiger Judit. 1844-ben kötött házasságot Hollumczer Karolinával (sz. 1819., szülei Johann Holumczer és Elisabeth Alexy). Házasságukból született Forberger Károly Lajos szíjártómester (sz. Felka, 1859), aki 1882-ben kötött házasságot Pápán Schüll Emíliával (sz. Pápa, 1862, szülei Schüll Ferenc szíjártó és Berta Anna). Gyermekeik: Forberger Irma (1883), Gizella (1884), Lajos Ferenc (1886-1887), Ferenc (1888), Margit (1891-1906), Emília (Budapest, 1892), Ilona (1894-1895). A gyerekek közül Ferenc és Emília sorsáról találunk további adatokat a fondban. | |
| HU BFL XIII.20.1 | A Pataky, Mátz és Stausz (Pataki) család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1841-1980 | |
| HU BFL XIII.20.2 | A Forberger család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1898-1944 | |
| HU BFL XIII.20.3 | A családhoz ismeretlen módon kapcsolódó személyek iratai, személyekhez nem köthető iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-1962 | |
| HU BFL XIII.20.4 | Képeslapgyűjtemény (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960 (kb.)-1980 (kb.) | |
| HU BFL XIII.20.5 | Családi fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.21 | Tinódi Varga Sándor és neje, b. Braunecker Mária családi iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1816-1962 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: A fond tinódi Varga Sándor és felesége, báró Braunecker Mária személyes iratainak töredékét, illetve a Braunecker család, majd Braunecker Mária tulajdonában lévő, Horánszky u. 9. szám alatti házra (peres ügyek, adó, házfenntartás) vonatkozó iratokat tartalmaz. A fondot tinódi Varga Sándor minősítési lapjának másolata (1897-1905; a másolatok a Hadtörténelmi Levéltárból származnak) egészíti ki. Szervtörténet: Szervezet Létrehozás, jogelőd: Tinódi Varga Sándorról és feleségéről, báró Braunecker Máriáról a fond kevés adatot tartalmaz. Vitéz tinódi Varga Sándor Budapesten született 1875-ben. Szülei: Varga Sándor minisztériumi hivatalnok és Szuk Elize. 1926-tól vámőr tábornok. 1931-ben vette feleségül b. Braunecker Máriát, aki Budapesten született 1897-ben; szülei: b. Braunecker Lamoral köz- és váltóügyvéd, honv. főhadnagy; Uiberacker Adél grófnő. Első férje Frőlich Albin volt, akitől 1929-1930 körül elvált. Braunecker Mária Horánszky u. 9. alatti házában éltek. 1951-ben Sápra telepítették ki őket. | |
| HU BFL XIII.21.1 | Személyes iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1816-1962 | |
| HU BFL XIII.21.2 | Braunecker Mária vagyoni ügyei (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1923-1938 | |
| HU BFL XIII.21.3 | A Horánszky u. 9. sz. ház fenntartásának ügyei (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1946-1952 | |
| HU BFL XIII.22 | A Geszler és Tessényi család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1843-1998 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Tartalom: A fond a Geszler-család három generációjának, illetve a rokon Tessényi család néhány tagjának kis számú személyes iratát, illetve fotóját tartalmazza. Az iratok átadója, ifj. Geszler Ödön az iratok, illetve a fotók egy részét megjegyzésekkel látta el, így a családtagok könnyen beazonosíthatók. A fond részét képezi Geszler Ödön családtörténeti munkája, amely elsősorban a családalapító Geszler József divatáru-kereskedővel és a Monaszterly és Kuzmik cég történetével foglalkozik, de más családtagokra vonatkozó adatokat is tartalmaz. Ismeretlen módon kapcsolódik a fondhoz Liszt Ferenc fotója és névjegykártyája. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: A Geszler-család családfája és története Geszler Ödönnek a fondban megtalálható család- és divattörténeti munkájában olvasható. Az iratokban, illetve fotókon szereplő személyek: Geszler József (Sopron, 1838 - Budapest, 1917) kereskedő, várospolitikus, a Monaszterly és Kuzmik cég társtulajdonosa (testvére az iratokban szereplő Geszler János, Muki bácsi, Sopron, 1837 - Bécs, 1865) Felesége: Müller Mária (Budapest, 1860 - Budapest, 1924) Gyermekeik: Geszler József (1878-1953) kereskedő, könyvelő Felesége: Zisterer Júlia Geszler Ödön (1879-1959) zeneszerző, zeneiskola igazgató Felesége: Tessényi Margit (1879-1957) (a fondban szereplő Tessényi Ferenc és Nagy Anna lánya, Tessényi Zsigmond unokája) Gyermekeik: Geszler Ödön ifj. (1910-2009) üzemgazdász, üzemtörténész Geszler György (1913-1998) zongoratanár, zeneszerző Geszler Mária (1881-1964) Geszler Aranka (1882 - Vendée, 1959) Férje: Müller Rezső asztalosáru-üzem tulajdonos Gyermekeik: Müller Györgyi Müller Éva Geszler Béla (1883-1965) üveg- és porcelánkereskedő Geszler-Geszley Ferenc (1888-1954) katonatisztHatáskör és feladat: A Geszler-család családfája és története Geszler Ödönnek a fondban megtalálható család- és divattörténeti munkájában olvasható. Az iratokban, illetve fotókon szereplő személyek: Geszler József (Sopron, 1838 - Budapest, 1917) kereskedő, várospolitikus, a Monaszterly és Kuzmik cég társtulajdonosa (testvére az iratokban szereplő Geszler János, Muki bácsi, Sopron, 1837 - Bécs, 1865) Felesége: Müller Mária (Budapest, 1860 - Budapest, 1924) Gyermekeik: Geszler József (1878-1953) kereskedő, könyvelő Felesége: Zisterer Júlia Geszler Ödön (1879-1959) zeneszerző, zeneiskola igazgató Felesége: Tessényi Margit (1879-1957) (a fondban szereplő Tessényi Ferenc és Nagy Anna lánya, Tessényi Zsigmond unokája) Gyermekeik: Geszler Ödön ifj. (1910-2009) üzemgazdász, üzemtörténész Geszler György (1913-1998) zongoratanár, zeneszerző Geszler Mária (1881-1964) Geszler Aranka (1882 - Vendée, 1959) Férje: Müller Rezső asztalosáru-üzem tulajdonos Gyermekeik: Müller Györgyi Müller Éva Geszler Béla (1883-1965) üveg- és porcelánkereskedő Geszler-Geszley Ferenc (1888-1954) katonatiszt | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIII.23 | A Siebenfreud-Szűcs család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1745-1998 | |
| Terjedelem: 1,19 ifm | |
| Tartalom: A fond elsősorban az egymással rokonságban álló három család - Wurster, Siebenfreud, Szűcs, Farkas - tagjainak hivatalos iratait - leszármazási, állampolgársági, iskolai, munkaügyi iratok, peres ügyek stb.) tartalmazza. A fondban néhány irat található Wurster József pécsi működéséről, a Mária Intézet igazgatásáról, illetve Siebenfreud Nándor cégének a pécsi infrastruktúra kiépítésében végzett munkájáról. A családi levelezés részben személyes, részben pedig hivatalos és üzleti leveleket tartalmaz. Az iratokat gazdag fotóanyag egészíti ki: a családi fotók mellett I. világháborús felvételek; Sibenfreud Nándor pécsi műhelyéről, illetve munkáiról készült fotók; Siebenfreud Melinda pozsonyi és badeni iskoláiról készült fotók találhatók meg benne. A fotókon szereplő személyek a legtöbb esetben azonosíthatók. Szervtörténet: A Siebenfreud-család nagyszombati eredetű, a Siebenfreud Nándor által összeállított, a fondban megtalálható családfa a 17. század közepéig nyúlik vissza. A család egyik leszármazottja, Johann Siebenfreud (1840-1896) kereskedő Bécsben működött, így fia, a fond egyik főszereplője, Siebenfreud Nándor mérnök (Bécs, 1876- Pécs, 1943) ott született, Ausztriában és Drezdában végezte tanulmányait. Első felesége Margarethe Müller; gyermekük Elisabeth Siebenfreud 1903-ban született. Az 1910-es években - válása után - Magyarországra költözött, 1914-1917 között két budapesti részvénytársaságnál (Teudloff Dittrich és Láng L.) dolgozott mint műhelyfőnök 1917-ben kapott magyar állampolgárságot. 1918-ban Pécsett telepedett le, itt magánmérnöki irodát nyitott. 1927-ban alapította céget (Siebenfreud Nándor gépészmérnök, Egészségügyi és Vasszerkezeti Műszaki Vállalat), amely központifűtés-tervezéssel, vízvezeték kiépítésével, vízműépítéssel foglalkozott. 1922-ben kötött házasságot Kasza Melindával (Pécs, 1895 - Budapest, 1993). Szülei Kasza József pécsi joglyceumi tanár (1863 k.- Pécs, 1898) és Wurster Irma (Pécs, 1873 - Pécs, 1965). Pécsett és Pozsonyban tanult; Pozsonyban a felsőkereskedelmi iskolában érettségizett. Első férje Hell Miksa (1885-1918) csendőrfőhadnagy volt. Az első házasságából származó gyermekei: Hell Miksa gépészmérnök (1917-1997, felesége Czakó Erzsébet) és Hell (Hellényi) Tihamér (Pécs, 1919-1996), aki nevét 1937-ben változtatta Hellényire. A Ludovika Akadémián tanult, 1942-ben szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították, ideiglenesen nyugállományba helyezték. A mosonmagyaróvári M. Kir. Gazdasági Akadémián szerzett diplomát. 1948-tól Mohácson a vármegyei Gazdasági Felügyelőségen volt üzemanyagellenőr. Ezután Kanadába költözött, 1996-ban tért vissza Magyarországra. Siebenfreud Nándor és Kasza Melinda házasságából szintén két gyermek született, Melinda és Kurt. Siebenfreud Melinda (Pécs, 1923-?), Pécsett és Badenben végezte iskoláit. Házasságkötése előtt női szabósegédként dolgozott. 1951-ben gépkocsivezetői szakképzettséget szerzett, a Teherfuvarnál dolgozott; később kézihurkoló, majd női szabó kisiparosként működött, saját üzlete Budapesten, a Fehérhajó utcában volt. Első férje (1946): dr. Halász Ödön ügyvéd (Őrszállás, 1915-?), akivel Szentendrén éltek, majd 1956-ban elváltak. Második férje Szűcs Gábor László (Szentendre, 1895 - Budapest, 1981; szülei Szűcs Mihály telekkönyvvezető és Littvay Gizella) jogász; 1927-től járásbíró, majd törvényszéki bíró, 1943-tól tanácselnök; 1945-1948 között a budapesti büntető törvényszék elnöke, 1948-1949-ben a kúrián tanácselnök; 1949 végén nyugdíjazták, 1951-ben nyugdíja folyósítását megszüntették. 1952-1954 között kocsisként, majd üzemi írnokként dolgozott a Söripari Szállítási Vállalatnál, 1954-től ügyvéd volt Szentendrén, majd Budapesten. Ügyvédi praxisát 1969-ig folytatta. Siebenfreud Kurt (1925-?) agronómus Szolnokon élt, körzeti gazdászként dolgozott. Felesége: Rajky Ida. A fondban a következő személyek iratai találhatók még meg: Wurster József püspöki általános helynök, kanonok, a pécsi Mária Intézet alapítója (1845 k.- Pécs, 1929), Kasza Józsefné (Wurster Irma) nagybátyja. Farkas Sándor (Sonkád, 1889 - Budapest, 1959); szülei Farkas Sándor földbirtokos, Szájbel Piroska) MÁV hivatalnok, majd közigazgatási bíró, Szűcs Gábor László sógora (nővére, Szűcs Olga Mária férje). Gyermekük: Farkas Mihály (Budapest, 1924 -, München, 1981) Wolf Nándor (Cassel, 1883-?, anyja Süss Hedvig, felesége Schäfer Matild) mérnök, 1904-1946 a MOM alkalmazottja; Szentendrén élt a Szabadságforrás u. 16. sz. alatt, amely ing telepedett le. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos joszabályok szerint kutatható. | |
| HU BFL XIII.23.1 | Egyes családtagok iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1871-1997 | |
| HU BFL XIII.23.1.1 | Wurster József iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-1930 | |
| HU BFL XIII.23.1.2 | Kasza Józsefné sz. Wurster Irma iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1884-1951 | |
| HU BFL XIII.23.1.3 | Siebenfreud Nándor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1871-1936 | |
| HU BFL XIII.23.1.4 | Siebenfreud Nándorné sz. Kasza Melinda iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909-1997 | |
| HU BFL XIII.23.1.5 | Szűcs Gábor Lászlóné sz. Siebenfreud Melinda iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1923-1982 | |
| HU BFL XIII.23.1.6 | Szűcs Gábor László iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895-1973 | |
| HU BFL XIII.23.1.7 | Hellényi (Hell) Tihamér iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931-1996 | |
| HU BFL XIII.23.1.8 | Wolf Nándor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931-1981 | |
| HU BFL XIII.23.1.9 | Dr. Farkas Sándor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1907-1959 | |
| HU BFL XIII.23.1.10 | Dr. Farkas Sándorné sz. Szűcs Olga Mária iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1922-1965 | |
| Tartalom: 1922,1944,1951,1959,1965, é.n. | |
| HU BFL XIII.23.1.11 | Farkas Mihály iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1981 | |
| Tartalom: 1924,1934,1942,1945,1957,1981 | |
| HU BFL XIII.23.2 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1745-20. sz. | |
| HU BFL XIII.23.3 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895-1998 | |
| HU BFL XIII.23.4 | Fényképek, fényképalbumok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| HU BFL XIII.24 | Házmán - Varásdy - Verderber - Tichtl - Dreher család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 18. sz.-1858 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| HU BFL XIII.24.1 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.2 | Varásdy (Varasdy) család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.3 | Házmán Ferenc (1810-1894) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.4 | Házmán Kornél (1853-1924) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.5 | Verderber István (1830-1913) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.6 | Id. Verderber Lajosné sz. Házmán Katalin (1890-?) és id. Verderber Lajos (1879-?) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.6.1 | Id. Verderber Lajosné sz. Házmán Katalin iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.6.2 | Id. Verderber Lajos iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.6.3 | Közös iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.7 | Verderber Kornél (1912-1947) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.8 | Ifj. Verderber Lajos (1916-?) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.9 | Dreher Ferencné sz. Verderber Irma (Mária) (1869-1945) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.10 | Tichtl Györgyné sz. Házmán Franciska (1887-?) és Tichtl György iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.11 | Dr. Meinig Gábor (1884-1936) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.12 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.12.1 | Házmán Kornélhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.12.2 | Házmán Kornél által írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.12.3 | Házmán Ferencné sz. Varásdy Ilonához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.12.4 | Verderber Lajosné sz. Házmán Katalinhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.24.12.5 | Ismeretlen feladók (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 Megjegyzés: 1910, é.n. | |
| HU BFL XIII.25 | Unger - Magyar - Kiss család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1697-1987 [1697] Megjegyzés: (1697)- (szórvány) 1834-2016 | |
| Terjedelem: 1,02 ifm | |
| Tartalom: Többgenerációs pesti patrícius família családtörténeti dokumentációja. | |
| HU BFL XIII.25.1 | Unger Ferencné Löblich Jozefa iratai (1824-1881) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1787-1881 | |
| Tartalom: Iratok csak: (1787) 1834-1881 | |
| HU BFL XIII.25.2 | Unger (I.) Emil (1848-1911) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1850-1925 | |
| Tartalom: Iratok csak: 1850-1912 (1925) | |
| HU BFL XIII.25.3 | Unger (II.) Emil (1887-1968) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1887-1968 | |
| HU BFL XIII.25.4 | Unger (III.) Emil (1926-1999) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1987 | |
| HU BFL XIII.25.5 | Kiss Ferenc (1854-1926) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1868-1942 | |
| Tartalom: Iratok csak: 1868-1926 (1942) | |
| HU BFL XIII.25.6 | Az Unger-család vagyongazdálkodási iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1855-1964 | |
| HU BFL XIII.25.7 | Vegyes iratanyag (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1697-1912 | |
| HU BFL XIII.26 | Lehotkay család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1774-1983 | |
| Terjedelem: 2,61 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag két rokonsági főág négy generációjának (Lehotkay-Gryllusz, valamint Kuzma-Grund családok) döntően családi levelezését tartalmazza. Az első generáció tagjaitól csak töredékek maradtak fenn. Az egyik oldalról főként a felvidéki Pollner Gusztáv kereskedő személyi okmányai és levelei (1850-1870), a másik ág tekintetében pedig a szintén felvidéki Kuzma Pál evangélikus lelkész és Humaliar Zsuzsanna eljegyzésével kapcsolatos iratok és levelezés (1798-1812) érdemel figyelmet. A Lehotkay ág második generációjától szintén csak töredékek (főként Gryllusz Hermina iratai) maradtak fenn, míg a Kuzma-Grund ág esetében Kuzma Gyula szlavóniai főerdőtanácsos, de főként horvátországi születésű felesége, Grund Alexa intenzív levelezése bír forrásértékkel. Előbbi személy esetében a ritka erdészeti szakirodalom, -képzés és szakmai karrier dokumentumai, míg felesége vonatkozásában a gyermekeitől, s főként Kuzma Margittól kapott levelek engednek bepillantás a századforduló körüli időszak nevelési és szülő-gyermek kapcsolatokat illusztráló viszonyokba. A harmadik generáció esetében id. Lehotkay István papírgyári igazgatóhoz , illetve feleségéhez, Kuzma Margithoz a legszorosabb hozzátartozóktól érkezett levélsorozatok a jellegadóak. Az egész fond legmeghatározóbb, s érzelemtörténeti, mentalitástörténeti vonatkozásai folytán igen figyelemreméltó részét a Grund Alexától lányához, a svájci nevelőintézetben nevelkedett Kuzma Margithoz küldött levelek alkotják. A negyedik generáció meghatározó alakja a szintén a papíripari szakmát folytató két mérnök gyermek, az 1944-ben elhunyt Lehotkay Lajos, valamint öccse, az iratátadó édesapja, ifj. dr. Lehotkay István volt. A tőlük fennmaradt levelezés a családi viszonyok árnyalt rajza mellett a hosszas külfödi tartózkodás, tanulmányut során szerzett tapasztalatokat is tükrözi. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: CSALÁDFA: Lehotkay-Gryllusz ág 1. Gryllusz Károly (*1807.5.20., Besztercebánya, ev., asztalosmester +uo., 1878.6.18.) ? Lamoss Zsuzsa (*1812., Besztercebánya, ev. +1859.12.1.) 2. Lehotkay Lajos (*1831.3.18., Dobros, ev., járásbíró +1893.8.16., Besztercebánya) ?1873.6.28. Gryllusz Hermina (*1846.11.6., Besztercebánya, ev. +uo., 1927.10.4.) (1.?: Pollner Ágost) 2.1. Id. Lehotkay István (*1874.5.16., Bp., ev., papírgyári tisztv. +1937.11.11.) ? Kuzma Margit (C) 2.1.1. Lehotkay Lajos (*1908.4.14.+1944.12.10.) ?1938.7.23. Cseley Irén (*1917.2.5.) 2.1.1.1. Lehotkay László (*1939.5.19.) 2.1.1.2. Lehotkay János (*1941.3.2.) 2.1.1.3. Lehotkay Péter (*1944.3.2.) 2.1.2. Ifj. dr. Lehotkay István (*1912.2.16., Bp., ev., tudományos munkatárs, +1983.3.18., Bp.) ? 1944.1.16. Légár Erzsébet (*1913.11.1.) 2.1.2.1. Ifj. Lehotkay (II.) István (*1945.5.8., Bp.) ? Vitkóczi Anna 2.1.2.2. Lehotkay Erzsébet Katalin (*1951.2.5.) 3. Pollner Gusztáv (*?1839, Ocsova, Zólyom, ev., vegyeskereskedő) Kuzma-Grund ág 4. Kuzma Pál (ev. lelkész) ?1798 Humaliar Zsuzsanna (+1842.11.1) 4.1. Kuzma Károly (*1816.12.8., evangélikus lelkész, +1884.7.31., Meggyes) ? Gally Katalin (*1823, Szuhány, +1882.4.24., Selmecbánya) 4.1.1. Kuzma János 4.1.2. Kuzma Vilmos 4.1.3. Kuzma Gyula (*1855.8.25., Felsőalmás, Nyitra vm., erdész, ev., +1932.9.26., Bp.) ? Grund Alexa (C) 4.1.3.1. Kuzma Gusztáv ("Dódi?, K. Margit fivére) 4.1.3.2. Kuzma Margit (*1888.3.6., Zágráb, ev., +1945.9.21., Erding, Ausztria) ? Id. Lehotkay István (C) 4.1.3.2.1. Lehotkay Lajos 4.1.3.2.2. ifj. dr. Lehotkay István (C) 4.2. Kuzma Alexandrine (20. sz. e. f.) 5. Grund Hugó (*1837.8.23., Petronell, Alsó-Ausztria, rk., erdész +1914.7.11., Zágráb) ? Beyerl Mária (*1834.11.21., Baden-bei-Wien, rk., +1911.4.22., Vrbanja, Horvátország) 5.1. Grund Alexa (*1869.7.10., Károlyváros, rk., +1953.,Bp.) | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás 2001 | |
| HU BFL XIII.26.1 | LEHOTKAY-GRYLLUSZ ÁG IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1844-2000 | |
| HU BFL XIII.26.1.1 | Pollner Gusztáv iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1850-1870 | |
| HU BFL XIII.26.1.2 | Gryllusz Károly iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1844-1890 (kb.) | |
| HU BFL XIII.26.1.3 | Gryllusz Hermina iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1870-1926 | |
| HU BFL XIII.26.1.4 | Id. Lehotkay Lajos iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1854-1922 | |
| HU BFL XIII.26.1.5 | Id. Lehotkay István iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1880-1940 | |
| HU BFL XIII.26.1.6 | Ifj. Lehotkay Lajos iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1912-1938 | |
| HU BFL XIII.26.1.7 | Ifj. dr. Lehotkay István iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1922-1982 | |
| HU BFL XIII.26.1.8 | Légár Erzsébet iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1944 | |
| HU BFL XIII.26.1.9 | Ifj. Légár István iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1941-1948 | |
| HU BFL XIII.26.1.10 | Lehotkay Katalin iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950-2000 | |
| HU BFL XIII.26.2 | KUZMA-GRUND ÁG IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1774-1949 | |
| HU BFL XIII.26.2.1 | Kuzma Pál iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1774-1883 | |
| HU BFL XIII.26.2.2 | Kuzma Károly iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1835-1883 | |
| HU BFL XIII.26.2.3 | Kuzma Gusztáv iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1886-1906 | |
| HU BFL XIII.26.2.4 | Kuzma Alexandrine iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1949 | |
| HU BFL XIII.26.2.5 | Grund Hugó iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1850 (kb.)-1914 | |
| Tartalom: Iratok csak: 1850ca, 1914 | |
| HU BFL XIII.26.2.6 | Kuzma Gyula iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1873-1931 | |
| HU BFL XIII.26.2.7 | Grund Alexa iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1885-1944 | |
| HU BFL XIII.26.2.8 | Grund Alexához és Kuzma Gyulához közösen címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890-1945 | |
| HU BFL XIII.26.2.9 | Kuzma Margit iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890-1949 | |
| HU BFL XIII.26.2.10 | Id. Lehotkay Istvánhoz és Kuzma Margithoz közösen címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908-1944 | |
| HU BFL XIII.26.3 | KÖZÖS CSALÁDI IRATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1973 | |
| HU BFL XIII.26.3.1 | Családtörténeti feljegyzések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940-1970 (kb.) | |
| HU BFL XIII.26.3.2 | Vizit- és névjegykártyák, esküvői meghívók (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1950 (kb.) | |
| HU BFL XIII.26.3.3 | Gyászjelentések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-2000 (kb.) | |
| HU BFL XIII.26.3.4 | A család anyagi helyzetére és vagyonára vonatkozó iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940 (kb.)-1960 (kb.) | |
| HU BFL XIII.26.3.5 | A római fürdői lakás államosítására és a lakókra von. feljegyzések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1973 | |
| HU BFL XIII.26.3.6 | A Római Fürdőtelep Egyesületben betöltött társadalmi szerepvállalással kapcs. iratok és levelezés (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1940 (kb.) | |
| HU BFL XIII.26.3.7 | Családtagok egymáshoz írt leveleinek fénymásolati példányai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944 | |
| HU BFL XIII.26.4 | FÉNYKÉPEK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1800 (kb.)-1980 (kb.) | |
| HU BFL XIII.26.4.1 | Családi fényképalbumok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1800 (kb.)-1980 (kb.) | |
| HU BFL XIII.26.4.2 | Családtagokról készült egyes fényképek és csoportképek, díszoklevelek, rajzok, emléktárgyak (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1800 (kb.)-1980 (kb.) | |
| HU BFL XIII.27 | Serény család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1884-1980 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A fond elsősorban Serény János és Serény Jánosné, illetve néhány családtagjuk okmányait és egyéb hivatalos iratait tartalmazza. Szervtörténet: Serény (Schornstein) János 1897-ben született Budapesten. Szülei Schornstein Simon késmárki születésű szobrász és Schwarcz Friderika (Mád) voltak. Nevét 1917-ben testvéreivel (Olga, Izabella, Béla, Károly) együtt magyarosította. 1938-ban kikeresztelkedett. Négy polgárit végzett, majd szobrásztanonc volt. 1929-től önálló iparos, műköves mester egészen 1949-ig. 1950-től az Építéstudományi Intézet tudományos munkatársa. I. világháborús sebesülése következtében az 1950-es években sokat betegeskedett, 1961-ben nyugdíjazták. 1919-től az SZDP, majd az egyesülés után az MDP tagja, a felülvizsgálatnál - önállóságára hivatkozva - kizárták, a pártba később sem sikerült visszalépnie. 1935-ben kötött házasságot Major Ilonával, aki Budapesten született 1900-ban. Szülei Major Ádám (Bánk, 1865 - Budapest, 1913) MÁV-rakodómunkás és Richter Mária (Vác, 1877-Budapest, 1951 k.), aki a Népszavánál volt lapkihordó. Testvérei, Margit és István, gyermekkorukban meghaltak A polgári iskola és a kereskedelmi szaktanfolyam elvégzése után magántisztviselő, majd önálló iparos, műkőkészítő és műanyagelőállító. Az SzDP, majd az MDP tagja volt a tagrevízióig. Első férje (1922) Balázsy László volt. Az iratokban szereplő Sauer János Serény János, illetve Serény Jánosné alkalmazottja volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.28 | Haggenmacher család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1907-1950 Megjegyzés: kb. 1907-1950 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XIII.29 | Sík (Schick) család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1911-1984 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| Tartalom: A fond dr. Sík (Schick) Károly és nővére, Sík (Schick) Olga hivatalos iratait (döntően iskoláztatással, képzéssel kapcsolatos iratok, származás-igazolás iratai, alkalmaztatással kapcsolatos iratok, névváltoztatás), valamint anyakönyvi kivonatokat tartalmaz. Az iratok között egyetlen fénykép található, Sík Olga tantestületi csoportképe 1942/1943-ból. Az anyakönyvi kivonatok között találhatók egy békés megyei, öcsödi Tolnai családdal kapcsolatos dokumentumok is, melyek kapcsolata a Schick családdal bizonytalan. Szervtörténet: A fond lényegében a Schick család két tagja, dr. Sík (Schick) Károly és Sík (Schick) Olga iratait tartalmazza. A testvérpár egy zombori családban született, apjuk Schick Rezső aranyműves, illetve órás-ékszerész volt, aki 1918-ban Budapesten halt meg. Dr. Sík (Schick) Károly (Zombor, 1907–?) vegyész, egyetemi magántanár 1914-től már Budapesten végezte iskoláit. Középiskolai tanárként, valamint mezőgazdasági kísérletügyi vegyészként állt alkalmazásban. Mint vegyész, talajtani vizsgálatokkal foglalkozott. Tagja volt a Természettudományi Társulatnak. Fennmaradt iratainak évköre 1946-tal lezárul, így azt követő pályájáról semmit nem tudunk. Dr. Sík (Schick) Károly nővére, Sík (Schick) Olga (Zombor, 1899–?) kereskedelmi középiskolai, utóbb közgazdasági gimnáziumi tanár volt. Pályája kezdetén nem pedagógusként, hanem könyvelőként dolgozott. Az 1940-es évek második felében iskolaigazgatói állást is betöltött. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.29.1 | Sík (Schick) Károly iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1942 | |
| Tartalom: 1939,1942 | |
| HU BFL XIII.29.2 | Sík (Schick) Olga iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1975-1984 | |
| Tartalom: 1975-1984, é.n. | |
| HU BFL XIII.29.3 | Családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1971 | |
| Tartalom: 1914,1925,1940,1951,1954,1971 | |
| HU BFL XIII.30 | Fodor család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: XX.SZÁZAD- | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XIII.30.1 | Fodor Ede Pál iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1980 (kb.) | |
| HU BFL XIII.30.2 | Fodor Ede Pálné, sz. Polyánszky Rozália iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1960 (kb.) | |
| HU BFL XIII.30.3 | Fodor Ede Pálné, sz. Varga Rozália iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950-1985 | |
| HU BFL XIII.30.4 | Fodor Pál iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1990 (kb.) | |
| HU BFL XIII.30.5 | Fodor Pálné, sz. Tinder Irén iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1981 | |
| HU BFL XIII.30.6 | Tündér (Tinder) József iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1990 (kb.) | |
| HU BFL XIII.30.7 | Fodor János iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-1960 (kb.) | |
| HU BFL XIII.30.8 | Fodor Mária iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1955-1986 | |
| HU BFL XIII.31 | Zachár család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: A Zachár család több nemzedéket átfogó, töredékes levéltára. Zömében személyes iratok, családtagok levelezései. A II. generációban Zachár Antal városbíró csekély mennyiségű hivatalos iratai és térképek, a III. generációban budapesti bérházakra vonatkozó vegyes és töredékes iratok is. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: I. ZACHÁR ANTAL -- 1830-1908; cs. kir. hadbiztos százados, Bp. VII. ker. választott elöljáró, Magyar Iskolaegyesület pénztárnoka, háztulajdonos - és VORBUCHNER EMÍLIA -- 1838-1888. II. ZACHÁR ANTAL --1857-1947; Bp. Székesfőváros Központi Pénztárának h. igazgatója; városbíró - és RAMASEDER LUJZA --1865-1942 III. ZACHÁR ANTAL --1881-1956; Székesfővárosi Vízművek főtanácsosa-- és SCHÄFFER MÁRIA --1883-1962 ZACHÁR IZABELLA --1883-1972 -- és GUNDA LAJOS --1881-1958; minisztériumi számvevőségi igazgató, Földművelésügyi Minisztérium. ZACHÁR ANNA és PROCHNOW FERENC RADOS JÓZSEF -- 1899-1934; M. Kir. Postamérnök -gépészmérnök? - és GUNDA IZABELLA -- 1906-1981 RADOS JUDIT -- 1929- munkaügyi főelőadó -- és KORMOS GYULA --filmrendező 1923-1997 (A családról a mikrofilmezést követően családfa készült.) | |
| Másolatok: Másolatok létezése: Fénymásolat: Az iratanyagot, annak mikrofilmezését követően tulajdonosa visszavette. A mikrofilmmásolatok a későbbiekben kutathatók. Mikrofilm: Az iratanyagról, annak rendezését követően középszintű segédlet készült, majd pedig az iratok mikrofilmezve lettek. | |
| HU BFL XIII.31.1 | ZACHÁR CSALÁD LESZÁRMAZÁSA (1-574 p.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.31.2 | I. ZACHÁR ANTAL ÉS VORBRUCHNER EMÍLIA IRATAI (1-174) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.31.3 | II. ZACHÁR ANTAL ÉS RAMASEDER LUJZA IRATAI (1-335 p.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.31.4 | III. ZACHÁR ANTAL ÉS SCHÄFFER MÁRIA IRATAI (1-441 p.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.31.5 | ZACHÁR IZABELLA ÉS GUNDA LAJOS IRATAI (1-265 p.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.31.6 | ZACHÁR ANNA ÉS PROCHNOW FERENC IRATAI (1-342 p.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.31.7 | RADOS JÓZSEF ÉS GUNDA IZABELLA IRATAI (1-379 p.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.31.8 | RADOS JUDIT ÉS KORMOS GYULA IRATAI (1-563 p.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.31.9 | EGYÉB IRATOK (1-353 p.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.32 | Batta és Nyigri család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1887-2002 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: A fond a család három generációjának okmányait, leveleit, szakmai iratait, levelezőlapjait és fényképeit, egy levélvágókést és kettő dögcédulát (fémtokban) tartalmaz. A különböző családtagokról és családi eseményekről gazdagon jegyzetelt fényképalbum az 1930-as és 1960-as évek között időszakról tudósít. Az eladó, Nyigri Margit és Batta Miklós leánya, Pető Antalné Batta Márta és családjának emlékei elsősorban a levelező-, és képeslapokon őrződött meg a 20. század második feléből. Az iratanyag egyes részeihez információkban gazdag jegyzéket készített az eladó, azonban ez nem teljes, és sokszor ötletszerű a rendezettsége. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIII.32.1 | A Batta - Nyigri családra vonatkozó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895-1990 | |
| HU BFL XIII.32.2 | Nyigri András és Mihók Mária iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1887-1954 | |
| HU BFL XIII.32.3 | Nyigri Imre iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1902-1980 | |
| HU BFL XIII.32.4 | Nyigri Margit, Batta András ás Batta Márta iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1961 | |
| HU BFL XIII.32.5 | Nyigri Ilona iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905-1961 | |
| HU BFL XIII.32.6 | Fotók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.32.7 | A Nyigri-Batta-Pető család magánlevelezése (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-2002 | |
| HU BFL XIII.32.7.1 | Nyigri Andrásnak írt lapok, levelek családtagoktól, barátoktól (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1916 | |
| HU BFL XIII.32.7.2 | Nyigri Andrásné Mihók Mártának írt lapok, levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1957 | |
| HU BFL XIII.32.7.3 | Batta Miklósné Nyigri Margitnak írt lapok, levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1946 | |
| HU BFL XIII.32.7.4 | Batta Miklósnak írt lapok, levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1927-1947 | |
| HU BFL XIII.32.7.5 | Nyigri Ilonának írt lapok barátoktól, rokonoktól (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1988 | |
| HU BFL XIII.32.7.6 | Nyigri Juditnak írt lap rokontól (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1937 | |
| HU BFL XIII.32.7.7 | Pető Antalnak és Pető Antalné Batta Mártának írt lapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945-2002 | |
| HU BFL XIII.33 | Balogh és Balthazár családok iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1733-1995 | |
| Terjedelem: 0,59 ifm | |
| Tartalom: A fond két keresztény középosztálybeli hivatalnokcsalád személyes iratait, levelezését és fényképeit tartalmazza. Az iratok között 19. századi családi birtokügyekkel kapcsolatos okmányok, feljegyzések és levelezés, gyámügyi iratok, évtizedeken át vezetett zsebnaptárak, magánlevelezések és fényképek, iskolai képzésre és alkalmaztatásra vonatkozó iratok, kulturális tevékenységre utaló feljegyzések (pl. "koncertkönyv" a századfordulóról) találhatók. Az iratanyag a családok kapcsolatrendszerének feltérképezésére és életmódjának bemutatására alkalmas. Különösen érdekesek az 1940-es és 1950-es években vezetett háztartási naplók. Szervtörténet: Balogh Ernő (1868-1938) erdőmérnök, minisztériumi tanácsos Felesége 1900.: Rössler Mária (Irma) (1877–1965) Gyermekeik: Margit (1902-1911) Magdolna (1912-1995) Id. Balthazár Géza (1881-1925) pénzügyminiszteri főszámtanácsos Felesége: Humayer Gizella (1891-1932) Gyermekeik: Géza (1911-1972) hadbíró Felesége: Balogh Magdolna (1912-1995) Gyermekük: Balthazár Anna Mária (1943) Imre (1915-1982) a Magyar Filmiroda főtisztviselője Felesége: Németh Erzsébet Gyermekeik: Erzsébet (1942) Imre (1944-1976) István (1945-1970) József Gábor (1920-1945) repülő-főhadnagy A Balogh, Balthazár, Rössler és Humayer családok családfái megtalálhatók a fonddossziéban. | |
| Hozzáférés és használat: Támogató nyilatkozattal kutatható, továbbá az eladó, Balthazár Anna Mária a saját személyére vonatkozó kutatást külön engedélyhez köti. | |
| HU BFL XIII.33.1 | A Balogh-család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1733-1966 | |
| HU BFL XIII.33.1.1 | Közös családi iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1733-1966 | |
| HU BFL XIII.33.1.2 | Balogh Ernő iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890-1925 | |
| HU BFL XIII.33.1.3 | Balogh Ernőné iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899 (kb.)-1966 | |
| HU BFL XIII.33.2 | A Balthazár-család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1898-1962 | |
| HU BFL XIII.33.2.1 | Közös családi iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1950 | |
| HU BFL XIII.33.2.2 | Dr. Balthazár Géza iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1962 | |
| HU BFL XIII.33.2.3 | Balogh Magdolna (dr. Balthazár Gézáné) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919-1949 | |
| HU BFL XIII.33.3 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1907-1995 | |
| HU BFL XIII.33.3.1 | Balogh Ernőhöz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.2 | Balogh Ernőnéhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.3 | Balogh Ernőhöz és Balogh Ernőnéhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.4 | Balthazár Gézáné id. sz. Humayer Gizellához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.5 | Ifj. dr. Balthazár Gézához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.6 | Balthazár Gézáné sz. Balogh Magdolnához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.7 | Ifj. Balthazár Gézához és Balthazár Gézáné sz. Balogh Magdolnához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.8 | Balthazár Anna Máriához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.9 | Balthazár Irénhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.3.10 | Tóth Lajosné dr. sz. Ferich Ilonához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.33.4 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.33.4.1 | Papírképek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.33.4.2 | Digitális állomány (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.34 | Humayer család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1860-2004 Megjegyzés: (1828)1860-2004 | |
| Terjedelem: 0,38 ifm | |
| Tartalom: A fond a Humayer család és a Humayer Emil és Hauser Jolán házasságán keresztül rokon Hauser család iratait (leszármazási, iskolai, hivatali előmeneteli iratok, igazolványok) levelezését és fényképeit tartalmazza. Hauser Jolán családja anyai ágon francia, a fond több generáción keresztül tartalmazza a magyar és francia rokonok levelezését. A fondban megtalálhatók a Humayer József cég iratai is. Az iratanyag a család kapcsolatrendszerének részleges feltérképezésére alkalmas. Kiemelkedik közülük a Humayer Emil napi feljegyzéseit tartalmazó zsebnaptár-sorozat, a Humayer Emil kitelepítésére vonatkozó iratok, illetve Humayer József gyermekei és unokái számára készült feljegyzése a háborúra való felkészülésről 1918-ból. A fondban gazdag fényképanyag található. Szervtörténet: Hauser-család Hauser Ferenc asztalos (felesége: Meszner Teréz) Gyermekük: Hauser Gyula (1846-1918) a D. G. H. T. tisztviselője Felesége: 1. 1873: Hauser Rozália (1850-?; szülei: Hauser András földműves, Dunitzky Rozália) 2. 1885: Reinbold Lujza (1853-1941) Gyermekei: Hauser Irma (férje: Schmolik Bódog) Gyermekei: Schmolik Lujza Schmolik Ilona Schmolik Irén Hauser Aladár (?) (1874-?) Hauser Adolf, gépészmérnök, a Ganz Rt. tisztviselője (1875-; felesége: Arquis, Hél?ne) Gyermekük: Hauser Jolán (1912-1988; tanítónő; férje: Humayer Emil) Hauser Margit (férje: Senner Hermann) Humayer-család Humayer József (gyáros) Fia: Humayer Károly (1828-?; a Mész-, Tégla- és Első Magyar Műhabarcsgyár tulajdonosa) Felesége: Kempszky Anna (1843-?; szülei: Kempszky János és Fürst Anna) Gyermekeik: Humayer Károly (főhadnagy) Humayer Anna Humayer Mária Humayer Emília Humayer József (1865-1935; építőanyag-kereskedő, a Humayer József cég tulajdonosa) Felesége: Golovitz Gizella Gyermekei: Humayer József (1888-1903) Humayer Károly (orvos; 1889-1954) Felesége: Bolgár Alice (1900-1974) Humayer Gizella (1891-1932) Férje: Dr. Balthazár Géza Gyermekeik: Balthazár Géza Balthazár Imre Balthazár József Humayer Mária (1893-1946) Humayer Árpád (1896-1945; OTI-tisztviselő) Felesége: Szegfi Fatime (Méci) Humayer Leona (1899-1920) Férje: Havas Ferenc Gyermekeik: Havas Ferenc Havas Leona Humayer Emil (1903-1989; hivatalnok, építőanyag-kereskedő) Felesége: Hauser Jolán (1912-1988) Gyermekeik: Humayer Károly (1944) Humayer Mária (1945) Humayer Béla (a Győri Ált. Takarékpénztár vezérigazgatója) Humayer Mihály (a Humayer cég könyvelője) Humayer Jenő (szfőv. Tisztviselő) Humayer Ferenc (a Humayer cég tisztviselője) Humayer Vilma Humayer Sándor A Humayer-család családfája a fonddossziéban található. | |
| Hozzáférés és használat: Részben a család engedélyével kutatható. | |
| HU BFL XIII.34.1 | Egyes személyek iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1860-1988 | |
| HU BFL XIII.34.2 | Humayer József cég iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936-1949 | |
| HU BFL XIII.34.3 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1916-2004 | |
| HU BFL XIII.34.4 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.35 | Gábris-Kökény család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1911-1990 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: Egy vidéki származású budapesti pénzügyi hivatalnok és családja főként magánlevelezési, magánokirati, a szakmai előmenetelre vonatkozó, változatos összetételű, fényképekkel gazgadított iratanyaga, amelyet több, különböző családtag által vezetett napló egészít ki. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIII.36 | Stein-Reisner-Radó család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1871-1991 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A fond a házasság útján egymáshoz kapcsolódó Reisner, Radó (Rosenblüth) és Stein családok töredékes iratait tartalmazza, döntően hivatalos iratokat, kis terjedelmű levelezést, valamint fényképeket, illetve fényképalbumokat. A mindössze néhány fennmaradt levélre korlátozódó levelezésen belül kiemelendő a munkaszolgálatos Reisner Pál és felesége, Stein Edit közötti levelezés 1942-ből. A fényképanyagon belül külön értéket képvisel Reisner Pál fotóalbuma, melyben életének egyfajta fényképes dokumentációja 1909-es születésétől 1937-es házasságkötéséig követhető nyomon a róla készült műtermi portrékon keresztül. Szervtörténet: Reisner Artur 1878-ban született, Gyulán, az izraelita felekezetű Reisner Emánuel gyulai virilista kereskedő, földbirtokos és gyufagyáros fiaként. Az aradi Kereskedelmi Akadémia elvégzése után hosszabb külföldi tanulmányúton vett részt, Németországban, Franciaországban, Svájcban és Egyiptomban. Apja halála után a gyulai gyufagyár vezetője volt huszonöt éven keresztül. Részt vett a Gyulavidéki Takarékpénztár és a békéscsabai Hubertus Kötött- és Szövöttárugyár alapításában. Évtizedeken át tagja volt a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarának, a Békés vármegyei törvényhatósági bizottságnak és a gyulai képviselőtestületnek. Emellett hosszú ideig elnöke volt a gyulai Kereskedelmi Csarnoknak. Később Budapestre költözött, és a svéd gyufatröszt egyik magyarországi megbízottjaként dolgozott, valamint a Szikra Magyar Gyújtógyárak Rt. vezérigazgatói posztját töltötte be. 1908-ban vette feleségül vette a szintén izraelita vallású, szolnoki Polgár Margitot. 1938. november 9-én evangélikus vallásra tértek át a budai lelkészi hivatalban. Polgár Margit 1944. október 15-én hunyt el Budapesten, Reisner Artur 1955-ben. Fiuk, Reisner Pál magántisztviselő Gyulán született 1909-ben. 1937-ben vette feleségül Stein Editet, dr. Stein László ügyvéd és Stein Friderika lányát. Reisner Pál házasságkötésekor már áttért az evangélikus vallásra, Stein Edit ezt 1938. májusában tette meg a budai lelkészi hivatalban. Reisner Pál 1943-ban munkaszolgálatosként halt meg a keleti hadműveleti területeken. Férje holttá nyilvánítása után Stein Edit újból férjhez ment, második férje a kisvárdai születésű Radó István (1891–1972) filmújságíró, dramaturg. Radó István több filmipari lap alapítója, illetve szerkesztője volt (Mozivilág, Mozgófénykép Híradót, Mozi és Film, Mozi Élet, Pesti Mozi), kritikusként és a Metro-Goldwin-Mayer filmstúdió magyarországi képviseletének tisztviselőjeként (dramaturgjaként 1927 és 1940 között) is dolgozott. 1922-ben részt vett a Magyar Filmklub megalapításában, és 1933-ig titkára, illetve főtitkára volt. 1944/1945-től központi szerepet játszott a filmipari dolgozók szakszervezeti mozgalmában. | |
| Hozzáférés és használat: Az 5. sorozatot kivéve a fond szabadon kutatható. Az 5. sorozat kutatásához támogató nyilatkozatra van szükség. | |
| HU BFL XIII.36.1 | Reisner Artur iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1948 | |
| HU BFL XIII.36.2 | Reisner Pál iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1950 | |
| HU BFL XIII.36.3 | Rosenblüth Lajos iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1871-1875 | |
| HU BFL XIII.36.4 | Radó István iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1902-1953 | |
| HU BFL XIII.36.5 | Egyéb családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-1991 | |
| HU BFL XIII.36.6 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1933-1942 | |
| HU BFL XIII.36.7 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| Tartalom: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.37 | A Guttmann (Gyenes) - Wohlmuth - Grosz - Fischl (Ferenczi) család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1840-1999 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: A fond kizárólag az egyes családtagok hivatalos iratait (hatósági igazolások, igazolványok), anyakönyvi kivonatait, iskoláztatással, képzéssel kapcsolatos iratait, névváltoztatási ügyeit, katonai szolgálattal kapcsolatos iratait, valamint alkalmaztatásukkal, illetve ipargyakorlásukkal-kereskedésükkel kapcsolatot iratait tartalmazza. Részletesnek mondható a család 19. századi generációjának pályáját dokumentáló iratokból kirajzolódó kép munkába állásukról, illetve önállósodásukról az akkori Pesten és Budán, az 1840-es évektől kezdődően. A családon belül a Gyenes Pál és a Ferenczi Dénes után fennmaradt iratokban a zsidóüldözés elszenvedése is megjelenik. A családi iratanyagban sem levelezés, sem pedig fényképek nem találhatók. Gyáli Pál és Gyáli Pálné sz. Kerekes Margit után anyakönyvi kivonatok, valamint igazolványok és hatósági igazolások maradtak fenn. Szervtörténet: A fond négy, házasság útján egymáshoz kapcsolódó, részben pesti, részben budai zsidó család három generációjának pályáját, földrajzi és társadalmi mobilitását mutatja meg az 1840-es évektől az 1940-es évekig. A család két fő ágának a fondban már megjelenő két őse közül Guttmann Ignác Abaúj vármegyéből érkezett az 1830-as évek közepén Pestre, ahol pálinkafőző üzemekben, illetve gyárakban szerzett tapasztalatot önálló üzem felállítására. A Wohlmuth-ág budapesti életét megalapozó, holicsi születésű (Nyitra vm.) Wohlmuth Ádám az 1860-as évek elején már Pesten élt, 1869-ben vették fel a pesti polgárok sorába. Előbb kocsmárosként, majd szatócsként tevékenykedett. A Wohlmuth-ágból a fennmaradt iratok a következő generáció női tagjainak pályáját rajzolják ki. Rosenberg Richárdné dr. Wohlmuth Olga (Bp. 1890.11.12. – Bp. 1975.06.04.) a polgári iskola mellett női kereskedelmi tanfolyamot végzett, majd 1917-ben mint magántanuló tett érettségit. 1918-ban kezdte meg tanulmányait a budapesti orvostudományi karon, ahol 1926-ban szerzett diplomát. Fogorvosként praktizált. 1941-ben kötött házasságot Rosenberg Richárd magánzóval, volt bőrkereskedővel. A Wohlmuth-ág tagjai előbb Budán, a Fő utcában, illetve a Frankel Leó úton, majd hosszabb időn keresztül a VII. Király utca 53. szám alatt éltek. Húga, Gyenes Pálné sz. Wohlmuth Margit (Bp. 1893.01.03.–?) a polgári után női ipariskolában tanult fehérvarró szakmát, majd nővéréhez hasonlóan magántanulóként folytatott gimnáziumi tanulmányai nyomán 1917-ben érettségizett. 1917 őszén rendkívüli hallgatóként engedélyt nyert a budapesti orvostudományi karon való tanulásra, egyetemi tanulmányait azonban 1919 nyarán félbehagyta. 1920 októberében kötött házasságot Gyenes (Guttmann) Pál magánhivatalnokkal, az ekkor már döntően Budán – többek között hosszú időn keresztül a Zsigmond utcában – élő Guttmann család tagjával. A Guttmann-ágból a Guttmann Ignácot követő két generáció egy-egy férfitagja jelenik meg az iratokban: Guttmann Ignác fia, a nyomdász, illetve nyomdatulajdonos Guttmann József (Pest, 1855.01.13. – Bp. 1922.04.06.), valamint az ő fia, Gyenes (Guttmann) Pál (Bp. 1893.06.15.–?). Gyenes Pál a Budapesti Kereskedelmi Akadémia felsőkereskedelmi iskolájában érettségizett 1910-ben, majd magántisztviselőként dolgozott. Az iratokban ezen kívül megjelenik a Guttmann családdal házassági kapcsolatban álló Grosz Móric díszműáru-kereskedő, majd ügynök, illetve házaló (? – Pest, 1867.05.09.), aki lányát, Grosz Rebekát Guttmann Józsefhez adta feleségül. Ugyancsak házasság révén, de már egy későbbi, az iratokban meg sem jelenő gerenációban került kapcsolatba a Guttmann – Wohlmuth családdal a Tolna megyei Fischl (Fiscehl) család is, amely családból Ferenczi (Fischl) Dénes magántisztviselő (fémárugyári igazgató-helyettes) (Szekszárd, 1894.02.04. – ?) és felesége, sz. Neumann Lujza magántisztviselőnő (könyvelőnő) (Bp. 1893.09.01. – ?) követhető nyomon az iratokban. A fond többi részével semmiféle kapcsolatot nem mutatnak a magántisztviselő Gyáli Pál (Miskolc, 1893.07.15.–?) és ugyancsak tisztviselő felesége, sz. Kerekes Margit (Miskolc, 1893.02.03.–?) iratai az 1940-es évek első feléből. A református felekezetű tisztviselő házaspár 1944. november végén mint menekült érkezett Miskolcról Budapestre. | |
| HU BFL XIII.37.1 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1869-1999 | |
| HU BFL XIII.37.2 | Guttmann Ignác iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1843-1858 | |
| HU BFL XIII.37.3 | Guttmann József iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1872-1903 | |
| HU BFL XIII.37.4 | Gyenes (Guttmann) Pál iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1942 | |
| HU BFL XIII.37.5 | Wohlmuth Ádám iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1861-1919 | |
| HU BFL XIII.37.6 | Gyenes Pálné sz. Wohlmuth Margit iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1904-1945 | |
| HU BFL XIII.37.7 | Rosenberg Richárdné sz. Wohlmuth Olga iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1901-1950 | |
| HU BFL XIII.37.8 | Rosenberg Richárd iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1941 | |
| Tartalom: 1939,1941 | |
| HU BFL XIII.37.9 | Grosz Móric iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1840-1862 | |
| HU BFL XIII.37.10 | Ferenczi (Fischl) Dénes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1944 | |
| HU BFL XIII.37.11 | Ferenczi Dénesné sz. Neumann Lujza iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1921 | |
| HU BFL XIII.37.12 | Gyáli Pál és Gyáli Pálné sz. Kerekes Margit iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1942-1944 | |
| HU BFL XIII.38 | Nagy-Schiller család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: XX. SZ.- | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Tartalom: A családi fond egy textilügynök, s lányának valamint férjének töredékes iratait tartalmazza. Az iratok főként személyes okmányokból állnak. Az apától, Nagy Leótól iskolai képzésre, alkalmaztatásra valamint vagyoni viszonyokra vonatkozó iratok, s különféle igazolványok maradtak fenn. A lánya és veje után fennmaradt iratok legmeghatározóbb részét a zsidó-kárpótlási ügyek intézésével kapcsolatos hivatalos iratok képezik. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: Holokauszt-túlélők. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIII.39 | Radnai (Zsemba) Irén, Neményi Sándorné és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: XX. SZ.- | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| Tartalom: Radnai (Zsemba) Irén személyes magánvelezése, Neményi Sándor, Novák Sándor rajzai, személyes okmányok, fényképfelvételek. Az iratanyag egy szolnoki vasutascsalád életét dokumentálja. A szolnoki születésű, majd Budapestre költözött tisztviselőnő után jelentős terjedelmű magánlevelezési anyag maradt fenn. A fond egy személyi kapcsolati háló csaknem minden szereplőjét tükrözi: szülők, rokonok, ismerősök, barátnők udvarlók, házastárs. Az iratanyag mind a különféle életesemények, mind a korabeli kispolgári közeg rajza, mind a különféle személyes kapcsolatok (rokoni, baráti, munkatársi) meghatározottságai tekintetében jelentékeny forrásegyüttesnek tekinthető. A fond értékét az is növeli, hogy számos levél található a külföldön, főként Amerikában élt rokonoktól, ismerősöktől, akik részletes beszámolókban adtak hírt sorsuk alakulásáról, itthoniakkal fenntartott kapcsolataikról. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: Radnai (Zsemba) József szolnoki vasúti alkalmazott és családtagjai. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIII.39.1 | Hivatalos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909-1984 | |
| HU BFL XIII.39.2 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1989 | |
| HU BFL XIII.39.3 | Fotók, filmnegatívok, rajzok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.40 | A Varju család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1879-2013 | |
| Terjedelem: 4,2 ifm | |
| Tartalom: Családi iratok: Az iratanyag középpontjában a kispesti Varju Sándor ügyvéd és szűkebb családja: felesége, Varju Sándorné sz. Breiter Vilma (a 30-as években modell, ruhaszalon-tulajdonos), és két gyermeke: Varju Éva (Szelke Istvánné) és Varju Vilma (Gaál Károlyné) tanárok állnak. Nagyobb mennyiségű személyes irat Varju Sándortól és Varju Évától maradt fenn. Varju Sándor iratai jól dokumentálják egy II. viláháború előtti és 1945-ben megtörő ügyvédi (és kispesti közéleti) karrier állomásait. Kiemelendők I. világháborús visszaemlékezései, és különösen érdekes az ikladi munkaszolgálatos tábor lakóinak tábori híradója. Az iratanyagban megtalálható néhány ügyvédi feljegyzési könyv is az 1930-as évekből. A II. világháború után évekig bujkált, 1945–1951 között a XII. Budakeszi út 10. ház kezelője volt, gyerekjátékok készítésével és egyéb alkalmi munkákkal foglalkozott. 1951–1952-ben a 42/2. sz. Építőipari Vállalat alkalmazottjaként a Rudas fürdő munkálatainál segédmunkásként dolgozott. 1952–1958 között a Műszaki Egyetem Rajzi Tanszékén dolgozott hivatalsegédként. Varju Sándor intézte a Varju-testvérek közös ingatlanaival, szülői örökségével (Kispesti ház, gyáli birtok, lőrinci telkek), valamint a Varju család sírboltjával kapcsolatos ügyeket, így az ezekre vonatkozó hivatalos iratok, az adóügyek, elszámolások, perek iratai, a ház- és birtokkezelési iratok, a testvérek közötti osztozkodás iratai is az ő iratanyagában maradtak fenn. A hivatalos ügyekhez kapcsolódó, testvérek közötti levelezés nemcsak az ingatlanok ügyére, hanem családi, személyes ügyekre is kiterjed. Lánya, Varju Éva a Ranolder Intézetben végzett tanítónő, később textilipari, majd biológia-földrajz szakos tanári képesítést is szerzett. Dolgozott a Szabados Textilgyárban, majd 1948-tól józsefvárosi és kispesti iskolákban tanított. Aktív tagja volt a Kispesti Társaskörnek, helytörténeti kiállítások, programok szervezésében vett részt. Iratai jórészt képzését, illetve tanári pályafutását és kispesti társadalmi tevékenységét dokumentálják. Különösen érdekesek a Ranolderben töltött évekre vonatkozó iratok, amelyek között megtalálhatók az intézet évkönyvei is. Egy-egy doboznyi irat található még a fondban Gaál Károlytól (tanár, Varju Vilma férje), illetve Breiter Arturtól (mérnök, Varju Sándorné unokaöccse). A többi családtag, Varju Sándor szülei (Varju Kálmán kispesti vendéglős, választott képviselő), illetve testvérei (Varju Kálmán orvos, Knob Sándorné Varju Margit, vitéz Varju Alajos vasgyáros, kispesti főjegyző, alpolgármester), Varju Géza állatorvos, Varju József orvos) kisebb mennyiségű és igen töredékes, szórványos iratanyaggal képviseltetik magukat a fondban (ld. a raktári jegyzéket). Szervtörténet: Leszármazás: Varjú Kálmán kispesti vendéglős, választott képviselő (1860–1924) Felesége: Szabó Teréz (1868–1938) Gyermekeik: 1. Varjú Kálmán dr. orvos, tisztiorvos, egészségtan tanár a Deák F. Gimnáziumban (1887–1946.11.28.) Felesége: Dobos Erzsébet (1893.09.14.–1960.08.03.) 2. Varju Margit (1889–1976.07.08.) Férje: Knob Sándor (Bp., 1888. jan. 15. – Bp, 1967. márc. 3.; 2. felesége: Fellner Margit ) Gyermekeik: Knob Jolán (Csiszér Andrásné) (1916 k.–1986) Férje: Csiszér András (1911–1983) Gyermekei: Csiszér Ágnes Csiszér Miklós Felesége: Toldy-Ősz Mária Gyermeke: Csiszér Anikó (Férje: Földesi Gábor) Csiszér Eszter (férje 1970: dr. Kullmann Lajos) Csiszér Jolán Knob Pál dr. jogász Felesége: Margarethe Hauer Gyermekük: Alex Knob 3. Varju Alajos, dr. vitéz (vasgyáros, főjegyző, polgármester–helyettes Kispesten (1893.07.01.–1975.08.01.) Felesége: Szkotniczky Margit (1893/4–1994.02.05.) Gyermekei: Varju Margit 1. férje Balogh György ügyvéd (1904–1958) Gyermekeik: Balogh Klára (Férje: Gulyás Árpád) Balogh Zsuzsanna (férje: Dvorák Alfréd) Balogh Jutka (férje: Nagy Béla) 2. férje dr. Dvorák Rudolf Varju Kálmán tűzoltó (1921/22–1992) 4. Varju Sándor dr. ügyvéd (1895–1983) Felesége: 1. Müller Terézia (–1927) Gyermekük: Varju Éva (Szelke Istvánné) (1927–2000) 2. Breiter Vilma (–1985) Gyermekük: Varju Vilma Férje: Gaál Károly Gyermekük: Gaál Zsuzsa Férje: Kalla Gábor Gyermekeik: Kalla Bálint Kalla Bence 5. Varju József dr. orvos (1897.12.10.–1959.12.15.) Felesége: Kovács Klára (1901.04.04.–1975.11.22.) 6. Varju Géza dr. állatorvos (1901–1980) Felesége 1940: Ákos Júlia (1908–1979) | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény, illetve a levéltári kutatási szabályzat alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.40.1 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-2013 | |
| HU BFL XIII.40.2 | Id. Varju Kálmán iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1879-2004 | |
| HU BFL XIII.40.3 | Id. Varjú Kálmánné sz. Szabó Teréz iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931-1938 | |
| HU BFL XIII.40.4 | Varju Sándor iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1983 | |
| HU BFL XIII.40.5 | Varjú Sándorné sz. Müller Terézia iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1927 | |
| HU BFL XIII.40.6 | Jankela Mihályné sz. Kroluper Ágnes (1836 k.-1929) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929 | |
| HU BFL XIII.40.7 | Jankela Irma iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.40.8 | Jankela Emília (1875-1902) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1902 | |
| HU BFL XIII.40.9 | Varjú Sándorné sz. Breiter Vilma Auguszta (1897-1983) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1934-1989 (kb.) | |
| HU BFL XIII.40.10 | Glitzke Sándor (1901-1985) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1912-1985 | |
| HU BFL XIII.40.11 | Glitzke Sándorné sz. Paizs Katalin (1900-1982) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-1985 | |
| HU BFL XIII.40.12 | Farkas Gergely (1869-?) és Farkas Gergelyné sz. Paizs Rozália (1877-1967) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1912-1982 Megjegyzés: 1912-1930, 1982 | |
| HU BFL XIII.40.13 | Nemes Gyuláné sz. Paizs Anna (1891-1957) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957 | |
| HU BFL XIII.40.14 | Breiter Artur (1925-1978) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1978 | |
| HU BFL XIII.40.15 | Ifj. Varju Kálmán (1888-1946) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1845-1946 | |
| HU BFL XIII.40.16 | Varjú Kálmánné sz. Dobos Erzsébet iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1947-1960 | |
| HU BFL XIII.40.17 | Varjú Alajos (1893-1975) és családja iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1963 | |
| HU BFL XIII.40.18 | Varjú Géza (1901-1980) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1980 | |
| HU BFL XIII.40.19 | Varjú József (1899-1960) és Varjú Józsefné sz. Kovács Klára iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1960 | |
| Tartalom: 1930, 1960 | |
| HU BFL XIII.40.20 | Szelke Istvánné sz. Varju Éva iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1927-2000 | |
| HU BFL XIII.40.21 | Id. Gaál Károly, id. Gaál Károlyné sz. Horváth Erzsébet és Horváth József iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1941 | |
| HU BFL XIII.40.22 | Gaál Károly (1920-1991) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1934-1991 | |
| HU BFL XIII.40.23 | Gaál Károlyné sz. Varjú Vilma iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1943-1990 | |
| Tartalom: 1943, 1990 | |
| HU BFL XIII.40.24 | Maurer Armand gyógyszerész iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-1925 | |
| Tartalom: 1921, 1925 | |
| HU BFL XIII.40.25 | Vegyes személyek iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-2009 | |
| Tartalom: 1911, 1952, 1967, 1973, 1979, 1984, 1986-1987, 1992, 2009, é.n. | |
| HU BFL XIII.40.26 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1907-2007 | |
| HU BFL XIII.40.27 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-2000 | |
| HU BFL XIII.40.27.1 | Balogh György, Balogh Györgyné Varju Margit és családja (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.40.27.2 | Bátai Lászlóné Reinodli Manci (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1952 | |
| HU BFL XIII.40.27.3 | Breiter Artur és családja (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.40.27.4 | Breiter Frigyes, Breiter Frigyesné Glitzke Margit (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1989 | |
| HU BFL XIII.40.27.5 | Breiter Károly Ágos és Jankela Emília (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-1899 (kb.) | |
| Tartalom: 19. sz. vége | |
| HU BFL XIII.40.27.6 | Csiszér család (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1938-1958 | |
| HU BFL XIII.40.27.7 | Gaál család (Gaál Károly szülei, testvérei, távolabbi rokonok) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1986 (kb.) | |
| HU BFL XIII.40.27.8 | Gaál Károly és családja (Gaál Károlyné Varju Vilma, Gaál Zsuzsa) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960 (kb.)-1999 (kb.) | |
| Tartalom: 1960-as-1990-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.9 | Glitzke Sándor, Glitzke Sándorné Paizs Katalin (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1989 (kb.) | |
| Tartalom: 1910-es-1980-as évek | |
| HU BFL XIII.40.27.10 | Jankela Mihály (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1880 (kb.)-1889 (kb.) | |
| Tartalom: 1880-as évek | |
| HU BFL XIII.40.27.11 | Jankela Mihályné (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-1929 (kb.) | |
| Tartalom: 1920-as évek | |
| HU BFL XIII.40.27.12 | Jantschi család (USA rokonok) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1970 (kb.)-1999 (kb.) | |
| Tartalom: 1970-es-1990-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.13 | Jójárt Imre (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.40.27.14 | Kalla család (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1990 (kb.)-1999 (kb.) | |
| Tartalom: 1990-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.15 | Knob Sándor és családja (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1969 (kb.) | |
| Tartalom: 1930-as-1960-as évek | |
| HU BFL XIII.40.27.16 | Koppány Enikő és családja (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1990 (kb.)-1999 (kb.) | |
| Tartalom: 1990-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.17 | Kroluper Emánuel, Kroluper Emil (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-1899 (kb.) | |
| Tartalom: 19. sz. vége | |
| HU BFL XIII.40.27.18 | Müller János (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1919 (kb.) | |
| Tartalom: 1910-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.19 | Paizs család (Glitzke Sándorné erdélyi rokonai) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1919 (kb.) | |
| Tartalom: 1910-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.20 | Próder Emilné (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1927 | |
| Tartalom: 1918,1927,é.n. | |
| HU BFL XIII.40.27.21 | Rudas Antal (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1968 | |
| HU BFL XIII.40.27.22 | Szabó Imre, Szabó Imréné Vladár Manci (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1967 | |
| HU BFL XIII.40.27.23 | Varju Alajos, Varju Alajosné (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1989 (kb.) | |
| Tartalom: 1930-as-1980-as évek | |
| HU BFL XIII.40.27.24 | Varjú Éva (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1998 | |
| HU BFL XIII.40.27.25 | Varju Géza dr. (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940 (kb.)-1959 (kb.) | |
| Tartalom: 1940-es-1950-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.26 | Varju József dr., Varju Józsefné (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1964 | |
| Tartalom: 1910-es évek - 1964 | |
| HU BFL XIII.40.27.27 | Varju Kálmán id. és családja (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1884-1918 | |
| HU BFL XIII.40.27.28 | Varju Kálmán ifj. dr. (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909-1944 | |
| HU BFL XIII.40.27.29 | Varju Kálmánné id. (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1938 | |
| HU BFL XIII.40.27.30 | Varju Kálmánné özv. Gaidusel Irma és családja (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.40.27.31 | Varju Sándor (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895-1975 | |
| HU BFL XIII.40.27.32 | Varju Sándor és Varju Sándorné Breiter Vilma (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1983 | |
| HU BFL XIII.40.27.33 | Varju Sándor és Varju Sándorné Müller Terézia (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1927 | |
| HU BFL XIII.40.27.34 | Varju Sándor és családja (Breiter Vilma, Varju Éva és Vilma) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940 (kb.)-1949 (kb.) | |
| Tartalom: 1940-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.35 | Varju Sándorné Breiter Vilma (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-1989 (kb.) | |
| Tartalom: 1920-as-1980-as évek | |
| HU BFL XIII.40.27.36 | Varju Vilma (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1980 | |
| Tartalom: 1930-as évek-1980 | |
| HU BFL XIII.40.27.37 | Flóra (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1952 | |
| HU BFL XIII.40.27.38 | Svájci rokonok fotói (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960 (kb.)-1989 (kb.) | |
| Tartalom: 1960-as-1980-as évek | |
| HU BFL XIII.40.27.39 | Képek az I. világháborúból (Varju Alajos és Varju Sándor felvételei) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1918 | |
| HU BFL XIII.40.27.40 | Kispesti képek, a Varju ház és a Varju kripta, kispesti események (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-2000 | |
| Tartalom: 1910-es évek-2000 | |
| HU BFL XIII.40.27.41 | Tihany (a falu és a Varju-ház) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1949 (kb.) | |
| Tartalom: 1930-as-1940-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.42 | Gyáli birtok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.40.27.43 | Egyéb események (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1949 (kb.) | |
| Tartalom: 1930-as-1940-es évek | |
| HU BFL XIII.40.27.44 | Egyéb fotók (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.40.27.45 | Varju család (fénymásolatok) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.40.27.46 | Fényképalbumok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| HU BFL XIII.40.27.47 | Diák, negatívok, üvegnegatívok, filmek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.40.28 | Rendezetlen iratok (gyarapodott anyag) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.41 | Szentléleky Tihamér régész és Koroknay Éva művészettörténész szakmai és családi iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1897-2003 | |
| Terjedelem: 1,72 ifm | |
| Tartalom: A fondban található családi iratok három nagy egységre tagolódnak: az egy-egy családtaghoz köthető, illetve közös családi iratokra, a terjedelmes levelezésre, valamint a fényképekre. Az egy-egy családtaghoz köthető iratok dr. Szentléleky Tihamérhoz, nagyapjához, dr. Szentléleky Mészáros László nagyváradi bíróhoz, apjához, Szentléleky Mészáros László rendőrfőtanácsoshoz, anyjához, Szentléleky Mészáros Lászlóné sz. Kádár Etelkához, testvéréhez, Szentléleky Mészáros Mártához, valamint Szentléleky Tihamér feleségéhez, Koroknay Évához kapcsolódnak (iskoláztatással-képzéssel, vallásos élettel, alkalmaztatással kapcsolatos iratok; háborús katonai szolgálattal kapcsolatos iratok; vagyoni ügyek; orvosi papírok; temetési ügyek). Szentléleky Tihamér és Koroknay Éva fennmaradt iratai nagyobb terjedelemben tartalmaznak egyetemi képzésükkel és tudományos tevékenységükkel kapcsolatos dokumentumokat is. Kettejük, valamint a művészettörténész Bojár Iván (Koroknay Éva első férje) szakmai tevékenységével összefüggésben jelentős mennyiségű kiállítás-meghívó, illetve programfüzet található az iratok között. Kiemelendő továbbá egy id. dr. Szentléleky Mészáros László által írt, 1848–1849-ben játszódó színmű, valamint fia, Szentléleky Mészáros László 1914-ben vezetett I. világháborús katonai naplója. A konkrét családtaghoz nem köthető közös család iratok között leszármazásra vonatkozó iratok (például anyakönyvi kivonatok) alig találhatók. A legjelentősebb tételt a Szentléleky-háztartásra vonatkozó dokumentumok képezik. Egymást követően két lipótvárosi, Szent István körúti lakásban együttélő háztartást évtizedeken keresztül Szentléleky Mészáros László, felesége, valamint gyerekeik, Szentléleky Tihamér és Szentléleky Mészáros Márta képezték, a II. világháború után Szentléleky Mészáros Márta férjével, Szenttoronyi Gyulával kiegészülve, társbérletben. A lakásbejelentőlapok, közüzemi és egyéb háztartási számlák, háztartási könyv, különböző kiadásokkal kapcsolatos feljegyzések, valamint a háztartási alkalmazottakra vonatkozó dokumentumok (bejelentőlapok, társadalombiztosítási iratok) az 1920-as évek végétől az 1980-as évekig teszik lehetővé a háztartás működésének nyomon követését. Koroknay Éva irati között meghatározóak az önreflexív jellegű iratok: naplók, naplószerű feljegyzések, valamint szépirodalmi jellegű írások 1940-től az 1960-as évekig. Felnőttkori feljegyzései, naplótöredékei döntően a házassággal és női mivoltával kapcsolatos reflexiókat tartalmaznak. A levelezésen belüli legnagyobb egységet a Szentléleky Tihamérhoz írt, nem kis részben szakmai kapcsolatokra utaló levelek képezik. A levelezés legkiterjedtebb, önálló egysége a Szentléleky Tihamér és fiatalkori szerelme, Molnár Györgyi közötti szerelmi viszonyban született intenzív levélváltások 1939 és 1944 között. A levelezés sajátossága, hogy mindkét fél levelei fennmaradtak. A szerelmi kapcsolatot kíséri továbbá Szentléleky Tihamér Molnár Györgyihez írt naplója 1941-ből, valamint néhány, Szentléleky Tihamér által megőrzött irat. A levelezésen belül ezen kívül ki kell emelni a házastársak közötti levélváltásokat az 1950–1960-as évekből, egyrészt Szentléleky Tihamér és Koroknay Éva, másrészt Koroknay Éva és Bojár Iván vonatkozásában. A levelezéstől eltérően a képeslapok gyűjteménye a Szentléleky Mészáros családon és Koroknay Éván kívül Szentléleky Mészáros Lászlóné sz. Kádár Etelka rokonságát, Koroknay Éva első férjét (Bojár Ivánt), valamint a Koroknay családot is átfogja. Szervtörténet: Az iratanyagban meglehetősen kevés anyakönyvi kivonat található benne, így a leszármazás csak szűkkörűen rekonstruálható, az anyai ágak pedig szinte nem is mutatkoznak meg a fennmaradt iratokban. Dr. Szentléleky Mészáros László, Szentléleky Tihamér apai nagyapja, nagyváradi törvényszéki bíró volt. Fia, Szentléleky Mészáros László (1885–1952) ugyancsak jogászi pályáját Gyulán kezdte 1913-ban, majd Nagyváradon folytatta 1914-től 1921-ig, amikor még bírósági titkári beosztásban állt. 1921-ben nevezték ki az államrendőrséghez ideiglenes minőségű rendőrkapitánynak, ekkortól kezdve nyugdíjazásáig az államrendőrségen dolgozott. 1930-ban kapott rendőrfelügyelői kinevezést, előtte rendőrsegédfelügyelő volt. Előbb a VIII. kerületi kapitányságra volt beosztva, ahonnan 1926-ban áthelyezték a főkapitányság bűnügyi osztályára, majd az 1930-as évek második felétől a X. kerületi kapitányságon szolgált, 1943–1944-ben pedig a X. kerületi rendőrkapitányság vezetője volt. 1945 októberében ment nyugdíjba. Kádár Etelkával kötött házasságából két gyermeke született: Szentléleky Mészáros Márta (Szenttoronyi Gyuláné) és Szentléleky Tihamér. Szentléleky Tihamér (1919–2007) 1937-ben érettségizett Budapesten, a Berzsenyi Dániel reálgimnáziumban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot hallgatott 1937 és 1941 között. 1941-ben jogtudományi doktorátust szerzett. 1941-től 1953-ig a Budapesti Központi Járásbíróságon dolgozott, elnöki titkári beosztásig jutva. 1941 őszén kezdte meg háborús katonai szolgálatát. 1945. február 11-én szovjet fogságba esett, a fogságból 1947 nyarán tért haza. A háború után párt- és szakszervezeti munkát kezdett végezni. Járásbírósági munkája mellett 1947-től az ELTE hallgatója volt, 1951-ben szerzett diplomát ókori és középkori régészetből. 1953 októberében bírói tevékenységével felhagyva életét a régészi munkának szentelte. 1953 és 1955 között a kecskeméti Katona József Múzeum, 1955-től 1960-ig a veszprémi Bakony Múzeum, majd 1961-től 1972-ig a szombathelyi Savaria Múzeum igazgatója. 1963-tól a Vas Megyei Múzeumok főigazgatója is. 1973-tól 1984-ig a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese volt. Legjelentősebb régészeti munkái a fenékpusztai, az aquincumi és a savariai ásatások. Nővére, Szentléleky Mészáros Márta tanárnői oklevelet szerzett. Férje, Szenttoronyi Gyula 1951-ig katonatiszt volt, azt követően tervstatisztikusként dolgozott a Híradótechnikai Vállalatnál. A Pesterzsébeten született Koroknay Éva (1925–1987) apja építőmester, anyja tanítónő volt. A Baár-Madas reálgimnáziumban érettségizett 1943-ban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen művészettörténet-klasszika-archeológia és keresztény régészet szakon végzett 1948-ban. Az Iparművészeti Múzeum munkatársa 1950-től nyugdíjba vonulásáig, 1983-ig. A Múzeumi Kisgyűjtemények Osztályán dolgozott, csoportvezető, 1970-től osztályvezető volt. Kutatási területeként a könyvkötések történetével foglalkozott. 1957-től az ELTE könyvtártudományi tanszékén a könyvkötésművészet előadója volt. Mint vezető szakfelügyelő a megyei múzeumok iparművészeti anyagát gondozta. A II. világháború után szakszervezeti és pártmunkát is végzett. Első házassága 1950-tól 1963-ig tartott, férje Bojár Iván művészettörténész volt. Szentléleky Tihamérral 1963-ban házasodott össze. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.41.1 | Szentléleky Mészáros László dr. (id.) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1942 | |
| HU BFL XIII.41.2 | Szentléleky Mészáros László iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910-1952 | |
| HU BFL XIII.41.3 | Szentléleky Mészáros Lászlóné sz. Kádár Etelka iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1946-1962 | |
| HU BFL XIII.41.4 | Szentléleky Mészáros Márta iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1927-1945 | |
| HU BFL XIII.41.5 | Szentléleky Mészáros Jolán iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1897-1972 | |
| HU BFL XIII.41.6 | Szentléleky Tihamér iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1927-2002 | |
| HU BFL XIII.41.7 | Szentléleky Tihamérné (előbb Bojár Ivánné) sz. Koroknay Éva iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931-1986 | |
| HU BFL XIII.41.8 | Szentléleky Tihamér és Szentléleky Tihamérné sz. Koroknay Éva közös iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944-2003 | |
| HU BFL XIII.41.9 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-2003 | |
| HU BFL XIII.41.10 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1980 | |
| HU BFL XIII.41.11 | Képeslapok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1927-1990 | |
| HU BFL XIII.41.12 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.42 | Biberauer-Bodoky gyűjtemény (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1700 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 13,68 ifm | |
| Tartalom: Az összetett irategyüttest számos nyomtatvány, fényképanyag egészíti ki. Az iratanyag nagy részben német nyelvű. Szervtörténet: Család. A fond egy Pesten, a 19. század közepén letelepedett svájci eredetű kálvinista família rendkívül összetett és gazdag anyagát tartalmazza. A család rokonsági kötelékébe tartozott Ganz Ábrahám is. A Biberauerek tevékenyen részt vettek a helyi német református egyház megszervezésében, életében, intenzív egyházi karitatív tevékenységet végeztek és közreműködtek a Bethesda kórház létrehozásában. Mindeközben folyamatosan kapcsolatban maradtak a Svájcban és Németországban maradt rokonsággal is. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Letét Kutathatóság: Az iratok a család engedélyével kutathatók. | |
| HU BFL XIII.43 | A Leiner család iratai, levelezése és fényképei (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1968 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: A fond legérdemibb részét egy családon belüli üzleti viszályra vonatkozó irategyüttes alkotja, melynek fő tartalmi eleme, hogy a cég fő tulajdonosa, Leiner Hugó 1946-1947-ben feketézés tárgyában feljelentést tett rokonai, Leiner Ferenc és társai ellen. A fondban jelentős mennyiségű fényképanyag, valamint a család különféle tagjaitól származó levelezéstöredékek találhatók. Szervtörténet: A fond Leiner Hugó szűkebb családjának töredékesen fennmaradt iratait tartalmazza. Felesége Leiner Hugóné sz. Szrakity Antónia, rajtuk kívül az iratanyagban három fiúgyermekük, György, Zoltán és Tibor szerepel. | |
| Hozzáférés és használat: | |
| HU BFL XIII.43.1 | Egyes személyek iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913-1968 | |
| HU BFL XIII.43.1.1 | Özv. Sztrakity Fülöpné iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1916-1921 | |
| HU BFL XIII.43.1.2 | Leiner Hugó iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1968 | |
| HU BFL XIII.43.1.3 | Leiner György iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1923-1967 | |
| HU BFL XIII.43.1.4 | Leiner Tibor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1922-1937 | |
| HU BFL XIII.43.1.5 | Leiner Zoltán iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919-1946 | |
| HU BFL XIII.43.1.6 | Vegyes iratok, aprónyomtatványok stb. (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913-1943 | |
| HU BFL XIII.43.2 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-1962 | |
| HU BFL XIII.43.2.1 | Leiner Hugóhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-1939 | |
| HU BFL XIII.43.2.2 | Leiner Hugóné Szrakity Antóniához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1917-1950 | |
| HU BFL XIII.43.2.3 | Leiner Györgyhöz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1962 | |
| HU BFL XIII.43.2.4 | Leiner Tiborhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-1934 | |
| HU BFL XIII.43.2.5 | Leiner Zoltánhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1937 | |
| HU BFL XIII.43.2.6 | Egyéb címzettek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1939 | |
| HU BFL XIII.43.3 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1950 (kb.) | |
| HU BFL XIII.44 | A Löw - Baracs - Keller - Kecskeméti családok iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 19-20. sz. | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Tartalom: A fond családi irattöredékeket tartalmaz. Legértékesebb részét Löw Lipót 1849-es német nyelvű naplójának több változatban is legépelt szövegei, azok magyar fordításai; Keller Izidor társadalmi tevékenységével, képzésével, alkalmaztatásával kapcsolatos iratok; Kecskeméti Györgynek a választójog érvényesítésére vonatkozó 1939-1941 között különféle származási iratokról készült korabeli fotókópiái; valamint Keller Miklósnak a munkaszolgálattal kapcsolatos iratai képezik. Ezt egészítik ki a különféle családtagok szórványos iratai és levelezései. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Letét. Kutathatóság: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIII.45 | Magyari-Beck Vladimir egyetemi tanár, egykori orosz emigráns családi iratai. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz.- | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Főként származási, honosítási iratokat és bizonyítványokat, családtörténeti feljegyzéseket, családfákat, fényképeket és a család egyes ágainak történetét leíró elbeszéléseket tartalmaz. A családtörténeti források kb. fele idegen, főként orosz nyelvű. Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: Magyari Beck Vladimirt (*1911, Taskent, Üzbegisztán) gyermekként Magyari István magyar hadifogoly hozta Magyarországra, annak édesanyjával együtt. Édesapja elesett fehér tiszt, Eduard Beck volt. A budapesti németbirodalmi rálgimnáziumban érettségizett, majd agrármérnök, egyetemi tanár, szótárszerkesztő lett. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.46 | A Grünn - Schaller - Gerényi (Gerlach) - Hagenthurn család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-1990 (kb.) Megjegyzés: 1860-as évek - 1980-as/1990-es évek | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A fond két családtörténeti albumból áll, amelyeket Hagenthurn Marianne állított össze, ismeretlen időpontban. Az albumok fele részben eredeti fényképeket, fele részben pedig részint eredeti, többségében azonban fénymásolt iratokat tartalmaznak. Hagenthurn Marianne, mint az albumok összeállítója, az azokban elhelyezett dokumentumokat, fényképeket magyarázó szövegekkel is ellátta. Az iratanyag leszármazással kapcsolatos iratokat (családfák, anyakönyvi kivonatok, gyászjelentések, születési, házassági és halálozási imakönyvi és egyéb feljegyzések), iskoláztatással, képzéssel kapcsolatos iratokat, valamint alkalmaztatással kapcsolatos iratokat tartalmaz. Az iratok részben fénymásolatban, részben eredetiben kerültek be az albumokba. Jelentős a fondban található családi fényképanyag is az 1860-as évektől az 1930-as évek végéig, kivétel nélkül eredeti fényképként. Szervtörténet: A fond egy több ágon is német eredetű középosztályi, értelmiségi-köztisztviselői családhoz kapcsolódik, részben baranyai, részben temesi (Németszentmiklós (Nagyszentmiklós), Perjámos, Versec), részben felvidéki (Kassa, Rozsnyó) gyökerekkel. A család az I. világháború előtti években került Budapestre, de részben továbbra is vidéki – baranyai – kötődésű maradt. A családot az értelmiségi, köztisztviselői – orvosi, tanítói, jegyzői – pályák jellemzik, ami mellett a kisbirtokosi életforma is jelen volt. A Gerlach család a 18. század közepe táján települt át német területről Temes megyébe, a későbbi Németnagyszentmiklós területére. Perjámoson volt birtokuk, az ő tulajdonukban állt a nagyszentmiklósi volt Nákó-kastély is. A felvidéki, rozsnyói és kassai kötődésű Schaller család több generáción keresztül értelmiségi család volt. Dr. Schaller János (Szádalmás, 1811 – Rozsnyó, 1875) orvosi hivatást gyakorolt, fia, Schaller Ernő (Nyírbátor, 1843 – Kassa, 1879) pedig előbb a premontrei rend tagja volt, majd onnan 1867-ben kilépett és tanári pályára ment. Kassai népiskolai igazgató, valamint Abaúj-Torna vármegye tantestületi elnöke volt. Gerényi (Gerlach) Jakabné sz. Schaller Margit (Kassa, 1879.01.27. – Bátya (?), 1945.10.11.) Schaller Ernő kassai népiskolai igazgató és megyei tantestületi elnök lánya. Tanítónői végzettséget szerzett, előbb Újpesten, majd Bártfán dolgozott. 1901-ben Bártfán ment férjhez Gerlach Jakabhoz. Házasságkötése után továbbra is tanítónőként dolgozott. Férjével és családjával egy ideig Mosonban, majd 1913-tól Budapesten éltek. Budapestre történt beköltözésüket megelőzően, férjének a fővárosba való áthelyezésével 1908-tól már Budafokon tanított. Budapesti lakhelyük a XI. kerületen belül előbb a Karinthy Frigyes út 15. szám alatt volt, majd a Badacsonyi utcába, illetve az Elek utcába költöztek. Gerényi (Gerlach) Jakab (Németnagyszentmiklós (Temes vm.) 1878.05.05. – 1963.02.03.) a temesvári tanítóképzőben végzett, előbb Jákóhalmán töltött be tanítói állást, majd Bártfán és Mosonban. 1899/1900-ban elvégzett egy kétéves földművesiskolai tanfolyamot, 1905/1960-ban pedig már a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója volt. 1905-ben gazdasági népiskolai szaktanítói oklevelet szerzett, 1907-ben pedig gazdasági akadémiai oklevelet. Tanítói tevékenysége 1908-ban ért véget, amikor a vallás- és közoktatásügyi miniszter minisztériumi szolgálatra rendelte be Budapestre. Felesége, Schaller Margit ugyanekkor Budafokra került áthelyezésre, mint tanítónő. Gerényi Jakab ekkortól gazdasági népiskolai szakfelügyelőként dolgozott, miniszteri osztálytanácsosi címig jutva. Nevét 1906-ban magyarosította Gerényire. Gerényi Jakab és Schaller Margit egyik lánya, Hagenthurn Edéné sz. Gerényi (Gerlach) Mária (Moson, 1905.04.21. – 1989.05.30.) polgári leányiskolát végzett az Angolkisasszonyoknál, illetve Kőszegen tanult az evangélikus leánylíceumban. 1928 és 1933 között a Magyar Királyi Gyógypedagógiai és Orvospszichológiai Intézetben végzett adminisztratív és tudományos munkát. Munkájával párhuzamosan érettségit tett, majd 1932-ben a budapesti tudományegyetem bölcsészhallgatója lett. 1933-ban férjhez ment Hagenthurn Ede püspöknádasdi jegyzőhöz, és Püspöknádasdra (ma Mecseknádasd) költözött. Hagenthurn Ede (Kisbudmér (Baranya m.) 1898.08.05. – Bp. 1971.11.22.) baranyai német eredetű családban született, egy kisbirtokos fiaként. A pécsi főreáliskolában érettségizett 1918-ban. Tisztviselői pályára lépett, a püspöknádasdi jegyzői állást töltötte be. Nősülése után is itt élt családjával. | |
| Másolatok: A fond jelentős részben tartalmaz másolati anyagot. | |
| HU BFL XIII.47 | A Seregy család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1899-1985 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Tartalom: Személyes okmányok, házastársak és az egyes generációk közötti széleskörű családi levelezés található a fondban, amely főként ezen utóbbi iratfajta tekintetében gazdag, de naplótöredékek és személyes okmányok mellett megtalálhatók benne Seregy Lajosné ételreceptjei (1910) is. Az anyag legterjedelmesebb sorozatai a két világháború közötti időszakból valók, ám az 1980-as évekből is tartalmaznak - részben gépelt formában - rokoni levelezést. Szervtörténet: Id. Seregy Lajos középiskolai matematika tanár és fia Lajos, szintén középiskolai tanár volt. | |
| Hozzáférés és használat: Az ajándékozó engedélyével kutatható. | |
| HU BFL XIII.47.1 | Családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1985 | |
| HU BFL XIII.47.2 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1973 | |
| HU BFL XIII.47.2.1 | A szűkebb Seregy családon belüli levelezés (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1955 | |
| HU BFL XIII.47.2.2 | A család tagjainak egyéb személyekkel folytatott levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900-1973 | |
| HU BFL XIII.47.2.3 | Családon kívüli személyek levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1940 | |
| HU BFL XIII.48 | A Pongó család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-2005 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: A fond két kisebb egységre tagolódik. Az első a család egyes tagjainak igen töredékesen fennmaradt iratait tartalmazza. Ezen belül nagyobb együttest képez Pongó Kálmán peres-, illetve büntetőügyének iratai (tárgyalási jegyzőkönyvek, szakértői vélemények, beadványok stb.). A többi, kis mennyiségű irat teljesen vegyes, esetlegesen maradt fenn. A második egység a szintén meglehetősen töredékes családi levelezés: Pongó Kálmán feleségével a folytatott levelezése az 1950-1960-as évekből; Pongó Kálmánnénak döntően a férjével folytatott levelezése; valamint fiuknak, az Amerikába emigrált Pongó László kardvívó bajnoknak és lányuknak, dr. Pongó Sárának a szórványlevelezése. Ezek közül a legteljesebb Pongó Kálmán különböző büntetésvégrehajtási intézményekből írott leveleinek gyűjteménye, illetve felesége és lánya válaszlevelei. A levelek -- a börtönbeli szabályoknak megfelelően -- mindennapos családi problémákról, a levelezők egészségi állapotáról, a büntetőügy állásáról szólnak. Kitűnik belőlük, hogy a büntetését töltő Pongó Kálmán a távolból is igyekezett gyakorolni családfői szerepét, beleszólni a család ügyeibe, pl. lakberendezés, lánya férjhezmenetele, amerikai menyének itthoni fogadásával kapcsolatos kérdések stb. Szervtörténet: A fond a putnoki származású Pongó Kálmán szűkebb családjának iratait tartalmazza. Pongó Kálmán 1901-ben született. Édesapja cipészmester, majd kocsmáros. Szakmája kereskedősegéd, a II. világháború előtt Putnokon volt fűszer- és csemegekereskedése (1924-1938). 1938-1941 között a budakalászi textilműveknél utazó, majd textilüzletet működtetett 1949-ig. 1952-től a XX. kerületi Földművesszövetkezetnél dolgozott, 1958-tól az itt társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás és vesztegetés büntette miatt börtönbüntetésre ítélték, 1963-ban szabadult. Ezután a Fővárosi Takarító Vállalatnál volt anyagbeszerző. Felesége Szigeti Sára (Putnok, 1902), 1971-es KIOSZ igazolványa szerint parkettacsiszoló és lakkozó, illetve szőnyegtisztító ipart folytatott. Fiuk Pongó László 1925-ben született Putnokon. Budapesten jogot tanult. A MAC vívószakosztályának tagja volt, magyar kardvívó bajnokságot nyert. 1948-ban külföldre ment, Ausztriában, Németországban élt, újságíróként működött. Az 1950-es években New Yorkban telepedett le, biztosítási ügynökségnél dolgozott. 1971-ben nősült, két lánya Andrea és Erzsébet. A vívást Amerikában is folytatta, versenyeken vett részt, az Amerikai Vívószövetség vezetőségének tagja volt. 2003-ban visszatért Magyarországra, itt halt meg 2005-ben. Lányuk dr. Pongó Sára belgyógyász szakorvos. | |
| HU BFL XIII.48.1 | Családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-2005 | |
| HU BFL XIII.48.1.1 | Családfa, családtörténeti vonatkozású fénymásolatok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.48.1.2 | Pongó Kálmán iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-1965 | |
| HU BFL XIII.48.1.3 | Pongó Kálmánné Szigeti Sára iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1971 | |
| HU BFL XIII.48.1.4 | Pongó László iratai és fényképei (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936-2005 | |
| HU BFL XIII.48.1.5 | Pongó Sára iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1941-1991 | |
| HU BFL XIII.48.1.6 | I. Zsámbéki u. 15. alatti társasház iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929 | |
| HU BFL XIII.48.2 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-2005 | |
| HU BFL XIII.48.2.1 | Pongó Andreához és Pongó Erzsébethez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1983 | |
| HU BFL XIII.48.2.2 | Pongó Kálmánhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1922-1963 | |
| HU BFL XIII.48.2.3 | Pongó Kálmánnéhoz és Pongó Sárához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-1963 | |
| HU BFL XIII.48.2.4 | Pongó Lászlóhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-2005 | |
| HU BFL XIII.48.2.5 | Lois Pongóhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.48.2.6 | Pongó Sárához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950 | |
| HU BFL XIII.48.2.7 | Soltész Máriához (?) írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-1929 (kb.) | |
| HU BFL XIII.49 | A Pintér-Harangozó család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1999 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Az egyes családtagokhoz köthető, elsősorban származásra vonatkozó (anyakönyvi kivonatok), valamint iskoláztatással, alkalmaztatással, magánvagyonnal kapcsolatos iratok (adóügyek, hagyatéki ügyek) mellett kiemelendők Harangozó Imre internálásával kapcsolatos iratok, továbbá fennmaradt káderanyaga az 1950-es évek első feléből. A fond a személyi iratok mellett kisebb terjedelmű levelezést tartalmaz a 20. század második feléből, melynek egy része üdvözlő képeslapokból áll. A fondban nagyobb mennyiségű fénykép is található, döntően a két világháború közötti időszakból, valamint a 20. század második feléből. Az anyag nyomán egy 20. századi szakmai alapú munkáskarrier képzési és előmeneteli állomásai, illetve a levelezés révén a szűk család kapcsolattartási jellemzői tanulmányozhatók. Szervtörténet: Harangozó Imre 1906. október 6-án született Versegen (Pest megye). Édesapja Harangozó Ferenc kovács, édesanyja Kamhald Erzsébet volt. Öt testvére volt. 1929-ben kötött házasságot Sárközi Róza (1911–1996) varrónővel. Két lányuk született: Harangozó Éva, dr. Cseresnyés Béláné (született: 1930) építészmérnök, illetve Harangozó Jolán, Pintér Istvánné (született: 1933) vegyészlaboráns. Harangozó Imre és családja a XVI. ker. Mátyásföld Sárkány utca (Futórózsa utca) 20. szám alatt élt. A négy elemi iskola elvégzése után inasnak ment, 1921-től kovácssegédként dolgozott több helyen is (Aszódi Kocsigyár, Weiss Manfréd Művek, Magyar Állami Kőszénbánya Rt.). 1924-től a BSzKRt-hoz került kalauznak, 1929-ben pénztáros és ellenőr lett. Esti tanfolyamon műszerész továbbképzést tanult, elvégezte a polgárit, és 1932-től irodai alkalmazottként dolgozott. Katona 1936 és 1944 között volt kisebb megszakításokkal, műszerkezelő őrvezetőként szerelt le. 1946-tól az Uhri Testvérek gyárában, utóbb az Ikarus-nál dolgozott elektroműszerészként, 1964-től pedig csoportvezetőként az Anyagellátási Főosztályon. 1946 és 1947 között egy alaptalan feljelentés miatt a Délbudai internálótáborba került, ahol szintén elektroműszerészként dolgozott. Nyugdíjkérelmét 1973-ban adta be. 1997. november 7-én halt meg Budapesten. Az iratanyagban megjelenő Harangozó Jolán gimnáziumi tanulmányokat folytatott a Corvin Mátyás Gimnáziumban, 1951-ben érettségizett le. A Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karára járt, ahol 1957-ben vegyészlaboránsi végzettséget szerzett. Az egyetem mellett dolgozott. Háztartásbeliként élt 1959-ig, utána az Ikarusznál helyezkedett el az Anyagvizsgáló Laboratóriumban vegyészlaboránsként. 1957-ben kötött házasságot Pintér István okleveles vegyészmérnökkel. Pintér István a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémia Kutató Intézetének tudományos munkatartása volt, szerves kémiai kutatásokkal foglalkozott. A családdal ismeretlen kapcsolatban álló Barina Edit 1930-ban született, Budapesten. Édesanyja Szeles Julianna, édesapja Barina Simon, villanyszerelő segéd. Barina Edit az 1940-es évek végéig gyári munkásként dolgozott, majd irodai dolgozó lett. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.49.1 | Harangozó Imre iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1998 | |
| HU BFL XIII.49.2 | Harangozó Jolán (Pintér Istvánné) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1998 | |
| HU BFL XIII.49.3 | Barina Edit (Pusztai Lajosné) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1988 | |
| HU BFL XIII.49.4 | Egyéb, családtaghoz nem köthető iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957 | |
| Tartalom: 1957, é.n. | |
| HU BFL XIII.49.5 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1942-1999 | |
| HU BFL XIII.49.6 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.50 | A Sághy-Rajna család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20. sz.- | |
| Terjedelem: 0,5 ifm | |
| Tartalom: A fond három elemből áll. 1. Sághy Gábor székesfővárosi főmérnök családi és szakmai iratai, levelezés, fényképek; 2. A Bernátsky családra (apósáék) vonatkozó fényképek és iratok; 3. Veje, dr. Rajna István belgyógyász családi, személyes és szakmai iratai, levelezése; továbbá testvére, dr. Rajna Tamás zongoraművész és zeneszerző kottakéziratai és fényképei. A fond fővárosi vonatkozása igen erőteljes, hiszen egyrészt Sághy Gábor 1945 után a XIII. Magasépítési ügyosztály vezetője volt, másrészt Rajna doktor II. világháborúban mártírhalált halt édesapja a BÖME egyik vezető főorvosa volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIII.50.1 | A Sághy-család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-2010 | |
| HU BFL XIII.50.1.1 | Berzsenyi Györgyike Klára keresztelési anyakönyvi kivonata (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1924 | |
| Tartalom: Irat csak: 1914, 1924 | |
| HU BFL XIII.50.1.2 | Sághy Gábor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1995 | |
| HU BFL XIII.50.1.3 | Sághy Anna iratai (bizonyítványok, visszaemlékezések) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936-1999 | |
| HU BFL XIII.50.1.4 | Dr. Rajna Istvánné Sághy Gabriella emlékezései, családtörténeti feljegyzései (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1995-2010 | |
| Tartalom: Irat csak: 1995, 2010 | |
| HU BFL XIII.50.1.5 | Új Iskola (fotók, hír az emléktábla-avatásról, könyv az iskoláról a Sághy-lányok visszaemlékezéseivel) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1992-2007 Megjegyzés: 1992, 2002, 2007; é. n. | |
| HU BFL XIII.50.1.6 | Dr. Rudas Lászlóné Csipak Annamária gyászjelentése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 2000 | |
| HU BFL XIII.50.2 | A Rajna-család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1997 | |
| HU BFL XIII.50.2.1 | Rindauer Salamon elbeszélése (másolat a Posta Közlönyből) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899 | |
| HU BFL XIII.50.2.2 | Rajna Nándor és Rajna Nándorné iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1937-1945 | |
| Tartalom: Irat csak: 1937, 1945 | |
| HU BFL XIII.50.2.3 | Rajna István iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1997 | |
| HU BFL XIII.50.2.4 | Lázár Irén iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1985-1991 | |
| HU BFL XIII.50.2.5 | Rajna János iskolai értesítői (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1934-1943 | |
| HU BFL XIII.50.2.6 | Rajna Tamás iskolai értesítői és műveinek kéziratai (Piano Concerto, Gyászhangok Bartók Béla halálára) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936-1942 (kb.) | |
| HU BFL XIII.50.3 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906-2001 | |
| HU BFL XIII.50.3.1 | Kónya Mihályné özv. (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915 | |
| HU BFL XIII.50.3.2 | Rajna István (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1971-2001 | |
| HU BFL XIII.50.3.3 | Rajna Istvánné (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1963-1997 | |
| HU BFL XIII.50.3.4 | Rajna Tamás (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1947-1970 | |
| HU BFL XIII.50.3.5 | Sághy Gábor (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906-1939 | |
| HU BFL XIII.50.3.6 | Sághy Gáborné (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1938 | |
| HU BFL XIII.50.3.7 | Sághy Lajos, Sághy Lajosné (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-1945 | |
| HU BFL XIII.50.4 | Családi fotók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1980 (kb.) | |
| HU BFL XIII.50.4.1 | Bernátsky család (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1950 (kb.) | |
| HU BFL XIII.50.4.2 | Sághy Gábor (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1917-1980 (kb.) | |
| HU BFL XIII.50.4.3 | Sághy Anna (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1935 (kb.) | |
| HU BFL XIII.50.4.4 | Rajna István (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1965 (kb.) | |
| HU BFL XIII.50.4.5 | Rajna Tamás (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1966 | |
| HU BFL XIII.51 | A Rédly - Weszycki - Hellebranth család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1885-1988 | |
| Terjedelem: 1,02 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag az egymással házasság útján rokonságba került Habrovszky, nemespanni Rédly, Weszycki és Hellebranth családok döntően három generációjának – szórványosan pedig időben visszafelé egy negyedik generációnak is – a magánlevelezését, valamint egyéb hivatalos- és magániratait, illetve fényképeit tartalmazza. A fond döntő részét a rendkívül terjedelmes levelezés teszi ki, lényegesen kisebb részt alkotnak az egyéb személyes, illetve családi iratok, amelyek meglehetősen töredékesek, szegényesek. A levéltárba került fényképanyag szórványos. Az iratanyagnak a család Rédly ágához kapcsolódó részéből kiemelhető jelegzetes egység, bár terjedelmileg nem kiugró, tartalmi tekintetben azonban egyedi együttest képez, a Rédly Károlyné sz. Habrovszky Ilona és lánya, Rédly Mária monte-carlói kaszinó-látogatásaihoz kapcsolódó iratok az 1910-es évek elejétől az 1930-as évek végéig. Ezen időszakban Rédly Károlyné hol egyedül, hol pedig lányával együtt akár évi rendszerességgel is Monte-Carlóban töltött egy-két hónapot pénzkeresés céljából. E tevékenységükhöz kapcsolódnak a Monte-Carlóból a Rédly-családnak küldött leveleken kívül a postai pénzküldeményekről fennmaradt tértivevények, értesítések, Rédly Károlyné sz. Habrovszky Ilona noteszbejegyzései, valamint egy Monte-Carlóban játszódó levélregény-kézirat töredéke is. Rédlyné kimondottan Monte-Carlóban vezetett noteszei részben a szerencsejátékhoz – elsősorban kártyajátékhoz (trente et quarante) – kapcsolódó számításokat, részben pedig naplószerű narratív feljegyzéseket tartalmaznak. Az iratok emmellett a Rédly-család háztartási/gazdasági működésével kapcsolatban is számos információt hordoznak. A Rédly Károly, valamint Rédly Károlyné sz. Habrovszky Ilona által vezetett háztartási naplók, a hosszabb időszakból nagy számban fennmaradt számlák, nyugták, valamint a levelek komplex képet rajzolnak ki a fiatalon nyugdíjazott családfő bérjövedelmének kiesése folytán a nyugdíj mellett részben alkalmi keresetekből, részben szerencsejátékból, részben rokoni küldeményekből önmagát fenntartó háztartás működéséről, a család nőtagjainak abban játszott szerepéről. A Hellebranth ághoz kapcsolódó iratok ennél lényegesen töredékesebbek, és így szegényesebbek is. Megtalálható közöttük dr. Hellebranth János ügyvédi irattárának egy kis töredéke is. A fond domináns részét a család mindkét ágához kötődő levelezés alkotja. Az iratanyagnak általában sajátossága az elsősorban a család nőtagjait egyenként, illetve különböző csoportokban összekötő intenzív írásbeli kommunikáció, melynek részeként – feltételezhetően egyedi módon – otthoni üzenet-cédulák is tömegesen maradtak fenn, elsősorban az 1950–1960-as évekből. A döntően nem két személy között, hanem az elsősorban női családtagok különböző, hol azonos, hol eltérő és a születések és halálozások folytán időben is átalakuló csoportjai közötti levelezések a családon belüli személyközi kapcsolatok rendkívül sűrű térképét rajzolják ki. Ily módon a levelezés a rokonságon kívüli kapcsolati háló feltérképezése mellett a családon belüli kötődések, érzelmi viszonyok feltárására alkalmas, több generációt átfogva. Szervtörténet: Az iratanyagot hátrahagyó család két kulcsfigurája a Budapesten katonatiszti családba született Habrovszky Berta és húga, Habrovszky Ilona. Habrovszky Berta férjével, dr. Hellebranth János ügyvéddel és három gyermekével 1925 őszén, pár hónapi párizsi tartózkodás után az Egyesült Államokba utazott, s a család ott rendezte be életét. Lakhelyükként Ventnor Cityt választották (Atlantic City, New Jersey). A Budapesten is magas státusú család az iratok tanúsága szerint igen hamar részévé vált a keleti parti elitnek. Míg a családfő, dr. Hellebranth János Amerikában folytatott tevékenysége ismeretlen, addig fiuk, dr. Hellebranth Lóránt magánkórházat működtetett Ventnorban, két lányuk, az 1916 és 1922 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult Hellebranth Ilona és Hellebranth Berta pedig portréfestéssel és festészeti óraadással foglalkozott, magas státusú megrendelők részére. Bár a család Budapesten is fenntartotta II. kerületi, Fő utcai bérelt lakását (1945 tavaszán még a lakás bérlői voltak), és a II. világháború kitöréséig rendszeresen vissza is utaztak Budapestre rövidebb időre, lakhelyük véglegesen Ventnor City lett. A család valamennyi tagja itt hunyt el, utódok nélkül. Habrovszky Berta húga, Rédly Károlyné sz. Habrovszky Ilona ágán a családfő, Rédly Károly szolnoki törvényszéki bíró korai, 1912-ben bekövetkezett nyugdíjazása folytán biztos egzisztenciáját vesztett budapesti család sorsa követhető nyomon. Idősebb lányuk, Rédly Ilona 1925-ben egy varsói születésű, de ekkor már gyáralapító fivérével együtt Budapesten élő lengyel mérnökhöz, Weszycki Józsefhez ment feleségül. Weszycki József előbb a fivére, id. Weszycki Reinhold által alapított Budapesti Szerszámárugyárt Rt.-nél, majd pedig a Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt.-nél dolgozott nyugdíjazásáig. Fiuk, Rédly Sándor sosem alakított ki biztos egzisztenciát, kisebbik lányuk, Rédly Mária pedig egyedülállóként mint kottagrafikus dolgozott. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.51.1 | Egyes családtagok iratai: Rédly-Weszycki ág (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894-1983 | |
| HU BFL XIII.51.1.1 | Habrovszky Sándor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894-1901 | |
| HU BFL XIII.51.1.2 | Rédly Károlyné sz. Habrovszky Ilona iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1961 | |
| HU BFL XIII.51.1.3 | Rédly Károly iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1942 | |
| HU BFL XIII.51.1.4 | Rédly Sándor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-1957 | |
| HU BFL XIII.51.1.5 | Rédly Mária iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1917-1970 | |
| HU BFL XIII.51.1.6 | Weszycki Józsefné sz. Rédly Ilona iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1925-1983 | |
| HU BFL XIII.51.1.7 | Weszycki József iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1932-1965 | |
| HU BFL XIII.51.1.8 | Weszycki Szaniszló iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1935-1956 (kb.) | |
| HU BFL XIII.51.1.9 | Weszycki Marylla iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1946-1968 | |
| HU BFL XIII.51.2 | Egyes családtagok iratai: Hellebranth ág (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1821-1945 | |
| HU BFL XIII.51.2.1 | Dr. Hellebranth János iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1821-1945 | |
| HU BFL XIII.51.2.2 | Dr. Hellebranth Jánosné sz. Habrovszky Berta iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913-1914 | |
| HU BFL XIII.51.2.3 | Hellebranth Ilona és Hellebranth Berta iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-1926 | |
| HU BFL XIII.51.2.4 | Dr. Hellebranth Lóránt iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1917-1918 | |
| HU BFL XIII.51.3 | Családon kívüli személyek iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1950 | |
| HU BFL XIII.51.3.1 | Reiner Pál iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939 | |
| HU BFL XIII.51.3.2 | Görgey Sylvia iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950 | |
| HU BFL XIII.51.4 | Családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1824-2013 | |
| HU BFL XIII.51.5 | Levelezések (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1885-1988 | |
| HU BFL XIII.51.5.1 | Rédly-Weszycki ág (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900-1988 | |
| HU BFL XIII.51.5.2 | Hellebranth ág (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1885-1949 | |
| HU BFL XIII.51.5.3 | Egyéb személyek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1980 | |
| HU BFL XIII.51.6 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.52 | Sternád István kormányfőtanácsos és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1883-1946 | |
| Terjedelem: 0,56 ifm | |
| Tartalom: Sternád-iratok: a II., Maros u. 10. sz. bérház tulajdonlása műszaki, felújítási, adózási, biztosítási, hitelügyei; részvények; személyes okmányok; személyes magánlevelezés; képzéssel kapcsolatos iratok és okmányok; az özvegynek, férje elhalálozásával kapcsolatos levelezése alkotja a fondot. A Mendelényi-iratok jellemző tárgykörei: cégvezetési tevékenységgel összefüggő, üzletviteli iratok (1944); alkalmazottak származásigazolásával kapcsolatos feljegyzések; a GYOSZ-tagsággal kapcsolatos iratok; a vezetői állással összefüggésben érkezett félhivatalos levelek; reprezentációra vonatkozó feljegyzések; álláshirdetési pályázatra befutott beadványok; adóügyi iratok. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.52.a | Sternád István iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1883-1943 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag családra vonatkozó részét képezi Sternád István megbízásából készült családfakutatás erdményei. Emellett külön csoportot képeznek Sternád István személyéhez kötödő dokumentumok, mint kinevezései, igazolványai. Az általa kiépített kapcsolati háló feltérképezéséhez nyújtanak lehetőséget a halálakor küldött részvétnyilvánító táviratok. Anyagi helyzetéhez kapcsolódó iratok között található az adózási, az ingatlanjaira vonatkozó dokumentumok. Ezek legértékesebb része Sternád István részvényei és kötvényei illetve a Maros utca 10. szám alatti ház átépítésére vonatkozó dokumentáció. Széleskörű levelezést folytatott elsősorban testvéreivel: Béla, Ferenc, Lenke (Weichinger Károlyné), Vilma (dr. Meszleny Imréné), Jenő. Emellett sógorával és édesanyjával is. Az állaghoz kisebb fényép -és sajtógyűjtemény tartozik. Kis számban található az irategyüttesben Sternád Margit (Mendelényi Miklósné) iskoláztatására, esküvői előkészületére vonatkozó dokumentumok. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Sternád István 1883-ban született. Üzletemberként tevékenykedett, elsősorban mezőgazasági és ingatlanügyekkel foglalkozott. A Magyar Élet -és Járadékbiztosító Intézet vezérigazgatója, a Hangya Szövetkezet igazgatója, a Magyar Mezőgazdasági Társaság ügyvezető elnöke volt. Az első világháború alatt főhadnagy, majd százados volt, emellett aktívan részt vett a vöröskereszt munkájában, a lábadozó otthonok katonai parancsnoka volt. Érdemeiért bolgár, német és osztrák-magyar kitüntetésekben részesítették. 1923 -tól magyar királyi kormányfőtanácsos. Tevékeny szerepet vállalt a magyar lövészegyesület szervezésében és működtetésében. Felesége Apáti Margit, két gyeremekük született, László és Margit. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.52.a.1 | Sternád család múltja, címerei (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1920 (kb.) | |
| HU BFL XIII.52.a.2 | Sternád István személyes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1889-1944 | |
| HU BFL XIII.52.a.3 | Sternád István ingatlanjaira vonatkozó anyagok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909-1943 | |
| HU BFL XIII.52.a.4 | Sternád Margit személyes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1916-1929 | |
| HU BFL XIII.52.a.5 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909-1941 | |
| HU BFL XIII.52.a.6 | Sternád István üzleti- és pénzügyei (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890-1944 | |
| HU BFL XIII.52.a.7 | Egyéb iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1945 (kb.) | |
| HU BFL XIII.52.b | Mendelényi Miklós iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1934-1946 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Tartalom: Sternád István és családja állagával ellentétben itt lényegesen kevesebb személyes jellegű irat található, azonban ezek is szorosan kapcsolódnak munkaköri tevékenységéhez. Ezt támasztja alá levelezése is. Az iratok túlnyomó többésge a Ganz személyzeti főosztályának vezetéséhez kapcsolódik. Részletes statsiztikai kimutatásokat tartalmaz a Ganz létszámadatairól, működéséről. Részletes anyagot tartalmaz a cég 100 éves jubileumi ünnepségéről és annak előkészületeiről. Az állag kiemelt részét képezi a zsidóság 1940 -és 1944. közötti helyzetét tükröző irategyüttes, az első zsidótörvény végrehajtásától a munkaszolgálatosok Ganzba vezényléséig. Az iratanyag továbbá tartalmazza Mendelényi 1945/46-os igazolásának dokumentumait. Az állaghoz fénykép és sajtógyűjtemény kapcsolódik. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Mendelényi Miklós a Ganz személyzeti főosztályának vezetője és a cég igazgatója volt. Sternád István személyéhez felesége révén kapcsolódik, a nevezett lányát, Margitot (Baby) vette feleségül. Házasságukból két gyermek született Helga és Judit. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIII.52.b.1 | Mendelényi Miklós Ganz gyárral kapcsolatos iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1946 | |
| HU BFL XIII.52.b.2 | A zsidóság helyzete a Ganznál (1940 - 1944) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1944 | |
| HU BFL XIII.52.b.3 | Mendelényi Miklós igazolása (1945 - 1946) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945-1946 | |
| HU BFL XIII.52.b.4 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1934-1946 | |
| HU BFL XIII.52.b.5 | Egyéb iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1945 (kb.) | |
| HU BFL XIII.53 | Csernus Lukács Imre személyes magánlevelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950-1950 Megjegyzés: kb. 1950-es évek- | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: [A személyes adatok az adatvédelmi rendelkezések értelmében nem hozhatók nyilvánosságra.] | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Személyes adatok folytán az adatvédelmi rendelkezések értelmében korlátozottan kutatható. | |
| HU BFL XIII.54 | Gerenday család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1700-2000 | |
| Terjedelem: 4,38 ifm; 268 fájl | |
| Tartalom: Az iratanyag csaknem valamennyi családtörténeti időszak vonatkozásában sokrétű és gazdag. Az iratok döntően az azokat létrehozó családtagok szerint, eredeti keletkezésük rendjében lettek megőrzizve és kerültek átvételre. A főbb tételek: A Lex Gerenday c. kötet elkészítéséhez összeállított iratok; a Gerenday A. és Fia cégre vonatkozó iratok; gyászlevél és partecédula gyűjtemény a szűkebb család tagjaira és teljes rokoni körére vonatkozóan; Az egyes családtagokra és a család eredetére vonatkozó dokumentumok: Várady Antal; Gerenday József I. (1780-1850), felesége Várady Johanna (1789-1860); Gerenday József II. (1813-1859) orvosegyetemi tanár, a Füvészkert első igazgatója, felesége Sebastiani Aloisia; Gerenday Ambrus (1815-1867); Gerenday László (1846-1918) előbbi fia, a Wagonlits igazgatója; Gerenday Antal (1818-1887); a Borhy családra vonatkozó iratok; Gerenday Béla (1863-1936) iratai; Gerenday Béláné, sz. Szöllősy Alice (1873-1944) iratai; Szöllősy Oszkár (1874-1936) jogász, igazságügy minisztériumi tanácsos, királyi ügyész iratai; Szöllősy Móric (?-?) Sz. Alice és Oszkár nagybátyja, orvos, a miskolci Erzsébet Kórház főorvosa, egészségügyi főtanácsos iratai; a Barna-család iratai; Gerenday György (1855-1922), Béla bátyja, az első magyar sporttörvény, a Lex Gerenday megalkotójának iratai; Gerenday Dezső (1860 -1940) irata; a piszkei fenyőkertészet, a mai arborétum ügyeinek iratai; Gerenday Ilona (1861-1925) iratai; Gerenday Rozika, utóbb Perényi Kálmánné (1868-1926) szórványiratai; Gerenday József (1864-1922) nyomdatulajdonos családi levelei. Gerenday Juliska (1870-1941) szórványlevelei; Gerenday Flóra (cca. 1850-1940) iratai; Gerenday Tivadar (?-?) Gerenday József I. Lajos fiának iratai. Gerenday Antal II. (=Totó, 1900-1983) sokrétű iratai. Gerenday Stefánia, Margit (=Baba) és Marietta (=Pipi) hagyatékában fennmaradt iratok; a cég 1945 utáni tevényenységére vonatkozó iratok. Egyéb iratok: Temetőkultúra: újságcikkek a régi budai és pesti (főként Kerepesi) temetőkről. Temetőtérképek, helyszínrajzok, többnyire az "illetékes" családtagok anyagaiba besorolva. Piszkei naplók: 1896 és 1945 között három album éves bejegyzésekkel - részben vendégkönyvi anyag, részben a mindenkori családfő éves esemény-összefoglalója, amely olykor az országos ügyeket is tárgyalta. Szerteágazó fotóanyag, köztük ősfényképekkel. Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: A család története a magyar eredetű, modern fővárosi polgárság kialakulásának, vagyoni felemelkedésének és egyfajta református-humanista szellemiségű vállalkozói magatartásmódnak a példázata. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható Másolatok: A piszkei napló (3 kötet) digitalizálva - csak digitális másolatban kutatható. | |
| HU BFL XIII.56 | A Puky-Malatinszky-Szentannay család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 18. sz. (kb.)-20. sz. (kb.) | |
| Terjedelem: 0,64 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes főként telek- és birtokügyekre vonatkozó okmányokat és kivonatokat, családtörténeti feljegyzéseket, valamint terjedelmes magánlevelezést tartalmaz. Nagyobb irategységek: Puky Miklós egykori 1848/49-es Heves megyei, majd komáromi kormánybiztosra vonatkozó iratok és feljegyzések, emigrációs korszakából származó leveleinek, valamint naplójának betűhív gépelt másolata; a Puky család egyes tagjainak döntően a 19. század elejéről-közepéről származó levelezése; a bizáki Puky család nemzetségtörténete; özv. Malatinszky Györgynére, sz. Puky Amáliára vonatkozó iratok és feljegyzések; a család történetére vonatkozó feljegyzések; Szentannay Józsefnek és hitvesének, családjának Kerepes, Erdőtelek, Átány birtokügyekre vonatkozó iratai, ezzel kapcsolatos levelezés, okmányok; Szentannay Győző ingatlanügyekkel kapcsolatos iratai; vitéz dr. Szentannay (Szmetana) Győző szkv. m. kir. honvéd százados, majd szakközépiskolai tanár levelezése (20. sz. második fele), zsebnaptárai: 1939-1957 | |
| Hozzáférés és használat: Az eladó részéről külön kutatási korlátozás nincs. | |
| HU BFL XIII.57 | A Bronner-Weisz (Vári)-Neumann-Rosenberg család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1905-2008 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Tartalom: A fondban található iratanyag gerincét a családi levelezés alkotja, amely a Bronner, illetve házassági kapcsolat révén a Weisz (Vári) család életére vonatkozik, de számos korabeli irat (emlékkönyvek, védlevelek, igazolványok, telekkönyvi iratok stb.) is gazdagítja a fondot. A hivatalos iratok, jellegüknél fogva, egyszerű időrendben szerepelnek, míg a magánlevelezés többszintű rendezést igényelt. (Korábbi feljegyzés: Bronner Artúr kereskedő és felesége, sz. Kakuk Jolán iratai (személyi okmányok, alkalmaztatással, házingatlan-ügyekkel, üldöztetéssel kapcsolatos dokumentumok, feljegyzések); Leánya, Bronner Éva, Vári (Weisz) Hugóné iratai (személyi okmányok, üldöztetéssel kapcsolatos iratok és feljegyzések, képzésre és alkalmaztatásra vonatkozó iratok; családi programok szervezésére vonatkozó feljegyzések); Személyes feljegyzések, háztartási napló-bejegyzések, családtagok egymásközti kommunikációjának dokumentációja, kb. 1980-2000-es évek; Vári Judit és Péter levelezése, 1950-1960-as évek; Levelezési sorozatok (Weisz Hugó levelei apósághoz, Bronner Artúrhoz, menyasszonyához, Bronner Évához; Weisz Hugóné levelei fogságban lévő férjéhez) 1940-es évek; elegyes tartalmú családtörténeti feljegyzések; származási iratok és életrajzi feljegyzések.) Szervtörténet: Bronner Artúr divatáru-kereskedő, és felesége Kakuk Jolán, valamint lányuk, Éva, továbbá férje, Weisz (Vári) Hugó, illetve a II. világháború után született gyermekeik: Judit és Péter életén keresztül az iratanyag betekintést enged a Horthy-korszakban egyre nehezebb helyzetbe kerülő, majd a Kádár-korszak mindennapjaiban kibontakozó zsidó származású, budapesti polgári család életével, sorsával. A viszonylag békés, két világháború közötti időszaknak a zsidótörvények vetettek véget. Bronner Évának, bár kitűnő tanuló volt, származása miatt iskolát kellett váltania. Vőlegényét, későbbi férjét, Weisz (Vári) Hugót előbb katonának sorozták be, majd munkaszolgálatos lett, és hadifogságba került. Eközben Évát deportálták, és csak az események szerencsés fordulata miatt térhetett haza. Kettejük két nagyobb időszakra bontható, 1942 és 1947 közötti levelezése alkotja az iratanyag gerincét. A levelek elsősorban személyes jellegűek, hétköznapi dolgokkal kapcsolatosak, s a házastársi kötődést fejezik ki. 1945-ben Bronner Artúr rövid időre újra megnyitotta divatáru üzletét. Lánya, Éva, a háztartás vezetése mellett délutánonként itt dolgozott varrónőként, így már egy egzisztenciálisan egyensúlyba került Bronner-család fogadhatta azt a hadifogságból 1947-ben hazatérő Weisz (hamarosan, névváltoztatás miatt immár Vári) Hugót, aki még fogsága idejét is képes volt hasznosan eltölteni: kitanult egy textilipari szakmát. A Vári (s anyai ágon Bronner) család talpra állt. Vári Hugó és felesége, Éva az iratok tanúsága szerint folyamatosan továbbképezték magukat, s jól beilleszkedve egy hasznos és értelmes élet mellett tudtak dönteni. Felneveltek két gyermeket, Juditot és Pétert, akik ehhez a pozitív életfelfogáshoz igazítva sorsukat, szintén családot alapítottak. A család tagjai, ahogyan ez a levelezésből is jól látható, mindvégig szoros családi köteléket tartottak fenn egymással. Péter ugyan disszidált, de a kapcsolat így is megmaradt, bár az erre az időszakra vonatkozó hangkazettás levelezés anyaga nem került a levéltár őrizetébe, csupán a hangzó anyag írott vázlatai, valamint egy hiányos tartalomjegyzék. (Korábbi feljegyzés: az iratok egy erzsébetvárosi, Kanziczy utcai kereskedő, annak felesége és leánya, ill. gyermekei életének dokumentumegyüttese. Az anyag forrásérték szempontjából két legmeghatározóbb elemét egyrészt Bronner Artúr kiskereskedő és felesége, valamint leányuk, Bronner Éva alkalmaztatásával, s a zsidóüldözéssel kapcsolatos személyes okmányok, valamint az azzal kapcsolatos fejlegyzések alkotják. Másrészt a vejük, Weisz (Vári) Hugó és annak menyasszonya, majd felesége, Bronner Éva között folytatott – részint hadifogoly- – levelezés érdemel figyelmet, amely a világháború éveiben, a későbbi fővárosi gettó területén megélt zsidó kispolgári lét és a magánéleti viszonyok alakulásába enged betekintést. Jelentős sorozatot képez még Bronner Éva visszaemlékezése, ill. feljegyzése az üldöztetésekről, valamint az 1980-as évekből származó naplószerű feljegyzések a háztartás viteléről és a családdal kapcsolatos belső kommunikációról.) | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi jogszabályok alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.57.1 | Származással, rokoni kapcsolatokkal kapcsolatos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905-1949 | |
| HU BFL XIII.57.2 | Iskolai, szakmai képzések (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1927-1991 | |
| HU BFL XIII.57.3 | Igazolványok, védlevelek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1922-1993 | |
| HU BFL XIII.57.4 | Bronner Artúr üzletének arculati elemei (szórólap, logó, ruhacimke) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.57.5 | Magánlevelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-2008 | |
| HU BFL XIII.57.6 | Hivatalos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905-2006 | |
| HU BFL XIII.57.7 | Visszaemlékezések, személyes jegyzetek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906-2006 | |
| HU BFL XIII.57.8 | Iskolai értesítők és évkönyvek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1935-1941 | |
| HU BFL XIII.58 | Id. és ifj. Szekeres Kálmán és családja, valamint Szekeres Margit iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1739-2001 | |
| Terjedelem: 1,02 ifm | |
| Tartalom: A fond egyes családtagok iratait, közös családi iratokat, a Szekeres Margit Leánylíceum, utóbb Leánygimnáziumhoz kapcsolódó dokumentumokat, levelezést, fényképeket, illetve festett portrékat tartalmaz. A családtagok közül jelentősebb terjedelmű irat Szekeres Mátyáshoz, lányához, Szekeres Margithoz, fiához, id. Szekeres Kálmánhoz, id. Szekeres Kálmánné sz. Petheő Elzához és három gyerekükhöz, ifj. Szekeres Kálmánhoz, ifj. Szekeres Margithoz, valamint Szekeres Magdához kötődik. Kis terjedelmű irat kötődik Szekeres Mátyásné sz. Tichy Szidóniához, valamint Révey Józsefné sz. Petheő Máriához. A felmenőkhöz köthető, illetve konkrét családtaghoz nem kapcsolható iratok a közös családi iratok között található. Ez utóbbiak körébe kerültek besorolásra dr. Vetsey István budapesti ügyvédnek a családra vonatkozó és a jelek szerint a családhoz visszakerült iratai, amelyek a Wimmer-Petheő ág bérházkezelési és örökösödési ügyeit tartalmazzák. Az iratokban egymásba fonódnak a háztulajdonos br. Wimmer Józsefné sz. br. Aehrenthal Karolina házkezeléssel kapcsolatos ügyei – többek között a jogi képviseletével megbízott ügyvédhez írt levelei – az 1890-es évekből, a korábbi ügyvéd, dr. Wiser (Wieser) Gusztáv hagyatéki ügye, mint amiben br. Wimmer Józsefné a hagyatékban rekedt lakbérbevétel miatt volt érdekelt fél, az 1898-ban Bécsben elhalálozott br. Wimmer Ervin hagyatéki ügye, valamint magának az 1899-ben elhunyt br. Wimmer Józsefnénak a hagyatéki ügye, amiben Petheő Elza volt örökösként érdekelt. A fondon belül id. dr. Szekeres Kálmán személyéhez kapcsolódik a legterjedelmesebb anyag, amely elsősorban tanári és tudósi tevékenységének, valamint sokfelé irányuló egyesületi szerepléseinek dokumentumait fogja át. Iratai között maradtak fenn a Rozsnyói Öregdiákok Szövetségének iratai is, amely egyesületnek elnöki tisztét töltötte be. Külön tartalmi egységet képeznek az 1906. évi athéni olimpiához kapcsolódó iratok, amelyen kiküldöttként vett részt. Id. Szekeres Margit hátrahagyott iratai között fennmaradtak az általa alapított leányiskolára vonatkozó dokumentumok is. Míg ezek nagyobb része az Országos Pedagógiai Múzeumba került, kisebb része a család iratai között maradt, és így a levéltárba került be. A családtagok munkája és érdeklődése folytán jelentős terjedelmű műsorfüzet és meghívó található a fondban. A fennmaradt iratok között külön jelentőséggel bírnak az ifj. Szekeres Kálmán és ifj. Szekeres Margit hollandiai tartózkodására vonatkozó dokumentumok. 1923-ban az Országos Gyermekvédő Liga által szervezett akció keretében utaztak Hollandiába, ahol ekkor és az ezt követő években többször is hosszabban tartózkodtak. A hollandiai kapcsolat éveken át megmaradt, a családi iratok között részben a levelezésben (holland nyelvű levelek is), részben a fényképekben tükröződik. Szekeresék hollandiai kapcsolata az Elspeetben élő, várospolitikus Hopperus Buma család volt: Wiardus Willem Hopperus Buma (1865–1934.12.25.) és felesége, Petronella (Nellie) Johanna Alberta Diewerdina te Haar (1868–1933), fiuk, Wiete Hopperus Buma (1902–1961) és az ő első felesége, Christine (Kik) Kakebeeke (1902–1937), valamint az ő fiuk, Wiardus Willem (Wiete) Hopperus Buma (1926.Elspeet–2009), illetve gyerekeik. A levelezésen belül nem jellemzőek a terjedelmesebb, egy feladótól érkezett levélsorozatok. Ifj. dr. Szekeres Kálmán levelezése döntően szakmai témájú leveleket tartalmaz, míg a család többi tagjához írt levelek jelentős arányban magánlevelek. Szervtörténet: Id. dr. Szekeres Kálmán apja, Szekeres Mátyás adóhivatali tisztviselőként Szolnokon (1853–1856), Nagyváradon (1956–1868), Debrecenben (1868–1873), majd Temesváron teljesített szolgálatot. Részt vett az 1848–1849-es szabadságharcban, ahol maradandó sebesülést szerzett. Fennmaradt iratai politikai nézeteit is tükrözik. 1875-ben öngyilkosságot követett el temesvári lakhelyükön, feleségét és két kisgyerekét (Kálmánt és Margitot) hagyva hátra. Özvegyének sorsa a családi iratok alapján nem követhető nyomon. Id. dr. nagyszandai Szekeres Kálmán (Nagyvárad, 1859 – Budapest, 1940) (a nemesi címet ő szerezte) mennyiségtan- és természettan-tanár volt, 1881-ben doktorált matematikából. Rozsnyón, Szolnokon, majd Budapesten, a Markó utcai főreálban tanított. 1906-tól 1918-ig a Toldy Ferenc utcai állami reáliskola igazgatói posztját töltötte be. Nyugdíjazása után húga, Szekeres Margit magán leánygimnáziumában tanított. Id. Szekeres Kálmán húga, Szekeres Margit tanítónő 1921-ben magán leányiskolát alapított, líceumként, majd a piaci igényekhez alkalmazkodva gimnáziumi formában átalakítva azt. Az iskola alapítója 1940-ben bekövetkezett halálával megszűnt. Id. dr. Szekeres Kálmán felesége, Petheő Elza a temesvári postaigazgató, alsószatai Petheő János (1847–1925) lánya volt. Petheő János, a táblabíró Petheő János fia, 1884-től 1913-ig töltötte be a postaigazgatói, illetve -főigazgatói tisztet Temesváron. Az alsószatai Petheő család kastélya Ráckeresztúr mellett, Szentmiklóspusztán volt, több itt felvett családi csoportkép (fénykép) is fennmaradt az iratok között az 1860-as évekből. Id. dr. Szekeres Kálmán és Petheő Elza házasságából három gyerek született: Szekeres Magda, Szekeres Kálmán és Szekeres Margit. Szekeres Magda fiatalon, egyetemista korában elhunyt (1938–1939 körül). Ifj. Szekeres Kálmán jogot végzett és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott miniszteri titkárként. Az iratokból nem követhető pontosan nyomon, de pályája idővel módosult, és zenetanárként, illetve zenetudósként tevékenykedett utóbb. A harmadik gyerek, a tanári végzettségű, művészettörténetből doktorátust szerző Szekeres Margit az Országos Széchényi Könyvtárban, azon belül is a hírlaptárban dolgozott, mint könyvtáros 1939-től kezdve. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.58.1 | Szekeres Mátyás iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1837-1913 | |
| HU BFL XIII.58.2 | Szekeres Mátyásné sz. Tichy Szidónia iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1874-1913 | |
| HU BFL XIII.58.3 | Tichy Alajos iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1860-1861 | |
| Tartalom: 1860,1861 | |
| HU BFL XIII.58.4 | Id. dr. Szekeres Kálmán iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1866-1940 | |
| HU BFL XIII.58.5 | Id. Szekeres Margit iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1887-1937 | |
| HU BFL XIII.58.6 | Id. dr. Szekeres Kálmánné sz. Petheő Elza iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1823-1926 | |
| HU BFL XIII.58.7 | Ifj. dr. Szekeres Kálmán iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1983 | |
| HU BFL XIII.58.8 | Ifj. dr. Szekeres Margit iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1949 | |
| HU BFL XIII.58.9 | Szekeres Magda iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919-1934 | |
| HU BFL XIII.58.10 | Révey Józsefné sz. Petheő Mária iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1916 | |
| HU BFL XIII.58.11 | Családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1739-1998 | |
| HU BFL XIII.58.12 | Szekeres Margit Leánylíceum/Leánygimnázium iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-2001 | |
| HU BFL XIII.58.13 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1861-1985 | |
| HU BFL XIII.58.14 | Miniatűr és egyéb festett portrék (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz. | |
| Tartalom: 19. század | |
| HU BFL XIII.58.15 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| HU BFL XIII.58.15.1 | Nagyítások (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| HU BFL XIII.58.15.2 | Negatívok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.58.15.3 | Digitális fényképek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1945 (kb.) | |
| HU BFL XIII.58.15.3.1 | Negatívokról készült digitális képek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1945 (kb.) | |
| HU BFL XIII.59 | Oelschläger-Metzner családi iratok (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1890-2007 | |
| Terjedelem: 0,4 ifm | |
| Tartalom: Az Oelschläger család tagjaira vonatkozó iratanyag jelentősebb tételei: ifj. O. István csehszlovákiai, felvidéki, világháború alatti zsidómentő tevékenységével is kapcsolatos iratok, valamint személyes iratok és levelezés; felesége, sz. dr. Szilágyi Marianne orvosnő levelezése; anyósa, Szilágyi Jánosné, sz. Metzner Mária levelezése. Ifj. Oelschläger István és családja után nagy terjedelmű, részint családi, részint magáncélú, továbbá külföldi szakmai utakról készült filmnegatívok és fényképek, valamint 8 db nyolcmilliméteres hasonló tematikájú mozgófilm maradt fenn. A kassai város- és társadalomtörténet tekintetében képez értékes forrást egy 1990-ből származó gépirat, amely adattár-jelleggel rögzíti a város polgársága tagjainak életrajzi és személyes történeti adatait. A Metzner-iratok Metzner Mihály szombathelyi útmester (sz. 1866), valamint felesége személyes, szakmai-alkalmaztatási, ingatlan és vagyoni iratait; továbbá leányainak, Metzner Gizella városi hivatalnoknak, továbbá Metzner Rózsi magánhivatalnoknak a személyes, alkalmaztatási iratait, valamint magánlevelezését tartalmazzák. Szervtörténet: Az Oelschlägerek régi kassai eredetű mérnök dinasztia. Oelschläger Lajos (1896-1984) fia István (sz. 1912) gazdag helybeli gépgyáros volt, akinek fia, ifj. O. István (sz. Kassa, 1929) 1945 után költözött Budapestre, ahol gépészmérnöki diplomát szerzett, s a Ganz-gyár mérnöke, majd 1962 után a NIKEX nemzetközi vállalat ügyvivője lett. 1991-től a Ganz-Ansaldo kiviteli tanácsadója volt. Az iratok másik részét a szombathelyi eredetű Metzner család sorozata alkotja. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok szerint kutatható. | |
| HU BFL XIII.60 | Riedl-Füredi család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1883-1982 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| Tartalom: A fond Riedl Emil, felesége, Füredi Irén, valamint lányuk, dr. Riedl Katalin iratait tartalmazza. Az anyakönyvi kivonatoknak köszönhetően ugyan a leszármazás jól nyomon követhető, a család korábbi generációitól azonban nem maradtak fenn iratok, csak rendkívül töredékesen, illetve a felmenők a kis terjedelmű levelezésben jelennek meg. Míg a Riedl család néhány anyakönyvi kivonatot leszámítva homályban marad az iratokban, társadalmi közegükkel összefüggésben – Riedl Emil apja Morvaországból (Trübenz, ma Břevenec) vándorolt be, bányász fiaként született, ő maga szakmunkás, lakatos lett, és 1883-ban a Józsefvárosban kötött házasságot egy helyi születésű lánnyal –, addig a fennmaradt iratok révén a nyíregyházi izraelita Friedmann-/Füredi-ág dominálja a fondot. Az egyes családtagok után alapvetően iskoláztatási-képzési iratok és alkalmaztatással kapcsolatos iratok őrződtek meg. Dr. Riedl Katalin 1962–1963-ban lezajlott válóperének iratai a válófelek beadványainak fennmaradása folytán tartalmasak. A töredékes levelezésben főleg családtagok közötti levélváltások jelennek meg, döntően az I. világháború előtti és alatti évekből. Kiemelkednek közülük a Friedmann rokonság két lánytagja közötti néhány levél 1909–1911-ből, amely a nyíregyházi fiatal, eladósorba még nem lépett lányok mindennapi világába világítanak be az öltözködés és a szerelem világát érintően. Az iratok kis terjedelme mellett igen gazdag a család fényképgyűjteménye, elsősorban a 19. század végétől – 20. század elejétől az 1920-as évekig terjedő időszakból. A fotók gazdagon követik nyomon Füredi Irén felnövekedését, lánykorát és fiatalasszony éveit, férje és kislánya mellett, férje 1933-ban bekövetkezett haláláig. Emellett a fényképgyűjteményben jelenik meg a család Amerikába emigrált ága, az onnan hazaküldött felvételeknek köszönhetően (Füredi Sándor és Füredi Lajos hegedűművészek, valamint Fülöp László). Szervtörténet: A Riedl család morvaországi szakmunkás eredetű család, Riedl Emil apja Morvaországból (Trübenz, ma Břevenec) vándorolt be. Bányász fiaként született, lakatos lett, aki 1883-ban a Józsefvárosban kötött házasságot egy helyi születésű lánnyal. A Friedmann család nyíregyházi izraelita család volt, kocsmáros felmenőkkel. A következő nemzedék azonban már egy zenész dinasztiát alkotott: Friedmann Illés kocsmáros több fia is zenészként, hegedűművészként, illetve zenetanárként működött. Ezt az irányt vitte tovább Füredi Irén is az utánuk következő generációban. A Friedmann család egyik ága, Friedmann Sándor hegedűművész, zenetanár – Hubay Jenő tanítványa – és családja, valamint testvére, dr. Füredi Lajos kivándorolt az Egyesült Államokba. A kivándorlás az iratokban az Amerikából hazaküldött fényképeken kívül egy 1940-es kivándorlási szándék írott nyomaiban jelenik meg, amely terv azonban nem sikerült. Füredi Irén 1925 áprilisában Budapesten kötött házasságot a római katolikus Riedl Emil székesfővárosi mérnökkel. A házasságból egy lány született, dr. Riedl Katalin orvos, aki kisgyermekkorában vesztette el édesapját, 1933-ban. Leszármazás: Riedl-ág: Riedl János (Trübenz (Morvaország), 1850.10.12. – ?), lakatos + Tóth Katalin (Pest, Józsefváros, 1864.10.18. – ?) *Riedl Emil (Bp. 1884.03.05. – Bp. 1933.02.05.), építészmérnök, székesfővárosi főmérnök + Füredi (Friedmann) Irén (Debrecen, 1899.04.29. – Bp. 1974.03.07.), zenetanárnő **dr. Riedl Katalin (Bp. 1926.02.11. – ?), orvos, belgyógyász + dr. Fehér Béla (Óvári, 1924.03.10. – ?), jogtanácsos, jogügyi előadó Füredi-ág: Friedmann Éliás (Illés) (1833 k. – Nyíregyháza, 1891.07.13.), kocsmáros, vendéglős, földbirtokos + Friedmann Lisi (Erzsébet) (Tállya, 1839 k. – ?), kocsmáros lánya; vendéglős *Füredi (Friedmann) József (Nyíregyháza, 1868.05.02. – Debrecen, 1912.08.16.), zenetanár + Weisz Ilona (Nyírgebe, 1873.05.18. – Bp. 1940.07.19.) **Füredi (Friedmann) Margit **Füredi (Friedmann) László (Debrecen, 1897.05.13. – 1945.03.), magántisztviselő + Bárány Mária **Füredi (Friedmann) Irén (Debrecen, 1899.04.29. – Bp. 1974.03.07.), zenetanárnő + Riedl Emil *Friedmann Jakab, kereskedő **Friedmann Miklós **Friedmann Olga **Friedmann Erzsébet **Friedmann Gyula **Friedmann Irma *Friedmann Ármin (Tállya, 1861.11.06. – Bp. 1937.10.23.) + Littauer Franciska, miskolci terménykereskedő lánya *Füredi (Friedmann) Henrik (Nyíregyháza), zenetanár *dr. Füredi (Friedmann) Lajos (Nyíregyháza), zenetanár, hegedűművész (Egyesült Államok) *Füredi (Friedmann) Sándor (Nyíregyháza, 1875.03.28. – New York, 1956.10.05.), hegedűművész, zenetanár, zeneszerző + Weisz Olga (Szederkény, 1878.07.30. – 1910), gazdatiszt lánya **Stephen (István) Furedi (1905.05.30. – ?) **George Furedi (1907.08.18. – Bp. 1935.05.02.) **Colman (Kálmán) Furedi (1909.05.27. – Cardiff (Nagy-Britannia, 2001.11.19.) **Marianne Fried (1910.11.25. – ?) + Fried Imre + (2) Brüller Zelma, (1878.01.20. – ?) *Friedmann Johanna *Friedmann Móric *Füredi (Friedmann) Gizella *Friedmann Armand *Füredi (Friedmann) Sámuel | |
| Hozzáférés és használat: Az eladó részéről külön kutatási korlátozás nincs. | |
| HU BFL XIII.60.1 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900-1974 | |
| HU BFL XIII.60.2 | Füredi (Friedmann) József töredékes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1883-1936 Megjegyzés: 1883,1900,1907,1935-1936, é.n. | |
| HU BFL XIII.60.3 | Füredi Margit és Füredi Olga töredékes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906-1910 | |
| HU BFL XIII.60.4 | Riedl Emilné sz. Füredi Irén iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913-1950 | |
| HU BFL XIII.60.5 | Riedl Emil iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906-1940 | |
| HU BFL XIII.60.6 | Dr. Riedl Katalin iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-1982 | |
| HU BFL XIII.60.7 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1903-1978 | |
| HU BFL XIII.60.8 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.61 | Merényi-Münnich család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1911-2013 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes egy szepességi eredetű (Merény, Nálepkovo, Szepes vm., Iglói járás) mérnök, illetve reálértelmiségi család tagjainak döntően személyi okmányait (származási, állampolgársági, katonai dokumentumok, képzésre és alkalmaztatásra vonatkozó iratok, találmányok műszaki dokumentációja, számos kitüntetés) tartalmazza. A család legtöbb tagja Merényben született, majd a visszahonosítást követően Budapesten élt és hunyt el. Az iratok a család egyes tagjaira vonatkozóan kerültek rendezésre: Münnich Károly (1882-1929) pénzverdei műszaki tisztviselő és felesége, Schneider Elza (1883-1946); gyermekeik: Münnich Elza (1905-1916); dr. Münnich Károly (1908-1967) mérnök; Merényi (Münnich) Márta (1913-2007) tanítónő; Münnich János (1920-1945) textiltechnikus; dr. Merényi (Münnich) Miklós (1924-1998) közgazdász, mérlegképes könyvelő. Az irategyüttes forrásértékét a felvidéki, cipszer eredetű család tagjainak identitás-váltására vonatkozó, valamint a lakhelymódosulással és az állampolgársági ügyekkel összefüggő iratok, illetve adatok képezik. A fondon belül található levelezés és a fényképanyag kis terjedelmű, az előbbiek között több hadifogságból írt levél (a szovjet fogságban 1945-ben elhunyt Münnich János és dr. Münnich Károly által írt levelek) is olvasható. Az iratok tartalmaznak a család egy tagja által készített családfát is. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok szerint kutatható. | |
| HU BFL XIII.61.1 | Münnich Károly János iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1932 | |
| HU BFL XIII.61.2 | Münnich Károlyné sz. Schneider Elza iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1922-1945 | |
| HU BFL XIII.61.3 | Dr. Merényi (Münnich) Miklós iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1997 | |
| HU BFL XIII.61.4 | Münnich János iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-1997 | |
| HU BFL XIII.61.5 | Münnich Elza iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-1915 | |
| HU BFL XIII.61.6 | Dr. Münnich Károly iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1967 | |
| HU BFL XIII.61.7 | Merényi (Münnich) Márta (Szekeres Sándorné) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-2006 | |
| HU BFL XIII.61.8 | Schneider Irma iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1954 | |
| Tartalom: 1929,1932-1939,1943,1948,1954 | |
| HU BFL XIII.61.9 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1941-1990 | |
| HU BFL XIII.61.10 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-2013 | |
| HU BFL XIII.61.11 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.62 | Grünhut-Schlesinger család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-1950 (kb.) | |
| Terjedelem: 1,11 ifm | |
| HU BFL XIII.63 | A Pippig (Parlag, Pogány) és a Rőser-Végh-Révész család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1881-2010 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| Tartalom: A fond rendkívül gazdag leszármazással kapcsolatos iratokban – döntően a származás-igazolás keretében összegyűjtött anyakönyvi kivonatoknak köszönhetően, amelyeket még jelentős gyászjelentés-gyűjtemény, valamint családtörténeti adatgyűjtés egészít ki. E dokumentumok alapján jól nyomon követhető mind a Pippig, mind pedig a Rőser-Végh család mintegy öt generációs mobilitási pályája társadalmi és földrajzi értelemben is. Az iratok egy-egy családtaghoz köthető része meglehetősen töredékes, döntően okmányokat tartalmaz. Három személy esetében őrződött meg összetettebb irategyüttes: ifj. Pippig Vilmos, Végh István, valamint Révész József esetében. Végh István (1915–1986) iratai között külön egységet alkotnak a II. világháborús szovjet hadifogsággal kapcsolatos iratok: kisebb részben hivatalos iratok, döntő részben pedig a hadifogság időszakából családjával – feleségével és szüleivel – folytatott levelezés, amelyek mellett hazatért hadifogolytársaktól kapott tájékoztató levelek is találhatók. Révész József (1883–1949) könyvelő iratai között a zsidóüldözéssel, valamint a II. világháborút közvetlenül követő időszak munkahelyi eseményeivel (leépítés) kapcsolatos dokumentumok is találhatók, elsősorban állásával kapcsolatban (Shell Kőolaj Rt.). A fondban található fényképek döntően Végh István folyamőrségi szolgálatához kapcsolódnak az 1930-as évekből és az 1940-es évek elejéről. Az iratok között található Reismann Hermin és Hahn Nándor 1933-as eljegyzési albuma, amely ismeretlen módon kapcsolódik a fondot alkotó családokhoz. Szervtörténet: Pippig család: A budai evangélikus Pippig (magyarosítva Pogány, illetve Parlag) család több generáción keresztül kézműves-iparos-szakmunkás közegbe ágyazódott be. Az evangélikus Pippigek bécsi eredetűek voltak, a felmenők között takácsokkal, illetve nyomdászokkal. A bécsi takács apától még szintén Bécsben született Pippig Vilmos már a nyomdász szakmát tanulta ki, s Budára vándorolva 1874-ben itt vette feleségül a helyben született, de morvaországi ősökkel rendelkező Horák Jozefát. A morvaországi eredetű (Kojetín) római katolikus Horák család szintén Budára bevándorolt kézműves-iparos család volt, Horák Jozefa apja és nagyapja is a cipészmesterséget gyakorolta. Pippig Vilmos feleségével és gyermekeivel együtt 1905-ben szerzett magyar állampolgárságot. A család döntően országúti, vízivárosi, illetve felhévízi lakóhelyekhez kötődött (II. kerület). A családban a nyomdászmesterséget elsőként kitanuló Pippig Vilmos fia, id. Pippig Vilmos (Budapest, 1883.12.09. – ?) apja szakmáját folytatta. Mint betűöntő 1896 és 1902 között a Pallas Nyomdában tanult. 1902-től 1914-ig az Első Magyar Betűöntödében dolgozott, majd a világháborús katonai szolgálat után 1919-től 1922-ig az Athenaeum Nyomdában, 1922-től 1954 végéig, nyugdíjazásáig pedig a Globus Nyomdában. Az ő fia, ifj. Pippig Vilmos (Budapest, 1911.10.28. – ?) betűöntő tovább vitte a nyomdász-szakma családi hagyományát. A Toldy Ferenc Főreáliskolában érettségizett 1929-ben, majd 1931-ben betű- és tömöntő segédlevelet szerzett. Évtizedeken keresztül az Athenaeum Nyomdában dolgozott, onnan ment nyugdíjba 1971 végén. Rőser-Végh-Révész család: A Rőser, Végh és Révész családok házasság útján kerültek egymással rokonságba. Révész Mária 1940-ben Végh Istvánhoz ment feleségül, lányuk, Végh Katalin pedig Rőser Norberttel kötött házasságot 1970-ben. A fondban rajtuk kívül a családdal házasság útján rokonságba került Hegedűs István és Lukáts Béla tisztviselők töredékes iratai is megtalálhatók. Végh István (Gyulafehérvár, 1915.05.12. – 1986.12.06.) uradalmi ispán, majd mezőgazdasági mérnök 1934-ben érettségizett a kehidai mezőgazdasági szakiskolában. Uradalmi központokban töltött be állást, 1941-től 1948-ig a nagyszénás-szénásmajori gazdaságban termelési ellenőrként dolgozott. A II. világháború alatt 1944 júliusától teljesített katonai szolgálatot. 1944. november 29-én szovjet fogságba esett Bátaapátinál, ahonnan Temesvárra, majd onnan a romániai Focsaniban felállított gyűjtőtáborba vitték. Innen szállították tovább a Szovjetunióba, a nyikolajevi munkatáborba. A hadifogságból 1948 július 15-én tért haza. 1949-ben a Minőségi Vetőmagtermeltető Nemzeti Vállalathoz került, majd annak utódvállalatainál állt alkalmazásban. 1954-től levelező tagozaton végezte a debreceni Mezőgazdasági Akadémiát, ahol 1960-ban szerzett oklevelet, mint mezőgazdasági mérnök. 1940-ben vette feleségül Révész Máriát. Révész József könyvelő lánya, Révész Mária (Bonyhád, 1914.01.20. – 1991.04.22.) a polgári után kereskedelmi tanfolyamot végzett 1930-ban. A házaspár a házasságkötés után Nagyszénáson (Békés m.) élt, innen Végh István fogságának ideje alatt, 1946 októberének végén költözött fel Révész Mária szüleivel Budapestre a nehezedő helyi viszonyok miatt, a II. Gül Baba utca 4. szám alá, ahol ezt követően éltek. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.63.1 | LESZÁRMAZÁSSAL KAPCSOLATOS KÖZÖS CSALÁDI IRATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.63.1.1 | Anyakönyvi kivonatok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.63.1.2 | Gyászjelentések (családtagok, rokonok, ismerősök) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905-2010 | |
| Tartalom: 1905,1907,1928,1934,1950,1961,1969,1972-1973,1975-1976,1978-1981,1983-1986,1988-2010, é.n. | |
| HU BFL XIII.63.1.3 | Születési értesítők (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1972-1989 | |
| Tartalom: 1972,1989 | |
| HU BFL XIII.63.1.4 | Esküvői értesítők (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1947-2002 | |
| Tartalom: 1947,1950,1954,1957-1964,1967-1970,1972-1973,1975,1977-1978,1982-1984,1987-1988,1991,1993,1995,1997-1998,2002, é.n. | |
| HU BFL XIII.63.1.5 | Családtörténeti feljegyzések, adatgyűjtések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.63.2 | PIPPIG (POGÁNY, PARLAG) CSALÁD IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.63.2.1 | Id. Pippig Vilmos (1883-1976) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1896-1974 | |
| Tartalom: 1896,1950-1974 | |
| HU BFL XIII.63.2.2 | Ifj. Pippig Vilmos (1911-?) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.63.2.3 | Parlag József iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1956 | |
| HU BFL XIII.63.3 | RŐSER-VÉGH-RÉVÉSZ CSALÁD IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.63.3.1 | Dr. Rőser Ottó iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.63.3.2 | Rőser Norbert iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.63.3.3 | Végh István iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.63.3.4 | Végh Istvánné sz. Révész Mária iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1955 | |
| Tartalom: 1924,1927,1929-1930,1955 | |
| HU BFL XIII.63.3.5 | Révész (Roth) József iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.63.3.6 | Révész Józsefné sz. Tettl (Tetl) Katalin iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945-1954 | |
| Tartalom: 1945,1949-1950,1954 | |
| HU BFL XIII.63.3.7 | Lukáts Béla iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1947-1957 | |
| Tartalom: 1947,1957 | |
| HU BFL XIII.63.3.8 | Lukáts Béláné sz. Haidinger Etelka iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1953-1986 | |
| Tartalom: 1953,1965-1969,1974,1986, é.n. | |
| HU BFL XIII.63.3.9 | Hegedűs István iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.63.3.10 | Közös családi iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.63.4 | EGYÉB SZEMÉLYEK IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.63.5 | FÉNYKÉPEK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.64 | Gajáry és Lukács család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1880 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 5,4 ifm | |
| HU BFL XIII.65 | A Sallak, valamint a Csiszár - Perédi - Patasi családok iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1834-1999 (kb.) Megjegyzés: Szórvány: 1834, 1863 | |
| Terjedelem: 1,42 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes egyik meghatározó részét az egyes családtagokhoz köthető, valamint a közös családi iratok alkotják. Mind az egyes családtagokhoz köthető dokumentumok, mind a közös iratok mindenekelőtt a trianoni határváltozásokkal határon túlra került, de Magyarországra menekült tisztviselői családok pályájának nyomon követését teszik lehetővé, elsősorban iskoláztatási, alkalmaztatási, vagyoni és lakhatási iratokon keresztül. A gazdag iskoláztatási, képzési iratok, valamint az alkalmaztatással kapcsolatos iratok a 20. század egészére vonatkozóan teszik lehetővé az egyéni, illetve családi mobilitási pályák felrajzolását, ami lakóhelyi összefüggésben egy Budapest környéki, a fővárosból történő kiköltözés által évtizedeken át érintett családi házas övezet társadalmi jellegéről is ad egyfajta képet. Külön érdekességgel bírnak Sallak Róza fennmaradt datálatlan (vers)kéziratai és feljegyzései, amelyek az I. világháborút és a trianoni határváltozásokat megélő tanítónő-költőnő gondolat- és érzelemvilágát tükrözik. A fond másik domináns részét a levelezés képezi, melynek meghatározó jellegét a szűkebb családon belüli, valamint a határon túl maradt rokonsággal folytatott levélváltások adják. A Sallak családhoz köthető levelek száma elenyésző, a levelezés döntően a Csiszár-Perédi-Patasi családhoz kapcsolódik. Itt három jellegzetes kapcsolat jelenik meg: a Csehszlovákiában maradt felvidéki rokonoktól érkezett levelek a II. világháború utáni évektől (1947–1948) az 1990-es évek elejéig; a Romániában élő családtagoktól érkezett levelek az 1930-as évektől az 1980-as évekig; valamint a Kanadába kivándorolt Sallak család tagjaitól érkezett levelek (elsősorban Sallak Dórától) az 1940-es évek végétől az 1990-es évekig. Az egyrészt erdélyi (Csiszár család; Dés, Kolozsvár, Kackó), másrészt felvidéki (Patasi család; Bős, Rakovnik) rokonokkal fenntartott kapcsolat írott formáját alkotó levelek nemcsak a rokoni kapcsolatok évtizedeken keresztüli ápolását dokumentálják, hanem a határon túl maradt magyarok csehszlovákiai és romániai életéről is beszámolnak (többek között a kitelepítéstől való félelemről a II. világháború után), valamint a gondolkodásmód, értékrend egymással párhuzamos alakulását mutatják meg az egymástól elszakadt rokonságon belül. A levelezésen belüli legnagyobb egységet Csiszár Borbála levelei teszik ki. A hozzá írt levelek egyik nagy csoportját az erdélyi rokonoktól – többek között apjától, Csiszár Antaltól és annak új családjától – és ismerősöktől (Kackó, Dés, Kolozsvár) érkezett levelek alkotják, amelyek a 20. század második felében is jól mutatják a családi, rokoni kapcsolatok fenntartását a trianoni határváltozások után. Emellett nagyobb terjedelemben őrződtek meg a lánykori udvarlóitól kapott levelek, továbbá fontos egységet képez a Patasi Lajos betegeskedése alatt született házastársi levelezés Patasi Lajos és Csiszár Borbála között 1948–1949-ből. Az intenzív, mindkét fél leveleit magába foglaló levélváltás külön érdekességgel bír egy olyan, saját maguk által is reflektált házastársi viszony esetében, ahol a két fél eltérő társadalmi helyzettel és iskolázottsággal érkezett a házasságba. A Csiszár Borbála után fennmaradt levelezés másik meghatározó részét a II. világháború végén Bajorországba ment, majd onnan Kanadába kivándorolt Sallak-család tagjaitól – Sallak Endrétől és feleségétől, Cseresznyés Dórától – érkezett levelek alkotják 1947-től az 1990-es évekig. A levelezés jelzi az egyazon házban élő két család, a Sallak és a Csiszár-Patasi család között meglévő személyes kapcsolatot. Szervtörténet: A fondot alkotó családok rendhagyó módon nem rokoni, hanem lakóhelyi kapcsolatban álltak egymással: egyazon pestszentlőrinci családi ház lakóiként egy helyen maradtak fenn irataik. Ugyanakkor társadalmi sajátosságukat tekintve hasonló családokról van szó: erdélyi menekültként az 1920-as évek elején Budapestre érkező köztisztviselői családokról, ahol is a férfiak magasabb beosztású hivatalt töltöttek be, a nők pedig a tanítónői hivatást választották. Az I. világháború után Erdélyből Budapestre menekült középosztályi család, a Sallak család az 1920-as évek közepén költözött a pestszentlőrinci családi házba, amelyet Sallak Róza tanítónő vásárolt meg, s öccsével, valamint unokaöccsükkel – a kolozsvári református kollégium főgimnáziumában tanult, majd pedig székesfővárosi okleveles kertészként dolgozó Sallak Endrével (Kolozsvár, 1903 – ?) – lakott. A részben erdélyi, részben felvidéki, szintén a trianoni határváltozások miatt menekült Csiszár-Perédi-Patasi család 1946 őszén költözött be ugyanebbe a házba, azonban a két család közötti 1944-es levélváltások arra utalnak, hogy már korábban is személyes ismeretség kötötte össze őket. A pestlőrinci házat megvásárló Sallak Róza (Szamosújvár, 1866 – ?) tanítónői oklevelét a nagyenyedi református kollégiumban szerezte meg. 1905-ben állt először munkába elemi iskolai tanítónőként egy alsó-fehér vármegyei bányásziskolában. Egy év után innen Liptóhibbére, majd újabb egy év elteltével a Kolozs megyei Ajtonra helyezték át 1907 őszén. Itt töltötte be a tanítónői állást egészen 1920-ig, amikor Magyarországra menekült. Mint menekült, másfél évig nem rendelkezett állással, mely idő alatt magántanításból és fehérneművarrásból tartotta el magát. Ezt követően a Magyar Protestáns Nők Országos Szövetségénél állt alkalmazásba, továbbra is tanítónőként. Tanítónői munkája mellett szépirodalmi tevékenységgel is foglalkozott, versei erdélyi lapokban jelentek meg az I. világháború előtt. Élete további alakulását nem ismerjük. Sallak Róza öccse, dr. Sallak Imre (Szamosújvár, 1886 – ?) posta műszaki igazgató Sallak István fegyintézeti ellenőr fiaként született. A kolozsvári egyetemen szerzett diplomát, majd 1923-ban Szegeden lett az államtudományok doktora. 1913-tól állt a posta szolgálatában, előbb Budapesten, 1915-től Kolozsvárott, ahonnan 1919 januárjában a románok elbocsátották, a Tanácsköztársaság alatt azonban újból kinevezést nyert. 1921-től ismét Budapesten állt szolgálatban, ekkor már mint menekült alkalmazott. 1936-től ügyosztályvezetői beosztást töltött be, 1940-ben a személyzeti és fegyelemi ügyosztály vezetésével bízták meg, majd a hivatali ranglétrán 1943-ban a postaigazgatói tisztig jutott el. 1945-ben nem igazolták, állásától megfosztották, majd 1946 őszén a B-listázások keretében nyugdíjazták. A testvérpár, Sallak Róza és dr. Sallak Imre Budapestre menekülésük után hónapokig vagonlakók voltak, majd Lipót körúti lakásokban éltek, végül Sallak Róza az 1920-as évek közepén megvásárolta azt a pestszentlőrinci házat, amelyben életük végéig laktak. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.65.1 | Közös iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1954 | |
| HU BFL XIII.65.1.1 | Lakhatással kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1954 | |
| HU BFL XIII.65.2 | Sallak család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1863-1960 | |
| HU BFL XIII.65.2.1 | Közös családi iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1863-1960 | |
| HU BFL XIII.65.2.2 | Sallak Róza iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1877-1958 | |
| HU BFL XIII.65.2.3 | Dr. Sallak Imre iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1904-1957 | |
| HU BFL XIII.65.2.4 | Sallak Endre iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910-1933 | |
| HU BFL XIII.65.2.5 | Sallak Endréné sz. Cseresnyés (Cseresznyés) (Kirschenheuter, Kirschenheiter) Dóra (Dorottya) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1917-1926 | |
| HU BFL XIII.65.3 | Perédi (Prudovits) - Csiszár - Patasi család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1834-1994 | |
| HU BFL XIII.65.3.1 | Leszármazással kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908-1984 | |
| HU BFL XIII.65.3.2 | Perédi (Prudovits) Gyula iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-1965 | |
| HU BFL XIII.65.3.3 | Perédi (Prudovits) Gyuláné (előbb Csiszár Antalné) sz. Fejér Katalin iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1981 | |
| HU BFL XIII.65.3.4 | Perédi (Prudovits) Gyula és Perédi (Prudovits) Gyuláné sz. Fejér Katalin közös iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1940 | |
| HU BFL XIII.65.3.5 | Patasi Lajosné sz. Csiszár Borbála iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1994 | |
| HU BFL XIII.65.3.6 | Patasi Lajos iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1923-1992 | |
| HU BFL XIII.65.3.7 | Patasi László és Patasi Katalin szórványiratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1958-1994 | |
| Tartalom: 1958-1968,1971,1994, é.n. | |
| HU BFL XIII.65.3.8 | A Patasi család közös iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1834-1991 | |
| HU BFL XIII.65.4 | Tárgyi emlékek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.65.5 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1904-1999 (kb.) | |
| HU BFL XIII.65.5.1 | Dr. Sallak Imréhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906-1944 | |
| HU BFL XIII.65.5.2 | Sallak Lillához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1904 | |
| HU BFL XIII.65.5.3 | Patasi Lajosné sz. Csiszár Borbálához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1984 | |
| HU BFL XIII.65.5.4 | Perédi Gyuláné sz. Fejér Katalinhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960-1978 | |
| HU BFL XIII.65.5.5 | Perédi Gyulához és Perédi Gyuláné sz. Fejér Katalinhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1943 | |
| HU BFL XIII.65.5.6 | Perédi Gyuláné sz. Fejér Katalinhoz és Patasi Lajosné sz. Csiszár Borbálához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1935-1982 | |
| HU BFL XIII.65.5.7 | A Perédi család részére írt levelek (Perédi Gyulához, Perédi Gyuláné sz. Fejér Katalinhoz és Csiszár Borbálához) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1933-1936 | |
| HU BFL XIII.65.5.8 | Patasi Lajoshoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1946-1989 | |
| HU BFL XIII.65.5.9 | Patasi Lajoshoz és Patasi Lajosné sz. Csiszár Borbálához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1963-1985 | |
| HU BFL XIII.65.5.10 | Patasi Katalinhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1962-1974 | |
| HU BFL XIII.65.5.11 | Patasi Lászlóhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1965 | |
| HU BFL XIII.65.5.12 | Patasi Katalinhoz és Patasi Lászlóhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1964 | |
| HU BFL XIII.65.5.13 | Patasi családhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1947-1990 | |
| HU BFL XIII.65.5.14 | Perédi Gyuláné sz. Fejér Katalinhoz és a Patasi családhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944-1992 | |
| HU BFL XIII.65.5.15 | A Patasi-Perédi családhoz írt képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1948-1999 (kb.) | |
| Tartalom: 1948, 1960-as - 1990-es évek | |
| HU BFL XIII.65.6 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| HU BFL XIII.66 | Sasvári (Schopp) József és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1870 (kb.)-2015 | |
| Terjedelem: 1,05 ifm | |
| Tartalom: Az önreflexív dokumentumokat nem, levelezést is csak kis arányban tartalmazó irategyüttesben az iratok nagyobb részt személyi okmányok (igazolványok, anyakönyvi kivonatok, iskolai bizonyítványok, katonai szolgálattal kapcsolatos iratok, munkakönyvek, lakbérkönyvek, alkalmaztatással kapcsolatos iratok) és hivatalos ügyek dokumentumai (önéletrajzok, hagyatéki ügyek, válási iratok, ingatlanügyek, nyugdíjügyek), valamint háztartással kapcsolatos iratok. Az átlagos iratokon belül kiemelendők Sasvári (Schopp) József 1949 és 1964 között saját fizetéséről naplószerűen, havi bontásban vezetett kimutatásai, feljegyzései, valamint 2008-tól éveken át vezetett kiadási naplója. Ugyancsak kiemelt jelentőséggel bírnak a Sasvári (Schopp) József műegyetemi hallgató 1944. decembere és 1945 októbere közötti németországi kitelepítettségéhez kapcsolódó dokumentumok: egy egykori műegyetemista, Holdampf Róbert visszaemlékezése Egy civil zászlóalj viszontagságai címmel (1987), korabeli dokumentumok fénymásolataival; valamint Sasvári József néhány, 1944. decembere és 1945. októbere között a Vöröskereszt útján a szüleihez írt levele, melyben németországi életéről számol be. A fondon belül kisebb részt képeznek a fennmaradt levelek és képeslapok, mind Sasvári József, mind felesége, Fodor Ilona ágán, de döntően Sasvári (Schopp) Józsefhez címezve az 1950–1960-as évektől kezdődően. Külön egységet képeznek a Sasvári Józsefhez házassági hirdetésére érkező válaszlevelek 1975-ből, közöttük leendő második felesége által írt levelek, melyek kapcsolatuk kibontakozását kísérik. Szintén Sasvári Józsefhez kötődik a kelet- és nyugat-berlini, illetve az NDK más településein (például Lipcsében) lakó ismerősökkel folytatott levelezés az 1950-es évek vége és az 1970-es évek eleje között. A levelezésben tükröződő külföldi kapcsolatrendszerét Angliából és Kaliforniából érkezett levelek egészítik ki. Levelezésének sajátos jellemzőjeként több esetben megtalálhatók az általa írt válaszlevél-vázlatok is. A levelezésen belül további kiemelt értéket képviselnek Sasvári József apja, Schopp Imre leendő feleségéhez, Bődi Erzsébethez írt udvarló levelei az 1920-as évek elejéről. Az irategyüttes nagy értéke a jelentős mennyiségű fénykép – közöttük három fényképalbum, valamint nagyobb számú negatív kép is – az 1870-es évektől a 2000-es évekig. A fényképek mind a Sasvári (Schopp)-ágon, mind pedig Sasvári Józsefné sz. Fodor Ilona ágán végigkísérik több generáció tagjainak életét. A 19. századi fényképek száma kisebb, legjelentősebb a két világháború közötti, valamint az 1960–1970-es évekbeli anyag. A fényképek nagyobb része feliratozva, datálva van. Szervtörténet: Sasvári (Schopp) Imre (Budapest, 1883 – Budapest, 1964.09.19.) posta és távírdai műszaki főellenőr apja kovács, anyja mosónő volt. 1900-ban szerzett műszerész segédlevelet, 1906-ig mint műszerészsegéd állt alkalmazásban gyárakban. 1906-ban a posta szolgálatába lépett műszerészként, s 1946-ig, nyugdíjazásáig itt is dolgozott műszaki főellenőrként. Nyugdíjazása után a Ganznál dolgozott tovább műszerészsegédként 1948-ig. 1923-ban feleségül vette a kispesti Bődi Erzsébetet (1894. k. – Budapest, 1981.10.03.), aki szintén a postánál dolgozott órabéres munkásnőként (tekercselőnőként). A házaspár, majd férje halála után özvegy Sasvári Imréné az 1920-as évektől kezdve évtizedeken keresztül a IX. Gyáli út 21. szám alatt lakott. Fiuk, Sasvári (Schopp) József (Budapest, 1924.02.07. – Budapest, 2015) 1942-ben a budapesti bencés gimnáziumban érettségizett, majd a Műegyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett 1949-ben. Műegyetemistaként azok közé tartozott, akiket a németek 1944 decemberében Németországba telepítettek tanulmányaik folytatása végett. Sasvári József 1944. december 8-án indult Németországba. 1944. december 22. és 1945. február 16. között Drezdában tartózkodott, átélve a város bombázását. A bombázás után elmenekültek a városból, és a bajorországi Dingolfing körüli falvakban szóródtak szét. Ő maga előbb Niederviehbachba, majd Gottfriedingerschwaigéba került, ahol a falu vendéglőjének padlásán berendezett táborban élt. Németországból 1945 októberében tért haza, ezt követően fejezte be az egyetemet. 1949-től az Állami Ipari Tervező Irodánál (utóbb Kohóipari Tervező Iroda) dolgozott, mint tervező mérnök. 1951-ben az Építőipari Minisztérium alá, az Építőipari Gépesítő Tröszthöz tartozó Építőgép és Gépesítést Tervező Vállalathoz került, ahol 1966-ig dolgozott tervező mérnökként, majd azt követően irodavezetőként, továbbra is az Építőipari Gépesítő Vállalatnál. 1962-ben vette feleségül Zitás Zsófia (sz. Pécs, 1935.12.20.) gyógypedagógusnőt, akitől 1965-ben elvált. Második felesége Fodor Ilona (Martonyi, 1933.11.2.. – ?) könyvelő (korábban Oroszi Istvánné). Fodor Ilona Sasvári Józseffel kötött házassága előtt Dunaújvárosban élt. Apja, Fodor István 1945 végén a Szovjetunióban halt meg. Anyja, Szontágh Mária (Perkupa, 1914.09.12. – 1994.07.) másodszor is férjhez ment. Nevelőapja Fenyvesi (Fecske) István (Perkupa, 1906.12.02. – ?) 1948-tól kezdve nyugdíjazásáig a MÁV-nál dolgozott kőművesként, ellenőri beosztásban. 1963-ban nevét Fecskéről Fenyvesire változtatta. Leszármazás: Sasvári (Schopp) Imre (Budapest, 1883 – Budapest, 1964.09.19.) + Bődi Erzsébet (1894. k. – Budapest, 1981.10.03.) *Sasvári (Schopp) József (Budapest, 1924.02.07. – Budapest, 2015) + 1. Zitás Zsófia (Pécs, 1935.12.20. – ?) **Sasvári Erzsébet + 2. Fodor Ilona (előbb Oroszi Istvánné) (Martonyi, 1933.11.2.. – ?) Szontágh Mária (Perkupa, 1914.09.12. – 1994.07.) + 1. Fodor István (? – Szovjetunió, 1945.12.) *Fodor Ilona (Martonyi, 1933.11.2.. – ?) + 1. Oroszi István + 2. Sasvári (Schopp) József (Budapest, 1924.02.07. – Budapest, 2015) *Fodor István + 2. Fenyvesi (Fecske) István (Perkupa, 1906.12.02. – ?) | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény, illetve a levéltári kutatási szabályzat alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.66.1 | Sasvári (Schopp) Imre iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894-1960 | |
| HU BFL XIII.66.2 | Sasvári (Schopp) Imréné sz. Bődi Erzsébet iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913-1996 | |
| HU BFL XIII.66.3 | Sasvári (Schopp) József iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-2015 | |
| HU BFL XIII.66.4 | Sasvári Józsefné (előbb Orosz Istvánné) sz. Fodor Ilona iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960-1998 | |
| HU BFL XIII.66.5 | Fenyvesi (Fecske) István iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1988 | |
| HU BFL XIII.66.6 | Fenyvesi Istvánné (előbb Fodor Istvánné) sz. Szontágh Mária iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936-1988 | |
| HU BFL XIII.66.7 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895-2012 | |
| HU BFL XIII.66.8 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-2003 | |
| HU BFL XIII.66.8.1 | Sasvári (Schopp) család (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-2003 | |
| HU BFL XIII.66.8.2 | Sasvári Józsefné (előbb Oroszi Istvánné) sz. Fodor Ilona családja (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1961-1992 | |
| HU BFL XIII.66.8.3 | Egyéb személyek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944 | |
| HU BFL XIII.66.9 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| HU BFL XIII.66.9.1 | Fényképalbumok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.66.9.2 | Fényképek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| HU BFL XIII.66.9.3 | Negatívok, diák (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.66.10 | Tárgyi emlékek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.67 | A Grónai (Grosz) család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-2011 | |
| Terjedelem: 0,52 ifm | |
| Tartalom: A fondot az egyes családtagokhoz köthető személyi okmányok és egyéb hivatalos iratok mellett a 20. század második feléből való terjedelmes képeslap-gyűjtemény, valamint az 1860-as évektől 2011-ig terjedő családi fényképhagyaték dominálja. A családtagok személyi iratai mellett a fondban a család történetére vonatkozóan több családfa, valamint egy, a nemesi Mutschenbacher-ágra vonatkozó családtörténeti írás (a 2015-ben Amerikában elhunyt Mutschenbacher István datálatlan munkája) is található. Az iratanyagban a levelezés elenyésző, ugyanakkor nagy mennyiségű képeslap maradt fenn a 20. sz. második feléből és a 21. század elejéről, a világ különböző tájairól, döntően ifj. Grónai Alfonznak címezve. A képeslap-gyűjtemény kiterjedtségénél fogva kapcsolati háló felrajzolására alkalmas, mégpedig elsősorban ifj. Grónai Alfonz úszószövetségi tevékenységéhez köthetően. A kis számú levél között külön értéket képviselnek Weiss Sándor által anyjához, ifj. Grónai Alfonzné sz. Bina Rózához 1944 májusában írt, a zsidóüldözéshez kapcsolódó levelek, valamint az orosz fogságba esett id. Grónai Alfonz által a családjához írt, a foglyokat szállító a vonatból kidobott levelek 1945-ből. A fond rendkívül gazdag, értékes részét képezi a családi fényképgyűjtemény, az 1870-es évektől 2011-ig. A fényképek egy része ifj. Grónai Alfonz által kialakított albumszerű elrendezésben található, azonosító feliratokkal ellátva, több esetben dokumentum-mellékletekkel együtt. Az albumba nem rendezett fényképek legnagyobb része szintén azonosított fénykép. A fényképek egyrészt a rokonság különböző ágait fogják át, részben pedig egy-egy családtag életpályáját dokumentálják. Szervtörténet: A fond egy több ágon német eredetű, Csehországból vándorlás útján Pestre érkező és cseh, illetve felvidéki házassági kapcsolatokat kialakító család irathagyatéka. A család egymást követő generációiban a német és cseh felmenők parasztok voltak, a pesti bevándorláskor, illetve azt követően a család már döntően kispolgári, szakmunkás jellegűvé vált, majd pedig a 20. században, a későbbiek során a családtagok tisztviselői pályákon mozogtak. A római katolikus Grónai (Grosz) család Szilézia osztrák területre eső részéből, Hennersdorfból (ma Jindřichov ve Slezsku, Csehország) származik. A hennersdorfi születésű Grosz Ferenc apja helybeli kereskedő volt, ő maga kőművessegéd lett. 1868-ban fejezte be katonai szolgálatát, 1870-ben pedig már biztosan Pesten élt, itt házasodott össze 1870-ben a ferencvárosi születésű Dittrich Herminával, a csehországi származású Dittrich József (sz. Markersdorf, 1821) varga lányával. Bár Grosz Ferenc 1870-ben textiláruval kereskedő házalóként tűnt fel, e tevékenysége átmeneti lehetett, mert utóbb szakmájában dolgozott, kőművesként. Feleségével, Dittrich Herminával kispesti lakosok voltak, majd az Erzsébetvárosban, a Vörösmarty u. 16. szám alatt laktak. Halála után özvegye házmesterként élt a VII. Vörösmarty u. 16. szám alatt. Grosz Ferenc élete végéig osztrák állampolgár maradt. Grosz Ferenc feleségének, Dittrich Herminának a családja a német-cseh-lengyel határ közeléből, Markersdorfból származott. Hermina apja, Dittrich József cipész 1840. júliusában hagyta el Markersdorfot, s Beckóba ment. 1842 decemberében ezt a települést is elhagyta, s 1843. márciusában már Selmecbányán dolgozott. Pestre 1846-ban jött, s már itt, a Terézvárosban vette feleségül a felvidéki, Trencsén vármegyei származású, s Pestre 1844 körül érkező Valach Veronikát 1850. októberében. Dittrich József egy időben vargaként, majd később vasúti vonatvezetőként dolgozott. A Ferencvárosban élő házaspárnak hat gyereke született. Valach Veronika ferencvárosi lakosként hunyt el 1885-ben. A Grosz Ferenc kőművessegéd és Dittrich Hermina házasságából született hat gyerek közül a fiúk szakmunkásnak tanultak – Grosz Ferenc órássegéd lett, Imre puskaműves segéd, Alfonz pedig műszerész segéd –, a három lány mindegyike pedig szabósegédhez ment feleségül. Ily módon a család kispolgári egzisztenciát alakított ki magának a fővárosban. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény, illetve a levéltári kutatási szabályzat alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.67.1 | Grosz Ferenc (1837-1902) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1868-1905 | |
| Tartalom: 1868,1870,1888,1902-1903,1905 | |
| HU BFL XIII.67.2 | Grosz Imre iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905-1912 | |
| HU BFL XIII.67.3 | Kiss Györgyné sz. Grosz Julianna (Adél) iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945 | |
| HU BFL XIII.67.4 | Id. Grónai (Grosz) Alfonz iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1873-1945 | |
| HU BFL XIII.67.5 | Id. Grónai Alfonzné (előbb Weisz Gyuláné) sz. Bina Róza iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909-1942 | |
| HU BFL XIII.67.6 | Ifj. Grónai Alfonz iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1979-2011 | |
| HU BFL XIII.67.7 | Esz család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-1942 | |
| Tartalom: 1921,1925,1930,1936,1942 | |
| HU BFL XIII.67.8 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-2011 | |
| HU BFL XIII.67.9 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919-2010 | |
| HU BFL XIII.67.9.1 | Levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919-2010 | |
| HU BFL XIII.67.9.2 | Ifj. Grónai Alfonzhoz, ifj. Grónai Alfonzné sz. Esz Ilonához, valamint id. Grónai Alfonzhoz és id. Grónai Alfonzné sz. Bina Rózához írt képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1949-2010 (kb.) | |
| Tartalom: 1949 - 2000-es évek | |
| HU BFL XIII.67.9.3 | Esz Ferenchez és családjához írt képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950-1984 | |
| Tartalom: 1950-1960-as évek, 1984; é.n. | |
| HU BFL XIII.67.9.4 | A Mutschenbacher család tagjaihoz írt képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950 (kb.)-1989 (kb.) | |
| Tartalom: 1950-es évek - 1980-as évek | |
| HU BFL XIII.67.9.5 | Egyéb személyekhez írt képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1971-1984 | |
| Tartalom: 1971,1984 | |
| HU BFL XIII.67.10 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-2011 | |
| Tartalom: 1860-as évek - 2011 | |
| HU BFL XIII.67.10.1 | Fényképalbumok (I-III. album) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-2010 | |
| HU BFL XIII.67.10.2 | Grónai (Grosz) család (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-2011 | |
| HU BFL XIII.67.10.3 | Esz család (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-2011 | |
| HU BFL XIII.67.10.4 | Mutschenbacher-ág (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-2011 | |
| HU BFL XIII.67.10.5 | Nem azonosított fényképek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-2011 | |
| HU BFL XIII.67.10.6 | Fotónegatívok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIII.68 | Osskó család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1820-2016 | |
| Terjedelem: 1,23 ifm | |
| Tartalom: A fondot két nagyobb egység alkotja: Osskó Károly vezérőrnagy és felesége, a horvát származású Jelka Sedmak (szül. Kolmanič) iratai, valamint Osskó Károly testvére, Osskó Alfréd és családja (felesége, sz. Kiss Magda és gyermekeik, Osskó Péter és Osskó Judit) iratai. E két nagy egységen kívül kisebb arányban Osskó Alfréd feleségén, Kiss Magdolnán keresztül az Osskó családhoz kapcsolódó Kiss család egy-egy felmenő, illetve lemenő tagjához, valamint az Osskó-Kiss rokonsághoz, mint egészhez kapcsolódó iratokat tartalmaz. Az iratok között kiemelt jelentőségűek marosi Kiss József református lelkész 1848-ra vonatkozó visszaemlékezései, illetve levele. Önmagukban is értékes egységet képeznek Osskó Károly és felesége háztartási iratai, melyek több évtizeden keresztül engedik meg egy katonatiszti háztartás működésének, illetve életmódjának vizsgálatát az I. világháborút megelőző évektől 1945–1946-ig. Ezt egészítik ki a rendszeres külföldi, elsősorban san remói és monte carlói utazásaikhoz kapcsolódó dokumentumok az 1900-as évektől az 1940-es évek elejéig. Ugyancsak kiemelt jelentőséggel bírnak Osskó Károly háborús bűntett miatti büntetőügyével kapcsolatos iratok 1945–1946-ból, mindenekelőtt a börtönben írt feljegyzései, illetve feleségével ezen időszakban is folytatott levelezése. Osskó Judit közérdekű leveleinek, panaszainak gyűjteménye az 1980-as évek második felétől a 2000-es évek közepéig az egymást követő politikai rendszerekben mutatják meg a véleményt nyilvánító állampolgárt, és annak a közzel szemben támasztott elképzeléseit, elvárásait. Ezt egészítik ki Osskó Judit és férje, Kiss József – egy ideig társasházi közösképviselő – lakhelyével, egy XI. ker. Ménesi úti társasházzal kapcsolatos iratok az 1980-as évek végétől a 2000-es évek első feléig: társasházi viták, illetve a szomszédos lakóház átépítésével kapcsolatos konfliktus a 2000-es évek első felében. Kiss József iratain belül külön érdekességgel bír a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban 1954-ben érettségizett osztályának, a „Berzsenyi fiúk”-nak 2000-es évekbeli (2004 és 2012 között dokumentált) önszerveződő kapcsolattartása és annak dokumentálása: levelezés formájában híradás életük alakulásáról, önéletrajzok gyűjteménye, találkozók szervezése, a „Berzsenyi Fiúk Hírlevél” évenkénti összeállítása. A szerveződés jelentőségét emeli, hogy az egykori gimnáziumi osztály tagjainak fele emigrált. A közös emlékezés keretei között megírt önéletrajzaik, e-mailes levelezés formájában történt beszámolóik életpályájuk alakulását teszik nyomon követhetővé. A fondon belüli terjedelmes családi levelezés 1848-tól a 2010-es évekig terjedő időszakot fogja át. A levelezésen belül nagyobb, intenzív levelezőkapcsolatra mutató egységet tesznek ki olyan közeli – egyrészt házastársi, másrészt szülő-gyermek – kapcsolaton alapuló levélváltások a két háború közötti, majd az 1945 utáni évtizedekből, mint Osskó Károly és felesége, Jelka Kolmanič fennmaradt levelezése; Osskó Alfrédné sz. Kiss Magda és szülei közötti levelezés; Osskó Alfréd, felesége, sz. Kiss Magda, valamint gyermekeik közötti levelezés. Szervtörténet: A fond egy katonatiszti, illetve (vezető) köztisztviselői, a 20. század második felében több ágon is deklasszálódott középosztályi család irathagyatékát tartalmazza. A család egészének, illetve egyes tagjainak sorsát hosszú évtizedeken keresztül meghatározták a II. világháborúval kezdődő politikai események. A katonai szolgálatot 1905-ben kezdő és 1941 júliusában nyugdíjazott Osskó Károly (Szombathely, 1887 – 1968) vezérőrnagy ellen háborús bűntett miatt indult eljárás 1945-ben. A Budapesti Népbíróság 1946-ban tíz év börtönre és polgári jogainak tíz évi felfüggesztésére, valamint nyugdíjmegvonásra, másodfokon pedig a Népbíróságok Országos Tanácsa két évi börtönre és rendfokozatától való megfosztásra ítélte. Ezt követően éjjeli őrként, majd lottóárusként keresett megélhetést. Öccse, Osskó Alfréd (Zamárdi, 1904 – Budapest, 1972) őrnagy 1944-ben családjával együtt Sopronból nyugatra távozott, s Németországból 1946 tavaszán tértek haza. Hazatérésük után egy ideig a Kiss család fonyódi nyaralójában éltek. Osskó Alfréd ellen ugyan a háború utáni megtorlás részeként nem indult büntetőeljárás, életpályája azonban a háborút követően kettétört. Családja és ő különváltan éltek, Osskó Alfréd deklasszálódott, és ajándéktárgyakat készítő kisiparosként keresett megélhetést Badacsonyban, miközben felesége, Kiss Magda 1932-ben szerzett képesítésének megfelelően már 1946 óta tanítónőként dolgozott, s 1947 októberétől a XI. ker. Dávid Ferenc utcában lakott. Osskó Alfréd ellen a háború utáni évtizedek során büntetőeljárások is folytak, illetve feltehetően politikai megfigyelés alatt állt. Osskó Alfrédné sz. Kiss Magdának (Kaposvár, 1912 – Budapest, 2003) a családja szintén átélte a deklasszálódást. Testvérét, a Belügyminisztériumban tisztviselőként – az állampolgársági osztályon titkárságvezetőként – dolgozó dr. Kiss Miklóst (Kaposvár, 1907 – Budapest, 1994) 1951 nyarán kitelepítették Dévaványára, édesapjától, Kiss Kálmán (Somogyendréd, 1877 – Fonyód, 1954) egykori somogyi árvaszéki elnöktől pedig 1952. márciusától megvonták a nyugdíját. A felvidéki származású, házasság útján egy német bárói családdal rokonságba lépő Osskó és a Somogy megyei kötődésű, házasság révén a nagykunsági földbirtokos-kereskedő Polgár családhoz kapcsolódó marosi Kiss család Osskó Alfréd őrnagy és a somogyi árvaszéki elnök lánya, Kiss Magda 1937-ben kötött házasságával fonódott össze. Házasságukból két gyermek született: a fondban csak töredékes iratok révén megjelenő Osskó Péter (Sopron, 1942), valamint a jelentősebb személyi irategyüttest átadó Osskó Judit (Kassa, 1939). | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.68.1 | Marosi Kiss József református lelkész iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1820-1883 | |
| HU BFL XIII.68.2 | Kiss Kálmán iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1888-1952 | |
| HU BFL XIII.68.3 | Kiss Miklós iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931 | |
| HU BFL XIII.68.4 | Osskó Károly iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1904-1966 | |
| HU BFL XIII.68.5 | Osskó Károlyné sz. Kolmanic Jelka iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894-1947 | |
| HU BFL XIII.68.6 | Osskó Károly és Osskó Károlyné sz. Kolmanic Jelka közös iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1907-1946 | |
| HU BFL XIII.68.7 | Osskó Alfréd iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1922-1971 | |
| Tartalom: 1922,1939,1943,1951,1964,1971 | |
| HU BFL XIII.68.8 | Osskó Alfrédné sz. Kiss Magda iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1997 | |
| HU BFL XIII.68.9 | Osskó Alfréd és Osskó Alfrédné sz. Kiss Magda közös iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1937-1947 | |
| HU BFL XIII.68.10 | Osskó Judit iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940-2014 | |
| HU BFL XIII.68.11 | Kiss József iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-2016 | |
| HU BFL XIII.68.12 | Osskó Péter iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1970 | |
| Tartalom: 1970, é.n. | |
| HU BFL XIII.68.13 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1841-2015 | |
| HU BFL XIII.68.14 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1848-2015 | |
| HU BFL XIII.68.14.1 | Osskó Péterné sz. br. Francken Franciskához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1936 | |
| HU BFL XIII.68.14.2 | Osskó Károlyhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909-1948 | |
| HU BFL XIII.68.14.3 | Osskó Károlyné sz. Kolmanic Jelkához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1947 | |
| HU BFL XIII.68.14.4 | Osskó Károlyhoz és Osskó Károlyné sz. Kolmanic Jelkához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1937-1941 | |
| HU BFL XIII.68.14.5 | Osskó Alfrédhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944-1971 | |
| HU BFL XIII.68.14.6 | Kiss Péterhez írt levél (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1848 | |
| HU BFL XIII.68.14.7 | Kiss Kálmánhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-1943 | |
| HU BFL XIII.68.14.8 | Kiss Kálmánné sz. Polgár Erzsébethez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906-1963 | |
| HU BFL XIII.68.14.9 | Kiss Kálmánhoz és Kiss Kálmánné sz. Polgár Erzsébethez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908-1957 | |
| HU BFL XIII.68.14.10 | Kiss Kálmánné sz. Polgár Erzsébethez és Osskó Alfrédhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1959 | |
| HU BFL XIII.68.14.11 | Kiss Kálmánhoz, Kiss Kálmánné sz. Polgár Erzsébethez és Osskó Alfrédhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1951 | |
| HU BFL XIII.68.14.12 | Polgár Ilonához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908 | |
| HU BFL XIII.68.14.13 | Kiss Miklóshoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-1953 | |
| HU BFL XIII.68.14.14 | Osskó Alfrédné sz. Kiss Magdához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1927-1972 | |
| HU BFL XIII.68.14.15 | Kiss Miklóshoz és Kiss Magdához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-1963 | |
| HU BFL XIII.68.14.16 | Osskó Alfrédhoz és Osskó Alfrédné sz. Kiss Magdához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1969 | |
| HU BFL XIII.68.14.17 | Osskó Alfrédné sz. Kiss Magdához, Osskó Alfrédhoz, Osskó Judithoz és Osskó Péterhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1964 | |
| HU BFL XIII.68.14.18 | Osskó Alfrédné sz. Kiss Magdához, Osskó Judithoz és Osskó Péterhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1952-1961 | |
| HU BFL XIII.68.14.19 | Osskó Judithoz (Kiss Józsefné) írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-2006 | |
| HU BFL XIII.68.14.20 | Osskó Péterhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950-1962 | |
| HU BFL XIII.68.14.21 | Osskó Judithoz és Osskó Péterhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1951-1958 | |
| HU BFL XIII.68.14.22 | Osskó Judithoz (Kiss Józsefné) és Kiss Józsefhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1965-2015 | |
| HU BFL XIII.68.14.23 | Kiss Józsefhez (Osskó Judit férje) írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1967-2011 | |
| HU BFL XIII.68.14.24 | Molnár Antalhoz írt levél (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1923 | |
| HU BFL XIII.68.14.25 | Családon kívüli személyekhez írt képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908-1940 | |
| Tartalom: 1908,1918,1923,1937,1940 | |
| HU BFL XIII.68.14.26 | Üres képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.68.15 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| HU BFL XIII.68.15.1 | Fényképalbumok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1870 (kb.)-20. sz. | |
| HU BFL XIII.68.15.2 | Fényképek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| HU BFL XIII.69 | Teremy Katalin és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1617-2003 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Az irathagyaték egyik nagy egysége a család egészének három évszázados pályáját kirajzoló dokumentumokból áll. A 18–19. századi, a család birtok-, illetve vagyoni ügyeire vonatkozó, jogbiztosító céllal megőrzött dokumentumok (tanúságtételek birtokügyekben, birtokper, örökösödési ügyek, nyugták) elenyésző részben latin, döntően magyar nyelvűek. A család vagyoni viszonyai a 20. század első felében is nyomon követhetők a demecseri házépítés iratainak (1943), valamint a Teremy-testvérek közötti örökrész-megosztással kapcsolatos dokumentumoknak (1941) köszönhetően, az 1993-as kárpótlási iratok pedig a család II. világháború utáni sorsára világítanak rá. Mindezt anyakönyvi kivonatok egészítik ki. Teremy József gőzmalom-tulajdonos iratai között találhatóak a családi szatmárököritói gőzmalmára vonatkozó iratok. A családi iratok mellett elkülöníthetők Teremy Árpád (igazolványok, iskoláztatással kapcsolatos iratok, munkakönyv), valamint Teremy Katalin iratai. Teremy Katalin iratai igazolványai és munkakönyve mellett döntően egzisztenciájának – illetve Teremy Árpáddal közös egzisztenciájuknak – olyan elemeire világítanak rá, mint az évtizedeken keresztül nyomon követhető lakhatási viszonyaik a belvárosi tanácsi bérlakásban az 1958-as lakásmegosztási ügytől kezdve a lakásbérleti és lakáskarbantartási ügyeken keresztül az 1993-as lakásprivatizációig; eltartási ügye az 1980-as évek elejéről; valamint idősek otthonában történt elhelyezése az 1990-es években. Az iratok Teremy Katalin 1999-ben bekövetkezett halálával és hagyatéki ügyével zárulnak. Az iratanyag kevés levelet tartalmaz: két leveket, valamint néhány képeslapot Teremy Katalin németországi kapcsolataiból, az 1960–1980-as évekből. A fennmaradt két levél a második világháborúhoz kötődik, az egyiket a fővárosban légiriadókat átélő Teremy Katalin írta anyjának és testvérének, míg a másikat 1945 júliusában egy zsidóüldözést átélt ismerőse írta neki. Az irategyüttes kis mennyiségben fényképeket is tartalmaz a 20. század elejéről, a két világháború közötti időszakból, valamint a század második feléből (családi és munkahelyi fényképek). Szervtörténet: A Teremy családot I. Rudolf magyar király emelte nemesi rangra 1583-ban. A református vallású kisnemesi család tagjai a Szabolcs megyei Demecserben éltek. Többnyire gazdálkodással foglalkoztak, illetve hentesek/mészárosok voltak. 1880-ban Teremy József gőzmalmot alapított, halála után fiai vették át, az ő tulajdonukban volt az 1949-es államosításig. A nemcsak a malomra, hanem a házukra s földjeikre is kiterjedő államosítással párhuzamosan a családot kuláknak minősítették, ennek nyomán a család elhagyta Demecsert, s az egyes tagok különböző helyekre költöztek. Ekkor költözött Budapestre Teremy Árpád (Demecser, 1909 – Budapest, 1983) és Teremy Katalin (Demecser, 1909 – Budapest, 1999), Teremy József (1859–1934) föld- és gőzmalom-tulajdonos hét gyermeke közül a két legfiatalabb. Az ikerpárként született Árpád és Katalin előbb Kispesten lakott rokonoknál, majd albérletben, s végül 1958-ban jutottak lakásmegosztás útján lakáshoz a Belvárosban, a Párizsi utca 4. szám alatt. Ebben a lakásban éltek életük végéig. Demecser elhagyásával egzisztenciájuk is megváltozott: mint deklasszálódott család tagjai, segédmunkásként kezdtek dolgozni 1950-ben. A felsőkereskedelmit végzett Teremy Árpád a postához került, ott dolgozott segédellenőrként 1972-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. A négy gimnáziumot végzett Teremy Katalin ugyanekkor a szabászatot kitanulva a textiliparban kezdett dolgozni, különböző ruhaipari gyárak után 1957-ben a Ruhaipari Tervező Vállalathoz, majd az 1970-es években a Divattervező Vállalathoz (utóbb Magyar Divat Intézet) került mint szabász. | |
| Hozzáférés és használat: Az iratok a hatályos 1995. évi LXVI. (azaz a levéltári) és a 2011. évi CXII. (azaz az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló) törvények értelmében kutathatóak. Teremy Katalin iratainak kutatásához támogatói állásfoglalás szükséges. | |
| HU BFL XIII.69.1 | A Teremy család korai történetére vonatkozó és vegyes iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1617-1949 | |
| HU BFL XIII.69.1.1 | Leszármazásra és rokoni kapcsolatokra vonatkozó iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1617-1868 | |
| HU BFL XIII.69.1.2 | Birtokügyek iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1679-1926 | |
| HU BFL XIII.69.1.3 | Igazságszolgáltatással kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1792-1877 | |
| HU BFL XIII.69.1.4 | Elhalálozással kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1848-1902 | |
| HU BFL XIII.69.1.5 | Nyugták, számlák, vegyes iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1800 (kb.)-1949 | |
| HU BFL XIII.69.2 | Teremy József gözmalomtulajdonos iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1888-1944 | |
| HU BFL XIII.69.2.1 | Leszármazásra és rokoni kapcsolatokra vonatkozó iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940-1944 | |
| HU BFL XIII.69.2.2 | Erkölcsi bizonyítvány (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1888 | |
| HU BFL XIII.69.2.3 | A malommal kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1888-1929 | |
| HU BFL XIII.69.2.4 | Elhalálozással kapcsolatos irat (Gyászjelentés) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1934 | |
| HU BFL XIII.69.3 | Teremy Árpád iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919-1983 | |
| HU BFL XIII.69.3.1 | Származásra és rokoni kapcsolatokra vonatkozó iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931-1944 | |
| HU BFL XIII.69.3.2 | Igazolványok, igazolások (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1933-1983 | |
| HU BFL XIII.69.3.3 | Tanulmányokra vonatkozó iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919-1957 | |
| HU BFL XIII.69.3.4 | Katonai szolgálat iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1941-1951 | |
| HU BFL XIII.69.3.5 | Demecseri lakóház építésével kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1942-1943 | |
| HU BFL XIII.69.3.6 | Elhalálozással kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1983 | |
| HU BFL XIII.69.4 | Teremy Katalin iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1937-2003 | |
| HU BFL XIII.69.4.1 | Származásra és rokoni kapcsolatokra vonatkozó iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1941 | |
| HU BFL XIII.69.4.2 | Igazolványok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1937-1988 | |
| HU BFL XIII.69.4.3 | Magánvagyonnal kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1941-2003 | |
| HU BFL XIII.69.4.4 | Egészségi állapottal, gondozással, elhalálozással kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1983-2000 | |
| HU BFL XIII.69.4.5 | Levelek, képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944-1985 | |
| HU BFL XIII.69.4.6 | Emlékkönyv (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1923 | |
| HU BFL XIII.69.5 | Fotók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1999 (kb.) | |
| HU BFL XIII.70 | Dr. Pátkai György OTI-orvos családi levelezése és töredékes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-1948 Megjegyzés: 1944-1948 (2010, 2015) | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A fond döntően dr. Pátkai (Polcz) György OTI-orvos és családja levelezését tartalmazza az 1944–1948 közötti időszakból, amit kisebb arányban rokonoktól, illetve kollégáktól, ismerősöktől kapott levelek egészítenek ki. Emellett megtalálhatók benne dr. Pátkai (Polcz) György töredékes, elsősorban hivatali szolgálatával kapcsolatos iratai, valamint a levelezésre, illetve a család történetére vonatkozó iratok. A levelezés meghatározó részét a dr. Pátkai György és családja (dr. Pátkai Györgyné sz. Dietzgen Laura és gyermekeik, Pátkai György és Pátkai Laura) közötti levélváltások, valamint a dr. Pátkai Györgyné sz. Dietzgen Laura és családja (dr. Pátkai György és gyermekeik, Pátkai György és Pátkai Laura), özv. Dietzgen Alajosné sz. Demszky Laura és Dékány (Dietzgen) Mária közötti levélváltások alkotják. A hol együttélő, hol kényszerűen egymástól elszakadó, de intenzív levelezés útján egymással így is szoros kapcsolatot tartó családtagok közötti levélváltásokon kívül megjelenik a levelezésben dr. Pátkai György Budapesten, a XII. Böszörményi út 44-46. szám alatt, majd 1944. karácsonyától kezdve másik fia, dr. Pátkai Géza XI. Horthy Miklós úti (ma Bartók Béla úti) lakásában élő édesanyja, Polcz Pálné sz. Pozsgán (Poschgan) Rózsa is, valamint szórványosan további rokonok (dr. Pátkai György ugyancsak Budapesten (előbb a Hieronymi úton (ma XII. Határőr út), majd a XI. Horthy Miklós út 10-12. szám alatt élő testvére, dr. Pátkai Géza; a Sárváron élő Czenger-nővérek; a Győrben élő Rigó Ferencné sz. Polcz Elza; valamint a Bécsben élő Dietzgen Stefánia). A sűrű levélváltások a férj-feleség, szülő-kisgyerek, szülő - felnőtt gyerek, unoka-nagyszülő és testvérek közötti viszonyokra egyaránt kiterjednek. A levelezés rendkívüli értékét intenzitása és az általa átfogott háborús, majd azt követő időszak kiemelt jelentősége adja. Az 1944 februárjától induló sűrű levélváltások egyszerre mutatják meg a fővárosi és a vidéki (sárvári, pécsi, győri) városi mindennapi élet problémáit, nehézségeit a háború utolsó évében, Budapest ostroma alatt, valamint az azt követő, a mindennapi megélhetés számára a háborús helyzethez hasonló nehézségekkel terhelt időszakban. A levelezésen teljes egészében végighúzódó központi probléma a lakáskérdés, mind Budapestre, mind a vidéki városokra vonatkozóan: a lakáshoz jutás állandó gondja, valamint a társbérleti együttélés nehézségei. A lakáskérdés mellett a megélhetés nehézségei, az egészégi állapot ugyancsak állandó témák. Dékány (Dietzgen) Mária banktisztviselőnő édesanyjához, húgához és annak családjához írt levelei rendkívül érzékletes képet festenek az ostrom alatti és utáni budapesti életről egy romlakásban maradt egyedülálló nő nézőpontjából. Levelei ugyanakkor lakhelye, a II. Fény utca 15. szám alatti ház 1944-es, majd ostrom alatti és utáni belső életéről, a házon belüli kapcsolatokról, szomszédságokról, együttélésről is rengeteget elárulnak. A város egy másik pontjáról, a XII. Böszörményi út 44-46. szám alatti ház 1944-es életéről özv. Polcz Pálné sz. Pozsgán Rózsa levelei számolnak be (óvóhelyi élet légitámadások idején; német katonák elszállásolása). Szervtörténet: A fond domináns részét alkotó, időben rendkívül sűrű, intenzív családi levelezést a család térbeli elválásának helyzete teremtette meg. Dr. Pátkai György OTI-orvos, felesége, sz. Dietzgen Laura és gyermekeik, banktisztviselő sógornője, Dietzgen (1945. május végétől Dékány) Mária, valamint sógornőjével egy háztartásban élő anyósa, Dietzgen Alajos banktisztviselő özvegye Budapesten, a II. kerületi Fény utca 15. szám alatt laktak az 1930-as évek közepétől, két szomszédos IV. emeleti lakásban. (Ugyancsak ebben a házban bérelt lakást dr. Pátkai Györgyné nagybátyja, Dietzgen Imre is, aki az ostrom alatt, 1945. február 7-én meghalt.) 1944. februárjától, dr. Pátkai György OTI-orvosként Pécsre történt áthelyezésével, illetve hadikórházi szolgálatával kezdődött el az az éveken át tartó időszak, amikor a család addig egymás közvetlen közelében élő kisebb egy ségei egymástól távol, eltérő városokba kerültek. Dr. Pátkai György pécsi szolgálata alatt, 1944. április közepén az addig Budapesten élő szűk családja – állapotos felesége és gyermekei – Sárvárra költöztek a háború miatt, miközben Dietzgen Mária és édesanyja továbbra is Budapesten maradt. Özv. Dietzgen Alajosné 1944. június végén szintén Sárvárra ment, így lánya, Dietzgen Mária egyedül maradt a Fény utcai lakásban. Dietzgen Mária 1944. november elején hagyta el a fővárost, amikor munkahelyével, a Nemzeti Bankkal Veszprémbe kellett, hogy menjen. Veszprémből egy hónap után, 1944 december 9-én vagy 10-én jött vissza Budapestre, miután nem került be a bankkal együtt Németországba távozó munkatársi körbe. Az ostromot a Fény utcai házban élte át, és ez a ház maradt lakhelye azt követően is. Miután a házat 1944. december 29-én belövés érte, az egész IV. emelet, így a Pátkai-, illetve Dietzgen-lakás is lakhatatlanná vált. Dietzgen Máriát a házat és így lakását ért belövés után egy házbeli lakó fogadta be lakásába, onnan próbálta koordinálni anyjával közös otthona helyreállítását, hogy ismét együtt tudjanak élni. Romossá vált lakásuk 1946 tavaszára vált alkalmassá arra, hogy idős anyja vissza tudjon térni oda. Dr. Pátkai Györgyné sz. Dietzgen Laura 1944. október elején tudott gyermekeivel együtt férje után menni Pécsre, s továbbra is velük maradt özv. Dietzgen Alajosné is, aki 1946 tavaszán-nyarán tudott visszatérni Budapestre, Fény utcai lakásába. Dr. Pátkai György családja 1947 márciusában került ismét új lakóhelyre, mégpedig egy újabb áthelyezés miatt Pécsről Győrbe. A levelezés ezen a ponton ér véget. Győrből 1948-ban költöztek vissza Budapestre, egy szolgálati lakásba. Dr. Pátkai György családja és Dietzgen Mária között 1944. november végével szűnt meg a kapcsolat. Az utolsó levélváltásra 1944. november 24-én került sor, december elején pedig már nem volt közöttük kapcsolat. Innentől kezdve négy hónapon keresztül semmit nem tudtak egymásról, még azt sem, ki melyik városban éli át az oroszok megérkezését. A kapcsolat 1945. március végén állt helyre: Dietzgen Mária 1945. március 23-án kapta az első hírt húgáéktól, azok 1945. március 8-án írt leveléből, anyja, özv. Dietzgen Alajosné pedig nagyjából ugyanekkor kapott először hírt Budapesten maradt lányáról. Ekkor már kilenc hónapja volt, hogy személyesen nem találkoztak. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.71 | Vukovics és Jávori család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1909-1999 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: A vajdasági származású család részben szerb nyelvű fennmaradt irathagyatéka töredékes, igazolványokat, iskolai bizonyítványokat, alkalmaztatásra vonatkozó iratokat, valamint vagyoni ügyekkel kapcsolatos dokumentumokat tartalmaz. Az iratok legnagyobb része Vukovics Ferenchez, apjához, Vukovics Nándorhoz, valamint a Bácskában kereskedőként tevékenykedő özvegyéhez kötődik. Irataik elsősorban a Vukovics-család vagyoni ügyeire, megélhetésére világítanak rá a 20. század első felében. A hagyaték legértékesebb részét Vukovics Ferenc I. világháborús fényképes levelezőlapjai (39 darab) képezik. Vukovics Ferenc 1914. július 30-án vonult be, és 1918. november 28-án szerelt le. Az 1915. májusa és 1918 februárja közötti időszakból fennmaradt fényképes levelezőlapjait szüleihez, öccséhez, valamint rokonaihoz címezte az orosz frontról, legsűrűbben az 1916-os évből. A családi iratok töredékessége mellett is az I. világháborús, egy Meinl Gyula Rt.-nél dolgozó személyhez kötődő fényképes levelezőlapok – amelyeken szereplő személyek és helyszínek is azonosíthatók – kiemelkedő értéket képviselnek. Szervtörténet: A fond a vajdasági születésű Vukovics Ferenc (Bács, 1887.11.30. – 1941 előtt), özvegye, Vukovics Ferencné sz. Mosina (Moszlina) Erzsébet, lányuk, az ugyancsak vajdasági születésű Vukovics Mária (Bács, 1926.07.07. – ?), valamint az ő szintén vajdasági származású férje, Jávori József (Szabadka, 1922.12.15. – Budapest, 1998.01.25.) töredékes iratait tartalmazza. Vukovics Ferenc, akihez az iratok legnagyobb része kötődik, 1909-től 1919. április 10-ig a Meinl Gyula Rt. alkalmazásában állt, mint tisztviselő, Budapesten. Özvegye, sz. Mosina (Moszlina) Erzsébet kereskedőként az 1940-es évek első felében Bácson, majd Újvidéken élt. Vukovics Ferenc lánya, Vukovics Mária Újvidéken végezte a polgárit. Az iskola elvégzését követően, 1942 októberétől nyugdíjazásáig, 1981. júliusáig a MAHART-nál (Nemzeti és Szabadkikötő) dolgozott, mint könyvelő. 1946-ban, Budapesten ment feleségül Jávori Józsefhez, aki ekkor már biztosan Budapesten dolgozott magánhivatalnokként. Vagy már ekkor, vagy később ő is a MAHART Szabadkikötő alkalmazottja volt raktárvezetőként. Életpályáját nem ismerjük, 1958-ban mindenesetre cipőfelsőrész-készítő szakmunkás bizonyítványt szerzett. | |
| HU BFL XIII.72 | Kovács-Bugsch-Havasy-Nyárasdi család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1820 (kb.)-2015 | |
| Terjedelem: 15,72 ifm | |
| HU BFL XIII.72.a | Családi iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1820-2015 | |
| Terjedelem: 12,74 ifm | |
| HU BFL XIII.72.b | Dr. Kovács Béla ügyvédi irattára (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1935-1958 [-1975] Megjegyzés: az iratanyag "ömlesztett" jellege miatt bizonytalan időkör, Kovács Béla ügyvédi működésének kezdő- és végpontja szerint | |
| Terjedelem: 2,96 ifm | |
| HU BFL XIII.73 | Illyés Jánosné sz. Gyenizse Erzsébet, valamint Illyés János kohómérnök és református lelkész felmenőinek iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1790-2013 | |
| Terjedelem: 4,84 ifm | |
| Tartalom: Az évtizedeken át józsefvárosi, Práter utcai lakosként élt Illyés János és Illyés Jánosné sz. Gyenizse Erzsébet személyes iratai a 20. század második feléből egészen a 2010-es évek elejéig tartalmaznak vegyes iratokat: igazolványokat, iskoláztatással, képzéssel és alkalmaztatással kapcsolatos iratokat, szakmai tevékenységgel kapcsolatos iratokat (kohászati kutatások), lakhatással és háztartással kapcsolatos iratokat (többek között lakásprivatizációs dokumentumokat), társasházi iratokat, vagyoni ügyeket (pénzügyek, ingatlanügyek), egészségügyi iratokat, valamint levelezést. Jelentős a vallásos élettel, illetve egyéb spirituális érdeklődéssel kapcsolatos iratanyag is. Emellett a házaspár személyes irathagyatéka nagyobb mennyiségben tartalmaz fényképeket is, ezek azonban döntően az 1950–1980-as évek közötti időszakban készültek, elsősorban bel- és külföldi utazások során. Ezen belül Illyés Jánoshoz köthetők az 1950-es évek második felében szocialista országokba, többek között a Szovjetunióba tett feltehetően szakmai utakon készített fényképek. A családi fényképanyag kisebb arányú, és 1940-es évek előtti anyagot nem is tartalmaz. A fényképgyűjtemény egészében kizárólag amatőr felvételekről van szó. Az irategyüttes személyes illetve családi részének mintegy kétharmadát Illyés János felmenőinek kiemelt értéket képviselő irathagyatéka teszi ki. Az 1790-es évek elejéig visszamenő iratok, a 19. század első feléből fennmaradt iratokkal együtt, Illyés János nagyanyjához, id. Illyés Jánosné sz. Ferenczy Erzsébet családjához köthetők. Az örkényi Ferenczy család, mint nemesi család nemesi bizonyságleveleket és más jogbiztosító iratokat őrzött meg a 18. század végéből és a 19. század első feléből. A 19. század végétől kezdődően id. Illyés Jánosné sz. Ferenczy Erzsébet, id. Illyés János, valamint ifj. Illyés János után maradt fenn a család legjelentősebb iratgyűjteménye. Id. Illyés János után elsősorban lelkészi képzéséhez és tevékenységéhez kapcsolatos iratok maradtak fenn (egyházi beszédek).Felesége, örkényi Ferenczy Erzsébet (1867–1950) élete több szempontból is rendkívüli érdekességgel bír. Egyrészt az 1920–1930-as években amatőr írói tevékenységet folytatott pályaműveivel. Nagyobb számú népszínműve, valamint két regénye található meg a családi iratok között. Szépirodalmi törekvései mellett ugyanakkor spiritiszta tevékenységet is folytatott: médiumként működött, s ilyen irányú tapasztalatait ugyancsak írásba foglalta az 1920-as évek első felében. Médiumi írásai a közvetítői állapotban kapott úgynevezett üzenetek írásba foglalását is tartalmazzák. Harmadrészt egy 1926 előtt készített háromkötetes önéletírást, valamint annak 1931-ben elkészített folytatását hagyta hátra, amely ugyancsak reflektál spiritiszta hivatására, annak 1920–1921 körüli kialakulására. | |
| HU BFL XIII.74 | Damján család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1978 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag elsősorban anyakönyvi kivonatokat, iskolai bizonyítványokat, okmányokat és alkalmaztatással kapcsolatos iratokat tartalmaz, amelyek Damján Lajos és felesége, sz. Pataky Irén életútját dokumentálják az iskoláztatástól kezdve a nyugdíjazásig, illetve a családi háttér megrajzolását teszik lehetővé. Legnagyobb terjedelemben és részletességben az alkalmaztatással kapcsolatos iratok találhatók meg az 1910-es évektől az 1960-as évekig bezárólag. A többi dokumentumtól önreflexív jellege folytán eltér Damján Lajos I. világháborús emlékeiről szóló befejezetlen önéletírás-töredéke. Ugyancsak az átadott iratok részét képezi Damján Irén és iskolatársnői által 1942 és 1948 között közösen vezetett, fényképekkel is illusztrált kamaszkori iskoláslány naplója. Az iratanyag terjedelmileg és tartalmilag is legjelentősebb részét a családi fényképek alkotják. A fényképek nagy része a családfő, Damján Lajos amatőr fényképező tevékenységének terméke, aki fényképeivel amatőröknek rendezett fotóversenyeken is részt vett és díjakat nyert. A fényképek döntően a két világháború közötti időszakban készültek, és a fővárosi középosztályi hétköznapi életet dokumentálják. Ezeket a felmenőkre, illetve a tágabb családra vonatkozó fényképek egészítik ki. Szervtörténet: Damján Lajos (Murakirály, 1895 – Budapest, 1958) egy murakirályi kisbirtokos fiaként született. Marburgban, majd Nagykanizsán a piaristáknál folytatott gimnáziumi tanulmányok félbehagyása után a zalaegerszegi kereskedelmi iskolában érettségizett 1916-ban, I. világháborús katonai szolgálata közben. A háborút követően az Országos Központi Hitelszövetkezetnél dolgozott (1920–1922), majd az Országos Tejipari Központ alkalmazottja lett, mint könyvelő-főellenőr. A II. világháború után a Közért alkalmazottja lett számviteli előadóként, s itt dolgozott élete végéig. Damján Lajosné sz. Pataky Irén (Budapest, 1900 – Budapest, 1978), akivel Damján Lajos 1927-ben kötött házasságot, egy ferencvárosi cipész, utóbb villamoskalauz lányaként született. Polgárit végzett, s 1916-tól kezdve az Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetének alkalmazásában állt, mint laboratóriumi munkaerő (laboránsnő, laboratóriumi kezelőnő). 1940-ben betegség miatt abbahagyta a munkát, majd 1947-től ismét állásba került az intézetnél irodai tisztviselőként, titkárnőként, majd tanszéki előadóként. Az 1930-as évek elején zeneiskolai tanulmányokat is folytatott Budapest Székesfőváros Felsőbb Zeneiskolájában. Leszármazás: (A) Pataky István (Jászapáti, 1872.07.24. – Budapest, 1921.01.05.), cipész, villamoskalauz + Király Antónia (Tata, 1879.04.20. – Budapest, 1921.01.27.), urasági lovász lánya *Pataky Irén (Budapest, 1900.07.21. – Budapest, 1978.02.25.) + Damján Lajos (Murakirály, 1895.08.01. – Budapest, 1958.11.18.), könyvelő *Pataky Imre *Pataky Béla *Pataky Boriska *Pataky Juliska (B) Damján István, kisbirtokos + (1) Venkó Antónia *Damján Lajos *Damján Antónia *Damján Mária + (2) Fián Anna | |
| HU BFL XIII.75 | Csillag Lipót Pál és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1960 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag mennyiségi és tartalmi szempontból is legjelentősebb részét Csillag Lipót Pál (1879. Beregszász – ?) székesfővárosi tanító, kántor, operaházi énekes iratai alkotják. Ezt fia, dr. Csillag István (1913. Budapest – ?) sebészorvos és felesége töredékes iratai egészítik ki. Az iratanyag rendkívüli érdekességét és értékét Csillag Lipót Pál vers- és egyéb kéziratai, önéletrajzai, valamint pedagógiai javaslataival és kéziratainak publikálásával kapcsolatosan írt kérelmező levelei alkotják az 1940-es évek második feléből és az 1950-es évekből. Versei, egyéb kéziratai, önéletrajzai és levelei a zsidó önmeghatározással kapcsolatos, közvetlenül a II. világháború utáni gondolatait mutatják be, s emellett erős baloldali (kommunista) világlátásról tanúskodnak, a kommunista rendszerrel való azonosulást tükrözik. Ezeket a nagyobb mennyiségben megőrződött önreflexív iratokat és a társadalmi szerepvállalás igényét mutató szépirodalmi kísérleteket Csillag Lipót Pál életpályájának egyéb dokumentumai egészítik ki. Orvos fia, dr. Csillag István után elsősorban szakmai, azaz orvosi tevékenységével kapcsolatos töredékes iratok maradtak fenn, ezt feleségének szövetkezeti bedolgozói munkájával kapcsolatos iratok egészítik ki. Az iratanyag szórványosan leveleket is tartalmaz, részben a II. világháború alatti évekből, amihez a zsidóüldözés alatti további dokumentumok is kapcsolódnak. Az irategyüttesben kis mennyiségben fényképek is találhatók. Szervtörténet: Csillag Lipót Pál Beregszászon született, részben Munkácson nőtt fel, izraelita családban. Az Izraelita Tanítóképzőt végezte el, tanítói állása mellett azonban operaházi énekesként és több helyen főkántorként is tevékenykedett Budapesten. Ezenkívül intenzív versírói és dalszerzői tevékenységet is folytatott, bár mindössze két verseskötete jelent meg 1907-ben, illetve 1920-ban. | |
| HU BFL XIII.76 | Ágotai család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1880 (kb.)-1990 (kb.) [1849] | |
| Terjedelem: 0,38 ifm | |
| Tartalom: A fond egy budapesti középosztályi család 20. századi pályáját mutatja be, amelynek több tagja is különös figyelmet érdemlő területen tevékenykedett. Ágotai Bélának az oktatás és a pedagógiai filmgyártás, fiának, dr. Ágotai Gézának pedig a Magyar Filmiroda keretében a hírszolgálat és az ahhoz kapcsolódó filmgyártás területén végzett munkája érdemel figyelmet. A családi iratok nagyobb része hozzájuk, Ágotai Bélához és fiához, dr. Ágotai Gézához kötődik, elsősorban személyi okmányaik, valamint képzésükkel, alkalmaztatásukkal és szakmai tevékenységükkel kapcsolatos irataik őrződtek meg. Ugyanakkor jelentős egységet alkotnak a család másik ágához, dr. Ágotai Gézáné dr. Tölgyesy Felicia apjához, Tölgyesy (Dobribán) Péterhez kötődő iratok is. Ágotai Béla életútjából kiemelkedő jelentőséggel bír a fővárosi Pedagógiai Filmgyárhoz kacsolódó munkája, melyből a Rajzos Híradó kéziratai fennmaradtak az iratok között; ugyanakkor az oktatási céllal készített Budapest-térképeinek néhány példánya szintén megtalálható az irategyüttesben. A fennmaradt dokumentumokból apja után mindenekelőtt dr. Ágotai Géza életpályája követhető nyomon, melyek között különös jelentőséggel bírnak a Magyar Filmiroda Rt.-nél végzett munkájával kapcsolatos dokumentumok – alkalmaztatással kapcsolatos iratai mellett külföldi előadásaink kéziratai, illetve egyéb, a filmgyártással és filmforgalmazással kapcsolatos kéziratai –, az 1950-es évekbeli káderanyaga, gazdag önéletrajz-gyűjteménye, érettségi találkozókkal kapcsolatos iratai, valamint egy ismeretlen időpontban készült visszaemlékezése. Ez utóbbi egy gépelt kézirat kézírásos javításokkal ellátott példányának másolata, s a felmenők történetétől 1939-ig követi nyomon a család és saját élettörténetét, melynek a két világháború közötti hírszolgálatban végzett tevékenysége ad különös jelentőséget. Különösen értékesek a Magyar Filmiroda 1944–1945-ös működésével kapcsolatosan általa megőrzött iratok, melyek a Szálasi-kormány alatti és a háború vége utáni működésre világítanak rá. Mindehhez pedig a Filmiroda által készített fényképek is kapcsolódnak, melyek dr. Ágotai Géza ottani munkáját dokumentálják. Az Ágotaiakhoz köthető iratokat Ágotai György (George T. Attwood) és Ágotai Mária iskoláztatásukkal és alkalmaztatásukkal kapcsolatos szórványiratai egészítik ki. A közös család iratok között jelentősek a család különböző lakóhelyeire vonatkozó építészeti tervek (a pozsonyi Grüneberg-ház; Fülbier Mátyás háza a Tisztviselőtelepen; a XII. Fürj utca 4. szám alatti családi ház). Ezen belül az Ágotai Béla és felesége által 1927-ben megvásárolt, majd 1935-ben és 1942-ben átépített Fürj utca 4. szám alatti családi házzal kapcsolatos tervek és az átépítésekkel, a háború utáni helyreállítással, majd az államosítással kapcsolatos iratok, valamint a ház kb. 1946 és 1949 között vezetett lakónyilvántartó könyve a meghatározóak. Emellett ugyancsak jelentősek a családi eseményekre (halálozások, esküvők) és a család egyes tagjainak életpályájára vonatkozó újságkivágatok, amelyek dr. Ágotai Géza visszaemlékezésével együtt a család származásának, mobilitásának megismeréséhez nyújt anyagot. Szervtörténet: Ágotai (Fülbier) Béla (Budapest, 1864 – Budapest, 1956) székesfővárosi elemi iskolai igazgató és szakfelügyelő egy német középbirtokos származású szíjgyártó mesternek, Fülbier Mátyásnak volt a fia. Fülbier Mátyás a Tisztviselőtelepen szerzett házat, s a fővárosi közgyűlésnek is tagja lett. Fia, Ágotai Béla pedagógiai tevékenysége több irányba is futott. Részt vett oktatási célú térképek készítésében Kogutowicz Manóval, ugyanakkor a fővárosi Pedagógiai Filmgyár vezérigazgatója, valamint a Népnevelő Lapja szerkesztője, majd főszerkesztője is volt. Társadalmi tevékenységének keretében pedig a Magyar Tanítók Otthonának elnöki posztját is betöltötte. Második, a székesfehérvári Birkl Margittal kötött házassága révén rokonságba került a székesfehérvári Havranek családdal, melynek egyik tagja, Havranek József (Birkl Margit nagybátyja) a város polgármestere is volt. A házasságból született fiú, dr. Ágotai Géza (Budapest, 1908 – Budapest, 1995) Budapesten végzett jogi tanulmányai után előbb ügyvédjelöltként dolgozott, majd 1932-ben a Magyar Távirati Irodához került. Itt, illetve ennek vállalatainál, a Magyar Filmiroda Rt.-nél és a Rádiónál külföldi levelező, fordító és tolmács munkakörben dolgozott. Előbb osztályvezetői beosztást töltött be, majd cégvezető, végül igazgató lett, egészen 1946-ig. A hírszolgálatnál végzett munkája részeként Kozma Miklós megbízásából rendszeresen utazott külföldi kiküldetésbe, és tartott külföldön előadásokat. Egy ideig a Magyar Film című lap főszerkesztője is volt. A II. világháború alatt a vezérkari főnökség hírszolgálati osztályán szolgált. 1945–1946-ban munkáját már az új szervezet, a Magyar Központi Híradó Rt. keretében végezte. 1946-ban nyugdíjazták, ezt követően idegennyelvű levelezőként helyezkedett el, majd 1951/1952-ben elvégezve az orosz nyelvtanári képzést, 1951-től a Magyar-Szovjet Társaság nyelvtanáraként működött. 1955-ben a Mezőgép Tervező Irodához került, itt – illetve az utódvállalatoknál (Mezőgép Fejlesztési Intézet) – dolgozott ezután műszaki fordítóként. 1977-es újbóli nyugdíjazása után ugyanitt műszaki fordítóként továbbra is munkát vállalt, egészen 1991-ig. Dr. Ágotai Géza 1942-ben vette feleségül dr. Tölgyesy Feliciát, aki anyai ágon egy pozsonyi kefegyár-tulajdonos család, a Grüneberg család leszármazottja volt. Tölgyesy Felicia 1932-ben tanári oklevelet, majd 1938-ban művészettörténeti, régészeti és filozófiai doktorátust szerzett. 1939-től 1942-ig a Magyar Filmiroda Rt.-nél állt alkalmazásban, mint fordító. Az 1950-es években, mint nyelvtanárnő, otthoni óraadásból élt, az 1960–1970-es években pedig a TIT angol nyelvtanáraként dolgozott. A Tölgyesy-ágon megőrződött iratok Tölgyesy (Dobribán) Péter (Gyergyótölgyes, 1875 – Budapest, 1968) vezérőrnagyhoz kapcsolódnak, akinek életpályája az 1945 utáni deklasszálódást jeleníti meg. Tölgyesy Péter Sankt Pöltenben végzett gimnáziumi tanulmányai után a bécsi hadiakadémián tanult, s a közös hadseregben szolgált. Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, 1920-tól Budapesten élt, nyugdíjazására 1927-ben került sor. 1933-ban egy budapesti társasházi lakást vásárolt feleségével, Grüneberg Jankával (1888 – Budapest, 1970) a XI. Tas vezér utca 20. szám alatt (Rákóczi-udvar). Lánya, dr. Tölgyesy Felicia dr. Ágotai Gézához ment feleségül 1942-ben. 1950-ben nyugdíját elvették, 1951-ben felségével együtt kitelepítették (Kardoskút), társasházi lakásukat államosították. 1954-ben tértek vissza Budapestre, s halálukig lányuk családjával éltek, mint eltartottak a XII. Fürj utcai családi házban. | |
| HU BFL XIII.77 | Csánk (Rottmann) - Gábori család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1785 (kb.)-2003 | |
| Terjedelem: 6,3 ifm | |
| Tartalom: A Józsefvároshoz kötődő középosztálybeli család irathagyatéka nem mutatja a többgenerációs középosztálybeli családi fondok jellegzetességeit. Az irategyüttes legnagyobb része Csánk (Rottmann) Elemér (Budapest 1897 – Budapest, 1969) építészhez kötődik, mellette gyermekei iratai őrződtek meg legnagyobb arányban. A felmenők után mind a saját, mind a felesége ágán (Osvald-ág) csak töredékes iratok maradtak meg (mint például egy 1896–1897-ben vezetett háztartási napló). A többgenerációs középosztálybeli családi fondoktól eltérően kevés a leszármazással kapcsolatos irat is. A fond legnagyobb hányadát Csánk Elemér (korábban Rottmann Elemér) építész iratai teszik ki. Megőrződött építészi irattára, amely a megbízásokhoz és tervpályázatokhoz kapcsolódóan született tervrajzok és iratok mellett építészirodájának pénzügyi és munkáltatói iratait is tartalmazza (adóügyekkel, számlákkal együtt), döntően a saját maga által kialakított rendben. Iratainak másik legnagyobb csoportját a gazdálkodói tevékenységéhez köthető iratok alkotják: zebegényi villájának és nagymarosi (somdűlői) birtokának birtokigazgatási iratai, a pénzügyeket, adóügyeket, gazdálkodást, építkezéseket és ingatlanügyeket egyaránt felölelve, szintén általa kialakított rendben. A birtokigazgatási ügyek között külön egységet képeznek az államosítással kapcsolatos iratok, amelyeket Csánk Elemér kötetbe fűzve rendezett össze és őrzött meg. Ugyancsak mindennapi ügyintézési és házi irattározási gyakorlatainak lenyomatát őrzik a lakással és háztartással kapcsolatos iratok (pénzügyek, adóügyek, számlák, háztartási alkalmazottakra vonatkozó bejelentőlapok. Csánk Elemér után megőrződtek I. világháborús katonanaplói is, 1915 október-novemberében önkéntesi időszakából szórványos bejegyzésekkel, majd 1916. május 2. és 1918 május 17. között vezetve. A fond részeként megtartott családi kottagyűjtemény egy budapesti középosztálybeli család több generáción át használt kottáinak összetételét mutatja meg, a 19. század közepétől kezdve a két világháború közötti időszakig. A fond másik terjedelmes részét Csánk Elemér és Osvald Erzsébet gyermekei után megőrzött iratok alkotják, közülük is döntően a dr. Gábori Miklósné dr. Csánk Veronika és dr. Gábori Miklós régészek után megmaradt magán- és szakmai jellegű iratok. A fondban található nagy terjedelmű levelezés egyik meghatározó részét is az ő szakmai levelezésük alkotja az 1950-es és az 1980-as évek közötti időszakból. Dr. Gábori Miklósnak a fondban töredékes irataival szintén megjelenő apja, a Kisterenyén élt Gábori Tibor vasúti műszaki főintéző néhány dokumentuma és fiával, dr. Gábori Miklóssal váltott levelei a Kádár-rendszer szociális gondozórendszerébe bekerülő idős ember lehetőségeibe és lelkiállapotába ad betekintést az 1980-as években. Az apa és fia közötti levélváltások ugyanakkor az idősgondozáson keresztül a disszidálás által is érintett család belső viszonyaiba is bevilágítanak. Szervtörténet: A fond a felmenők alapján legalább négygenerációs értelmiségi Rottmann család irathagyatékát tartalmazza, a család egymást követő nemzedékeiben az orvosi és mérnöki pályák voltak a meghatározóak. Az értelmiségi középosztálybeli Rottmann család a miskolci születésű felmenő, dr. Rottmann József Bereg vármegyei főorvosi állása révén Szabolcs, Szatmár és Bereg megyékhez kötődött. 1863-ban Szatmárnémetiben kötött házassága révén kerültek rokonságba a szintén ehhez a területhez kötődő nemesi Csánk családdal. 1867-ben Beregszászon született fiuk, Rottmann Elemér már Budapesten folytatta egyetemi tanulmányait, és itt is gyökerezett meg. A család évtizedeken át a Józsefvároshoz kötődött, Mikszáth Kálmán téri (VIII. Mikszáth Kálmán tér 4.), majd József körúti (VIII. József körút 67.) lakhelyeivel. A Zala megyei nemes kolgyári Császár családdal dr. Rottmann Elemér és Császár Aranka 1896-ban kötött házasságával kerültek rokoni kapcsolatba. Majd a következő nemzedékben a felvidéki gyökerű, de az 1860-as években már Pesthez kötődő Osvald családdal 1925-ben léptek házassági kapcsolatra Csánk (Rottmann) Elemér és Osvald Erzsébet házasságával. Anyai ágon (Rokonfi-ág) a család pesti, józsefvárosi kötődésű volt már a 19. század közepén. Dr. Rottmann Elemér (Beregszász, 1867.09.26. – Budapest, 1945.01.08.) szülei 1863-ban Szatmárnémetiben kötöttek házasságot, ő maga is ott érettségizett. A budapesti tudományegyetemen tanult, egy évet Strassburgban töltött, 1891-ben szerzett diplomát. 1899-től a MÁV szolgálatában állt, és párhuzamosan magánpraxist is folytatott. Emellett 1899 és 1928 között az Országos Iparművészeti Iskola egészségtan tanára volt. 1898 és 1921 között a Munkásbiztosítási Orvosi Tanács tagja volt, 1919 és 1925 között a Kerületi Munkásbiztosító Orvosi Tanács elnöke. 1925-től a MÁV ellenőrző főorvosa, valamint az Országos Munkásbiztosító Intézet főorvos-helyettese lett, innen nyugdíjazták 1927 végén. Magánpraxisát 1927-ben szüntette meg. 1896-ban vette feleségül kolgyári Császár Arankát, kolgyári Császár Ferenc építész nővérét. Fiuk, Csánk (Rottmann) Elemér (Budapest, 1897.07.11. – Budapest, 1969.02.03.) a M. Kir. Tanárképző Gyakorló Főgimnáziumban érettségizett. 1915 októberében bevonult, elvégezte a Ludovika Akadémia tiszti iskoláját. 1916 júniusában kikerült a frontra. 1918 októberében az olasz fronton fogságba esett, 1918. október vége és 1919. szeptember vége között volt hadifogságban a genovai San Benigno Inferiore tiszti táborban, innen mint rokkant tért haza. Fogságból való hazatérése után a Műegyetem hallgatója lett, 1923-ban szerezte meg építészmérnöki diplomáját. 1921. július és 1923. augusztus között a Stílus Építő Rt.-nél állt alkalmazásban. Ezután egy hónapig Tőry Emil és Pogány Móric irodájában dolgozott. 1924. július és 1927 vége között Kappéter Géza alkalmazottja volt, irodájának középítkezéseinél mint építésvezető, illetve irodavezető dolgozott. 1928-ban nyitotta meg önálló tervező irodáját, számos középületre kapott megbízást (kórházak). Az 1920-as évek második felében és az 1930-as évek elején különböző törvényszéki és árvaszéki szakértői kinevezéseket nyert el. Nevét 1942 decemberében magyarosította. 1949. február 15-től magánirodája megszűnt és állami alkalmazott lett a Magasépítési Tervező Irodánál (MATI), majd az iroda átszervezésével a Középülettervező Vállalat (KÖZTI) alkalmazottja lett. Innen ment nyugdíjba 1960 májusában. 1961 augusztusától építészmérnökként az Igazságügyminisztérium alkalmazásába lépett a nyugdíj mellett. Csánk (Rottmann) Elemér 1925 novemberében vette feleségül Osvald Erzsébetet. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.77.1 | Leszármazással kapcsolatos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1876-1996 | |
| HU BFL XIII.77.10 | Csánk János töredékes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944-1955 | |
| HU BFL XIII.77.11 | Csánk Elemér és dr. Csánk István töredékes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1935-1948 | |
| HU BFL XIII.77.12 | Dr. Gábori Miklósné dr. Csánk Veronika iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1954-1999 | |
| HU BFL XIII.77.13 | Dr. Gábori Miklós iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945-1996 | |
| HU BFL XIII.77.14 | Gábori Tibor iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1917-1985 | |
| HU BFL XIII.77.15 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909-2003 | |
| HU BFL XIII.77.15.1 | Özv. Rokonffy Józsefné sz. Weszely Erzsébethez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909-1931 | |
| HU BFL XIII.77.15.10 | Gábori Tiborhoz és Gábori Tiborné sz. Mérey Borbálához írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945-1955 | |
| HU BFL XIII.77.15.11 | Dr. Gábori Miklósné dr. Csánk Veronika szakmai levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1963-1976 | |
| HU BFL XIII.77.15.12 | Dr. Gábori Miklós szakmai levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1955-1984 | |
| HU BFL XIII.77.15.13 | Dr. Gábori Miklós és dr. Gábori Miklósné dr. Csánk Veronika közös szakmai levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1955-1974 | |
| HU BFL XIII.77.15.14 | Dr. Semjén Gáborné sz. Csánk Eszterhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1961-2003 | |
| HU BFL XIII.77.15.15 | Dr. Csánk Istvánhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1947-2000 | |
| HU BFL XIII.77.15.16 | Csánk Jánoshoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1970 | |
| HU BFL XIII.77.15.17 | Csánk Elemérhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1942 | |
| HU BFL XIII.77.15.18 | Azonosíthatatlan levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.77.15.2 | Dr. Rottmann Elemérhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.77.15.3 | Dr. Osvald Istvánhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1925-1937 | |
| HU BFL XIII.77.15.4 | Csánk (Rottmann) Elemérhez írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1963 | |
| HU BFL XIII.77.15.5 | Csánk (Rottmann) Elemérné sz. Osvald Erzsébethez (és Csánk (Rottmann) Elemérhez) írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1923-1981 | |
| HU BFL XIII.77.15.6 | Dr. Gábori Miklósné dr. Csánk Veronikához írt magánlevelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1967-1970 | |
| HU BFL XIII.77.15.7 | Dr. Gábori Miklóshoz írt magánlevelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1964-1986 | |
| HU BFL XIII.77.15.8 | Dr. Gábori Miklóshoz és dr. Gábori Miklósné dr. Csánk Veronikához írt magánlevelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1990 | |
| HU BFL XIII.77.15.9 | Gábori Tiborhoz írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1985 | |
| HU BFL XIII.77.16 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1860-1999 (kb.) Megjegyzés: 1860-as évek-1990-es évek | |
| HU BFL XIII.77.17 | Filmek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.77.18 | Tárgyi emlékek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
| HU BFL XIII.77.2 | Családtagokhoz nem köthető iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1785 (kb.) Megjegyzés: 1785 k., é.n. | |
| Tartalom: Közöttük kéziratos imádságoskönyv az 1780-as évekből. | |
| HU BFL XIII.77.3 | Dr. Rottmann Józsefné sz. Csánk Mária töredékes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1896-1897 | |
| HU BFL XIII.77.4 | Dr. Rottmann Elemér iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1881-1941 | |
| HU BFL XIII.77.5 | Dr. Osvald István töredékes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1882-1945 | |
| HU BFL XIII.77.6 | Dr. Osvald Istvánné sz. Rokonffy Emma töredékes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939 | |
| HU BFL XIII.77.7 | Csánk (Rottmann) Elemérné sz. Osvald Erzsébet iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1970 | |
| HU BFL XIII.77.8 | Csánk (Rottmann) Elemér iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1801-2000 (kb.) | |
| HU BFL XIII.77.8.1 | Személyi iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-1970 | |
| HU BFL XIII.77.8.2 | Lakhatással, lakással kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1947-1971 | |
| HU BFL XIII.77.8.3 | Pénzügyi iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-1970 | |
| HU BFL XIII.77.8.4 | Építészmérnöki tevékenységével kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1969 | |
| HU BFL XIII.77.8.5 | Zebegényi ingatlanokkal kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1932-1974 | |
| HU BFL XIII.77.8.6 | A nagymaros-somdűlői birtokkal kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1907-1993 | |
| HU BFL XIII.77.8.7 | Közös családi iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1801-2000 (kb.) | |
| HU BFL XIII.77.9 | Dr. Semjén Gáborné sz. Csánk Eszter töredékes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1952-2003 | |
| HU BFL XIII.78 | Sattler család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1856-1990 (kb.) | |
| Terjedelem: 4,23 ifm | |
| Tartalom: Az irathagyaték három nemzedéket átfogva dokumentálja egy vidéki izraelita kisiparosi-kiskereskedői eredetű, a 20. század első felében a fővárosi középosztályba belépő, majd 1945 után kommunista elkötelezettségűvé váló, a szocialista rendszer külkereskedői privilegizált csoportjába integrálódó család mindennapi életét, társadalmi helyzetét, kapcsolatrendszerét és egzisztenciális stratégiáját. A három generációra kiterjedő jellege révén ugyanakkor a családi mobilitási pályákat, a családi tőkék használatát is megmutatja e társadalmi helyzet hátterében. A nagyszülők vidéki zsidó kispolgári egzisztenciájából szellemi (tisztviselői, értelmiségi) pályák révén fővárosi középosztályi státust megteremtő szülői generáció még ideológiai elköteleződés nélkül, szakmai alapon vett részt a háború utáni új rendszer kiépülésében, majd az 1950-es évek elején lefelé irányuló társadalmi mozgásra kényszerült. Ezzel szemben a gyermekek generációja már ideológiai alapon is azonosult az 1945 utáni új rendszerrel. Az iratanyagot részben az egyes családtagok életpályáját kísérő dokumentumok jelenléte jellemzi, úgymint iskoláztatási iratok (érettségi találkozókkal kapcsolatos iratok is), alkalmaztatással, munkavégzéssel kapcsolatos iratok (Bokor Adorjánhoz kötődően a Herz-gyár kezdeteire vonatkozó 1880-as évekbeli iratok is, szakmai iratok, I. világháborús katonai szolgálattal kapcsolatos dokumentumok, vallásos, valamint társadalmi élettel (egyesületi tevékenységgel) kapcsolatos iratok, illetve a zsidóüldözéssel kapcsolatos dokumentumok. Ez utóbbival összefüggésben az iratok között Németországgal szembeni kártérítési ügyek is találhatók az 1990-es és 2000-es évek fordulójáról. Emellett nagy mennyiségben tartalmaz leszármazással kapcsolatos iratokat (anyakönyvi kivonatok, részben a származás-igazolással összefüggésben), valamint családtagok által összeállított családfákat. Sattler Mihály önálló építészi tevékenységét érintően az irategyüttes építészeti tervrajzait, illetve iratait is tartalmazza, így többek között Apor Józseffel közösen tervezett és épített zuglói lakóházának tervanyagát (XIV. Gyarmat u. 7/c); A Nemzeti Sportuszoda háború utáni helyreállításának építési naplóját (1945. május–november); a Herz Szalámigyár Soroksári úti telepe épületeinek értékbecslését 1916-ból, 1939-ből és 1948–1949-ből; továbbá több budapesti lakóház, illetve nyaralók tervanyagát. A hagyaték másik meghatározó részét az önreflexív források alkotják, melyek a hagyaték egyik domináns vonását adják. Mind dr. Sattler Tamás, mind felesége, Bokor Ágnes után terjedelmes zsebnaptár-sorozat maradt fenn (Bokor Ágnes részéről: 1942–1946, 1958–1994; Sattler Tamás részéről: 1939, 1943–1945, 1948–1949, 1956, 1959, 1967, 1969–2006). Ezek értékét gyakori narratív jellegük, a naplószerű bejegyzések adják a hosszú időszakot átfogó mivoltuk mellett. Kiemelt értékkel bírnak az 1944-es és az 1945-ös évben született bejegyzéseik, amelyek a zsidóüldözés történéseit, megélését, majd az 1945-ös eseményeket rögzítik. A zsebnaptárak mellett több napló is található a hagyatékban, így Bokor Ágnes 1944. július 3-tól augusztus 31-ig vezetett két naplója, amit Sattler Tamás folytatott 1944. augusztus 31. után saját leírásával az 1944. június 22-i letartóztatásáról, valamint 1944. szeptember 8. és november 17. között írt naplójával. Ugyancsak tőle maradt meg egy 1945. február 16. és április 30. között vezetett napló is. Szervtörténet: Az iratokat keletkeztető családtagok: (1) Sattler Mihály (Manó) (Budapest, 1890.06.22. – Budapest, 1964.03.16.), építőmester: Sattler Mihály építész egy somogy megyei izraelita asztalosmester, Sattler Áron fiaként született. Sattler Áron – egy izraelita lókereskedő, illetve napszámos fia – 1886-tól már Budapesten, a Lipótvárosban gyakorolta az ipart egészen 1923-ig. 1886-ban itt vette feleségül a terézvárosi Klein Antóniát. Fiuk, Manó (utóbb Mihály) felső építő-ipariskolát végzett, s mint kőműves- és asztalossegéd szerzett szakmát. 1911-től 1914-ig irodavezetőként állt alkalmazásban Baumhorn Lipót, majd Sterk Izidor építészeknél. Az I. világháborús katonai szolgálat után, ahol megsérült, 1919-ben szerzett építőmesteri bizonyítványt. 1919–1920-ban az V. kerületi Mérnöki Hivatalban dolgozott, majd miután 1920-ban kiváltotta az iparengedélyt, önálló tervezői-kivitelezői tevékenységet folytatott. Az 1920-as években Apor Józseffel társult, s mint építési vállalkozók, együtt is tervező és kivitelező irodát működtettek, illetve 1923 és 1929 között együttesen vettek részt az Atlas Építő Rt. vezetésében (Apor József ügyvezető, Sattler Mihály pedig műszaki igazgatóként). 1930-tól 1948-ig ismét önálló építőmesteri tevékenységet folytatott. 1938-ban hites törvényszéki szakértő lett. Az ipartestület keretei között tanoncvizsgáló bizottsági feladatot látott el. A II. világháború alatt munkaszolgálatos volt, ahonnan megszökött. Önálló tevékenysége megszűntével 1949-től az Építésügyi Főigazgatóságon, illetve annak átszervezett hivatalaiban (Építési Igazgatóság) dolgozott műszaki előadóként, majd a Fővárosi Tanács VII. Ügyosztályán lett előadó, illetve 1951–1952-ben a Fővárosi Beruházási Vállalatnál tervező. 1953-tól 1960-ig a BUVÁTI-nál dolgozott tervezőként. Közéleti, egyesületi és hitközségi tevékenységet is kifejtett. Választmányi tagja volt a Magyar Építőmesterek Egyesületének. Az Egyesült Polgári Ellenzék kerületi jelöltje, a Pesti Izraelita Hitközségnek 1940-től választmányi tagja volt, 1943-ban a Bosnyák téri templomkörzet alelnöke, majd utóbb elnöke lett, amely tisztséget a háború után is betöltötte. 1945 után élete végéig pártonkívüli maradt. 1919 augusztusában vette feleségül dr. Heller Lenkét, akivel 1925-től Zuglóban éltek: 1925 és 1942 között a XIV. Gyarmat utca 9. szám alatt, majd az Erzsébet királyné útja 2/a szám alá költöztek, s ide tértek vissza 1945 januárjában is. (2) Dr. Heller Lenke (Budapest, 1894.07.08. – Budapest, 1976.04.29.), fogorvos: Sattler Mihály felesége, dr. Heller Lenke egy szolnoki kötődésű izraelita családba született, de már Budapesten. Apja, Heller Lipót (Leó) liptói születésű volt, majd Szolnokon élt szatócsként. Itt vette feleségül 1890-ben Ösztreicher Hedviget, egy helyi kereskedő lányát. Ugyanebben az évben felköltöztek a fővárosba, ahol előbb a Teréz-, illetve az Erzsébetvárosban éltek, majd a századfordulótól a Józsefvárosban. Heller Lenke 1912-ben az Országos Nőképző Egylet leánygimnáziumában érettségizett, majd 1917-ben – egyik első nőként – orvosi diplomát szerzett. Fogorvosként mind a két világháború között, mind 1945 után alkalmazásban állt, illetve magánpraxist is folytatott. Sattler Mihállyal kötött házasságából két gyermekük született: Sattler Tamás és a gyerekkorában elhunyt Sattler Hedda. | |
| HU BFL XIII.78.1 | KÖZÖS CSALÁDI IRATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.1.1 | Leszármazással kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.2 | BOKOR CSALÁD IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.2.1 | Stromf Ignác iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1924 Megjegyzés: 1920-1921,1923-1924 | |
| HU BFL XIII.78.2.2 | Bokor Adorjánné sz. Stromf Jolán iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1912-1974 Megjegyzés: 1912,1914,1925,1937,1940,1944,1953-1966,1968,1970-1971,1974, é.n. | |
| HU BFL XIII.78.2.3 | Bokor Adorján iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.2.4 | Bokor Adorján és családja közös iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.2.5 | Dr. Stromf Margit iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1916-1932 Megjegyzés: 1916-1921,1927,1932 | |
| HU BFL XIII.78.2.6 | Fleischmann István iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1944 | |
| HU BFL XIII.78.2.7 | Bokor Éva iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.3 | HELLER CSALÁD IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.3.1 | Heller Mór és Stemmer Bernátné sz. Heller Hermina hagyatéki ügye (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945-1950 Megjegyzés: 1945-1947,1949-1950, é.n. | |
| HU BFL XIII.78.3.2 | Heller Leó (Lipót) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890-1922 Megjegyzés: 1890,1920,1922 | |
| HU BFL XIII.78.3.3 | Heller Leóné sz. Ösztreicher Hedvig iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1917 Megjegyzés: 1899,1906-1907,1914,1917 | |
| HU BFL XIII.78.3.4 | Sattler Mihályné dr. Heller Lenke iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.4 | SATTLER CSALÁD IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.4.1 | Sattler Áron iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1878-1925 Megjegyzés: 1878,1886-1890,1894-1895,1912-1913,1923,1925 | |
| HU BFL XIII.78.4.2 | Sattler Áronné sz. Klein Antónia iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924 | |
| HU BFL XIII.78.4.3 | Sattler Armandra vonatkozó iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1916-1926 Megjegyzés: 1916,1926 | |
| HU BFL XIII.78.4.4 | A Sattler és Mészáros cégre vonatkozó iratok (Sattler Ignác és sógora, Mészáros Jenő cége) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1934 Megjegyzés: 1924,1934, é.n. | |
| HU BFL XIII.78.4.5 | Sattler Károly, Sattler Károlyné sz. Bauer Erzsébet és Sattler Károlyné sz. Dénes Erzsébet iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1923-1987 Megjegyzés: 1923,1941,1945,1950,1987 | |
| HU BFL XIII.78.4.6 | Sattler-felmenők egyéb iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1882-1917 Megjegyzés: 1882,1886,1888,1897-1898,1904,1906,1917 | |
| Tartalom: Többek között Baumhorn Lipót 1898-as lipótvárosi zsingagóga-pályaterve (a távlati rajz másolata). | |
| HU BFL XIII.78.4.7 | Sattler Mihály iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.4.8 | Sattler Hedda iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.4.9 | Sattler Mihály és családja közös iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.5 | SATTLER TAMÁS ÉS SATTLER TAMÁSNÉ SZ. BOKOR ÁGNES IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.5.1 | Sattler Tamásné sz. Bokor Ágnes iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.5.2 | Sattler Tamás iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.5.3 | Sattler Tamás és Bokor Ágnes közös iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.5.4 | Sattler Tamás és családja közös iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.6 | LEVELEZÉS (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.6.1 | A Bokor és a Stromf család levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.6.3 | A Bokor és a Sattler család tagjai közötti levelezés (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.6.4 | Sattler Tamás és családja levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.6.5 | Sattler Tamás és Sattler Tamásné sz. Bokor Ágnes ismerőseikkel, barátaikkal, kollégáikkal folytatott közös levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.6.2 | A Sattler család levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.78.7 | FÉNYKÉPEK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.79 | Révész-Gáti család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| Terjedelem: 2,66 ifm | |
| Tartalom: Az összetett irategyüttes két legértékesebb elemét Révész Kornél ex libris gyűjteménye; valamint leánya és munkaszolgálatos veje hitvestársi levelezése alkotja. Az ex libris-gyűjtemény kilenc eredeti, kb. az 1920-as évek végén készült, restaurálást igénylő eredeti tárolóegységben (téka) található, „Ex-Libris R. K.” felirattal. Ezt egészíti ki a művész után fennmaradt fametsző-szerszámkészlet külön tékában. Az ex libris-gyűjtemény rézkarcok lenyomatainak sorozataiból áll, darabonkénti sorszámozással. Az egész sorszámozott anyagról az iratbirtokos által készített 8 db darabszintű jegyzék áll rendelkezésre, amely a rézkarcok sorszámát, méretét (cm-ben), megjelölésété és a készítés évszámát, megjegyzésként a megrendelő nevét, valamint az ex libris-t készítő művész rendszerint vezetéknevét tartalmazza. Az ex librisek összterjedelme 634 db, amit külön dobozban duplikátumok és litográfiák egészítenek ki (1. doboz: 1-142+1; 1. doboz: 1-103; 2. doboz: 1-76; 3. doboz: 1-37; 4. doboz: 1-114; 5. doboz: 1-115; 6. doboz: 1-46; Duplikátumok: 132-140; Litográfiák; Fametsző szerszámkészlet). Ez a dokumentumegyüttes jelentős anyagi értéket képvisel, hiszen a gyűjtők körében több ezer forintos darabonkénti kikiáltási áron találkozhatunk Révész Kornél-szignójú metszetekkel. Szakszerű művészettörténeti értékelésük, elemzésük még várat magára. Annyi bizonyos azonban, hogy mind a Révész Kornél, mind a szakma más művelője által készített ex librisek a két világháború közötti időszak jelentős és jellegzetes kultúrtörténeti megnyilvánulásai. Az egyes darabok sok esetben önálló művészeti alkotás jellegével bírnak. Mind az adott megrendelő, mind pedig az adott korszak ízlésvilágát, értékszempontjait, mentális beállítódását tükrözik. Az összetett, sokszor rejtvényszerű szimbólumvilág egyik jellegzetes, meghatározó vonása ezen műveknek. A Révész Kornél-féle munkák tematizációja esetében több ízben megfigyelhetők finoman erotizáló utalások is. A művész egyéb iratai vonatkozásában csak töredékekkel találkozunk az anyagban. Ezek grafikai vázlatok, üzleti bevételi feljegyzések; továbbá gyermekei születésével kapcsolatos feljegyzések: Gyöngyike, 1945, György, 1914; valamint kuriózumként egy sárgarézfoglalatú dögcédula az I. világháború időszakából. Révész Kornélné, sz. Wallfisch Ella (sz. 1888) iratai töredékesek. Ezek: hatósági bizonyítvány, 1921; orvosi kezelési iratok, 1960 k.; levéltöredékek férjétől, rokonoktól, 1907, 1930, 1943, 1956. Szervtörténet: Révész Kornél (Esztergom, 1885. szept. 25.-1944.?) az egyik legjelentősebb hazai ex libris grafikus és -gyűjtő volt. 1905-ben elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett, majd később, 1930-1934 között elvégezte a Székesfővárosi Pedagógiai Szeminárium kötelező továbbképző tanfolyamát. A székesfőváros tanácsa 1912-ben választotta meg elemi iskolai tanárnak. A faji törvények folytán 1940-ben történt nyugdíjazásáig az alábbi négy józsefvárosi székesfővárosi elemi iskolában volt alkalmazásban: Erdélyi utcai (1920-1921); Jázmin utcai (1922-1923); Madách utcai (1924-1935); Dankó Pista utcai (1935-1939). Lakásuk kezdetben a Mátyás téren, majd a Bécsi úton, végül az V., Csanády utcában volt. Két gyermeke: György (1914) és Katalin (1919) született. 1944-ben a zsidóüldözések áldozata lett. Társadalmi kapcsolatait, illetve művészi munkásságát tekintve jórészt a szociáldemokrata mozgalomhoz kötődött. Számos grafikája jelent meg pl. a Népszavában, amely különféle összefüggésekben gyakran említi is a nevét, valamint különféle pártkiadványokban. Műfordítói tevékenységet is végzett (V. Hugo: A nevető ember; A tenger munkásai; Zola: Az álom; A. France: Novellák.) Legmaradandóbbat mint grafikus ex libris-ek megrendelésre történő készítésével és gyűjtésével alkotott. Az erre vonatkozó szűkös szakirodalom a két világháború közötti időszak legjelentősebb ezen művészei között említi (Galambos Ferenc). Révész Kornél és Révész Kornélné sz. Wallfisch Ella (sz. 1888) leánya, Révész Katalin (Gáti Lászlóné) (sz.: 1919. szept. 12.) a Zrínyi Ilona leánygimnázium növendéke volt, s a háború után kezdetben különféle állami vállalatok alkalmazásában állt, majd pedig műhímző kisiparosként dolgozott. Fontos életrajzi mozzanat, miszerint jelentős ifjúsági sportolói karrierrel is rendelkezett. Férje, Gáti (Grossmann) László (Bp., 1921. ápr. 17.) építészmérnöki oklevéllel rendelkezett, s állami vállalatoknál építésztechnikusi, majd műszaki ellenőri beosztásban dolgozott. A világháborúban munkaszolgálatos volt. Leányuk, Gáti Gyöngyi (Tímár Andorné) építészmérnöki, épületgépész képesítéssel rendelkezik, míg testvéröccse, Gáti György (sz.: Bp., 1947) gépészmérnök a Fővárosi Vízművek alkalmazásában állt. | |
| HU BFL XIII.80 | Erény-Kováts család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1843-2010 | |
| Terjedelem: 3,2 ifm | |
| Tartalom: Az iratok első csoportját a fond középpontjában álló Erény–Kováts házaspár felmenőinek iratai, elsősorban anyakönyvi, leszármazási iratok, illetve hivatalos dokumentumok alkotják, amelyek családok, illetve családtagok szerint rendezettek. Ezekhez szorosan kapcsolódik az iratok második csoportja, a fond legértékesebb része: a Kováts Kornélia által összeállított családtörténeti albumok. Az egyes családtagok a házastársakkal vagy a szülőkkel együtt kaptak albumot, amelyek döntően fényképeket tartalmaznak, de sok képeslap, rajz, családfa, leszármazási táblák stb. is megtalálható bennük. A fényképekhez illesztett lapokon a képet magyarázó családtörténeti megjegyzések, a rokoni kapcsolatokra utaló háttérmagyarázatok, történetek olvashatók. Bizonyos esetekben a fényképező személye is fel van tüntetve. A családot több generáción keresztül sokrétűen ábrázoló családtörténeti fényképanyag dokumentatív értékét növeli, hogy a felvételek mintegy „háttérvilágítást” is nyernek a hozzájuk fűzött kiegészítő információknak köszönhetően. Szervtörténet: Az iratokat átadó Erény Ágnes édesapja, Erény János Ferenc (1918–1981) eredetileg Ludovikát végzett térképész tiszt volt. 1947-ben tért haza angol hadifogságból, Dániából. A háború után főkönyvelőként dolgozott a Corvin Áruházban, s innen ment nyugdíjba. Térképészeti hivatásával családi hagyományt követett, mivel az ő édesapja (Erény-Ehrlich János Pál, 1892–1947) is litográfus, térképész tiszt volt, aki a M. kir. Térképészeti Intézetből ment nyugdíjba. Az egyenesági felmenők (Ehrlich Ferenc, 1855–1935; Ehrlich János Bálint, 1814–1884) temesvári illetőségű iparosok voltak (szabó, illetve szappanfőző mester). Erény János anyai vonalán (Moling Etelka, 1893–1948) szintén temesvári, német eredetű iparosok találhatók. Az iratbirtokos édesanyja, Kováts Kornélia Ilona (1917–2010) könyvelő, statisztikus volt. Szintén a Corvin Áruházban dolgozott, itt ismerkedett meg férjével. Felmenői szintén iparosok voltak. (Apa: Kováts Károly, 1884–1967, géplakatos, művezető, autójavító-fuvarozó kisiparos; nagyapa: Kováts Ferenc, 1842–, kocsigyártó.) A nagyanyai vonalon (Csereklye Lídia, 1891–1945) két generációs tahitótfaluiak (Csereklye Mihály, 1864–1938, pékmester) találhatók. | |
| Hozzáférés és használat: A fond a hatályos jogszabályok alapján kutatható, az iratok túlnyomó többségének kutatásához támogatói állásfoglalás szükséges. Másolatok: A negatívokról digitális másolat készült: \\TAS\IV_oszt\XIII\XIII_80_Ereny_Kovats | |
| HU BFL XIII.81 | Szemere-Kürthy-Magyar-Visy család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1842-2010 | |
| Terjedelem: 4,7 ifm | |
| Tartalom: Legterjedelmesebb irathagyaték Magyar Elekhez (iskoláztatás; újságírói-lapszerkesztői tevékenység; gasztronómiai tevékenység; nyugdíj; írások, publikálás; társadalmi élet (meghívók); párbajügyek; lóverseny), Magyar Elekné sz. Visy Masához (iskoláztatás; társadalmi tevékenység; gyerekkori írások; zsebnaptárak,feljegyzések, naplók; belépőjegyek), dr. Magyar Bálinthoz (iskoláztatás-képzés; katonai szolgálat; alkalmaztatás; szakmai tevékenység; háztartás) és dr. Magyar Pálhoz (gyerekkor; iskoláztatás-képzés; cserkészet; katonai szolgálat; újságírói tevékenység; politikai tevékenység (Magyar Szabadság Mozgalomban való részvétel); írások, feljegyzések, zsebnaptárak; társadalmi élet (bálszervezői tevékenység, meghívók, belépőjegyek)) kapcsolódik. A többi családtaghoz köthető iratok is jellemzően iskoláztatási, alkalmaztatási, katonai, szakmai, politikai tevékenységgel kapcsolatos, vagyoni, illetve háztartási iratokat ölelnek fel. Emellett zsidóüldözéssel kapcsolatos iratok is megjelennek. Az iratanyag nagy mennyiségben tartalmaz leszármazással kapcsolatos iratokat – keresztlevelek, házasságlevelek és házassági értesítők, anyakönyvi kivonatok, halotti levelek, gyászjelentések –, amelyeket családtörténeti adatgyűjtések, újságkivágatok és családfák egészítenek ki. Emellett család-, illetve élettörténeti írások, visszaemlékezések (illetve töredékek), valamint életút-interjúk is találhatók az anyagban. A dokumentumok és a családtörténeti adatgyűjtések nagy időbeli távlatban fogják át a család történetét. Az irategyüttes egyharmadát levelezés teszi ki az 1842 és 1944 közötti száz évből. A korai, 1840-es és 1860-as évek közötti időszakból döntően levelezés őrződött meg. A levelezésben a Szemere, Kürthy, Magyar, Visy, Döbrössy-Németh, Siklóssy és Gábos családok tagjaihoz, illetve általuk írt levelek találhatók, amelyeket a családon kívüli személyek által írt levelek egészítenek ki. A levelezést a családtagok közötti levélváltások dominálják, legyen az házastársi levelezés, szülő-gyerek vagy nagyszülő-unoka közötti levelezés, sógorok közötti levelezés, illetve após/anyós-vő/meny, valamint unokatestvérek közötti levelezés. Az iratok mellett rendkívül gazdag családi fényképgyűjtemény (papírképek, negatívok, üvegnegatívok) is található. A fényképek az 1850-es–1860-as évektől az 1944-ig terjedő időszakot ölelik fel – szórványosan az 1970-es évekig kiterjedően –, a család minden ágára és az iratokban is megjelenő mind a négy generációjára vonatkozóan. A műtermi felvételek mellett a család különböző nemzedékeiben (Visy Masa, Magyar Pál, Magyar Bálint) is gyakorolt amatőr fotózásnak köszönhetően a mindennapi élet is gazdagon dokumentált, s a családtagok, illetve a családi ágak közötti eltérő intenzitású kapcsolatokra is jól rávilágítanak. A műtermi portrék és az amatőr családi pillanatképek mellett külön csoportot képeznek az egyes családtagok szakmai tevékenységével összefüggő fotók, úgymint Magyar Elek gasztronómiai tevékenységét kísérő felvételek, vagy Magyar Bálint színházi tevékenységével összefüggő képek. Kiemelendő értékkel bírnak az 1913-as év során született családi pillanatfelvételek, amelyek időrendben feliratozva Magyar Elek és Kürthy Berta családja hétköznapi életének egy évét viszonylag sűrűn dokumentálják. S szintén ki kell emelni Kálmán Imre (Magyar Bálintné sz. Kálmán Éva apja) I. világháborús katonaképeinek sorozatát. Az iratok és a fényképek mellett a letét részeként átadásra került 208 kötet is, amely kötetek a Magyar család különböző tagjainak dedikált műveket, valamint Magyar Pál cserkészettel kapcsolatos könyveit jelentik. Szervtörténet: A Szemere-Kürthy, a Magyar és a Visy család közötti kapcsot Magyar Elek (Bp. 1875 – Bp. 1947) hírlapíró, lapszerkesztő személye jelenti, 1908-ban között első és 1917-ben kötött második házassága révén. A nem nemesi Magyar család a Dunántúlhoz, Somogy és Zala megyéhez – azon belül is Keszthelyhez – kötődött, s házassági kapcsolatai (Ikerváry család, Klaisz család) is ugyanehhez a vidékhez (Kaposvár, Nagykanizsa, Marcali) fűzték. A család a 19. század második felétől már biztosan tisztviselői-értelmiségi pályán mozgott. A Komárom megyei fajkürthi és kolthai Kürthy nemesi család házasság révén került rokonságba a Szemere családdal 1880-ban, s ide házasodott be Magyar Elek 1908-ban. A Kürthy családot a 19. század második felében és a 20. század elején a nemesi státussal összefüggő hagyományos országgyűlési politizálás mellett értelmiségi (hírlapíró, tisztviselő, színész) pályák jellemezték. A Magyar Elek második házassága révén a másik ágat alkotó Visy család a Magyar családhoz hasonlóan ugyancsak somogyi kötődésű volt, s ugyanakkor szinte azonos vonásokkal rendelkezett, mint a Kürthy család, akivel származási és szakmai kapcsolatok révén is egy társasági kört alkotott. Így az országgyűlési politizálás mellett őket is az értelmiségi-művészi hivatások (orvos, újságíró, színész) választása határozta meg. Ezen nagy ágak mellett kisebb arányban további, házassági kapcsolatban álló családok is megjelennek az iratokban, úgymint: az erdélyi Gábos család, amely az 1840-es években már Pesthez is kötődött; a Vas megyei izraelita Kálmán család, házassági kapcsolatban az ugyancsak izraelita Vajda családdal; valamint a szintén izraelita Siklós-Schwartz-Skutz (Skucs)-Klein család. Az iratanyagban hátrahagyott irataikkal megjelenő személyek - akik a különböző családi ágakból négy generációt képviselnek - a következők: - Kürthy József (Kolta, 1815 – Bajka, 1899), barsi alispán, országgyűlési képviselő - Kürthy József fia, Kürthy Emil (Barsendréd, 1848 – Bp. 1920), hírlapíró - Kürthy Emil és Szemere Gizella lánya, Kürthy Berta (1884 – Bp. 1915) - Kürthy Berta férje, Magyar Elek (Bp. 1875 – Bp. 1947), főszerkesztő - Kürthy Berta és Magyar Elek fia, dr. Magyar Bálint (Bp. 1910 – Bp. 1992) - Magyar Elek második felesége, Visy Masa (1883 – 1939) - Magyar Elek és Visy Masa fia, Magyar Pál (Bp. 1918 – 2001) - Visy Masa szülei, Visy Imre (Nagyatád, 1852 – Bp. 1889) és Gábos Irma (1852 – Bp. 1917) - Magyar Pál második felesége, Kálmán Éva (1932) és apja, Kálmán Imre (Káld, 1891 – ?) - Magyar Pál első felesége, Marsó Éva apja, Marssó (Marsó) György | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.82 | Maléter-Gyenes család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1860-1948 | |
| Terjedelem: 0,96 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes egy felvidéki eredetű evangélikus nemesi család, döntően Pécsre került, majd budai, budapesti házasodás révén ide is kapcsolódó tagjainak iratait tartalmazza. Az iratok legnagyobb részét Maléter Rudolf váltóügyvéd – az ’56-os mártír honvédelmi miniszter nagyapja – után visszamaradt tételek képezik. Az iratok döntően két nagy egységre különíthetők el. Egyiküket Maléter Rudolf és a szintén ügyvéd László fia szakmai tevékenységgel kapcsolatos sorozatai alkotják. Ezek egyrészt ügyvédi kliensi, eljárási iratok, okmányok és ezek – az ügykezelés tekintetében sokszor ritkán rekonstruálható – fogalmazati darabjai; másrészt Maléter Rudolf és felesége, valamint László fia után visszamaradt, főként a közeli családtagoktól és rokonoktól kapott magánlevelezési anyag. Ezek közül is kiemelkedik két „anyai” levelezési sorozat. Az egyiket Rudolf édesanyja írta fiához (1860-1880 k.); a másikat feleségéhez, Perleberg Ernesztinhez annak édesanyja, szinten ebből az időszakból. Mindkét, százas nagyságrendű iratsorozat kizárólagosan német nyelvű. Ezeket egészíti ki az egyéb rokonoktól, családtagoktól származó iratok köre. Maléter Pálhoz kapcsolódó iratok nem találhatók az iratok között. Az irategyüttes összességében a századfordulós évtizedekben élt keresztény felsőközéposztályi rétegek rokonsági kapcsolati viszonyainak, valamint egzisztenciális, ill. vagyoni helyzetének az értelmezésére, érzékelésére biztosít lehetőségeket. Szervtörténet: Egy felvidéki eredetű evangélikus nemesi család, amelynek döntően Pécsre kerültek, majd budai, budapesti házasodás révén a fővároshoz is kapcsolódtak. A család meghatározó személyisége a pécsi közügyekben igen aktív, törvényhatósági bizottsági tag, Maléter Rudolf váltóügyvéd volt. Az ágostai hitvallású hugenotta-eredetű família a Felvidéken volt ismert. Az eredetileg Milliter néven szereplő család fészke eredetileg Igló volt. Nemességüket 1662-ben Szepes vármegyében hirdették ki. Vagyonukra főként vasbányászattal tettek szert. Maléter Rudolf édesapja, Maléter István a Gömör vármegyei Jolsva polgármesteri tisztét töltötte be az 1850-es években. Maléter László Maléter Rudolf kisebbik fia volt, aki szintén ügyvédi gyakorlatot folytatott. Az 1831-ben Budán született Perleberg Viktor Maléter Rudolf sógora volt. Jogot végzett Pesten, s 1850-ben lépett állami szolgálatba; 1854-től fogalmazó, kezdetben Pozsonyban, majd 1856-tól Balassagyarmaton, majd Nyitrára helyezték, ahonnan 1859-ben került vissza szülővárosába. 1861-ben nyugdíjazták, újságíró lett (Pesti Napló), ám 1864-ben reaktiváltatta magát. 1866-tól a Sürgönynek dolgozott, majd ismét I. oszt. pénzügyi titkár, illetve tanácsos beosztást kapott a pénzügyminisztériumban, ahol illetékkiszabási főnök volt. | |
| Hozzáférés és használat: A dr. Gyenes József és Maléter Eszter kapcsolatára vonatkozó iratok kutathatóságát illetően az iratok ajándékozója dönt, a többi irat a hatályos levéltári és adatvédelmi jogszabályok alapján kutatható. | |
| HU BFL XIII.83 | Rajna (Rindauer) - Villányi (Wachter) család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1868-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,77 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag egyes családtagokhoz köthető része döntően iskoláztatási, képzési és alkalmaztatási iratokat tartalmaz, míg másik két részét családi levelezés, valamint családi fényképek alkotják. Külön értéket képviselnek Rendla Georgina iskolai füzetei az 1930-as évek közepéről, illetve második feléből olvasónaplók, illetve háztartástani jegyzetek formájában. Nagyobb terjedelmet alkotnak a Villányi család lakhatással és háztartással kapcsolatos iratai az 1950-es évekből, közöttük Rindauer Valéria 1949 és 1953 között vezetett háztartási naplója. Rajna Alice után jelentősebb szakmai irathagyaték maradt, amely nagyobb mennyiségben tartalmaz két világháború közötti moziplakátokat, kabaré-színdarabokat, illetve-szövegkönyveket, valamint dal- és kuplékottákat. Az iratanyagban találhatók emellett Kornai József I. világháborús grafikái, valamint 1944-es röpcédulák is. A hagyatékon belül jelentős részt alkot a levelezés, amely döntően családon belüli levelezést jelent. A levelek egyik csoportját Villányi Emil szovjet hadifogsághoz kötődő levelei alkotják: egyrészt az általa hazaküldött levelek, másrészt a felesége által hozzá írt levelek. A másik jelentősebb levélcsoportot a Rajna Alice által a kanadai emigrációból a Villányi családhoz írt levelek jelentik az 1950-es évekből. E viszonylag sűrű időközönként írt levelek az ottani berendezkedés és megélhetés nehézségeiről, a kivándorló lét anyagi és érzelmi hátteréről számolnak be. Szórványosan őrződtek meg a Rindauer családon belüli, elsősorban a Rindauer-testvérek közötti levélváltások a 19. század végéről, 20. sz. elejéről. Ugyancsak kevés levél maradt fenn Kornai József után is, amelyek egyrészt 1918-as trieszti hadifestői munkájához kötődnek, illetve 1921-es amerikai útjáról számolnak be. 1921-ben ugyanis Kornai József chicagói nagybátyja révén amerikai utat tett megélhetési, üzleti lehetőségek után kutatva. Emellett egy 1927-es baráti levél is fennmaradt, amely a Párizsban élő emigráns magyarok életviszonyait írja le. Az iratok mellett fényképek is találhatók, a család mindkét ágára vonatkozóan a 20. század egészéből. A fényképeken belül kiemelt érdekességgel bírnak a Rajna Alice színésznői pályájához kapcsolódó fényképek. Az irategyüttes egészében egy budapesti – döntően budai – középosztályi, illetve kispolgári, alsó középosztályi család 20. századi egzisztenciális történetét mutatja meg jól dokumentáltan. A családban megjelenő, illetve azt meghatározó művészi, katonatiszti, majd tisztviselői pályák együttállása a mobilitási utakkal együtt egyedi jellegzetességet mutat. Az egzisztenciális bizonytalanság, majd a deklasszálódás több fázisban, többféle történeti kontextusban érte a családot, s ez, valamint erre a helyzetre 1945 után adott válaszként az emigráció határozza meg alapvetően az irathagyaték tartalmát és értékét. Szervtörténet: A családi irathagyaték egyik ágon egy izraelita, a zsidóüldözés által is érintett (Rajna, illetve Rindauer), a másik ágon pedig egy római katolikus, a XI. kerülethez kötődő család (Wachter, illetve Villányi) dokumentumait, írott emlékeit tartalmazza. Az iratok döntően a két ág kapcsolatát házasságukkal megteremtő Villányi (Wachter) Emilhez és Villányi Emilné Rendla Georginához kötődnek, rajtuk keresztül jelennek meg irataikkal további családtagok, illetve felmenők a Wachter- és a Rindauer-Rendla-ágon. Míg azonban a Wachter-ág csak töredékesen jelenik meg az iratokban, addig a Rajna-ág nagyobb arányban van jelen. A Rajna-ág egy liptói kisiparos eredetű, majd köztisztviselő izraelita középosztályi családot képvisel, amelyben a stabil középosztályi státus őrzése mellett – például az orvosi hivatás választása révén – a művészi pálya és az anyagi bizonytalanság is megjelent a két világháború között, majd pedig a deklasszálódás a II. világháború után. A másik oldalon ezzel szemben a római katolikus Villányi-ág az alacsony társadalmi státusból és egzisztenciális bizonytalanságból való felemelkedés példája. Ez az ág a munkáslétből kispolgári, majd alsó középosztályi helyzetbe emelkedve ellentétes irányból érkezik ugyanabba a tisztviselői státusba, részben már a Horthy-korszakban, részben a szocialista rendszerben, mint a Rajna-ág. A Rajna-ágat elsősorban Rindauer Valéria és Rajna Alice képviseli nagyobb terjedelmű iratanyaggal. Hat testvérükkel együtt Rindauer Salamon és Fessel Berta házasságából születtek egy pesti izraelita családban. Apjuk, a liptószentmiklósi származású Rindauer Salamon (Liptószentmiklós, 1844 – Budapest, 1910) 1867-től nyugdíjazásáig, 1908-ig a posta szolgálatában állt, mint távírdai tisztviselő. A Pestre bevándorolt távírász 1869-ben kötött házasságot a terézvárosi izraelita családban született Fessel Bertával (1848 – Budapest, 1913). Rindauer Salamon közéleti tevékenységet is folytatott, a Terézvárosi Deák Párt bizottmányának volt a tagja. A zenei képzést nyert Rindauer Valéria (Budapest, 1884 – Budapest, 1964) az 1920-as években mozizenészként dolgozott, többek között a városligeti Barokaldi Néparénában, majd a Bodograf Mozgóban. A hangosfilm bejövetelével és elterjedésével ez a megélhetési forrása megszűnt, s a továbbiakban zongoratanárként működött. Mozizenészként ismerkedett meg az ugyanezen pályán mozgó Rendla Ferenc (Stájerlak, 1871 – Budapest, 1925) karmesterrel. Egy gyermekük született, Rendla (Rindauer) Georgina. | |
| HU BFL XIII.84 | Schneider - Szentfülöpi-Kőnig - Hidy család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-2004 | |
| Terjedelem: 0,56 ifm | |
| Tartalom: Leszármazott által családtörténeti albumként kronologikusan hét kapcsos irattartóba rendezett családi irategyüttes. Szervtörténet: A családból iratait elsőként hátrahagyó Schneider János (Szentfülöp, 1852 – ?) Kalocsán végezte tanulmányait. Az elemi után a kalocsai érseki főgimnáziumban tanult, itt érettségizett 1873-ban. Ezt követően a budapesti tudományegyetem hallgatója lett, bölcsészeti tanulmányokat folytatott, 1878-ban szerezte meg tanári oklevelét. Már egyetemi tanulmányai alatt tanított a fővárosban, 1873 és 1878 között az Országos Kisdedóvó Egyesület Óvónőképző Intézetében. 1879-ben főreáliskolai tanár lett a VIII. kerületben. 1912-ben nyugdíjazták. Józsefvárosi lakos volt. Szakmai közéleti tevékenységet is folytatott, a Kisdednevelők Országos Egyesületének, valamint a Magyar Földrajzi Társaságnak is volt választmányi tagja volt, az előbbinek 1894-ben helyettes titkára lett. Pedagógiai munkássága jelentős, számos ilyen témájú publikációval. Még egyetemi tanulmányai alatt vette feleségül Budapesten a pesti, józsefvárosi születésű Nagy Ilonát, aki pesti, illetve Pest környéki iparos családból származott. Nagy Ilona tanítónőképezdében tanult az 1870-es évek végén. A házasságból öt gyermek élte meg a felnőttkort. Schneider János családjával 1919-től a IX. Üllői út 121. szám alatt lakott, amely lakást utóbb lánya és családja lakta 1953-ig. Gyermekeik közül ifj. Schneider János a kassai gazdasági akadémián tanult 1909 és 1912 között, az I. világháborúban katonaként harcolt és1914 őszén Galíciában elesett. Lányuk, Schneider Jolán tanítónőképezdében tanult, 1910-ben állt munkába tanítónőként a VI. kerületi, angyalföldi elemi iskolában, rajzot tanítva. 1919-ben ment férjhez Kőnig Antal újságíróhoz. | |
| HU BFL XIII.85 | Szentoléry család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1786-1998 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag jelentőségét és értékét két tényező adja: egyrészt Petrovics Emil (Nagybecskerek, 1930 – Budapest, 2011) zeneszerző személye, aki 1957 és 1962 között élt házasságban Szentoléry Judittal (Budapest, 1922.10.21. – Budapest, 2002.01.08.) mint első feleségével, másrészt pedig maga a francia eredetű katonatiszti Szentoléry család. Bár az irategyüttes elenyészően tartalmaz Petrovics Emil személyéhez kapcsolódó iratokat – pár okmányt, számlákat, valamint Litván Gábor karmester-zeneszerző néhány hozzá írt levelét 1960-ból a színházi munka, zeneszerzés témájában –, nagyobb számban található azonban benne a zeneszerző életét dokumentáló fénykép, illetve egy fényképalbum is. Az irategyüttes döntően a Szentoléry család után maradt hagyatéknak nevezhető, s elsősorban Szentoléry Judit apja, Szentoléry Richárd csendőr-, majd rendőrezredes személyére, valamint a 18–19. századi felmenőkre vonatkozó dokumentumokból áll. Az 1780-as évekig, a franciaországi eredetig visszamenő iratok töredékesen maradtak fenn, az egyes családtagok életútját nem tudjuk rekonstruálni belőlük. A család történetének íve azonban így is kirajzolódik azokból. Nagyobb mennyiségben tartalmaz az együttes leszármazással kapcsolatos iratokat, úgymint anyakönyvi kivonatokat (részben a származás-igazoláshoz összegyűjtve), gyászjelentéseket, családtörténeti iratokat, a magyar nemesség megszerzésével kapcsolatos iratokat, családi címereket. Emellett a katonai pályához, szolgálathoz kapcsolódó iratok maradtak fenn nagyobb számban a 19. és a 20. századból, valamint vagyoni ügyekkel, pénzügyekkel kapcsolatos feljegyzések az 1850-es évekből. Szórványosan levelek is találhatók az együttesben az 1880–1890-es évekből, 1960-ból, valamint az 1990-es évekből, ezek azonban nem meghatározóak. A hagyaték nagyobb arányban tartalmaz 19. századi német nyelvű iratokat a század különböző időszakaiból. Az irategyüttesben található fényképek döntő része Szentoléry Judit és Petrovics Elek házasságához, illetve kettejük életéhez – gyermek- és fiatalkorához, Szentoléry Judit esetében pedig időskorához is – kötődik. Míg az iratokban a Szentoléry család hagyatéka dominál, addig a fényképek közül mindössze pár darab maradt hátra utánuk, közöttük 1860-as években készült felvételek. A fényképeken kívül egy (elefánt)csontlemezre készült miniatűr festett portré is található (Ruprecht jelzéssel) – az 1860-as évekbeli fényképekhez hasonlóan bekeretezve –, amely feltehetően valamelyik katonatiszt őst ábrázolja, feltehetően a 19. század elejéről vagy a század első évtizedeiből, a biedermeier kedvelt műfajaként. Szervtörténet: A Szentoléry család francia eredetű, az iratokban megjelenő ősük a Beaupoil de Saint-Aulaire nemesi család tagja volt. Carolus Andreas Marquis de Beaupoil de Saint Aulaire (Demareuil, 1757.01.08. – Győr, 1793.02.23.) 1792-ben a francia forradalom idején, a jakobinus diktatúra alatt menekült el Franciaországból német területre, majd 1793-ban Győrben hunyt el. Leszármazottai több nemzedéken keresztül katonatiszti pályát futottak be, utolsóként Szentoléry Richárd csendőr-, illetve rendőrezredessel a 20. században. Saint-Aulaire-i Schiwny Károly csász. kir. ezredest (Radstadt (?) (Baden), 1791 – Bécs, 1867.08.17.) apja, Saint-Aulaire márki 1792-ben Franciaországból történt menekülésük során egy schwetzingeni német cipészre bízta, hogy pár évig viselje gondját. (Erről az iratok között található 1792-es dokumentum tanúskodik, amely a gyermek átadásának bizonyságaként szolgált. Ugyanakkor a gyermek születési helye és ideje alapján feltehető, hogy a család már 1792 előtt elmenekült Franciaországból.) 1840-ben került sor honfiúsítására, 1853-ban Győr városa tiszteletbeli polgárává fogadta. Fia, Schiwny Alajos (Zágráb, 1823.08.18. – Károlyváros, 1887.07.23.) csász. kir. őrnagyi rangig jutott. Az iratok nem teszik lehetővé a kérdés tisztázását, azonban elképzelhető, hogy a hagyatékban megjelenő másik ági felmenő, Schiwny de Saint-Aulaire Ferenc (Cremona, 1829.01.18. – ?) katonatiszt apja szintén Saint-Aulaire-i Schiwny Károly volt. Ferenc fia, Saint-aulaire-i Schiwny (Schiwny a Saint-Aulaire, Schiwny de Saint-Aulaire) Aladár (Magyaróvár, 1863.01.18. – Deszk, 1929.09.17.) elkerülte a katonatiszti pályát, és a vasútnál dolgozott MÁV elöljárókét. Egy borsod megyei református földbirtokos lányát vette feleségül, házasságukból született a család nevét magyarosító Szentoléry Richárd Kálmán, csendőr alezredes, majd rendőrezredes, Szentoléry Judit apja. | |
| HU BFL XIII.86 | Frivaldszky család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-2019 (kb.) | |
| Terjedelem: 1,82 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes egy budai középosztályi család négy generációjának iratait tartalmazza. Sajátossága, hogy miközben az egy-egy családtaghoz kötődő iratok szórványosak, illetve tematikusan korlátozottak, addig rendkívül gazdag a család történetére, leszármazására vonatkozó iratokban (családfák, anyakönyvi kivonatok, családtörténeti adatgyűjtések), és egészében a családtörténeti (ön)értelmezés szándéka hatja át, mindenekelőtt az iratátadó Frivaldszky János családtörténeti kutatásainak köszönhetően. Bár az irategyüttes négy generációra terjed ki, alapvetően két generáció iratai dominálják: a ma élő nemzedék, valamint szüleinek iratai. A korábbi generációk és más felmenők után csak töredékes iratok maradtak fenn, amelyek nem teszik lehetővé az egyéni életutak nyomon követését. Ugyanakkor az iratok több családi ágat is átfognak: a vingai bolgár iparos származású, temesvári (vingai), majd Arad megyei kötődésű Dobó-ágat; a jászsági kötődésű Frivaldszky-ágat; a nemesi származású, a 18. század végén Ugocsából Arad vármegyébe költözött perlaki Somogyi-ágat; valamint a bajor eredetű, több generáción keresztül uradalmi alkalmazotti pályán mozgó Landesz-ágat. Frivaldszky János (1936) szellemi irányultságának egyik alapelemét család- és helytörténeti érdeklődése, kutatásokban és publikációkban is testet öltő elhivatottsága képezi. Családtörténeti kutatásai több tekintetben is rányomják bélyegüket az irategyüttesre. Bár családtörténeti kutatásának részben papíralapú, részben digitális anyaga nem képezi részét az irategyüttesnek, hanem annak egy része az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárába került be, az irategyüttes egészét jellemző családtörténeti hangsúly az ő érdeklődésének és kutatási tevékenységének eredménye: minden családi ághoz, illetve minden családtaghoz család-, illetve élettörténeti áttekintést, valamint családfákat készített, s az anyag egészét gondosan rendezte, illetve feliratozott családi fotóalbumokat állított össze. Mivel az iratok rendezése is a családtörténeti önértelmezés szerves részének tekinthető, ezért az iratanyagot az általa kialakított rendben őrizzük meg, egy-két kisebb, az áttekinthetőséget és állományvédelmi szempontokat szolgáló módosítással. (Megjegyzendő, hogy a családi irathagyatékból egy másik egység is közgyűjteménybe került korábban: dr. Sümegi József (1861–1945) balatonfüredi fürdőorvos – Frivaldszky Andor (1893–1923) feleségének, Sümegi Máriának az édesapja – iratai korábban eladásra kerültek részben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, részben pedig a Balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjtemény részére.) A családtagok egyéni életútja során keletkezett iratok között nagy hangsúllyal szerepelnek az ingatlanvagyonnal, lakástulajdonnal, valamint a háztartással kapcsolatos iratok. Ez a hangsúly két generációban is megfigyelhető, s az ingatlanvagyon családi értékrenden belüli kiemelt szerepére utal. Szervtörténet: A 16. században nemességet nyert Trencsén megyei Frivaldszky család a 18. században rajzott ki különböző irányokba Frivaldról. Az egyik ág a 18. század közepén már biztosan a Jászságban élt. A Jászberénybe települő ágban a 19. század második felétől már az értelmiségi hivatások váltak meghatározóvá, miután az előző generációt képviselő, Jászberényben, majd Jászladányban élő Frivaldszky József (1838–1907) az 1870-es évek közepén kocsmabérlőként élt meg, majd az 1890-es évek második felében községi pénztárnok volt. Fia, a még csak szórványos iratokat hátrahagyó dr. Frivaldszky János (Jászberény, 1861 – Budapest, 1913) ügyvéd volt, az ő nagyobbik fia, Frivaldszky Andor (Jászladány, 1893 – Budapest, 1923) joghallgatónak indult, majd a Kereskedelmi Akadémiát elvégezve banktitkár lett, kisebbik fia, Frivaldszky János (Temesvár, 1895 – Budapest, 1974) főmérnök, unokája, ugyancsak Frivaldszky János pedig építőmérnök. Dr. Fivaldszky János (Jászberény, 1861.06.24. – Budapest, 1913.05.25.) élete még a Jászsághoz kötődött. A jászberényi gimnáziumban tanult, majd a budapesti tudományegyetem jogi karán szerzett oklevelet 1890-ben. Ügyvédi tevékenységét azonban Jászapátiban folytatta, s tiszteletbeli megyei árvaszéki ügyész és képviselőtestületi tag volt. 1892-ben vette feleségül a Temes vármegyei főügyész lányát, Dobó Ilonát. A Dobó Ilonával kötött házasság révén a rokonság részévé váló Dobó család – eredetileg Dobrow (Dobrov) – vingai bolgár iparos család volt Arad vármegyéből. Arad környéki kötődésük a 20. században is megmaradt (Arad, Gyorok). Dobó Ilona apja, a családnevét 1870-ben magyarosító Dobó László (1843–1901) ügyvéd, majd Temes vármegyei főügyész volt. Felesége, Somogyi Etelka, akivel 1868-ban Aradon házasodott össze, egy szintén aradi, illetve Arad környéki (Pankota) kötődésű nemesi család, a perlaki Somogyi család tagjaként született. A család a 18. század végén települt át Ugocsából Arad vármegyébe, és ott gyökerezett meg. Mint nemesek, a vármegyei közigazgatásban töltöttek be posztokat több nemzedéken át, illetve katonatiszti és papi pályára mentek. A dr. Frivaldszky János és Dobó Ilona házasságából született két fiú közül Frivaldszky János (Temesvár, 1895.06.14. – Budapest, 1974.11.15.) a besztercebányai főgimnáziumban érettségizett 1913-ban, majd 1926-ban szerzett építészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen. 1926–1927-ben a Bajai Folyammérnöki Hivatalnál dolgozott, 1927-ben a Kereskedelemügyi (később Kereskedelem- és Közlekedésügyi) Minisztériumba került, és egészen 1954-ig az akkor már Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főmérnöke volt. 1939-ben a budapesti állami hidak kezelési teendőivel megbízott miniszteri biztosnak nevezték ki, 1943-ban miniszteri osztálytanácsosi címet kapott. A II. világháború után a fővárosi hidak újjáépítésében is részt vett. 1954-ben az UVATERV-hez helyezték át, ahol műszaki ellenőrként, illetve irányító tervezőként dolgozott 1965-ös nyugdíjazásáig. 1934. november 19-én kötött házasságot Budapesten, a Krisztinavárosban az ekkor már fővárosi tisztviselőnőként dolgozó Landesz Erzsébettel. A család XI. és XII. kerületi lakcímeken lakott évtizedeken keresztül (XII. Bürök utca 3., XI. Jagelló út 36/b, XII. Nagysalló utca 4., XI. Somlói út 5/b). | |
| HU BFL XIII.86.1 | FRIVALDSZKY-DOBÓ CSALÁD IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.1.1 | Dr. Frivaldszky János (1861-1913) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.1.2 | Ozoróczky-Podhorny családok iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.1.3 | Dr. Frivaldszky Jánosné sz. Dobó Ilona (1871-1935) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.1.4 | Dobó (Dobrow) László (1843-1901) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.1.5 | Dobó Lászlóné sz. Somogyi Etelka (1849-1922) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.1.6 | Perlaki Somogyi család iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.1.7 | Nemes Kovách család iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.2 | LANDESZ-JANTSKY CSALÁD IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.2.1 | Landesz család iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.2.2 | Jantsky család iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.3 | FRIVALDSZKY JÁNOS (1895-1974) és FRIVALDSZKY JÁNOSNÉ SZ. LANDESZ ERZSÉBET IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.3.1 | Frivaldszky János (1895-1974) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.3.2 | Frivaldszky Jánosné sz. Landesz Erzsébet (1903-1979) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.3.3 | Frivaldszky János (1895-1974) és Frivaldszky Jánosné sz. Landesz Erzsébet (1903-1979) közös iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.4 | DR. FRIVALDSZKY ANDRÁS IRATHAGYATÉKA (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.4.1 | Frivaldszky Andor (1893-1923) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.4.2 | Dr. Frivaldszky András (1922-2008) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.5 | FRIVALDSZKY JÁNOS (1936) IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.6 | FRIVALDSZKY JÁNOS (1936) ÉS FRIVALDSZKY JÁNOSNÉ SZ. TAKÁCH ILDIKÓ KÖZÖS IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.7 | FÉNYKÉPEK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.7.1 | Fényképalbumok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.86.7.2 | Fényképek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.87 | Az Uhl család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1794-1951 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Az egyes családtagok után fennmaradt iratok döntően kereskedelmi-pénzügyi jellegűek – nyugták, pénzügyi feljegyzések –, ami jól tükrözi a család generációkon keresztül érvényesülő foglalkozási-hivatási sajátosságát. Ugyanakkor a megőrződött anyakönyvi kivonatok és gyászjelentések, továbbá egy Johann Cavallar által vezetett füzet a családon belüli születésekről és halálozásokról a leszármazás rekonstruálását teszik lehetővé. Az irategyüttesnek mindemellett meghatározó és kiemelkedően értékes részét alkotja a 18. sz. végén és a 19. sz. első felében keletkezett, ugyancsak német nyelvű családi levelezés. Az iratokban nyoma van annak, hogy Uhl Sándor gonddal, rendezetten őrizte felmenőinek leveleit. A levelek egyes csoportjaihoz készült, a feladók és címzettek nevét, valamint az időintervallumot feltüntető címkéi szerint azonban lényegesen több levél volt egykoron, mint ami a levéltárba bekerült. A töredékes családi levelezést három meghatározó, eltérő nemzedékekhez kötődő egység alkotja. A Hammer-Cavallar-ágtól Therese Hammer (Georg Hammer felesége) által lányához, a Johann Cavallarhoz férjhez adott Therese Hammerhez írt levelek, valamint Therese Hammer által vőlegényéhez, Johann Cavallarhoz írt levél maradt fenn az 1790-es évekből (1794–1797). Egy következő nemzedékhez és az Uhl-ághoz kötődnek azok a szülők-gyermekek közötti kapcsolatban született levelek, amelyek az 1850-es évekből maradtak fenn az Anton Uhl, felesége, Aloisia Cavallar, Alexander Uhl/Uhl Sándor és Rudolf Uhl közti levélváltásokból. Ezeket a család ezen ágán belüli további közeli rokonok közötti levelek egészítik ki. Végül külön egységet képeznek a Gindrich Anna által férjéhez, Uhl Sándorhoz írt levelek, feltehetően az 1890-es évek első feléből. Az irathagyaték értékét töredékességével együtt is több tényező adja. Az iratok egyértelműen tükrözik a család jól megfogható ívet kirajzoló, több nemzedéken keresztül is homogén társadalmi jellegét. Az együttes nemzedéki kiterjedtsége négy különböző, egymást nem is közvetlenül követő generáció életébe és családi viszonyaiba enged bepillantást. S végül a szórvány iratok mellett a családi levelezés jól körülhatárolható egységei a családi fondokban korainak mondható időszakig, a 18. század végéig visszamenően mutatják meg egy német kereskedőcsalád belső viszonyrendszerét. Szervtörténet: A töredékes családi irathagyaték egy fertővidéki, soproni kötődésű római katolikus német kereskedő polgárcsalád után maradt fenn, a család négy különböző generációjától tartalmazva döntően német nyelvű iratokat. A család az 1860-as években már Buda-Pesthez kötődött, Alexander Uhl 1860 körül egy pesti kereskedő lányát vette el. Az irategyüttesben három, egymással házassági kapcsolatban álló családi ág jelenik meg: a fertőrákosi, illetve soproni kereskedő és uradalmi alkalmazott Hammer-Cavallar-ág; a szintén fertőrákosi, illetve soproni kereskedőcsalád Uhl-ág, amely idővel fővárosivá vált; valamint a pesti kereskedőcsalád Gindrich-ág. A töredékes irategyüttes négy meghatározó egységet tartalmaz: Anton Uhl kereskedelmi könyvelő, illetve cégvezető iratait; a következő generációt képviselő fia, Uhl Sándor bankigazgató iratait; unokája, dr. Uhl Raoul székesfővárosi tisztviselő iratait; valamint egy jelentősebb családi levezést. Anton Uhl (Fertőrákos, 1797 – Sopron, 1852) apja, Franz Uhl a hg. Esterházyak udvari kertésze volt Kismartonban. Ő maga kereskedelemi pályára lépett, ezzel családi hagyományt alapozva meg, s mint kereskedelmi könyvelő, illetve pénztáros a házassági kapcsolat révén velük rokonságban álló soproni Peter Hofer kereskedőháznál állt alkalmazásban. 1830 körül Johann Cavallar kereskedő lányát, Alojziát vette feleségül Sopronban. Házassági szerződés, adásvételi szerződések, elismervények, nyugták, valamint végrendelet maradt fenn utána az 1830 és 1852 közötti időszakból. Anton Uhl és Aloisia Cavallar fia, Uhl Sándor (1837 k. – Budapest, 1918) ugyancsak kereskedelmi pályán futott be karriert. Az Első Magyar Iparbank vezérigazgatói posztjáig jutva bekerült a gazdasági elitbe. 1861 körül kötött házasságot Gindrich Annával, Gindrich József pesti fűszer-, illetve kertészeti kereskedő lányával. A házasságból egyetlen gyermek született, ifj. Uhl Sándor, aki harmincöt éves korában a lipótmezei elmegyógyintézetben hunyt el. Uhl Sándor töredékesen megőrződött iratai bankár tevékenységéhez kötődnek, pénzügyi feljegyzések mellett az 1870-es és 1890-es években íródott, bankügyekkel kapcsolatos leveleket tartalmaznak, többek között gr. Zichy Viktortól, valamint az Uhl Sándor baráti körébe tartozó, az Erlanger und Söhne frankfurti bankház bécsi képviseletét vezető Victor von Erlangertől. Emellett az 1850-es évek második felében általa írt versek és filozofikus elmélkedések maradtak utána. Egy másik, a kereskedelmi pálya helyett értelmiségi irányba induló vonalon Anton Uhl unokája – orvos fiának. dr Uhl Gyulának a gyermeke –, a már fővárosi születésű dr. Uhl Raoul (Budapest, 1907 – ?) 1928-ban lépett fővárosi szolgálatba, egyidejűleg jog- és államtudományi egyetemi tanulmányainak megkezdésével. 1949-ig állt a főváros szolgálatában mint tisztviselő, ekkor került sor felmentésére. Eltávolítását követően deklasszálódott: gyári segédmunkás, majd házmester lett, miközben felesége testvérét, Kolozs Évát és édesanyjukat, Kolozs Dezsőné sz. Somogyi Irént kitelepítették. Iskoláztatásával, fővárosi alkalmaztatásával, illetve katonai szolgálattal kapcsolatos iratai őrződtek meg. | |
| HU BFL XIII.88 | A Szabó-Mály-Bódy család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| Tartalom: A több, egymással házasság révén rokon családra kiterjedő iratanyag erősen töredékes, mégis jelentős, mivel a Bódy család iratain keresztül egy rákoscsabai, onnan a II. világháború során Budapestre, Terézvárosba menekülő iparoscsalád mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást. Szintén jelentősek a dr.Szabó Raffael orvos pécsi egyetemi életére vonatkozó iratok. Az iratok túlnyomó többsége hivatalos okmány, igazolvány, iskolai és képzési, valamint a vagyonnal, gazdálkodással, megélhetéssel, a háborús élelmiszerellátással kapcsolatos irat. Az iratokhoz a családtagokról, barátokról készült fotók, iskolai tablók (közöttük egy 20. század eleji csoportkép az Aréna úti óvodából) is tartoznak. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok szerint kutatható. | |
| HU BFL XIII.89 | A Hanser család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1849-2020 | |
| Terjedelem: 1,31 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes egy több mint száz éve egy helyben lakó óbuda-újlaki kispolgári, majd középosztályi család három nemzedékének iratait tartalmazza, letétként felajánlva. Sajátossága nem a nagy nemzedéki kiterjedésben, hanem a házassági kapcsolatok révén összekapcsolódó rokonsági ágak nagy számában rejlik. Házassági kapcsolatoknak köszönhetően tagolódott be az irategyüttesbe a Hanser család mellett a Murányi (Muschal) család, a Molnár - Lebhardt, valamint a Bauer család. A fő ágat a Hanser család képezi, ide házasodott be a Murányi (Muschal), valamint a Molnár - Lebhardt család, míg a Bauer - Kemény-ág házasság révén a Molnár családhoz kapcsolódott. Ez a fajta többszörös házassági kapcsolaton alapuló szerveződés ritkaságnak számít a levéltárba bekerült családi irathagyatékok között, éppúgy, mint az egyes ágak egyenrangú jelenléte az iratokban. Az irategyüttesben megjelenő családi ágakat a rokonsági kötelék mellett ugyanakkor a lakóhelyi közelség is összetartotta: a Hanser család (Daru u. 10.), a Molnár-Lebhardt család (Ürömi u. 54., illetve Repkény u. 15.) és a Bauer család (Repkény u. 18., illetve Ürömi u. 24.) is az Ürömi utca – Daru utca – Repkény utca által kijelölhető területen lakott. És bár a Murányi család lakhelyei kívül estek ezen a területen, ők is óbudai lakosok voltak. A család különböző eredetű egyes ágainak közös jellemzője a kispolgári helyzet volt, ahonnan a 20. század első felében azután a középosztályi helyzetig jutottak. A Hanser család német szakmunkás, a Molnár család vidéki földműves, majd vendéglős, a Lebhardt család vendéglős, a Murányi család tisztviselő-értelmiségi, a Bauer család pedig kisiparos-szakmunkás-kiskereskedő gyökerekkel rendelkezett. Szervtörténet: A Hanser család elzászi római katolikus német eredetű család, kibocsátó településük Altkirch. A Rajna-menti hagenbachi születésű, majd altkirchi lakos Anton Hanser családjával az 1840-es években (talán 1845/1846-ban) jött Magyarországra, először Debrecenbe, majd onnan Eperjesre. Anton Hanser/Hanser Antal szakmája szerint tetőcserép-készítő volt, Altkirchben kocsivezetőként (Wagenführer) is dolgozott, felesége, Franziska Schindler egy altkirchi kapus/portás (Pförtner) lánya volt. Hanser Antal Eperjesen letelepedve viszont eredeti szakmájának megfelelően téglagyáros lett. Vállalkozása azonban tönkrement, Eperjesen hunyt el 1852-ben. Özvegye, Schindler Franciska Eperjesről Kassára költözött, de továbbra is téglavetőt vezetett: egyrészt a Benczúr család téglaüzemét (Mogyoróska, Zemplén m.), majd Kassán közreműködött veje, Jakab Péter téglagyárának alapításában (1878) és vezetésében is. Három fia közül kettő, Antal és Károly Felső-Magyarországon maradt (Eperjes, Kassa), míg legkisebb fia, József Buda-Pestre jött. A még Elzászban született (id.) Hanser József (Altkirch, 1842 – Budapest, 1923) 1867 óta biztosan Pesten működött könyvkötőként, ekkor nyitotta meg belvárosi könyvkötő üzletét az Irányi utca 20. szám alatt. 1868 februárjában Pesten kötötte első házasságát egy cseh származású lánnyal, Eliasek Jozefával, majd 1873. augusztus 2-án egy terézvárosi lányt vett feleségül, Firtsch (Fürtsch) Jozefát, aki Firtsch Sándor terézvárosi futár, szállító (Veredarius, Vectuarius) lánya volt. Az 1870–1880-as években a Terézvárosban és a Belvárosban lakott, illetve laktak, majd 1906-ban vásárolták meg a III. Daru utca 10. szám alatti ingatlant, ahová akkor már felnőtt, családos fiuk, (ifj.) Hanser József gépészmérnök is beköltözött 1914-ben. A család máig is itt él. Az (id.) Hanser József könyvkötő és Firtsch Jozefa házasságából született három fiúgyermek közül Hanser Károly apja üzletét vitte tovább. Mint legidősebb fiának 1908-ban adta át neki apja az 1867-ben megnyitott könyvkötő üzletet, amit ő később a Hanser Károly műszaki és kereskedelmi papírárugyárrá fejlesztve működtett a III. Bécsi út 42. szám alatt. A másik két fiúgyermek tőle eltérően értelmiségi-hivatalnoki pályára került. A belvárosi községi főreálban tanultak és érettségiztek, (ifj.) Hanser József gépészmérnök, Hanser Jenő pedig vámtiszt lett. Hanser Jenő életpályája azonban nem tudott kibontakozni, mert az I. világháborúban mint katona fiatalon elhunyt. (Ifj.) Hanser József az érettségi után a budapesti Műegyetemen tanult, 1906-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1904–1905-ben önkéntesi szolgálatát a haditengerészetnél töltötte Polában. Egy rövid ideig különböző állásokat töltött be, többek között a kismartoni Esterházy hitbizományi uradalom műszaki hivatalában dolgozott az épületek, üzemek és utak karbantartásán mint segédmérnök 1908-ban pár hónapig, majd 1908 októberétől a Felten és Guilleaume Rt. alkalmazásába került egész életét meghatározóan. Itt a fővárosi és a vidéki, majd tengeri távkábelek-hálózat (telefonkábelek) kiépítésén, fektetésén és szerelésén dolgozott. Az 1910-es évek elején másodállásban rajztanítással is foglalkozott iparostanonc-iskolában. A Felten és Guilleaume-nál 1945 előtt az igazgatóhelyettesi posztig jutott, 1947-ben nyugdíjazták. (Ifj.) Hanser József 1907-ben házasodott meg először, Murányi Ilona óbudai tanítónőt vette el. Lakhelyük továbbra is Felhévíz, Újlak, illetve Óbuda maradt (Lajos utca, Felhévízi (akkor Lelkész) utca). Felesége elhunyta után 1920-ban újraházasodott, elhunyt első felesége féltestvérét, Murányi Paula tanítónőt vette el. | |
| Hozzáférés és használat: Publikáláshoz a letevők engedélye szükséges. | |
| HU BFL XIII.89.1 | KÖZÖS CSALÁDI IRATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.1.1 | Anyakönyvi kivonatok, keresztelési és házassági emléklapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.1.2 | Gyászjelentések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.1.3 | Családtörténeti adatgyűjtések, feljegyzések, családfák (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.1.4 | Családi hagyaték részét képező tárgyak múzeumi elhelyezésével kapcsolatos iratok (2019-2020) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.1.5 | Egyéb vegyes iratok (aprónyomtatványok, fényképtasakok) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.2 | HANSER-ÁG IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.2.1 | Hanser József (1842-1923) könyvkötőmester iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.2.2 | Hanser Jenő (1882-1914) vámtiszt iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.2.3 | Hanser József (1880-1961) gépészmérnök iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.2.4 | Hanser Józsefné sz. Murányi Ilona iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.2.5 | Hanser Józsefné sz. Murányi Paula iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.2.6 | Hanser József (1880-1961) és családja közös iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.2.7 | Hanser Jenő (1922-2001) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.2.8 | Hanser Jenőné sz. Molnár Terézia iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.3 | MURÁNYI (MUSCHAL)-ÁG IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.3.1 | Id. Murányi (Muschal) Imre iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.3.2 | Ifj. Murányi Imre iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.4 | MOLNÁR-LEBHARDT-ÁG IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.4.1 | Lebhardt Károly iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.4.2 | Lebhardt Károlyné sz. Gruber Erzsébet iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.4.3 | Molnár Lajosné sz. Lebhardt Terézia iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.4.4 | Molnár Lajos iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.4.5 | Molnár Lajos és családja iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.4.6 | Kéri Teréz iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.5 | BAUER-KEMÉNY-ÁG IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.5.1 | Lakás ki- és bejelentőlapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.5.2 | Id. Bauer Emil iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.5.3 | Id. Bauer Emilné sz. Kemény Paula iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.5.4 | Bauer Ferenc iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.5.5 | Bauer Ferencné sz. Molnár Magdolna iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.5.6 | Ifj. Bauer Emil iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.5.7 | Dornbach Gyuláné sz. Bauer Mária iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.5.8 | Albrecht Gézáné sz. Kemény Anna iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.6 | LEVELEZÉS (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.7 | FÉNYKÉPEK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.7.1 | Hanser család fényképei (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.7.2 | Murányi család fényképei (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.7.3 | Lebhardt család fényképei (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.7.4 | Molnár család fényképei (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.7.5 | Bauer család fényképei (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.7.6 | Bekeretezett fényképek és képek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.7.7 | Képkeretek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.89.7.8 | Negatívok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIII.90 | A Farkas-Rajcsányi-Hofer család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1901 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,5 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag több, egymással házasságon keresztül rokonságban álló személy irataiból áll. A Farkas és Rajcsányi családok az iratokban megjelenő tagjai két generációhoz tartoznak. Az első generáció tagjai (Farkas József+Ferusz Józsa, Rajcsányi Károly+Ferusz Berta) a századforduló környékén születettek földműves vagy iparoscsaládba, vidékről költöztek Budapestre vagy a peremkerületekbe, szakmát tanultak, és több rendszeren átívelően munkásként dolgoztak, már a II. világháború előtt is aktív tagjai voltak a munkásmozgalomnak. Farkas József asztalosként Franciaországban is dolgozott, erről útlevele és egy párizsi asztalosműhelyben kapott igazolása tanúskodik. Gyermekeik (Farkas Irén, Rajcsányi Erzsébet, Rajcsányi Margit) már Budapesten születtek és tanultak, szüleiknél magasabb iskolai végzettséget szereztek. Az iratok főként származási, iskolai és munkaügyi iratok, igazolványok, káderanyagok, valamint a párt- és szakszervezeti mozgalomban való részvételük dokumentumai, illetve családi fotók. Farkas Irén a Magyar Televíziónál dolgozott mérnökként, az ő iratanyaga tévés fotókat, iratrelikviákat, kiadványokat is tartalmaz. A Hofer család keresztszülőség révén kapcsolódik a Farkas családhoz, apa és fia, Hofer Lajos postafőtiszt és fia, dr. Hofer (Hidas) János jogász főként hivatalos dokumentumai találhatók meg az iratanyagban. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok szerint, támogatói nyilatkozattal kutatható. | |
| HU BFL XIII.91 | A Biczó család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1858-1995 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Árverési tételként megvásárolt irathagyaték-töredék. A jelek arra mutatnak, hogy az irathagyaték széthullóban van, vagy már szét is esett, s grafikai részei hosszabb idő óta darabonként bukkannak fel a Darabanth-árveréseken. Az irategyüttes a régi nemesi kiskéri Biczó család tagjai közül Biczó Judit és Biczó Tamás testvérpár iratait tartalmazza, döntően művészi és építészi tevékenységükhez kapcsolódóan: grafikákat, vázlatokat, tervrajzokat. Szórványosan találhatók az együttesben a családtagok életének más vonatkozásához köthető iratok. A leszármazás rekonstruálásában egy családfa segít, anyakönyvi kivonatok viszont nincsenek az iratok között. Az irathagyaték széthullása a többgenerációs fővárosi művész-rajztanár család írott múltjának sajnálatos elvesztését jelenti. Biczó Tamás irategyüttesben található terveinek kisebb része még egyetemi évei alatt született, döntően viszont 1960-as évekbeli látványtervek, közöttük azonosíthatóan budapesti helyszínekre vonatkozó tervek: pesti Dunakorzó szállodasora, Szervita téri irodaház. Ezen kívül paloznaki nyaralójuk 1980-as évekbeli tervei, valamint ismeretlen tervek, továbbá a látványtervek mellett enteriőrtervek találhatók közöttük. Biczó Tamás iratain belül az építészeti tervek mellett kiemelendő az 1926 és 1948 közötti időszakra vonatkozó naplója – gyerekkorától a II. világháború utáni munkába állásáig –, amely utólagos összeszerkesztés eredménye. A naplóban az 1944. október 30-i bevonulása utáni események is megjelennek: kikerülésük Németországba, Berlin környékére, Németországon belüli mozgásuk, majd angol fogságuk időszaka, amelynek során Duisburg környékéről Aachenen keresztül Belgiumba vitték őket (Brüsszel, Enghien). 1946. április 20-án indultak haza, május 7-én lépték át a magyar határt. s május 10-én érkezett haza családjához Budapestre. A naplóban saját fogságbeli életének eseményeivel párhuzamosan családjának otthoni életére vonatkozó bejegyzések is megjelennek. A fogságból történt hazatérése utáni időben kapcsolatban állt Jánossy Györggyel, valamint Csánk Elemér építésszel (XIII.77 Csánk (Rottmann) - Gábori család iratai). Szervtörténet: Biczó Judit és Biczó Tamás egy többgenerációs budapesti középosztályi művész-rajztanár család tagjai voltak. Apjuk, Biczó András (Nemespátka, 1888.08.13. – Budapest, 1957.03.17.) festőművész, grafikus felsőipariskolai rajztanári állást töltött be, és címzetes igazgató volt. Tanári pályáját Gölnicbányán kezdte, majd Újpesten tanított. A tanítás mellett, mint grafikusművész, illusztrátorként is dolgozott. Gyermek- és ifjúsági könyvek, tankönyvek, újságok, reklámnyomatok, képes levelezőlapok, falinaptárak illusztrációit készítette. Édesanyjuk, Matskássy Paula (Szeged, 1889.06.17. – 1950.12.05.) 1911-ben szerzett polgári iskolai rajztanári oklevelet, és elemi iskolai rajztanárként állt a főváros szolgálatában 1912 és 1924 között. 1913 körül ugyanakkor a Képzőművészeti Főiskola iparművészeti csoportjának is hallgatója volt. Biczó Judit (Budapest, 1915.07.26. – ?) maga is középiskolai rajztanári oklevelet szerzett 1938-ban. 1940-ben lépett fővárosi szolgálatba, 1944 nyarán kapta meg rendes tanári kinevezését. Polgári leányiskolákban tanított. Biczó Tamás (1921.05.09. – Budapest, 1995.11.30.) a budapesti Kegyesrendi Gimnáziumban érettségizett, majd a Műegyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett. Állami tervező vállalatoknál dolgozott (többek között az Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalatnál), és a Műegyetemen tanári állást töltött be. Építészi pályája azonban betegség miatt az 1950–1960-as évek fordulóján megszakadt, s térképrajzolóként, grafikusként dolgozott tovább. A Corvina Kiadónak dolgozott, a Panoráma-útikönyvek magyar városok-sorozatának illusztrációit készítette, 1979-ben pedig megjelent a Budapest egykor és ma című kötete. A család 1932-től évtizedeken át a IX. Ráday utca 34. szám alatt élt, s már korábban is a Ferencvároshoz kötődött, Ipar utcai lakcímmel. Leszármazás: Biczó József (Nagykőrös, 1806 – 1860), szabómester + Nemcsik Terézia (Tengőd, 1815 – 1875) *Biczó Pál (Nagykőrös, 1850 – 1928) + Pap Karola (Felsőnyék, 1855 – 1896) **Biczó András (Nemespátka, 1888.08.13. – Budapest, 1957.03.17.), festő, felsőipariskolai tanár + Matskássy Paula (Paulina) (Szeged, 1889.06.17. – 1950.12.05.), székesfővárosi tanítónő ***Biczó Judit (Budapest, 1915.07.26. – ?), rajztanár ***Biczó Tamás (1921.05.09. – Budapest, 1995.11.30.), építészmérnök, műegyetemi tanár + Kovács Jolán (Endrőd, 1926.09. – Budapest, 2009.03.17.), műszaki rajzoló | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok szerint, támogatói nyilatkozattal kutatható. | |
| HU BFL XIII.92 | A Susik-Bubla család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1915-1969 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: Az 1910-es és az 1960-as évek közötti időszakból fennmaradt levelezés-töredék különleges értékét a társadalmi közeg adja: egy fővárosi munkáscsalád leveleit tartalmazza. Az egymással házassági kapcsolatban álló Susik és Bubla család több nemzedéke is gyári munkás, szakmunkás volt, és Kispesten élt. A levelezés központi alakja Susik Róza (Budapest, 1906 – ?), aki a levelek tanúsága szerint varrónőnek tanult. A levelek egyik csoportját Susik Rózához (Budapest, 1906 – ?) az 1920-as évek első felében budapesti és vidéki barátnőitől érkezett levelek alkotják, amelyekből egy tizennégy-tizennyolc éves munkáscsaládba született lány kapcsolatrendszere bontakozik ki. A levelek másik csoportja az 1925. augusztusában Gál György (Máréfalva, 1901 – ?) cukrászsegéddel kötött házassága után keletkezett. Részben az 1930-as évek vége és 1944 között íródtak Susik Róza és férje, illetve fiuk közötti levélváltásként, részben pedig már az 1960-as években fiuk által hozzájuk írt leveleket tartalmazza. Mindezt Susik Róza nagynénje családjának, a gyári munkás Bubla családnak néhány levele egészíti ki. A fővárosi lakosság gyári munkás, szakmunkás rétege a 20. század első felében ritkán elérhető magániratokban, a töredékesen fennmaradt levelezés a maga korlátozott jellegénél fogva is ehhez a réteghez vezet el, töredékességében is tükrözve e réteg hétköznapi írott múltjának nehezen elérhető jellegét. Szervtörténet: Susik Róza l(Budapest, 1906 - ?) ánykorában nagynénje, Bubla Nándorné sz. Susik Ilona családjával élt a Fehérvári út 88. szám alatt. Nagynénje férje, Bubla Nándor (Budapest, 1871 – ?) gyári munkás volt, részt vett a szociáldemokrata mozgalomban. Susik Róza apja, Susik István (Budapest, 1876 – Budapest, 1946) nyomdászsegéd 1895-ben szerzett segédlevelet. 1904-től évtizedeken keresztül az Athenaeum Nyomda alkalmazásában állt. Susik Róza apja első házasságából született, aki felesége halála után 1915-ben újraházasodott. 1912-től a Wekerle-telepen élt, és ott is lakott élete végéig. Egyik fia, Susik Károly cipészsegéd szintén kispesti lakos volt, és Susik Róza is Kispesten élt családjával, bár nem a Wekerle-telepen. Leszármazás: Susik Rozália *Susik Ilona (Bp. 1871.01.28. – ?), szivargyári munkás + Bubla Nándor (Bp. 1871.04.15. – ?), nyomdai gyári munkás, segédmunkás *Susik István (Bp. 1876.10.26. – Bp. 1946.04.11.), betűszedő segéd + (1) Forisch Antónia Aranka (Bp. 1884.04.26. – 1915 előtt), gyári munkásnő **Susik Károly (Bp. 1904.05.15. – Bp. 1945.01.18.), cipészsegéd **Susik Róza Ilona (Bp. 1906.03.03. – ?) + Gál György (Máréfalva, 1901.04.01. – ?), cukrászsegéd **Susik Nándor (Bp. 1909.05.28. – ?) **Susik Béla (Bp. 1913.12.30. – Bp. 1914.04.15.) + (2) Taraba Erzsébet | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok szerint, támogatói nyilatkozattal kutatható. | |
| HU BFL XIII.93 | A hahodi Rétay család töredékes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1807-1980 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: A különálló árverési tételként eltérő pályára került családi fényképgyűjteménytől sajnálatos módon elszakadt iratok a család leszármazását dokumentáló 19. század végi családi feljegyzéseket, a családi címer rajzát, gyászjelentést és 19. század eleji családi levelet és annak átírt változatát tartalmazzák. Az iratokat néhány feliratozott családi fénykép egészíti ki a 19. század végéről – 20. század elejéről (hahodi Rétay Béla kegyszergyár-tulajdonosról és lányáról, hahodi Rétay Irénről), valamint az 1970-es évekből, s a portréfotók mellett két, Rétay János lipótvárosi férfiszabót és feleségét, Riha Teréziát ábrázoló, a 19. század közepére datálható festményről készült fénykép is található. Az irategyüttes rendkívül töredékes és nyilvánvalóan válogatott összetételében is a családi múlt, leszármazás dokumentálására irányuló törekvésről tanúskodik, annak egy a 19. század végére, 20. század elejére tehető családon belüli hullámáról. Töredékességében is egy 19. század közepéig visszavezethető pesti iparos-kereskedő polgárcsalád leszármazásának lenyomatát őrzi, külön értékeként azzal, hogy a család egy olyan speciális és ennélfogva ritka szakmában működött, mint az egyházi kegyszeripar, ily módon egyesítve a családot jellemző egyházi és kereskedői-iparosi pályák hagyományát. Szervtörténet: A hahodi Rétay család címere a 16. század második feléből való. A 19. század elején a kárpátaljai területen élő köznemesi család részt vett a vármegyei életben, ispáni tisztséget is betöltöttek. Az iratokban megjelenő felmenők Beregszászhoz kötődtek, majd a család az 1850-es években már Pesten élt, ahol iparosként, kereskedőként futottak be karriert. Rétay János (Beregszász, 1816 – Budapest, 1883) az 1860-as években már biztosan a Lipótvárosban működött mint férfiszabó. Szakmai és társadalmi státusát az ipartársulatban az 1870-es években betöltött alelnöki posztja, valamint belvárosi ingatlantulajdona is jelezte. Riha Teréziával kötött házasságából született számos gyermeke között a Lipótvároshoz kötődő férfiszabó mesterség továbbvitele mellett a családot más ágon is jellemző egyházi pálya és kereskedői tevékenység is megjelenik. Míg egyik fia gyógyszerészként saját gyógyszertárat tartott fenn, másik fia, Rétay Béla (Budapest, 1863 – Budapest, 1908) egyházi kegyszergyár-tulajdonos és kegyszerkereskedő lett. A Rétay és Benedek cég 1894-től kezdve működött. Üzletét a belvárosi Váci utcában tartotta fenn, s 1907-ben nyitotta meg gyárát a józsefvárosi Lujza utcában. (A cég történetéhez lásd: Terdik Szilveszter: „Kitűnő munka, kiváló versenyképesség és nagybanitermelés.” Rétay és Benedek egyházi műiparintézete. Fons, 2008, 3, 325–360.) A vállalat 1900-tól egy saját havilapot is kiadott Egyházi Műipar címmel, szerkesztőjeként egy időben Rétay Béla papi pályára került testvérével, Rétay Kálmánnal. A cég által kiadott szaklapot az egyházi iparművészetnek szentelték, azonban egyben a gyár termékkatalógusaként is funkcionált. | |
| HU BFL XIII.94 | A Bujk család és dr. Szuchy Károly Antal iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1867-2022 | |
| Terjedelem: 2,52 ifm | |
| Tartalom: A családtagok után megőrződött iratokat tekintve kétgenerációs irategyüttes az iratátadó nagyszülői és szülői nemzedékének iratait tartalmazza, név szerint: az iratáadó édesanyja, dr. Szuchy Károly Antalné Bujk Ibolya főkönyvelő iratait; az ő nagybátyja, dr. Bujk Gábor vegyészmérnök iratait; valamint dr. Szuchy Károlyné sz. Bujk Ibolya nagyapja, Bujk Béla (II.) gimnáziumi tanár iratait. Az irategyüttes súlypontját, a két világháború közötti és a 20. század második feléből származó iratok képezik. A család egyes tagjaihoz kötődő iratok komplex módok ölelik fel az egyéni életút dokumentumait, gondos megőrzés tárgyai voltak. Dr. Szuchy Károly Antal rathagyatéka életútját gazdagon végigkísérő személyi iratokból áll, amelyeket levelezés és fényképek egészítenek ki. A felmenőkre vonatkozó iratok (anyakönyvi kivonatok és gyászjelentések) a leszármazás nyomon követését teszik lehetővé, bár az életpályájukat dokumentáló egyéb iratok nem őrződtek meg utánuk. A személyi iratok között nagyobb egységet tesznek ki a Fő utca 62. szám alatti lakóházzal kapcsolatos iratok, mind az IKV-időszakból, mind pedig a lakásprivatizációt érintően. Emellett kielemendő értéket képviselnek az 1920-as évekbeli belgiumi gyermeküdültetéshez kapcsolódó iratai, valamint a kompletten megőrződött káderdossziéja. Történeti forrásérték szempontjából egyediségükben rendkívüli értéket képviselnek Bujk Ibolya 1944–1945-ös weimari tartózkodásával kapcsolatos dokumentumok (fényképek, levelek, hivatalos iratok). Egyediségét a németországi út sajátos körülményei adják: Bujk Ibolya mint fiatal nő barátnőjével kelt útra munkahelyi szabadságot kérve egy általa kiválasztott német városba 1944 őszén-telén. Utazását és kinti tartózkodását hivatalos iratok, Weimarban készült fényképek (kinti ismerőseiről, valamint barátnőiről és német, illetve amerikai katonákról) és édesanyjával folytatott levelezése dokumentálja. Ez utóbbi az 1944 november-decemberi időszakból maradt fenn, s egészen Budapest ostromának kezdetéig működőképes volt a kapcsolattartás ilyen formája. Weimari életéhez kapcsolódóan a hivatalos dokumentumok (okmányok, hatósági igazolások) mellett ott helyben barátnőkkel folytatott levelezés-töredék, valamint egy amerikai katonához írt levelek is fennmaradtak, amelyek a helyi kapcsolatrendszerére és beágyazódására világítanak rá. Mindezen korabeli iratok összevethetők az ezen időszakra is vonatkozó önéletírás-részletekkel, így lehetővé teszik a későbbi személyes múltértelmezés vizsgálatát egy politikailag erősen terhelt időszakra vonatkozóan, ráadásul egy huszonéves fiatal nő életútjának kontextusában. Ugyanehhez az időszakhoz kapcsolódnak Bujk Ibolya testvére, Bujk Béla (III.) katonai szolgálatból édesanyjához és nővéréhez hazaírt levelei 1944 novemberéből. Az irategyüttesben a Kádár-korszak utazási lehetőségei is jól körvonalazódnak annak köszönhetően, hogy Bujk Ibolya életében a külföldi utazás központi szerepet töltött be. Az utazásokkal kapcsolatosan megőrzött iratok a kor politikai rendszere által kialakított világlátási keretekre világítanak rá, a naplószerű útifeljegyzések a látásmód tanulmányozásának lehetnek forrásai. Az egyéni életutakat kísérő hivatalos iratok mellett jelentősnek mondható az irategyüttesben az önéletírás, visszaemlékezés és családtörténet mellett olyan további személyes műfajok jelenléte is, mint a levelezés, valamint a fénykép. Szervtörténet: A 20. század második felében már Budán, a Vízivárosban, majd Újlak és Óbuda határán élő tanár-tisztviselő középosztályi család nem a jellegzetes budai középosztályi családok képviselője. A családot hivatásukkal összefüggésben a nagyfokú földrajzi mobilitás jellemzi, és viszonylag későn, 1931-ben telepedtek le Budapest agglomerációjában, s onnan mozogtak tovább a főváros belseje felé. Fővárosivá válásuk két lépcsőben zajlott le a 20. század első felében: első lépésként vidékről vagy a határon túlról Budapest környékére való költözéssel, majd onnan második fázisban a fővárosba történt beköltözéssel, és budai meggyökerezéssel. A család három generációját is meghatározó tanítói-tanári hivatás a nagy távolságokat átfogó térbeli mobilitással járt együtt, így nemzedékek és családi ágak szerint is különböző földrajzi kötődésekkel írható le. A nyugat-dunántúli (Sopron, Vas és Zala m.) felmenőket követő generációban a család életének két meghatározó helyszíne Karcag és Nagyvárad lett. Az Alföld a továbbiakban is a család egyik erős kötődését jelentette – Karcag mellett Kalocsa, valamint Kecskemét révén –, a nagyváradi jelenlét pedig erdélyi házassági kapcsolatot teremtett. A házasság révén a Bujk családhoz kapcsolódó Aiben-ág egy erdélyi szász eredetű család, szászvárosi származással és dévai kötődéssel, iparosmester felmenővel. A kisiparos generációt fiúágon viszont már jogász pálya követte. Későbbi házassági kapcsolat a Szuchy-ág, egy szepesi kötődésű, szepesváraljai iparosmester felmenőkkel (szűcs, csizmadia, asztalos) rendelkező család. Ily módon a nyugat-dunántúli eredetű, de térben sokat mozgó tanítói-tanári Bujk család egy szepességi és egy erdélyi szász kisiparos családdal teremtett házassági kapcsolatot. S míg a Bujk-ágat a társadalmi státus folytonossága jellemezte a három generációt is meghatározó tanári hivatás révén – esetükben az ugrás már a 19. század második felében lezajlott a néptanítói státusból a városi középiskolai tanári státusba emelkedéssel –, addig a másik két ágban a mobilitás később jelentkezett, az iparosi státusból az értelmiségi-tisztviselői státusba való átlépéssel. A jellegzetes budai középosztályi családoktól eltérően a Bujk család csak a két világháború közötti időszakban került a főváros vonzáskörébe. 1931-ben a világháborús határváltozásokkal összefüggésben települtek át Nagyváradról Magyarországra, azonban nem Budapestre költöztek be, hanem annak környékén,Pestszentlőrincen telepedtek le. Hasonló pálya jellemezte a Szuchy-ágat is: ők a Szepességből Kispestre érkeztek, bár már korábban, a 20. század elején. A fővárosba való beköltözés a következő nemzedék alatt történt meg. A Szuchy-ágon a Vízivárosba, a Bujk-ágon előbb Kőbányára, s onnan a Terézvárosba, majd házassági kapcsolatuk létrejötte után a Vízivárosban, később pedig Újlak és Óbuda határán alakult ki a család lokális kötődése. | |
| HU BFL XIII.95 | Kroutil Antal cukrászmester és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1870 (kb.)-1930 (kb.) | |
| Terjedelem: 35 fájl | |
| Tartalom: 29 fénykép + 2 irat digitális másolata. A csehországi eredetű, anyai ágon a Szepességhez kötődő iparoscsalád két generációját is a pékmesterség határozta meg, Budapest Belvárosából az agglomerációba történő mozgással. A felajánlott digitális másolatokban a család három generációja jelenik meg. A gyűjtemény történeti értékét emeli, hogy iparos család után maradt családi fényképgyűjtemény ritkának mondható a levéltár fondjai között. A fényképeket a leszármazott magyarázatokkal látta el, így az azokon szereplő személyek azonosítva vannak. Szervtörténet: Kroutil Antal (Kolín (Cseho.), 1844 – Budapest, 1899) belvárosi pékmester pék- és cukrászsütemények készítője volt. Csehországban, Kolínban született, ismeretlen időpontban vándorolt be Budapestre. 1872-ben a Tabánban kötött házasságot, a szepességi Binder Paulinát vette feleségül. 1880-ban még Óbudán, a Szentendrei utca 181. (vagy 182.) szám alatt működtette péküzletét, onnan 1880 májusában tette azt át a pesti belvárosba, a Kristóf tér 7. szám alá. 1883-ban a Kristóf tér 7. szám alatti üzletén kívül másikat is nyitott az Andrássy út 49. szám alatt, a mai Oktogonon. 1886-ban gödöllői udvari pékké választották ki, így a királyi udvart Gödöllőn ő látta el péksüteménnyel. 1887-ban a Lipótvárosban, a Nádor utca 3. szám alatt nyitott fióküzletet. 1883 körül a korabeli statisztika szerint jelentős üzeme lehetett, mivel 27 segédet foglalkoztatott. Üzleteinek, illetve fióküzleteinek helye az évek alatt sokat változott: 1883-ban a belvárosi Kalap utca 2. szám alatt, 1884-ben pedig az ugyancsak belvárosi Hajó utca 4. szám alatt is nyitott üzletet, mindkettőt 1887-ben szüntetette meg. Mindhárom fia apja szakmáját tanulta ki, s maga is pékmester lett. Ők azonban már nem a budapesti belvároshoz kötődtek, hanem Budapest környékén telepedtek meg, Rákoskeresztúr és Rákoshegy lett lakhelyük, s ott űzték az ipart is. Leszármazás: (A) Kroutil-ág Kroutil Ferenc, üvegárugyáros (Kolín, Csehország) *Kroutil Vencel *Kroutil Károly *Kroutil Vincens *Kroutil Antal (Kolín (Cseho.), 1844 – Bp. 1899.05.06.) + Binder Paula (Korompa (Szepes m.), 1847.04.01. – Bp. 1911.06.22.) **Kroutil Gizella Róza (Buda, Tabán. 1873.04.21. – ?) **Kroutil Vilma (1874.10.19. – 1930) **Kroutil Jozefin (Bp., Óbuda, 1876.03.15. – Bp. 1957.01.25.) **Kroutil Béla (Bp. 1880.01.08. – Rákoskeresztúr, 1934.01.10.), pékmester + Verebélyi Ilona (1893 – 1930) ***Kroutil Ilona ***Kroutil Béla ***Kroutil Erzsébet (1921.04.06. – ?) + Plank … ****Plank, Andrew **Kroutil Lajos (Bp. 1877.02.10. – ?), pékmester (Rákoskeresztúr) + Polescsék Erzsébet **Kroutil Oszkár (1882.11.22. – ?), pékmester (Rákoshegy) + Kozári Lídia (B) Binder-Patz-ág Patz … *Patz János, pékmester (Szentendrei út 182.) *Patz Dorottya + Binder Márton (? – 1850) *Binder Paulina (Korompa (Szepes m.), 1847.04.01. – Bp. 1911.06.22.) + Kroutil Antal (Kolín (Cseho.), 1844 – Bp. 1899.05.06.) | |
| HU BFL XIII.96 | Nonn-Kretzoi család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1804-1944 | |
| Terjedelem: 0,11 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes két családi ág irathagyatékát tartalmazza: a józsefvárosi római katolikus szőlőműves és háztulajdonos Nonn család, valamint az erdélyi szász területekhez (Szászsebes, Szászrégen) kötődő román származású, görög keleti Kretzoi család iratait. Az együttes nagyobb részét a pesti polgár Nonn család iratai teszik ki, akik józsefvárosi házakból és háztelkekből, kőbányai szőlőkből, valamint egy törökőri szántóból álló jelentősebb ingatlanvagyonnal rendelkeztek. Míg az ő águkon az irathagyaték négygenerációs és a 19. század elejétől a II. világháború végéig terjedő időszakot öleli fel, addig a házasság útján hozzájuk kapcsolódó Kretzoi-ágon csak kétgenerációs, az 1880-as években kezdődik és az 1940-es évek elejéig tart. Az irategyüttes mindkét ágon döntően vagyoni ügyekkel, ingatlanvagyonnal, pénzügyekkel és hagyatéki ügyekkel kapcsolatos iratokat tartalmaz a 19. sz. elejétől az 1920-as évekig terjedő időszakból. Ezeknek nagyobb része a 19. század első feléből származik, német nyelvű. Ugyanakkor a család mindkét ágára vonatkozóan megőrzött anyakönyvi kivonatok a leszármazás rekonstruálását segítik. Nonn-ágon a következő családtagok iratai különíthetők el: - Nonn Ferenc iratai - id. Nonn József iratai - Nonn Jakab iratai - Nonn Mátyás iratai - Wiszmüller András iratai - ifj. Nonn József és ifj. Nonn Józsefné sz. Trizna Emília iratai Kretzoi-ágon pedig az alábbi családtagok után maradtak fenn iratok: - Kretzoi Miklós és Kretzoi Miklósné sz. Molnár Jozefin iratai - Kretzoi Péter iratai - Kretzoi Péterné sz. Nonn Emília iratai Az irathagyaték jelentősége generációs kiterjedtségében és az iratok döntő részének a 19. század első feléhez való kötődésében ragadható meg. Kiemelkedő történeti értéket ad neki, hogy a 19. század elejéig vagy korábbra visszamenő családi fondok között ritka a Pest városához, a 19. század eleji pesti lakossághoz, illetve polgársághoz való kötődés. A Nonn család már a 19. század elején is Pesten, azon belül is annak külvárosában, a Józsefvárosban élt, 1843-től a város polgárai közé tartoztak. Az irategyüttesben gazdagon dokumentált vagyoni ügyeik a józsefvárosi polgárság társadalmi összetételére és vagyoni helyzetére, illetve stratégiájára világít rá, egy szőlőművességből a konyhakertészet, majd a következő generációban az iparosok rétegébe beágyazódó és a Ferencváros felé kapcsolatokat mutató családon keresztül. A hagyaték egy szőlőművelésből összetett ingatlanvagyont, nemcsak helyi, azaz józsefvárosi házakat és telkeket, hanem kőbányai szőlőket, valamint szántót is szerző polgárcsalád több generációjának egzisztenciális körülményeit mutatja meg. Szervtörténet: Nonn Ferenc (1787 k. – Pest, 1863.11.15.) józsefvárosi szőlőműves (kapás) és háztulajdonos 1853-ban szerezte meg a pesti polgárjogot. Józsefvárosi házai és háztelkei mellett kőbányai szőlőket, valamint törökőri szántót birtokolt feleségével, sz. Wiesmüller (Vizmüler, Vismüller) Anna Máriával (? – Pest, 1856.05.02.) együtt. Felségével közös iratai az 1812 és 1874 közötti fél évszázadból szinte teljes egészükben vagyoni ügyeivel kapcsolatosak: adóslevelek, nyugták, passzuális levelek, ingatlan-adásvételi szerződések, telekkönyvi kimutatások és adófizetéssel kapcsolatos iratok. Ezen iratok mellett a feleségével közös hagyatéki ügyeinek iratai találhatók meg. Mindezen kívül egy családi feljegyzéseket tartalmazó füzetecske is fennmaradt, amelyben leszármazással kapcsolatos adatokat rögzített. Nonn Ferenc felesége, Vizmüller Anna Mária ágán Andreas Wissmüller (Wiszmüller) és felesége, Theresia Schmidthuber (1767 k. – ?) (feltehetően Vizmüller Anna Mária szülei) után őrződtek meg iratok az 1804 és 1824 közötti évekből. A Vizmüller család a Ferencvároshoz kötődött, s esetükben is vagyoni ügyekkel, pénzügyekkel kapcsolatos iratok maradtak fenn (adóügyi iratok, kötelezvény, adásvételi szerződés, bérleti szerződés). Nonn Ferenc egyetlen fia, id. Nonn József (Pest, Józsefváros, 1826.03.18. – Bp. 1907.06.13.) józsefvárosi kertészmester, zöldségkereskedő és háztulajdonos volt. Tagja volt a Pesti Kertész Társulatnak, konyhakertészként működött. 1856-ban vette feleségül a ferencvárosi Rottenbiller Teréziát, Rottenbiller Antal kertészmester lányát. Családjával a Józsefvárosban, az 1850-es években a Szőlőhegy utca 3. szám alatt, majd a József utca 74. és később a Conti utca 37. szám alatti saját házában lakott. Apjához hasonlóan utána is szinte kizárólag vagyoni ügyekkel (ingatlanügyek, kölcsönügyek, hagyatéki ügyek) kapcsolatos iratok maradtak fenn, feleségével közösen: adóügyek, ingatlan-adásvételi szerződések, pénzügyekkel kapcsolatos iratok (adóslevelek, kötelezvények, nyugták, kölcsönügyletek) az 1852 és 1903 közötti időszakból. Hagyatéki ügyének iratai ugyancsak megőrződtek. Id. Nonn József és Rottenbiller Terézia gyermekei közül fiuk, ifj. Nonn József kőműves és lányuk, Gaulider Jánosné sz. Nonn Terézia után fennmaradt iratok találhatók a hagyatékban. Ifj. Nonn József és felesége, Trizna Emília (egy nagybobróci napszámos, Trizna Márton lánya) után megint csak vagyoni ügyek (ingatlanügyek és pénzügyek) őrződtek meg az 1890 és 1944 közötti időszakból. Gaulider Jánosné sz. Nonn Terézia és férje, a nőiszabómester és józsefvárosi háztulajdonos Gaulider János után pedig katonáskodással kapcsolatos iratok, valamint vagyoni ügyek (házingatlannal, és adózással kapcsolatos iratok, számlák) maradtak fenn az 1873 és 1923 közötti évtizedekből. A Nonn család több tagja után csak szórványosan maradtak fenn iratok: id. Nonn József testvére, Nonn Mátyás után szintén pénzügyek (adóügyek, kötelezvény) az 1809 és 1851 közötti évtizedekből, továbbá egy édesanyjához írt levele 1832-ből; valamint Nonn Jakab (id. Nonn József testvére?) után adóügyi iratok 1847-ből. Kretzoi-ágon Kretzoi Miklós, az Osztrák- Magyar Monarchia bukaresti konzulátusának titkára és (másoik?) felesége, sz. Molnár Jozefin után vagyoni ügyek – döntően oltbogáti birtokukkal kapcsolatos ingatlanügyek – és hagyatéki ügyek maradtak fenn az 1881 és 1912 közötti évekből. A család Oltbogáton élt, ahol birtokuk is volt, majd később Bukarestben, ahol fiuk, Kretzoi Péter is született. | |
| HU BFL XIII.97 | Krikovszky - Péter család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1888-2001 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| Tartalom: Az irathagyatékban a Péter, a Krikovszky és a Gápel család töredékesen megőrződött iratai találhatók. Ezek nem annyira az egyéni és családi életpályákat rajzolják ki, mint inkább egyes elemeikben, ritkán megőrződött forrásként képviselnek különleges történeti értéket. Az anyakönyvi kivonatok terjedelmes sorozata ugyanakkor lehetővé teszi a leszármazás nyomon követését mind a Péter-, mind a Krikovszky-, mind a Gápel-ágon. Az együttes a következő családtagokhoz kötődő iratokat tartalmaz: - Péter István iratai - Péter Istvánné sz. Pingitzer Mária töredékes iratai - Pingitzer Mátyás töredékes iratai - Krikovszky Sándor iratai - Gápel Pál ortopéd cipészmester és Gápel Pálné sz. Péter Margit női divatszalon-tulajdonos töredékes iratai - dr. Gápel Pál iratai Az irathagyaték jelentős mennyiségű családi fényképet is tartalmaz, amelyek jól dokumentálják a családi kapcsolatokat. A fotók Péter István életútját követik a legnagyobb számban, ennek részeként megőrződtek a brémai időszak felvételei is (1920–1925). Az életutat kísérő fényképek sora egy felfelé irányuló mobilitási pálya lenyomatai. A családi felvételek között Gápel Pál cipészmester által készített ortopéd cipőkről készült sorozat (1960-as évek?), 1930–1940-es évekbeli budapesti városképek (közöttük a II. Iskola utca és Vám utca vastuskós sarokházáról), valamint a II. Törökvész út 61. szám alatti nyaralóépületről készült felvétel is található az 1940-es évek elejéről (az épület tervanyaga nem maradt fenn). Szervtörténet: A Péter család a pesti külvárosokhoz – Józsefvároshoz, Terézvároshoz és Ferencvároshoz – kötődő római katolikus iparos család volt a 19. században. A felmenők között posztónyíró, cipészek és kőműves található, társadalmi beágyazottságuk is a kisiparos, gyári szakmunkás közeghez kapcsolódott. A gyári munka révén a lakóhelyi mobilitás is nagyobb mértékben volt rájuk jellemző, így a város olyan külső részeihez is kötődtek, mint Újpest és Kőbánya. Házasságok révén ugyanakkor budafoki (Moson megyei eredetű) német, illetve óbuda-újlaki szőlőműves rokonsághoz is kapcsolódtak. A pesti oldal a család 20. századi történetében végig meghatározó maradt: a század második felében is a Terézváros volt lakhelyük. A bajai iparos és tisztviselő Krikovszky, valamint a felvidéki eredetű (Bars megyei Csiffár) szintén iparos Gápel család házasság útján kapcsolódott a Péter családhoz. Péter István (Újpest, 1893 – Budapest, 1976) apja kőművessegéd volt, anyja lánykorában cselédként dolgozott, majd férje elhagyása, illetve 1908-ban bekövetkezett halála után mosásból, takarításból, vasalásból, házmesterkedésből és újságkihordásból tartotta el családját. Férje elől három gyermekével Bécsbe menekült 1905 tavaszán, itt éltek 1908 szeptemberéig, ő maga mosást és takarítást vállalva, két lánya pedig varrónői munkát. Péter István itt végezte a polgári iskolát. Hazatérésük után ő is munkába állt mint tisztviselő, munka mellett, magánúton végezte el a felsőkereskedelmit, és tett érettségit. Rövidebb ideig tartó alkalmazások után 1914-ben a Faszénkereskedelmi Központ Rt.-hez került, ahol annak megszűnéséig, 1919 őszéig dolgozott mint könyvelő. 1916-ban megnősült. Megélhetés céljából 1919 őszén családjával együtt Brémába vándorolt ki, ahol ács sógora gyári munkásként dolgozott. 1925 őszéig élt Brémában családjával, az export-import szakmában helyezkedve el mint könyvelő, levelező és pénztáros, cégjegyzői posztig jutva. Hazaköltözésük után került a Saxlehner András céghez (Hunyadi János keserűvíz), ahol egészen az államosításig dolgozott. Változatlanul könyvelői, levelezői, pénztárosi és exportőri munkakört töltött be, cégjegyzési jogosultsággal. Innen helyezték át 1949-ben a Fővárosi Kefe- és Seprőgyártó Vállalathoz bérelszámolási ellenőrként, ahonnan 1957 tavaszán távozott. Iskoláztatásával és alkalmaztatásával kapcsolatos iratok, valamint verskéziratai és versfordításai maradtak fenn. Alkalmaztatási iratai között megtalálható káderdossziéja, valamint több rövid önéletrajza mellett egy 1949/1950 körül készített részletes önéletrajza is, amely családi körülményeit, iskoláztatásának mikéntjét, és munkavállalásának egyes állomásait beszéli el, kirajzolva egy életút-elbeszélést. Versei az 1920 és 1979 közötti évtizedekből őrződtek meg. | |
| HU BFL XIII.98 | Gerlóczy család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-1980 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: A hagyatékrész döntően Gerlóczy Károly alpolgármester fiának, dr. Gerlóczy Zsigmondnak a leszármazási ágán keletkezett iratokat tartalmaz, dr. Gerlóczy Zsigmond (Pest, 1863. június 25. – Budapest, 1937. szeptember 9.) orvoshoz és két gyermekéhez, dr. Gerlóczy Géza orvoshoz és Gerlóczy Edith iparművészhez kapcsolódóan, de emellett további családtagokhoz kötődő iratok is megjelennek benne. Az egyéni életutat kísérő hivatalos jellegű iratok a hagyatékrészben kizárólag dr. Gerlóczy Gézához kapcsolódnak, iskoláztatási iratai formájában (a budapesti piarista gimnáziumban folytatott tanulmányainak iratai az 1900–1907 közötti évekből: iskolai bizonyítványok, érettségi bizonyítvány). Ezen kívül néhány töredékes irata is megtalálható az irategyüttesben. A hagyatéktöredék domináns részét levelezés képezi. A levelezés legnagyobb része három családtaghoz kötődik: dr. Gerlóczy Gézához; testvéréhez, Gerlóczy Edithhez; valamint dr. Gerlóczy Géza feleségéhez, sz. Vangel Paulához. A levelezés címzettek szerinti csoportjai: - Gerlóczy Károly (három gratuláló távirat az 1880-as évek első feléből) - Gerlóczy Károlyné sz. Barkassy Amália (1900–1933) - dr. Gerlóczy Zsigmond (1900–1930) - dr. Gerlóczy Géza (1900–?) - dr. Gerlóczy Gézáné sz. Vangel Paula (1906–1956) - Gerlóczy Edith (1906 k. – 1978) - ifj. Gerlóczy Géza (1915–1973) - Gerlóczy Ferencné (1928–1943) (2 levél) (Gerlóczy Ferenc orvos Gerlóczy Gedeon örökbefogadott testvére volt.) - Gerlóczy Lívia (1912?) (1 levél) - Gerlóczy Gedeon (1967) (1 levél) A levelezés részben családtagok közötti leveleket, részben gratuláló leveleket, üdvözlőlapokat, illetve protekciókérő leveleket tartalmaz. Külön csoportot alkot a dr. Gerlóczy Géza I. világháborús frontszolgálatához kötődő levelezés, nagyrészt közte és felesége, kisebb részt közte és más családtagjai, illetve ismerősei között. Gerlóczy Edith levelei között elkülöníthető csoportot képeznek Sassy Attila festőművész, grafikus családjához kötődő levelek. A Sassy Attilával kapcsolatban álló Gerlóczy Edithhez a Sassy család Egyesült Államokba (Miami) kivándorolt tagjaitól, úgymint Sassy Ibolyától, valamint Sassy Attila lányaitól, Sassy Ildikótól (Ildy S. Foldes) (Bp. 1913.11.18 – ?) és Sassy Amadiltól (Amy S. Hoffman, majd Kappel) érkezett levelek találhatók az 1949–1978 közötti évekből. Az irategyüttes hat fényképet tartalmaz: Gerlóczy Károlyné sz. Barkassy Amália nagyanyja, szentesi Baráth Jánosné sz. szentesi Baráth Terézia (1860-as évek?; erősen elhalványodott kép); Gerlóczy Károly testvére, Gerlóczy Irma (1870-es évek eleje?); Gerlóczy Károly fia, dr. Gerlóczy Zsigmond (1926); Gerlóczy Károly unokája, dr. Gerlóczy Géza (1930-as évek?); Gerlóczy Károly dédunokája, ifj. Gerlóczy Géza (1917); egy bérletigazolvány (ifj.) Gerlóczy Géza részére igazolványképpel (1940-es évek?). Emellett a levelezésben számos fényképes levelezőlap is található, amelyek ismerősök mellett a Gerlóczy család különböző tagjait is ábrázolják. | |
| HU BFL XIII.99 | A Bertalan és Goreczky család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-1960 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Tartalom: Az iratok csak töredékes kép megalkotását teszik lehetővé a családot illetően. Leszármazással kapcsolatos iratok, úgymint anyakönyvi kivonatok, gyászjelentések, családtörténeti adatgyűjtés, valamint felmenőkre vonatkozó töredékes iratok maradtak meg. Emellett egyetlen családtag, Bertalan Pál (Baja, 1903 – Budapest, 1958) gépészmérnök iratai képezik az együttes részét, aki után igazolványok, iskoláztatási iratok, II. világháborús katonai szolgálattal kapcsolatos iratok, alkalmaztatási iratok, valamint két grafika őrződött meg. Az irategyüttes terjedelmesebb részét a családi fényképek képezik. A 31 darab különálló fotó mellett öt családi fényképalbum került átadásra: - Goreczky család albuma (19–20. sz. fordulója) - Bertalan – Meskó család albuma (19–20. sz. fordulója) - Bertalan Pálné sz. Goreczky Ilona lánykori albuma olaszországi utazásáról (1929) - Kretzoi Miklósné sz. Bertalan Ilona által összeállított album: Mandics és Goreczky család (kb. 1900 – 1960-as évek) - Kretzoi Miklósné sz. Bertalan Ilona által összeállított album: Bertalan család (1860-as – 1960-as évek) A fényképegyüttes az apai (Bertalan – Meskó) és az anyai (Goreczky – Mandics) ágat is átfogja az 1860-as és 1960-as évek közötti száz évből, a Bertalan-ágon öt nemzedékre kiterjedően. Szervtörténet: A Bertalan család felmenői több ágon is dél-magyarországi, Baranya (Beremend) és Temes (Zsebely, Temesvár) megyei kötődésű nemesi családok voltak, a vármegyei életben töltöttek be tisztségeket. Az iratokban megjelenő Bertalan Pál anyai ágon a felsőkubini Meskó családból, egy Temesvárhoz kötődő, vármegyei hivatalt viselő nemesi családból származott. Ugyanakkor házassága révén a lengyel eredetű, katonatiszti Goreczky családdal, valamint az ibrányi és vajai Ibrányi, továbbá a nemesmiliticsi Mandics családokkal kerültek rokoni kapcsolatba. Bertalan Pál Bertalan Lajos (Beremend, 1838 – Budapest, 1901) vízépítő mérnök unokája. Az elemi iskolát Szegeden és Pápán végezte, a gimnáziumi tanulmányait 1913 és 1921 között Pápán, Temesváron, Budapesten és Sopronban. A soproni főreáliskolában érettségizett 1921-ben. Ezt követően a budapesti Műegyetemen tanult, itt szerzett gépészmérnöki diplomát 1930-ban. Első munkahelye a Magyar Siemens Művek Villamossági Rt. volt 1930 és 1945 között, ahonnan a gyár fegyverszünet miatti megszűnése folytán bocsátották el. Itt töltött időszaka alatt Berlinben, Bécsben és Zürichben is járt tanulmányúton. 1942-ben főmérnökké, 1944-ben pedig általános kereskedelmi meghatalmazottá nevezték ki. 1946-ban a Magyar Philips Művek Rt.-hez került, s annak 1949-ben bekövetkezett államosítása és más cégekkel való összeolvasztása nyomán utódát jelentő Magyar Adócsőgyárban dolgozott tervező mérnökként az 1950-es évek elején. Családjával a II. Lövőház utca 24. szám alatt élt az 1940-es évek elejétől kezdve. A család másik ága is budai kötődésű: Goreczky Gyula csendőrezredes az I. Fery Oszkár utca 34. szám alatt élt, s velük lakott Goreczky Gyuláné Mandics Ilona édesanyja, Mandics Endréné Ibrányi Mária, valamint annak ikertestvére, Kugler Lajosné Ibrányi Emma is. Ifj. Goreczky Gyula gépészmérnök pedig a II. Pasaréti úr 37. szám alatt élt családjával. A II. világháború után Goreczky Gyula és Ibrányi Emma a Bertalan családhoz került, a Lövőház utcai lakásukba. | |
| HU BFL XIII.100 | A Timár-Gidófalvy-Mihályik családok iratai és fotói (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1799-1945 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,68 ifm | |
| Tartalom: Az átadott anyag legnagyobbrészt Timár János szakmai tevékenységének irataiból áll, szőlőműveléssel, vetőmagnemesítéssel kapcsolatos tervezeteket, nyomtatványokat, kiadványokat, céges iratokat tartalmaz. Kisebb számban más családtagok iratai is megtalálhatók az anyagban. Ezek közül a legértékesebbek Timár János édesapjának, Károlynak az iratai, aki a vízaknai nemzetőrség századosa volt 1848/1849-ben. Iratai között egy édesanyjának szóló, a vízaknai birtokkal kapcsolatos teendőket számba vevő levél mellett fennmaradtak a vízaknai nemzetőrség iratai (névsor, szabályzat, pénztárkönyv, századosi jegyzőkönyv 1848. szeptember 6-ról), illetve a császári seregbe való bevonulása után készített feljegyzései. Károly édesapjától, Timár Józseftől a birtokkal és gazdálkodással kapcsolatos iratok maradtak fenn a 19. század első feléből. Timár János egyik lánya, Timár Rózsika Keszthelyen működött fényképészként. Iratai és felvételei közül is jónéhány megtalálható az anyagban, többek között Reményik Sándorról készült fotói, balatoni képei (üvegnegatívokon). Az iratanyagot családi fotók egészítik ki. Szervtörténet: A Timár és Gidófalvy családok erdélyi eredetűek. Timár János (Vizakna, 1864–Budapest, 1923) református családból származott, szülei Timár Károly és Dési Róza. Timár János iskoláit Nagyenyeden, Kolozsváron, Nagyszebenben végezte. 1880–1883-ban Kassán tanult gépészetet. 1883–1885-ben a Debreceni M. Kir. Gazdasági Tanintézetben, utána a budapesti M. Kir. Állatorvosi Tanintézetben tanult. 1888-ban kötött házasságot a katolikus Gidófalvy Gizellával. 1896-ban a marosvásárhelyi cukorgyár igazgatójává nevezték ki. A család Marosszentkirályon lakott, ahol Timár János létrehozta az Erdély Marosmenti Szőlőoltványtelepet. Szőlőfajtákkal kereskedett, kutatásokat végzett, amelyekről publikált is. 1910-ben a Bánáti Vetőmagnemesítő Társaság tagja, majd elnöke lett. 1921-ben Magyarországra menekült, 5 hónapig vagonlakó volt. A család Rákosszentmihályon vásárolt ingatlant, Timár János itt halt meg 1923-ban. A család többi tagja Keszthelyen telepedett le. Családfa: https://www.familysearch.org/tree/pedigree/portrait/GSCH-57Z | |
| HU BFL XIII.101 | A Fejér család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-2005 | |
| Terjedelem: 1,72 ifm | |
| Tartalom: Az irathagyaték egy alsó középosztálybeli család négy generációjának iratait tartalmazza a 20. századból, döntően az 1900-as és az 1970-es évek közötti évtizedeket átfogva. A Czeiner és a Fejér család között Czeiner Margit és Fejér Elemér 1943-ban kötött házassága révén létrejött kapcsolatból az anyai Czeiner-ágon őrződtek meg egy nemzedékkel nagyobb időtávlatból az iratok. A család mobilitási pályája két ellentétes irány találkozásaként írható le: míg egyik ágon (Czeiner-ág) a mobilitási pálya felfelé irányult, hirtelen ugrással, addig a másik ágon (Fejér-ág) ellenkezőleg, lefelé. A Czeiner-ág a falusi kisiparból indult, onnan a budapesti szakmunkás rétegbe való belépésen át a legalsó tisztviselői státusba került, majd egy hirtelen ugrással az érettségizett női középosztálybeli státusba emelkedett, tanári hivatás révén. A Fejér-ág mozgása – egy generációval későbbi indulással – ezzel szemben az alsó középosztálybeli, alsó tisztviselői létből lefelé haladt, a legalacsonyabb tisztviselői rétegbe, korai haláleset miatt bekövetkező státusvesztéssel, illetve a felfelé irányuló mozgás ellehetetlenülésével és egzisztenciális bizonytalansággal. A két ág közötti házassági kapcsolat létrejöttével a mobilitási pálya azután a középosztálybeli státus keretei között maradt a diplomás műszaki értelmiségbe lépéssel. A családtagok képzettsége, hivatása valamennyi nemzedékben jellegzetes műszaki irányultságot mutat. Az irategyüttes fő vonása, hogy minden generációból csak az életút vázát alkotó iratok (igazolványok, iskoláztatási-képzési iratok, alkalmaztatási iratok, katonáskodással kapcsolatos dokumentumok) őrződtek meg a 20. század elejétől kezdve. Így a családtagok és az egyes nemzedékek pályája jól nyomon követhető, viszont a mentalitásról, értékrendről, életformáról és a család belső (érzelmi) viszonyairól nagyon keveset árulnak el. Az együttes önmagában a család leszármazásának összeállítását is csak korlátozottan teszi lehetővé, mivel nagyon kevés anyakönyvi kivonatot tartalmaz, mind az iratokat hátrahagyó generációkat megelőző időszakra, mind pedig az iratokban megjelenő családtagokra vonatkozóan. Iratokat hátrahagyó családtagok: - 1. nemzedék: Czeiner Rezső (alkalmaztatás) - 2. nemzedék: Fejér Elemérné sz. Czeiner Margit (igazolványok; iskoláztatás-képzés; alkalmaztatás) - 2. nemzedék: Fejér Elemér (igazolványok; iskoláztatás; alkalmaztatás) - 3. nemzedék: Fejér Bálint (igazolványok; iskoláztatás-képzés; alkalmaztatás; katonai szolgálat; orvosi papírok) - 3. nemzedék: Fejér Bálintné sz. Korbuly Annamária (igazolványok; iskoláztatás-képzés; alkalmaztatás; orvosi papírok; utazási emlékek) - 4. nemzedék: Fejér Attila (okmányok; iskoláztatás-képzés; katonai szolgálat) - 4. nemzedék: Fejér Zsolt részéről az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzatának hetilapja került be az irategyüttesbe az 1990–1992 közötti évekből. Mindezt néhány anyakönyvi kivonat, valamint Fejér Bálintné Korbuly Annamária lakásügyi iratai, illetve fizetési feljegyzései, kimutatásai egészítik ki. Szervtörténet: A felmenőket tekintve Veszprém megyei kötődésű Czeiner család Czeiner Lőrinc (Tósokberénd, 1836 – ?) házasságával került Rozsnyóra. Czeiner Lőrinc 1840-ben itt vette feleségül a helybeli Grexa Juliannát. Itt született fiuk, a hagyatékban már saját irataival megjelenő Czeiner Rezső, aki viszont az 1890-es évek közepén Budapestre vándorolt be – 1896-ban itt kötött házasságot a budapesti születésű Szabó Margittal –, s innentől kezdve fővárosi lakossá vált. Anyai ágon a Szabó család viszont 1864-ben már Buda-Pesten volt, itt kötöttek házasságot Czeiner Rezsőné sz. Szabó Margit szülei. Czeiner Rezső (Rozsnyó, 1872 – Budapest, 1938) felsőipariskolát végzett géplakatos volt. 1902-től országházi üzemvezetőként (villamos üzemvezető) állt alkalmazásban. Előtte mint géplakatos a MÁV mozdonyszerelőjében, illetve a Duna Gőzhajózási Társaság hajógép-szerelőjében dolgozott három évig, nyolc éven keresztül pedig a Ganz Villamossági Gyár műszaki tisztviselője volt. Országházi állásából ment nyugdíjba 1924-ben. 1896-ban Budapesten vette feleségül Szabó Margitot. Lakhelyük több évtizeden keresztül az I. (amjd XII.) Városmajor utca 72. szám alatt volt. Czeiner Rezső lánya, Czeiner Margit (Budapest, 1897 – ?) bár tanítónői pályára készült, végül középiskolai tanári végzettséget szerzett. A polgári iskola után a IV. ker. Váci utcai községi gimnáziumban tanult 1911 és 1915 között, 1915-ben érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója lett, matematika-fizika szakon. Ezzel párhuzamosan 1915 és 1918 között a Műegyetem Közgazdaságtudományi Karának is hallgatója volt, de a Műegyetemen az 1920-as évek közepén is folytatott tanulmányokat. 1920-ban kapta meg középiskolai tanári oklevelét mennyiség- és természettan területén, amit 1927-ben felsőkereskedelmi iskolai tanári képesítéssel egészített ki. 1919-ben állt munkába a Budapesti Notre Dame de Sion apácák Villányi úti felsőbb leányiskolájában, majd 1921-ben fővárosi szolgálatba lépett tanárnőként. 1924-ben B-listázták, ekkor Kisvárdára került a tanítónőképzőbe, majd 1925-től ismét Budapesten állt szolgálatban. 1929-ben a Testnevelési Főiskola női internátusának felügyelője lett. 1945 után változatlanul középiskolai, gimnáziumi tanárként dolgozott. | |
| HU BFL XIII.102 | A Rákosi és Péter család töredékes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1891-2012 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| Tartalom: Bár egy-egy családtagra vonatkozóan iskoláztatási-képzési, katonai szolgálattal, valamint alkalmaztatással kapcsolatos iratok is megőrződtek, az együttes döntően leszármazással kapcsolatos iratokat (családfák, anyakönyvi kivonatok, származás-igazolás, névmagyarosítás) tartalmaz nagy számban. A töredékes irategyüttes megőrzését a művészi elitbe tartozó családtagok (Rákosi Jenő író-újságíró, Rákosi Szidi színésznő, Rákosi Viktor író) indokolják, akiknek az iratanyag révén családi háttere kiterjedten rekonstruálható. Az együttes kis számban levelezőlapokat, valamint családi fényképeket is tartalmaz, közöttük az Imecsfalván 1941. május 11-én tartott országzászló-avatáson – ahol dr. Péter József és családja is jelen volt – készült felvételekkel. A levelezőlapok között megőrződtek dr. Péter József ügyvéd Gyűjtőfogházból hazaírt lapjai 1945. október-decemberéből. A Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületének tagjaként indítottak ellene eljárást a II. világháború után. Leszármazás: (A) Rákosi család: Rákosi (Kremszner) János (Bagonya, 1806.05.14. – ?), gazdatiszt + Vogel Anna (Muraszombat, 1819.04.22 – Bp. 1907.08.13.) *Rákosi Gyula + Vogel Karolin *dr. Rákosi Béla (Acsád (Vas), 1841 – Bp. 1923.10.14.), orvos + Glouzek Kornélia *Rákosi Jenő (Acsád, 1842.11.12 – Bp. 1929.02.08.), író, újságíró, színházigazgató + Kalmár Lenke *Rákosi Ida *Rákosi Szidónia (Ötvös, 1852.05.28. – Bp. 1935.10.20.), színésznő + Beöthy Zsolt *Rákosi Fáni *Rákosi Géza *Rákosi Márta *Rákosi Viktor (Győző) (Ukk (Zemplén), 1859.09.20. – Bp. 1923.09.15.), író + Réczey Johanna (Gödöllő, 1867.04.20. – Bp. 1932.02.01.) **Rákosi Margit **Rákosi Mária + Szekér Béla Gábor ***Szekér Magda ***Szekér Viktor ***Szekér Judit ***Szekér Éva **Rákosi Kata + dr. Simon Mihály Pál **Rákosi György (Bp. 1892.09.20. – Bp. 1963), gépészmérnök, postafőmérnök, posta műszaki tanácsos + Semjén Ilona (Bp. 1897.02.10. – Bp. 1972.04.19.), rajz- és kézimunka-tanárnő ***Rákosi Dénes (Bp. 1926.03.13. – Bp. 1990.12.25.), postatisztviselő + Péter Ágnes (Bp. 1932.04.19.), gyors- és gépíró ****Lukács (Rákosi) Márta (Bp. 1959) + Lukács Péter ****Rákosi Annamária (Bp. 1961) ****Rákosi Péter Pál (Bp. 1965 – Bp. 2015) ***Rákosi Miklós (Bp. 1929.06.01. – Bp. 2003), mérnök, számítástechnikus **Rákosi Pál (Bp. 1898 – ?), színész Szervtörténet: Az irategyüttes a házasság révén egymáshoz kapcsolódó Rákosi és Péter – Lakos család töredékes iratait tartalmazza. A Péter család Veszprém megyei református kisnemesi (kuriális nemes) család (földműves, jegyző, molnár felmenőkkel). Péter Dániel vasesztergályos 1896-ben már a MÁV alkalmazottja volt és Budapesten élt. A Rákosi család frankfurti eredetű, Kremszner János budai lakos 1867-ben magyarosította saját és gyermekei családnevét Rákosira. A Kremszner család a Muraszombathoz kötődő nemes Vogel családdal létesített házassági kapcsolatot, a Rákosi- és Vogel-ágon a felmenők a 18. század végén – 19. század elején intézők, gazdatisztek voltak. | |
| HU BFL XIII.103 | Horánszky család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1845-1952 | |
| Terjedelem: 2,01 ifm | |
| Tartalom: A családi fond a következő személyek után maradt iratokat tartalmazza: - Horánszky Nándor (Eger, 1838 - Budapest, 1902) - Horánszky Lajos (Szolnok, 1871 – Budapest, 1944) - Horánszky Gyula (Szolnok, 1868 - Budapest, 1940) - Horánszky Dezsőre vonatkozó iratok - Czike Imre - Czike Imréné sz. Hoffer Alojzia - ifj. Czike Imre - Czike Béla - Czike Gábor - Czike Lujza - Czike Rózsa - dr. Horánszky Nándorné sz. Czike Kornélia I. Horánszky család iratai: 1.) Horánszky Nándor (Eger, 1838 – Budapest, 1902) jogász, politikus, kereskedelemügyi miniszter és országgyűlési képviselő iratai (évkör: 1845–1903) Horánszky Nándor (Eger, 1838.01.15. – Budapest, 1902.04.19.) nemesi családban született, apja, Horánszky János állami és megyei tisztviselő volt. Horánszky Nándor középiskolai tanulmányait az egri cisztercita gimnáziumban végezte, majd a pesti egyetemen folytatta jogi tanulmányait. 1861-ben szerezte meg ügyvédi oklevelét. Ugyanebben az évben állt állami szolgálatba a szolnoki királyi táblán, majd törvényszéki bíró lett. 1861 végén viszont ügyvédi irodát nyitott, és ügyvédként tevékenykedett Szolnokon az 1870-es évek első feléig. A helyi közéletnek is aktív résztvevője volt, többek között a polgári kaszinó elnökeként. 1872-ben balközép programmal országgyűlési képviselővé választották Szolnokon. Ennek nyomán fokozatosan abbahagyta ügyvédi tevékenységét, majd 1875-ben a várost is elhagyta, s felköltözött Budapestre. A balközépből való kilépése után mandátumát visszaadta 1873-ban, de választókerülete ismét megválasztotta. 1875-ben belépett a kormánypártba, azaz a Szabadelvű Pártba, s annak tagjaként Mosonban nyert mandátumot. 1878-ban kilépett a Szabadelvű Pártból, és csatlakozott az Egyesült Ellenzékhez (Ellenzéki Társaskör, 1884-től Mérsékelt Ellenzék, majd 1892-től Nemzeti Párt). 1892-től a Nemzeti Párt elnöke volt, Apponyi Albert pártvezér mellett. Mint Apponyi Albert jobbkeze, számos Apponyihoz címzett levél került hozzá ügyintézés céljából. 1878-ban nem sikerült választást nyernie, 1881-ben, 1884-ben és 1887-ben viszont az esztergomi választókerület képviselője volt, 1892-ben, 1896-ban és 1901-ben pedig az Abaúj-Torna vármegyei Szepsiben jutott mandátumhoz. 1882-ben a tiszaeszlári vérvád-perben ő lett az egyik védőügyvéd, 1883 februárjában azonban lemondott a megbízásról. A Nemzeti Párt 1900 februárjában a pártvezér Apponyi Albert és Széll Kálmán miniszterelnök megegyezése nyomán egyesült a Szabadelvű Párttal és feloszlott. Ennek köszönhetően Horánszky Nándor 1902. március 4-től április 19-én bekövetkezett haláláig kereskedelemügyi miniszteri posztot töltött be Széll Kálmán kormányában. Megőrzött iratai a következő nagyobb sorozatok szerint tagolhatók: - életútját kísérő iratok (iskoláztatás-képzés, hivatali pálya, halálával és temetésével kapcsolatos iratok, megmelékezések, újságkivágatok); - politikusi tevélkenységével kapcsolatos iratok; - az Egyesült Ellenzék/Mérsékelt Ellenzék, illetve a Nemzeti Párt működéséhez, tevékenységéhez kapcsolódó iratok (tagnévsorok; megalakulással kapcsolatos iratok; jegyzőkönyvek, jelentések; finanszírozással kapcsolatos iratok; lapalapítás; a Szabadelvű Párttal történt fúzióval (1899) kapcsolatos iratok); - levelezés. Szervtörténet: Horánszky Lajos (Szolnok, 1871.06.03. – Bp. 1944.12.28.), Horánszky Nándor (Eger, 1838.01.15. – Bp. 1902.04.19.) politikus fia. Horánszky Lajos a levelezés által lefedett időszakban 1913-ig a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. aligazgatója, 1913–1914-ben a Magyar Érték- és Iparbank Rt. igazgatósági tagja, majd 1914-től a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt. igazgatósági tagja volt. Leszármazás: Horánszky-ág: Horánszky János (1814.05.09. – Bp. 1876.10.14.) + (1) Zemán (Zemén) Katalin (? – 1849) *horai Horánszky Adolf *horai Horánszky Nándor (Eger, 1838.01.15. – Bp. 1902.04.19.), kereskedelemügyi miniszter, ogy. képviselő + Koczka Emília (1847.04.28.–1929.04.26.) **Horánszky Emília (1864.03.25.– Bp. 1945.03.13.) + Kubik Béla **Horánszky Irma (1866.05.30. – Bp. 1943.09.20.) **Horánszky Gyula (1868.01.24. – Bp. 1940.02.29.), MÁV igazgató **dr. Horánszky Dezső (1869.08.11. – Bp. 1927.10.26.), vezérig., ogy. képviselő + Iványos Mária **horai Horánszky Lajos (Szolnok, 1871.06.03. – Bp. 1944.12.28.) + (1898) babarczi Schwartzer Pálma (Bp. I. 1878.07.11. – …) (válás: 1908) ***dr. Horánszky Nándor (Bp. 1899.12.11. – 1976.11.30.), OTI osztályvezető orvos, Fővárosi Idegbeteggondozó Intézet főorvosa + (1. 1926) Nagy Karolina (Szerbcsanád, 1902.12.01 – Bp. 1933.03.11.) ****Horánszky András (Bp. 1928.04.25. – 2015.05.18.) + (2. 1935) Czike Kornélia (Bp. 1902.06.17. – 1992.01.31.), tanár ****Horánszky Kornélia ****Horánszky Ágnes ****Horánszky Nándor ****Horánszky Lajos *horai Horánszky Bertalan + (2) Korponay Rozália Schwartzer-ág: Schwartzer Ferenc (1818 – 1889) + Klammer Anna (1825 – 1895) *dr. babarczi Schwartzer Ottó (1853 – 1913) + Velesz (Wellesz, Welles, Weletz, Vellesz) Anna **babarczi Schwartzer Pálma (Bp. I. 1878.07.11. – …) | |
| HU BFL XIII.104 | A marosvásárhelyi Dávid - Göldner - Albert család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1846-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Tartalom: Életúthoz kapcsolódó iratok a család két tagja után őrződtek meg: Dávid János (Kézdivásárhely, 1894.05.25. – Vulcan, 1959.11.04.) gyógyszerész és szintén gyógyszerész felesége, Dávid Jánosné sz. Göldner Erzsébet (Marosvásárhely, 1902.05.18. – ?) után. Dávid János életéből iskoláztatása-képzése és alkalmaztatása, Göldner Erzsébetéből pedig ugyancsak az alkalmaztatása dokumentált részletesebben. Nagyobb mennyiségben maradtak fenn anyakönyvi kivonatok (magyar és román nyelven), amelyek egy 1936-ban összeállított Göldner-családfával együtt a leszármazás rekonstruálását teszik lehetővé a Dávid- és a Göldner-ágon. Az Albert-ág az iratokban nem jelenik meg. Az irategyüttes részét képezi Dávid Éva 1944. január 3. és 1945. december 24. között, illetve néhány szórványos bejegyzés erejéig még 1946-ban is vezetett naplója. A család 1944. szeptember 12-én Marosvásárhelyről Budapestre menekült. Először a XI. Aga utca 6. szám alatt laktak, majd rövidesen a XI. Fadrusz utca 12. szám alatti házba költöztek. Itt élték át az ostromot, amelynek időszakát a napló bejegyzései is átfogják. A fond meghatározó részét a családi fényképgyűjtemény alkotja, döntően az 1920-as és az 1970-es évek közötti időszakból. A fényképek a Göldner – Dávid és az Albert család nagyobb részt erdélyi (Marosvásárhely (tisztviselőtelep), Lupény) és kisebb részt budapesti (például: Palatinus strand, 1920-as évek) életét mutatják meg. A budapesti vonatkozások mellett a fényképek egy erdélyi magyar városi középosztálybeli család elsősorban a két világháború közötti hétköznapjaihoz kapcsolódnak. Témájukat tekintve kiemelt értékkel bírnak a gyógyszertári munkát a 20. század különböző időszakaiban ábrázoló fotók, részben Erdély területén, részben pedig Budapesten; valamint Dávid János gyógyszerész marosvásárhelyi, Fő téri lakásának enteriőr fotói az 1930-as évek közepéről, amelyek a kor modern stílusú lakberendezésének kiváló dokumentumai. Szervtörténet: A fond egy 1960-as évek elején Budapestre áttelepült erdélyi középosztálybeli család hagyatéka. A család a 20. század első felében a marosvásárhelyi értelmiségi középosztálynak volt tekintélyes tagja, amely státusuk a II. világháború után megtört. A család egy része már az áttelepülést megelőzően, az 1920-as évek elején is kapcsolódott Budapesthez. A háború után a gyógyszerész és orvos hivatás által jellemezhető család életét a román állami munkaerő-irányítás határozta meg, amely elszakította őket Marosváráshelytől. A református Göldner család a 18. században többgenerációs lelkészcsalád volt Dedrádszéplakon. A 19. században is értelmiségi pályák jellemezték a családot, ekkor már Marosvásárhelyhez kötődtek. Göldner Károly (Marosvásárhely, 1861 – Budapest 1936), kúriai bíró, táblai tanácselnök a város elismert, tekintélyes polgára volt (a Magyar Kaszinó elnöke, a Református Kollégium főgondnoka). A család a 19. század végén lépett házassági rokonságba a szintén marosvásárhelyi, evangélikus, a Göldner családhoz hasonlóan értelmiségi pályákon (Göldner: gyógyszerész, tanár, bíró; Illyés: bíró, orvos) érvényesülő sófalvi Illyés családdal. A sófalvi Illyés család erdélyi nemesi eredetű család, amely a Ballagi családdal is házassági rokonságban állt. A római katolikus kézdivásárhelyi Dávid család feltehetően alacsonyabb státusú, a társadalom más rétegét képviselő család volt, kereskedő felmenővel, bár a papi és gyógyszerész pályák szintén az értelmiségi közegre mutatnak. Dávid János (Kézdivásárhely, 1894.05.25. – Vulcan, 1959.11.04.) marosvásárhelyi gyógyszerész apja kézdivásárhelyi kereskedő volt. Gimnáziumi tanulmányait 1910-ig Kézdivásárhelyen folytatta, majd 1910 és 1913 között gyógyszerész képzésben vett részt, 1913-ban lett gyógyszerészsegéd. Ezután végezte el az egyetemi gyógyszerészeti tanfolyamot, és 1915-ben szerezte meg gyógyszerész oklevelét a kolozsvári tudományegyetemen. A kolozsvári egyetemi gyógyszertárban dolgozott gyakornokként, majd tanársegédként 1914 és 1919. október 15. között. Közben magántanulóként folytatta gimnáziumi tanulmányait Kolozsvárott 1917–1918-ban, így érettségizett 1918-ban, majd ennek nyomán 1918 és 1919 között a Kolozsvári M. K. Ferenc József Tudományegyetem orvosi karának volt a hallgatója. 1922-től a marosvásárhelyi Szentlélek gyógyszertár bérlője, 1924-től pedig tulajdonosa volt az 1949-es államosításig. A gyógyszertár mellett 1926-tól az államosításig Ada néven illóolajokat előállító és forgalmazó laboratóriumot is működtetett. Az államosítás után szövetkezeti vegyész állást töltött be 1950 és 1952 között Marosvásárhelyen, majd 1952-től 1959-ig Vulcanban dolgozott gyógyszerészként. 1923-ban házasodott össze Marosvásárhelyen Göldner Erzsébettel, Göldner Károly kúriai bíró, marosvásárhelyi táblai tanácselnök lányával. A házasságból két lányuk született, egyikük a gyógyszerész hivatást vitte tovább. Göldner Erzsébet (Marosvásárhely, 1902.05.18. – ?) 1921–1922-ben a kolozsvári egyetem orvosi karán tanult gyógyszerészetet, majd 1922 tavaszán Budapesten végzett gyógyszerész gyakornoki tanfolyamot. 1920 és 1949 között az 1924-től férje tulajdonában álló marosvásárhelyi Szentlélek gyógyszertár alkalmazottja volt. Az államosítást követően, Vulcanba kerülésükkel előbb kórházi laboránsként, majd 1953 és 1962 között gyógyszerész-technikusként dolgozott. Férje halála után, 1962-ben áttelepült Budapestre. Budapesten gyógyszerészként dolgozott 1980-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig. | |
| HU BFL XIII.105 | Csekeő-Selmeczy család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1820 (kb.)-1990 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,72 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
| HU BFL XIII.106 | Petravich család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1901 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| HU BFL XIII.107 | A Szécsi-Deutsch család és Varsányi Irén iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1855-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,66 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes dr. Szécsi Ferenc ügyvéd, közjegyző, a Vígszínház legnagyobb alapító részvényese és egyben első dramaturgja, valamint sógornője, Varsányi Irén színésznő családjának irathagyatékát tartalmazza. Az izraelita Szécsi (Schönberg) – Deutsch család két generációját fogja át, amit a felmenők töredékes iratai egészítenek ki. A családi irategyüttes dr. Szécsi Ferenc ágán bontakozik ki dr. Schönberg Ármintól dédunokájáig, Szécsi Mártáig bezárólag. A család ezen része által bejárt pálya a 20. században a középosztályon belül lefelé irányuló mozgást mutat a dédapától a dédunokáig. Ezt egészítik ki dr. Schönberg Ármin másik fia, Szécsi Illés vezérigazgató és felesége, Varsányi Irén színésznő ágán a nagypolgárságba tartozó ág egy nemzedékének fényképei, amely ágon a családi pálya iratok hiányában nem követhető nyomon. Dr. Schönberg Ármin (1830 – Bp. 1891) ügyvéd és fia, dr. Szécsi Ferenc (Pest, 1861 – Bp. 1941) ügyvéd és pesterzsébeti közjegyző (egyben a Magyarországi Királyi Közjegyzők Országos Egyletének elnökhelyettese) után csak töredékes iratok őrződtek meg: ügyvédi oklevél (1861), jogászdoktori oklevél (1884), házassági szerződés (1893), iskolai notesz (1877/1878), egy 1855-ös levél magyar-német és feltehetően jiddis nyelven, töredékes családi levelek, fényképek. Az iratanyag döntő részét Szécsi Gábor (Siófok, 1895 – Budapest, 1971) gépészmérnök, Ganz gyári igazgatóhelyettes, felesége, dr. Lakatos Márta bőrgyógyász, valamint lányuk, Szécsi Márta tanárnő iratai alkotják. A megőrzött iratok azonban töredékesek, nem annyira teljes életutakat mutatnak meg, mint inkább azok egy-egy szakaszát (iskoláztatás-képzés, alkalmaztatás elsősorban). Leginkább Szécsi Gábor életútja követhető nyomon azokban, Szécsi Gáborné és Szécsi Márta esetében csak szórványosak, az életpályát nem kísérik folyamatosan. Az irategyüttes forrásértékét így nem annyira a családtagok életpályáinak rekonstruálhatósága adja, mint inkább egy-egy élethelyzethez vagy történeti időszakhoz köthető forrástípus jelenléte. A megmaradt iratokon belül történeti szempontból értékesebb csoportot alkotnak Szécsi Gábor és dr. Lakatos Márta szerelmes levelezése az 1920-as évekből; Szécsi Gábor Ganz-vezérigazgató deklasszálódó életpályájának írott nyomai; dr. Lakatos Márta és Szécsi Gábor lányának, Szécsi Mártának a II. világháború évei alatt és után, 1943 és 1949. február között, azaz 12–18 éves korában – nem folyamatosan – vezetett kamaszkori naplói. A kamaszlány naplókból kibontakozó világa a zsidóüldözés, majd Budapest ostromának és az orosz hadsereg megérkezésének körülményeit is magába foglalja. Másik gazdag forrás a Szécsi Gábor és leendő felesége, dr. Lakatos Márta közötti levelezés, főleg 1927-es házasságkötésüket megelőzően (1923 és 1925 között), részben már a házasságuk idejéből. A pár megismerkedése idején, az 1920-as években dr. Lakatos Márta Pécsett folytatta egyetemi tanulmányait, így levelezés útján tartották egymással a kapcsolatot. Forrásértéküket lányuk, Szécsi Márta és férje közötti, szórványosan megőrzött levelek növelik: anya és lánya, illetve férjeik érzelmi világa, lelkiállapota a generációk közötti minták öröklődésének, átadásának írott lenyomatai. Ugyancsak komolyabb forrásértékkel bír a dr. Schönberg Ármin ügyvéd után megőrzött néhány irat a 19. század közepéről, egy asszimilálódó zsidó család közegéből; Szécsi Gáborné dr. Lakatos Márta 1929 és 1938 között vezetett vendégkönyve, amely a család kapcsolathálójába enged bepillantást; továbbá Szécsi Eta 1920-as kelengyeleltára. Szervtörténet: A Deutsch-ágon Tolna megyei izraelita család a levéltár családi fondjai között ritkán megjelenő alföldi zsidó családok körébe tartozik. Az ugyancsak izraelita Szécsi-ág (1893-ban Schönbergről magyarosítva) már a 19. sz. közepén Pesthez kötődött: dr. Schönberg Ármin 1859-ben Pesten kapta meg ügyvédi kinevezését (a család eredetét egyelőre nem ismerjük), és itt alapított családot Tafler Terézzel. Dr. Schönberg Ármin köz- és váltóügyvéd a Magyar Izraelita Kézmű- és Földmívelési Egylet ügyésze, elnöke, valamint fővárosi bizottsági tag volt. A család Deutsch-ága a budapesti vállalkozó zsidó felső középosztály reprezentánsa. Ez az ág házasságai révén a nagypolgársághoz kapcsolódott: a földbirtokossá váló izraelita Györgyey családhoz, valamint – részben rajtuk keresztül – a budapesti vállalkozói elithez: a Beimel, a budai Goldberger és távolról a tornyai Schossberger családhoz. Maga Deutsch Lajos (Bonyhád, 1839 – 1895) Haas Jakabbal alapított közös céget vasútépítési vállalkozásként. Egyik lánya Györgyey Illés tápiógyörgyei földbirtokoshoz, másik lánya, Deutsch Adrienne pedig dr. Schönberg Ármin fiához, dr. Szécsi (Schönberg) Ferenchez ment feleségül. A Deutsch családhoz képest a Szécsi család nem a vállalkozói, hanem az értelmiségi irányt képviselte (ügyvédi, mérnöki, orvosi, tanári pályák). Dr. Szécsi Ferenc fia, Szécsi Gábor (Siófok, 1895 – Bp. 1971) 1913 és 1915 között Zürichben tanult, majd I. világháborús katonai szolgálata után 1920-ban szerezte meg oklevelét a budapesti Műegyetemen mint gépészmérnök. 1922-től a Ganz és Társa alkalmazásában állt, 1934-ben nyert cégvezetői kinevezést. 1944 második felében mint zsidó származásút eltávolították a gyárból, 1945-ben azonban visszakerült oda, és igazgatóhelyettes lett. Az államosításokkal áthelyezték a Nehézipari Minisztériumba, ahol osztályvezető, majd főelőadó volt. 1927-ben kötött házasságot dr. Lakatos Mártával (Aszód, 1901 – Bp. 1983), egy Szabolcs megyei gyógyszerész lányával. Dr. Lakatos Márta bőrgyógyászként magánpraxist folytatott. Lányuk, Szécsi Márta (Bp. 1931 – 2022) középiskolai tanár lett. | |
| HU BFL XIII.108 | Hrabál - Schőn - Wahlkampf család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1828-2000 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A családi irathagyaték-töredék magját Hrabál László gimnazista II. világháborús angol hadifogságával kapcsolatos iratai képezik, amelyek köré a közvetlen családtagok és felmenők után fennmaradt töredékes iratok rendezhetők. A Hrabál – Huszár és a Schőn – Wahlkampf család kapcsolódik ezekben egymáshoz Hrabál László és Schőn Zsuzsanna 1970-ben kötött házassága révén. A töredékes irategyütes két generáció iratait tartalmazza mindkét említett ágon, döntően iskoláztatási-képzési és alkalmaztatással kapcsolatos dokumentumokat. Emellett a hagyaték-töredékben található két 1820–1830-as évekbeli családi irat a Hrabál-ágtól, valamint egy családtörténeti feljegyzés a Hrabál család őseinek történetéről, továbbá leszármazási adatgyűjtések, s egy-két irat a Huszár-ági felmenők után. Az iratok tartalma Hrabál-ágon jelentősebb családi irattár egykori meglétére utal, amely azonban ma már nem létezik. A következő családtagok után őrződtek meg iratok: - Schőn Károly (Budapest, 1904 – Budapest, 1994) Ganz-tisztviselő (utána II. világháborús katonai szolgálatával kapcsolatos iratok is fennmaradtak); - Schőn Károlyné sz. Wahlkampf Elvira (Budapest, 1912 – Budapest, 1982); - Hrabál Ferenc (Morvaőr, 1893 – ?) polgári iskolai tanár; - Hrabál Ferencné sz. Huszár Ilona (Budapest, 1895 – Budapest, 1963) polgári iskolai tanár; - Hrabál Lászlóné sz. Schőn Zsuzsanna (Budapest, 1938 – Budapest, 2023) gépészmérnök; - Hrabál László (Budapest, 1928 – Budapest, 2000) elektromérnök. Az egyes családi ágakra vonatkozóan nagy mennyiségű anyakönyv teszi lehetővé a leszármazás követését. Hrabál László németországi kiszállításának, majd fogságának időszakából értékes iratsorozat őrződött meg: noteszekben vezetett naplóinak sorozata az 1945. március 24. és 1946. április 15. közötti intervallumból, kisebb kihagyásokkal; szüleihez írott levelei (1945. szeptember, 1946. február, 1946. április); feljegyzések (névsorok, lakcímek, útvonalak, tartózkodási helyek); a fogság időszaka alatt, részben a fogolytáborokban készített 1945–1946-os fotósorozat (Hamm, Borghorst, Eselheide, Dortmund), és az azokhoz egy noteszben megtervezett, a képek helye mellett feliratokkal ellátott, de végül össze nem állított fényképes emlékalbum. A notesz tanúsága szerint a fotók saját felvételei voltak. Mindemellett fennmaradt 1944-es zsebnaptára is, légitámadásokra vonatkozó rendszeres bejegyzésekkel. Az iratokat családi fényképek egészítik ki, azonosítható része a Hrabál – Huszár-ághoz köthető. Hrabál László II. világháborús hadifogságának emlékei mellett az irathagyaték értéke törekékessége mellett is, hogy a családi fondokban ritkán megjelenő kőbányai lakosokhoz kötődik, fényképes megjelenéssel. (Huszár-ágon kapcsolódó iratanyag: IV.1411.b 2347/1879. Müller. Müller József poroszországi születésű kőbányai sörfőző hagyatéki ügye.) Szervtörténet: A Hrabálok szepességi róm. kat. család Strázsáról, míg a Huszár és a Wahlkampf család kőbányai kötődésű volt. A felmenőket illetően Schőn-ágon Schőn Ármin (Budapest, 1871 – ?) 1895 és 1919 között Róth Miksa Üvegfestészeti és Üvegmozaik Műintézetében állt alkalmazásban üvegfestőként. Fia, Schőn Károly (Budapest, 1904 – Budapest, 1994) hosszú időn keresztül a Ganz Waggongyár tisztviselője volt. 1935-ben kötött házasságot Wahlkampf Elvirával. Hrabál-ágon a felvidéki gazdálkodó családból Hrabál Ferenc (Morvaőr, 1893 – ?) és felesége, Huszár Ilona (Budapest, 1895 – Budapest, 1963) polgári iskolai tanárok voltak, Huszár Ilona apja, Huszár Sámuel államrendőrségi tisztviselőként állt alkalmazásban. A család az 1930-as évek óta egyazon helyen, a XIV. Tihamér utca 6. szám alatt élt. Fiukat, Hrabál Lászlót (Budapest, 1928 – Budapest, 2000) VII. osztályos gimnazistaként mint leventét Németországba vitték 1944/1945 telén. 1945. január 31-én érkezett Szentgotthárdra, s onnan vitték tovább. 1945 májusában Schleswig-Holstein területén, a dán határ mellett esett angol fogságba. 1946 májusában szállították haza, ezt követően folytatta gimnáziumi tanulmányait és érettségizett le 1947-ben. 1945. december 12. és 1946. február 4. között Borghorstban, 1946. február 4-től pedig Eselheide be Paderborn-ban volt fogságban. Leszármazás: Schőn – Wahlkampf-ág: Schőn Ármin (Hermann) (Bp. 1871 – ?), üvegfestő + Schöck Zsuzsanna *Schőn Károly (Bp. 1904.01.22. – Bp. 1994.07.21.), magánhivatalnok + Wahlkampf Elvira (Bp. 1912.04.22. – Bp. 1982.07.03.) **Schőn Zsuzsanna (Bp. 1938.10.07. – Bp. 2023.12.), gépészmérnök + Hrabál László (Bp. 1928.05.16. – Bp. 2000.12.08.), elektromérnök Wahlkampf Ede (1867 k. – Bp. 1915.09.23.), magánhivatalnok + Majer Anna (1876 k. – Bp. 1956.01.30.) *Wahlkampf Elvira (Bp. 1912.04.22. – Bp. 1982.07.03.) Hrabál-ág: id. Hrabál Ferenc, gazdálkodó + Retzel Mária (Morvaőr, 1863.11.22. – ?), molnár lánya *Hrabál Ferenc (Morvaőr (Nyitra m.), 1893.02.12. – ?), székesfőv. polgári iskolai tanár + Huszár Ilona (Bp. 1895.01.16. – Bp. 1963.05.06.), polgári iskolai tanárnő **Hrabál Mária (Bp. 1924.09.16. – ?) + Sipos Szilárd (Chile) **Hrabál László (Bp. 1928.05.16. – Bp. 2000.12.08.), elektromérnök + Schőn Zsuzsanna (Bp. 1938.10.07. – Bp. 2023.12.), gépészmérnök Huszár Sámuel (1861 k. – Bp. 1903.05.22.), rendőrtisztviselő + Müller Anna (Pest, Józsefváros, 1868.11.04. – ?), Müller József sörfőző és Gschierl (Gschieszl, Gschirzl) Anna lánya *Huszár Mária *Huszár Ilona (Bp. 1895.01.16. – Bp. 1963.05.06.), polgári iskolai tanárnő + Hrabál Ferenc *Huszár Julianna *Huszár Anna *Huszár Jenő *Huszár Lenke | |
| HU BFL XIII.109 | Pifkó - Plech - Dömötör család iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1917-2023 | |
| Terjedelem: 0,23 ifm | |
| Tartalom: A megőrződött iratok a következő családtagokhoz kötődnek: - id. Pifkó Károly (Kispest, 1883 – Bp, 1944) kocsifényező, művezető töredékes iratai; - ifj. Pifkó Károly (Kistarcsa, 1908 – Bp. 1949) műszerészsegéd töredékes iratai; - Plech Ferenc (Bp. 1909 – Veszprém, 1977) műszaki tisztviselő iratai; - Dömötör Lajos villamosmérnök káptalanfüredi hétvégi házára vonatkozó iratai az 1960-as évekből. Nagy mennyiségben találhatók az iratok között anyakönyvi kivonatok; kisebb családi levelezés; továbbá családi fényképek. Végül az iratokat két 2011-ben és 2016-ban készült család-, illetve élettörténeti írás egészíti ki a Plech-ágról. Plech Ferenc műszaki tisztviselő alkalmaztatási iratai 1926-tól, géplakatos és vasesztergályos gyakornokként történt munkába állásától 1963-as nyugdíjazásáig négy évtizeden keresztül teszik lehetővé munkavállalása nyomon követését, részben a háború előtti piaci világban, részben pedig az államosítások után kialakuló „állami munkaerőgazdálkodás” keretei között. Bár a géplakatos-vasesztergályos szakmát kezdte kitanulni, 1930-as munkába állása után rövidesen műszaki tisztviselői pályára került. 1930 és 1939 között a Cross Charles Rt.-nél dolgozott, majd a Fémkereskedelmi Rt.-nél. A háború után az Anyag- és Árhivatalba került, majd az Épületszerelő Ipari Központhoz, onnan az Országos Tervhivatalhoz, 1954-től pedig az Építésügyi Minisztériumhoz, végig műszaki tisztviselői állásban. Az iratok között megtalálható káderdossziéja is. Kiemelt értékkel bíró iratcsoportot jelentenek Plech Ferencnek húga és édesanyja 1951-es kitelepítése nyomán Rákosi Mátyáshoz írt kérelmei. Húga, Plech Erzsébet ifj. Hankovszky Árpád volt katonatiszt feleségeként került kitelepítésre férjével és annak családtagjaival, valamint édesanyjával, akikkel egy lakásban élt a II. Széna tér 7. szám alatt. A kitelepítés körülményei – egy gépész lányaként Plech Erzsébet házassága a katonatiszti családból származó Hankovszky Árpáddal (apja id. Hankovszky Árpád ezredes) , a Hankovszky családhoz költözésének története, a családi viszonyok és a házasság alakulása – részleteiben bontakozik ki a kérelmek sorozatából. Az irategyüttesben családi levelezés is található. Ennek másolatban képezi részét az 1900-as évek eleji és az 1920-as évekbeli családi levelezés töredéke. A levelek két meghatározó csoportot alkotnak. Egyfelől Plech Sándor és Vass Gizella házasságkötésüket megelőzően egymásnak írt szerelmes levelei 1904–1905-ből, néhány családtag leveleivel kiegészítve. Másfelől pedig anya – lánya levélváltásokat 1924-ből, egy nyilvánosság elől eltitkolt várandósság kapcsán (a lány tizenkilenc évesen, hajadonként, még iskolás lány korában esett teherbe). A megmaradt családi levelek egy további csoportját a Dömötör-ághoz kötődő levelek alkotják a Kádár-rendszer utolsó éveiben Nagyatádon teljesített sorkatonai szolgálatból (1986–1987), levéltárba ritkán bekerülő forráscsoportként. Az iratok mellett a Pifkó- és a Plech-ágról is megőrződtek családi fényképek a 20. század elejétől kezdődően, mindkét ágon szakmunkás és onnan műszaki tisztviselői státusba emelkedő családi közeget ábrázolva. | |
