 |
Budapest Főváros Levéltára fond- és állagjegyzéke |
|
Budapest Főváros Levéltára fond- és állagjegyzéke |
| HU BFL XIV.1 | Bielek /Vértey/ László ügyvéd irata (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1800-1852 [1663-] Megjegyzés: 1663- (szórvány) 1800-1852 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: BIELEK László 1800-ban született a Trencsén megyei Viszolaj községben. Hont megyében és a pesti kir. táblánál folytatott jog- gyakorlat után 1827-ben tett ügyvédi vizsgát, majd öt esztendeig Trencsén megye alügyésze volt. 1832-ben Bécsbe költözött, ott irodalmi tevékenységet folytatott. 1836-ban előfizetési felhívást bocsátott ki "Etnografisch-geografische Statistik des Königreichs Ungarn und dessen Nebenländer" c. munkájára. (I.kötete megjelent Wien 1837.) Az 1840-es években Pestre jött, s itt még 1852-ben is ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1834-ben vette feleségül SINAPOLO Máriát. Az iratok a család nemeslevelét, trencséni birtokokra vonatkozó periratait, B.(V.)L. születési, iskolai és szolgálati bizonyítványait, B.János nemesoroszi pap és B.János kapitány személyére vonatkozó egyes iratokat, valamint 1852-ből származó ügyvédi irodai aktákat foglalnak magukban. Az utóbbiakban (főként adásvételek közvetítése az ország különféle vidékein) a következő ügyfelek fordulnak elő: BALOGHY László, BORBÉLY Dániel, BOROVICZÉNYI N., BÖRZSÖNYI János, JESZENSZKY Sarolta, KOTSIBA József, MEDRESZKY Árpád, R NAY Imre, SO S Ágoston, SZEGEDY Mihály. A személyi és családi iratok évrendben, az 1852-i ügyvédi iratok a felek betűrendjében vannak elhelyezve. Készítette: Bónis György Budapest 1964. | |
| HU BFL XIV.2 | HOLICH Imre ügyvéd iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1756-1796 [1561-] Megjegyzés: 1561- (szórvány) 1756-1796 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Az iratok zöme Holich ügyvédi, illetve ágensi működéséből származik. A pozsonyi, nyitrai, székesfehérvári alsófokú királyi bíróságokon, a kúrián, a bécsi Landrecht előtt folytatott pereinek beadványai, mellékletei, fogalmazványai. (A felek felsorolását ld. a raktári jegyzéken.) Az iratok kisebb része a család nemességéért folytatott eljárásra vonatkozik, illetve Holich periratfogalmazványait tartalmazza. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Holich Imre Nyitra megyei családból származott, amely egy 1561. évi nemeslevélre hivatkozva sokáig eredménytelenül próbálta igazolni nemesi származását, végül 1790 decemberében II. Lipóttól megkapta az armálist. Holich Imre hét évig Bécsben folytatott állam- és jogtudományi tanulmányok után egy gazdgag szlavóniai özvegyet, Blaskóczinét feleségül véve Varasdon kezdett ügyvédi gyakorlatot, de 1775 végén belekeveredett az itteni hatóság elleni mozgalomba, 1776 tavaszán pedig háza is leégett. Ekkor Pozsonyba ment, és a kormányszékeknél ágensként működött. 1786-ban itt is összetűzött a magisztrátussal, sőt a hétszemélyes táblával is. A város áristomba vetette ügyvédi praktikái miatt, majd szabadulása után kiutasította. 1789-ben királyi rendelet fosztotta meg ágensi tisztétől (Budai levéltár, Mandata regis iudicialia 349/1789). 1789-1791 között Bécsben élt, majd Nagyszombatba költözött. Hatáskör és feladat: HOLICH Imre Nyitra megyei nemesi családból származott, mely egy 1561-i nemeslevélre hivatkozva sokáig eredménytelenül próbálta iga- zolni nemesi származását; végre 1790 decemberében II.Lipóttól megkapta az armálist. H.Imre hét évig Bécsben folytatott állam- és jogtudományi tanulmányok után egy gazdag szlavóniai özvegyet, BLASK CZINÉT feleségül véve Varasdon kezdett ügyvédi gyakorlatot. 1775 végén belekeveredett az itteni hatóság elleni mozgalomba, s 1776 tavaszán háza is leégett. Ekkor Pozsonyba ment, és a kormányszékeknél ágensként működött. 1786- ban itt összetűzött a magisztrátussal, sőt a hétszemélyes táblával is; 1789-ben királyi rendelet fosztotta meg ágensi tisztétől. (Buda város levéltára - Mandata regia iudicialia 349/1789.) 1787-1791 között Bécsben élt, majd Nagyszombatba költözött át. Az iratok kisebbik része a család nemességéért folytatott eljárásra vonatkozik, ill. H.I. összevissza firkált, egymásra keresztül-kasul írt, általában keltezetlen perirat-fogalmazványait tartalmazza. Iratainak zöme a pozsonyi, nyitrai, székesfehérvári alsófokú bíróságokon, a kúrián, sőt a bécsi Landsrecht előtt is folytatott ügyvédi, ill. ágensi működéséből származik, s a következő feleket érinti: ANTAL György ARTNER Antal özv.BALOGH Mihályné, RADVÁNYI Klára BÁN János BARTALOSS József BOGDÁNYI Ignác BRUNA Ferenc királyi csillagász BUKOVSZKY Anna CZETZ Joszif fogarasi pópa DEMMER Jakab szakács EICHHART Joseph (Bécs) FALLBECK Katalin FARKAS Katalin FRÜHWIRTH Anna Mária HORVÁTHY Pál örökösei HRANAY Márton KLIMA Márton (contra ZIMÁNDY Antal veszprémi regisztrátor) KOHN MANDEL KOLNPERGER Miklós KONKA Péter KONICS Katalin KÖRMENDI Pál (contra gr.ALTHAN János) KUNDNER Katalin LADSTÄTTER Magdolna LANDERER Lőrinc kamarai mérnök LEGEDICS József MESSMANN György MOSSNICZKY Henrik NAGY István hitelezői NATORP Tódor pesti kereskedő-társasága NICZKY Balázs (Bécs) NOZDROVICZKY N. PÁPA Ágoston (Eperjes) Pest megye tiszti ügyésze (contra GAÁLNÉ és KALMÁRFFY Ignác) PLECH Mátyás özv.POSCHNÉ Anna PÖHRWANGER János Mihály (contra gr.LASTOMES) PRAJTMOSZER Sebestyén portás PUCHBERGER Mihály RANCZINGER Borbála RAYSZLER Borbála RESZONETZ Simon tallósi fegyintézeti tiszt özv.RICHTER Jakabné (contra gr.FORGÁCH Miklós) SÁNTA Mária SCHERTEL András özv.SCHREITERNÉ Zsuzsánna SCHRÖGER Mátyás és neje bugyi bérlők SCOPEK József pesti külső tanácsos SEBASTIAN Menyhért SEIDL János Károly soproni marhakereskedő-társaság SZABADOS Pálné ZSEMBERY Zsuzsánna (contra KOPER hegyi zsidó) SZAKÁL Ferenc és András SZLOBODA Jakab SZTRATKA Mária TAUBER Dorottya VERBEKER Antal (Nezsider) VEREBÉLY Mihály nagyszombati közgyám VEZERITSNÉ Igmándy KLÁRA b.WALDSTATTEN Hugó (contra SKULTÉTY Ferdinánd királyi tanácsos) gr.ZICHY Zsigmondné Készítette: Bónis György Budapest 1966. Az iratok valószínűleg Holich ágensi tevékenysége révén kerültek Buda sz. kir. város levéltárába, ahonnan a rendezés során két részletben kerültek elő. | |
| Hozzáférés és használat: Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.3 | Majorszky János ügyvéd iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1803-1853 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Majorszky János 1803-ban született Mojsfalván (Trencsén megye). 1823-1827 között a pesti papnövelde növendéke volt, ekkor kilépett és a pesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egy ideig a budai gimnáziumban működött mint segédtanár, közben sorra letette a jogi vizsgákat is, és ügyvédi képesítést szerzett. 1835-ben feleségül vette VALTER Erzsébetet. 1856. augusztus 27-én bekövetkezett haláláig Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az iratok születési, tanulmányi és szolgálati bizonyítványait, kis mértékben levelezését foglalják magukban. (Az 1853-ban cs.kir. főtörvényszéki ülnökségért benyújtott kérvényének mellékletei.) Jelentős két 1848-ban, New Yorkban kelt levél, melyeknek írója, "Ludwig", a magyar politikai eseményekről nyilatkozik. Készítette: Bónis György Budapest 1964.Hatáskör és feladat: Majorszky János 1803-ban született Mojsfalván (Trencsén megye). 1823-1827 között a pesti papnövelde növendéke volt, ekkor kilépett és a pesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egy ideig a budai gimnáziumban működött mint segédtanár, közben sorra letette a jogi vizsgákat is, és ügyvédi képesítést szerzett. 1835-ben feleségül vette VALTER Erzsébetet. 1856. augusztus 27-én bekövetkezett haláláig Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az iratok születési, tanulmányi és szolgálati bizonyítványait, kis mértékben levelezését foglalják magukban. (Az 1853-ban cs.kir. főtörvényszéki ülnökségért benyújtott kérvényének mellékletei.) Jelentős két 1848-ban, New Yorkban kelt levél, melyeknek írója, "Ludwig", a magyar politikai eseményekről nyilatkozik. Készítette: Bónis György Budapest 1964. | |
| HU BFL XIV.4 | Issekutz László ügyvéd iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1829-1956 | |
| Terjedelem: 4,76 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: ISSEKUTZ László 1898-ban született Eperjesen. Katonai szolgálata után a miskolci jogakadémián tanult és a szegedi egyetemen szerzett jogi doktorátust 1922-ben. Joggyakorlati éveit 1925-ben az ügyvédi és bírói vizsga letételével fejezte be, és bejegyeztette magát a budapesti ügyvédi kamarába. Előbb mint alkalmazott, majd 1930-tól mint társ, SZEGHŐ Zoltán ügyvédi irodáját vezette. A német megszálláskor lemondott kamarai tagságáról, és csak 1945 augusztusában folytatta ügyvédi tevékenységét 1952-ben történt nyugdíjazásáig. A terjedelmes iratanyag SZEGHŐ Zoltán és ISSEKUTZ László személyi irataiból alig tartalmaz valamit, inkább csak vagyoni természetű ügyeikre vonatkozik. Viszont az iroda igen kiterjedt birtokkezelő és házgondnoki tevékenysége révén becses forrása egyes földbirtokos és tőkés családok anyagi történetének. Így felvilágosítást nyújt a következő családok birtokügyeire: CSILLAG Béla és Márton GYÖRGYEY Illés és örökösei üszögi GR SZ Zsigmond halmi DEUTSCH Sándor PAJZS Gyula és örökösei gr.ERDŐDY György és családja továbbá a következő budapesti háztulajdonosok ügyeire: MUNK György KENDE Oszkár SZEGHŐ Ernő LUKACHICH Ferenc SCHULCZ Jenő FEHÉR M.Miksa ifj.POPOVICS Gyula BLEUER Samu Egyes iratok visszanyúlnak a XIX.sz. első felébe, de zömük az 1930-as és 1950-es évek közötti időszakra vonatkozik; kiterjed az államosításokra és a kivándoroltak vagyonkezelésére is. Készítette: Bónis György Budapest 1969. | |
| HU BFL XIV.5 | Kresz Károly seborvos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1829-1855 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Kresz Károly 1803-ban Merseburgban született. 1829-ben más mint kirurgus Pesten állatorvosi oklevelet szerzett, majd felvették az itteni seborvosok testületébe. 1836-ban terézvárosi házat vásárolt, a következő évben Pest város polgára lett.Hatáskör és feladat: KRESZ Károly Merseburgban született 1803-ban. 1829-ben már mint kirurgus Pesten állatorvosi oklevelet szerzett, majd felvették az itteni seborvosok testületébe. 1936-ban terézvárosi házat vásárolt, a következő évben Pest város polgára lett. Az iratok ezekre vonatkozó okmnyait foglalják magukban. Készítette: Bónis György Budapest 1966. | |
| HU BFL XIV.6 | Renz Frigyes mezőgazda iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1829-1860 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: Az iratok Freidrich Renz személyi iratai (szolgálati bizonyítványok, útlevelek), valamint Württembergben, majd Magyarországon folytatott jószágigazgatói működésére vonatkozó iratok (levelek, számlák). Az iratanag érdekes fényt vet egy magyarországi gazdálkodó ügyvitelére, kiadásaira, külföldi kapcsolataira (különösen Billisauer bécsi kereskedővel). Az iratok között van Harangod puszta helyszínrajza, valamint a Vidats-gépgyár árjegyzéke az 1850-es évekből. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A Pfullingenben (Württemberg) született Friedrich Renz a hohenheimi gazdasági akadémián végzett tanulmányok után gazdatisztként működött hazájában. Különösen a merinói juhtenyésztés és a műtrágyázás területén jeleskedett. 1841-ben költözöt Magyarországra, több nagybirtokon volt ispán és gazdatiszt. A hagyatékában maradt iratok szerint az 1850-es években Bozoson (Ungvár mellett) szolgált.Hatáskör és feladat: A Pfullingenben (Württemberg) 1809-ben született RENZ Frigyes a hohenheimi gazdasági akadémián szerzett kiképzés után gazdatiszti szolgálatot látott el hazájában; különösen a merinói juhok tenyésztése és a műtrágyázás terén tüntette ki magát. 1841-ben költözött Magyarországra, s itt is több nagybirtokon volt ispán és gazdatiszt. A hagyatékában maradt iratok (szolgálati bizonyítványok, útlevelek, levelek, számlák) az ötvenes években bozosi (Ungvár mellett) szolgálatban levőnek tüntetik fel. Érdekes fényt vetnek az iratok egy múlt századi magyarországi gazdálkodó ügyvitelére, kiadásaira, a külfölddel (különösen BILLISAUER bévsi kereskedővel) fennállott kapcsolataira, a noteszeiben felsorolt biztosítókra, stb. Az iratok között van Harangod puszta helyszínrajza. Készítette: Bónis György Budapest 1964. | |
| Hozzáférés és használat: Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.7 | Miske György ügyvéd levelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1837-1850 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| Tartalom: A fennmaradt iratanyagban egyrészt pártfogóihoz az 1830-as években írott kérő és mentegetőző levelei, másrészt a Déván lakó Fodor András doktorral, Hunyad megye tiszti főorvosával és családjával (Fodor József, Hátszeg város követe 1842-ben, Fodor Aloysia, Gálffy István) hosszas perükben folytatott levelezése található meg. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Miske György Nagyváradon, Pétery Ferenc ügyvédnél folyatott gyakorlatot. 1837. április 15-én a királyi táblán jegyzőnek esküdött fel, majd 1841-től Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot. Megszerezte a váltóügyvédi képesítést is.Hatáskör és feladat: MISKE György Nagyváradon, PÉTERY Ferenc ügyvédnél folytatott gyakorlatot. Egy ideig támogatta LAJCSÁK Ferenc nagyváradi róm.kat. püspök is. 1837. április 15-én a királyi táblán jegyzőnek esküdött fel, majd 1841-től Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot. Megszerezte a váltóügyvédi képesítést is. A fennmaradt iratokban egyrészt pártfogóihoz az 1830-as években menesztett kérő és mentegetődző levelei, másrészt a Déván lakó FODOR András doktorral, Hunyad megye tiszti főorvosával és családjával (FODOR József Hátszeg város követe 1842-ben, GÁLFFY Istvánné FODOR Alojzia) hosszas perükben folytatott levelezése találhatók. Az anyagnak az 1848-i eseményekkel élesen szemben álló, az irodalmi működéséről ismert FODOR Andrásnak bőbeszédű megnyilatkozásai adnaknémi jelentőséget. Készítette: Bónis György Budapest 1965. | |
| HU BFL XIV.7.1 | Miske György által írott levelek fogalmazványai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1837-1839 | |
| HU BFL XIV.7.2 | Miske Györgyhöz a Fodor-család tagjaitól, illetve a család örökségi ügyében másoktól érkezett levelek, egyéb iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1841-1850 | |
| HU BFL XIV.8 | Franz Xavér Ferenc kereskedő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1842-1871 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag útleveleit, szolgálati bizonyítványait, DARIER-vel kötött társasági szerződését tartalmazza. Szervtörténet: Személy Hatáskör és feladat: FRANTZ Xaver Ferenc 1813-ban született Münchenben. Utazásai során Pestre is eljutott, itt 1839-ben belépett Ludwig Wilhelm Forster üzletébe mint könyvelő és levelező. 1848-ban J. DARIER társaságában megvásárolta az üzletet, az ez évben kelt útlevelében már mint pesti nagykereskedő szerepelt. Készítette: Bónis György Budapest 1966. | |
| Hozzáférés és használat: Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.9 | Poór János ügyvéd iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1842-1864 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: Iratai elsősorban perek töredékei és az ezekkel kapcsolatos levelezés. Jelentős darab 1858-ban István főherceghez címzett beadványa, amelyben - a kisgyermekkorában a főhercegtől kapott fehér egérre hivatkozva - arra igyekszik rábírni, hogy a Bástya utca és a Főherceg Sándor utca találkozásánál alapítson lelencházat, és ennek gondnokául őt nevezze ki. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Poór János 1816-ban született Vadkerten, ahol édesapja református lelkész volt. 1842-1844 között letette jogi szigorlatait és Pesten ügyvédi gyakorlatot kezdett. Az 1843. évi pozsonyi országgyűlésen Melczer István jegyzője volt, az 1847-1848. évi országgyűlésen röpiratot szerkesztett "Trón és honvédelem" címmel, amelyet - szerinte - Kossuth javaslatára elvetettek. A forradalom után magántanítóskodott. 1854-ben az osztrák jogból is letette az ügyvédi vizsgát. 1856-tól ismét ügyvédi gyakorlatot folytatott.Hatáskör és feladat: PO R János 1816-ban született Vadkerten, ahol atyja református lelkész volt, s időnként J ZSEF nádor felesége, Hermina főhercegnő udvari lelkészének is behívták. P.J. árvaságra jutván, 1842-1844 között letette jogi szigorlatait és Pesten ügyvédi gyakorlatot kezdett. Az 1843-i pozsonyi országgyűlésen MELCZER István jegyzője volt; az 1847-1848-i országgyűlésen röpiratot szerkesztett "Trón- és honvédelem" címmel, ezt, szerinte KOSSUTH javaslatára elvetették. A forradalom után magán-tanítóskodott, 1854-ben letette az sztrák jogból is az ügyvédi vizsgát, 1856-ban (betegségéből felgyógyulva) ismét ügyvédi gyakorlatot folytatott, amelynek 1864-ig van nyoma irataiban. Iratai elsősorban perek töredékei, s ezekkel kapcsolatos levelezés; jelentős darab 1858-ban István főherceghez intézett, hódolattól csöpögő beadványa, amelyben - egy, kisgyermek korában az egykorú főhercegtől kapott fehér egérre hivatkozva - arra igyekszik rábírni, hogy a Bástya utca és a főherceg Sándor utca találkozásánál alapítson lelencházat, s ennek gondnokául őt nevezze ki. Készítette: Bónis György Budapest 1965. | |
| HU BFL XIV.10 | Máltás Hugó építész iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1843-1899 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Szervtörténet: Személy Hatáskör és feladat: MÁLTÁS Hugó (született 1829. Rozsnyó) az esztergomi gimnáziumban és a bécsi politechnikai intézetben végzett tanulmányai után a bécsi Szépművészeti Akadémia építészeti osztályán szerzett építészi oklevelet. 1848-tól ZITTERBARTH Mátyás munkatársa, 1851-től a budai várat is helyreállító k.k.Ung.Landes-Baudirektion rajzolója, 1853-1873 között Buda város főreál-iskolájának rajztanára, majd a rajztanoda igazgatója volt. 1874-ben Bp.Szfőv. építési szakosztályának vezető mérnöke, 188-ben a négy fővárosi főmérnök egyike lett. Pályájára vonatkozóan az itt elhelyezett személyi iratai 1899-ig nyújtanak felvilágosítást. 1923-ban halt meg. Az iratok a Mátyás-templom tornyának és a Népszínháznak a restautálására, valamint több budapesti iskola építésére is tartalmaznak adatokat. Az iratok időrendben vannak elhelyezve. Készítette: Bónis György Budapest 1965. | |
| HU BFL XIV.11 | Táncsics Mihály kéziratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1845-1878 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XIV.12 | Kéler Sándor ügyvéd irodai naplói és ingatlannal kapcsolatos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1846-1858 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: KÉLER Sándor pesti ügyvéd személyéről nem sokat tudunk, adatai csak irodai naplóiból tűnnek ki itt-ott. A naplókra nem jegyezte rá a nevét, személyazonosságát azonban egyes bejegyzésekben (pl.2924, 2945, 3095.sz.) elárulja. Innen tudjuk meg, hogy 1831 óta élt Pesten (3752.sz.), hogy anyósár BIELEK Jankának (3134.sz.), fiát Napoleonnak (4053.sz.), leányát Alexandrának (4201.sz.) hívták. Az irodai naplónak szánt ívekre 1-től, évekre való tekintet nélkül folyamatosan számozott tételekben, nemcsak beadványainak rövid tartalmát vezette be, hanem a neki, vagy általa kifizetett összegeket, a nála tett látogatásokat, a belvárosi és más házainak címén fizetett adót, stb. is. A 474.sz. után beírta, hogy 1848. márc. 18-án a nemzeti őrsereg altisztjeként tett esküt, a dec. 8-i és 20-i bejegyzéseket azonban - nyilván kompromittáló tartalmuk miatt - gondosan áthúzgálta. Az időben utolsó, 1858. nov. 30-i bejegyzés a 2. füzet végére esik, tehát valószínűleg még nem jelenti K.S. ügyvédi pályájának befejezését. Beadott tárgyaim jegyzéke 1. 1846.III.9. - 1852.XI.30. 1-2015.sz. 2. 1852.XI.30. - 1858.XI.30. 2016-4417.sz. A füzetek végigfutó számozással vannak ellátva. Egy-egy tétel a sorszámot, dátumot, az ügy (beadvány) rövid tartalmát és az elintézést (vagy a kapcsolatos számra való utalást) foglalja magában. Készítette: Bónis György Budapest 1969. | |
| HU BFL XIV.13 | YBL Miklós műépítész iratai és tervei (megszűnt fond, lásd: XV.17.f.331) (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.14 | Mendl Antal építész csődiratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1856-1863 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Mendl Antal az 1850-es években több budavári és újlaki házat épített, de leginkább óbudán működött. Itt folyhatott az 1860-as évek elején csődpere, amelynek mellékletei (építési szerződések, számlák) vannak a fondban. Az óbudai vegyes tanácsi iratok közül előkerült iratok művészettörténeti szempontból bírnak némi jelentőséggel. Az iratok az eredeti, 1-52. terjedő (ámde hiányos) számsorrendben helyeztettek el; a végén a M.A.-nak különféle időpontokban benyújtott számlák. Készítette: Bónis György Budapest 1965. | |
| HU BFL XIV.15 | Csepcsányi Béla ügyvéd iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1853-1862 [1842-] Megjegyzés: 1842- (szórvány) 1853-1862 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Csepcsányi Béla pesti ügyvéd (Kerepesi út 5., majd Országút 14.) irodájának fennmaradt peres iratai, melyek a pesti törvényszéki lajstromozatlan iratok közül kerültek elő. A perek a budai országos törvényszék, a pesti cs.kir.kereskedelmi törvényszék, az ottani országos törvényszék és ennek telekkönyvi tanácsa, a bel-, lipót- és ferencvárosi bíróság, valamint teréz- és józsefvárosi bíróság előtt folytak; egy beadvány a pesti takarékpénztári választmányhoz van címezve. Az iratok az ügyvédi irodában kapott eredeti számok sorrendjében (453-878) helyezkednek el; a számrendben jelentős hiányok mutatkoznak. Készítette: Bónis György Budapest 1965. | |
| HU BFL XIV.16 | Markó István ügyvéd iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1861-1895 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Markó István (sz.1820) 1845-ben mint díjtalan gyakornok lépett Pest város szolgálatába; később a törvényszéki aljegyzői állást töltötte be ugyanott. 1861-ben váltóügyvédi oklevelet szerzett. 1888-ban a város kegydíjat juttatott neki. 1895-ben halt meg. A fondban M.I. töredékes személyi iratai találhatók, az ő és felesége fényképével együtt. - Az iratok időrendben vannak elhelyezve. Készítette: Bónis György Budapest 1965. | |
| HU BFL XIV.17 | Szokoly Viktor lapszerkesztő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1868-1898 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: SZOKOLY Viktor lapszerkesztő és id.EMICH Gusztáv akadémiai nyomdász, a "Honvédalbum" kiadói e kiadvány jövedelméből 1200 Ft-ot Pest városánál helyeztek letétbe 1868-ban, hogy annak kamataival felszaporodott összegéből és más forrásból a városban méltó emléket állítsanak az 1848/49-i szabadságharcnak. A főváros egyesítése után a pénzt a honvédemlék-bizottság szerette volna megkapni, de kérését a törvényhatóság megtagadta. Az ügyet Polónyi Géza indítványára a főváros 1882-ben újra elővette, a szabadságszoborra 25.000 Ft-ot szavazott meg, s a terv megvalósítására Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt bizottságot küldött ki. A jelentős eredményű gyűjtés után a bizottság pályázatot is hirdetett, melyen Róna József, Stróbl Alajos és Zala György munkáit megjutalmazták, de egyiket sem fogadták el. Később kijelölték a szobor helyét is a mai Szabadság téren, de a századfordulóra az ügy végképp elaludt. Az iratanyag Szokoly, Emich és Polónyi a szobor érdekében folytatott levelezését, a gyűjtőíveket, felhívásokat és pályázati hirdetményt, az ügyre vonatkozó ujságcikkeket és Szokoly ugyanezen tárgyú kéziratait foglalja magában. Az iratok időrendben vannak elhyezve. Készítette: Bónis György Budapest 1964. | |
| HU BFL XIV.18 | Glück Frigyes szállodatulajdonos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1881-1938 | |
| Terjedelem: 0,31 ifm | |
| Tartalom: Az itt őrzött iratok között szakmai, közéleti és közjótékonysági működésének emlékei, valamint a nagyszámú elismerő és dísztagsági oklevél mellett jelentős művelődéstörténeti emlékek találhatók (ingyen ebédek tanítóárvák és színinövendékek számára, Heltai Jenő és Küry Klára baráti megemlékezése egy 1900-i "oklevélen", a Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum gyarapodása, a budai hegyek turisztikájának előmozdítása stb.). - Szakmai szempontból az 1926-ban Budapesten rendezett vendéglős-kongresszusra, az ipartársulatra, szakirányú tanonciskolára, szakmai egyesületekre vonatkozó anyag jelentős - ideértve az Első Magyar Részvényserfőzdére vonatkozó történeti feljegyzést is Iratok: 2 db-ban (1887-1931) Díszoklevelek: tokokban, (1885-1938, utóirat) Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Glück Frigyes (1858-1931) budapesti törvényhatósági bizottsági tag, a Pannónia Szálló tulajdonosa, a Magyar Vendéglősök Országos Szövetségének elnöke, széles körű szakmai, közéleti és kulturális tevékenységet fejtett ki. Ő alapította az első magyar pincériskolát, számos múzeumot gyarapított ajándékaival, jelentős iparművészeti gyűjteményt állított össze, kezdeményezte és támogatta a jánoshegyi Erzsébet-kilátó és a látóhegyi Árpád-kilátó építését. | |
| HU BFL XIV.18.1 | Szakmabeli és rokon szakmabeli szervezetek iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1887-1919 | |
| HU BFL XIV.18.2 | Jótékonyság (köszönőlevelek) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1888-1913 | |
| HU BFL XIV.18.3 | Közéleti tevékenység iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1881-1926 | |
| HU BFL XIV.18.4 | Menükártyák, meghívók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1885-1926 | |
| HU BFL XIV.18.5 | Szállodatulajdonosok nemzetközi egyesületének Budapesten tartott kongresszusára vonatkozó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926 | |
| HU BFL XIV.18.6 | Egyéb levelek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1901-1932 | |
| HU BFL XIV.18.7 | Fotók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-1940 (kb.) | |
| HU BFL XIV.18.8 | Lapok, prospektusok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-1929 | |
| HU BFL XIV.18.9 | Az Árpád-kilátó tervei (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 | |
| HU BFL XIV.18.10 | Glück Frigyes villájának tervei (II. Rókushegyi út 7.) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1912-1922 | |
| HU BFL XIV.18.11 | Díszoklevelek, plakátok, az egyiptomi vasutak térképe (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1885-1938 | |
| HU BFL XIV.19 | Gyarmati Emil és dr. Gyarmati Márta iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1885-1930 [-1948] Megjegyzés: 1885-1930 1948- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyagot túlnyomórészt Gyarmati Emil töredékes iratai alkotják: születési anyakönyvi kivonata, szolgálati bizonyítványok, katonai iratok, biztosítások és kötvények. Lánya egyetemi felvételéhez kért igazolásokon jelenik meg, illetve az iratok között található egy Márta, az orvosnő címen hozzá írt vers. Szervtörténet: Gyarmati Emil Guttman Emil (Majer) néven született Ungváron 1876-ban. Szülei Guttmann Salamon és Reismann Fáni, testvérei Gyarmati Dezső országgyűlési gyorsíró (Gyarmati Fanni édesapja) és Gyarmati Sándor bankfőtisztviselő voltak. 1894-ban magyarosította nevét. Gyógyszerészi oklevele megszerzése után budapesti gyógyszertárakban dolgozott, majd 1902-ben Lippe Ödön bajai gyógyszertárát vette át, amelyet 1940-ig működtetett. A közös hadseregben gyógyszerész volt. 1940 után Budapesten élt, itt halt meg 1945-ben. 1902-ben kötött házasságot Pollák Bellával, Pollák Bernát bajai nagykereskedő lányával. Gyermekeik dr. Gyarmati Márta idegszakorvos (1903–1963) és Gyarmati Elemér, aki szintén orvos volt, 1925-től Olaszországban élt, innen deportálták Auschwitzba, ahonnan visszatért. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.20 | Velkov Sándor ügyész iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1894-1948 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: Iratainak legnagyobb része ügyészi minőségében készített fogalmazványait, szentszéki ügyészi működésének emlékeit, többnyire a budai ortodox püspök hivatalos, Budapesten vagy Szentendrén kelt, egyházi ügyekben írott megbízásait, leveleit tartalmazza. Ezek az iratok szerb nyelvűek, rendszerint Zubkovics György gör. kel. püspök aláírásával ellátott, hivatalos másolatokra írt sajátkezű fogalmazványok, de a szerb nyelvű iratokon gyakran szerepelnek Velkov magyar nyelvű megjegyzései. Néhány irat Üllői úti házával kapcsolatos. Ezeken kívül valószínűleg megőrzés céljából voltak Velkovnál néhány, b. Győrffy Samunak címzett levél, illetve egy telekkönyvi kivonat Nagybecskerekből. Szervtörténet: Alekszandr Vjelkov (Velkov Sándor; Welkow, Welkov névváltozatban is szerepel) 1881-ben született Budapesten. Szülei Velkov József katonatiszt és Stojakovics/Stojacskovics Julianna (1861 k–1918) voltak, nagyapja valószínűleg Velkov Döme/Demeter pesti terménykereskedő. Testvére Mező Béláné Velkov Irén (1888k–1945). Életéről alig tudni valamit. 1892–1900 között a M. Kir. Ferenc József Intézetben tanult. Budapesten hallgatott jogot, majd hosszú ideig a budai görögkeleti szerb püspökség ügyészeként (konzisztóriumi jogtanácsos/ügyvéd/ügyvivő volt), és kereskedelmi minisztériumi hivatalnokként is működött. A IX. Üllői út 3. alatti ház tulajdonosa volt, amelyet Velkov József vásárolt meg 1903-ban. Bónis György szerint 1951-ben vagy nem sokkal utána, kitelepítésben halt meg. | |
| HU BFL XIV.21 | Gönczy Miklós rajzoló, iparművész iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1906-1917 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: A 21 db irat ezeket az eredményeit (tanfolyamait, cikkeit, pályadíjait stb.) igazolja, alkalmasint egy pályázathoz benyújtott mellékletek voltak. Az eredeti, Gönczy Miklós számozása szerinti rendben találhatók; hiányokkal. Megvan a 4-21, 23, 27, 28.sz. irat. Szervtörténet: Gönczy Miklós 1878-ban született Gödöllőn. Édesapja Gönczy Benő gödöllői református lelkész, édesanyja Körmöczky Mária volt. Tanult az iglói evangélikus líceumban, a műegyetemen, az Országos M. Kir. Iparművészeti Iskolában, illetve a fővárosi Iparrajziskolában. Több építész irodájában dolgozott mint rajzoló. Számos néprajzi és művészeti vonatkozású tanulmányt tett közzé a Díszítő Művészet, a Néprajzi Értesítő, az Új Idők és a Magyar Szó hasábjain. 1917-ben néprajzi célzattal lerajzolta a Kerepesi temető fejfáit. Építészi képesítésére mutat, hogy az ő tervei alapján épült fel a hévízgyörki ref. iskola. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.22 | Kemény Imre és Kemény Imréné Havas Erzsébet iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1947 Megjegyzés: 1912-1948 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Rendkívül töredékes iratanyaguk ingatlan adásvételi szerződésekből, az ingatlanra vonatkozó hatósági felszólításokból, 1944–1947. évi vagyonleltárakból, valamint a ház javításának számláiból állnak. Az iratokból és a fellelhető egyéb forrásokból egy budapesti zsidó család sorsának mozaikjai bontakoznak ki. Különösen érdekes az 1945-ben felvett vagyonleltár, amely négyszobás lakásuk berendezésébe enged betekintést. Szervtörténet: Kemény Imre (1885–1944) szülei Kemény Béla és Kohn Gizella, Havas Erzsébet (1894–1944) szülei Heisler Mór és Wilhelm Katalin voltak. Gyermekük, Kemény Gizella Marianna 1926-ban született. Kemény Imre pénzügyi tisztviselő volt, majd női kalapkellék kereskedéssel foglalkozott, üzlete a Városház u. 10. alatt volt. 1929-ben a budapesti törvényszék csődönkívüli kényszeregyességi eljárást rendelt el ellene. Kemény Imréné Havas Erzsébet az Országos Fatermelő és Sylvania Fakereskedelmi részvénytársaság cégvezetője volt 1936–1944 között. 1948-ban az egész családot holttá nyilvánították, a halálozás bíróilag megállapított dátuma 1944. december 15. Utolsó lakcímük a Diósárok 20. sz. alatt volt, a ház Kemény Imréné tulajdonát képezte. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.23 | Rózsa Ernő MÁV-főmérnök iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1930 (kb.) [-1944] Megjegyzés: 1912-1918 1944- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: Az iratok Rózsa Ernő mérnöki pályafutásának dokumentumai: vasúti tervezési témájú tanulmányok, szakfordítások, illetve tervek, műszaki rajzok. Ez utóbbiak egy része a drezdai műszaki főiskolán készült, ezek talán Rózsa Ferenchez kapcsolódnak, ugyanis ő tanult ott az 1920-as években. A levelezés, vegyes iratok is a MÁV-nál végzett munkához kapcsolódnak. Az iratokat négy fotó egészíti ki, ezek szintén vasúti témájúak. A Bónis György fondleírásában említett különlenyomatok (Ruzitska Lajos írásai) nem találhatók meg az iratok között. Szervtörténet: Rózsa Ernő (1876–1957) az Ung megyei Bátfáról származott, szülei Rosenblüth Eizik és Glück Reisel voltak. 1904-ben kötött házasságot Kestenbaum Alice-szal (Pepi) (1875–1940), aki ugyancsak Kárpátaljáról, a Bereg megyei Oroszvégről származott, szülei Kesztenbaum Ábrahám Adolf és Berner Helén. Házasságukból három gyermek született: Richárd, Ferenc és Irén, mindhárman az illegális kommunista mozgalom tagjai voltak. Rózsa Ernő a műszaki egyetem elvégzése után a magyar államvasutaknál helyezkedett el, s itt dolgozott 1924-ig, kényszernyugdíjazásáig. 1910-ben a MÁV zágrábi kirendeltségén vállalt munkát, az I. világháború idején Újvidéken működött. 1919 kora tavaszán ismét a fővárosba, majd a Tanácsköztársaság idején Somogyba költözött, a tanácskormánytól a Somogy megyei út- és vasútvonalak kibővítésére kapott megbízást. A családot a Kaposvár melletti Mozsdos helységben, Pallavicini őrgróf kastélyában helyezték el. Készítette: Bónis György Budapest 1969. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.24 | Medriczky Andor székesfővárosi tanácsjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1925-1942 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: MEDRICZKY Andor szfv. fogalmazó, majd tanácsjegyző hivatali működése mellett tevékeny részt vállalt a Magyarországon élő mohamedánok egy csoportjának szervezkedésében. Ez a csoport 1931. augusztus 2-án "Gül Baba magyar egyházközség" néven szerveződött meg, de a BM jóváhagyását nem sikerült megszereznie. Ezután "Gül Baba Komité" néven lépett fel a hatóságok és magánosok előtt, vezetőkül megnyerte BÁRCZY István volt főpolgármestert, GERMANUS Gyula professzort és más ismert személyiségeket. Az egyházközség lelkésze (muftija) DURICS Husszein Hilmi (1887-1940), volt cs.kir. tábori imám lett, aki Boszniából származott, 1920-ban költözött Magyarországra, és HINDY SZAB Elek testőr-alezredes leányát vette feleségül. DURICS több alkalommal tett utazást Albániában, kétszer Közép-Keleten és Indiában, mindenütt adományokat gyűjtve a Gül Baba mecset felépítésére. Kapcsolatba került Bahawalpur és Hyderabad indiai államok kormányköreivel is, a török kormány azonban sohasem ismerte el. Gyűjtése némi eredménnyel is járt, de a mecset sohasem épüét fel. Az iratok részben MEDRICZKYnek, részben DURICSnak és feleségének leveleit, beadványait, vallási és kereskedelmi tárgyú javaslatait, útjaik fénykép-felvételeit, névjegyeket és meghívókat foglalnak magukban. Érdekes adatokat szolgáltatnak a hazai mohamedánok törekvéseire és külföldi kapcsolataira. A levelek és javaslatok időrendben követik egymást; a fényképek és metszetek, valamint a névjegyek és meghívók külön borítóban vannak elhelyezve. Külön palliumban találhatók a magyar és keleti nyelvű lapkivágások. Készítette: Bónis György Budapest 1964. | |
| HU BFL XIV.24.1 | Durics Husszein Hilmi iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1935-1939 | |
| HU BFL XIV.24.2 | Durics Husszein Hilminé iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940-1941 | |
| HU BFL XIV.24.3 | Medriczky Andor iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1925-1944 | |
| HU BFL XIV.25 | Semtei Róbert ügyvéd irodai naplója (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1943-1946 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XIV.26 | Würtzler Vilmos gyógyszerész iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1820-1885 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Iratai pályájára vonatkozó bizonyítványok, igazolások, kis részben vagyoni természetű dokumentumok. Szervtörténet: Würtzler Vilmos 1807-ben született Pozsonyban. Édesanyja Elisabetha Emresz (E. Würtzler-Wölfel). Gimnáziumi tanulmányait Modorban végezte. Szülővárosában 1823–1826 között gyógyszerészgyakornok, majd -segéd lett. 1828–1829-ben a bécsi egyetemen kémiát tanult. Ezután két évig Sopronban, öt évig Bécsben dolgozott mint gyógyszerészsegéd. Bécsi főnökének leányát, Jesovits Karolinát vette feleségül, s apósa halála után két évig (1836–1838) provizorként vezette a patikát. Pest belvárosában, a Városház tér és a Kígyó utca sarkán állt az első pesti gyógyszertár, amelyet 1688-ban Herold Henrik Szigfrid bécsi származású patikus alapított Városi Gyógyszertár a Szentháromsághoz néven. Würtzler 1838. július 14-én vásárolta meg a pesti „városi gyógyszertárat” (=Szentháromság-patika), s azután díjtalanul végezte a tanács és a megyei hatóság számára a vegytani vizsgálatokat. 1847-ben polgárjogot nyert, és városi gyógyszerésszé nevezték ki. 1848 májusában házat vásárolt a Nádor utcában. A szabadságharc alatt és után, mint a pesti gyógyszerésztestület elnöke, nagy érdemeket szerzett a katonai kórházak gyógyszerellátása körül. 1853-ban a Hont megyei Terbegecen szerzett földbirtokot, 1868-ban érdemeiért nemességet kapott. 1887-ben még élt. Gyermekei: Gyula, Béla, László, Ödön, Ida (Horváth Mihályné). | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.27 | Macho György kereskedő levelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1825-1839 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: MACHO György (előbb a MACHO és MESIKO-cégben, majd egyedül) pesti kereskedő a XIX.sz. első felében jelentős üzleti forgalmat bonyolított le a Dunántúl, a Délvidék és részben a Török Birodalom kereskedőivel. Nincs nyoma annak, hogy polgárjogot, vagy háztulajdont szerzett volna Pesten. Levelezése túlnyomórészt szerb és görög nyelvű, kevés a magyar és német levél. Értékét elsősorban a postabélyeg bevezetése előtti postai lebélyegzések adják meg. Ezeknek tanúsága szerint a következő helységekben voltak levelezői: Baja, Belgrád, Brassó, Brod, Bukarest, Debrecen, Eszék, Fehértemplom, Győr, Körmend, Kőszeg, Moson, Nagybecskerek, Nagyszeben, Orsova, Pozsony, Roicsa, Szaloniki, Széphely (Schebel), Temesvár, Törökbecse, Újbecse, Zimony. A 48 db levél időrendben helyezkedik el. Készítette: Bónis György Budapest 1969. | |
| HU BFL XIV.28 | Forbáth Imre mérnök iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1920 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: Az iratok tanulmányai kéziratait vagy másolati példányait tartalmazzák, elsősorban szakmai kérdésekről: Duna-hajózás, csatorna, városépítés, villamosítás. Az iratok kisebb része szakmai és politikai (liberális, demokrata) szervezetek 1918–1919 közötti működésére, illetve Forbáth közéleti tevékenységére vet némi fényt (meghívók, választásokkal kapcsolatos iratok, szórólapok). Az iratanyag adalékokkal szolgál a Tanácsköztársaság időszakának mindennapjaihoz is. Szervtörténet: Forbáth Imre 1875-ben született Érsekújváron. Szülei Fischer Ármin és Kohn Berta voltak. Felesége Popper Olga (1890–1944), Popper Sámuel kereskedő, bankháztulajdonos és Latzkó Berta lánya. Gyermekeik Forbáth Zsuzsanna, Forbáth Éva és Forbáth Tamás. Bécsben, Zürichben és Berlinben végezte a műegyetemet, 1898–1904 között német városok mérnöki hivatalaiban dolgozott. 1904-ben Darmstadtban műszaki doktorátust szerzett. Hazatérése után nem sokkal, 1906-ban Műegyetem magántanára lett. A történeti Magyarország több városának vízvezetékrendszerét és csatornázását tervezte (Nagyszeben, Brassó, Marosvásárhely, Székesfehérvár, Újvidék), ezekről a kérdésekről több tanulmányt publikált magyarul és németül. Az I. világháborúban hadifogságba esett, 1918-ban Habarovszkból tért haza. Részt vett a polgári liberális pártszervezkedésben, az őszirózsás forradalom után tagja lett a Mérnök és Építész Tanácsnak. Később mérnöki irodát tartott fenn Budapesten (V. Vécsey u. 3.). Több külföldi városrendezési és közművesítési pályázaton nyert díjat (Belgrád 1922, Pozsony 1930). Az 1930-as években a Nitrogéngyár vezérigazgatója volt. 1944. június 13. után feleségével együtt eltűnt Kecskeméten, 1946-ban holttá nyilvánították őket. | |
| HU BFL XIV.28.1 | Hivatalos levelek, meghívók, nyomtatványok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-1920 | |
| Tartalom: Iratok csak: 1915, 1918-1920 | |
| HU BFL XIV.28.2 | Zsebnaptár (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919 | |
| HU BFL XIV.28.3 | Forbáth Imre tanulmányai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1920 | |
| HU BFL XIV.29 | Budinszky László ügyvéd, országgyűlési képviselő és igazságügyminiszter iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1944 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: BUDINSZKY László 1895-ben született Budapesten. Itt szerzett jogi doktorátust, amellett járt a Kereskedelmi Akadémiára és a közgazdasági karra is. Az I. világháborúban harctéri szolgálatot teljesített, majd az ellenforradalmi korszak elején a műegyetemi csendőr-zászlóalj tagja volt. 1926 elején jegyeztette be magát a Budapesti Ügyvédi Kamarába és 1944 november végéig ügyvédi gyakorlatot folytatott (IX.Üllői út 119. sz.a.). Vezetőségi tagja lett a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületének, 1939-ben a rétsági kerületben nyilas programmal képviselővé választották. Szálasi hatalom-átvétele után, 1944. október 16-án a nyilas kormányban igazságügy-miniszteri tárcát kapott. A felszabadulás után a demokratikus kormány kikérte, népbíróság elé állította; 1946-ban kivégezték. Az iratok a BUDINSZKY-irodában keletkezett iratanyag kis töredékét teszik ki. A szokásos fraktúr dossziékban többszázas forgalomra valló, de erősen hiányos sorszámozással mindössze 23 perre vonatkoznak. Forrásértéke csak két dossziénak van: 1.) 512.sz. Tiltott gyűlések - az 1940 körüli nyilas és más jobboldali pártgyűlések akadályozásáról ad képet perirat-másolatokban és újságkivágásokban 2.) 697.sz. Sajtó- és gyülekezési jog - az 1941-ben betiltott érsekvadkerti nyilas gyűlés ügyében folytatott levelezés A következő eredeti ügyszámok találhatók meg: sz.n., 152, 292, 319, 369, 487, 514, 643, 697, 712, 716-722, 768-775. Készítette: Bónis György Budapest 1969 k. | |
| HU BFL XIV.30 | Büchler Bertalan izraelita hitközségi elöljáró iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1944 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: Az iratok elöljárói tevékenységéhez kapcsolódnak, részben a hitközség gazdálkodásán, részben családvédelmi intézményeinek dokumentumai. Szervtörténet: Büchler Bertalan (Felsőmogyoród, 1886–Budapest, 1967) szülei Büchler Károly és Bodanszki Borbála. Első házasságát Stux Teréziával kötötte 1911-ben, 1928-ban elváltak. Második házasságát Földiák Magdolnával (Földiák Vilmos és Wessl Anna leánya) kötötte 1929-ben. Életéről, működéséről kevés adat áll rendelkezésre. Az 1940-es években a pesti izraelita hitközség pénzügyi elöljárója volt. | |
| HU BFL XIV.31 | HARRER Ferenc iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1883-1967 [1867-] Megjegyzés: 1867- (szórvány) 1883-1967 | |
| Terjedelem: 1,32 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: HARRER Ferenc (Bp. 1874-1969.) - várospolitikus, alpolgármester, törvényhatósági bizottsági tag, felsőházi tag, később országgyűlési képviselő, egyetemi tanár stb. - életrajza, művei több helyen hozzáférhetők. Címszavakban: - 1896-tól fővárosi szolgálatban (állam- és jogtudományi végz.) - 1902-től a Magyar Városok Országos Kongresszusának szervezője - 1908. a Városi Szemle c.folyóirat alapítója és szerkesztője - 1911. tanácsnok a városépítési ügyosztályon - 1912. a Bp.Tud.egy-en a közigazgatási jog magántanára - 1917. újjáépítési kormánybiztos Gyöngyösön - 1918. alpolgármesterré választották Bp-en - 1918.XI. Károlyi Mihály bécsi követté nevezte ki - 1919.I. a Berinkey-kormány külügyminisztere - 1919.VIII.3-9. polgármester, nyugdíjazását kérte - 1925-1942. demokrata párti programmal törvényhatósági bizottsági tag, ennek képviseletében - 1934-től felsőházi tag - FKT tagja - 1942/3 és 1945 között visszavonult - 1945. egyetemi nyilvános rendes tanár törvényhatósági bizottsági tag - 1948. Magyar Radikális Párt elnöke - 1950-től tanácstag, a V.B. tagja Országos Építésügyi Tanács tagja Hazafias Népfron orsz.tan.elnöke országgyűlési képviselő - 1968. Pro Urbe-díjat kapott Itt személyes, szakmai és közéleti irathagyatéka található meg. Iratait maga H.F. rendezte tematikus-kronologikus dossziékba, ezt a rendet a levéltár messzemenően igyekezett megtartani. Az anyag zömében H.F.-nek a főváros építésügye, városrendezése és igazgatása tárgykörében kifejtett tevékenységével kapcsolatos. Jól dokumentált továbbá a Városok Szövetsége keretében, és más országos vonatkozású, több fórumon végzett munkája is. Formailag a hagyaték előterjesztésekből, törvénytervezetekből, kongresszusi és más vitaanyagokból, szakcikkekből, kisebb arányban levelezésből, valamint a különböző témákhoz kapcsolódó sajtóanyagból áll. Önéletrajza: Egy magyar polgár élete. (I.rész) Bp. 1968. Gondolat. - - II. része kéziratban. Róla: BREINICH Gábor: H.F. helye és szerepe a Hazafias Népfrontban 1954-1958. = BFL-Közlemémyek 1984. Ld. a részletes raktári jegyzéket! Készítette: Kellner Judit Budapest 1998. március 3. | |
| HU BFL XIV.31.1 | Harrer Pál óbudai jegyző, majd polgármester iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1867-1914 | |
| HU BFL XIV.31.2 | A családtagokra vonatkzó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1889-1952 | |
| HU BFL XIV.31.3 | Harrer Ferenc iskolai éveire vonatkozó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1883-1941 | |
| HU BFL XIV.31.4 | Katonáskodással kapcsolatos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1892-1914 | |
| HU BFL XIV.31.5 | Városi szolgálatra vonatkozó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1896-1918 | |
| HU BFL XIV.31.6 | Külföldi kapcsolatokra vonatkozó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900-1930 | |
| HU BFL XIV.31.7 | Városok Szövetségének kongresszusai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1902-1941 | |
| HU BFL XIV.31.8 | Harrer Ferenc októberi forradalomban játszott szerepére vonatkozó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1958 | |
| HU BFL XIV.31.9 | Harrer Ferenc tanácsköztársasági szereplésére vonatkzó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919 | |
| HU BFL XIV.31.10 | Harrer Ferenc gyöngyösi kormánybiztosságával kapcsolatos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1917-1938 | |
| HU BFL XIV.31.11 | Az ellenforradalmi korszakra vonatkozó újsággyűjtemény (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919 | |
| HU BFL XIV.31.12 | Harrer Ferenc tudományos és társadalmi működésére vonatkzó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1901-1947 | |
| HU BFL XIV.31.13 | Harrer Ferenc felsőházi tevékenységére vonatkzó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1937-1942 | |
| HU BFL XIV.31.14 | Harrer Ferencnek a Fővárosi Közmunkák Tanácsában való közreműködésére vonatkzó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1907-1964 | |
| HU BFL XIV.31.15 | Jogászegyleti tevékenységével kapcsolatos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1946-1947 | |
| HU BFL XIV.31.16 | Harrer Ferenc társadalmi - politikai tevékenységére vonatkzó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945 (kb.) | |
| Tartalom: 1945 után | |
| HU BFL XIV.31.17 | Harrer Ferenc országgyűlési tevékenységével kapcsolatos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1949-1969 | |
| HU BFL XIV.31.18 | Hazafias Népfrontban végzett munkájára vonatkozó íratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1949-1969 | |
| HU BFL XIV.31.19 | Harrer Ferenc tudományos működésével kapcsolatos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945-1957 | |
| HU BFL XIV.31.20 | Az Urbanisztikai Társaságban végzett munkával kapcsolatos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945-1967 | |
| HU BFL XIV.31.21 | Egy magyar polgár élete c. mű I. kötetének kézirata (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1968 | |
| HU BFL XIV.32 | HUSZÁR Mihály békeharcos levelei (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1969-1973 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: HUSZÁR Mihály, kitüntetett békeharcos arra vállalkozott, hogy a kitüntetett dolgozókat levélben üdvözli és felhívja figyelmüket a békeharc fontosságára. Küldött ilyen tartalmú leveleket külföldi államférfiaknak és más neves személyeknek, több esetben a moszkvai rádiónak is. Elküldött leveleiről sorszámos naplót vezetett, beírva levele elküldésének és a válaszlevél megérkeztének dátumát. (1970-ben maguk a levelek is kaptak sorszámot.) Az irategyüttes lényegében a válaszleveleket és a hozzájuk mellékelt egyéb dokumentumokat (pl.fénykép) tartalmazza, de megtalálhatók a levél elküldését igazoló tértivevények is. Készítette: Halasi László Budapest 1987. | |
| HU BFL XIV.33 | FLEISCHMANN Károly magánzó iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1886-1913 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| HU BFL XIV.34 | Marik Ernő mérnök-közgazdász iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1925-1942 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag Marik Ernő és társai, Bánó László, ifj. Bánó László és dr. Juhász Jenő a budapesti távfűtés kiépítésének, egy központi távfűtőtelep létrehozásának céljával 1928-ban alapított vállalatára vonatkozó iratokat (és néhány más témában született beadványt) tartalmaz. A vállalat a fővárostól igyekezett koncessziót nyerni a távfűtési hálózat kiépítésére. Az érdekeltség hátterében finanszírozóként a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. állt. Éveken keresztül tárgyaltak a fővárossal, de az halogatta ajánlatuk elfogadását, mert a távfűtést eleinte saját kezelésében, új községi üzemként kívánta megvalósítani. A főváros hozzáállása 1932-ben változott, de Marikék végül nem kaptak koncessziót a távfűtési rendszer kiépítésére. Az iratok között a fővároshoz és a kereskedelemügyi minisztériumhoz benyújtott tervezetek, tanácsi határozatok, szerződéstervezetek, pénzügyi és műszaki számítások, leírások, üzleti levelezés (Marik Ernő és Bánó László levelezése, levelezés a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-vel) stb. találhatók. A fond kisebbik része Marik Ernő publicisztikai tevékenységének dokumentumait tartalmazza. Szervtörténet: Marik Ernő (Budapest, 1873–1943) közgazdász és mérnök. Szülei: Marik János és Gertner Hermin, felesége (1902) Hartmann Ilona. Lányai Marik Brigitta (Gitta) festőművész és Marik Klára múzeológus. 1918-ig Gömör megyében az Általános Magnezit Rt. szolgálatában állt, majd a budapesti Futura Kereskedelmi Vállalathoz került, ahol 1924-ig működött. 1923-ban kormányfőtanácsosi címet kapott. Alapítója volt az Őrsrem Szövetkezetnek, amely a főváros megszűnő üzemeit igyekezett átvenni. Az 1930-as években útépítő céget működtetett. Aktív szereplője volt a budai társadalmi életnek, másodfelügyelője az evangélikus egyháznak. 1928-ban feleségével együtt részt vett a lord Rothermere-hez látogató magyar küldöttségben. Szerzője volt a Pesti Hírlapnak és más lapoknak. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.35 | Schoen Arnold művészettörténész iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1968 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag Schoen Arnold szakmai irathagyatékának töredéke. Elsősorban budai és pesti vonatkozású művészettörténeti kutatásainak anyagát (precízen rendezett, jól olvasható cédulákat) tartalmazza. A gyűjteményben néhány kiadatlan tanulmány is megtalálható. Különösen érdekesek a múzeumigazgatói időszakból megőrzött, a Kiscelli Múzeum ostrom alatti, illetve utáni történetére vonatkozó iratok. Szintén kiemelendő egy Jókai Mór által faragott, a háború során elpusztult bot fejéről készült feljegyzés és fotók. Szervtörténet: Schoen Arnold (1887–1973) a Zólyom megyei Kisgaramon született, szülei Schoen Lőrinc és Bauer Gizella. A gimnáziumot Besztercebányán végezte, majd Budapesten járt egyetemre, művészettörténeti doktorátust szerzett 1930-ban. 1938-tól a Fővárosi Levéltárnál dolgozott, a fővárosi emlékművek és műemlékek felügyelőjévé nevezték ki. 1941–1949 között a Budapest Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma igazgatója volt. 1949-ben nyugdíjazták. 1961-ben a műszaki tudományok kandidátusa címet szerezte meg. Fő kutatási területe Buda, Pest és Székesfehérvár barokk művészete volt. Ő rendezte a BTM három nagyszabású kiállítását: Óbuda, Pest 1800 előtt (1946); Egy nap története, 1848. március 15. (1948); Fővárosunk 1800–1873 között (1948). | |
| HU BFL XIV.35.1 | Buda-Óbuda-Budakeszi-Budaörs (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921 (kb.)-1968 (kb.) | |
| HU BFL XIV.35.2 | Budai mesterek, művek stb. (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921 (kb.)-1968 (kb.) | |
| HU BFL XIV.35.3 | Budai részletek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921 (kb.)-1968 (kb.) | |
| HU BFL XIV.35.4 | Molnár József: Budapest romantikus építőművészete (kézirat) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1946 | |
| HU BFL XIV.35.5 | Budapest sérült műemlékei (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1949-1951 | |
| HU BFL XIV.35.6 | Buda-pesti kronológia 1687-1876 (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921 (kb.)-1968 (kb.) | |
| HU BFL XIV.35.7 | Budapesti vonatkozások (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1932-1940 | |
| HU BFL XIV.35.8 | 1849 Pest Budán (események) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921 (kb.)-1968 (kb.) | |
| HU BFL XIV.35.9 | Hild János iratai 1789-1811 között (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921 (kb.)-1968 (kb.) | |
| HU BFL XIV.35.10 | Hild József (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921 (kb.)-1968 (kb.) | |
| HU BFL XIV.35.11 | Hölbling János (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921 (kb.)-1968 (kb.) | |
| HU BFL XIV.35.12 | Jezsuita mesterek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921 (kb.)-1968 (kb.) | |
| HU BFL XIV.35.13 | Jókai Mór (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921 (kb.)-1968 (kb.) | |
| HU BFL XIV.35.14 | Kiadatlan cikkek és tanulmányok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-1952 | |
| HU BFL XIV.35.15 | Kiscelli múzeumi ügyek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1941-1963 | |
| HU BFL XIV.35.16 | Könyvek, cikkek és tanulmányok címjegyzéke (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1938-1966 | |
| HU BFL XIV.35.17 | Művészettörténeti adatok , Buda (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921 (kb.)-1968 (kb.) | |
| HU BFL XIV.35.18 | Óbuda és környéke barokkori építészetének története (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1959 | |
| HU BFL XIV.35.19 | Pesti művészek, művek stb. (cédulák) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921 (kb.)-1968 (kb.) | |
| HU BFL XIV.35.20 | Petrich András (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1941 | |
| HU BFL XIV.35.21 | Pollack Mihály (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921 (kb.)-1968 (kb.) | |
| HU BFL XIV.35.22 | Fortunato de Prati (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921 (kb.)-1968 (kb.) | |
| HU BFL XIV.35.23 | Rádióelőadások 1936-1939 között (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936-1939 | |
| HU BFL XIV.35.24 | Salaino iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1922-1927 | |
| HU BFL XIV.37 | Lengyel Imre gimnáziumi tanár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1901-1963 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| HU BFL XIV.38 | Kilián Géza tisztviselő háztartási naplói (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910-1931 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XIV.39 | Anger Ferenc iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1898-1954 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| HU BFL XIV.40 | Falk Miksa iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1869-1896 [1851] | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| HU BFL XIV.41 | Csepreghy-Horváth János iparfelügyelő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1884-1896 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| HU BFL XIV.42 | Berger (Biczó) Sándor ügyvéd iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-1953 | |
| Terjedelem: 2,64 ifm | |
| HU BFL XIV.43 | NYERGES János külkereskedelmi szakértő után maradt iratok (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1992 | |
| Terjedelem: 7,08 ifm | |
| Szervtörténet: NYERGES János (Bp.1918.XII.25. - Bp.1992.VIII.31.) életútjára vonatkozó adatok magtalálhatók az általa írt önéletrajzokban a fond elején. Továbbá 1991-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában letétbe helyezte visszaemlékezéseit, a hozzácsatolt dokumentum- másolatokkal együtt (1717 old.), ami szintén fontos forrás. Iratanyagát tételszinten rendeztük, az eredeti rendet messzemeően figyelembe véve. Tagolása a következő: - Személyes vonatkozású iratok; egyetemi jegyzetek, előadások, cikkek, tanulmányok, kéziratok; határidőnaplók, naptárak, esemény- és intézkedési naplók, tárgyalási feljegyzések - Hivatali iratok - Kereskedelem-politikai iratok, konferencia-anyagok - GATT-ügyek, nemzetközi szervezetek, konferenciák - Tárgyalás-technikai szakirodalom és oktatási tevékenységének dokumentumai - A KOPINT-DATORG tárgyaláskuatató csoportjának iratai - folyóiratok, szakkönyvek Készítette: Kellner Judit Budapest 1997.január 9. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Letét | |
| HU BFL XIV.43.1 | SZEMÉLYES VONATKOZÁSÚ IRATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1951-1992 | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
| HU BFL XIV.43.2 | EGYETEMI, TANULMÁNYI IRATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1938-1947 | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
| HU BFL XIV.43.3 | ELŐADÁSOK, TANULMÁNYOK, KÉZIRATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1947-1991 | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
| HU BFL XIV.43.4 | NAPLÓK, FELJEGYZÉSEK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1949-1992 | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
| HU BFL XIV.43.5 | HIVATALI IRATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1989 | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
| HU BFL XIV.43.6 | KERESKEDELEM-POLITIKA (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1981-1991 | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
| HU BFL XIV.43.7 | GATT-ÜGYEK, NEMZETKÖZI SZERVEZETEK, KONFERENCIÁK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1970-1992 | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
| HU BFL XIV.43.8 | TÁRGYALÁSTECHNIKA (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960-1991 | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
| HU BFL XIV.43.9 | KOPINT-DATORG TÁRGYALÁSKUTATÓ CSOPORT IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1970-1992 | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
| HU BFL XIV.44 | FRANK Károly gyógyszerész iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1853-1887 [1833-] Megjegyzés: 1833- (szórvány) 1853-1887 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Szervtörténet: Személy Hatáskör és feladat: FRANK Károly gyógyszerész fennmaradt iratai a Pesti Központi Kerületi Bíróság pinceraktárából származó lymbus-anyagból kerültek elő; szétesett törvényszéki letéti anyag részét képezték. 1887. évi törvényszéki szám szerepel a borítón, de ebből az időből törvényszéki irataink nincsenek, emiatt reponálni nem lehetett. Az anyag egy henger alakú oklevél-tokba volt behajtogatva, teljesen töredezett állapotban került elő. Restaurálás után a páncél-szobában helyeztük el. Személyi okmányok, iskolai és szakmai bizonyítványok, oklevelek. Készítette: Kellner Judit Budapest 1997. II. 12. | |
| HU BFL XIV.45 | Seyfert Géza ügyvéd iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934-1968 | |
| Terjedelem: 14,3 ifm | |
| HU BFL XIV.46 | Ráday Mihály városvédő (tanácstag, képviselő) iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1979-2020 (kb.) [1963] | |
| Terjedelem: 26,04 ifm | |
| Szervtörténet: RÁDAY Mihály (Bp.1942-2021) művészettörténész, operatőr, rendező; fővárosi tanácstag, majd országgyűlési és fővárosi képviselő. Televíziós műsorával (Unokáink sem fogják látni) országos mozgalmat indított az építészeti és művészeti emlékek megmentése, megóvása érdekében. Közéleti funkcióiban is főleg épített környezetünk pusztulása, rombolása ellen, az értékek védelmében tevékenykedik. Iratait részint maga adományozta a levéltárnak; beszállítása 1993-1995 között történt meg. A második beszállítás 2022-ben történt, az iratokat özvegye ajándékozta a levéltárnak. Az irategyüttes egyelőre rendezetlen, kutatásra nem alkalmas. Tartalma: - fővárosi tanácstagi iratok - televíziós műsorok forgatókönyvei - levelezés (helységenként) - meghívó-gyűjtemény | |
| HU BFL XIV.47 | KRASSÓ György és Miklós iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1956-1991 | |
| Terjedelem: 14,78 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Letét | |
| HU BFL XIV.47.1 | Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat magyar nyelvű számai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1986-1989 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Letét | |
| HU BFL XIV.47.2 | Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat angol nyelvű számai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1986-1989 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Letét | |
| HU BFL XIV.47.3 | Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat kéziratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1987-1989 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Letét | |
| HU BFL XIV.47.4 | Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat működéséhez kapcsolódó hangfelvételek és leírásaik (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1986-1990 | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Letét | |
| HU BFL XIV.48 | ÖTVÖS Gyula tisztviselő származási igazolásai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1916-1960 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XIV.49 | Demszky Gábor főpolgármester személyes iratainak másolatai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-2010 | |
| Terjedelem: 3,85 ifm | |
| HU BFL XIV.49.1 | Iratmásolatok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1972-1989 | |
| HU BFL XIV.49.2 | BESZÉDEK, INTERJÚK kéziratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1990-1996 | |
| HU BFL XIV.49.3 | TANULMÁNYOK - SZOCIOGRÁFIÁK - CIKKEK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1969-1990 | |
| HU BFL XIV.49.3.1 | Tanulmányok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1969-1976 | |
| HU BFL XIV.49.3.2 | Népszerű művek világképe. II. Köt. Lektűr elemzések. Bp. 1983. Művelődéskutató Intézet (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1976-1983 | |
| HU BFL XIV.49.3.3 | Kutatási műhelytanulmányok III. (Bp. ?) SZÖVOSZ Vezetőtovábbképző Int. (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1976 | |
| HU BFL XIV.49.3.4 | Kutatási műhelytanulmányok IV/A. (Bp. ?) SZÖVOSZ Vezetőtovábbképző Intézet (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1976-1977 | |
| HU BFL XIV.49.3.5 | Újpesti szociográfiák (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1979 | |
| HU BFL XIV.49.3.6 | Cigány-ügyi írások (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1978-1980 | |
| HU BFL XIV.49.3.7 | D. G. cikkei az illegális Hírmondóban. = Szamizdat ’81-89. Válogatás a Hírmondó című folyóiratból. Bp. 1990. AB. (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1981-1989 | |
| HU BFL XIV.49.3.8 | Rádióadások lejegyzett szövegei (London, New York - SZER) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1988-1989 | |
| HU BFL XIV.49.3.9 | Parlamenti beszédek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1990 | |
| Tartalom: Parlamenti jkv-ből másolat | |
| HU BFL XIV.49.4 | A Keleti Éden c. könyvhöz felhasznált források és irodalom (fénymásolatok) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1923-2006 | |
| HU BFL XIV.49.4.1 | A Demszky család iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-2006 | |
| HU BFL XIV.49.4.2 | A Cseh Köztársaság Külügyminisztériuma által összegyűjtött iratok az Interhelpóról (magyar nyelvű kivonatokkal) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1933 | |
| HU BFL XIV.49.4.3 | A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma által összegyűjtött iratok az Interhelpóról (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1928 | |
| HU BFL XIV.49.4.4 | A Kirgiz Köztársaság Nemzeti Biztonsági Szolgálata által összegyűjtött iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1925-1970 | |
| HU BFL XIV.49.4.5 | Szakirodalom (könyvrészletek, cikkek, tanulmányok másolatai) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1925-2003 | |
| HU BFL XIV.49.5 | Kötetek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1980-2000 | |
| HU BFL XIV.49.6 | Sajtógyűjtemény (újságcikkek másolatai) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1983-1997 | |
| HU BFL XIV.50 | Bogoly István elektromérnök iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1990 Megjegyzés: (1814)1926-1990 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XIV.50.1 | SZEMÉLYES ÉS TANULMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS IRATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1814-1975 | |
| HU BFL XIV.50.2 | MUNKAHEl YI IRATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1941-1979 | |
| HU BFL XIV.50.3 | SZAKCIKKEK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1974 | |
| HU BFL XIV.50.4 | NÉKOSZ (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1943-1990 | |
| HU BFL XIV.51 | Pakots József országgyűlési képviselő és fia, Pakots György publicista iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz.- | |
| Terjedelem: 1,34 ifm | |
| HU BFL XIV.52 | Gámenczy Béla jogász, székesfővárosi képviselő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1915-1981 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: dr. Gámenczy Béla jogtudor. Közigazgatási vizsgát tett, részt vett több továbbképző szaktanfolyamon, szakcikkeket írt és könyve jelent meg a kötött élelmiszer gazdálkodásról. 1922-1948-ig állt a főváros szolgálatában, 1939-től tanácsjegyző, 1945-től tanácsnok, a közélelmezési és közellátási kormánybiztosság közélelmezési főosztályvezetője. 1948-tól a Gazdasági Főtanács, 1949-től az Országos Tervhivatal főtisztviselője. 1945 után a Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége elnöke. Halála előtt a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat jogtanácsosa. Kitüntették a Népköztársasági Érdemrenddel, valamint a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható Szabadon kutatható a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok keretei között. | |
| HU BFL XIV.52.1 | Személyes iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1880-1982 | |
| HU BFL XIV.52.2 | Hivatali iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1952 | |
| HU BFL XIV.52.3 | Kéziratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940-1981 (kb.) | |
| HU BFL XIV.52.4 | Vegyes lapkivágások (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1941-1981 | |
| HU BFL XIV.53 | Kiss Sándor pincér, szakszervezeti és pártmunkás iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1970 Megjegyzés: 1930-as évek-1970-es évek | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XIV.54 | Bakács (Burger) Tibor tisztifőorvos, pártmunkás iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1950 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| HU BFL XIV.55 | Mazel Ferenc tanácstag iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950-1970 Megjegyzés: kb. 1950-es évek-1970-es évek | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XIV.56 | Kéri János székesfővárosi tisztviselő, újságíró iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: A kis méretű fond hosszabb-rövidebb munkahelyi, illetve talán az MDP-be való jelentkezéskor írott önéletrajzokat, egy 1949-ben írt önkritikát, feljegyzéseket, különböző személyeknek pártügyekben és munkaügyben írott leveleinek másolatát, Sztálin 70. születésnapja alkalmából vállalt munkafelajánlását tartalmazza. Az iratok valószínűleg válogatva kerültek a levéltárba, csak 1948–1949-ben keletkezett iratok vannak közöttük, a fond elsősorban az NPP-ből való kilépéssel és az MDP-be jelentkezéssel, különböző mozgalmakban, szervezetekben való részvételével, munkájával kapcsolatos iratokat tartalmaz. Szervtörténet: Kéri János 1925-ben született Diósgyőrben. Apja budapesti asztalossegéd, gyári munkás volt, édesanyja családtagjai a diósgyőri vasgyárban dolgoztak. A budapesti evangélikus gimnáziumban érettségizett 1944-ben, majd a fővárosi fertőtlenítő intézet hivatalnoka lett. Munka mellett jogot hallgatott, de az egyetemet nem fejezte be. 1945-ben belépett a Nemzeti Parasztpártba, a párt országos központjának alkalmazottjaként dolgozott 1948-ig. Részt vett a Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége és a VII. kerületi MADISZ munkájában. 1946–1949 között a főváros törvényhatósági bizottságának tagja volt, 1950-ben fővárosi képviseleti bizottsági tag. 1948-ban kilépett az NPP-ből és az MDP-be kérte felvételét. Különböző újságoknak írt cikkeket, majd 1954 és 1957 között a Magyar Dolgozók Pártja sajtóalosztályának, később a Népfront sajtóosztályának vezetője volt, ezután a Tájékoztatási Hivatal osztályvezetőjeként dolgozott. 1957-től a Népsport szerkesztője, majd a Hétfői Hírek helyettes főszerkesztője, 1964-től haláláig a Magyar Filmhíradó helyettes főszerkesztője volt. | |
| Hozzáférés és használat: A fond a hatályos jogszabályok szerint szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.57 | Forgács Béla 1919-es veterán, fővárosi tanácsi tisztviselő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1901-1975 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: A fond részben eredeti iratok, részben iratmásolatok gyűjteménye. Forgács Bélától és családtagjaitól néhány igazolvány, 1919-es és 1944-es tevékenységéhez kapcsolódó iratok, igazolások, nyilatkozatok kerültek levéltárba. Egy fotón Forgács Béla a 31. ezred csapatzászlójával látható, amelyet ma a Hadtörténeti Múzeum őriz. Forgács Béla iratai mellett a fond tartalmaz néhány általa összegyűjtött visszaemlékezést, illetve bajtársára, Popov Pál asztalosra vonatkozó néhány iratot is. A fond igen töredékes, a Forgács által adott, a sajtóban megjelent visszaemlékezésből és interjúkból is kibontakozó fordulatos életút néhány, a visszaemlékezéseket alátámasztó dokumentuma. A középpontban az 1931. vörös gyalogezred és az arra való emlékezés áll; néhány irat az 1944-es munkaszolgálatról, szökéséről és az üldözöttek mentéséről is fennmaradt. Szervtörténet: Forgács Béla 1896-ban született fővárosi izraelita családban, Fischer Béla néven. Apja Fischer Henrik temesvári születésű kereskedő, majd magántisztviselő, anyja a szintén temesvári Grünfeld Julianna voltak. Gyerekkorát apja betegsége miatt nagybátyjánál, Kolozsváron töltötte. 1914-ben érettségizett, majd bevonult, az orosz és olasz frontot is megjárta. Nevét 1916-ban magyarosította Forgácsra. A Tanácsköztársaságban a 31-es vörös gyalogezred gépfegyver századának, majd az ezred zászlóaljának volt a parancsnoka, részt vett a felvidéki és Tisza menti harcokban. A kommunista párt tagja lett. Tagányi István, a 31-es gyalogezred volt parancsnokának 1959-es nyilatkozata szerint Forgácsot a Tanácsköztársaság bukása után a Héjjas-különítmény elfogta, a Britannia szálloda pincéjéből egy szállodai alkalmazott segítségével sikerült megszöknie. Ezután disszidált Ausztriába, majd Németország útba ejtésével végül Svájcban kötött ki, ahonnan csak 1924 novemberében tért vissza Magyarországra. 1925-ben belépett az Magyarországi Szocialista Munkáspártba. Ennek a történetnek ellent mond, hogy az anyakönyvi adatok szerint 1919. december 23-án Budapesten kötött házasságot az Abaújnádasdról származó Glück Máriával, az anyakönyvben műszaki tisztviselőként szerepelt. 1935-ben elváltak. Ugyanebben az évben kötött házasságot Gróf Erzsébettel, az anyakönyvben hírlapszerkesztőként szerepelt. Harmadik házasságát dr. Hercz Valériával kötötte. A II. világháborúban a 101/353/II. századnál volt munkaszolgálaton, ahonnan több társával együtt 1944 őszén megszökött. Fia, Forgács Endre a m. kir. 111/304. kisegítő munkásszázad állományában volt, amikor 1944 augusztusában Debrecen mellett légitámadás érte, elhunyt. A háború után hírlapíró lett, dolgozott Az Újságnál, szerkesztette a Fővárosi Közlönyt. Népbíróként is tevékenykedett. Később a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyárában az ellenőrzési osztályt vezette. Innen került a Fővárosi Tanácshoz, a panaszirodán ügyfélfogadóként dolgozott 1959-es nyugdíjazásái. A Hazafias Népfront munkájába 1959-ben kapcsolódott be. 1950-ben belépett a Magyar-Szovjet Baráti Társaságba, 1951–52-ben a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyárában képviselte a szervezetet. 1959. április 4-én ő is részt vett a Tanácsköztársaság veteránjainak szervezett díszszemlén. 1959-ben a Fővárosi Tanács Városi Bizottság Titkárságán dolgozott főelőadóként. 1969-ben a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki, 1981-ben az arany fokozatot is megkapta. 1969-ben és 1979-ben több visszaemlékezése is megjelent a Tanácsköztársaság hadseregében töltött időszakról többek között a Hadtörténelmi Közleményekben, és több interjú is készült vele 1944-es tevékenységéről. 1983-ban hunyt el Budapesten. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. Másolatok: Az iratok egy része másolat, az eredetiek őrzési helye nem ismert. | |
| HU BFL XIV.58 | Kállay Albert jogász, székesfővárosi, majd fővárosi tanácsi tisztviselő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XIV.59 | Némethy Jenő ügyvéd, kisgazda politikus iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1970 Megjegyzés: 1945 (szórvány) 1966 (szórvány) 1970 (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Csorba János polgármester 1945. január 21-én Némethyt bízta meg, hogy tárgyaljon a szovjet parancsnoksággal. Az iratanyag tartalmaz ehhez kapcsolódó orosz nyelvű dokumentumokat: Csorba János megbízólevelét dr. Némethy Jenő részére és Csorba a megbízáshoz fűzött kísérőlevelét. Az iratanyagban található továbbá két visszaemlékezés-jellegű írás 1966-ból, illetve 1970-ből. A Polgármester választás az ostrom alatt című írás állítása szerint a Budapesti Nemzeti Bizottság megalakulására és a polgármester megválasztására vonatkozó korábbi irodalom pontatlan. Szerinte az 1945. január 20-i pártközi értekezleten nyolcas bizottság alakult, amely Csorba Jánost Budapest vezetésével bízta meg. 1945. január 23-án alakult meg a Budapesti Nemzeti Bizottság 48 taggal, és ez megerősítette Csorba megbízását. A Pest felszabadulásának első évfordulójára kiadott Elindultak 21-en emlékplakett (XIV.58 Kállay Albert iratanyagában) adatai pontatlanok. Az iratanyag tartalmazza az Aganyok című szovjet lap 1970. április 14-én megjelent egyik cikkének magyar fordítását. A cikk foglalkozik Pest felszabadulásával, és interjút közöl Csorba Jánossal. Szervtörténet: Némethy Jenő 1887-ben született Kebeleszentmártonban, apja tanító volt. Polgári iskolai tanári oklevelet szerzett, majd jogot végzett és ügyvédi vizsgát tett. 1914-ben orosz hadifogságba esett, 1920-ban tért vissza Vlagyivosztokból. 1922-től Budapesten ügyvédként dolgozott. 1931-ben lépett be a Független Kisgazdapártba, 1932-től a párt főügyésze volt. 1945. január végétől a Budapesti Nemzeti Bizottság tagja a Kisgazdapárt képviseletében. 1945. február 18-ától az FKGP ügyvédcsoportjának társelnöke, közreműködött a fővárosi népbíróság megszervezésében. 1945. április 2-án Budapesten beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1945. október 7-étől a budapesti törvényhatósági bizottság tagja. Az 1945. november 4-i választásokon a Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog megyei listáról bekerült a nemzetgyűlésbe. Koalícióellenes magatartása miatt az FKGP Elnöki Tanácsa – húsz társával együtt – 1946. március 12-én kizárta a pártból. Ezután a Magyar Szabadság Párt alapító tagja és főügyésze. Ennek feloszlása után (1947. július 21.) visszavonult a politikai élettől. Élete utolsó éveit a kamaraerdei szociális otthonban töltötte, 1974-ben hunyt el. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.60 | Kalocsai (Krocsek) Tibor vasesztergályos, pártmunkás, tisztviselő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: A fond mindössze néhány, Kalocsai XIII. kerületi elöljárósági munkájához, illetve az ottani MDP-alapszervezethez kapcsolódó iratot tartalmaz. 1945-ből egy orosz-magyar nyelvű megbízólevél maradt fenn, illetve a kerületi elöljáró jelentése arról, hogy a szovjet parancsnokság mely üzemeket adott át polgári termelés céljaira. Szervtörténet: Kalocsai Tibor 1912-ben született Budapesten Krocsek Tibor néven. Vasesztergályos volt, az Egyesült Izzónál dolgozott. 1931-ben belépett az SZDP-be. 1932-től a Vasasban focizott. 1945-től a XIII. kerületi elöljáróságnál műszaki főtiszt volt. 1945–1949 között a XIII. kerületi Nemzeti Bizottság tagja. 1953-ban az OTSB rendezvényosztályának vezetője lett, innen ment nyugdíjba 1972-ben. 1997-ben hunyt el. | |
| Hozzáférés és használat: Támogatói nyilatkozattal kutatható. | |
| HU BFL XIV.61 | Szalay József székesfővárosi tisztviselő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1933-1955 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XIV.62 | Buschmann Krisztina iskolai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1890-1898 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XIV.63 | Borissza Ferenc tanár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1989 Megjegyzés: (1875)1900-1989 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XIV.64 | Szabó Júlia rajztanár, grafikus iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1974 Megjegyzés: (1821)1841-1974 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| HU BFL XIV.65 | Horváth Károly pesti tanácsjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1830 (kb.)-1853 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: A töredékes fond néhány személyes, illetve politikai pályafutásához kapcsolódó iratot tartalmaz. Ezek közül kiemelkedik útinaplója, amelyet nyugat-európai utazásairól készített 1840-ben. Öccse, Horváth Lajos a szikszói csatáról készített feljegyzést 1848-ban. Egy kis füzet josephstadti raboskodás során készült feljegyzéseket, illetve a rabok névsorát, fontosabb adatait tartalmazza 1852–1853-ból. A hozzá címzett néhány levél között megtalálhatók öccse, Horváth Lajos, édesapja, barátai (Kun Dániel, Kuthy Lajos) levelei az 1834–1838 közötti évekből. A levelekben többek között az országgyűlésen történtekről és közéleti eseményekről is szó esik. Szervtörténet: Horváth Károly Alsózsolcán született 1812-ben. Apja Horváth Gábor református lelkész volt, édesanyja Csányi Mária. Testvérei Horváth József, Horváth Lajos mérnök, Horváth László, Horváth Mária, Horváth Gábor és Horváth Janka. Első felesége Kérell Antónia, második felesége Tuba Hermina volt. Gyermekei Gyermekei Méray-Horváth Károly (1859–1938) hírlapíró, szociológus, író és Horváth Gizella. Iskoláit 1818-ban a miskolci református lyceumban kezdte, a gimnáziumi bölcseleti tanfolyam elvégzése után 1831-ben Debrecenbe ment joghallgatónak. 1833-ban báró Vay Miklós kir. táblai bíró meghívta gyermekei mellé nevelőnek Pozsonyba. Királyi táblai gyakorlat céljából az országgyűlés berekesztése után is a családnál maradt 1838 végéig Pesten. 1837-ben ügyvédi vizsgát tett. 1839-ben ismét Pozsonyba ment az országgyűlésre. 1840-ben bejárta a dunántúli megyéket, majd Németországban, Párizsban, Svájcban és Észak-Olaszországban járt, nyolc havi utazás után tért haza Pestre. Ekkor kezdte ügyvédi pályáját, melyet 1848-ig folytatott. A királyi városok rendezésekor Pesten tanácsjegyzővé választották. 1849-ben a Windischgrätz által kiküldött császári biztos több társával együtt hivatalából elmozdította, majd április 24-én a magyar kormány ismét visszahelyezte hivatalába. Haynau bevonulásakor elhagyta Budapestet, csak 1850-ben tért vissza. 1851-ben haditörvényszék elé állították, először halálra, majd kegyelem útján két évi várfogságra ítélték. Josephstadtban öt nap híján ülte le fogságát, ekkor kegyelmet kapott és Pestre jött. 1861-ben Pest városa tisztújításán városbírónak választottá, hivatalát az alkotmányos tisztikar visszalépéséig, 1861. november 30-ig viselte. 1865-ben Ferencváros kerület képviselőnek választotta. 1869-ől az ügyvédi egylet, később a kamara elnöke volt. 1878-ban betegeskedése miatt visszavonult. 1893-ban hunyt el. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.66 | MEGSZŰNT (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.67 | Fallenbüchl Zoltán történetírói irathagyatéka (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950 (kb.) | |
| Terjedelem: 13,34 ifm | |
| Tartalom: Főként tudományos adatgyűjtést tartalmazó cédulanyag: az életpálya egyes állomásaihoz kapcsolódó, személyes adatokat tartalmazó cím- és feljegyzések; személyes levelezések és családi, családtörténeti iratok; képzési iratok; tanulmánykéziratok; adatgyűjtések (pl. anyakönyvi bejegyzések mutatója); nyomtatott térképek; térképtörténeti tanulmányok; szépirodalmi próbálkozások kéziratai. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Történész, egyetemi tanár; 1942-1946 között végzett Budapesten történelem-latin-földrajz szakon. 1947-től 1984-ig, nyugdíjba vonulásig az Országos Széchenyi Könyvtárban dolgozott, a Térképtár, majd a Kézirattár tudományos főmunkatársa volt. 1992: kandidátus, 1997: nagydoktor. Kutatási területe: művelődéstörténet, kartográfiatörténet, vezető tisztségviselők, hivatalnokok életrajza. Történészi tevékenysége mellett rendszerezte és megírta édesanyja feljegyzései alapján nagyapja, Ambrus Zoltán életrajzát Egyedül maradsz... címmel (2000). Körülbelül 100 ezer életrajzot gyűjtött össze, ami egy sajtókész életrajzi lexikon anyaga kéziratban. Anyai szépapja Foltin János, Grassalkovich gazdatisztje volt, anyai dédapja, Ambrus József az isaszegi csatában rokkant meg, anyai nagyapja, Ambrus Zoltán a kor híres, ünnepelt írója, színikritikusa volt és a Nemzeti Színház igazgatójaként is tevékenykedett. | |
| HU BFL XIV.68 | Mérei Lorándné visszaemlékezései (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-2005 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XIV.69 | Wisinszky László grafikus iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-2014 Megjegyzés: (1921) 1943-2000 1945-2000 | |
| Terjedelem: 0,96 ifm | |
| Tartalom: A fond Wisinszky László grafikusnak, valamint barátjának, Jaszenák Győző katolikus papnak, a részlegesen fennmaradt magániratait tartalmazza. Az iratanyag tagolódása: I. WISINSZKY-IRATOK: 1. Napi rendszerességgel vezetett, az esetek többségében óra-percnyi pontossággal feljegyzett, döntően magánéleti vonatkozásokat tartalmazó, de az 56-os időszak tekintetében köztörténeti eseményeket is percnyi pontossággal rögzítő NAPLÓK (47 kötet). Az utóbbi bejegyzéseket külön lapokon vezetett részletes FELJEGYZÉSEK egészítik ki. 2. FÉNYKÉPEK (89 darab) - 53 darab (OSE vegyes nagyítások) főként az 1956 októberi harcok ismert romos utcaképeit tartalmazza; 36 darab november 4. után titokban készített felvétel az interregnum budapesti hangulatát ábrázolja (Bontják a Sztálin-szobor maradványait; Romeltakarítás, utcaképek; Néma tüntetés; Feliratok, stb.). 3. FOTÓNEGATÍVOK - 5 tek. (35 mm); 2 tek. (60 mm). Eredeti feliratok szerint: OSE és OSE utáni negatívok; (OSE 1956. okt. X; 1956 vége, Karácsony előtt és után; OSE után 1956 december; OSE 1956 október Y; OSE és OSE után 2; OSE Annusné gépével Fotók; OSE képek Annusné gépével). 4. ALBUM - Wisinszky László munkáit (MÉLYÉPTERV) reprezentáló összeállítás, fotók, rajzok. 1950-2000. II. JASZENÁK GYŐZŐ IRATAI: Naplófeljegyzések: 1956.10.23.-1956.10.30. Villamosbérlet: 1952. március. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Wisinszky László, grafikus 7 éves kora óta cserkész volt és 1944-ben gyorslevente kiképzésben részesült. Az ostrom idején folyamatosan részt vett a romeltakarításban, majd vízicserkész volt. 1948-ban a szegedi Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd felvételt nyert a Színművészeti Főiskolára, amelyet polgári származása és az akkor uralkodó nézetek miatt befejezni nem tudott. Az ötvenes évek elejétől először az Állami Mélyépítési Tervező Intézet, majd a MÉLYÉPTERV grafikusaként dolgozott. Eközben két évig sorkatonai szolgálatot teljesített. Az 50-es évek közepén alapfokú szerkesztői tanfolyamot végzett és mint alkalmazott grafikus, számos műszaki bemutató és kiállításában vett részt. Amatőr fotósként kezdve egyre több műszaki dokumentációs feladatot kapott és így igyekezett dokumentálni az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakában a fővárosi eseményeket, amelyekről írásos feljegyzéseket is készített. 1950-től folyamatosan egyre bővülő szakszervezeti és tömegsport tevékenységet fejtett ki. 1978-1982 között végezve az MLE szakosító tagozatát, szerzett főiskolai diplomát. Munkahelyén egyre magasabb beosztásokat érve el, a fotógrafikai munkacsoport vezetőjeként 1990-ben vonult nyugdíjba. Természetjáró tevékenységét ezt követően is folytatja; és tagja a Regnum Marianum öreg cserkész csapatának. Feleségével a munkahelyén ismerkedett meg, s egy lányuk született. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt Részben korlátozás alatt: Az adásvételi szerződés 3. pontja így szól: "Eladó kijelenti, hogy a levéltár részére átadott iratanyagban saját személyére vonatkozóan korlátozás nélkül engedélyez kutatást. Az iratanyagban található, más személyek adataira vonatkozó kutatás a hatályos adatvédelmi törvény alapján történik." | |
| HU BFL XIV.70 | görgői és toporczi Görgei István jogász, író iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1848-1884 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: A fondban Görgei István által gyűjtött az 1848-1849.-i forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos iratmásolatok találhatók. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: 1841. eperjesi evangélikus kollégium 1841-1843 Debrecenben jurátus 1843-1844-i ogy.-n Szepes vm. által delegált írnok 1844. ügyvédi vizsga Pozsonyban 1845 váltóügyvédi oklevelet szerez Pesten 1845-1847 Szepes vm. aljegyzője 1848 közlegény Földváry pesti I. önkéntes zászlóaljában 1848 aug. nemzetőr hadnagy, okt. honvéd főhadnagy, nov. százados, bátyja: Görgei Artúr segédtisztje 1849 jún.-júl. az 51. honvédzászlóalj parancsnoka 1850-1853 közlegény az 57. sz. Haynau-sorgyalogezred 1853-tól ügyvéd Pesten 1874-1910 bp.-belvárosi közjegyző | |
| Hozzáférés és használat: Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.71 | Nagy Géza református presbiter iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1965-2000 | |
| Terjedelem: 1,32 ifm | |
| Tartalom: 1. személyes iratok. Önéletrajz, naplótöredékek. 2: levelezés. Nagy Géza levelezése fiával és más személyekkel. 3: Nagy Géza egyházi munkájával kapcsolatos iratok. 4: A kelenföldi református egyház működésére vonatkozó iratok. 5: Nagy Géza által írt, illetve összegyűjtött bibliamagyarázatok, versek, cikkek. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nagy Géza 1923. június 9-én született Debrecenben. Középiskolai tanulmányait a Lónyay utcai Református Főgimnáziumban végezte. Egyetemi (jogi) tanulmányait a háború derékba törte. Hadifogságban volt a Szovjetunióban 1945-1948 között. Hazatérve, megtérése után a Kelenföldi Református Egyházközségben vállalt hálaszolgálatot mint diakónus. Elvégezte a Gyermekmissziói vezetőképzőt, majd 1 éves tanfolyamot a Teológiai Akadémián. A gyülekezeti életben aktív családlátogatói, lelki gondozói munkát vállalt. 1954. május 8-án megnősült, felesége Nagy Katalin. Géza fia 1954. október 13-án született. 1955-ben könyvelői tanfolyamot végzett, a világi életben ebben a szakmában dolgozott, mint főkönyvelő ment nyugdíjba. 1956. november.26-án a budafoki úti Április 4. gyár a gyári munkástanács tagjának választotta. Ezért 1957. július 18-1958 július 23. között a tököli internálótáborban raboskodott. 1959-ben elvált első feleségétől. Második felesége Csutár Júlia 1960. január 6-tól. 1991-ben a köztársasági elnök 1956-os forradalmi emlékéremmel tüntette ki. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.71.1 | Nagy Géza és felesége Nagy Gézáné magánjellegű iratai (OTP számlák, átutalások, mozgássérült kedvezménnyel kapcsolatos iratok, nyugdíjjal kapcsolatos iratok, Nagy Géza édesanyjának Nagy Gyulánénak balatonföldvári házának öröklésével kapcsolatos iratok) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1965 (kb.)-2000 (kb.) | |
| HU BFL XIV.71.2 | Nagy Géza által írott levelek másolatai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1965-1996 | |
| HU BFL XIV.71.3 | Hivatalos iratok. A Budapest Kelenföldi Református Egyházközség zárószámadásai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1978-1987 | |
| HU BFL XIV.71.4 | Bibliamagyarázatok, igemagyarázatok. (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1965 (kb.)-2000 (kb.) | |
| HU BFL XIV.72 | Puskás László mélyépítő mérnök és Puskás Lászlóné iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1991 Megjegyzés: 1940-es évek-1991 | |
| Terjedelem: 0,72 ifm | |
| Tartalom: I. Puskás László építészmérnök összesen 274 oldal terjedelmű, 1990-91-ben papírra vetett memoárja (1. köt.: "Tízezer nap krónikája", 2. köt.: "Még tízezer nap") mintegy 100 oldalnyi terjedelemben tartalmaz a fiatalkorára vonatkozó budapesti élményeket, életrajzi eseményeket, amelyeket fotómellékletek egészítenek ki. II. Puskás Lászlóné iratai és kb. 15 órás életútinterjú. Az iratanyag fiatal lánykorától fogva tartalmaz az iratátadó személyes viszonyaira, szakmai-hivatali tevékenységére, társadalmi aktivitására vonatkozó adatokat. Fokozott forrásértékkel bír az 1940-es évek elejéről származó levelezés, valamint az 1990-es évektől fogva keletkezett, egy magyarul tanuló japán férfivel folytatott levélsorozat. A terjedelmes életútinterjúból színes kép tárul elénk a polgári iskolai évek során szerzett fiatalkori élményekről, a Külső-Ferencvárosból a Belvárosba költözött iparos család élethelyzetéről, akkori városélményéről. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: I. Puskás László építészmérnök; II. Puskás Lászlóné építésztechnikus, nyugdíjas. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.73 | Pór Endréné Ács Éva iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1993 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Ács Éva 1941-ben ismerkedett meg az újpesti vallásos zsidó munkáscsaládból származó Kohut Lászlóval. A két fiatal között szerelem szövődött, amely nem szakadt meg a fiatalember bevonulásával, amíg lehetett, leveleztek. A fond tartalmazza Kohut László Ács Évának a munkaszolgálatból küldött és gondosan megőrzött leveleit, levelezőlapjait, valamint Éva jegyzetfüzetét, amelybe szerelmének szóló leveleit jegyezte fel 1942 szeptemberétől, amikor valódi levelet már nem tudott neki küldeni, abban a reményben, hogy hazatérése után elolvassa majd azokat. Kohut László leveleiből nyomon követhetjük munkaszolgálatos századának állomáshelyeit: Esztergom, Budapest, Vác, Somoskő, Turjaremete után a század 1942. szeptember 28-án Kassánál lépte át a határt. A levelezés a cenzúra miatt kevés konkrétumot tartalmaz, a két fiatal lelki életének, kapcsolatának alakulása, a távollét miatti elkeseredés és a viszontlátásban reménykedés hullámzása azonban intenzíven bontakozik ki az olvasó előtt. Kohut László a 2. magyar hadsereggel az orosz frontra került, ahol 1943. január 16-án a doni áttörésnél eltűnt. Eltűnéséről Ács Éva a Vöröskereszttől szerzett tudomást még 1943-ban. A levelek mellett a fond tartalmaz néhány fotót (portrék, családi fotók, a munkásszázadról készült fotók), Kohut László néhány írását, illetve kevés családi és személyes iratot, emléket is, például Ács Éva emlékkönyvét. Szervtörténet: Ács Éva 1923-ban született Budapesten, szülei Ács Sándor (Marosvásárhely, 1886–1949) katonatiszt, majd kereskedő, zálogház-tulajdonos és Bokor Piroska (Budapest, 1896–Budapest, 1990) voltak. A Zsidó Gimnáziumba járt, majd a Zrínyi Ilona Állami Leánygimnáziumban érettségizett 1941-ben. Érettségi után a Vető Sándor Fémárugyárban dolgozott 1944-ig. 1944 májusában házasodott össze Pór Endrével (1914–1955). 1951-től az OTP-nél dolgozott, két gyermekük született. | |
| Hozzáférés és használat: Támogatói állásfoglalással. | |
| HU BFL XIV.74 | Bánfi József BSZKRT alkalmazott iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1943-1981 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A dunaharaszti asztalos feljegyzéseiben munkahelyi élményei, a munkakörülmények, a megélhetési nehézségek részletes leírásával, szellemi igényei (amatőr zenész volt) kielégítésére tett erőfeszítéseivel, családi körülményeinek rajzával találkozunk. Különlegessége a naplónak, hogy Bánfi 1981-ben önkezével vetett véget életének, s részben az idevezető út lelki folyamatai is tanulmányozhatók a fennmaradt szöveg alapján. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.75 | Hangács (Herczig) Antal iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1964 [1984] | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag Hangács Antal és családtagjai töredékes iratait, levelezését, illetve fotóit tartalmazza. Az iratok erősen keveredve érkeztek a levéltárba, a rendezés során nem is sikerült maradéktalanul szétválogatni, illetve személyekhez kapcsolni azokat. Az iratanyag erősen töredékes. A közös családi iratok közül a család 1930-as években szerzett csillaghegyi ingatlanához kapcsolódó, illetve a Zsámboki Pállal kapcsolatos iratokat érdemes kiemelni. Ez utóbbiak fókuszában leginkább az 1937-től már az Egyesült Államokban élő Zsámboki a csillaghegyi plébániával, pénz- és ingatlanügyekkel kapcsolatos kérései, meghagyásai állnak. Zsámboki Amerikából küldött levelei is inkább egykori közösségének, mint a katolikus pap új amerikai életének dokumentumai. A levelezésből kiemelkedik egy másik Amerikába vándorolt magyar, John Hidvegi egy levele, amelyben menekülésének történetét írta meg Hangács Antalné Marin Etelkának. Hangács Antal 1930-ban gyógykezelés céljából Lovranában járt, 1937-ben talán vasutas munkatársaival együtt Belgiumba utazott. A két út emlékét iratok, levelek, fotók is őrzik. Az iratokhoz egy nagy terjedelmű (kb. 1000 db) családi fotógyűjtemény kapcsolódik. A fotók túlnyomó többsége az 1920-as–1940-es években keletkezett. Műtermi és amatőr portrék, családi fotók, esküvői képek, iskolai, egyházi csoportképek mellett elsősorban kirándulások, városlátogatások, nyaralások, utazások során keletkezett fotókat tartalmaz. Néhány fotó Budapest nevezetesebb helyeit, az Eucharisztikus Kongresszus díszleteit ábrázolja. A fotókon szereplő személyeknek csak töredéke azonosítható, de Hangács Antalról és közvetlen családtagjairól számos fotó található az anyagban. A rendkívül töredékes iratanyaggal ellentétben a fotógyűjtemény hitelesen ábrázolja egy alsó-középosztálybeli család hétköznapjait, öltözködését, viszonyait, kapcsolatait, a családi és vallási ünnepeket, a szabadidő eltöltésének helyszíneit. Hangács Antal 1948-ban, felesége 1964-ben hunyt el, az iratanyagban megtalálható néhány későbbi szórványirat feltehetőleg a csillaghegyi ház következő tulajdonosától származik. Szervtörténet: Hangács Antal 1893-ban született Budapesten Herczig Antal néven, édesapja bérkocsitulajdonos volt, a család Budán, a Németvölgyi úton élt. Nevét 1941-ben magyarosította Hangácsra. Vasúti tisztképző tanfolyamot végzett 1923–1924-ben, a MÁV alkalmazottja volt, MÁV-felügyelőként ment nyugdíjba, miután 1946-ban B-listára került. Felesége a Nagyatádon 1901-ben született Marin Etelka (édesapja Marin József szabómester). Három gyermekük született, Angela, Etelka és Antal. A család az 1930-as évektől Csillaghegyen lakott. Közeli kapcsolatban álltak Zsámboki Pállal, aki ekkor Csillaghegyen volt lelkész. | |
| Hozzáférés és használat: Vásárlás. Vonatkozó jogszabályok betartásával szabadon kutatható. Másolatok: Az egyetlen fotóalbum képei digitalizálva vannak, a TAS-on találhatók. | |
| HU BFL XIV.75.1 | Iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913-1964 | |
| HU BFL XIV.75.1.1 | Hangács (Herczig) Antal és családtagjai iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1964 | |
| HU BFL XIV.75.1.2 | Egyéb személyek iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910-1957 | |
| HU BFL XIV.75.2 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1933-1963 | |
| HU BFL XIV.75.3 | Fotók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1960 (kb.) Megjegyzés: Egy fotó 1984-ből | |
| HU BFL XIV.76 | Müller Károly mozdonyvezető és Molnár Lajos üzemvezető iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-19. sz. Megjegyzés: XIX-XX. SZ.- | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| Tartalom: A töredékes fond apa és fia hátrahagyott hivatalos iratait tartalmazza. A bécsi születésű Müller Károly esetében katonai szolgálati okiratok, alkalmaztatási iratok, anyakönyvi okmányok maradtak fenn. Fia iratai főként iskolai bizonyítványokból és az alkalmaztatásra vonatkozó dokumentumokból állnak. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.77 | Cseh-Szombathy László szociológus iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1960-1990 | |
| Terjedelem: 0,56 ifm | |
| Tartalom: Az iratok afféle "íróasztali hagyaték"-ként kerültek a levéltár őrizetébe. Zömét tudományos, intézeti tevékenységre, kutatási projektek előmunkálataira vonatkozó előterjesztések és fogalmazványok, konferenciák és kiadványok kéziratai alkotják. Külön irategységet képeznek a homoszexuális férfiakkal 1981-1982-ben készített életút-, ill. élményinterjúk legépelt szövegei. Tartalmazza a Társadalomtudományi Kutatásokat és Dokumentációt Koordináló Nemzetközi Központ (CEUCORS) bécsi központjának 1974 és 1988 közötti válogatott iratanyagát, amely többek között magyar és nemzetközi kutatási terveket, kutatási beszámolókat, magyar és a nemzetközi partnerek levelezéseit is magában foglalja. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az MTA Szociológiai Intézetének egykori igazgatója. Cseh-Szombathy László szociológus Budapesten született 1925 június 8-án. Apja Dr. Cseh-Szombathy László, a 17. században nemesi rangot szerző neves református család sarja, belgyógyász, a Bethesda Gyermekkórház főorvosa, kisgazda politikus. Anyja: Krisehaber Ilona, háztartásbeli, és a fővárosi egyetem gyermekgyógyászati klinikájának dolgozója. Gimnáziumi tanulmányait a Lónyai Utcai Református Gimnázium és Kollégiumban végzi. 1943-tól a fővárosi Pázmány Péter Tudományegyetem történelem-földrajz szakára iratkozik be. 1945-től bekapcsolódik Hajnal István történettudományi szemináriumának munkájába. 1946/47-ben kutatói ösztöndíjjal Bázelben és Genfben tanul. 1946-tól Szalai Sándor szociológiai szemináriumát látogatja. Kisgazda politikus fiaként 1948-ban nem tudja megvédeni a Huszadik Század folyóiratról szóló bölcsészdoktori értekezését, csak 1950-ben véd meg egy másik, Észak- Nyugat Dunántúl népmozgásáról szóló történeti értekezést. 1950-ben történelem-földrajz szakos tanári oklevelet is szerez. 1950 és 1957 között nem kap kutatói állást, általános iskolai, majd gimnáziumi tanárként dolgozik. 1954 és 1956 között azonban történelmi kutatásokat is végez, a hadtörténeti közleményekben publikál. 1957-től dolgozik a Központi Statisztikai hivatalban a Nemzetközi Osztály, aztán a Népesedés- és Szociálstatisztikai Főosztály munkatársaként, majd a Társadalomstatisztikai Főosztály osztályvezetőjeként, főosztályvezető-helyetteseként. 1975-től az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa, 1983-tól igazgatója. 1971-től kezdődően oktatóként vesz részt a hazai szociológusképzésben. Az ELTE Szociológia Tanszékének adjunktusaként majd docenseként kutatásmódszertant oktat. 1985-ben nevezik ki egyetemi tanárnak. 1962-től a Népesedés- és Szociálstatisztikai Főosztály munkatársaként kezd az öngyilkosság, az alkoholizmus és a deviancia kérdéskörével foglalkozni. 1963-tól az öregedés társadalmi vonatkozásait is vizsgálja. Az öregedés témája egész életművében meghatározó, egyik fő munkatársa az 1982 –ben tartott öregedési világkongresszusnak. Az 1960-as évek végétől kutatásainak középpontjában a család áll: 1974-ben családok szociológiai kutatásainak összefoglalásáért kandidátusi fokozatot kap. 1979-ben jelenik meg Családszociológiai problémák és módszerek című összefoglaló műve. Doktori fokozatát egy a házastársi konfliktusok és válások alakulásáról szóló munkáért kapja 1982-ben. A családszociológia kérdéseit rendszerint tág nemzetközi összehasonlítások kontextusában értelmezi. Ferge Zsuzsa mellett a hazai kvantitatív szociológiai kutatások megújítójaként tartják számon. Tagja az MTA Szociológiai Bizottságának és Demográfiai Bizottságának, a Magyar Unesco Bizottságnak és a Nemzetközi Szociológiai Társaság Családkutatási Bizottságának. Az ENSZ Genfi hivatala által szervezett Tudományos Információ Csere Hálózat magyar megbízottjaként is tevékenykedik. 1970 után a Nemzetközi Szociológiai Társaság (ISA) tagja, 1986-tól az ISA Családkutatási Bizottságának elnöke. 1983-tól a Társadalomtudományi Kutatásokat és Dokumentációt Koordináló Nemzetközi Központjának (CEUCORS) igazgatótanácsi tagja, 1985-től alelnöke. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Csak tudományos kutatók számára kutatható. | |
| HU BFL XIV.77.1 | Bírálatok, lektori vélemények, minősítések (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1978-1982 | |
| HU BFL XIV.77.2 | Cseh-Szombathy László kéziratai, gépiratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1977-1987 | |
| HU BFL XIV.77.3 | Konferenciák, szimpóziumok anyagai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1981-1988 | |
| HU BFL XIV.77.4 | Más szerzők tanulmányainak kéziratai, gépiratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1977-1988 | |
| HU BFL XIV.77.5 | Személyi ügyek: szerződések, önéletrajzok, publikációs jegyzékek, pályázati anyagok, saját könyvek rezüméi (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1971-1986 | |
| HU BFL XIV.77.6 | Ügyek és levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1975-1988 | |
| HU BFL XIV.77.7 | Intézményi, szervezeti dokumentációk (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1970-1988 | |
| HU BFL XIV.77.8 | Kutatások dokumentációi (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1974-1987 | |
| HU BFL XIV.78 | Magyary-Kossa Gyula gyógyszerész iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. Megjegyzés: 19. század-20. század | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| Tartalom: A töredékes családi iratok négy generációt fognak át: levelek, okiratok, szerződések, kéziratos ételreceptek, sírversek. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Farmakológus, orvostörténész, akadémikus. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.79 | Murányi Győző lapszerkesztő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20.század első fele- | |
| Terjedelem: 0,19 ifm | |
| Tartalom: A dokumentumok között: kolozsvári egyetemi diploma, családi levelek, fényképek, elküldött levelek másolatai, életrajza több változatban, szerződések, vers- és novella-kéziratok. Több irodalmi újság főszerkesztőjének aláírt levele. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Író, műfordító. A kolozsvári tudományegy.-en szerzett jogi doktorátust 1924-ben. Ügyvédként dolgozott. 1949-től vállalati jogtanácsos nyugdíjazásáig. Társadalomtudományi cikkei jelentek meg különféle napilapokban, főleg a Pester Lloydban. Jó barátságban volt Áprily Lajossal. Több monográfiája jelent, meg, de verseit, elbeszéléseit nem tudta kiadni. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.80 | Fónod Károly fővárosi főkertész iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1944 [-1967] Megjegyzés: 1912-1944 1967- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Főként különféle, nem csak fővárosi kerttervek, kertészeti dokumentációk mellett személyes okmányok és levelezés, valamint, némi magánfotóanyag. A jegyzék nem teljes, mivel a fond gyarapodás folytán bővült. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Apja Fónot Márton bányafőtiszt, 1848-49-es tüzérhadnagy. Anyja Farkas Karolin. 1908-ban a M. Kir. Kertészeti Tanintézetben szerzett oklevelet. 1911-ben lépett a főváros szolgálatába, a szfőv. iskolai növénykertben kezdett dolgozni. 1914-15-ben harctéri szolgálatot teljesített a m. kir. 4. tábori űgyús ezredben. Sebesüléséből felgyógyulva a pótüteg kertgazdaságában (Nagytétény) egy konyhakertészet berendezésével és vezetésével bízták meg. 1917 májusától ismét harctéri szolgálatot teljesített a m. kir. 37/3 honvéd hegyi tarackos ütegben. Leszerelés után a szfőv. kertészetéhez helyezték át mint irodavezetőt. 1926-ban németországi tanulmányúton járt. 1930-ban a városligeti csoport vezetője lett. 1931-ben az I. kerületi Sétányok és fasorokhoz csoportvezetőnek helyezték át. 1935-ben a Tabán kertrendezési munkálatait vezette, 1945-ig a Dunajobbpart déli kertészeti csoport vezetője. 1945-ben a székesfővárosnál működő Igazoló Bizottság nyugdíj- és állásvesztésre ítélte. Fellebbezés után 1946-ban nyugállományba helyezték,de év végétől nyugdíja folyósítását megszüntették. Lakóhelyén, Sasadon faiskolát tartott fenn. A Fővárosi Kertészet fennállásának 100. évfordulójára emléplakettet kapott, de nyugdíját sohasem kapta vissza. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.81 | Szentner Teréz levelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20.század közepe- | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Tartalom: Magánlevelezése egy vallásos egyedülálló nő társadalmi kapcsolataira és szellemi beállítódására vonatkozóan szolgáltat forrásanyagot. Ezt egészíti ki szüleinek korreszpondenciája. Vidéki, sváb eredetű édesanyja az 1910-es, 1920-as években Budán volt cselédlány, s figyelemre méltóak gazdasszonyának hozzá írott levelei, valamint az I. világháború éveiben egy szintén sváb, újpesti eredetű fodrászsegéddel folytatott szerelmi levelezése. Mind ez, mind Teréznek a szüleivel, rokonaival folytatott levelezése nyelvi szempontból is érdekes, mivel azok a német-magyar "nyelvváltás" dokumentumainak tekinthetők: a levelek jó része rontott magyar helyesírással íródott, illetve a fodrászsegéd esetében a sváb beszédmód direkt írásos lenyomatát tartalmazza. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: 1942-től állott a budapesti klinika alkalmazásában, mint adminisztrátor. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.82 | Kazimir Károly iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1970-1980 Megjegyzés: 1970-es évek-1980-as évek | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag színigazgatói tevékenységével kapcsolatos, színpadi szerzőkkel folytatott és magánlevelezés, színlapok, kéziratok irategyüttese. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A Thália Színház igazgatója, színházi rendező, az 1970-es, 1980-as évek kulturális életének ismert alakja volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.82.1 | Személyes iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910-1946 | |
| HU BFL XIV.82.2 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1954-1992 | |
| HU BFL XIV.82.3 | Szakmai iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960 (kb.)-1985 (kb.) | |
| HU BFL XIV.83 | Ritter Irén operaénekes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-2007 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag Ritter Irén operaénekes, testvére, Ritter Margit, illetve férje, Soltész István töredékes iratait tartalmazza. Elsősorban személyes okmányaik, hivatalos iratai maradtak fenn, de a fondban néhány egyedi irat is megtalálható, például Ritter Irén zeneakadémiai vizsgájának vizsgaanyaga (1936) vagy Soltész István vendégkönyve (1944), amely kapcsolati hálójába enged bepillantást. Hidegkuti Andor építésztől egy kis méretű akvarell maradt fenn, és a fond része Zórád Ernő festőművész, grafikus egy karikatúrája is. A fondot néhány levél és kb. 200 fotó egészíti ki. Soltész István fotói között vannak családi fotók a 19. század végéről, illetve a 20. század elejéről, illetve néhány orgonaépítő-, illetve javító tevékenységéhez kapcsolódó fotó az 1960-as évekből. Ritter Irén fotói között fellépései alkalmával készült felvételek is találhatók. Hat hangszalagon Magyarországon és Olaszországban készült amatőr felvételek hallhatók, többek között Ritter Irén is énekel. A hangszalagokról digitális másolat készült. Szervtörténet: Ritter Irén Budapesten született. Szülei Ritter Ferenc gépmester és Nagy Klára voltak. 1936-ban az Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett hangversenyénekesi képesítést. Nyugdíjazásáig (1967) a Magyar Állami Operaház énekese, a hatvanas években énekkarvezetője volt. Tagja volt a Liszt Ferenc Társaságnak. Testvére Ritter Margit (Budapest, 1904–Budapest, 1987) akinek férje Hidegkuti Andor (Budapest, 1903) postaépítész volt. Első férje Hományi Kálmán, második férje Soltész István (Szaniszló, 1905–Budapest, 1976) orgonaépítő volt, akinek az Andrássy út 20. alatt volt műhelye. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok alapján kutatható. (Ritter Irén iratai 2037 után kutathatók). | |
| HU BFL XIV.83.1 | IRATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-2007 | |
| HU BFL XIV.83.1.1 | Ritter Margit iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1923-1987 | |
| HU BFL XIV.83.1.2 | Ritter Irén iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-2007 | |
| HU BFL XIV.83.1.3 | Soltész István iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905 (kb.)-1976 | |
| HU BFL XIV.83.2 | LEVELEZÉS (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945 (kb.)-1987 | |
| HU BFL XIV.83.2.1 | Ritter Irénnek címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945 (kb.)-1987 | |
| HU BFL XIV.83.2.2 | Ritter Margitnak címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1958-1975 | |
| HU BFL XIV.83.2.3 | Soltész Istvánnak címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1963-1975 | |
| HU BFL XIV.83.3 | FOTÓK, HANGSZALAGOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-1990 (kb.) | |
| HU BFL XIV.84 | Hajdú Mihály zeneszerző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1909 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| Tartalom: A fond személyes iratokat, tanulmányaival, pályafutásával és zeneszerzői tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat, utazásairól, valamint családi eseményeről készített fotókat; továbbá az általa fontosnak és megőrzésre alkalmasnak vélt sajtótermékeket, újságkivágatokat tartalmaz. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Erkel Ferenc díjas magyar zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, zongoraművész. 1909. január 30-án a Békés megyei Orosházán született. 1929-től Thomán István zeneiskolájának zongora főtanszakára került. Majd átiratkozott Székely Arnoldhoz, aki a Zeneakadémia tanára volt, így itt szerezte meg főiskolai zongoraművészeti oklevelét. Zeneszerzést Kodály Zoltántól tanult. Iskolái mellett, zongoratanítással, operaházi énekesek szerepének kíséretével és betanításával tartotta fenn magát. Zenetanári pályáját először a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában (1941-1949) kezdte, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában tanított (1949-1960), majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1960-1977) zeneelméleti Tanszékén vezető tanárként dolgozott, amíg nyugdíjba nem került. A Zeneművészek Szövetségének elnökségi tagjai közé tartozott, amellett az Országos Zenepedagógiai Szakosztálynak, az Erkel Ferenc Társaságnak is elnöki tisztét betöltötte. Zongoraművészként többször is játszott a rádióban, műsorából több felvétel is készült. Budapesten és vidéki városokban is többször fellépett. Nemzetközi téren zongoraművészként sohasem ért el akkora sikereket, mint itthon. Bizonyára ezért foglalkozott mind többet a zeneszerzéssel. Mint zeneszerző a legnagyobb sikerét a Kádár Kata című operájával érte el. Ezt a rádióban 1957-ben tűzték műsorra. 1958-ban a mű szövegkönyvét Romhányi József átdolgozta, majd ezen átdolgozott szöveggel az Állami Operaház 1959. április 26-án adta elő. A bemutatón Kodály Zoltán is megjelent, és elismerése jeléül az egész előadást meghallgatta. Hajdút ezen operájáért az Erkel-díj I. fokozatával tüntették ki. 1958-ban a Magyar Zeneművészek Szövetségének lehetősége nyílt arra, hogy zenekari kompozíciókat, pedagógiai műveket, kamaradarabokat írasson azon célból, hogy a zongorázni tanuló, énekelni vágyó fiatalok, és a többi hangszeres irodalmunk gazdagodjék. Így számos zeneszerző mellett Hajdú Mihály is bekapcsolódott ezen vállalkozásba, megkomponálva köztük a fiatalabb generáció zenei nevelését elősegítő pedagógiai műveit. Az Óbudai Kamarazenekar számára etűdöket írt. E nyolc, ifjúsági zenekarra komponált művét utóbb három vidéki zeneiskola is műsorára tűzte. 1991. julius 23-án, 81 éves korában hunyt el. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.84.1 | SZEMÉLYES IRATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1902-2002 | |
| HU BFL XIV.84.2 | TANULMÁNYAIVAL KAPCSOLATOS IRATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-1930 | |
| HU BFL XIV.84.3 | PÁLYAFUTÁSÁVAL KAPCSOLATOS IRATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936-1984 | |
| HU BFL XIV.84.4 | ZENESZERZŐI TEVÉKENYSÉGE (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950 (kb.)-1980 (kb.) | |
| HU BFL XIV.84.5 | SAJTÓTERMÉKEK, LAPKIVÁGATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1942-1991 | |
| HU BFL XIV.84.6.2 | FÉNYKÉPEK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-2000 (kb.) | |
| HU BFL XIV.85 | Iklódy-Szabó András visszaemlékezései (Fond) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. Megjegyzés: 19.sz.-20.sz. 19.sz.-20.sz. | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: 1. Iklódy-Szabó Andor visszaemlékezései unokája, Iklódy-Szabó András betűhív átírásában. A memoár 1949-ben keletkezett és 1880-tól 1939-ig tárgyalja a szakmai előmenetelre és magánéleti mozzanatokra vonatkozó életeseményeket. 2. Dr. Iklódy-Szabó Ervin Bécsben 1973-74-ben vetette papírra visszaemlékezéseit. 3. Adolf Wurdának a család történetére vonatkozó, 1923-ban Bécsben készült német nyelvű feljegyzései. 4. Iklódy-Szabó András által készített a Vigadó téri szovjet repülős emlékmű 1956-os ledöntéséről készített fényképek. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: 1. Iklódy-Szabó Andor pénzügyminisztériumi főtisztviselő, majd bankár. 2. Dr. Iklódy-Szabó Ervin 1914-ben született, az előbbi fia, a Nemzeti Bank főtisztiveselője volt. 1950-ben letartóztatták és életfogytiglanra ítélták (Csolnoki börtönévek), ahonnan 56-ban szabadult. 3. Adolf Wurdának, I-Sz. András (az iratanyag átadója) anyai dédapja. | |
| HU BFL XIV.86 | Kőbányai Termes Károly iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XIV.87 | Bojti Ferenc bölcsészhallgató iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1970-2015 [1989] Megjegyzés: 1970, 1986, 2011-2015 | |
| Terjedelem: 0,09 ifm | |
| Tartalom: Bojti Ferenc (sz. 1948) történelem-francia szakos középiskolai tanárnak 1970-ben és 1973-ban Franciaországban tett utazásai során készített utinaplója, feljegyzései, ezzel kapcsolatos levelezés; valamint édespajának Bojti Pálnak, a Magyar Rádió zenei osztálya vezetőjének az 1970-es években készített feljegyzései 1945 előtti munkásmozgalmi tevékenységéről; további szórványos rokoni feljegyzések lelhetők fel az iratok között. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A franciaországi utazásokkal kapcsolatos iratok betekintést engednek a korabeli alternatív baloldali gondolkodásmód és mentalitás meghatározottságaiba. Bojti Ferenc Párizsban és más franciaországi városokban részt vett különféle trockista, anarchista, maoista megmozdulásokban. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.88 | Holénia Gyula dr. ügyvédi és személyes magániratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1950 Megjegyzés: kb. 1930-1940 | |
| Terjedelem: 3,36 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag java részét az ügyvédi működésre vonatkozó dokumentumok alkotják (terjedelmes és szinte csokítatlanul fennmaradt kliensdossziék). Emellett található még a fondban a Holénia család tagjaival folytatott magánvelelezési anyag is. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Felvidéki eredetű belvárosi ügyvéd (IV., Irányi u. 15.) kliensköréhez elsősorban a fővárosi elit tagjai tartoztak; pl. Őrgróf Pallavicini Sándor, br. Szalay-Berzeviczy László, Görgey István és Dessewffy Gézáné nevével találkozunk. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.88.a | Holénia Gyula dr. ügyvéd személyes iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1926-1950 | |
| Terjedelem: 0,96 ifm | |
| HU BFL XIV.88.a.1 | Saját peres ügyek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.88.a.2 | Személyes jellegű iratok, feljegyzések (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.88.a.3 | Magánlevelezés, küldött (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.88.a.4 | Magánlevelezés, érkezettek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1950 (kb.) | |
| HU BFL XIV.88.b | Holénia Gyula dr. ügyvédi iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: 1920-1949 | |
| Terjedelem: 2,4 ifm | |
| HU BFL XIV.88.b.1 | ÜGYVÉDI IRODA ÜGYFÉLAKTÁK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936-1949 | |
| HU BFL XIV.88.b.2 | VEGYES ÜGYEK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1949 | |
| HU BFL XIV.88.b.3 | PERES ÜGYEK, FELJEGYZÉSEK IDŐRENDBEN (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1933-1947 | |
| HU BFL XIV.88.b.4 | DR. SZEPESHÁZY BERTALANNÉ, VI., LOVAG U. 19. SZ. BÉRHÁZ ÜGYEINEK IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1932-1949 | |
| HU BFL XIV.89 | Gerlóczy Károly fővárosi alpolgármester félhivatalos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1838-1952 | |
| Terjedelem: 0,42 ifm | |
| Tartalom: Az iratok legnagyobbrészt különféle állami, önkormányzati és civil szervezeteknek, valamint magánszemélyeknek, köztük számos ismert közéleti szereplőnek a neves várospolitikus hivatali és közéleti tevékenységét méltató leveleit tartalmazza. Az iratanyag nagy mértékben kapcsolódik a levéltár állományában lévő hivatali regisztratúrához. Az iratanyag tematikai megoszlása (ügyiratok száma szerint): Személyes jellegű ügyek iratai: 43, Igazgatási ügyek: 37, Rendészeti ügyek: 3, Középítési, városrendezési ügyek: 25, Gazdasági ügyek: 9, Közegészségügy: 35, Közoktatásügy: 22, Közművelődésügy: 125, Egyházi ügyek: 14, Közjótékonysági ügyek: 37, Társadalmi aktivitás: 33 db. Szervtörténet: 1851: pesti piaristáknál végzi középiskolai tanulmányait; a pesti egyetemen jogot és államtudományokat hallgat; 1854: bírói és közigazgatási, 1861: ügyvédi vizsga; 1862: váltóügyvédi vizsga; 1854: Helytartóságnál fogalmazó gyakornok; 1856-tól a Borsod megyei szolgabíróságon hivatalnok; 1861: Pest városnál tollnok; 1866: főjegyző; 1867: tanácsnok; 1869: iskolatanács tagja; 1870: FKT választott tagja; a városegyesítési munkálatok, a törvény és a szervezési szabályrendelet előkészítésében meghatározó szerepet játszik; 1873: Budapest I. alpolgármestere (újraválasztva: 1879, 1885, 1891); 1897: nyugdíjazása. Fővárosi szolgálának hosszú időszaka (1861-1897) az átalakulás nagy korszakával esik egybe. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Letét Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.89.1 | SZEMÉLYES JELLEGŰ ÜGYEK IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1838-1952 | |
| HU BFL XIV.89.1.1 | Származás (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1838-1900 | |
| HU BFL XIV.89.1.2 | Képzés (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1851-1862 | |
| HU BFL XIV.89.1.3 | Alkalmaztatás (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1855-1893 | |
| HU BFL XIV.89.1.4 | Javadalmazás (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1863-1898 | |
| HU BFL XIV.89.1.5 | Kitüntetések, üdvözlések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1854-1900 | |
| HU BFL XIV.89.1.6 | Egyéb, személyes jellegű ügyek iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1879-1900 (kb.) | |
| HU BFL XIV.89.2 | HIVATALOS TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS LEVELEZÉS (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1856-1898 | |
| HU BFL XIV.89.2.1 | IGAZGATÁSI ÜGYEK (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1856-1898 | |
| HU BFL XIV.89.2.3 | RENDÉSZETI ÜGYEK (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1875-1880 | |
| HU BFL XIV.89.2.4 | KÖZÉPÍTÉSI, VÁROSRENDEZÉSI ÜGYEK (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1870-1893 | |
| HU BFL XIV.89.2.5 | GAZDASÁGI ÜGYEK (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1869-1900 | |
| HU BFL XIV.89.2.6 | KÖZEGÉSZSÉGÜGY (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1871-1899 | |
| HU BFL XIV.89.2.7 | KÖZOKTATÁSÜGY (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1867-1900 | |
| HU BFL XIV.89.2.8 | KÖZMŰVELŐDÉSÜGY (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1870-1898 | |
| HU BFL XIV.89.2.9 | EGYHÁZI ÜGYEK (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1861-1900 | |
| HU BFL XIV.89.2.10 | KÖZJÓTÉKONYSÁGI ÜGYEK (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1871-1898 | |
| HU BFL XIV.89.2.11 | TÁRSADALMI AKTIVITÁS (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1879-1893 | |
| HU BFL XIV.90 | Deményi László hadifogolylevelei (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: A különböző szovjet hadifogolytáborokból származó, 1945-1948 közötti levelezőlap-anyag betekitést ad a hadifogoly-sors mindennapjaiba, valamint a rokonsági-ismeretségi kapcsolatok és személyi kötődések meghatározottságaiba. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.91 | Malán Mihály antropológus professzor iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: XX.- | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| Tartalom: Szakmai és személyes magániratai. A fond szakmai részét főként a szakirodalmi munkásságára, valamint feledésbe merült, ám felfedezésre váró adatgyűjtésekre vonatkozó dokumentáció alkotja (pl. az 1950-es években végzett ikervizsgálatok adatfelvétei). Személyes magánlevelezési anyagát illetően kolozsvári és debreceni tartózkodása idejéből származó, valamint egyes családtagjainak a kitelepítés éveiből fennmaradt levelei bírnak forrásértékkel. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Orvos, antropológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1957). 1932-ben megszervezte a Testnevelési Főisk.-n a sport-embertani laboratóriumot, amelyet 1940-ig vezetett. Közben 1937-ben egy.-i magántanárrá habilitálták, s 1937-38-ban E. Fischer mellett Berlin-Dahlemben volt ösztöndíjas. 1940-46-ban a kolozsvári tudományegy. embertani tanszékének ny. r. egy.-i tanára. 1946-48-ban a MNM embertani csoportját vezette. 1949-58-ban a Természettudományi Múz. Embertani Tárának tudományos munkatársa volt. 1950-től a debreceni tudományegy.-en megbízott előadóként, 1963-tól 1967-ig, nyugdíjazásáig kinevezett egy.-i tanárként antropológiát oktatott. Kutatási területe az antropológia és a humánbiológia szinte minden ágára kiterjedt. Kezdeményezte az Anthropológiai Közlemények c. folyóirat megindítását, melynek 15 évig szerk.-je, ill. szerk. bizottsági tagja volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.92 | Újlaki (Holtzspach) Nándor magántisztviselő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1873-1977 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: A fond erősen töredékes, mindössze néhány iratból áll. Leszármazási és illetőségi iratokat, néhány iskolai bizonyítványt és alkalmaztatással kapcsolatos iratot, 1945-ös igazolásokat, illetve Holtzspachék Szentendrei úti telkének vázrajzait tartalmazza. Különösebb történeti értéket képviselő irat nincs közöttük, a fondból a fondképzőről nem sok minden derül ki; egy nagymúltú óbudai, újlaki család egy ágának néhány emléke. Szervtörténet: Családtörténet, életrajz A fondból és más forrásokból is csak igen kevés derül ki Újlaki (Holtzspach) Nándorról, illetve feleségéről, Imre Máriáról. Újlaki Nándor öbb generáción át óbudai, újlaki szőlőműves és vendéglős család leszármazottja, 1903-ban született. Szülei Holtzsspach András (Endre) vendéglős, akinek a Kolosy tér 6. alatt volt üzlete és Kimmerling Rozália, óbudai szőlőművesek gyermeke. A Shell Kőolaj Részvénytársaság tisztviselője volt 1945 előtt. Nevét valamikor 1945 után magyarosította Újlakira. Felesége 1977-ben Imre Mária Magdolna volt, aki talán Imre József lakatos leánya, és az Egyesült Izzónál dolgozott. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.93 | Martonosi Baráth Lajos műépítész iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1940 Megjegyzés: kb. 1920-1940 | |
| Terjedelem: 3 ifm | |
| Tartalom: Építési tervek, épületberuházási iratok, az építtetőkkel és a kivitelező vállalkozókkal folytatott levelezési és elszámolási iratok. Az anyag lehetőséget biztosít a két világháború közötti időszak társasházépítési konjuktúrájának tanulmányozásához. A dokumentáció főként a budai magánépítkezések tekintetében gazdag. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Műépítész. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.94 | Petrovszky Mátyás egykori katonatiszt iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945 | |
| Terjedelem: 1 mikrofilm | |
| Tartalom: A különböző frontközeli magyarországi területeken és a horni (Németország) hadifogolytáborban 1944.09.25.-1945.08.26. között töltött időszakban keletkezett feljegyzéseket tartalmaz a napló. A németországi tartózkodásról részletes, az idegen közeg, illetve az amerikai fogvatartók és a magyarok közötti érintkezésre, a fogvatartottak egymáshoz való viszonyulására, az életfeltételek megteremtésére, valamint a hazai családi kapcsolatok fenntartására vonatkozó adatok találhatók az anyagban. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.95 | Varga Mátyás díszlettervező iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1943 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| Tartalom: A fennmaradt iratok zömét, némi szakmai anyag mellett a pesti rokonok hozzá intézett magánlevelei alkotják. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A Nemzeti Színház tagja volt, s a háború alatt Kolozsvárott tevékenykedett. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.96 | Sugár Andor és Sugár Andorné iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1960-1985 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| Tartalom: A kis terjedelmű iratanyag igen töredékes. Sugár Andortól és Sugár Andornétól néhány hivatalos levél (IKV, munkahelyeik szakszervezeti bizottsága, egészségügyi iratok, a kispesti református lelkésztől érkezett körlevelek) és szintén töredékes magánlevelezés maradt fenn, leginkább az 1980-as évekből. A levelek családtagoktól származnak, Sugár Béla Sugár Andor, Margaret Nagy Dobos Julianna testvére volt. Ez utóbbi levélíró Kanadából írott levelei az emigráns család életviszonyainak, problémáinak, a kanadai és magyarországi családtagokkal való kapcsolattartásnak, egyúttal a sajátos, angol szavakkal kevert emigráns nyelvhasználatnak a dokumentumai. A házaspár fia, Sugár Károly sakkmester, az ő szintén nagyon töredékes iratai a sakkozáshoz kapcsolódnak, leginkább sakkversenyekről szóló értesítések, meghívók. Az iratok mellett néhány fekete-fehér fotó is fennmaradt, az ezeken szereplő személyek nem azonosíthatók. Szervtörténet: Az iratok keletkeztetőiről, illetve családjukról igen kevés derül ki az iratokbóli. Dobos Julianna az EGISZ-nél, Sugár Andor a XIX. Kerületi Tanácsnál dolgozott. A család Kispesten élt. Leszármazás: Sugár R. Károly (1880–1962) közp. állampénztári igazgató + Kiss Gizella (1877 k.–Budapest, 1960) Sugár Zoltán + Schwégel Margit Sugár Károly dr. Sugár Béla + Papp Margit Sugár Andor + Dobos Julianna | |
| Hozzáférés és használat: Vásárlás Részben korlátozás alatt. A Sugár Károlyra vonatkozó iratok nem kutathatóak. | |
| HU BFL XIV.97 | Kammermayer (Káldor) Antal iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1827-1977 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: A fondban megtalálható iratok Káldor Antal tanulmányainak, ügyvédi pályafutásának, katonai szolgálatának (benne a szabadságharc alatti tevékenységének) és badacsonyi szőlőbirtokának töredékes dokumentumai. A fondban megtalálható még Kammermayer K. Bertalan, illetve Szabó Alajos néhány irata. A családtagok iratait gyászjelentés-gyűjtemény egészíti ki. Szervtörténet: Kammermayer Antal Süttőn, Komárom megyében született 1812-ben. Apja Kammermayer József, a parádi üveggyár igazgatója, anyja Emmerling Anna, egyik testvére Kamermayer Károly, Budapest első polgármestere volt. Ügyvéd, ház- és uszoda-tulajdonos Pesten. Felesége Henszler Anna (1839) (meghalt Budapest, 1874), nyolc gyermekük született. 1848 őszén önkéntes nemzetőrként részt vesz a Jellačić elleni harcokban. Századosi rangban szolgált, a fel-dunai sereg fegyver- és ruházati raktárának parancsnoka volt Pozsonyban. A császáriak decemberi támadásakor intézményével áttelepült Debrecenbe. 1849. február 8-án őrnagy, a debreceni fegyvergyár, valamint ruha- és fegyverelosztó raktár vezetője. Az intézmény július elején Szegedre, majd Aradra költözött. A világosi fegyverletételig szolgált. Hosszabb vizsgálati fogság után 1850 májusában szabadult. A Pest városi Honvédegylet tagja volt. A főváros törvényhatóságának tagjaként halt meg Budapesten, 1885. június 9-én. A fondban megtalálható még Kammermayer K. Bertalan, illetve Szabó Alajos néhány irata. Előbbi Kammermayer Káldor Antal fia volt, aki a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium számvizsgálójaként működött, 1903-ban hunyt el Budapesten. Szabó Alajos az ő apósa, felesége, negyedi Szabó Sarolta édesapja volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.98 | Györök Ferenc dr. rendőrvezérőrnagy iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1968-1988 | |
| Terjedelem: 1 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag legnagyobb része a magasrangú rendőrtiszt hivatali működésével kapcsolatos - "íróasztalhagyaték". | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.99 | Rubletzky Mária nőiszabó és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1906-1963 Megjegyzés: A fényképek időköre az 1860-1870-es évektől kezdődik. | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: A fond a házasság révén egymáshoz kapcsolódó Rubletzky, Behr és Rónai család egyes tagjainak iskoláztatással, képzéssel, alkalmaztatással és katonai szolgálattal kapcsolatos iratait, leszármazási iratokat (anyakönyvi kivonatok), valamint családi levelezést és családi fényképeket tartalmaz. A levelezést a családtagok közötti levélváltások uralják. A levelezésen belül kiemelt jelentőségűek a zsidóüldözéshez kapcsolódó, a kiskunhalasi zsidók gettósítását megelőzően, valamint az ott felállított gettóból a rokonokhoz írt levelek 1944-ből. Ugyancsak kiemelendőek Rubletzky István I. világháborús, valamint fia, Rubletzky János II. világháborús katonai szolgálatához kapcsolódó iratok (1915–1916-os katonanapló) és levelek. Jelentős a fondon belüli családi fényképegyüttes is, amely a felmenőktől kezdve a család több generációját és ágát dokumentálja az 1860–1870-es évektől kezdődően. Az iratokból jól kirajzolódnak a részben vidéki, részben fővárosi gyökerű, az izraelita felekezet és a kisiparosi tevékenység által dominált családon belüli mobilitási pályák, mind földrajzi (Budapest, Kiskunhalas, Bécs, Párizs), mind társadalmi tekintetben (budapesti kisiparosság, illetve magánhivatalnoki lét, francia idegenlégió, bécsi operettprimadonna-feleség). Szervtörténet: Leszármazás: (A) Behr Manó, szabómester (sz. Paks, 1848. k. – Bp., 1887.08.07.) + Deutsch Johanna (sz. Paks, 1852. k. – Bp., 1890.02.25.) *Behr Szerén + Raufman … **Radnai (Raufman) László **Raufman Tibor *Behr Miksa + 1. … **Behr József (Párizsban élt, idegenlégiós volt) + 2. Fritzi Gella, bécsi operettprimadonna *Behr Sára (Újpest, 1887.04.29. - Bp., 1958.03.25.), aranycsiszoló + Rubletzky István (sz. Bp., 1886.11.01.), szabómester **Rubletzky Mária (sz. Bp., 1913.07.30.) + Rónai Sándor Ervin (sz. Arad, 1897.03.07.), magánhivatalnok ***Rónai Katalin (sz. Bp., 1948.09.18.) **Rubletzky János (B) Rosenberg Dávid, aradi kereskedő *Rónai Sándor Jakab, nyomdászsegéd, kőnyomda-tulajdonos (sz. Arad, 1871.03.03.) + Pománsz Mária (sz. Arad, 1875.05.28.) (vasúti kalauz lánya) **Rónai Sándor Ervin (sz. Arad, 1897.03.07.) + 1. Petri Anna ***Rónai Gabriella (sz. Cinkota, 1921.02.01.) + 2. Császár Flóra + 3. Rubletzky Mária (sz. Bp., 1913.07.30.) ***Rónai Katalin (sz. Bp., 1948.09.18.) (C) Rubletzky István, szabómester (sz. Tolcsva) + Liszka Karolina Auguszta *Rubletzky István (sz. Bp., 1886.11.01.), szabómester A Rubletzky család tagjai az édesapa, Rubletzky István, felesége, leánykori nevén Behr Sára, valamint gyermekeik, Rubletzky Mária és János. Rubletzky István és Behr Sára 1912. november 3-án házasodott össze Budapesten. Az 1886. november 1-jén Budapesten született Rubletzky István foglalkozása szabómester, vallása görög katolikus, lakhelye Budapest, Párisi utca 1. (akkori IV. kerület). Édesapja Rubletzky István, édesanyja, aki a házasságkötés idején már nem élt, Liszka Karolina Auguszta. Rubletzky István az I. világháború idején a 32. gyalogezredben szolgált. Rubletzky Istvánné, szül. Behr Sára 1887. április 29-én született Újpesten, foglalkozása aranycsiszoló. Szülei, akik házasságkötésekor már nem éltek, Behr Manó és Deutsch Janka. Behr Sára 1958. március 15-én halt meg Budapesten. Legutolsó lakhelye Budapest, Sztálin út 21. Rubletzky István és Behr Sára két gyermeke Rubletzky Mária és Rubletzky János. Rubletzky János a II. világháború alatt teljesített katonai szolgálatot. Rubletzky Mária 1913-ban Budapesten született, apjához hasonlóan nőiszabó mester és gépírónő volt. Első két vőlegénye, Tóth Miklós és Polacsek Pásztor Pál a II. világháborúban teljesített katonai szolgálat közben vesztette életét. Tóth Miklósról egy fotó, Polacsek Pásztor Pálról fotók és levelezésük szerepel a fondban. Rubletzky Mária férje, Rónai Sándor 1897. március 7-én született Aradon. Szülei Rónai Sándor és Pomansz Mária. Községi felső kereskedelmi iskoláját 1912-ben fejezte be. Első felesége Petri Anna, akitől 1925-ben vált el, közös gyermekük Rónai Gabriella. Második feleségével? Császár Flórával 1927-ben kötött házasságot. Rubletzky Mária és Rónai Sándor közös gyermeke Rónai Katalin, 1948. szeptember 18-án született Budapesten. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi jogszabályok alapján kutatható. | |
| HU BFL XIV.99.1 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-1944 | |
| HU BFL XIV.99.2 | Rubletzky István iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906-1944 | |
| HU BFL XIV.99.3 | Rubletzky Margit iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918 | |
| HU BFL XIV.99.4 | Rubletzky Mária iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1929-1951 | |
| HU BFL XIV.99.5 | Rónai Sándor Ervin iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1907-1927 | |
| HU BFL XIV.99.6 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-1963 | |
| HU BFL XIV.99.7 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| HU BFL XIV.100 | Vitéz Csicsery Rónay István országgyűlési képviselő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1914-1941 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag nagyjából fele, két erősen töredékes gyűjtemény kapcsolódik Csicsery Rónay Istvánhoz. Az egyiket országgyűlési képviselőként kapott levelek alkotják, ezeknek legnagyobb része választói kerületében lakók segítségért, közbenjárásért, ügyek elintézéséért, állásért folyamodó levelei. A levelek 1939 néhány hónapjából maradtak fenn, a számozásuk is azt mutatja, hogy Csicsery Rónayhoz a fondban találhatónál jóval több hasonló kérelem érkezett. A mintegy 50 levél a kaposmérői választókerület alsóbb társadalmi rétegekhez tartozó lakóinak mindennapjaiba, valamint az államigazgatás és az egyéni boldogulás korabeli, kapcsolatokra, tekintélyes személyek közbenjárásra épülő működésébe enged bepillantást. A másik tételbe az Országos Központi Hitelszövetkezettől 1941-ben kapott értesítések tartoznak, és Csicsery Rónay bankszámlájának forgalmát, ki- és befizetéseit mutatják. A fond másik fele valószínűleg nem kapcsolódik Csicsery Rónay Istvánhoz: a rajkai főszolgabírónak (ekkor Wayda Sándor töltötte be ezt a hivatalt) 1925–1926-ban megküldött hivatalos iratok mellett egy érettségi találkozóra hívó levél tartozik ide, amelyet Novotny Ernő írt alá (ő a lévai Kegyestanítórendi kisgimnáziumba járt 1896–1904 között). Egy mindössze egy oldalnyi, 1939-ből származó naplótöredék akár Csicsery Rónaytól is származhat, de írója nem azonosítható egyértelműen. Szervtörténet: Csicsery Rónay István (Budapest, 1885–Arlington, USA, 1978) szülei Rónay István és Deák Ilona voltak. Középiskoláit Budapesten, majd a soproni honvéd főreáliskolában végezte. A Ludovika Akadémia elvégzése, majd három év csapatszolgálat után a honvéd felsőbb tiszti tanfolyamra, a hadiiskola előkészítőjében tanult, majd a bécsi hadiiskolában töltött három évet. A vezérkari kiképzés után 1914 júliusában beosztották a vezérkarba, főhadnagyi rendfokozatban. Az I. világháborúban a keleti, majd az olasz fronton szolgált. A háború után részt vett a tiszti karhatalmi különítmények szervezésében, de hamarosan kilépett a hadseregből és bekapcsolódott az ellenforradalmi előkészületekbe. A nemzeti hadsereg megalakításakor, 1919 augusztusában a dunántúli főparancsnokság, később a székesfehérvári katonai körletparancsnokság vezérkari főnökhelyettese lett. 1920 őszén vezérkari őrnagyként a budapesti katonai körletparancsnokságra került. 1921-ben rendelkezési állományba való helyezését kérte, 1924-ben pedig nyugállományba került. Ezután zalai birtokán gazdálkodott. 1923 augusztusában a kormányzó vitézzé avatta. 1929-ben Somogy vármegye vitézi székkapitánya lett. 1935-ben a kaposmérői választókerület képviselője lett. A Nemzeti Egység Pártja ügyvezető főtitkárának helyettese volt. 1939-ben a Magyar Élet Pártja jelöltjeként a Kaposvár-vidéki kerület képviselőjévé választották. Nevéhez fűződik a zalai Zichy Mihály-emlékmúzeum rendezése, amit 1929-ben fejezett be; így szerzett érdemeiért 1938-ban Zala és Zics községek is díszpolgárukká választották. Felesége: Flesch Mária Alexandra, fia: Csicsery Rónay István (Budapest, 1917–Budapest, 2011) író, könyvtáros, könyvkiadó, politikus. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.101 | Faragó János, VII. ker. polgármester félhivatalos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1980-2000 Megjegyzés: kb. 1980-2000 | |
| Terjedelem: 1,92 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag legértékesebb részét az önkormányzati választási kampányokra vonatkozó feljegyzések és szóróanyag, nevezettnek a polgármesteri, közéleti tevékenységével összefüggő szervezési és protokolláris dokumentációja alkotja, amelyet 1,8 ifm terjedelemben, ezzel kapcsolatos videokazetták egészítenek ki. Az anyagban Faragó Jánosnak az 1980-as, 1990-es években folytatott ügyvédi-gazdasági tevékenységére vonatkozó elszámolási, számviteli iratok, valalamint személyes, főként orvosi kezelésére vonatkozó iratok is találhatók. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Faragó János Budapesten, az Erzsébetvárosban született. Édesapja helybeli vállalkozó volt, aki feleségével együtt 1944-ben az üldözések áldozata lett. Rokonok nevelték, s 1956-ban Felsőfokú Építőipari Technikumot végzett. 1957-1963 között az I. ker. IKV vízivárosi területének műszaki vezetője, 1963-1970 között egy szentendrei mezőgazdasági szövetkezet építési melléküzemág vezetője, 1970-1990-ig a budakalászi Pest Megyei Építési Szerelési Költségvetési Üzem igazgatója volt. A rendszerváltozásig pártonkívüli. 1990-1994 között SZDSZ színekben a VII. kerület polgármestere. 1993-ban költségvetési és az IKV átszervezése körüli nézeteltérések miatt összekülönbözik a helyi pártszervezettel. 1993-ban felfüggesztik állásából; 1994-ben kilép a pártból. 1994-ben és 1998-ban függetlenként sikertelenül indul a polgármesteri posztért. 1994-től egy műszaki-gazdasági tanácsadó bt. ügyvezetője. 2000-ben hunyt el. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt A személyes adatokat tartalamzó iratok a törvényes korlátozások hatálya alatt. | |
| HU BFL XIV.101.1 | FARAGÓ JÁNOS IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1970-2002 | |
| HU BFL XIV.101.2 | FARAGÓ JÁNOSNÉ IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950-2007 | |
| HU BFL XIV.101.3 | Anyósa, BERGER MIHÁLYNÉ vegyes IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1994-2001 | |
| HU BFL XIV.101.4 | KÖZÉLETI JELLEGŰ FILMEK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1990-1996 | |
| HU BFL XIV.101.5 | MAGÁNJELLEGŰ FILMEK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1990-1996 | |
| HU BFL XIV.102 | Dr. Pál József közgazdász iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1956-1956 Megjegyzés: 1956- 1956- (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: Az 1956-os forradalom napjairól vezetett vázlatos, naplószerű feljegyzések, összejövetelekre kapott meghívók, nyomtatott és kéziratos röplapok, plakátok, sajtógyűjtemény, az október 25-ei vérengzéssel kapcsolatos két feljegyzés, az FM Forradalmi Bizottságának követelései, a dokumentumokról készített bekötött fénymásolatgyűjtemény; hivatalos iratok fogalmazványai, röplapok, korabeli újságok. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Dr. Pál József 1940-1948 között a Bolyai-Györffy Népi Kollégium alapító tagja volt. Az 1947-es országgyűlésben a Nemzeti Parasztpárt képviselője volt. Barátai közül sokan 1956-ban a Petőfi Kör tagjai voltak. A Földművelési Minisztérium főtisztviselője volt, s a forradalom időszakában naplót vezetett az eseményekről. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.103 | Kiss Miklós svájci lakos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: Egy svájci emigrációban élő férfinek, döntően az itthoni családtagjaitól származó személyes levelezése. Az itthoni életkeretek és anyagi viszonyok leírása; szórványos svájci hatósági okmányok; a kinti társadalmi beágyazódást tükröző dokumentáció. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.104 | Égly Antal író és Égly Sándor iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1972 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: A fond apa és fia életpályája főbb mozzanatainak nyomon követése folytán érdekes. Égly Sándor fővárosi felsőkereskedelmi iskolai tanártól anyakönyvi kivonatok, alkalmaztatási iratok, igazolások maradtak fönn. Külön jelentőséggel bírnak a Tanácsköztársaság időszakában tanúsított magatartására vonatkozóan 1919-ből és 1927-ből származó iratok. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az 1907-ben született Égly Antal 1946-ig igazságügy minisztériumi tisztviselő volt, majd az Írószövetség és az Újságírószövetség tagja. Apja, Égly Sándor (sz. 1874) fővárosi felsőkereskedelmi iskolai tanár volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.105 | Menczel Elek meós iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1960 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: A töredékes iratok legnagyobbrészt iskolai bizonyítványok, anyakönyvi kivonatok, az alkalmaztatással összefüggő igazolások. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett a MÁVAG alkalmazottja volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.106 | Hindy János külügyminisztériumi tisztviselő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1929-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: A töredékes iratok a magyar állampolgárság fenntartásával, kinttartózkodása körülményeivel kapcsolatos hivatalos iratok, igazolások. Az iratanyag kb. fele lengyel nyelvű. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett a harmincas években Lengyelországban élt. 1929-től egy ideig a poznani konzulátus vezetője volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.107 | Visinszky József ny. postaigazgató naplói (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1970-1972 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| Tartalom: A napló, amelyet V. J. haláláig vezetett, a mindennapi életre vonatkozó bejegyzések mellett főként a naplóíró betegségére és gyógykezelésére vonatkozó adatokat tartalmaz. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Fia, Wisinszky László engedélyével kutatható. | |
| HU BFL XIV.108 | Dienes Gedeon dr. kultúrdiplomata és táncművészeti szakember iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: XX. SZ.- | |
| Terjedelem: 0,96 ifm | |
| Tartalom: A fond főként nevezett külföldi szakmai, kultúrdiplomáciai és magánéleti kapcsolataira vonatkozó, különböző nyelveken folytatott levelezést tartalmaz. E mellett megtalálható az anyagban Dienes Zoltán matematika professzor szintén szüleihez írt levelezése is. Az irategyüttest Dienes Gedeon tábori levelei, valamint a hozzá írt szerelmeslevelek sorozata egészíti ki. A levelezési anyag jelentős részben idegen nyelvű (angol, francia, német, orosz, svéd). Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az iratanyag létrehozója Dienes Gedeon, Dienes Valéria fia, aki 1945 előtt sokat tartózkodott külföldön, majd 1945 után külügyminisztériumi főtisztviselőként részt vett a békeelőkészítési munkálatokban is, s a párizsi béke aláírásakor is jelen volt. Ezt követően nemzetközi hírű táncművészeti tevékenységet fejtett ki; a rendszer egyfajta "kultúrdiplomatának" tekintette. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Az iratátadó hozzájárulásával kutatható. | |
| HU BFL XIV.108.1 | Dienes Gedeonnak címzett levelek és Dienes Gedeon válaszlevelei (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1934-1992 | |
| HU BFL XIV.108.2 | Dienes Zoltán levelei Dienes Pálhoz (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.108.3 | Olvashatatlanul aláírt és név nélküli levelek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.108.4 | Meghívók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.108.5 | Gyászjelentések (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1979-1988 | |
| Tartalom: Iratok csak: 1979, 1988 | |
| HU BFL XIV.108.6 | Szervezetektől, intézményektől érkezett üdvözletek, meghívók, körlevelek stb. (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1990 | |
| HU BFL XIV.108.7 | Besorolandó, rendezendő (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.109 | Dr. Jándy Klára fővárosi tisztiorvos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1869-2001 | |
| Terjedelem: 0,94 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag a tisztiorvos asszony képzésére, szakmai előmenetelére és tevékenységére, javadalmazására valamint vagyoni és magánéleti viszonyaira vonatkozóan is tartalmaz adatokat. Több irategység is foglalkozik budapesti témákkal, közegészségügyi, városfejlesztési kérdésekkel (szennyvíztisztítás, csatornázás, egészségügyi infrastruktúra): ezekre vonatkozó tanulmányok, szakcikkek találhatók az iratok között, amelyeket külföldi szakirodalmi anyagok fordításai egészítenek ki. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás (239/2008. BFL sz.) | |
| HU BFL XIV.110 | Csányi Béla fővárosi altiszt és Csányi Gyula iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: XX. SZ. ELSŐ FELE- | |
| Terjedelem: 0,15 ifm | |
| Tartalom: Csányi Béla esetében: származási okmányok másolatai, képzésre, alkalmaztatásra és katonai szolgálatra vonatkozó okiratok, okmányok és hivatalos iratok. Felesége, Hermann Erzsébet személyi okmányai. Fiától főként ingatlanügyekkel kapcsolatos iratok maradtak fönn, amelyeket alkalmaztatási iratok, hagyatéki iratok egészítenek ki. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Csányi Béla, fővárosi alkalmazott és fia, Csányi Gyula fővárosi altisztt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.111 | Nécsey István posta főellenőr iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: XX. SZ. ELSŐ FELE- | |
| Terjedelem: 0,07 ifm | |
| Tartalom: Magánlevelezés, személye és hivatalos fölejgyzések. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.112 | Dr. Egyed Béla orvosszázados naplója és iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-1945 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: Az iratok főként az 1944. szeptember 6. és 1945. augusztus 19. között vezetett napló folytán bírnak forrásértékkel. Az orvosszázados az ország keleti végétől a nyugatiig vonuló magyar csapatok különféle hadikórházaiba volt beosztva, s a napló a hadieseményekre, az ellátási viszonyokra, valamint a német szövetségesre vonatkozóan tartalmaz megállapításokat és adatokat. Az egészségügyi ellátást érintő szórványiratok közül a szombathelyi tábori kórház szervezésével és állományával kapcsolatos iratok érdemlegesek. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.113 | Petróczy Magda fővárosi lakos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1963 Megjegyzés: kb. 1930-1963 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes az 1930 és 1944 közötti évekre, azaz Petróczy Magda életének tíz és huszonnégy éves kora közötti időszakára kiterjedő levelezést tartalmaz. A gyűjtemény családtagok, távolabbi rokonok, családi ismerősök, barátnők, udvarló, kollégák és munkaadók által írt leveleket ölel fel. Az együttélő családtagok közötti levelezés Petróczy Magdától, édesanyjától és annak testvérétől, Tipary Ilonától származik. Döntően Petróczy Magda 1940. július-augusztusi, a MABI balatonlellei üdülőjében töltött nyaralásához kapcsolódik. A levelek legnagyobb csoportjait a Csepelen élő barátnője, Szabó Jucika, az albertfalvai OTI-telepen lakó Kovátsék, és az udvarlója, Szőke Imre által írt levelek alkotják. Külön csoportot képeznek a Petróczy Magda munkavállalásával kapcsolatos hivatalos levelek az 1930-as évek második és az 1940-es évek első feléből, valamint a nyelvtanulásával kapcsolatos hivatalos jellegű levelei. Az iratanyagban található több olyan levél, amelyet zsidónak minősített, s vagy munkaszolgálatos, vagy hadiüzemben dolgozó kollégái írtak. Közülük Schossberger Károlytól egy 1939 és 1941 között a munkaszolgálatból írt levélsorozat maradt fenn. A hivatalos jellegű levelek egy sajátos változatát képviseli a Hegedűs és Nagy műbútorasztalosokkal folytatott levélváltás 1942-ből, mint bútorkészítéssel kapcsolatos megrendelés, illetve árajánlat. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett vidéki hátterű, egyedül élő, textilcégeknél alkalmazásban állott fővárosi magánalkalmazott fiatal nő volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.113.1 | Családi levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1944 | |
| HU BFL XIV.113.2 | Barátok, ismerősök által írt levelek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1944 | |
| HU BFL XIV.113.3 | Kollégáknak írt levelek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1944 | |
| HU BFL XIV.113.4 | Azonosíthatatlan feladóktól érkezett levelek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939 | |
| HU BFL XIV.113.5 | Munkavállalással kapcsolatos hivatalos jellegű levelek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936-1944 | |
| HU BFL XIV.113.6 | Nyelvtanulással kapcsolatos hivatalos jellegű levelek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1942-1943 | |
| HU BFL XIV.113.7 | Bútor-megrendeléssel kapcsolatos levelek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1942 | |
| HU BFL XIV.113.8 | Gyászjelentések (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936 (kb.)-1939 (kb.) | |
| HU BFL XIV.113.9 | Üdvözlőkártyák (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1940 (kb.) | |
| HU BFL XIV.113.10 | Egyéb töredékes iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1938-1963 | |
| HU BFL XIV.114 | Székely László visszaemlékezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-1936 | |
| Terjedelem: 1 mikrofilm | |
| Másolatok: Másolatok létezése: Mikrofilm: BFL Mikrofilmtár. Mikrofilmen kutatható. | |
| HU BFL XIV.115 | Theisz Károly Budapest Székesfőváros Vízművei műszaki főtanácsosa személyes és szakmai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1899-1977 | |
| Terjedelem: 0,3 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag legértékesebb részét a II. világháború alatt, főleg a budai ostrom időszakában végzett üzemirányítási és -szervezési tevékenységére vonatkozó iratok képezik. Theisz Károlynak és munkatársainak volt köszönhető, hogy a fővárosi vízszolgáltatás néhány kritikus napot leszámítva folyamatosan fönnmaradt. A dokumentáció az erre vonatkozó operatív irányításba nyújt betekintést. Ezek mellett a fondban az iratátadó képzésére, szakmai előmenetelére és tevékenységére vonatkozó iratok is találhatók. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.116 | Osskó Károly vezérőrnagy, gyalogsági tábornok és családjának iratai (megszűnt, ld. XIII.68) (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1896-1993 [1827-] Megjegyzés: 1827- (szórvány) 1896-1993 | |
| Tartalom: A fond elsősorban Osskó Károly és felesége személyes iratait (bizonyítványok, igazolások, útlevelek, számlák, hivatalos iratok, jegyzetfüzetek stb.), illetve levelezésüket (amely az 1910-es években, illetve Osskó Károly börtönben töltött évei, 1945-1946 során volt a legintenzívebb) tartalmazza. A 2013-ban levéltárba került iratsorozatok: Az Osskó és Kiss család tagjai között bonyolított levelezés, ennek átírt szövegei, regesztái. Osskó Judit családtörténeti feljegyzései, fényképmásolatok, döntően Kiss Kálmánné, árvászéki elnök özvegye levelezésének másolatai. Osskó Judit személyes okmányok és iratok, iskolai füzetei. Osskó-Kiss család fényképmásolatai. Osskó Alfrédné, sz. Kiss Magdolna ifjúkori, majd 1960-as évekből származó naplója. Kiss család vegyes iratai: eredeti okmányok és fénymásolatok (Osskó Judit összeállítása). Kiss és Osskó családhoz érkezett képes levelezőlapok. Osskó Károly tábornok levelei és feljegyzések. Osskó Judittól 1,365 GB terjedelemben pendrive-on átvett, három főmappába szervezett vegyes családtörténeti dokumentáció (Osskó, Francken, Kratochwill, Kiss család, nagyobb részben beazonosított családi fényképek, átírt családi levelezés és önéletrajzi feljegyzések, memoárok). Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: Az iratanyag középpontjában Osskó Károly és felesége, a horvát származású Jelka Sedmak (szül. Kolmanič) áll. Osskó Károly 1887-ben született Szombathelyen. 1905-ben kezdte meg katonai szolgálatát, katonai karrierje a vezérőrnagyi rangig ívelt. Végigharcolta az I. világháború különböző hadszíntereit, majd a háború után az ország különböző városaiban (Sopron, Kőszeg, Kiskunhalas, Berettyóújfalu) szolgált. 1941-ben kérte nyugdíjazását. A Budapesti Népbíróság 1946-ban tíz év börtönre és polgári jogai tíz évi felfüggesztésére, valamint nyugdíjmegvonásra, a Népbíróságok Országos Tanácsa két évi börtönre és rendfokozatától való megfosztásra ítélte. (Irodalom: Szakály Sándor: A magyar katonai felsővezetés 1938-1945: lexikon és adattár. [Budapest], 2003.) Jelka Sedmak a horvátországi Glinán született 1883-ban. 1915-ben kötött házasságot Osskó Károllyal. 1947-ben Budapesten hunyt el. Az Osskó-család családfája megtalálható a fonddossziéban. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIV.117 | Steuermann Antal magántisztviselő iratai. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1990 Megjegyzés: kb. 1940-es évek-1990-es évek kb. 1940-es évek-1990-es évek | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Részint izraeli barátokkal (egykori munkaszolgálatos) folytatott magánlevelezés; képes levelezőlapok; üdvözlőlapok; fényképek; személyes okmányok, igazolványok. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.118 | Balla Pál posta- és távirda főigazgató iratai. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1896-1930 Megjegyzés: kb. 1896-1930k. | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: Telefonállomások létesítéséért köszönőlevelek; táviratok; külföldi utazásokkal kapcsolatos üzenetváltások; banki folyószámlaegyenleg-értesítések. A töredékes iratanyag a honi, fővárosi telefónia egyik meghatározó személyiségének nemzetközi kapcsolataira, valamint személyes jövedelmi viszonyaira vonatkozóan szolgáltat adatokat. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: 1897-ben a telefonügyek intézésére állították fel a Budapesti M. Kir. Távbeszélő Hálózat Igazgatóságot. Vezetője Balla Pál főmérnök volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.119 | Dr. Szántó Zoltán jogász és gépkocsivezető iratai. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1983 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Képzésre vonatkozó iratok; fellebbezés (1958) gépkocsivezetői engedély bevonása tb.; alkalmaztatásra vonatkozó iratok. A jogosítvány bevonása elleni fellebbezés kordokumentum, amelynek érvelése, az életkörülmények részletező leírása egy, az ötvenes években egzisztenciáját vesztett fővárosi lakos küszködéseibe enged bepillantást. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.120 | Kukucska János rákosszentmihályi lakos iratai. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1949 [1914] Megjegyzés: (1914) 1923-1949 (szórvány) | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Az adóívek egy peremkerületi lakos jövedelmi viszonyaira vonatkozóan nyújtanak tételes, idősoros adatokat. Az iratanyag legfőbb értéke annak folyamatos volta. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.121 | Del Medico Imre dr. iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-2019 | |
| Terjedelem: 5,27 ifm | |
| Tartalom: A fond főként az 1960-as évektől folyamatosan, különféle újságokhoz (Hócipő, Ludas Matyi, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava, 168 Óra) küldött olvasói levelek eredeti fogalmazványait és a megjelent cikkek kivágatait tartalmazza. Emellett főként közérdekű témákkal foglalkozó magánlevelezési anyag is található az irategyüttesben. Szervtörténet: Dr. Del Medico Imre (1923-2019) közérdeklődésre számot tartó olvasói levelek írásával vált ismertté, közéleti személyiséggé. | |
| HU BFL XIV.121.1 | Sajtólevelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1966-1995 | |
| HU BFL XIV.121.2 | Hivatalos levelezés személyekkel (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1987-2007 | |
| HU BFL XIV.121.3 | Hivatalos magánlevelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1968-2000 | |
| HU BFL XIV.121.4 | Magánlevelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1971-2000 | |
| HU BFL XIV.122 | Darida, Clelio római polgármester iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1971-1972 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: A Pillantás Rómára című városházi kiállítás (illetve a Budapest hete Rómában c. rendezvény) alkalmából Budapestre érkezett küldöttség látogatásával kapcsolatos iratok: olasz nyelvű följegyzések fénymásolatai, sajtócikkek, meghívók. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.123 | Pesti László kertész iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1913-2012 | |
| Terjedelem: 0,96 ifm | |
| Tartalom: Pesti László iratai kisebb részben családi és személyi iratokat, nagyobb részben saját gépiratos kéziratait tartalmazzák. A családi iratokat fényképek és visszaemlékezések egészítik ki, amelyek a budapesti, VIII. kerületi Horánszky utca 12. számú ház történetébe is bepillantást engednek. Az írógéppel készített kéziratok személyes érdeklődését, közügyeket (különösen ideértve a parkügyeket) illető véleményét és civil közéleti szerepvállalását tükrözik. Az egyes témák, gépiratok dossziénként különülnek el. A gépiratok használt parírok üres hátoldalára készültek több esetben is, szinte mindig több példányban készültek el, amelyekről olykor több fénymásolat is készült. Megfogalmazásuk újságcikkekéhez hasonló, de publikálásra nem kerültek, Pesti László saját írógépével, később fénymásolatokban sokszorosította őket, és ajándékként osztogatta az érdeklődőknek vagy civil szervezeteknek. A saját magának félretett példányt jelölte. A parkismertetők és közkertek leírásai saját tudásából és összeollózott információkból, adatokból állította össze és fogalmazta meg társszerzőivel, Tarjányi Ferenccel, Hajnal Sándorral és Tóth Imrével. Ilyen iratok az 1980-as évektől 2012-ig készültek. Szívesen írt írógéppel, kéziratai között versek (7. sorozat), fejlesztési javaslatok (13. sorozat), közkertek növényjegyzékei (14. sorozat), fővárosi parkok ismertetői (16. sorozat) találhatók. (Pesti László és Tarjányi Ferenc leírásai Budapest nevezetes közkertjeiről, helyszínrajzokkal, Fery Antal, Kőnig Róbert és Kerékgyártó László metszeteivel a Magyar Elektronikus Könyvtárba is bekerültek. https://mek.oszk.hu/17900/17973/ ) Külön egységet képeznek a Népligettel kapcsolatos dokumentumok (15. sorozat), amelyek Pesti László tevékenységének fókuszpontjára irányulnak. Különösen sokat tett a Népliget fejlesztése, népszerűsítése érdekében, kertészként munkaidőn kívül is Népligettel foglalkozott. 1978-ban itt létesült Magyarország első és egyetlen Linné-emléktáblája, amely a tudós halálának kétszázadik évfordulójára készült el Pesti László kezdeményezésére. A parkismertetőket és növényjegyzékeket szervesen egészítik ki a pauszra vagy szalmiákos másolatra készült, tekercselt, nagyméretű növénytérképek. A növényjegyzékek számozott tartalmát térképes ábrázolásokon is feltüntette, a tekercsben tárolt, nagy méretű növénytérképek a hagyaték külön egységét képezik (17–25. sorozat). Pesti László aktív tagja volt a Budapesti Városvédő Egyesületnek, különösen annak kőbányai csoportjának. Az egyesületi tevékenységgel kapcsolatban keletkezett gépiratai a X. kerületet és a Népligetet tárgyalják. Külön egységet képez a hagyatékban a kisgrafikai gyűjtemény. Pesti László tagja volt a Kisgrafika Barátok Körének, gyűjteményéből kiállítást is rendeztek. Noha vagyoni helyzete nem engedhette volna meg, szívesen adott megbízásokat grafikusoknak különféle sokszorosított grafikákra, ex librisekre, fa- és linóleummetszetekre, amelyek tematikáját a fővárosi parkok, a természetvédelem és a civil egyesületi tevékenység adták. Magánkiadásában képes levelezőlapok is megjelentek. Szervtörténet: Pesti László (1938–2013) kertész 1955–1957-ben dísznövénykertész tanfolyamot végzett, 1964-ben általános kertésztechnikusi képesítést nyert. A Múzeumkertben kezdett dolgozni, a Fővárosi Kertészeti Vállalatnál állt alkalmazásában. Tevékenysége főként a Népligethez kötődött. Több civil szervezet tagja volt. Jövedelméből közcélokat támogatott, grafikusoknak adott megrendeléseket, ő állta a népligeti ún. sétáló naprendszer létesítésének költségét. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok és a levéltár kutatási szabályzata alapján kutatható. Az iratok egy részének kutatásához támogatói állásfoglalás szükséges. | |
| HU BFL XIV.124 | Holló Szilvia Andrea helytörténeti gyűjteményi szakfelügyelő, szaktanácsadó iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1994-2006 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| Tartalom: A fond a Budapesti Történeti Múzeum alkalmazásában végzett helytörténeti referensi, szakfelügyelői munkával kapcsolatosan keletkezett iratokat tartalmaz: munkatervek és -beszámolók, jelentések és kimutatások, helytörténeti gyűjteményekkel és felettes szervekkel folytatott levelezés, szakmai ajánlások, kerületi helytörténeti gyűjtemények működésére, kiállítások szervezésére és tervezésére, továbbá pályázatokra vonatkozó adatok, kerületenkénti bontásban. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.125 | Gömöri Balázsné sz. Varga Mária fővárosi lakos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-2000 [1917] | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: Főként férjével és rokonaival, ismerőseivel folytatott magánlevelezést, szerelmes leveleket, személyi okmányokat, alkalmaztatásra vonatkozó iratokat, valamint családi fényképeket tartalmaz. Az iratanyag nagyrészt Gömöri Balázsné személyes iratait, okmányait, kisebb részt közeli hozzátartozóinak csekély számú iratát tartalmazza. Az iratokat fényképek és magánlevelezés egészít ki. Szervtörténet: Gömöri Balázsné Varga Mária 1927. augusztus 15-én született Ladánybenén Varga István (1900–1996) és Rimóczi Mária (1903–1974) gyermekeként. Az elemi népiskolát itt végezte, utána női szabó tanonc lett, majd árudavezetői tanfolyamot végzett, később könyvelői képesítést is szerzett. Pestszentlőrincre költözött. 1947-től a Férfiruhagyárban varrónőként dolgozott, majd 1950-ben politikai munkatárs lett a Textil- és Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetében. Innen egy év után elküldték, mivel templomba járt, és nem volt hajlandó szovjet filmeket nézni és szovjet szépirodalmat olvasni. 1952-től 1983-ig, nyugdíjazásáig a XVIII. kerületi, majd a Kispesti Közért munkatársa volt. Több pozíciót is beöltött, volt raktáros, árudavezető. 1951. szeptember 1-jén házasságot kötött Gömöri Balázzsal (Lajosmizse, 1927–1958). Egy gyermekük született, Gömöri Zoltán (1952–1995). | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: 2014-től a hatályos rendelkezések alapján kutatható. | |
| HU BFL XIV.125.1 | Gömöri Balázs iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1951-1958 | |
| HU BFL XIV.125.2 | Varga István iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940-1997 | |
| HU BFL XIV.125.3 | Varga Istvánné Rimóczi Mária iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960-1975 | |
| HU BFL XIV.125.4 | Rimóczi Etelka iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939 | |
| HU BFL XIV.125.5 | Gömöri Balázsné Varga Mária iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944-2009 | |
| HU BFL XIV.125.6 | Közös családi iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1961-1982 | |
| HU BFL XIV.125.7 | Gömöri Zoltán iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1960 (kb.)-1988 | |
| HU BFL XIV.125.8 | Gecse Ferencné Varga Ilona iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1954 | |
| HU BFL XIV.125.9 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1917-2001 | |
| HU BFL XIV.125.10 | Fotók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIV.126 | Dr. Huszka Ernőné gimnáziumi fizikatanár visszaemlékezései (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1977-1991 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm; 2 kazetta | |
| Tartalom: A memoár köztörténetbe ágyazott családtörténeti vonatkozásokat, a tanári pályafutásra, az iskolai viszonyokra vonatkozó, személyes hangvételű megjegyzéseket, valamint mentalitástörténeti szempontból fontos reflexiókat tartalmaz. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett a Radnóti Miklós Gimnázium matematika-fizika szakos tanára volt, 1953-ban Kossuth-díjat kapott. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható Másolatok: Másolatok létezése: Fénymásolat: Az eredeti kézirat gépelt változatban is rendelkezésre áll, amelyet hangkazetta egészít ki. | |
| HU BFL XIV.127 | Viszoczki János és Viszoczki Jánosné sz. Fejér Viktória személyes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1989 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Sok szakmai és közéleti, politikai tevékenységgel kapcsolatos oklevél, kitüntetés, emléklapok, tagkönyvek, képzésre vonatkozó személyes okmány található az anyagban, amelyet helyi vitás lakásügyekkel kapcsolatos beadványok egészítenek ki. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A fondot egy peremkerületen, Rákosligeten élt házaspár irattöredékei alkotják. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.128 | Bencze Miklós operaénekes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1998 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| Tartalom: A fond legnagyobb részét a Bencze Miklósról szóló sajtócikkek, levelezések, illetve felesége amerikai életükről írott visszaemlékezése alkotja, amelyet a „Magyar Hírek” című lap Írja meg! pályázatára vetett papírra az 1979/1980-as években. A több mint 40 oldalas önéletírás megörökíti Budapest 1944–1945-ös történetének egyes mozzanatait. Bencze Ilona a korszak társadalmi viszonyaiba is bepillantást nyújt, ugyanis a zsidóüldözések idején egy barátja családját rejtegette, s hamis útleveleket intézve a részükre megmentette őket. Bencze Miklós életéről megismerkedésüktől, 1946-tól kezdve tudósít, ekkortól részletes betekintést kapunk a művészélet viszontagságaiba, amit a fondban őrzött újságcikkek is alátámasztanak. Értékes epizód az amerikai életútról a beilleszkedést, boldogulást taglaló rész is, amelyben összeveti a magyar és az amerikai viszonyokat, illetve a magyar emigránsok segítő szerepét, szolidaritási hálóját. A beilleszkedés a feleségnek, Ilonának volt nehezebb kezdetben a nyelvtudás miatt, azonban később amerikai diplomát szerzett, aktív tagja volt több nőegyletnek, tekeklubot alapított, s 1983-ban közösségi munkáját Jefferson-díjjal ismerték el. A díjról egy külön tétel is megtalálható a fondban. A művész életébe a feleségével folytatott levelezés által kapunk betekintést 1946–1992 között. A szakmai levelezés szintén fontos adatokat tartalmaz az 1956–1967-es időszakból. A gyűjtemény legértékesebb darabja egy 1972-ben Richard M. Nixon részére küldött levél másolata, amelyben Bencze Miklós emlékezteti az 1956-os forradalmat követő találkozásukra, s bízik az újbóli viszontlátásra a Fehér Házban. A sajtócikkek között a fellépések mellett az eredetileg gépészmérnöknek készülő Bencze Miklós hobbija, a repülő-modellezés is megjelenik. A fond része 2 db 8 mm-es filmtekercs is. A fényképek között magyar operafotók, külföldi szereplésekről készült dedikált fotók, közéleti és családi fotók is megtalálhatók. Szervtörténet: Bencze Miklós 1911-ben született Budapesten, római katolikus családban. A zsidó származású művész felmenőiről és rokonairól az irategyüttes nem tartalmaz bővebb információkat. Az elemi iskolát 1917–1920 között végezte, 1921–1929 között az Eötvös József Gimnáziumba járt, itt tett érettségit, eközben négy évig hegedűn tanult játszani. 1932–1937 között a Zeneakadémia növendéke volt, tanulmányait 1933–1934-ben félbeszakította a kötelező katonai szolgálat a Magyar Királyi Honvédségben, 1936-ban főhadnagyi rangot kapott. 1938–1939-ben az egyik fővárosi színház szólistája volt, azonban a zsidótörvények miatt 1939-től csak az OMIKE színpadán (Országos Magyar Közművelődési Egyesület) léphetett fel, amely a kiszorult zsidó művészeknek adott szereplési lehetőséget. A tehetséges basszista karrierjét az 1940-es években kétéves munkaszolgálat árnyékolta be, későbbi felesége – Bencze Ilona (Szabari Ilona) – visszaemlékezése szerint ekkor vesztette el öccsét is. Az igazi áttörést az 1946-os esztendő hozta, ugyanis Lendvay Miklós tanítványaként ebben az évben debütált magánénekesként az Operaházban. 1946–1956 között az Operaház mellett a Magyar Állami Hangversenyzenekar, illetve 1938-tól a Magyar Rádió szólistájaként gazdagította a hazai zenei életet. 1946-ban ismerte meg Szabari Ilonát, akivel még ebben az évben össze is házasodtak. Gyermekük nem született. Az orosz megszállást követően az Amerikai Katonai Missziónál dolgozott egy évig tolmácsként és sofőrként. 1947-ben az Operabarátok Egyesületének jóvoltából olaszországi tanulmányúton vehetett részt. 1956-ban vendégelőadóként osztrák, olasz, jugoszláv rádióműsorokban és a Magyar Televízióban is szerepelt. Az 1956-os forradalom és az Operában a kezdetektől állandósuló versengés Székely Mihály basszistával, továbbá a hazai elismertség hiánya és a külföldi vendégszereplések miatt feleségével a távozás mellett döntött. A forradalom után Jugoszláviában adott több hónapos koncertsorozatot, majd ezt követte egy féléves bécsi turné. Felesége memoárja, illetve az operaénekes sajtónyilatkozata szerint egy bécsi fellépés alkalmával a színfalak mögött találkozott a későbbi amerikai elnökkel, Richard M. Nixonnal, aki az Egyesült Államokba invitálta az ekkor már világhírnév felé tartó művészt. 1957 májusában érkeztek meg New Yorkba, ahol Bencze két évig Rockefeller-ösztöndíjból és alkalmi fellépésekből tartotta fenn magát. 1958–1966 között a Baylor Egyetem Zenei Tanszékének oktatójaként tevékenykedett, majd 1966–1976 között az oxfordi Mississippi Egyetem oktatója volt, ahol 1966-ban megalapította „Az év legjobb növendéke” díjat, amelyet nyugdíjba vonulásakor átneveztek Bencze Miklós ösztöndíjra. Nyugdíjazása után vendégprofesszorként immár Dothanben, a G.C. Wallace State Community College zenei tagozatának oktatójaként tevékenykedett. Az egyetemi státusz mellett világszerte adott koncerteket, továbbá 1971-ben megkapta a „Hegedűs a háztetőn” főszerepét. A kelet-európai rendszerváltások után tervezték a hazaköltözést, azonban Bencze Miklós 1992-ben elhunyt Dothanban. Felesége ezt követően visszatért Magyarországra. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: A vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével korlátozottan kutatható. | |
| HU BFL XIV.128.1 | Iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1956-1994 | |
| HU BFL XIV.128.2 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1946-1998 | |
| HU BFL XIV.128.3 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950-1994 | |
| HU BFL XIV.128.4 | Egyéb iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1951-1998 | |
| HU BFL XIV.129 | Lékay Ottó dramaturg iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. második fele- | |
| Terjedelem: 0,07 ifm | |
| Tartalom: Személyes okmányai, származási, képzési iratok, kitüntetés (Jászai Mari díj II. fokozat), családi fényképalbum. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A Magyar Rádió dramaturgja. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.131 | Kocka Ferencné özv. fővárosi lakos magánlevelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1911-1914 Megjegyzés: 1911- 1914- | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| Tartalom: 1911-ből és 1914-ből való, döntően fiától, Koczka Jenőtől (közös hadseregbeli tiszt) kapott, német nyelvű levelei. Az édesanyjához, valamint a szülőhelyhez való kötődés, valamint a hadbavonult fiatalember életkörülményei ismerhetők meg a levelekből. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Budapest, IX., Rákos u. 11. III. 35. sz. alatti lakos. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.132 | Rökk György építésztechnikus iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1956 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: Magánleveleket és hivatalos iratokat tartalmaz a fond. A hivatalos levelek (néhány bizonyítványon kívül) a pár nyomorúságos lakáshelyzetéről számolnak be, és az ehhez kapcsolódó lakáskiutalási kérelmeik kálváriáját mutatják be. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Rökk György Rökk Károly (1891, Bp. - 1970, Kalocsa), festő, építész fia. 1926.12.20-án született, tanulmányait Kalocsán és Budapesten végezte. 1948-ban végzett a budapesti Ált. Felső építőipari iskolában, majd a ferihegyi repülőtér építési munkáinál dolgozott mint segédmunkás. 1949-1953 között a Honvédelmi Épülettervező Vállalatnál dolgozott mint tervező. 1953 tavaszán a Falusi Lakóház építési Irodához helyezték át, ahol műszaki vezető volt. 1954-1956 január között alkalmi munkákat vállalt. 1956-ban Új-Zélandra vándorolt ki. Családtagok: édesanyja Nazaroff Anna Oroszországban született (1898.02.16), ahol Rökk Károly hadifogoly volt Krasznojarszkban; felesége: Gábris Ottília, tanítónő; gyermekük: Rökk Andrea (1952.09.26), utolsó budapesti lakás: I., Krisztina krt. 69. - Rökk Károly az operett-énekesnő Rökk Marikával állt rokonságban. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható Szabadon kutatható a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok figyelembe vételével. | |
| HU BFL XIV.132.1 | Személyes iratok, fotók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945-1956 | |
| HU BFL XIV.132.2 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1949-1956 | |
| HU BFL XIV.133 | Kökény Balázs pénzügyi számtiszt iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. XX. SZÁZAD KÖZEPE- | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: Fővárosi lakos, joghallgató, majd pénzügyi számtiszt, karpaszományos őrmester részben tábori posta útján kapott levelei az 1930-as, 1940-es évekből, valamint foglalkoztatottságára, javadalmazására vonatkozó iratok és személyes feljegyzések az 1940-es, -50-es évekből. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.134 | Rákossy Gizella magánlevelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1943-1950 Megjegyzés: 1943-1945, 1948, 1950 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| Tartalom: A fond 26, Rákossy (vagy Rákosi) Gizellának címzett - szerelmes - levelet tartalmaz. Nagyobb részüket Vajdu Béla hadapród őrmester írta 1943-1945 között különböző magyarországi állomáshelyeiről. Tárgyuk jórészt személyes jellegű, a levélíróval történtekről röviden számolnak be, a háborúról, a külvilágról alig esik szó. A levelek nagyobb részét a címzett iránti aggodalom, a neki szóló tanácsok, a következő találkozás lehetőségének mérlegelése, illetve szerelmi vallomások teszik ki. A kapcsolat megszakadásáról az tanúskodik, hogy az utolsó két - szintén szerelmes - levél (1948, 1950) egy bizonyos T. Jenőtől érkezett Budapestről. Szervtörténet: A fondban található leveleket Vajdu Béla, aki a háború idején hadapród őrmesterként szolgált és T. Jenő írták. A levélírókról további adatok nem derülnek ki a levelezésből, és a címzett Rákossy Gizella úrleányról is csak annyit tudunk meg, hogy Hegyeshalmon élt, és valamilyen hivatalban dolgozott. | |
| Hozzáférés és használat: Kutathatóság: szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.135 | Garamvölgyi Jolán fővárosi tanítónő magánlevelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1913-1960 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: A háborús évekből való magánlevelezés a hadihelyzet alakulására és a közállapotokra vonatkozó adatokat is tartalmaz: légitámadásokra adott lakossági reagálások, utalások a mindennapi életet befolyásoló tényezőkre, a személyes értintkezés nehézségeire. Szervtörténet: A levelezésből keveset tudunk meg a levélírókról és a címzettről. Garamvölgyi Jolánról további adatok találhatók iskolájának, a II. kerületi tanítóképzőnek anyakönyvében. 1915. augusztus 31-én született Zólyomban. Gyámszülők nevelték (gyámapja a tanítóképző anyakönyve szerint Zawadowszky Alfréd számvevőszéki elnök volt, Jolán náluk lakott a Fő utcában). A Garamvölgyi nevet 1934-ben vette föl (eredeti neve Gazsur). A Csalogány utcai Budapesti Magyar Királyi Állami Tanítóképezdében végzett 1934-1935 körül. Az iskola elvégzése után a Budapestvidéki Tankerületi Főigazgatóságnál dolgozott és különböző rokonoknál élt albérletben. Az iskolatársak által írt levelekben sok szó esik egy bizonyos Pistáról, aki Jolán vőlegénye volt 1935 körül. 1940-1941 körül már dr. Kiss Márton udvarolt neki, aki ekkoriban valószínűleg jogi szakvizsgára készült, valamelyik minisztériumban vagy más hivatalban dolgozott. 1944-ben már mint férj és feleség szerepelnek, és lányukról, Ágnesről is szó esik. Kiss Márton ekkor ügyvédként dolgozott, irodája és lakása az Akadémia u. 3. alatt volt. Jolán az ostrom idején férje szüleinél élt Jánoshalmán. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.136 | Schönwald Márton és Schönwald Mártonné magánlevelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1937 [1925-] Megjegyzés: 1925- (szórvány) 1930-1937 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: A fondban található levelek nagy részét Schönwald Márton írta feleségének. A levelezésből szinte semmit sem tudunk meg a házaspárról. Budapesten éltek az V. kerületben, a feleség (Heisler Anna) családja valószínűleg kispesti. 1930 körül házasodtak össze. A levelekben egy gyermekükről, Péterről esik szó. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
| HU BFL XIV.136.1 | Schönwald Mártonnak címzett levél (feladó: ? Ruschbaum (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1932 | |
| HU BFL XIV.136.2 | Schönwald Mártonné Heisler Annának címzett levelek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1937 | |
| HU BFL XIV.136.3 | Hans H. levele Bella Sélleynek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1925 | |
| HU BFL XIV.137 | Érczhegyi Ferenc iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-19. sz. Megjegyzés: 19-20. sz. | |
| Terjedelem: 1 mikrofilm | |
| Tartalom: Érczhegyi Ferenc bekötött személyes magániratai (19. sz. m. fele); Bekötött iratok; a Budai Lövészegylet fényképalbuma (1874); Érczhegyi Ferencre és leszármazottaira vonatkozó fényképek és dokumentumok (19-20. sz.). Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A városegyesítés körüli időszak egyik jellegzetes közgyűlési alakja volt.1873-ban a főváros I. kerületében választották meg, s 1892-ig volt tagja a törvényhatósági bizottságnak. Udvari könyvkötő volt; a Budai Lövészegylet főlövészmestere. A Budai Kereskedelmi és Iparbank, valamint az Első Magyar Iparbank igazgatótanácsának tagja. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.138 | Kisgyörgy Lajosné és gyermekei levelezése és családi iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. második fele- | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| Tartalom: Az iratok legnagyobb részét nevezett 1956 után disszidált fivéreinek édesanyjukhoz írott levelei alkotják. Ezek betekintést engednek egy fővárosi, peremkerületben élt munkáscsalád tagjainak a nyugati világban tett egzisztencia teremtési erőfeszítéseiről, valamint hazai kötődésükről. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.139 | Pándy Kálmán dr. elmegyógyintézeti igazgató magánlevelezése és családi fényképei (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910-1941 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| Tartalom: A fond rokonoktól, ismerősöktől kapott leveleket és levelezőlapokat tartalmaz; a hivatali szórványiratok igazgatói tevékenységével kapcsolatosak. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Orvos, elme- és ideggyógyász. A bp.-i egy.-en szerzett orvosdoktori oklevelet. Utána külföldi tanulmányutat tett. 1898-tól a gyulai kórház főorvosa. 1905-től főorvos a lipótmezei elmegyógyintézetben. 1909-ben egy.-i magántanár az általános elme- és idegkórtanból. 1911-től a nagyszebeni elmegyógyintézet ig.-ja. 1920 után magánelmegyógyintézet vezetője. Nemzetközileg elterjedt az általa bevezetett liquor-reakció, amelyet az általa hazai és külföldi szaklapokban ismertetett. Tanulmányt írt a reflexek agykéregi mechanizmusáról. Egy időben a nagyszebeni elmegyógyintézet igazgatója. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.140 | Horváth Miklós és Szász Mária iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. második fele- | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Tartalom: Személyes okmányok, képzési, szabadidős tevékenységre vonatkozó iratok, valamint erdélyi eredetű élettársával folytatott peres ügyével kapcsolatos, fokozottan szenzitív tartalmú iratok. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Egy fővárosi munkásember irathagyatéka. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.141 | Erdős Andor munkaszolgálatos és apja, Erdős Ferenc levelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1902-1960 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A fond legnagyobb részét Erdős Andor és családja a háborús években, a munkaszolgálat alatt elsősorban tábori levelezőlapokon folytatott levelezése alkotja. Erdős Andor barátaitól, köztük más egységekben munkaszolgálatot teljesítő fiataloktól is fennmaradt néhány levelezőlap. A levelezés a katonai cenzúra miatt kevés konkrétumot tartalmaz, elsősorban a kölcsönös aggodalom, a honvágy, a kötődés jelenik meg bennük, a levelezés a küldött és várt levelekről, csomagokról, szükséges, beszerzendő, elküldendő tárgyakról és élelmiszerekről, a családtagok egészségi állapotáról, tevékenységéről szól. A munkaszolgálatos hétköznapok alig jelennek meg, de a század mozgását jól lehet követni a levelek segítségével. A fondban a családhoz nem vagy ismeretlen módon kapcsolódó levelek is megtalálhatók, ezek egy része szintén munkaszolgálatosok rokonokkal, munkatársakkal való kapcsolattartásának dokumentumai. Az egyik levelezőlap Pichler Elemér operaénekestől érkezett, aki oroszországi szerződéskötési lehetőségeiről számolt be édesanyjának 1902-ben. A levelezéshez kis mennyiségű irat kapcsolódik, ezek között megtalálhatók Erdős Andor a munkaszolgálat idején keletkezett szórványos feljegyzései, illetve néhány feltehetőleg bajtársai által róla készített rajz. Szervtörténet: Erdős Ferencről és fiáról, Erdős Andorról nem sokat lehet tudni. Erdős Andor 1921-ben született Budapesten. Édesapja, Erdős Ferenc kereskedelmi alkalmazott, magánhivatalnok volt, aki Eichenbaumról magyarosította nevét Erdősre 1911-ben. A család Bácsalmásról származott. Erdős Andor édesanyja, Stern Rózsa 1933-ban elhunyt. Erdős Ferenc 1937-ben újraházasodott, a levelekben is szereplő Gold Évát vette feleségül. Erdős Andor nagybátyjánál, a levelezésben Ernőként említett Erdős Ede órásmesternél (aki 1944. november 20-án a budapesti gettóban hunyt el) tanult, illetve dolgozott. 1942-ben hívták be kisegítő munkaszolgálatra a XIII. kmsz. zászlóaljhoz a Háromszék vármegyei Bereckre. 1944 októberéig levelezett családtagjaival és barátaival. Az általa küldött több száz levél, illetve levelezőlap mellett a neki küldöttek közül is sok fennmaradt, ezeket feltehetőleg szabadságai alkalmával hozta magával Budapestre. A levelezés a katonai cenzúra ellenőrzése mellett folyt, így a témák erősen behatároltak, a kényszerű „időjárásjelentések” és az általános aggodalom megnyilvánulásai mellett nyomokban jelennek csak meg a munkaszolgálatos mindennapok. Az utolsó levelezőlap 1944. október 12-én érkezett tőle, ekkor Tiszaújlakról, kórházból jelentkezett. Hagyatéki iratanyaga szerint Erdős Andor 1945. február 7-én hunyt el. 1945 áprilisában édesapja újsághirdetés útján kereste: Népszava, 1945. április 8. „Erdős Andor musz.-ról (P 809) tiszaújlaki kórházból X. 12-ről van utoljára értesítés, aki tud róla, szíveskedjen értesíteni. Erdős Ferenc, Felsőerdősor 11.” Leszármazás: Eichenbaum Adolf (? 1862–Budapest, 1912) + Zorn Ernesztin (1866, Bácsalmás–Budapest, 1956) Erdős Ferenc (Budapest, 1888–Budapest, 1959) + Stern Rózsa (1888–Budapest, 1933) Erdős Andor (1921–1945) + Gold Éva (Budapest, 1912-) (1937) Erdős Ede (1889–Budapest, 1944) + Pollák Erzsébet (1891–) Erdős Tibor (Budapest, 1915–?) | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.141.1 | Iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1913-1947 | |
| HU BFL XIV.141.2 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1902-1960 | |
| HU BFL XIV.141.2.1 | Erdős Andornak címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1942-1943 | |
| HU BFL XIV.141.2.2 | Erdős Ferencnek címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1933-1954 | |
| HU BFL XIV.141.2.3 | Erdős Tibornak címzett levél (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940 | |
| HU BFL XIV.141.2.4 | Gold Évának címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1933-1951 | |
| HU BFL XIV.141.2.5 | Az Erdős családhoz nem kapcsolódó címzettek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1902-1960 | |
| HU BFL XIV.142 | Major Jenő, településtörténész személyes és szakmai iratai. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. közepe- | |
| Terjedelem: 3 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag legnagyobbrészt kutatási témáihoz kapcsolódó adatgyűjtéseket, feljegyzéseket, tanulmányok kéziratait tartalmazza. Különlegessége az irategyüttesnek a számos vidéki településről készített, a város vagy falu térszerkezeti sajátosságait feltüntető részletes, kéziratos vázlatrajz, s az azokat kiegészítő szöveges feljegyzés. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Major Jenő történelem-földrajz szakot végzett, Eötvös kollégista volt. 1949-től településtervezéssel foglalkozó tudományos munkatárs, 1958-tól Mendöl Tibor településföldrajzi tanszékén adjunktus, 1961-től a BMB városépítési, 1980-tól az építészettörténeti tanszékén 1986-ig, nyugdíjba vonulásáig tudományos főmunkatárs, majd haláláig tudományos tanácsadó. Kutatási területe: a földrajzi környezet és a településtörténet összefüggéseinek vizsgálata volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.143 | Sárosi Attila Pál könyvtáros iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. század- | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag legnagyobb részben egy biológushallgató képzési iratait, egyetemi feljegyzéseit, valamint katolikus hitéleti tevékenységgel kapcsolatos feljegyzéseket, emigráns sajtótermékeket, verseket, kéziratokat tartalmaz. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az iratanyag legnagyobb részben egy biológushallgató képzési iratait, egyetemi feljegyzéseit, valamint katolikus hitéleti tevékenységgel kapcsolatos feljegyzéseket, emigráns sajtótermékeket, verseket, kéziratokat tartalmaz. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt A kutatáshoz a fond keletkeztetőjének hozzájárulása szükséges. | |
| HU BFL XIV.144 | Hegedüs Sándor úttörő csapatvezetői tevékenységével kapcsolatos iratok (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. m. fele- | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| Tartalom: Az iratok egy úttörővezető ilyen jellegű tevékenységével, csapatszervezéssel kapcsolatos szórványiratokat, brossúrákat, feljegyzéseket tartalmaznak. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.145 | Balázs Elemérné, pestszenterzsébeti lakos Kanadába szakadt rokonaival folytatott levelezése. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950-1960 Megjegyzés: kb. 1950-as évek-1960-as évek | |
| Terjedelem: 0,22 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyagot a fond keletkeztetőjének Kanadába szakadt gyermeke által hozzá írt levelek alkotják. A jelek szerint csonkítatlanul fennmaradt levelezés az 56-os disszidens-sors viszontagságai, valamint a szülő-gyermek kapcsolat érzelemtörténeti vonatkozásai szempontjából bír forrásértékkel. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.146 | Ábel Rudolfné, sz. Dick Anna, budafoki lakos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1950 Megjegyzés: kb. 1930-1950 | |
| Terjedelem: 0,17 ifm | |
| Tartalom: A levelezés főként a testvéri kapcsolat tanulmányozása szempontjából mérvadó. Külföldről küldött képeslevelezőlapok, valamint barátnők levei is találhatók az anyagban. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az iratanyag főként leánytestvére, egy bizonyos Denise leveleit tartalmazza. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.147 | Ábel Margit budafoki, majd budai lakos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950-1960 Megjegyzés: kb. 1950-1960 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Tartalom: A fondot Amerikába szakadt barátjának hozzá intézett levelei alkotják, amelyekben az illető mindennapjairól, sportélményeiről, a hazulról kapott hírekről és érzelmi kötődéséről ír. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.148 | Takács József cinkotai lakos magánvelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950-1950 Megjegyzés: kb. 1950-es évek- | |
| Terjedelem: 0,11 ifm | |
| Tartalom: Rokonok, valamint vidéken lakó fiatal házaspár levelei Cinkotán élő szüleikhez; az 50-es évek elejéről származó levelekben helyenként a mindennapi viszonyokat bíráló megállapítások olvashatók. Párkapcsolati viszonyt taglaló baráti-barátnői levelek. Különféle barátoktól, ismerősöktől származó levelek. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.149 | Fodor Erzsébet fővárosi lakos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950-1950 Megjegyzés: kb. 1950-es évek eleje- | |
| Terjedelem: 0,07 ifm | |
| Tartalom: A kötődéseket, életviszonyokat tükröző, rokonoktól, barátoktól, ismerősöktől származó magánlevelezés. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett Recsken is - nem a munkatáborban - dolgozott; a 22-es Építőipari Vállalat alkalmazásában állt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.150 | Tölgyesi Tivadar, csepeli lakos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950-1970 Megjegyzés: kb. 1950-1970 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag általános magánlevelezés mellett önéletrajzokat, képzési iratokat, okmányokat, jövedelmi viszonyokat tükröző iratokat, fizetési meghagyásokat tartalmaz. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Termelésirányító és kosárlabda oktató. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.151 | Kárpáti Zoltánné, rádiószerkesztő iratai a Magyar Rádió Szülőföldünk c. adás munkatársához külföldről küldött képeslevelezőlapok. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1960-1960 Megjegyzés: kb. 1960-as évek- | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyagot a Szülőföldünk c. adás munkatársához külföldről küldött képeslevelezőlapok alkotják, amelyek tartalma többnyire a különféle ünnepek alkalmából küldött üdvözlet. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A Magyar Rádió szerkesztője volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.152 | Mátéffy Mária budapesti lakos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20. sz.- | |
| Terjedelem: 0,13 ifm | |
| Tartalom: Az anyag döntően a család származására vonatkozó okiratokat, igazolásokat, bizonyítványokat, feljegyzéseket és fényképeket tartalmaz. Főként a megváltozott társadalmi környezetet és egzisztenciális helyzetet dokumentálja. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az iratanyag az 1945-ig tevékenykedett Somogy vármegyei tiszti főügyész, dr. Mátéffy József leányától származik. Mátéffy Mária 1958-ban került föl Budapestre, ahol könyvelő volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.153 | Dr. Hermann Erzsébet főorvos és férje, dr. Dobó János vegyészmérnök iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. közepe- | |
| Terjedelem: 0,96 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag egy pszichiáter szakorvos gyógyító munkája során keletkezett szórványfeljegyzésekből, valamint szakirodalmi publikációkból áll. Előbbi irategységek többnyire a kezelt betegek kórrajzait, anamnéziseit is feltüntetik. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Dr. Winkler Erzsébet a Szt. János kórházi főorvosa, férje, dr. Dobó János vegyészmérnök volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.154 | Bokelberg Ernő tornatanító, Bokelberg Ernőné Zimmermann Mária tornatanítónő és Bokelberg Ede államrendőrségi felügyelő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1855-1959 Megjegyzés: kb. 19. sz.-20. sz. | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: A fond Bokelberg Ernő, Zimmermann Mária, illetve fiuk, Bokelberg Ede iratait tartalmazza. Bokelberg Ernő Hannoverben töltött éveiből katonai iratok maradtak fenn, ezek között találhatók meg 1855-ből, illetve 1859–1860-ból származó naplófeljegyzései, illetve a tűzérségről szóló tanulmánya. A Magyarországra költözése utáni időszakból fennmaradt néhány irat elsősorban tornatanítói pályájának, illetve közéleti, társadalmi szerepvállalásának, társadalmi szervezetekben betöltött szerepének töredékes emlékei. Sikeres beilleszkedését illusztrálják a miniszterelnöki, illetve udvari estélyekre szóló meghívók. A hannoveri eredetű Bokelberg asszimilációjához apró adalék a fia által összeállított emlékkönyvben szereplő magyar nyelvű levél töredéke, amelyet a szintén német családból származó feleségének írt. Bokelberg Ernőné Zimmermann Mária iratai egy a 19. században szokatlan tornatanítónői pálya szintén töredékes dokumentumai az oklevél megszerzésétől a nyugdíjazásig. Szervtörténet: Ernst Bokelberg (1839–1891) Hannoverben született, apja hannoveri út- és hídépítészeti felügyelő és titkos kormánytanácsos volt. Felső polgári iskolát végzett, majd 1855–1858-ig a hannoveri hadapródiskola tanulója volt. Az iskola elvégzése után Hildesheimben, a 2. hannoveri vadászzászlóalj hadapródjaként szolgált. A fiatalabb tisztek és altisztek tornatanítását vezette. 1860-ban már főhadnagyként részt vett a schleswig-holsteini konfliktusban. 1864. február 9-én szerelt le, ezután a laibachi tornaegylet tornatanára lett. Az 1861 és 1863 közötti alkotmányos időszakban merült fel Magyarországon a középiskolai testnevelés-oktatás fejlesztésének kérdése. A Német Szövetségbe kiküldött bizottság munkája nyomán Bokelberget 1865-ben Pestre hívták tornatanítónak. A Pesti Torna Egylet (PTE), illetve a Nemzeti Torna Egylet (NTE) vívómestere és tornatanára volt 1865–1870 között, az NTE művezetője 1870–1891 között. 1872–1875 között a Honvéd Tiszti Akadémia (Ludovika Akadémia) tornatanára. A szerb–bolgár háborúban (1885) a Vörös Kereszt önkéntes sebesültvivőit vezette. A Magyar Tornatanítók Egyletének alelnöke (1883–1888) és a Magyarországi Tornaegyletek Szövetségi (MOTESZ) titkára (1884–1886). Az Országos Közoktatási Tanács (OKT) tagja (1883–1890). Az NTE tornatanító-tanfolyamainak vezetőjeként a magyar testnevelőtanár-képzés szervezője volt 1868–1891 között. Összeállította a tornázás versenyszabályait, valamint a magyar torna műnyelv szakszótárát Az ő javaslatára rendezték meg az első országos tornaünnepélyt 1885-ben és az első tornaversenyt 1890-ben. Jelentős szerepet játszott a magyarországi tűzoltóság és árvízi mentés megszervezésében. 1869-ben Széchenyi Ödönnel közösen megalapították a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. Részt vett az 1876. évi budapesti, illetve szegedi árvíz mentési munkálataiban. Az 1885. évi drezdai tornászversenyen a magyar küldöttség tagjaként magyar nemzeti szalaggal ellátott koszorút helyezett el, amit egy német tornász eltávolított. Bokelberg párbajra hívta ki a német tornászt, s amikor az a kihívást visszautasította, végleg szakított korábbi hazájával. Az incidens az Országgyűlésben is téma volt, a magyarrá vált, magyarságában megsértett német tornatanár alakját szépirodalmi művek is megörökítették. A Kerepesi úti Temetőben nyugszik, sírját 2004-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.155 | Németh Emil gimnáziumi tanár személyes és szakmai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz.- | |
| Terjedelem: 4,2 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag rendkívül gazdag és összetett. Meghatározó részét alkotják a diákjaitól hozzá írt, valamint a velük kapcsolatos levelek és feljegyzések; osztályfőnöki órák vázlatai, a diákok különféle kérdésekkel kapcsolatos vélekedéseit firtató felmérések, pedagógia szakirodalmi anyagok, Németh Emil szépirodalmi próbálkozásainak, ill. tevékenységének kéziratai. Az iratanyag másik részét gazdag családtörténeti dokumentáció, naplók, noteszek, hitvestársi, a szovjet hadifogságból származó levelezés, valamint többek között az 1950-es és -60-as években készített, döntően Balatoni nyaralási jeleneteket tartalmazó amatőrfilmek digitalizált másolatai képezik. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett 1943-tól 1963-ig volt a Kölcsey Gimnázuim német- és orosztanára. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.156 | Kugler Antal és Kugler Antalné váló- és nőtartási perének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1916 | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| HU BFL XIV.157 | MEGSZŰNT (Fond) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.158 | Poppel Alfonzné családi levelezése és iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. század- | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Egy fővárosi főorvos özvegyétől visszamaradt vegyes, egy nyugdíjas mindennapi élettevékenységét és családi-baráti kapcsolatait tükröző irategyüttes. Családi, köztük külföldre, Argentínába szakadt rokonokkal és barátokkal folytatott levelezés, fényképek, üdözlőlapok, hivatalos megkeresések, szórványfelejgyzések találhatók az anyagban. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.159 | Karl János fővárosi mezőőr iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. század- | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag főként széles körűen fönnmaradt személyi okmányokból, adóbevallási iratokból, kisebb részben katonai szolgálatra utaló és foglalkoztatási iratokból áll, s a régi óbudai svábságot reprezentálja a német anyanyelvű apa és fiai (Károly és Rezső) hátrahagyott dokumentumai révén. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.160 | Bartók János I. világháborús hadinaplói és egyéb iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. első fele- | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Tartalom: A naplók részletes beszámolókat tartalmaznak a hadieseményekről, a legénység ellátásáról, hangulatáról, az átélt élményekről, amelyet néhol a hadihelyzetről szóló általános reflexiók gazdagítanak. A naplóban több kis vázlatrajz is található a csapatok elhelyezkedéséről és az egyes hadmozdulatorkról. A naplósorozatot szórványfeljegyzések, levéltöredékek, kutatási jegyzetek és feljegyzések, egyes családtagok szórványiratai, valamint a 32. gránátvető század ("M. W. Kompanie") 1916-ból való telefonparancs könyve egészíti ki. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.161 | Asztalos Ferencné dr. sz. Major Piroska tanár magánlevelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. század- | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag csaknem egészét nevezettnek, aki hódmezővásárhelyi lakos, líceumi tanár volt, budapesti orvostanhallgató vőlegényével, majd férjével folytatott magánlevelezése alkotja (kapott és küldött levelek egyaránt) az 1930-as évek időszakából. Az elsősorban érzelemtörténeti szempontból domináns korreszpondencia számos köztörténeti utalást is tartalmaz. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.162 | Marton Endre színházi rendező magánlevelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1947-1954 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: Töredékes iratok, amelyek döntően a feleségétől, Kölcsey Alice jelmeztervezőtől származó hitvestársi leveleket és levelezőlapkat tartalmaznak. Szervtörténet: Marton Endre rendező, színiigazgató, Jászai-díjas (1954), Kossuth-díjas (1957, 1970), érdemes művész (1960), kiváló művész (1966). | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: támogató nyilatkozattal kutatható. | |
| HU BFL XIV.163 | Várdai Károly önéletrajza és iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1914-1970 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XIV.164 | Tarnay György osztályvezető (Budapesti Konzervgyár) szakmai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950-1950 Megjegyzés: kb. 1950-1960-as évek- | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag "Személyes ügyek" megnevezésű munkahelyi dosszié, amely főként a fondképző munkavégzésével, beosztásával és feladatkörével, munkafegyelmi ügyekkel, előmenetelével kapcsolatos iratokat, újítási javaslatokat, jelentéseket, beszámolókat tartalmaz. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett tervgazdasági osztályvezető volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.165 | Szák Jánosné sz. Pécsi Vilma Mária naplója és családi iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1941-1954 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| Tartalom: A fond a fiatalasszony fronton lévő férjéhez írott, naplószerűen vezetett fiktív leveleinek szövegeit tartalmazza A szöveg csaknem azonos terjedelemben tartalmaz a külső hadieseményekre, valamint az otthoni környezetben előfordult konfliktusokra vonatkozó érzékletes leírásokat és reflexiókat. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Kispesti illetőségű, majd az ostromot és az azt követő éveket (1944-1947) szüleivel Óbudán átélt fiatalasszony. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.166 | Andrássy Józsefné sz. Marschalkó Judit iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1967 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: A fond nevezett 1939 és 1951 között vezetett, rövid - helyenként köztörténeti vonatkozásokat is tartalmazó - naplóját; 1950-1951 között vezetett háztartási naplót; 1965-ből származó magánlevelezés fogalmazványait és néhány érkezett családi magánlevelet tartalmaz. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.167 | Szegesi Károly tanuló naplói (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1937-1939 [1893] Megjegyzés: (1893)1937-1939(1949) | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: A fond három kockás borítójú füzetet tartalmaz, amelyekben a szerző Határkői (Hladky) Ludmilla kisasszony iránti érzelmeit, kapcsolatuk, szerelmük történetét örökítette meg vallomásszerű bejegyzésekben. Az első bejegyzés 1937.május 12-én született, az 1938/39-es év történéseit párhuzamosan követhetjük az „Érettségi tételek” és a „Határkői Ludmilla kisasszony” címmel ellátott füzetekben. A szerző korábbi feljegyzéseit, illetve Millának írott leveleit másolta be a füzetekbe kalligrafikus írással, iniciálékkal díszítve, mintegy emlékkönyvként kívánta megörökíteni ifjúsága napjait. A naplóból a hölgyről csak a neve és az derül ki, hogy a Szegesi család szomszédságában lakott; illetve az egyik füzetbe beragasztott igazolványkép minden bizonnyal őt ábrázolja. A napló elsősorban érzelemtörténeti forrás; szűkszavúan tudósít a társadalmi közegről, mindazonáltal a korszak ifjúságának kulturális-fogyasztási szokásaiba is bepillantást nyerhetünk, mint a színház- és a mozilátogatás a randevú színtereként, illetve a szórakozás további formájaként a rádióhallgatás és az olvasási szokások. Továbbá képet kaphatunk az ismerkedési, udvarlási szokásokról, a társadalmi érintkezés etikettjéről. Az 1949 áprilisában született és az egyik kötetbe behelyezett feljegyzés szerint a fiú ekkor még mindig szerelmes volt, Ludmilla azonban ekkor már férjes asszony és édesanya. (Az anyakönyvi adatok szerint 1942-ben kötött házasságot Szűcs Mihály (Rákospalota, 1918–Bp. 1963) vendéglőssel.) A fond részét képezi egy valószínűleg budapesti elemi iskolai lányosztály fotója is 1893/1894-ből, de nem tudni, hogyan kapcsolódik vagy kapcsolódik-e egyáltalán a napló szereplőihez. Szervtörténet: Szegesi Károlyról a naplóból és más forrásokból is kevés információnk van. 1920-ban született Budapesten, római katolikus családban. Szülei Szegesi (Nágel) Pál (1896–1971) kalauz és Farkas Julianna voltak. Az Izabella utca 46. szám alatti Báró Wesselényi Miklós Községi Fiú Felső Kereskedelmi Iskolában érettségizett 1939-ben. Később geológus technikusi végzettséget is szerzett. A család valószínűleg Újpesten lakott egy bérkaszárnyában, amely talán az újpesti Kassai utcai BÚR-ház (Budapest-Újpest-Rákosrendező villamosvasút) volt. Szegesi Károly a II. világháborúban őrmesterként szolgált, 3 és fél évet töltött szovjet hadifogságban cementgyári munkásként. Az 1950-es évektől a kőolajiparban dolgozott. Tolmács, műszaki könyvtár- és fordítócsoport-vezető, majd műszaki dokumentátor volt. 1968–1998-ig a Bányászati és Kohászati Lapok szerkesztő bizottságának tagja volt. 2002-ben hunyt el. A napló főszereplője Határkői (Hladky) Ludmilla. Szülei Határkői (Hlatky) Márk villamosvezető és az osztrák származású Stumpf Mária (1896–1969) újpesti lakosok, a naplóírás idején Szegesiék szomszédai voltak. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Támogatói állásfoglalással kutatható. | |
| HU BFL XIV.168 | Fazekas Sándor (id.) dunai hajós naplói és fényképei (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1940 Megjegyzés: kb. 1940-es évek első fele- | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Az irattulajdonos mikrofilmezésre adta kölcsön a nevezett iratokat, amelyek főként a fronton átélteket és a bevetések szűkszavú leírásait tartalmazzák. | |
| Hozzáférés és használat: Eredeti iratok mikrofilmezésre történt átadása nyomán keletkezett anyag. Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.169 | Lakatosné Takács Magdolna naplói, családi levelezése és iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1980 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag egy része az alkalmaztatással kapcsolatos, illetve személyi okmányokat tartalamaz. Másik része a családtagok egymás közötti levelezését, valamint nevezett részletes és terjedelmes, 1963-ban megkezdett, legépelt naplóját öleli fel. A napló a személyes vonatkozások mellett köztörténeti reflexiókat is tartalmaz. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A fond keletkeztetője és családjának más tagja is a Fővárosi Vízművek alkalmazásában állt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.170 | Pekár Mihály orvosprofesszor, felsőházi tag magánlevelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1893-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. első fele- | |
| Terjedelem: 0,42 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag legnagyobb része a professzori tevékenységével kapcsolatos, részint hivatalos szervektől és személyektől érkezett leveleket, valamint ismerősöktől és barátoktól származó levelezést tartalmaz. Szervtörténet: Fiziológus, egyetemi tanár. A budapesti orvoskar élettani tanszékén működött; 1918-tól az élettan ny. r. tanára a pozsonyi, ill. a pécsi egyetemen. 1942-ben nyugalomba vonult. 1927-től felsőházi tag. Nagy érdemeket szerzett a pécsi egyetem elhelyezése terén. Közreműködött a pécsi orvosi kar felszámolásának megakadályozásában. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.171 | Molnár Sándor molnár, a KFKI műszerésze családi iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1921-1999 [1864] | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag nagyobbrészt ifj. Molnár Sándor molnár, műszaki szerkesztő, kisebb részt családtagjai (szülei, felesége, leánya) iratait tartalmazza. Az iratok főként hivatalos iratok, töredékesek, de kirajzolódik belőlük Molnár Sándor sokrétű érdeklődése, tájékozódása, munkahelyi tevékenységén túl hobbijairól is képet kapunk. Külön egységet képeznek a család sarkadi ingatlanainak államosítására vonatkozó iratok. A családi levelezésből kiemelendő a Molnár házaspár és lányuk levelezése, amely az 1970-es évek pécsi diákéletébe nyújt bepillantást. Az iratokat egy doboznyi nagyrészt azonosítatlan családi fotó egészíti ki. Szervtörténet: Molnár Sándor 1921-ben született Nyírbátorban. Szülei: Molnár Sándor molnár (1894–1952) és Helmeczy Ida (1897–1957). A család 1926-ban Sarkadra költözött, ahol apja, id. Molnár Sándor az ottani malmot bérelte, majd megvásárolta. Molnár Sándor Sarkadon kezdte iskolai tanulmányait, majd Hajdúböszörményben érettségizett. A molnár mesterséget édesapjánál tanulta ki, itt szerzett segédlevelet. 1940-42-ben Németországban (Dippoldiswalde) tanult felső molnáriskolában. 1942-ben beiratkozott a pesti Közgazdasági Egyetemre, de októberben behívták katonának. Az 1. Kárpátaljai Hegyitüzér Osztálynál volt, Máramarosszigeten. Tüdőlövést kapott, orosz hadifogságba került. Zaporozsjében kőművesként, majd építésvezetőként dolgozott. 1948-ban térhetett haza (64%-os hadirokkantként). A sarkadi malmot az államosításig (1949) vezette. 1950-től Budapesten, a Ganznál dolgozott. 1955–1961 között a KFKI-ben intézeti mechanikus. 1961-től a MMFI Malomgépfejlesztési- és Malomtervező, később Mezőgép- és Malomgéptervező Intézet) szerkesztője volt. 1977-ben a Könnyűipari Szerelő- és Építő Vállaltnál volt technikus. Az 1970-es, 1980-as években többször dolgozott az NDK-ban, illetve az NSZK-ban. Nyugdíjas éveiben fafaragással foglalkozott, kiállításokon is szerepelt. 1951-ben nősült meg. Felesége Szilva Klára Encsen született 1926-ban. Szülei dr. Szilva Ferenc (1890–1973) ügyvéd és Göőz Aranka (1901–1994) voltak. Encsen és Miskolcon tanult, 1944-ben érettségizett. Gyors- és gépírói és kozmetikusi képesítést szerzett. 1949–1950-ben közellátási kisegítő a Miskolci Közellátási Felügyelőségen. 1950-től a Miskolckörnyéki Kavicstermelő Vállalatnál, 1951-től a 34. sz. Építőipari Vállalatnál, 1955-től a Szekér- és Kordélyfuvarozó Vállalatnál 1962-től a MŰTEX-nél, 1964-től az MTA biológiai főosztályán dolgozott. Gyermekük Molnár Enikő (dr. Sáfrányné dr. Molnár Enikő) (Budapest, 1956), aki orvos lett. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt. A hatályos jogszabályok szerint kutatható. | |
| HU BFL XIV.171.1 | Szilva család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1955-1994 | |
| HU BFL XIV.171.1.1 | dr. Szilva Ferenc iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1955-1973 | |
| HU BFL XIV.171.1.2 | dr. Szilva Ferencné sz. Göőz Aranka iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1955-1994 | |
| HU BFL XIV.171.2 | Molnár család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1916-1999 | |
| HU BFL XIV.171.2.4 | Molnár Sándorné Szilva Klára iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936-1982 | |
| HU BFL XIV.171.2.5 | dr. Sáfrányné dr. Molnár Enikő töredékes iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1956-1992 | |
| HU BFL XIV.171.2.6 | Egyéb rokonok iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1988 | |
| HU BFL XIV.171.3 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1951-2001 | |
| HU BFL XIV.171.3.1 | Molnár Sándor, Molnár Sándorné Szilva Klára és Molnár Enikő (dr. Sáfrányné dr. Molnár Enikő) levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1951-1992 | |
| HU BFL XIV.171.3.2 | A Molnár családnak és Molnár Sándornak címzett egyéb levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1951-2001 | |
| HU BFL XIV.171.3.3 | Molnár Enikő levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1978-1983 | |
| HU BFL XIV.171.3.4 | Egyéb címzettek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1969-1989 | |
| HU BFL XIV.171.4 | Fotók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIV.171.4.1 | Papírképek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIV.171.4.2 | Negatívok (elhelyezve a Mikrofilmtárban) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIV.172 | Demjén Lászlóné sz. Zsille Edit vállalati tisztviselő magánlevelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. közepe- | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A külföldre szakadt rokonaival folytatott, valamint egyéb magánlevelezése található az iratanyagban. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.173 | M. Nagy (Alföldi) Imre iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1960-2005 Megjegyzés: kb. 1960-2005 | |
| Terjedelem: 0,72 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag több változatban is fönnmaradt visszaemlékezéseket tartalmaz. Tagolódása, megnevezések: Fújnak a fák, ides. (1892-1916); Eredj, ha tudsz (1892-1924); Penészes a hegedű (1924-1940); Pest pirosra fest (1947-1953); Mindenről, mindenkiről, mindenkinek - Egy szerkesztő jegyzetfüzeteiből (1961-1994); Valami nagy szerelem...? (1943-1944); Péntektől péntekig - Mindenről, mindenkiről, mindenféle (1982); Bukaresti napló (1983-1984). Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Apa (Mozogh Nagy Imre) és fia, M. Nagy Imre iratait tartalmazza a fond. Utóbbi a Táncsis Kiadó szerkesztője volt, s Alföldi Imre írói néven főként detektívregényeket írt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt A kutatást az ajándékozó engedélyezi. | |
| HU BFL XIV.174 | Mezei Éva színházi rendező szakmai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1986 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| Tartalom: Az iratok főként színházművészeti, dramaturgi, rendezői tevékenységével és szakmai előmenetelével kapcsolatos kéziratokat, színikritikákat, rendezéseire vonatkozó hazai és külföldi sajtóanyagot, ezek fényképes mellékleteit, színházművészeti főiskolai képzésre vonatkozó tananyagok iratait, kisebb részben személyes szórványiratokat és magánlevelezést tartalmaznak. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: 1952-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői tanszakán. Először a Vidám Színpadhoz szerződött, majd Egerben rendezett. Meghatározó szerepet játszott az Egyetemi Színpad, a 25. Színház és a Pinceszínház létrejöttében. 1957-től a Népművelési Intézet munkatársaként az amatőr színjátszás módszertani irányítója lett. Rendezett a rádióban, 1967-től a Pannónia Filmstúdióban mint szinkronrendező dolgozott. 1985-től a budapesti Pinceszínház igazgatója volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.175 | Szekeres József levéltáros irathagyatéka (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1869-2007 | |
| Terjedelem: 4,3 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag Szekeres József elsősorban szakmai irathagyatékát tartalmazza, egész pályáját felöleli. Megtalálhatók benne a levéltári munka során keletkezett dokumentumok: tervezetek, javaslatok, kérelmek; a nemzetközi levéltári kapcsolatokra vonatkozó dokumentumok; kollégáival, a levéltár vezetőivel folytatott levelezés töredéke. Levéltártörténeti szempontból fontosak a Heinrich István utcai épülettel kapcsolatos tervezetek, illetve az ottani munkát bemutató fotók. A fond számos üzemtörténeti, várostörténeti, közigazgatás-történeti kutatás anyagát tartalmazza: a kutatás során összegyűjtött eredeti vagy másolt dokumentumok, jegyzetek, valamint több meg nem jelent tanulmány, illetve előadás kézirata is. Az eredeti dokumentumok között jelentős tételt alkotnak a Ganz vállalattól összegyűjtött 19–20. századi iratok. Az iratanyag legnagyobb részét az Edmund Veesenmayerről folytatott kutatás anyagai teszik ki. Szekeres József Gáspár Ferenccel együtt németországi levéltárakban is kutatott, ahonnan jelentős mennyiségű irat- és szakirodalmi másolattal tért haza. Szervtörténet: Szekeres József 1929-ben született Budapesten. Óbudán járt iskolába. 1948-tól az ELTE BTK történelem, majd 1950-től levéltár szakán tanult. Egyetemi tanulmányait 1952-ben fejezte be. Egy évig a Magyar Országos Levéltárban volt gyakornok. 1953 júliusától a Központi Gazdasági Levéltár segédlevéltárosa, majd 1954 augusztusától az 1. számú Állami Levéltár, a mai Budapest Főváros Levéltára levéltárosa volt. Első publikációi munkásmozgalmi témájúak, a 20. századi bányászsztrájkokkal foglalkoztak. A Ganz hajógyár történetét tárgyaló tanulmánya akadémiai pályadíjat nyert. 1960-ban lépett be az MSZMP-be. 1963-tól a tudományos Minősítő Bizottság aspiránsa volt, A magyar bányamunkásság harcai, 1934–1944 címmel írt kandidátusi disszertációját 1967-ben védte meg. A Magyar Történelmi Társulat 1967-ben alakult Üzemtörténeti Szakosztályának titkárává, majd alelnökévé választották. 1970–1975 között a BFL gazdasági szervek osztályát vezette. Jelentős szerepe volt a levéltár elhelyezési problémáinak megoldásában, a Magyar Szentföld templomépületének átalakításában. 1975–1982 között eltérően a levéltár technikai osztályát vezette, feladatai közé tartozott az állományvédelmi műhelyek megszervezése. 1982–1988 között az 1945 utáni iratokat őrző osztályt vezette. 1992-ben vonult nyugdíjba. Az 1990-es években a pesti gettók megmentéséről írt könyvet. A továbbiakban Edmund Veesenmayerről tervezett kötetet kiadni, Magyarországon és Németországban is nagyszabású forrásgyűjtést folytatott, azonban feldolgozni már nem tudta azokat. | |
| Hozzáférés és használat: Az iratanyag legnagyobb része a hatályos jogszabályok szerint szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.175.1 | Szekeres József töredékes személyes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1941-1990 (kb.) | |
| HU BFL XIV.175.2 | Szekeres József szakmai és tudományos tevékenységéhez, magyarországi kutatásaihoz kapcsolódó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950 (kb.)-2000 | |
| Tartalom: Megbízások, szerződések, levelek, szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék, bírálatok, lektori jelentések munkáiról | |
| HU BFL XIV.175.3 | A Veesenmayer-kutatás iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1942-2009 | |
| HU BFL XIV.176 | Gáspár Ferenc levéltáros irathagyatéka (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1956-1998 | |
| Terjedelem: 1,32 ifm | |
| Tartalom: A fond kisebbik része Gáspár Ferenc személyes töredékes irataiból áll, amelyek többsége levéltárosi munkájához kapcsolódik: megbízások, néhány levél, illetve köszöntőversek, amelyek a munkahelyi költészet remekei. A fond nagyobbik részét Gáspár Ferenc kutatói, illetve fővárosi levéltárosi pályafutásának szakmai iratai alkotják. Ezek egyik fele üzemtörténeti, illetve közigazgatás-történeti és néhány más kutatásának céduláiból, jegyzeteiből, források, tanulmányok másolataiból, kéziratokból áll. A másik fele levéltárosi működése során Gáspár Ferenc szerkesztésében megjelent kiadványokkal kapcsolatos iratok, szerződések, megbízások, levelek, feljegyzések stb. amelyek bepillantást engednek a BFL munkahelyi konfliktusoktól korántsem mentes egykori mindennapjaiba. A rendszerváltás után Gáspár Ferenc belépett az SZDSZ-be, a zuglói szervezet tagja volt. A párt, illetve a tagszervezet által számára megküldött nyomtatványokat, szórólapokat stb. megőrizte, ezek megtalálhatók a fondban. Szintén a fond részét képezi egy kisebb gyűjtemény az 1980-as évek magyar nyelvű szamizdat kiadványaiból. Szervtörténet: Gáspár Ferenc 1918-ban született Tamásiban, Tolna megyében. A polgári iskola négy évének elvégzése után nyomdásztanulónak állt. 1962-től a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtárában dolgozott. 1964-ben kezdte meg levéltári pályafutását az Országos Levéltárban, ezzel egyidejűleg kezdte meg egyetemi tanulmányait, 1969-ben történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1970-ben Budapest Főváros Levéltárába került, feladata a szocialista kori II. osztály megszervezése volt. 1975-ben a levéltár főigazgató-helyettesévé nevezték ki. 1981-ben nyugdíjba vonult, 1985-ig főmunkatársként továbbra is a levéltárban tevékenykedett. Több üzemtörténeti munkát írt. A BFL-ben végzett kutatásai főként a főváros 1945 utáni újjászervezésére, valamint a tanácsrendszer kialakulására irányultak. Feldolgozta a Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyveit. Budapest. Fővárosunk története című tanulmánya (1973) Nagy-Budapest létrehozását állította középpontjába. Szerkesztette a Források Budapest történetéhez IV–V. köteteit. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok szerint, támogatói állásfoglalással kutatható. | |
| HU BFL XIV.177 | Kolozsváry-Borcsa Mihály személyes és családi iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz.- | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Az iratok részint nevezettnek a fogsága időszakában anyjához írott leveleit, levelezőlapjait; az 1920-as évekből származó különféle magánszemlyekhez intézett leveleket és fényképeket, valamint szintén a fogság idejéből való, "Az ideális könyvtár" megjelölésű, könyvcímeket tartalmazó feljegyzéseket ölel fel. A fonképzővel tisztázatlan kapcsolatban álló Bruckner-család egyes tagjainak szórványiratai, valamint fényképei is megtalálhatók az anyagban. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Újságíró, a Horthy-korszak ismert sajtópolitikusa. A Szózat c. fajvédő lap belső munkatársa, Gömbös környezetének tagja. 1935-ben a miniszterelnökség sajtóosztályára került. 1937-től 1938. máj.-ig, majd 1939. febr.-tól 1944-ig a kormány félhivatalos lapjának, a Függetlenségnek a főszerk.-je, ogy.-i képviselő. Az Imrédy-kormány sajtófőnöke. 1939. jún.-tól a Sajtókamara elnöke. A Sztójay-kormány kinevezte a sajtó, a rádió, a könyvkiadás és a külföldi hírszolgálat kormánybiztosává. 1946-ban a Népbíróság halálra ítélte, kivégezték. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.178 | Szvoboda József Sámuel naplói (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1988-1994 | |
| Terjedelem: 0,96 ifm | |
| HU BFL XIV.179 | Karossa-Pfeiffer József naplói és iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910-1962 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XIV.179.1 | Naplók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-1962 | |
| HU BFL XIV.179.2 | Iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-1954 | |
| HU BFL XIV.179.3 | Kéziratok, tanulmányok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910-1957 | |
| HU BFL XIV.180 | Major Ákos visszaemlékezései és egyéb iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1954-1987 Megjegyzés: kb. 1954-1987 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: Major Ákos (Újpest, 1908. máj. 23. - Budapest, 1987. máj. 26.): hadbíró, ügyvéd.Jogtudományi doktorátusát 1931-ben a szegedi tudományegyetemen szerezte, 1933-ban tényleges hadbírói, 1946-ban egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1927-től 1946. nov. 1-jéig tényleges katonai szolgálatot teljesített. 1933-1946 között tényleges hadbíró volt, mint ügyész tárgyalásvezető béke és hadi beosztásban (1942. máj. 31-től 1943. jún. 26-ig a repülődandár parancsnokságánál a keleti arcvonalon) egyaránt. 1933-1940 között főhadnagy, 1940-45-ben százados, 1945-ben őrnagy, alezredes, ezredes, majd 1946-ban a Magy. Néphadsereg tartalékos hadbíró vezérőrnagya lett. 1945- 46-ban a budapesti Népbíróság elnöke. Ő volt az elnöke annak a tanácsnak, amely felelősségre vonta a Szovjetuniónak hadat üzenő Bárdossy Lászlót. 1946-48-ban a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke. 1948-1950 között a budapesti ítélőtábla elnöke, 1951-ben tanácsvezető bíró, 1952-53-ban bíró a Legfelsőbb Bíróságon. 1954-1978 között a budapesti Ügyvédi Kamara tagja. | |
| Hozzáférés és használat: Kutathatóság: Részben korlátozás alatt Az iratanyag Major Ákos és Farkas Vladimir örököseinek beleegyezésével kutatható. | |
| HU BFL XIV.181 | Elekes Kálmán BSZKRT-alkalmazott és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20. sz.- | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: A fond félhivatalos, döntően az alkalmaztatással és képzéssel kapcsolatos, valamint személyes (pl. noteszek, egyleti tagság, stb.) iratokat és feljegyzéseket; valamint hitvese, a zsidó törvények által érintett Király Magdolna saját és szüleinek származási és egyéb, képzési, vagyoni helyzetre, családi viszonyokra vonatkozó iratait, továbbá leányuk személyes okmányait tartalmazza. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Elekes Kálmán BSZKRT-alkalmazott, főmérnök; felesége, Király Magdolna; leányuk, Elekes Ildikó | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.182 | Garamvölgyi József járműlakatos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20. sz. közepe- | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Tartalom: A fond egy fiatal munkás, fővárosi lakos személyi okmányait, katonaidejéből származó iratokat valamint családi fényképeket tartalmaz. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.183 | Mányi István fővárosi nyugdíjas visszaemlékezései (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1993-1995 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: Idős nyugdíjas papírra vetett élettörténete, amely a két világháború közötti időszakban egy vidékről a fővárosba került hentes-mészáros tanonc megpróbáltatásainak, a világháborúban átélteknek és az azt követő időszak egzisztencia-teremtésének leírása. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Korlátozás alatt A visszaemlékezés csak a szerző, illetve örököse engedélyével kutatható. | |
| HU BFL XIV.184 | Kékesi Istvánné sz. Pflum Teréz soroksári lakos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20. sz. közepe- | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: Döntően képzésre és foglalkoztatásra vonatko személyi okmányokat, valamint az ostrom időszakáról egy 1984-ben készült kisebb terjedelmű visszaemlékezést tartalmaz. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Korlátozás alatt A kutatáshoz Kékesi Istvánné hozzájárulása szükséges. | |
| HU BFL XIV.185 | Vachaja Terézia levelezése és fényképei (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1960-1960 Megjegyzés: kb. 1960-as évek- | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag magánlevelezésből, családi, csoport- és portréfényképekből áll. Döntően egy személyes kapcsolat dokumentációja, s intenzív érzelemtörténeti vonatkozásokat tartalmaz. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Az iratanyag az ajándékozó hozzájárulásával kutatható. | |
| HU BFL XIV.186 | Weiner Zoltánné Apor Magdolna családi iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1880-2001 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| Tartalom: A fond nagyobb és értékesebb részét a családi levelezés teszi ki, az egyes családtagok iratai csak igen töredékesen kerültek a levéltárba. A levelezésből Apor Magda szűkebb családja tagjainak látszólag sikeres egyéni sorsa mögött kirajzolódik a család a zsidó származás, illetve a 20. század történelme által meghatározott tragikus sorsa. A négy generáció 1944, illetve 1956 után egymástól elszakítva, sok éven keresztül csak levélben kapcsolatot tartva, a menni vagy maradni dilemmájával küzdve élt. Az egymástól távol élő szülők és gyermekek, illetve rokonaik levelezése az emigráns magyarok mindennapjaiba, illetve az új környezetükhöz sikeresen alkalmazkodók és az itthon maradottak életkörülményeinek és mentalitásának különbségeibe is betekintést nyújt. A háború és az üldözések során átélt tapasztalatokról csak utalásokat találunk, némileg több szó esik 56-ról, illetve a polgári származású és a polgári életmódhoz ragaszkodó, ugyanakkor kommunista Weiner Zoltánban és Apor Magdában végbemenő változásokról, csalódásukról eszméik magyarországi megvalósulási kísérletében. Szervtörténet: A fond részletes családfákat, külföldre szakadt családtagok leszármazottai által készített interjúkat, családtörténeti feljegyzéseket, valamint számos önéletrajzot, illetve Apor Magdával (elsősorban háborús élményeiről, az üldözöttek mentésében és az illegális kommunista mozgalomban való részvételéről) készített interjúkat is tartalmaz; ezekből, illetve a levelezésből a család története, tagjainak sorsa részletesen rekonstruálható, a szereplők, a miskolci eredetű család tagjai beazonosíthatók. Auer Lajos (? Miskolc, 1862 k. mérnök – ? Miskolc, 1919) mérnök a MÁV ó-miskolci osztálymérnökségén. Szülei Bécsből telepedtek át Budapestre. 1889-ben kötött házasságot Bródy Rózával (Miskolc, 1868 – Budapest, 1957). A Bródy-család miskolci, Róza édesapjának, Bródy Józsefnek vászonkereskedése volt a Széchenyi utcában. Az 1920-as években, férje halála után költözött Budapestre. Főként feljegyzések és néhány neki címzett, illetve általa írt levél maradt tőle fenn a fondban. A családi levelezés borítékaira írott feljegyzések, kommentárok is tőle származnak. Három gyermekük született, Irma (Miskolc, 1890 – Sao Paulo, 1982), József (Miskolc, 1892 – Budapest, 1944) és Magda (?–1900k.). Auer József kereskedelmi iskolát végzett, majd Németországban, egy építési anyag-gyártó és kereskedelmi cégnél dolgozott. Hazatérve egy olajkereskedelmi cégnél dolgozott, majd sógora, Apor József cégéhez került. 1944-ben Budapesten tűnt el. A fondban a természetjáró Auer József fényképei és németországi képeslapgyűjteménye található meg. Auer Irma 1908-ban Miskolcon ment feleségül Apor József építészmérnökhöz, édesanyjával együtt Auer Lajos halála után költözött Budapestre. Auer Irma és Apor József 1944-ben a Kasztner-vonattal hagyta el Magyarországot. Először Bergen-Belsenbe, innen Svájcba kerültek, ahonnan egészségi állapotukra, illetve anyagi helyzetükre hivatkozva nem tértek vissza Magyarországra. 1951-ben fiukhoz költöztek Brazíliába, mindketten itt haltak meg. Két gyermekük született, Magda és István. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: A jogszabályok és a levéltár kutatási szabályzata szerint kutatható. | |
| HU BFL XIV.186.1 | Apor Magda és családtagjai iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1880-2001 | |
| HU BFL XIV.186.2 | Családi levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905-1998 | |
| HU BFL XIV.186.2.1 | Apor Magda levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1946-1995 | |
| HU BFL XIV.186.2.2 | Apor István levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1941-1980 | |
| HU BFL XIV.186.2.3 | Apor Józsefnek címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905-1924 | |
| HU BFL XIV.186.2.4 | Apor Józsefné Auer Irmának címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1908-1970 | |
| HU BFL XIV.186.2.5 | Apor József és Apor Józsefné levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936-1956 | |
| HU BFL XIV.186.2.6 | Auer Lajosnénak írott levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1934-1956 | |
| HU BFL XIV.186.2.7 | Weiner Ágnes és Weiner Gábor levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1947-1951 | |
| HU BFL XIV.186.2.8 | Weiner Zoltán levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1942-1946 | |
| HU BFL XIV.186.2.9 | Egyéb címzettek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1912-1946 | |
| HU BFL XIV.187 | Kirschner Péter fővárosi kulturális tanácsadó félhivatalos és szakmai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1983-2010 Megjegyzés: 1983-2010 1983-2010 | |
| Terjedelem: 8 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag a különféle kulturális területeket érintő előterjesztéseket, döntően a fővárosi önkormányzat kulturális intézményei működésével kapcsolatos tervezeteket és feljegyzéseket, pályázati dokumentációt, értékeléseket és javaslatokat tartalmaz. Különösen a színházi terület vonatkozásában igen gazdag. Mivel a fond létrehozója főként a rádiós évek alatt széleskörűen foglalkozott a civil szervezetekkel, az iratok között számos, nem csupán fővárosi, civil szervezeteket érintő (kulturális egyesületek, klubok, körök tevékenységével és pályázataival kapcsolatos) beadvány, szóróanyag és aprónyomtatvány található. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett korábban a Magyar Rádió szerkesztője volt, majd a kilencvenes években került a Fővárosi Önkormányzat alkalmazásába. Ott részint a Kulturális Bizottság számára, továbbá a kulturális ügyekért felelős alpolgármester számára végzett titkári, illetve előkészítő munkát. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt A személyes adatokra vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével kutatható. | |
| HU BFL XIV.187.1 | RÁDIÓS KORSZAK IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1987-2010 | |
| HU BFL XIV.187.1.1 | Személyes jellegű iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1990-2010 (kb.) | |
| HU BFL XIV.187.1.2 | Civil szervezetek sajtókiadványai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1990-2010 (kb.) | |
| HU BFL XIV.187.1.3 | Civil szervezetek szórólapjai, meghívói (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1980 (kb.)-2010 (kb.) | |
| HU BFL XIV.187.1.4 | Civil szervezetekkel kapcsolatos elvi jellegű iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1987-2010 (kb.) | |
| HU BFL XIV.187.1.5 | Konkrét civil szervezetekre vonatkozó tervezetek, beadványok, előterjesztések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1990-2010 (kb.) | |
| HU BFL XIV.187.1.6 | Magyar Rádió Alapítvány (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1991-2005 | |
| HU BFL XIV.187.1.7 | Rádiópolitikai tanulmányok, elemzések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1987-2001 | |
| HU BFL XIV.187.1.8 | Magyar Rádió munkatársaként keletkezett egyéb iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1990 (kb.)-2006 | |
| HU BFL XIV.187.2 | VÁROSHÁZI KORSZAK IRATAI (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1985-2011 | |
| HU BFL XIV.187.2.1 | Budapest Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázat (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1996-2008 | |
| HU BFL XIV.187.2.2 | Díjak, kitüntetések, évfordulók (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1996-2010 | |
| HU BFL XIV.187.2.3 | Fővárosi fejlesztési projektek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1989-2009 | |
| HU BFL XIV.187.2.4 | Tanulmányok, vizsgálatok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1992-2011 | |
| HU BFL XIV.187.2.5 | Tervek, ötletek, javaslatok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 2001-2005 | |
| HU BFL XIV.187.2.6 | Különféle fővárosi tematikájú iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1990 (kb.)-2010 | |
| HU BFL XIV.187.2.7 | Főváros nemzetközi kapcsolatai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 2007-2009 | |
| HU BFL XIV.187.2.8 | Szövegek (intézményátadás, rendezvény-megnyitás alk. elmondott protokoll-beszédek) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1999-2008 | |
| HU BFL XIV.187.2.9 | Fővárosi mozik (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 2003-2009 | |
| HU BFL XIV.187.2.10 | Fővárosi színházak, elvi ügyek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 2000-2010 | |
| HU BFL XIV.187.2.11 | Fővárosi színházak működésére vonatkozó feljegyzések, beszámolók, pályázatok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1985-2010 | |
| HU BFL XIV.188 | Iványosi Szabó Mária Magdolna fővárosi lakos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz.- | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: A fond egy gimnáziumi tanuló 1919-ből származó naplójának, szórványos iratainak, fényképeinek mikrofilm-másolatát, valamint két papírképet tartalmaz. A napló csak helyenként tartalmaz utalásokat a politikai helyzetre, s főként önreflexív, ill. a naplót megszemélyesítő volta folytán bír forrásértékkel. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható Másolatok: Másolatok létezése: Mikrofilm: A fond iratai mikrofilmen találhatók. | |
| HU BFL XIV.189 | Gárdonyi Albert főlevéltárnok irathagyatéka (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1893-1954 | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XIV.189.1 | Személyes jellegű és alkalmaztatási iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900-1950 | |
| HU BFL XIV.189.2 | Szakmai jellegű levelezés (érkezettek) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-1944 | |
| HU BFL XIV.189.3 | Magánjellegű levelezés (érkezettek) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1850 (kb.)-1950 (kb.) | |
| HU BFL XIV.189.4 | Felesége, Weigl Mária iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1880 (kb.)-1990 (kb.) | |
| HU BFL XIV.189.5 | Tanulmányok kéziratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1896-1946 | |
| HU BFL XIV.189.6 | Sajtóközlemények (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1898-1954 | |
| HU BFL XIV.189.7 | Történeti tárgyú jegyzetek, adatgyűjtések (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1893-1932 | |
| HU BFL XIV.190 | Budó Jusztin főlevéltárnok irathagyatéka (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-1943 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XIV.190.1 | Feljegyzések (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.) | |
| HU BFL XIV.190.2 | Személyes adatok, levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930-1943 | |
| HU BFL XIV.190.3 | Kéziratos tanulmányok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1938 | |
| HU BFL XIV.190.4 | Sajtóközlemények (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1923-1940 (kb.) | |
| Tartalom: Iratok csak: 1923, 1930-as évek | |
| HU BFL XIV.191 | Kovács Lajos főlevéltáros irathagyatéka (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1948 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XIV.192 | Ságvári Ágnes levéltárigazgató irathagyatéka (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1967-1980 Megjegyzés: 1967-1980-as évek | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| HU BFL XIV.193 | Dr. Rózsa György művészettörténész és felesége, sz. Kaposy Veronika szakmai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. XX. SZ. KÖZEPE- | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| Tartalom: Az iratok szakmai irányú, hazai és külföldi szakemberekkel folytatott félhivatalos levelezést, műmellékleteket, műértékelési szakanyagot, szakirodalomra vonatkozó feljegyzéseket és jegyzeteket, képzőművészeti alkotások fényképdokumentációit, személyes feljegyzéseket, noteszeket tartalmaznak. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Muzeológus, szaklapszerkesztő, a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának vezetője volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.194 | Id. Sándy (Schwingshakl) Hugó és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1852-2012 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| Tartalom: A fond egy egy fiumei hátterű főgimnáziumi tanár és fia valamint felesége személyes magánlevelezését tartalmazza. Az anyagban a családi vonatkozások mellett számos, az egykori tanár-diák kapcsolatra utaló adat is található. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Sándy Hugó a Toldy Gimnázium matematika tanára volt az 1940-es években. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.195 | Kovács Győző híradós hadnagy személyes magánlevelezése és naplója (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1930 Megjegyzés: kb. 1930-1940-es évek- | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A fond későbbi feleségével, Kováts Edith akkori gimnáziumi tanulóval folytatott személyes magánlevelezését és 1937-ben tett ausztriai utazása során írt német nyelvű naplóját tartalmazza. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett a kőszegi Katonai Alreáliskola hallgatója volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.196 | Gálhegyi Dezső fővárosi lakos és felesége családi iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. XX. SZ. KÖZEPE- | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| Tartalom: Családi irattöredékek, magánlevelezése és fényképek. Egy örökbefogadási eset háttériratait is tartalmazza. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Gálhegyi Dezső üzemágvezető volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.197 | Dr. Gerlóczy Ferenc orvosegyetemi tanár levelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. XX. SZ. KÖZEPE- | |
| Terjedelem: 0,15 ifm | |
| Tartalom: Főként protokolláris jellegű üdvözlő levelek találhatók a fondban, melynek forrásértékét a szakmai kapcsolatrendszer tanulmányozásának lehetősége alkotja. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Gerlóczy Ferenc gyermekgyógyász, az orvostudományok doktora, egyetemi tanár. 1971-től a Gyermekklinika igazgatója volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.198 | Schönwald Zsigmondné, sz. Hudec Olga, fővárosi lakos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. XX. SZ. ELSŐ FELE- | |
| Terjedelem: 0,07 ifm | |
| Tartalom: A jórészt német nyelvű, személyes magánlevelezést, valamint származási iratokat tartalmazó fond egy zsidó eredetű kereskedő és felvidéki evangélikus felesége házassági kapcsolatának ("vegyesházasság") tanulmányozására nyújt lehetőséget. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.199 | Tenczer Márton, Tenczer Mártonné Lisl Goldarbeiter és Tenczer Rózsa magánlevelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1949-1995 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| Tartalom: A fond néhány szórványirattól eltekintve levelekből, magánlevelezésből áll. Kezdődátuma 1949, amikor Marci és Lisl összeházasodtak és Budapestre költöztek. A levelek legnagyobb része szegedi, illetve külföldre vándorolt rokonoktól, ismerősöktől származik. Nagyobb levélegyüttes maradt fenn Marci testvéreitől, a Makón élő Tenczer Máriától, illetve az Izraelbe kivándorolt Tenczer Gizellától, valamint 1949–1950-ből a Lisl férjhezmenetele után is Szegeden maradt Aloisia Schimektől (anya-lánya levelezés). A levelek magyar és német nyelvűek. Hétköznapi dolgokról, leginkább egészségről, betegségről, közös ismerősökről, családtagokról esik bennük szó. Érdekességük, hogy a levelezők nagy része vidéki Holocaust-túlélő. A levelek az ő háború utáni mindennapjaikba engednek bepillantást, mozaikos forrásai a zsidó vallás és szokások megtartásának. Szervtörténet: Tenczer Márton Tänzer Mór néven született Szegeden 1909-ben. Szülei Tänzer Jakab bádogosmester és Goldarbeiter Szidónia voltak. Szegeden érettségizett az Állami Főreáliskolában, Bécsben szerzett mérnöki diplomát. Egyetemi tanulmányai során rokonainál, a Goldarbeiter családnál lakott. A családban Marcinak becézett fiú beleszeretett a szintén szegedi Goldarbeiter Izsó textilkereskedő és az osztrák katolikus Aloisia Schimek Lisl nevű leányába, aki unokatestvére volt. Lisl kereskedelmi iskolába járt, apja üzletében dolgozott. A róla készített fotókat Marci beküldte a Miss Austria versenyre, amelyen Lisl elnyerte a címet. Párizsban a Miss Europe versenyen második helyezést ért el. Ausztria őt nevezte a Miss Universe-re, ahol 1929-ben első lett. Lisl nem élt a világszépe címből adódó lehetőségekkel, visszatért Bécsbe, az őt megkérő Marcit kikosarazta, és egy osztrák üzletember fiához, Fritz Spielmanhoz ment feleségül. Férje az 1930-as évek végén külföldre menekült. Lisl ekkor Bécsben maradt, de a Kristályéjszaka után a család Szegedre menekült. Édesanyján és néhány távoli rokonán kívül csak ő élte túl a Holocaustot. Tenczer Márton a zsidótörvények következtében nem kapott mérnöki munkát, édesapja műhelyében dolgozott, munkaszolgálatos volt, majd öt évig hadifogoly a Szovjetunióban, 1948-ban tért haza. Ezután a Ganz Vagongyárban dolgozott Márton és Lisl 1949-ben házasodtak össze Szegeden. Budapestre költöztek, és Márton testvérével, Rózsával laktak közös lakásban. Tenczer Márton amatőr fotós és filmes volt, a pár életéről az ő műveinek felhasználásával Forgách Péter készített dokumentumfilmet Miss Universe 1929 – a Szépség útja címen. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: A hatályos jogszabályok betartásával, részben támogatói állásfoglalással kutatható. | |
| HU BFL XIV.200 | Dr. Chobodiczky Róbert tengerészpolitikai szakember iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1926-1956 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: A fond legnagyobb részét Chobodiczky Róbert tengerpolitikai szakember hivatali pályafutásához kapcsolódó iratok: alkalmaztatási iratok, kinevezések, hivatalos levelek, kiküldetések iratai, ösztöndíjakra vonatkozó iratok, önéletrajzok, személyzeti iratok, káderjellemzések alkotják. Egy különleges szakmai képzettséggel és nyelvtudással bíró fiatalember pályafutása, magyarországi útkeresése, nemzetközi tájékozódása (1941-ben pl. a Szovjetunióba szeretett volna eljutni tanulmányútra) és az ezt akadályozó politikai tényezők, majd pályájának 1948 utáni megtörése rajzolódik ki belőlük. Az iratokat hajókról, illetve a dunkerque-i kikötőről készült fotók egészíti ki, illetve személyzeti dossziéjára tűzve egy igazolványkép látható. Néhány irat kollégáihoz kapcsolódik (dr. Sibelka Tibor fiumei vámszaki tanácsos, Szijártó Jenő, a MÁH fiuemei és trieszti fiókjának főnöke), és van néhány, a fondhoz ismeretlen módon kapcsolódó irat is (Medveczky Gyula és felesége, illetve Kiss Margit iratai). Szervtörténet: Dr. Chobodiczky Róbert 1915-ben született Iglón. Szülei Chobodiczky Alajos és Daray Margit tanárok voltak. Testvére: Szentpétery Jánosné Chobodiczky Angéla. A család 1923-ban költözött át Magyarországra, Kiskunfélegyházán, Baján, majd Szegeden éltek. Baján a ciszterci rend III. Béla reálgimnáziumában tett érettségit 1933-ban. 1934-től a nápolyi tengerészeti főiskola növendéke volt, tengerészpolitikai diplomát szerzett, 1940-ben doktorált. 1938-tól az IBUSZ tengerhajózási osztályán, majd a Lengyel Hajózási Képviseletnél dolgozott. 1940-ben rendőrfelügyelő gyakornokká nevezték ki, a budapesti révkapitányságon teljesített szolgálatot. 1943-ban már a M. kir. Nemzeti-Szabadkikötő és Tengerhajózási Vállalat titkára volt, Fiuméban, a magyar kikötői kirendeltségen dolgozott. 1945 augusztusától a Magyar Újjáépítési Minisztérium közlekedési csoportjában dolgozott, 1946-ban miniszteri titkárrá nevezték ki. Márciustól az UNRRA szállítmányok technikai lebonyolítására Triesztbe kiküldendő bizottság tagja. A magyar kormány trieszti kirendeltségének felszámolásánál működött közre, 1947 októberében tért vissza Budapestre. Ekkor a Közellátásügyi Miniszter felmentette az UNRA szállítmányok átvételével kapcsolatos megbízatása alól. A Magyar Építés- és Közmunkaügyi Minisztériumban folytatta hivatali pályafutását, ahonnan ösztöndíjjal jugoszláviai tanulmányúton vett részt. 1948-ban rendelkezési állományba helyezték, majd újra szolgálatba állhatott. Közben Jugoszláviában maradt családjához csak nagy nehézségek árán tudott visszautazni és őket hazahozni. 1950-ben lemondott állásáról, ezután a Ganz Hajógyárban dolgozott garancia-hajógépészként, emellett szakszövegeket fordított. A fond utolsó irata 1956-ból származik, ezután a család valószínűleg Franciaországba emigrált, ott idegenforgalmi szakemberként működött. Nizzában hunyt el 1994-ben. 1943-ban kötött házasságot András Eszterrel (1922–2002), aki papírgyárban dolgozott Szentendrén. Két lányuk született, Katalin (1940) és Eszter (1944). | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.201 | Dr. Gál János tanár, irodalomtörténész visszaemlékezései. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1891-1919 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: A Magamról, magamnak feliratú könyvbe kézzel írt 410 oldalas visszaemlékezés az 1891 és 1919 közötti időszakot fogja át, az utolsó bejegyzés dátuma: 1919. október 29. vagy 1920 elején megszerkesztette és kiegészítette korábbi naplójegyzeteit, és névmutatót is készített hozzá. A kötetben visszaemlékező szövegek és hosszabb-rövidebb naplóbejegyzések váltják egymást. A szöveget a szerző néhány rajza, illetve az általa beragasztott fotók (műtermi portrék) díszítik. A gyermekkor és a zalaegerszegi gimnáziumi évek nosztalgikus, idealizáló megörökítését a budapesti egyetemi évek leírása követi. A szerző részletesen, irodalmias stílusban, sok képpel, jelzővel díszíve beszéli el Budapestre érkezését, a lakáskeresést, a nagyvárossal való első találkozás élményét, az első napokban tett városnéző sétákat. Részletesen ír Buda és Pest különbségeiről, a Margitszigetről, a Városligetről és a mutatványostelepről. Bár leírása élményszerűnek tűnik, reflexiói nagy számban tartalmaznak a nagyvárossal és Budapesttel kapcsolatos, részben alapvetően konzervatív életszemléletéből fakadó, ám részben minden bizonnyal újságcikkekből, útikönyvekből, tankönyvekből megismert, másoktól hallott és átvett megállapításokat, sztereotípiákat. Szintén részletesen és eleinte kissé távolságtartóan mutatja be az egyetemi életet: az egyetem épületét, tanárait (pl. Beöthy, Simonyi, Marczali), az órákat, a vizsgákat, az egyetemi egyesületi életét, az énekkart és a diákok mindennapjait: a szobakeresést, étkezéseket, a tanulást, könyvtárazást, munkakeresést. Szervtörténet: Gál János (Zalacséb, 1891–Pécs, 1935) gimnáziumi, majd főiskolai tanár, irodalomtörténész. Szülei földművesek voltak. A zalaegerszegi főgimnáziumban érettségizett 1913-ban. A budapesti egyetemen magyart és történelmet hallgatott, tanári oklevelet szerzett. Doktori értekezését Kazinczy Gábor írói és politikai működéséről írta. A Trefort utcai gyakorló főgimnáziumban eltöltött gyakorlati év után 1918-ban Szatmárnémetiben kezdte tanári pályáját, miután 1919 őszén sikerült Magyarországra távoznia, Székesfehérváron kapott állást. 1924-ben a berlini Collegium Hungaricum ösztöndíjasa. 1925-től Pesterzsébeten, 1928-tól Budapesten, a VI. kerületi állami reálgimnáziumban dolgozott, majd 1930-tól Szegeden, a polgári iskolai tanárképzőben tanított magyar irodalomtörténetet. Három könyve jelent meg: Jókai élete és írói jelleme. Berlin, 1925.; A stílus-definíciókról. Bp., 1926.; Nyelvi és irodalmi régiségeink syllabusa. Bp., 1934.). Nekrológja: Moór Elemér: Gál János főiskolai tanár (1892–1935). Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1935. szeptember 15. 44–45. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.202 | Domány Ferenc építész iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1919-1939 | |
| Terjedelem: 0,15 ifm | |
| Tartalom: Születési anyakönyvi kivonatok (1918, 1938); Keresztlevél: 1938; politikai "Persilschein"-ek (1920, 1922, 1937); illetőségi bizonyítvány (1920); állampolgársági bizonyítvány (1930); erkölcsi bizonyítvány (1930); "engedély Magyarországba [sic!] visszatérésre" (1939); fényképek (1917); iskolai értesítők, iskolai, egyetemi bizonyítványok; katonai iratok (1917-1924); szegénységi bizonyítvány (1917); berlini tartózkodással kapcsolatos személyes okmányok; Berlinben kelt szerződések, üzleti iratok, levelezés; személyes fejlegyzések (1930-as évek); önéletrajzok, kérvények berlini és budapesti munkáinak felsorolásával; üzleti iratok és levelezés (1930-as évek); adóhivatali vizsgálati jegyzőkönyv (1939) újságkivágások (1928, 1933); Bársony Rózsi színésznővel folytatott levelezés (1930-as évek); halotti anyakönyvi kivonat (1939); hagyatéki ügyek iratai; üzleti töredékiratok (1940, 1948) Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Gyöngyösön született, Berlinben építészmérnöknek tanult és sikeres vállalkozóként ott is dolgozott. 1938-ban hazatért, majd 1939-ben Angliába emigrált, ahol még abban az esztendőben tragikus hirtelenséggel húnyt el. | |
| HU BFL XIV.203 | Benyó Ildikó festő- és grafikusművész iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1932-2010 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| Tartalom: Személyes okmányok és bizonyítványok (1957-2009); kiállításra szánt és sokszorosított grafikák jegyzéke (1960-1980-as évek); kiállítási katalógusok és prospektusok, valamint kismonográfia (1974-1993); családi és baráti levelek (1970-2010); kézírásos töredékes naplók (1974-1989); művek értékesítésére vonatkozó bizonylatok (1983-2006); szakmai jellegű levelezés, beadványok, kiállítási kérelmek, vásárlások (1976-2004); művekről készült színes diasorozatok (1970-2000-es évek); családi és művekről készített fotók és negatívok (1932-2000); színes diák művekről (1960-2000 k.); videófelvétel (1989) Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Szakmai pályájának állomásai: 1965-69: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ék Sándor, Kádár György, Raszler Károly, Rozanits Tibor. Műveivel többek között a Fiatal Képzőművészek Stúdiója kiállításain, a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatokon, a mentoni (FR) XI. Nemzetközi Művészeti Biennálén (1976), a besztercebányai Nemzetközi Fametszet Biennálén (1984) szerepelt. Részt vett a hajdúböszörményi, mártélyi, nagymarosi, zsennyei stb. művésztelepeken. 1974-81 között Derkovits-ösztöndíjban, 1992-94 között az MHB Művészeti Alapítvány ösztöndíjában részesült. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
| HU BFL XIV.204 | Korányi Frigyes és Korányi Sándor orvosprofesszorok iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1855-1945 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| Tartalom: A fond a Korányi család bárói ága, idősebb Korányi Frigyes és leszármazói, illetve házastársaik töredékes, elsősorban magánéleti vonatkozású irataiból áll. A szórványos levelezés a család mindennapjaiba, a házastársi, szülő-gyermek kapcsolatokba, a gyerekek nevelésével kapcsolatos problémákba enged bepillantást. Szintén adalékot nyújt a család kapcsolatrendszeréhez. Az iratok közül kiemelkedik idősebb Korányi Frigyes 1855-es németországi utazási során keletkezett útinaplója. Ebben nem csupán a látottakra vonatkozó, de néhol magyarországi vonatkozású reflexiókkal is találkozunk. Korányi Sándor levelezéstöredékei és egyéb iratai részint szüleihez írt, részint egyéb, hivatalos jellegű kapcsolatokra utaló leveleket tartalmaznak. A 11 db fotó nagyobbik része azonosítatlan műtermi portré, illetve családi fotó. Szervtörténet: Korányi Frigyes édesapja, a szintén orvos Kornfeld Sebald Prágában született, 1826-ban költözött Magyarországra, Nagykállóban telepedett le. 1833-ban katolikus hitre tért, a család 1848-ban magyarosította nevét Korányira. Korányi Frigyes 1828-ban született Nagykállóban. A szatmárnémeti piaristáknál tanult, majd a pesti egyetem orvosi karára iratkozott be. Orvostanhallgatóként rész vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. 1849 őszén folytatta tanulmányait Pesten, 1852-ben szerzett diplomát. A szabadságharcban való részvételéért még ebben az évben száműzték Bécsből, illetve Pestről is. Nagykállóban kezdet orvosi pályafutását. 1857–1858-ban nyugat-európai tanulmányutat tett. 1864-ben visszatérhetett Pestre, ahol előbb a tífusz-fiókkórház, majd 1865-ben a pesti Szent Rókus-kórház idegosztályának vezetője lett. 1864-ben a pesti egyetemen magántanári képesítést szerzett idegkórtanból. 1866-ban kinevezték a pesti egyetemen a belgyógyászat tanárává. 1880-tól az I. belklinika igazgatója volt. 1884-ben „tolcsvai” előnévvel nemesi, majd 1908-ban bárói rangot kapott, 1886-ban kinevezték egyetemi rektorrá. 1913-ban hunyt el Budapesten. Felesége Bónis Sámuel és Darvasi Erzsébet leánya, Bónis Malvin volt. Gyermekei közül az 1866-ban született Sándorból lett orvos, aki apja klinikáján kezdte orvosi pályafutását, majd a III. sz. Belklinika igazgatója volt 1936-os nyugdíjazásáig. Korányi Frigyes gyermekei, illetve házastársaik közül Sándoron és feleségén, Kubinyi Margiton kívül többen is megjelennek az iratokban: Korányi Malvin gyerekként szerepel a levelezésben; Korányi Anna festőművész férjéről készített festményének fotómásolata található meg a fondban; ifj. Korányi Frigyes felesége, Koller Edith külföldre költözött fiánál vendégeskedve küldött néhány levelet a családtagoknak. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.205 | Kubinszky Judit levéltáros szakmai iratai. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1970-1980 Megjegyzés: kb. 1970-1980 | |
| Terjedelem: 1,5 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag legnagyobb részét a Magyar Királyi Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága elnöki reservált iratairól az 1980-as években kiadott regesztakötet háttéranyagai: kéziratok, kutatócédulák, lektori jelentések, kapcsolódó tanulmányok alkotják. Az iratok kisebb részét Kubinszky Judit egyéb 19. századi politika- és társadalomtörténeti tárgyú kutatásainak háttéranyagai képezik. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az 1980-as évekig Budapest Főváros Levéltára főmunkatársakét tevékenykedett. Fő kutatási területét a 19. századi antiszemitizmus, valamint ugyanazon időszak fővárosi rendőrségének működése képezte. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.206 | Padányi-Gulyás Béla emigráns kisgazda politikus és Margalit Zsuzsanna iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1863-1988 | |
| Terjedelem: 3,6 ifm | |
| Szervtörténet: Padányi Gulyás Béla 1903-ban született Técsőn. A máramarosszigeti protestáns líceumban, majd Budapesten, a református gimnáziumban tanult. 1927-ben történelem-földrajz szakon végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, tagja volt az Eötvös Collégiumnak. 1926–1927-ben a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége elnöke volt, diákkülügyekkel foglalkozott. 1928-tól az IBUSZ alkalmazásában állt, 1939-ben aligazgató lett. 1940-1941-ben Kárpátalja idegenforgalmi kormánybiztosa lett, de erről a pozícióról Teleki öngyilkossága után lemondott. Az 1930-as évek közepétől a felesége által örökölt faddi birtokon gazdálkodott. 1933-ban belépett a Kisgazdapártba. A Független Kisgazda című lap belső munkatársa, a párt külpolitikai szakértője volt. 1935–1940 között a párt egyik Tolna vármegyei szervezőjeként tevékenykedett. 1945-ben visszatért a politikai életbe. 1945. július 7-étől a Tolna vármegyei törvényhatósági bizottság tagja. 1945. november 4-én a Baranya–Tolna vármegyei választókerületben nemzetgyűlési képviselővé választották, a Külügyminisztérium parlamenti előadójaként dolgozott. Hamarosan az FKGP külügyi osztályának a vezetője lett. 1947. június 1-jétől a párt politikai bizottságának a tagja, a politikai osztály vezetője. 1948. februártól a Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke. 1949. október 1-jén az ÁVH letartóztatta. 1950. november 7-én a Kővágó József és társai ügyben a Budapesti Törvényszék kémkedés koholt vádjával tizenöt évi fegyházra ítélte. 1956. szeptember 18-án szabadult, de rendőri felügyelet alá helyezték. 1956. októberben részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében, ismét a külügyi osztály vezetője lett, a Külügyminisztérium újjászervezésén kezdett dolgozni. 1956. december 10-én elhagyta az országot, és Genfben telepedett le. 1957-től nyugdíjazásáig a Swissair légitársaság alkalmazottja volt. Padányi Gulyás Béla tevékeny szerepet játszott a nyugati magyar emigráció életében. Számos svájci és nemzetközi magyar emigráns szervezetben működött vezetőként, titkárként, vezetőségi tagként. Kapcsolatban állt minden számottevő emigráns politikussal, a magyar emigráció külkapcsolatai, a magyar ügy képviselete érdekében történő kapcsolatépítés érdekelték, az emigrációs belügyektől, „acsarkodásoktól” azonban igyekezett magát távol tartani. Leszármazás: Padányi Gulyás család: *Gulyás Antal (Komárom, 1837–1897) + Bayer Antalka (Antónia) **Gulyás Mária (Vargics Imréné) **Padányi Gulyás Jenő erdőmérnök, miniszteri tanácsos (Nagyszentmiklós, 1872– Budapest, 1942) + Kardos Anna (Máramarossziget, 1876–Budapest, 1945; szülei: Kardos Károly gimnáziumi tanár, Csolosz Anna) ***Padányi Gulyás Jenő építész, ogy. képviselő (Técső, 1900–Billings, 1982) + Náray-Szabó Márta (Budapest, 1903–Billings, 1975) (szülei: Náray Szabó Sándor orvos, államtitkár 186 –1914, László Ilona 1873–1952) ****Padányi Gulyás Rika (Budapest, 1925–Budapest, 1939) ****Padányi Gulyás Kata (Budapest, 1930 – Billings, 2010) ****Padányi Gulyás Júlia (Budapest, 193?) ****Padányi Gulyás Dóra (Budapest, 1938) ***Padányi Gulyás Béla (Técső, 1903 – Genf, 1988) + Margalit Zsuzsa ***Padányi Gulyás Gyula (Máramarossziget, 1910 – Budapest, 1987) + Walleshausen Éva (Hortobágy, 1917–Budapest, 1988) **** Padányi Gulyás Dávid (1947) **** Padányi Gulyás Gábor (1950) | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Az iratok megvásárlására a Nemzeti Kulturális Alap Ithaka Pályázati Programja keretében került sor. Kutathatóság: Támogatói állásfoglalással kutatható | |
| HU BFL XIV.206.1 | Padányi Gulyás Béla személyes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1863-1988 | |
| HU BFL XIV.206.2 | Padányi Gulyás Béla emigrációs tevékenységének iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1957-1988 | |
| HU BFL XIV.206.3 | Margalit Zsuzsanna iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-1976 | |
| HU BFL XIV.207 | Dr. Makoldy Sándor gimnáziumi tanár iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1870 (kb.)-1954 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A fond Makoldy Sándor, illetve édesanyja töredékes iratait tartalmazza. A hivatalos iratok mellett néhány levél, illetve feljegyzés maradt fenn. Segítségükkel megrajzolható Makoldy Sándor pályaképe, és egy kevés kiderül személyiségéről, egy-egy mozaikon megjelenik az 1944-1945-ös eseményekhez, változásokhoz való hozzáállása, alkalmazkodása. Az iratok alapján némi benyomást lehet szerezni családi viszonyairól, egy családi viszályról, amelyből rágalmazási per lett, édesanyjához fűződő szoros kapcsolatáról, családi kapcsolatairól és a család kapcsolati hálójáról is. Az iratoknál sokkal teljesebb képet ad a családról a gyászjelentés- és a fotógyűjtemény, ez utóbbiban elsősorban édesanyja nagykárolyi, középosztálybeli családjának tagjai, testvérei és az ő házastársaik, illetve leszármazottaik jelennek meg műtermi és külső helyszíneken készült portrékon és családi képeken az 1870-es évektől az 1940-es évekig. A fotók legnagyobb része 1920 előtti, Makoldy Sándor a hátoldalukra feljegyezte, ki látható rajtuk. Szervtörténet: Makoldy Sándor Nagykárolyban született 1883-ben. A nagykárolyi római katolikus főgimnáziumban érettségizett 1900-ban, ezután a budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozott be, történelmet és földrajzot hallgatott. 1905-ben doktori és tanári oklevelet szerzett. 1908-ban gyorsírástanítói oklevelet szerezett. 1904–1909 között Versecen, majd 1909–1938 között a budapesti Kemény Zs. főreáliskolában tanított, 1938-ban nyugdíjazták. Tagja volt a Turán Szövetségnek, a Néprajzi Társaságnak, a Magyar Gyorsíró Szövetségnek. Néprajzi, történeti és gyorsírás-történeti cikkei, tanulmányai jelentek meg. Az országos irodai gép- és gyorsírókat vizsgáztató bizottság, illetve Országos Vasárnapi Munkásképző Bizottság tagja volt. Nyugdíjazása után levéltári kutatással, gyorsírásoktatással foglalkozott. Családot nem alapított, édesanyját gondozta, egyik unokatestvérét örökbe fogadta. 1958-ban halt meg Budapesten. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.208 | Lakatos Gyula okl. faiparai mérnök igazságügyi szakértői és személyes iratai. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1960-2000 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: Szakmai tevékenységgel összefüggő szakmai és elszámolási iratok, valamint személyes magánlevelezés. Családtörténeti adatfeltárás (Csíkszentsimoni Lakatos család) Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A Debreceni Ref. Kollégiumban, majd a budapesti Kereskedelmi Főiskolán tanult. 1951-1954: Könnyűipari Minisztérium munkatársa; 1956 után rövid időre letartóztatják. Az ÉPFA Vállalatnál 25 évig főmérnök, majd nyugdíjazását követően faipari szakértői magánvállalkozásba kezd. A Műszaki és Természettudományos Faipari Egyesület titkára, valamint a Budapesti Faiparosok Szakmai Bizottságának is elnöke volt. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Korlátozás alatt A személyes adatok védelmére vonatkozó korlátozások figyelembe vételével. | |
| HU BFL XIV.209 | Barta Lajos egykori temesvári diák és barátai családi naplója. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1943 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: 10 budapesti illetőséggel is rendelkező temesvári fiatalember közös programjaikról vezetett naplója. A napló bejegyzései döntően Barta Lajostól származnak. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Korlátozás alatt Személyes adatok folytán az adatvédelmi rendelkezések értelmében korlátozottan kutatható. | |
| HU BFL XIV.210 | Walleshausen Éva levéltáros és férje, Padányi Gulyás Gyula fővárosi vállalati alkalmazott iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1818-1988 | |
| Terjedelem: 6,14 ifm | |
| Tartalom: A fond Padányi Gulyás Gyula és Walleshausen Éva, családtagjaik általuk megőrzött töredékes személyes iratait, levelezését, fotóit, valamint fiaik iratainak, levelezésének és fotóinak töredékét tartalmazza. Padányi Gulyás Gyula iratai között hivatalos és személyes iratain kívül filozófiai tárgyú íráskísérletei is megtalálhatók. Gyermekkori szerelme volt Regina von Habsburg, akivel a későbbiekben is kapcsolatot tartott. Fényképei között a felvidéki bevonulásról is vannak fényképek; szenvedélyes lovasként versenyzett, lovas sportegyesületek tagja volt, az iratok, fotók között ennek dokumentumai is megtalálhatók. Távoli rokona volt Nemes Nagy Ágnes, tőle néhány levél és egy fotó őrződött meg. A barátai közé tartozott Fekete István, akitől szintén egy levél található meg a fondban. Padányi Gulyás Gyula és Walleshausen Éva évtizedeken keresztül levelezett az 1945-ben Németországba, majd onnan Amerikába távozó Padányi Gulyás Jenő családjával. Leveleik részletesen számolnak be egy emigráns család mindennapjairól, és a fond egyik legértékesebb egységét képezi. Walleshausen Éva családjának iratai között megtalálhatók édesapja, nagybátyjai és nagynénjei iratai, ezek töredékességük mellett is jelentősek. Walleshausen Jenő Baktay Ervin baráti köréhez tartozott, részt vett a vadnyugati játékokban, a West Wild Zree Meetingeken és a nyári indián táborokban. Erről a játék néhány dokumentuma, illetve számos indiános fotó és Baktaytól, illetve az indiántársaktól érkezett néhány levél tanúskodik. A vadnyugati találkozók képein fiatal lányként Walleshausen Éva is feltűnik. Feleségével, a kassai Somogyi Emmivel való megismerkedését és házasságkötését levelek, fotók dokumentálják. A festőművész Cselényi-Walleshausen Zsigmond iratai között fiatal- és idősebbkori fotók, feleségeiről, Liebermann Lucyról, Ráskai Margitról, illetve francai élettársáról, a müncheni Hollósy-iskoláról, illetve a bábos Blattner Gézáról, valamint franciaországi munkaadójáról, Klár Dezsőről és feleségéről készült képek is megtalálhatók. Levelei leginkább élete utolsó szakaszában íródtak, és az idősödő, magányos, sikertelen emigráns művész gondolataiba adnak betekintést. A színésznőnek induló, íróként némi sikert elérő Walleshausen Rollától néhány levél és számos fotó maradt fenn. Személyiségéről Walleshausen Éva levelezéséből lehet képet alkotni, Évának gyakori témája volt nagynénje és annak leánya, Vozáb Leila nagyvilági élete és tragikus sorsa. Vozáb Leilától egy kamaszkori napló is fennmaradt, amelyek bejegyzései elsősorban a fiatal, tanítóképzős lány életlehetőségei, vágyai és a párválasztás körüli dilemmái körül forognak. A szobrásznak készülő, de életét végül családanyaként, háztartásbeliként leélő Walleshausen Janka, Hallgató Pál festőművész feleségétől egy visszaemlékezés másolata maradt fenn, amely sok adalékkal szolgál a Walleshausen család történetéhez. Walleshausen Éva iratai között több napló, illetve naplószerű megjegyzés is megtalálható. Kiterjedt levelezést folytatott Magyarországon élő és külföldre szakadt volt iskolatársaival, tanáraival, ifjúkori barátaival, szerelmeivel, rokonaival, kollégáival; levelezett többek között Beke Katával, Mavis Gallant kanadai írónővel is. Levelei, amelyeknek másolatát általában megőrizte, részletesen foglalkoznak saját és családtagjai életeseményeivel, gondolataival, érzéseivel és a Walleshausen család történetével is. Férjével annak élete végéig levelezett, így kapcsolatuk regényes megismerkedésüktől kezdve dokumentálva van. A fondhoz több ezre darabos fotógyűjtemény kapcsolódik. Ezek túlnyomó többsége Walleshausen Évát és közvetlen családtagjait ábrázolja, de a távolabbi rokonokról, illetve barátokról, szerelmekről is sok kép maradt fenn. Szervtörténet: Padányi Gulyás Gyula: Máramarosszigeten született 1910-ben. Idősebb bátyja Padányi Gulyás Jenő építész, építészeti szakíró és országgyűlési képviselő volt, aki 1945-ben Németországba távozott, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Másik bátyja Padányi Gulyás Béla idegenforgalmi szakember, kisgazdapárti politikus, aki 1956-ban Svájcba emigrált. Gimnáziumi tanulmányait 1919 – 1927 között a budapesti Református Főgimnáziumban végezte. A jogi egyetemen tanult, 1931-ben végbizonyítványt szerzett. Utána önkéntesként szolgált a gr. Hadik András 4. honvéd huszárezredben, 1938-ban hadnagy. 1934–1938 között tisztviselő volt a M. kir. Földművelésügyi Minisztérium Tüzifaszállítási Igazolvány Kirendeltségnél. 1938-tól a Hunnia Filmgyárban, majd a Magyar Film Irodánál tanult. Mozgófényképüzemi Üzemvezetői és Gépkezelői Országos Tanfolyamot végzett. Dolgozott a Pegazus Filmgyártó Vállalat kölcsönönosztályának vezetőjeként. Tartalékos huszárhadnagyként 1944-ben Pécsen teljesített szolgálatot, ahová felesége is elkísérte. A visszavonulás során nem akartak Németországba menni, a Muraköz falvaiban, majd horvát területen éltek. 1945-ben usztasák, majd májusban velük együtt partizánok fogságába estek. Padányi Gulyás Gyula hadifogolyként jugoszláv területen maradt, Walleshausen Éva pedig hazaindult, és május végén érkezett vissza Budapestre. Padányi Gulyás Gyula a jugoszláv hadifogságból hazatérve 1945-ben építőipari segédmunkásként, majd 1946-tól az Erdőközpontnál dolgozott. 1951-től a 2. sz. Építőgépgyártó Vállalatnál volt marós szakmunkás. 1955-től Halértékesítő Vállalat gondnoka, majd nyugdíjazásáig tisztviselője. 1944-ben kötött házasságot Walleshausen Évával. Walleshausen Éva apai nagyapja, Walleshausen Sándor (Kiskunfélegyháza, 1855–Birnbaum in Oberkrain, 1906) Fóton volt segédtanító, majd Káposztásmegyeren, a gróf Károlyi uradalomban tanyai tanító. Később gazdatisztként dolgozott a Károlyi uradalomban. Fóton ismerkedett meg Cselényi Máriával (Fót, 1855–Kispest, 1929), akivel 1876-ban házasságot kötött. Gyermekeik közül Walleshausen Jenő mezőgazdász, tógazdasági intéző volt; Cselényi-Walleshausen Zsigmond festő- és bábművészként vált ismertté, Walleshausen Rolla írónőnek indult; Walleshausen Janka Hallgató Pál festőművészhez ment feleségül; Walleshausen Alfréd katona, majd üzletember volt. Walleshausen Jenő lánya, Éva 1917. november 8-án született Hortobágyon. Középiskolai tanulmányait a budapesti Angolkisasszonyok gimnáziumában végezte. Érettségi után a Nagy-Budapest c. várospolitikai hetilapnál volt gépírónő, gép- és gyorsíróként, majd Csilléry András, a Magyar Élet Keresztény Községi Pártja elnöke mellett titkárnő. Később fővárosi hivataloknál – az elnöki, majd a kulturális ügyosztályon, a polgármesteri hivatalban, végül a Fővárosi Nemzeti Tanácsnál – dolgozott. 1945 előtt rendszeresen írt és publikált verseket, tárcanovellákat. 1949-ben került a Fővárosi Levéltárba. 1957-től a Levéltárak Országos Központjánál, majd 1968-tól az Országos Levéltárban dolgozott, feladata a levéltári kiadványok kiadásának előkészítése, technikai szerkesztése volt. 1975-ben ment nyugdíjba. 1944-ben kötött házasságot Padányi Gulyás Gyulával, két gyermekük Dávid (1947) és Gábor (1950). Budapest XI. kerületében, majd Pesthidegkúton éltek. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Személyes adatok folytán az adatvédelmi rendelkezések értelmében korlátozottan kutatható. | |
| HU BFL XIV.210.1 | Padányi Gulyás család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1988 (kb.) | |
| HU BFL XIV.210.1.1 | Családtörténethez kapcsolódó rajzok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1988 (kb.) | |
| HU BFL XIV.210.1.2 | Padányi Gulyás Jenő, id. iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-1942 | |
| HU BFL XIV.210.1.3 | Padányi Gulyás Jenő, ifj. iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-1982 | |
| HU BFL XIV.210.1.4 | Padányi Gulyás Rika iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931-1937 | |
| HU BFL XIV.210.1.5 | Padányi Gulyás Béla (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1949-1988 | |
| HU BFL XIV.210.1.6 | Vargits Imréné iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1935-1940 | |
| HU BFL XIV.210.1.7 | Paulini Béla iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924 | |
| HU BFL XIV.210.1.8 | Padányi Gulyás Gyula iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1986 (kb.) | |
| HU BFL XIV.210.2 | Somogyi és Farkas család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1816 | |
| HU BFL XIV.210.2.1 | Somogyi és Farkas család különböző tagjainak iratai és családi iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1800 (kb.)-1899 (kb.) | |
| HU BFL XIV.210.2.2 | Walleshausen Jenőné Somogyi Emma iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1976 | |
| HU BFL XIV.210.3 | Cselényi-Walleshausen és Walleshausen-Padányi Gulyás család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1879-1988 (kb.) | |
| HU BFL XIV.210.3.1 | Családtörténetre vonatkozó iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1879-1988 (kb.) | |
| HU BFL XIV.210.3.2 | [Walleshausen Sándorné Cselényi Mária ?] (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-1929 (kb.) | |
| HU BFL XIV.210.3.3 | Walleshausen Jenő iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1902-1946 | |
| HU BFL XIV.210.3.4 | Walleshausen Alfréd iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-1929 (kb.) | |
| HU BFL XIV.210.3.5 | Hallgató Pálné Walleshausen Janka iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1950-1952 | |
| HU BFL XIV.210.3.6 | Hallgató Pál iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1942 | |
| HU BFL XIV.210.3.7 | Hallgató Salome iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920 (kb.)-1929 (kb.) | |
| HU BFL XIV.210.3.8 | Szentváry Walleshausen Alfréd iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1930 | |
| HU BFL XIV.210.3.9 | Szentváry Ariadné és Lukács János iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1942 | |
| HU BFL XIV.210.3.10 | Cselényi Walleshausen Zsigmond iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-1987 | |
| HU BFL XIV.210.3.11 | Walleshausen Zsigmondné Ráskai Margit iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
| HU BFL XIV.210.3.12 | Walleshausen Rolla (Vozáb Jenőné) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1893 (kb.)-1945 (kb.) | |
| HU BFL XIV.210.3.13 | Dáni Szabolcsné Vozáb Leila iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1933-1948 | |
| HU BFL XIV.210.3.14 | Padányi Gulyás Gyuláné Walleshausen Éva iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1917 (kb.)-1988 (kb.) | |
| HU BFL XIV.210.3.15 | Padányi Gulyás Dávid és Gábor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1947-1988 (kb.) | |
| HU BFL XIV.210.4 | LEVELEZÉS (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1918-1988 | |
| HU BFL XIV.210.4.1 | Padányi Gulyás család levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1915-1986 | |
| HU BFL XIV.210.4.2 | Farkas-Hatala-Somogyi család levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1818-1962 | |
| HU BFL XIV.210.4.3 | Walleshausen család levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899 | |
| HU BFL XIV.210.5 | FOTÓK, GRAFIKÁK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-1985 (kb.) | |
| HU BFL XIV.210.5.1 | Padányi Gulyás család fotói (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-1985 (kb.) | |
| HU BFL XIV.210.5.2 | Somogyi és Walleshausen család fotói (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1880 (kb.)-1980 (kb.) | |
| HU BFL XIV.210.5.3 | Albumok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1880 (kb.)-1950 (kb.) | |
| HU BFL XIV.210.5.4 | Negatívok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1950 (kb.) | |
| Tartalom: mikrofilmtárban | |
| HU BFL XIV.210.5.5 | Grafikák, műlapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1950 (kb.) | |
| HU BFL XIV.211 | Sz. M. őrizetes (Gyorskocsi utca) levelei. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1983-1984 Megjegyzés: 1983-1984 - | |
| Terjedelem: 0,07 ifm | |
| Tartalom: Az iratképző személyt csalással vádolták. Az 1980-as években férjével együtt ingatlanvásárlás címén jogtalanul vettek fel százezres nagyságrendben kölcsönöket magánszemélyektől. A fond kizárólag közeli hozzátartozóitól - részben felnőtt fiúgyermekétől - származó leveleket tartalmaz. Ezekből a család mindennapjairól, anyagi viszonyairól, a rokonsági kapcsolatokról és konfliktusokról valamint élettársának és gyermekének a fogvatartotthoz fűződő érzelmi viszonyulásáról értesülhetünk. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az iratképző budapesti illetőségű, büntetlen előéletű családos asszony. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Személyes adatok folytán az adatvédelmi rendelkezések értelmében korlátozottan kutatható. | |
| HU BFL XIV.212 | Dr. Egey Zoltán fővárosi orvos és felesége iratai és magánlevelezése. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. közepe- | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: [A személyes adatok az adatvédelmi rendelkezések értelmében nem hozhatók nyilvánosságra.] | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Személyes adatok folytán az adatvédelmi rendelkezések értelmében korlátozottan kutatható. | |
| HU BFL XIV.213 | Peknyi Ferenc szerszámlakatos személyi okmányai és iratai. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. közepe- | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: A fennmaradt töredékes iratok elemi, polgári iskolai és tanonciskolai előmenetelére, alkalmaztatására, valamint krónikus megbetegedésére, s az abból a munkaadóval fakadt konfliktusra vonatkozóan tartalmaznak adatokat. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett kőbányai lakos volt, a M. Kir. Állami Gépgyárban dolgozott 1918 óta. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.214 | Özv. Lindmayer Györgyné budai háztulajdonos adóügyi és vagyoni iratai. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. közepe- | |
| Terjedelem: 0,04 ifm | |
| Tartalom: Az iratok kizárólagosan a fondképző személy tulajdonát képező II., Nyúl utca 3. sz. bérház adóbevallási, lakbérfizetési, valamint az egyes lakók vitás ügyeit tartalmazó hivatalos jellegű iratokból állnak. A töredékes irategyüttes a bérházak államosítás előtti és utáni tulajdoni viszonyainak alakulásába, valamint egy adott társbérleti viszony konfliktushelyzetének körülményeibe enged betekintést. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.215 | Plajer Rezsőné budai lakos magánlevelezése. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1993-1995 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: [Az adatok az adatvédelmi rendelkezések értelmében nem hozhatók nyilvánosságra.] | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Személyes adatok folytán az adatvédelmi rendelkezések értelmében korlátozottan kutatható. | |
| HU BFL XIV.216 | Becker Ferenc romániai lakos magyarországi rokonától kapott levelei. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1964-1965 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: [A személyes adatok az adatvédelmi rendelkezések értelmében nem hozhatók nyilvánosságra.] | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Személyes adatok folytán az adatvédelmi rendelkezések értelmében korlátozottan kutatható. | |
| HU BFL XIV.217 | Takács József és Tóth Ernőné pénzügyi ellenőr, nagytétényi lakosok rokoni levelezése. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950-1970 Megjegyzés: kb. 1950-1970 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Tartalom: [A személyes adatok az adatvédelmi rendelkezések értelmében nem hozhatók nyilvánosságra.] | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Személyes adatok folytán az adatvédelmi rendelkezések értelmében korlátozottan kutatható. | |
| HU BFL XIV.218 | Dr. Csepely Sándor járásbíró és fia, dr. Csepely Tibor belgyógyász magánlevelezése. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. eleje-közepe- | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A dr. Csepely Sándor járásbíróra vonatkozóan fennmaradt levelezési anyag döntően felvidéki, főként kassai közeli rokonoktól származik, s az 1912-1915 körüli évekből maradt fenn. A dr. Csepeli Tiborra vonatkozóan fennmaradt iratanyag szintén döntően rokoni és baráti magánlevelezést, valamint a pacientúrától származó leveleket tartalmaz, amelyet medikus egyetemi jegyzetek, belgyógyászati szakmai felejgyzések egészítenek ki. Ezen iratok zöme a két világháború közötti időszakból való. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Dr. Csepely Sándor kir. járásbíró volt, a II., Donáti u. 9. sz. alatt lakott. Az I. világháború időszakában a közösöknél hadnagyként szolgált. Fia, dr. Csepely Tibor belgyógyász szakorvos, majd főorvos volt, s részint ugyanúgy a II. kerületben a Corvin téren, részint Albertfalván lakott. Egy időben a Szövetkezetek Erzsébet Kórházában volt alkalmazásban. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.219 | Gyárfás Iboly(k)a fiatal hegedűművésznő iratai. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. eleje-közepe.- | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Tartalom: A fennmaradt iratok döntően a kislány képzése, művészi tevékenysége érdekében folytatott tevékenység levelezési anyaga. Számos levél található például a Monarchia külügyminisztere gr. Leopold Berchtold feleségétől, aki szoros kapcsolatban állt a gyermek édesanyjával. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Gyermek-hegedűművész volt, Hubay Jenő ifjú tanítványa. Az I. világháború előtti és alatti időszakban számos külföldi, főként németországi tanulmányutat tett és előadóként is színre lépett. Szülei a VI., Bajnok u. 5. sz. alatt laktak, s édesanyja egyfajta impresszárióként is közreműködve, igyekezett külföldi támogatókat szerezni gyermeke számára. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.220 | Volcz Béla ócsai lakos és családja vagyoni iratai. (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. eleje-közepe- | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes döntően egy kisbirtok tulajdonviszonyaival, kezelésével, be- és kitáblázásával, de főleg az adó- és egyéb köztartozásokkal, valamint biztosítási ügyekkel kapcsolatos hivatalos iratokat tartalmaz. Ezt egészítik ki viszonylag terjedelmes református kegyes irományok: egyházközségi értesítések, hitéleti kör- és röpiratok, valamint részint német nyelvű református sajtóanyag. | |
| Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
| HU BFL XIV.221 | Fővárosi színház művésznőjének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1977 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Nem kutatható. | |
| HU BFL XIV.222 | Neógrády Sándor m. kir. repülőalezredes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-1949 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XIV.223 | Lőrinc János posta műszaki főellenőr iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1909-1962 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Önéletrajzok, képzési és alkalmaztatási iratok, személyi okmányok és származási iratok, töredékes magánlevelezés. Szervtörténet: Az iratképző 1888-ban a Baranya megyei Németbólyban született. Az 1900-as években a Babarczi-Schwartzer Elmekórház ápolója volt, majd a Weiss Manfred Művekben műszerész, végül 1960-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig a Magyar Postánál dolgozott. | |
| HU BFL XIV.224 | Záborszky József, kertész, rákosszentmihályi lakos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1909-1948 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Munkavégzéssel kapcsolatos iratok, feljegyzések, adózási iratok, személyes levelezés és feljegyzések tartalmaz | |
| HU BFL XIV.225 | Herczeg István gazdálkodó és olimpikon levelei (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Döntően egy 1938 év során a Pesti Hírlapban feladott házassági hirdetés nyomán, özv. Osváth Gusztávné fővárosi lakoshoz írt leveleket tartalmaznak. A küldött levelekből plasztikus személyiségportré és átfogó életrajz tárul elénk egy csanád megyei gyümölcstermesztő küzdelmes hétköznapja | |
| HU BFL XIV.226 | Kocs Mária rákosszentmihályi illetőségű háziasszony levelei (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1936-1944 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: A levelezés döntően a címzetthez udvarlóitól, majd későbbi férjétől, Mikusi Sándor rákosszentmihályi kőművesmestertől és építési vállalkozótól, valamint szüleitől és testvérnénjétől származó darabokból áll. A levelek főként a párkapcsolati viszonyokra, manőverekre és konfliktusokra, valamint a házastársi kapcsolat alakulására vonatkozóan nyújt betekintést a korszak alsóközéposztályi rétege vonatkozásában. | |
| HU BFL XIV.227 | Fejér István fővárosi lakos, vállalati osztályvezető és felesége iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| Terjedelem: 0,84 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes egy gyermektelen házaspár után visszamaradt igen sokrétű irathagyaték. Az iratok nem kis része a szegedi rokonsági, vagyoni háttérrel kapcsolatos. Az őrizetbe került nagyobb irategységek: mindkét fél esetében képzési iratok; számos származást, a deportálást, valamint a legkülönfélébb társadalmi tevékenységet dokumentáló igazolvány és hivatalos irat; több időszakból származó, közük számos külföldről érkezett levelezés; több időszakból származó napló; a férj halálát követően vezetett visszaemlékezés; háztartási iratok; a mindennapi élet kiadásait és jövedelmi viszonyait dokumentáló iratok és fejlegyzések; rokonsági hagyatéki iratok; régi és újabb családi és rokonsági fényképek. | |
| HU BFL XIV.228 | Albrecht Ferenc ügyvéd iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1948 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Az iratok döntően más ügyvéd kollégákkal és kliensekkel folytatott ügyviteli levelezést tartalmaznak. | |
| HU BFL XIV.229 | Mihályházi Tóth Adolf m. kir. kataszteri főmérnök és gyermekei levelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1880 (kb.)-1890 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Leveleiben munkájáról, bécsi hétköznapjairól, társadalmi kapcsolatairól számol be (1882); különösen figyelemre méltóak az egyik fiú, Károly által Bella húgának írott levelek. | |
| HU BFL XIV.230 | Szlatki Ferenc fővárosi lakos levelei (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1984-1986 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| Tartalom: [Védelmi időn belüli személyes adatokat tartalmaz.] | |
| Hozzáférés és használat: [Védelmi időn belüli személyes adatokat tartalmaz.] | |
| HU BFL XIV.231 | Borsai Konrád MÁV-alkalmazott és felesége, Gál Rozália töredékes iratanyaga (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1934 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Egy ingatlan körüli pereskedés iratai, karrierhez kapcsolódó iratok, iskolai értesítők. Az irategyüttes az adott társadalmi réteg reprezentációja folytán bír forrásértékkel. | |
| HU BFL XIV.232 | Fekete Erik banktisztviselő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-2006 | |
| Terjedelem: 2,42 ifm | |
| Tartalom: A fennmaradt iratanyag jelentős terjedelemben tartalmazza az iratképzőnek ezen irányultságú szellemi-társadalmi orientációra vonatkozó iratait (pl.: Szociális Ifjúsági Gárdák (SIG) Országos Mozgalma; Jézus Szíve Szívtestőrség; Demokrata Néppárt; Actio Catholica; különféle jezsuita szellemiségű lelkigyakorlatos irományok és szervezési iratok, stb.). Az iratanyag másik meghatározó terjedelmű részét vegyes rokonsági – részben német nyelvű – és szakmai levelezés alkotja, köztük az iratkeletkeztető által írt levelek másolataival. A harmadik jelentősebb iratsorozatot a PMKB-vel kapcsolatos szakmai és munkaügyi kiadványok, levelek, rendezvények szervezésével és egyéb szervezeti kérdésekkel kapcsolatos dokumentáció, szóróanyag képezi. Utóbbi iratsorozat révén a bank belső munkahelyi életéről, szociális, szervezeti és munkatársi viszonyairól is képet kaphatunk; külön érdekesség a katolikus irányultságú banktisztviselőkre vonatkozó iratok csoportja. Szervtörténet: Nevezett magyar eredetű, de Bécsben született, s 1935-ben került Budapestre, ahol 1942-ben érettségizett a Vas utcai felsőkereskedelmiben. Ugyanabban az évben került a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alkalmazásába, ahol idegennyelvi levelező (német, angol, francia) volt, majd a Magyar Nemzeti Bank tisztviselője lett, ahol a devizigazgatóságon dolgozott. A koalíciós években intenzíven részt vállalt a különféle katolikus egyházhoz kötődő társadalmi, ifjúsági mozgalmakban, s a Demokrata Néppártot támogatta. | |
| HU BFL XIV.233 | Király István irodalomtörténész és felesége, Landler Mária iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1916-2014 | |
| Terjedelem: 0,72 ifm | |
| Tartalom: A töredékes iratanyag legnagyobb részben Király István és felesége, Landler Mária személyes okmányait tartalmazza. A család levelezéséből néhány levél mellett nagyszámú képeslap került be a levéltárba. A jelentős mennyiségű fotó családtagokat, pályatársakat ábrázol, utazások, rendezvények alkalmával készült. Az iratokat, fotókat receptgyűjtemény, újságkivágatok egészítik ki, az anyag tartalmazza Landler Endréné sírkoszorúinak szalagjait, főleg a Szovjetunióban kiadott üres képeslapok gyűjteményét és Lenin beszédeit bakelitlemezen. Szervtörténet: id. Király István református lelkész + Joó Ilona dr. Király Kálmán (Ragály, 1919–Budapest, 1978) orvos, bőrgyógyász + dr. Bizza Piroska Király István (Ragály, 1921.07.15.–Budapest, 1989.10.19.) irodalomtörténész +1. Rohonyi Katalin Király Katalin +2. Landler Mária (Moszkva, 1925.03.14.– ?) Király Júlia (Budapest, 1957) Király István irodalomtörténész 1921-ben született a Gömör megyei Ragályon. Apja református lelkész volt, 1937-ig Ragályon, utána a Szabolcs megyei Cégénydányádon működött. Középiskoláit Sárospatakon végezte (1931–1939), majd Budapesten szerzett magyar-német szakos tanári diplomát 1944-ben. 1945-ben Debrecenben tanított, szeptembertől az Oktatásügyi Minisztériumban dolgozott, 1947–1949 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa volt. 1949-ben került a budapesti egyetem bölcsészkarára. 1957–1959 között Szegeden, 1960-tól újra Budapesten tanított, egyetemi tanár, a magyar irodalomtörténeti tanszék vezetője volt 1988-ig. 1970-től az MTA levelező, 1979-től rendes tagja, 1971-től országgyűlési képviselő volt. Második felesége Landler Mária Moszkvában született. Orosz tolmácsként működött, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság munkatársa és elnökségi tagja volt. Az ő szülei: Landler Ernő ügyvéd, pártmunkás, Landler Jenő öccse és Bierbaum Sári voltak. | |
| Hozzáférés és használat: A kutatás a levéltári kutatásra és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alapján lehetséges. | |
| HU BFL XIV.233.1 | Király István iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1989 | |
| HU BFL XIV.233.2 | Landler Ernőné dr. Bierbaum Sári iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1949 | |
| HU BFL XIV.233.3 | Király Istvánné Landler Mária iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1949-2006 | |
| HU BFL XIV.233.4 | Király Júlia iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1977-2014 | |
| HU BFL XIV.233.5 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1916-2004 | |
| HU BFL XIV.233.6 | Fotók (családi fotók; utazásokon készült fotók; rendezvényeken, gyűléseken készült fotók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIV.233.7 | Vegyes (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIV.234 | Almády Márta, az Angolkisasszonyok budapesti Sancta Maria Intézete növendékének naplója (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1914 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: A köteten szerzőként Almády Márta van feltüntetve. Az Élményeim a háborúból című naplóban végigkövethetjük mater Tauffer Ilona és három budapesti úri leány, Almády Márta, Elza és Rényi Valéria kalandos útját 1914-ben a nyugati fronton. Az útról 1914. szeptember 18-án Az Est is beszámolt, a riport be van ragasztva a kötetbe. A kézzel írt naplóban a szerző közel 80 oldalon örökítette meg frontközeli élményeit 1914. augusztus 26-ától 1914. szeptember 14-éig, a hazatérés napjáig. A nyugati front eseményeit Merbes-le-Château-ból kiindulva követhetjük végig. Hosszabb ideig Binche városából tudósít, ahol a növendékek a katonáknak varrtak papucsokat, a ferences rendi nővérek pedig a fronton sérülteket ápolták. A naplóból képet kapunk az elégtelen élelmezés, a nélkülözés civil lakosságot érintő megpróbáltatásairól, de a szerző apróbb epizódokat, megfigyeléseket is rögzített: a munkájuk helyszínéül szolgáló üvegház özvegy grófnő tulajdonosa életmódjával keltette fel a naplóíró figyelmét, ugyanis a kutyáinak és virágoskertjének szentelte minden idejét. Továbbá az író többször is kritikával illette a férfiak gáláns magatartásának hiányát. Maubeuge német megszállása után elindulhattak hazafelé, Kölnig német katonák társaságában utazhattak. Az út során érintették Charleroi, Kriegsmond, Namur, Herbestkal, Düsseldorf, Köln, Pholz, Gutenberg, Frankfurt, Nürnberg, Passau, Metz, Lienz, Sankt Pölten, Bécs településeket. A háború 19 napját megörökítő útinapló alkalmas a hadtörténeti események rekonstruálására, továbbá a Monarchia korabeli mentalitástörténethez is adalékokat nyújthat. Almády Márta 19 évesen szerzett személyes tapasztalatokat a világháborúról. Bejegyzéseiben magát a háborút kritikusan szemléli, a francia, angol és német katonákról a személyes tapasztalatok alapján alkotott véleményt. Közli a különböző nációk, a belgák és a németek egymásról alkotott sztereotípiáit is, s soraiban igyekszik mindezekre magyarázatot találni. A naplóba becsúsztatva három Merbes-le-Château-t ábrázoló korabeli képeslap található, kettő a családtagoknak címezve. A naplóban az üres oldalakon ejtett fényképsarkos bemetszések arra utalnak, hogy korábban a menekülés útvonalában érintett több városból is tartalmazhatott képeslapokat. Szervtörténet: Életrajz Az osztrák felmenőkkel rendelkező Almády Márta Amtmann Mártha Erzsébet Matild néven született 1895-ben Budapesten, református családban. Édesapja Almády Gyula, a székesfőváros pénztárnoki tanácsosa/kerületi pénztárnoka volt, aki 1899-ben magyarosította vezetéknevét. Márta a IV. kerületi Községi Felsőbb Leányiskola és Leánygimnázium és Felsőkereskedelmi Leányiskolában kezdte meg tanulmányait az 1905/1906-os tanévben, testvére Almády Elza – született Amtmann Erzsébet Irma – ugyanide járt. A testvérek később a budapesti Angolkisasszonyok Sancta Maria Intézetében folytatták tanulmányaikat. A napló egy iskolai utazáshoz kötődik. Az Angolkisasszonyok növendékei 1914 nyarát francia nyelvtudásuk pallérozása céljából a belgiumi Merbes-le-Château településen töltötték. A vakációt azonban beárnyékolta a háború kitörése, s a három magyar diák a nyugati front közeledtével kénytelen voltak elhagyni a St. Joseph kolostort. A mater vezetésével gyalog jutottak el Binche városáig, ahol hosszabb időre menedéket találtak. A hazatérés egyetlen reménye a naplóbejegyzés szerint Maubeuge eleste volt (szeptember 6.), ami megnyithatta a vasutakat Párizs felé. A testvérek 1914. szeptember 14-én épségben érkeztek Budapestre. 1915-ben Márta már alma materében tanított nyelv- és történettudományt. Az I. kerületi Fehérvári úti Polgári Leányiskolában játékdélutánt vezetett. Húgával együtt a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen diplomázott, ezután mindketten tornatanárként helyezkedtek el. Az oklevél megszerzését követően az Angolkisasszonyok budapesti Sancta Maria Intézetében dolgozott, 1919 után a VIII. kerületi Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban tanított közel három évtizeden át. 1922-ben kötött házasságot dr. Bubits Jenővel, a büntetőtörvényszék vizsgálóbírójával. A házasságból egy gyermekük született, Bubits Lya. 1925-től tagja volt az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek is. Az 1945-ös évet beárnyékolta testvére, Almády Elza halála. Állásából 1946-ban nyugdíjazták. Márta Budapesten hunyt el 1949-ben. A naplóban szerepel még Rényi Valéria, később dr. Rüdiger Kornélia, aki az Almády lányok iskolatársa volt, és később szintén tanár lett. Kísérőjük mater Tauffer Ilona, az Anfógolkisasszonyok budapesti iskoláinak igazgatónője volt. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.235 | Máthé Attila jogász naplói (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1959-2011 [1956] | |
| Terjedelem: 8177 fájl | |
| Tartalom: A naplósorozat csaknem kizárólag a napi magánéleti események tényszerű közlésére szorítkozik: ismerősökkel, rokonokkal való találkozások, utazási események, szabadidős tevékenység, megtekintett tévé- és moziműsorok, stb. Reflexív megjegyzéseket nem tartalmaz. A bejegyzések tényközlő jellege folytán a sorozat lehetőséget biztosít a társas kapcsolatok, a kulturális attitűd életkori és korszakbeli sajátosságai, valamint a tömegkommunikációs hatások hosszúidejű nyomon követésére. A bejegyzések az 1970-es évek elejéig terjedő kötetekben némileg terjedelmesebbek. A naplósorozat forrásértékét növeli annak csonkítatlan volta, a levéltár őrizetében lévő hasonló állományokkal való összevethetősége. Szervtörténet: A naplósorozat írója a debreceni egyetemen végzett jogot, majd a család fővárosba költözését követően különféle közintézményeknél töltött be pénzügyi és adminisztratív jellegű munkaköröket. Az 1980-as évek végén részt vett az MDF megalakulásában, és a párt apparátusában is tevékenykedett. | |
| Hozzáférés és használat: Védelmi idő érvénye folytán kutatási korlátozás alatt áll. | |
| HU BFL XIV.236 | Dr. Vermes Mihály ügyvéd és László Mariska fővárosi lakos levelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1927-1935 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Az iratok érdemi részét a nagybácsinak a fiatal lányhoz írott levelek alkotják, amelyekben életvezetési tanácsokkal látja el az ifjú rokont; az 1933-34-ből származó levelekben a németországi változásokra is reflektál, s számos élénk stílusban íródott, morális természetű eszmefuttatással találkozunk az anyagban. A levelek forrásértékét főként két momentum adja: egyrészt a zsidó eredetű (ez kiderül a szövegekből) Vermes az asszimiláns felsőközéposztályi szemszögéből értékeli a korabeli eseményeket, jellemzi eredeti hangvételben például a hitleri politikát, stb. Kézírástörténeti szempontból különlegesség, hogy a nem gépelt levelek tudatosan kétfajta írásstílussal íródtak: egy zsinórírással és egy dőlt írásmóddal (erre szövegszerűen utal is az egyik levélben). A levelezést számos, részben beazonosított családi fénykép egészíti ki. Szervtörténet: Dr. Vermes Mihály a századforduló és a századelő időszakában Székesfehérvárott volt ügyvéd; levelei fejlécén továbbá a város „tb. tiszti főügyésze” megjelölés is olvasható. László Mariska, magántisztviselő volt, Kőbányán élt, s Vermes unokahúga volt. | |
| HU BFL XIV.237 | Chovan Lóránt festőművész iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1899-2005 | |
| Terjedelem: 2,26 ifm | |
| Tartalom: Chován Lóránt iratainak legjelentékenyebb részét az 1929-től 1977-ig terjedő – 1941-től fogva naponként vezetett – naplókötetek alkotják. Ezekben már középiskolás korától fogva számos elméleti jellegű reflexiót találunk, s a napi programok és események mellett a sorozat köteteit átszövik a hosszabb-rövidebb, főként vallásos, spirituális jellegű kommentárok. A bejegyzésekből kibontakoznak Chován Lóránt lelki életének változásai és szinkretista jellegű világnézete. Személyes iratai leginkább magyarországi életének töredékes dokumentumai, levelezése ezzel szemben az emigrációs időszakból maradt fenn. Elsősorban a Szlovákiában, illetve Magyarországon élő rokonok, barátok 1960-as, 1970-es évekbeli mindennapjaiba nyújt jó betekintést. Egyedülálló forrás az 1933–1943 között vezetett Egyetemi Mária Kongregáció naplója. Ez a szervezet részletes és folyamatos bejegyzéseket tartalmazó jegyzőkönyve, amely az összejöveteleken tett előterjesztéseket és határozatokat, az egyes előadások értékelését, tartalmi ismertetését, hosszabb szöveges elemzéseket, a szervezett programokat foglalja magában. A fotók elsősorban a családtagokat és barátokat ábrázolják, a legtöbb nincs azonosítva. Néhány fotó a vájáriskolát örökíti meg. Fotók a levelezésben is találhatók. Levelezéséből a neki küldött levelek maradtak fenn, elsősorban magyarországi, szlovákiai, illetve az emigrációban élő rokonoktól, barátoktól, pályatársaktól. Családtagjai közül édesapja, Chován János iratai maradtak fenn nagyobb mennyiségben. Ezek az elsősorban szerb nyelvű iratok a Délvidéken élő, felvidéki kapcsolatokkal is rendelkező kultúrmérnök, illetve családja Trianon utáni hányattatásait mutatják be. Chován János Újvidéken született, Budapesten járt egyetemre. Trianon után jugoszláv területen maradt, Nagykikindán az ármentesítő társulat szolgálatában állt. Magyarsága miatt nyugdíjazták. 1925-ben Pozsonyba költözött, ahol felesége rokonságának üzletében dolgozott. 1936-ban Budapestre költözött, ahol idegen állam polgáraként nem tudott állást szerezni. A Délvidék Magyarországhoz csatolásával ismét ott vállalt állást, ezt azonban az újbóli elcsatolással elvesztette. A háború után nem kapott állást, és nyugdíjához sem jutott hozzá, alkalmi munkákból élt. Szervtörténet: Chován Lóránt édesapja, Chován János (1879–1955) Újvidéken született, szlovák szülők gyermekeként. Elemi iskolai tanulmányait német, a középiskolát és az egyetemet magyar nyelven végezte. Kultúrmérnök volt, ármentesítéssel és belvízszabályozással foglalkozott. Magyar nőt vett feleségül, Lipcsey Margitot, akivel négy gyermekük született. Chován Lóránt 1913-ban született a szerémségi Mitrovicán. Elemi iskolai tanulmányait Szerbiában végezte, majd Pozsonyban járt magyar gimnáziumba. 1941-ben szerzett diplomát a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Mestere: Rudnay Gyula volt. Festői működését a magyar fővárosban kezdte, az 1930-as évek második felében Berlinben élt és dolgozott. 1945-ben internáltótáborba, majd rendőri felügyelet alá került. Az 1950-es években műszaki rajzot tanított a várpalotai vájáriskolában. 1956-tól független művészként élt és alkotott. Édesanyja és nővérei Szlovákiában maradtak, és ő is évente több hónapot töltött Pozsonyban és Dunaszerdahelyen. 1963-ban Budapesten kiállítás nyílt pozsonyi képeiből. 1964-től két évig Londonban élt, újbóli itthoni tartózkodás után, felesége halálát követően 1973-tól végleg az Egyesült Államokban, a kaliforniai Oaklandben telepedett le. Sokat utazott, évente hazalátogatott Magyarországra. Portréfestőként vált ismertté. Az 1940-es évektől kiállító művész. Több hazai egyéni kiállítás után 1966-ban, a londoni Királyi Akadémián és a müncheni Művészetek Házában mutatta be műveit. 1982-ben részt vett a Külföldön élő magyar származású művészek 2. kiállításán. Alkotásainak nagy részét a Pataji Múzeumnak (Dunapataj) adományozta, de művei megtalálhatók a Kiscelli Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében is. 1942-ben kötött házasságot Teszák Máriával (1912–1971) (szülei: Teszák Béla, Friedrich Jozefa Mária). Lányuk, Mária, szintén képzőművész. Második házasságát Emily Haushahnnal (1974–1976), a harmadikat Batool Yasdansephallal kötötte. Húga, a Dunaszerdahelyen élt Dodekné Chován Ilona néprajzi gyűjtő, szakíró volt. | |
| Hozzáférés és használat: A levéltár az iratokat részben vásárolta, részben ajándékba kapta. A naplók és a levelezés kutatása az átadó életében az ő engedélyéhez kötött, halála után a hatályos jogszabályok alapján, támogatói állásfoglalással kutatható. | |
| HU BFL XIV.237.1 | Chován Lóránt személyes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-2005 | |
| HU BFL XIV.237.2 | Chován Lóránt naplói (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1932-2004 | |
| HU BFL XIV.237.3 | Chován Lóránt levelezése (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1961-2005 | |
| HU BFL XIV.237.4 | Chován Lóránt gyűjteményei (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1988 | |
| HU BFL XIV.237.5 | Chován Lóránt családtagjainak iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1922-1984 | |
| HU BFL XIV.238 | Ardó Mária színháztörténész szakmai és családi iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Tartalom: A család mindkét ágát érintő személyi okmányok (főként iskolai bizonyítványok és származási iratok, valamint üzleti tevékenységgel összefüggő szerződések és igazolások), családtörténeti kutatásokra vonatkozó levelezés és adatfeltárások; a zsidóüldözéssel kapcsolatos jóvátételi igények beadványai, továbbá Ardó Mária szakmai munkásságának iratai (tanulmánykéziratok, kéziratban maradt színművek), valamint 19. századi családi fényképeket is tartalmazó fotók. Szervtörténet: Dr. Ardó Mária (Budapest, 1923. december 5.- Budapest, 2012. szeptember) a Népművelési Intézet főmunkatársa volt, színháztörténeti, drámaelméleti és szerkesztői munkásságot fejtett ki. | |
| HU BFL XIV.239 | Gróz Péter vegyészmérnök személyes és szakmai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950 (kb.)-1990 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XIV.240 | Dr. Engl Györgyi jogász személyes és családi levelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,8 ifm | |
| Tartalom: Az iratok kb. háromnegyede személyes magánlevelezést tartalmaz. Címzettek szerinti tagolódásuk iratsorozatonként: Engl Györgyihez érkezettek; anyjához Molnár Magdához és apjához Engl Ernőhöz érkezettek; férjéhez Csoma Jánoshoz érkezett levelek. A kisebb sorozatokat főként az anyai ághoz tartozó rokonok levelezése alkotja. Terjedelmes (kb. 0,20 ifm) személyi okmánysorozat és különféle hivatalos irat teszi az iratképzők életútját és életrajzi adatait rekonstruálhatóvá. Az irategyüttes forrásértékét a magánlevelezési anyag terjedelmes volta, s ennek folytán a személyes kapcsolatok árnyalt elemzési lehetősége adja. Szervtörténet: Engl Györgyi az Evangélikus Leánygimnáziumban érettségizett, 1952-ben a jogi karon szigorlatozott, 1946-1950 között tisztviselő, 1952-ig a Bp-i Központi Járásbíróság fogalmazója, majd 1953-tól tanácsvezető bírája volt. Férje Csoma János mérnök, népi káder volt, akit azonban 1956-os forradalmi szerepvállalása miatt négy évre ítéltek, Engl Györgyi ezért csak 1960-tól folytathatta bírói tevékenységét. Házasságuk még a forradalom előtt felbomlott. | |
| HU BFL XIV.241 | Dr. Kulin György csillagász személyes és szakmai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950 (kb.)-1970 (kb.) | |
| Terjedelem: 2,8 ifm | |
| HU BFL XIV.242 | Bródy Sándor háztulajdonos, nagykereskedő és leszármazottai töredékes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1923 (kb.) [1965 (kb.)-1966 (kb.)] | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A fondképző által írt feljegyzés a Lipótvárosi Casino vezetőségének; végrendelettöredékek; valószínűleg unokájának, ifj. Bródy Sándornak (?) 1965-66-ból külföldről hazaírt francia nyelvű levelei, valamint százas nagyságrendű, részben beazonosított családi fénykép. Az irategyüttes főként az unoka levélsorozata okán bír forrásértékkel a hatvanas évek családi és interkulturális kapcsolatokba engedve némi betekintést. Szervtörténet: Bródy Sándor (*Ungvár, 1868-1923, Kissingen, Néo.) a századforduló zsidó nagypolgárságának jellegzetes, kevéssé ismert alakja. A Mérleg utca 2. sz. alatti ház tulajdonosa volt, s a Lipótvárosi Casino háznagyi tisztségét is betöltötte. A fennmaradt hagyatéki iratokból (VII.12.b 188.994/1923.) tudható, hogy bizonyos részvénytőkével is rendelkezett. Hitvese: Reichenberger Sarolta, gyermekei: Zsuzsanna, Pál, Andor, Miklós. | |
| Hozzáférés és használat: Kutatása részben korlátozott, egyes tételek kutatásához támogatói állásfoglalás szükséges. | |
| HU BFL XIV.243 | Gerle János építész gyűjteményes és magániratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-2012 (kb.) | |
| Terjedelem: 14,03 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Rendezetlen fond, csak részben kutatható. | |
| HU BFL XIV.243.a | Gerle János építész gyűjteményes és magániratai. Gerle János személyes és szakmai iratai (Állag) |
| Létrehozás ideje: | |
| Terjedelem: 5,11 ifm | |
| HU BFL XIV.243.a.1 | Gerle János személyes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.a.2 | Gerle János szakmai tevékenységével kapcsolatos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.a.3 | UNESCO keretei közötti tevékenységgel kapcsolatos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.a.4 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.a.4.1 | Gerle Jánosnak címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.a.4.2 | Makovecz Imrének címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1969-1998 | |
| Tartalom: 1969,1971,1975-1976,1981,1988-1993,1995-1998, é.n. | |
| HU BFL XIV.243.a.4.3 | Más címzetteknek írt levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1917-2000 | |
| HU BFL XIV.243.b | Gerle János építész gyűjteményes és magániratai. A magyar organikus építészettel kapcsolatos iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: | |
| Terjedelem: 2,44 ifm | |
| HU BFL XIV.243.b.1 | Makovecz Imrére vonatkozó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.b.2 | A magyar organikus építészet egészére vonatkozó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.b.3 | Kós Károly Egyesülésre vonatkozó iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.b.4 | Országépítő folyóirat iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.c | Gerle János építész gyűjteményes és magániratai. Fényképek (Állag) |
| Létrehozás ideje: | |
| Terjedelem: 5,12 ifm | |
| HU BFL XIV.243.c.1 | A századforduló magyar építészete című kötet képanyaga építészek szerint (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.c.2 | Építészek szerint rendezett további képanyag (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.c.3 | Szakmai diák (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.c.4 | Építészek, épületek, városok szerint rendezett negatívok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.c.5 | Vegyes negatívok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.c.6 | A magyar organikus építészettel kapcsolatos fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.c.6.1 | Makovecz Imrével kapcsolatos fényképek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.c.6.2 | A magyar organikus építészet egészével kapcsolatos fényképek (Makovecz Imre és mások) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.d | Gerle János építész gyűjteményes és magániratai. Gyűjtemények (Állag) |
| Létrehozás ideje: | |
| Terjedelem: 1,36 ifm | |
| HU BFL XIV.243.d.1 | Építész-borítékok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.d.2 | Gerle János képeslapgyűjteménye (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.d.2.1 | A történeti Magyarországra vonatkozó képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.d.2.2 | Külföldi képeslapok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.d.3 | Vágó József-fényképalbumok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.d.4 | Bábolnay József tervhagyatéka (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.243.e | Gerle János építész gyűjteményes és magániratai. Elektronikus iratok (Állag) |
| Létrehozás ideje: | |
| HU BFL XIV.244 | Hámori (Hill) Hilda és édesapja MÁV-tisztviselő naplói és levelei (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1955 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XIV.245 | Mélik Endre politikus személyes magániratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| Terjedelem: 8 ifm | |
| Hozzáférés és használat: A letéti szerződés értelmében az iratanyag 2039-ig nem kutatható. | |
| HU BFL XIV.246 | Czeglédy Ilona személyes és szakmai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1916-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,78 ifm | |
| Tartalom: Az iratok egy része Czeglédy Ilona felmenőitől, úgymint szüleitől, Czeglédi Józseftől és feleségétől, nagyapjától, Czeglédi Jánostól, valamint egy rokontól, Czeglédi Gyulától maradtak hátra. Az uradalmi vincellér Czeglédi Jánostól versek (közöttük általa írt versek is), feljegyzések, daloskönyv, füveskönyv, egy-két általa írt levél, a hentes-mészáros, húsboltvezető Czeglédi Józseftől és feleségétől (ugyancsak KÖZÉRT-dolgozó) okmányok, hivatalos iratok, anyakönyvi kivonatok, iskolai bizonyítványok, munkával kapcsolatos iratok (benne káderanyag az 1950-es évekből), II. világháborús katonai iratok, válóperes iratok maradtak fenn. Czeglédi Józsefhez kapcsolódik kisebb mennyiségű képeslap az 1960–1970-es évekből, valamint néhány, részben verses formában írt levele feleségéhez és lányához 1944-ből. Czeglédy Ilonához okmányok, képzéssel kapcsolatos iratok, szakmai munkájával kapcsolatos iratok, valamint barátaira, ismerőseire vonatkozó újságkivágások, gyászjelentések kötődnek. Fennmaradtak iskolai füzetei az 1940-es évek végéről és az 1950-es évek első feléből (történelemórák, fogalmazások). Az iratanyag részét képező nem túl terjedelmes levelezés (1950–1980-as évekből) összefüggő egységként tartalmaz szerelmes leveleket az 1950-es évekből. Értékes részét képezik az iratoknak Czeglédi Ilona naplói, naplótöredékei, illetve naplószerű feljegyzéseinek sorozata 1948-ból, 1957-ból, valamint az 1960-as évektől a 2000-es évek elejéig. Szervtörténet: Czeglédy Ilona régész, az 1960-as években az Országos Műemléki Felügyelőség régészeként a sümegi, az egri és a siklósi vár, valamint több középkori templom feltárásában vett részt. Legjelentősebb munkája a diósgyőri vár és műemlék-együttes feltárása és tudományos feldolgozása. 1968 és 1974 között a Diósgyőri Vármúzeum – Miskolci Galéria – Miskolci Képtár igazgatója volt. Ezt követően 1981-ig a Múzeumi Restaurátor- és Módszertani Központ osztályvezetőjeként dolgozott, majd 1982-től 1992-es nyugdíjazásáig a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársaként az adattári osztály helyettes vezetője és a Sárospataki Vármúzeum szakfelügyelője volt. | |
| HU BFL XIV.247 | Dr. Németh Endre és a rákospalota-pestújhelyi Fáklya Ifjúsági Klub iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1953-1958 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| HU BFL XIV.248 | Szeleczky Szilárd és Szeleczky Szilárdné iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-2004 Megjegyzés: 1944-1945, 1956, 1992-2004 | |
| Terjedelem: 0,25 ifm | |
| HU BFL XIV.249 | Kisházi Ödön iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1925-1975 Megjegyzés: 1925-1926, 1928, 1965-1966, 1972, 1975 | |
| Terjedelem: 0,07 ifm | |
| HU BFL XIV.250 | Blemenschütz Katalin visszamlékezései (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1970 | |
| Terjedelem: 1 CD | |
| HU BFL XIV.251 | Hollentoner Józsefné visszaemlékezései (Fond) |
| Létrehozás ideje: 2007 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XIV.252 | Erdős József visszaemlékezései (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1974 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Hozzászólás egy nevezetes pesti iskola történetéhez. Az V. kerületi Állami Markó utczai Főreáliskolában 1912 és 1920 között töltött évekről szóló visszaemlékezés valószínűleg a Budapest c. lap számára készült. | |
| HU BFL XIV.253 | Pauer Antal budai pénztáros feljegyzései és levelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1805-1826 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XIV.254 | Siménfalvi János naplója (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1733-1779 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XIV.255 | Gr. Zichy N. naplója (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1807 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XIV.256 | Bay Mihály iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1860-1916 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| HU BFL XIV.257 | Bogisich János naplója (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923 | |
| HU BFL XIV.258 | Szely József, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár egykori igazgatójának szakmai irathagyatéka (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1955-1984 | |
| Terjedelem: 1,32 ifm | |
| HU BFL XIV.259 | Angelus Miklós és felesége visszaemlékezései és iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-2000 (kb.) | |
| HU BFL XIV.260 | Beck Péterné visszaemlékezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 2007 | |
| Terjedelem: 3 fájl | |
| HU BFL XIV.261 | Kallus Iván visszaemlékezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 3 db; 1 fájl | |
| HU BFL XIV.262 | Dr. Csorba János, Budapest Székesfőváros polgármestere személyes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1953 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| HU BFL XIV.263 | Szász Pál munkaszolgálatos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| Terjedelem: 183 fájl | |
| HU BFL XIV.264 | Grundtner József zsebnaptárai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1938-1983 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A zsebnaptárak sorozata az 1940–1983 közötti időszakot fogja át, az 1943-as és az 1978-as év kivételével folyamatosan. A zsebnaptárokat két notesz egészíti ki, amelyek az 1938 és 1946 közötti időszakból tartalmaznak Grundtner József által írt verseket, illetve szórványos feljegyzéseket. A zsebnaptárak bejegyzései egyszerre fognak át magánéleti és közéleti, illetve politikai eseményeket. Tartalmuk értékét növeli több évtizedre – azon belül politikai események által terhelt időszakokra – kiterjedő folytonosságuk és részletességük. Szervtörténet: Grundtner József géplakatosként a Ganz hajógyár (utóbb Magyar Hajó- és Darugyár) egyik egységében dolgozott. Állása mellett 1948-tól előbb segédházfelügyelői, majd házfelügyelői munkát is ellátott egymást követő angyalföldi lakhelyein. Az 1980-as évek elején már nyugdíjasként vezette napi bejegyzéseit. MDP-, majd MSZMP-tag, valamint munkásőr volt, 1963-ban a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen tanult. | |
| HU BFL XIV.265 | Hollósi Antal részvénytőkés, bankigazgató, háztulajdonos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1882 (kb.)-1958 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Tartalom: A fond elsősorban a Hollósi céges érdekeltségeinek, illetve ingatlanainak kezelése során keletkezett iratokat tartalmazza: Nemzeti Royal Orfeum Rt. iratai (szerződések a bérlőkkel, felszámolás, 1941–1950); a Royal Revü Varieté működésével kapcsolatos iratok, leltár; a Folyószámla Leszámítoló Bank iratai: részvények, az Operettszínház és a Moulin Rouge bérbeadásának iratai, szerződés Fényes Szabolcs színházigazgatóval; az Operettszínház leltára (1939). Hollósi Antal Olaszországban volt hadifogoly az I. világháború idején. Az iratok között a hadifogolytáborral kapcsolatos ritka iratok is megtalálhatók: karácsonyi és szilveszteri menüt és műsort tartalmazó füzet 1917-ből, a cataniai hadifogolytáborból; Olaszországi fogolytáborban folytatott becsületügyi (párbaj) eljárásra vonatkozó iratok (1917). A fond a felsoroltakon kívül jövedelmi és személyi adóügyekkel kapcsolatos iratokat, származási okiratokat, az üldöztetéssel kapcsolatos iratokat tartalmaz. A kevés levél között megtalálhatók fia, Hollósi Tamás munkaszolgálatból írt levelezőlapjai. A céges és a személyes iratok – művelődés-, illetve színháztörténeti jelentőségükön túl – betekintést nyújtanak egy fővárosi zsidó ingatlan- és cégtulajdonos lehetőségeibe, hányattatásaiba a vészkorszakban, az 1945 utáni újrakezdés és az államosítás időszakában. Hollósi Tamás György töredékes iratai Szervtörténet: Hollósi Antal 1890. április 12-én született Budapesten (VII. Kerepesi út 6.). Szülei Hollósi (Heksch) Albert ruhafestő, kereskedő, a Budapesti Vegyes Ipartestület alelnöke, az Operaház kelmefestője és Beck Szidónia voltak. Heksch Albert 1886-ban változtatta nevét Hollósira. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia Felső Kereskedelmi Iskolájában érettségizett 1906-ban. Az I. világháborúban az olasz hadszíntéren harcolt, 1917-ben hadifogságba esett, 1919-ben tért vissza Magyarországra. Hollósi felesége Reisz Gabriella (Budapest, 1895–?) (házasság: 1922. október 22.), Reisz Ignác üzletvezető és Wellesz Róza leánya volt. A család az 1930-as, 1940-es évek fordulóján evangélikus hitre tért át. Gyermekük, Hollósi Tamás (1924–2001) 1956-ban külföldre távozott, az USÁ-ban hunyt el. Hollósi Antal 1908-ban lépett be az Első Magyar Iparbankhoz. A cég 1923-ban beolvadt a Magyar Általános Hitelbankba, ahol Hollósi ezután cégvezetőként dolgozott. 1939-ben a zsidótörvények miatt nyugdíjazták. 1945. május 1-től igazgatóhelyettes volt, 1947-ben nyugdíjazták. Hollósi családi örökség révén jutott az Erzsébet körúti Royal Orfeumhoz (VII. Erzsébet krt. 31., helyén ma a Madách Színház áll), a Fővárosi Operettszínházhoz és az azt üzemeltető cégekhez, valamint és fővárosi ingatlanjaihoz. A Royal Orfeumot nem sokkal felépítése után vette át Bálint (Beck) Dezső (Bálint Dézi) (1873–1919), aki sikeres orfeum-varieté színpaddá fejlesztette azt. A Nemzeti Royal Orfeum Rt. 1916-ban alakult, Pick József gabonakereskedő, Bálint sógora már ekkor részvényese és igazgatósági tagja volt a cégnek. Bálint Dezső hatalmas vagyont gyűjtött, de a kommün után visszalépett az orfeum vezetésétől, és Bécsben, ahová gyógykezelésre utazott, öngyilkos lett. A Royal Orfeumot, a szomszédos házakat, a Fővárosi Operettszínház épületét teljes vagyonával együtt testvére, Pick Józsefné Beck Henriette (Beck Zseni) örökölte. A hagyatékot gabonakereskedő férjével közösen kezelte. Az 1920-as években a Royal Orfeumot is kezelő családi cég igazgatóságát a Pick–Beck család tagjai alkották, Hollósi Antal (akinek édesanyja volt Beck-lány) is ekkor került a cégbe. Beck Henriette 1935-ben bekövetkezett halála után örököse férje lett, aki két évvel később, 1937-ben szintén elhunyt. Végrendeletében általános örökösül Hollósi Antalt és Pick Rezsőt, a családi részvénytársaság igazgatóját nevezte meg, de bőkezűen gondoskodott távolabbi családtagjairól is, valamint jótékony szervezeteknek is jelentős összegeket hagyott. A cég részvényeit, a VII. Erzsébet krt. 31. és 33., Hársfa u. 36. és 41., I. Maros u. 32., Városmajor u. 35. alatti ingatlanokat Hollósi Antal Picktől örökölte 1938-ban, éppúgy, mint a Folyószámla Leszámítoló Bank Rt. részvényeinek 3-ét. 1945 után a Royal Orfeum Rt. főrészvényese volt, valamint annak igazgatói tisztét töltötte be. Emellett négy fővárosi bérház állt a tulajdonában. 1951-ben Izraelbe való kivándorlását kezdeményezte, de végül is itthon maradt. Az ötvenes években nyugalomba vonult, s az adatok szerint még 1957-ben is a fővárosban tartózkodott. További sorsáról egyelőre nincs adat. | |
| Hozzáférés és használat: Az anyag kutatásához nincs szükség engedélyre. | |
| HU BFL XIV.265.1 | Családtagok, felmenők anyakönyvi és egyéb iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1882-1941 | |
| HU BFL XIV.265.1.1 | Beck család (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1891-1941 | |
| HU BFL XIV.265.1.2 | Heksch (Hollósi) család (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1882-1939 | |
| HU BFL XIV.265.1.3 | Kauker József (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939 | |
| HU BFL XIV.265.2 | Hollósi Antal iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1958 | |
| HU BFL XIV.265.2.1 | Hollósi Antal és Reisz Gabriella anyakönyvi kivonatai, állampolgársági bizonyítványa (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1906-1954 | |
| HU BFL XIV.265.2.2 | Iskolai bizonyítványok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1906 | |
| HU BFL XIV.265.2.3 | Alkalmaztatásra vonatkozó iratok (Első Magyar Iparbank, Magyar Általános Hitelbank) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944-1952 | |
| HU BFL XIV.265.2.4 | Egészségi állapottal kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944 | |
| HU BFL XIV.265.2.5 | Egyházzal, vallással kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940-1944 | |
| HU BFL XIV.265.2.6 | Katonai szolgálattal kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1916-1944 | |
| HU BFL XIV.265.2.7 | Közéleti, poltikai tevékenység (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939 | |
| HU BFL XIV.265.2.8 | Lakással, háztartással kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1938-1957 | |
| HU BFL XIV.265.2.9 | Üldöztetéssel, jóvátétellel, kivándorlással kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1939-1950 | |
| HU BFL XIV.265.2.10 | Kihágási ügy, pénzbírság (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1952-1953 | |
| HU BFL XIV.265.2.11 | Magánvagyonnal kapcsolatos iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1920-1958 | |
| HU BFL XIV.265.2.12 | Vegyes iratok, szórványfeljegyzések (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1940 (kb.)-1959 (kb.) | |
| HU BFL XIV.265.2.13 | Újságcikkek, kivágatok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1946-1952 | |
| HU BFL XIV.265.3 | Hollósi Tamás György iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1924-1957 | |
| HU BFL XIV.265.4 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1951 | |
| HU BFL XIV.265.4.1 | Hollósi Tamás levelezőlapjai a munkaszolgálatból (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1944 | |
| HU BFL XIV.265.4.2 | Egyéb töredékes levelezés (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1951 | |
| HU BFL XIV.265.5 | Fotók (azonosítatlan) (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| HU BFL XIV.266 | Kállai Eszter népművelő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1953-2009 | |
| Terjedelem: 3,12 ifm | |
| HU BFL XIV.267 | Fodor István iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1914-1945 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: Fodor István (*1892.12.07., Nagyiván) és mennyasszonya, Kelemen Mária (*1892.02.12., Bajcs) közötti levelezés keletkezett. Fodor István az I. világháború során olasz hadifogságba került, ahonnan több tucat képeslapot írt haza a feleségének. Néhány képeslap másoknak: családtagoknak és ismeretlen személyeknek íródott. Az iratanyag összesen 75 db képeslapot tartalmaz. A hadifogságból hazatérve Fodor István a Hunnia Filmgyárban helyezkedett el, ahol világosítóként, majd fővilágosítóként dolgozott egészen az 1940-es évek második feléig. Ebből az időszakból származnak az iratanyag gerincét képező fotók, amelyek főként a Hunnia Filmgyárhoz kapcsolható, forgatás közben készült különböző méretű, stáb-, illetve werk-fotók (73 db). Emellett dedikált, filmszínészeket, valamint színpadi színművészeket ábrázoló képek (9 db), operettlibrettók, képes színházi lapok és két operett-plakát is gazdagítja az iratok sorát. Az iratanyag Európa különböző városaiban készült levelezőlapokat, továbbá rokonok, ismerősök fekete-fekete fotóit is tartalmazza. | |
| HU BFL XIV.268 | Fáklya Endre családi levelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1949-1974 [1944] | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: A családi levelezés fennmaradt, régiségkereskedőhöz került része az 1950-es évek első felében, valamint az 1970-es évek első felében Fáklya Endréhez, illetve hozzá és lányához, Fáklya Edithez írt leveleket tartalmazza. A levelek feladója az 1950-es évek elején szülei – Fedorka István és felesége, sz. Morgen Margit – és a szüleivel együttélő, azokat eltartó és gondozó lánytestvére, Fedorka Evelyn (Éva) voltak, egy-két esetben pedig Fáklya Endre másik nővére, Komor Béláné sz. Fedorka Margit. Az 1970-es évek első feléből származó leveleket pedig az akkor már Tatabányán együtt élő két nővér, Fedorka Evelyn (Éva) és Margit írta Fáklya Endréhez, illetve Fáklya Edithez. Fáklya Endre postafelügyelő (1911.03.29. Nagykároly – 1973.12.13. Budapest) kb. 1947-től a XII. Csaba utca 8. szám alatt lakott, ugyanakkor ingatlannal rendelkezett Pilisvörösváron. A Csaba utcai lakás évtizedeken át szolgált a család otthonaként: Fáklya Endre hat gyereke közül többen képeztek benne közös bérletet. Szülei, Fedorka István (az 1950-es évek elején 80 éves), és felesége, sz. Morgen Margit (ugyanebben az időben 78 éves) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Filkeházán éltek, ahol lányuk, Fedorka Evelyn (Éva) tartotta el őket tanári keresetéből. A családot a pedagógusi pálya több ponton jellemezte: maga Fedorka István is tanító volt korábban, és két lánya választotta ugyancsak a tanítói/tanári pályát. Mindketten vidéken tanítottak, Éva filkeházai otthona közelében, lánytestvére, Margit viszont Vas megyében. A leveleket meghatározó témák a Rákosi-rendszer mindennapi megélhetési nehézségei, a falu teljes elzártsága, az öregkor és az azzal járó betegségek, valamint a családon belüli viszonyulások, s az unokák nevelésének kérdése. A témák tárgyalása mindig erős érzelmi tartalommal telített. Ugyanakkor Fedorka István kántori funkciót is betöltött, feleségével együtt fiához írt leveleiket a vallásos szemlélet is áthatja. A levelezés mellett fennmaradt néhány hivatalos irat az 1970-es évek elejéről, a Fáklya család Csaba utcai lakásban való együttélésével kapcsolatban. Egyrészt lakásügyi határozatok, másrészt a családtagok közötti egyezkedések során született nyilatkozatok a lakás használatát és az együttélés szabályait illetően, mely iratok a levelekkel egybehangzóan az együttélő családon belüli konfliktusokat tükrözik. Az iratanyag a levelezés kapcsán jelzetteken kívül a családi viszonyok, érzelmi viszonyulások szempontjából is értékes. Fáklya Endre feleségével és gyerekeivel való kapcsolata hosszabb távon követhető nyomon, egyrészt a szülők hozzá írt levelein, másrészt a fennmaradt hivatalos, illetve hivatalos jellegű iratokon keresztül. A család két generációjára – Fáklya Endre szüleire, valamint őrá és nővérére – kiterjedően bontakoznak ki életpályák, elsősorban megélt érzelmi tartalmakon keresztül, legerőteljesebben a kudarc, csalódás élményével. | |
| HU BFL XIV.269 | Dr. Szörényi István iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1914-1977 | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| HU BFL XIV.270 | Galántai Ibolya és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-2013 (kb.) | |
| Terjedelem: 5,11 ifm | |
| Tartalom: Az egyes családtagoktól fennmaradt iratok az 1910-es évektől az 1980-as évekig iskoláztatással, alkalmaztatással, illetve iparosi tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok, igazolványok, önéletrajzok, háztartási napló, számlák, illetve Gőbel István gyerektartási ügye az 1940-es évek végéről, valamint Galántai (Gőbel) Tivadar verskéziratai. Galántai Ibolya iratainak kisebb része életpályáját követő iratok, döntően képzésével és alkalmaztatásával kapcsolatos dokumentumok az 1960–1980-as évekből, válópere az 1970–1980-as évek fordulójáról, valamint lakásbérleti ügyei az 1970–1980-as évekből. Viszonylag terjedelmes részt tesznek ki a két férjével való kapcsolatához kötődő levélvázlatai, önvallomásai, naplószerű feljegyzései. Ugyanakkor iratainak legtetemesebb részét közérdekű tevékenységével kapcsolatos dokumentumok képezik, amelyek részben a család józsefvárosi kötődésével állnak összefüggésben: a kulturális örökségként értelmezett józsefvárosi épített környezet és társadalmi jelleg védelme érdekében fejtett ki közérdekű tevékenységet. Ez egyrészt különböző politikai és közéleti fórumokhoz intézett beadványok, javaslatok, kérelmek, levelek formájában nyilvánult meg, másrészt amatőr fényképező tevékenységében, amely a Józsefváros egy részére (Corvin-negyed) kiterjedve dokumentálta az épületállományt a szanálás előtt, illetve alatt, 1996 és 2005 között. Örökségvédelmi és beadványírói tevékenysége azonban ezen az irányon messze túlmutat, ugyanis számos más kérdésben, illetve területen fejtett ki hasonló tevékenységet (természeti értékek védelme, közéleti problémák, állampolgári jogsérelmek, orvosi műhiba). Beadványok, levelek, javaslatok és pereskedések formájában megnyilvánuló, beadványainak másolatai, kapcsolódó újságcikkek, valamint a válaszlevelek együtteseként dokumentált (és egyfajta iktatási rendszerbe szervezett), a legkülönbözőbb problémákra irányuló közérdekű tevékenysége általában is rendkívüli jelentőséggel bír. Számos jogsérelem, állampolgári érdek sérelme, illetve megélt igazságtalanság ügyében fellépő állampolgárként az átlagostól eltérő, rendkívülinek tekinthető aktivitása az államot, közigazgatást, illetve a közéleti fórumokat olyan sűrűséggel késztette reakcióra, ami egy átlagos állampolgár esetében sosem történik meg. Ez a fajta intenzív tevékenysége ily módon az állami, közéleti működés egyfajta térképét adja mintegy három évtizedre kiterjedő időintervallumban, az 1970-es évek és 2013 között. Az átadott iratanyag jelentősebb családi levelezést is tartalmaz az 1900-as évektől az 1980-as évekig. A levelezés – részben családtagok, részben a család tagjai és ismerősök között – három generációra, Gőbel Tivadar, Galántai (Gőbel) Tivadar, valamint Galántai Ibolya nemzedékére, illetve a család két ágára, a Galántai- és a Czeczei-ágra terjed ki. A levelezésen belül kiemelten értékesek az 1944–1945-ből fennmaradt, családtagok közötti levélváltásban született levelek, melyek ezen időszak budapesti helyzetéről is beszámolnak. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik egy 1945 júniusa és augusztusa között vezetett katonanapló is, amely Ausztria, illetve Németország területén megélt eseményeket rögzít. Mindezek mellett az iratok között találhatók az V. Váci u. 42. számú házra vonatkozó dokumentumok is az 1960-as és az 1980-as évek közötti időszakból: bérleti szerződések, karbantartással kapcsolatos IKV-engedélyek, lakásbérleti ügyekben született tanácsi határozatok. Az iratok a ház házfelügyelőjénél gyűltek össze, mint az őt illető példányok, Galántai Ibolyához való kötődésük ismeretlen. Ezen kívül a családnál fennmaradt a Stühmer cég egy címjegyzéke az 1930–1940-es évekből, mely Galántai Ibolya Stühmer gyárban dolgozó keresztszüleitől került hozzájuk. Rendkívül jelentős az iratokhoz kapcsolódó fényképegyüttes: Galántai Ibolya 1996 és 2005 között a szanálás előtti, illetve alatti józsefvárosi Corvin-negyedről készült amatőr felvételeit. A felvételeken a Józsefváros mellett – kisebb számban – más budapesti helyszínek is szerepelnek. A fotóegyüttes 175 darab előhívott filmtekercset és mintegy 2400 papírképet jelent. A dokumentáció előnye, hogy Galántai Ibolya valamennyi papírképet felirattal látott el, illetve sorszámozás révén a papírképek és a negatívok is összekapcsolhatók, azonosíthatók. A fond Galántai Ibolya felvételei mellett családi fényképeket is tartalmaz. Szervtörténet: A családi iratok elsődleges értékét a többgenerációs józsefvárosi mivolt adja, a helybenlakás mellett az egyes generációk közötti társadalmi mobilitás is jól nyomon követhető azokban. Galántai Ibolya felmenői mind apai, mind anyai ágon több nemzedéken keresztül józsefvárosi beágyazottságú családot alkottak. Lakhelyeik a Baross utca, a Nagytemplom utca, illetve a Leonardo da Vinci utca voltak. Galántai Ibolya mai, Leonardo utcai lakhelyén anyai felmenői, a neszmélyi kötődésű, a fővárosba a 19–20. század fordulóján beköltöző Czeczei család 1936 óta lakott. Apai ágon Galántai Ibolya nagyapja, Gőbel Tivadar egy Baross utcában élő kovácsmester volt, kovács, illetve csizmadiasegéd felmenőkkel. Szűcs Margit nőiszabóval (1886. k. – 1961) kötött házasságából született két fia tisztviselő lett: a gimnáziumi érettségit tett Galántai (Gőbel) István (Budapest, 1915 – Budapest, 1989) fővárosi tisztviselő (1937-ben lépett fővárosi szolgálatba), a felsőkereskedelmi érettségit tett Galántai (Gőbel) Tivadar (Budapest, 1912 – Budapest, 1999) pedig malomellenőr, adóellenőr, majd vámtiszt. Galántai (Gőbel) Tivadar egyetlen gyermeke, Galántai Ibolya (sz. Budapest, 1946) vámkezelő-vámszakértő végzettséggel számos, részben külkereskedelmi munkahelyen dolgozott (XXII. kerületi szociális foglalkoztató, Autóker, Konzumex, Hungarotex, Tanimpex, Ofotért), végül a Fővárosi Takarító Vállalattól ment nyugdíjba, mint csoportvezető. | |
| HU BFL XIV.271 | Budavári (Bugyi) Ferenc iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1990 (kb.) [1902] | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag egyrészt anyakönyvi kivonatokat, személyi okmányokat, hivatalos igazolásokat, okmányokat (iskoláztatás, képzés, katonai szolgálat, Szovjetunióbeli utazások), másrészt levelezést, harmadrészt pedig fényképeket tartalmaz. A levelezés egy része a tiszttársakhoz kötődik, egy része pedig feleségéhez, Budai Irénhez (1927. Kecskemét – ?), aki varrónőként dolgozott. A levelek döntően az 1950-es évek második feléből származnak. A fényképanyag részben Budavári Ferenc igazolványképeinek sorozatából áll, mely lényegében egész életpályáját nyomon követi, részben egy-két pillanatfelvételből, valamint egy az 1956 utáni Budapesten, a forradalom leverése során keletkezett épületkárokról és azok megkezdett helyreállítási munkájáról készült fotósorozatból (a Nagykörútra, az Üllői útra és a Corvin közre kiterjedve). Az irategyüttes értéke, hogy a pártállami hadsereg egy tiszti életútjának családi hátterét és magának az egyéni életpályának az alakulását, fő eseményeit mutatja meg. Szervtörténet: Budavári (Bugyi) Ferenc (1930. Budapest – ?) a pártállami hadseregben futott be katonai pályát, alezredesi rangig jutva. Részben iparos, illetve gyári szakmunkás (dédapja kerékgyártó, nagyapja cukorgyári kőművessegéd volt), részben kisparaszti-napszámos családból származott. Édesanyját, Bugyi Arankát (1911, Lőrinci – 1933. Újpest) hároméves korában elvesztve árvaként nőtt fel Budapesten a nagyszüleinél. 1948-ban nevet változatott (Bugyiról Budavárira), s ebben az évben kezdte meg katonai szolgálatát. 1951-ben lépett be az MDP-be. 1953 és 1958 között a Szovjetunióban képezték ki, elvégezte a Dzerzsinszkij Akadémiát. 1963-ban Miskolcon tanácstag volt. | |
| HU BFL XIV.272 | Vidéky Brigitta festőművésznő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1891-2015 | |
| Terjedelem: 1,92 ifm | |
| Tartalom: A Vidéky Brigitta után maradt irategyüttes döntő részét a festőművészi tevékenységével kapcsolatos iratok, valamint a terjedelmes levelezés teszi ki. Töredékes iratok őrződtek meg nála férje, Iván Szilárd festőművész után, akitől 1954-ben elvált. Az irategyüttes felmenőkre vonatkozó iratokat nem tartalmaz, a családi közeg csak a levelezésben jelenik meg, anyakönyvi kivonatok sincsenek. A megőrződött iratok nem teszik lehetővé Vidéky Brigitta életútjának rekonstruálását, az életutat kísérő iratok közül leginkább az ingatlanokkal kapcsolatos dokumentumok jelennek meg. Ezzel szemben nagyobb terjedelemben maradtak fenn a képzőművészi tevékenységével és a képzőművész szakmai szervezetekbeli tagságával kapcsolatos iratok az 1946 és 1979 közötti időszakból, vagyis döntően a szocialista korszakból. Ezen iratok az állami megbízások és vásárlások, a művésztelepi beutalások és a kiállítások működésének rendszerét tükrözik. Vidéky Brigitta és Iván Szilárd egyaránt a római ösztöndíjasok körébe tartozott az 1930-as – 1940-es években, ezzel kapcsolatos iratok azonban csak töredékesen jelennek meg, római ösztöndíjas időszakaik alapvetően a levelezésben tükröződnek. A fond legterjedelmesebb részét a levelezés alkotja, amely a Vidéky Brigitta és Iván Szilárd közötti levelezést (1935–1946), Vidéky Brigitta ismerőseitől kapott leveleit (1926–2015), valamint Vidéky Brigitta családján belüli levelezését (1891–1978) öleli fel. A barátokkal, ismerősökkel folytatott levelezés legnagyobb arányban az 1950–1970-es évek közötti időszakot fedi le. Iván Szilárd és Vidéky Brigitta 1935 és 1944 közötti időszakból fennmaradt levelezése jelentős mennyiségű, időben egymást sűrűn követő levélváltásukat tartalmazza. Egymással folytatott levelezésük római ösztöndíjas időszakaikra, különböző hazai művésztelepeken – elsősorban az 1940 és 1944 közötti Nagybányán – töltött alkotó időszakaikra, továbbá Iván Szilárd II. világháborús katonai szolgálatára (Mór) vonatkozóan képeznek gazdag forrásanyagot. A levelezésből részleteiben bontakozik ki a két festőművész világlátása, értékrendje, a közéleti-társadalmi eseményekre, a II. világháborúra vonatkozó reflektálása és művészi látásmódja. Emellett művészi kapcsolatrendszerüket is tükrözi, elsősorban a mestereikhez (Réti István, Szőnyi István) és pályatársaikhoz való viszonyukban. A római ösztöndíj ideje alatt Iván Szilárd által írt leveleket ugyanő naplószerű feljegyzései egészítik ki, s hasonló feljegyzések maradtak meg tőle 1939-ből is. Szervtörténet: Apai ágon a család 1825-ben érkezett Újvidékről Pestre. Az ide vándorló ős Vidéky (Kohlmann) Károly térképrajzoló és rézmetsző volt, aki 1842-ben magyarosította a nevét Kolhmannról Vidékyre. Fiai közül Vidéky János festő és rajztanár vitte tovább a művészi vonalat, aki a székesfővárosi felső iparrajziskola kezdeményezőjeként annak igazgatói posztját is betöltötte. Vidéky Károly másik fia, dr. Vidéky Ferenc fogorvos ágán született Vidéky Brigitta, mint dr. Vidéky Ferenc unokája. Vidéky Brigitta apja, dr. Vidéky Emil okleveles gépészmérnök a székesfővárosi iparrajziskola tanáraként, majd 1932-től igazgatójaként a családi hagyományt vitte tovább. Székesfővárosi tanári állása mellett a Műegyetemen is tanított mint magántanár. Az anyai ág, a Naeff – Henszler – Freyberger – Szendeffy-ág már a reformkorban is részben Pesthez, részben Budához kötődő kereskedő-iparos család volt, amely a várospolitikában is részt vett. A család ily módon mindkét ágon egy már a reformkori pest-budai polgárság részét képező középosztálybeli család volt, Vidéky Brigitta és szülei esetében a városon belül budai (XI. Gellérthegy, Bérc utca 6., illetve Orom utca 20.) kötődéssel. Vidéky Brigitta (Budapest, 1911.10.12. – 2017) az Iparrajziskolában tanult 1925 és 1930 között, majd a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt 1931 és 1937 között. Mesterei Glatz Oszkár, Szőnyi István és Réti István voltak. 1938-ban a miskolci művésztelepen, 1941–1943 folyamán pedig a nagybányai művésztelepen alkotott. Kétszer járt itáliai úton: 1936-ban, majd 1939–1940-ben mint római ösztöndíjas. Vidéky Brigitta férje, Iván Szilárd (Újarad, 1912 – Budapest, 1988) az Iparművészeti Főiskola grafikaszakos hallgatója volt egy évig, 1927-ben, majd 1928–1929-ben Szőnyi István magániskolájában tanult. 1930-ban a Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett ahol Réti István volt a mestere. 1937-ben szerzett diplomát. 1935–1936-ban elnyerte a római ösztöndíjat. 1940 és 1944 között Nagybányán dolgozott. 1945 után több állami megrendelést kapott (csepeli rendelőintézet, secco, 1949; békéscsabai rendelőintézet, sgraffito, 1959; budapesti Kerepesi úti lakótelep, mozaikok, 1960; Országház: az Elnöki Tanács fogadóterme, secco, 1964). Az 1960-as években tagja volt a Kilencek nevű képzőművész csoportnak. Az 1960-as évektől az 1980-as évekig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Leszármazás: Naeff-ág: Naeff Ferenc (? – Bp. 1891.12.04.), Erzsébet Gőzmalom Rt. igazgatója + (1) Schulze Karolina (1846 k. – Bp. 1878.05.23.) *Naeff Vilmos (1872 k. – Bp. 1922.03.15.), min. irodafőtiszt *Naeff Gizella (1873 k. – Bp. 1884.01.18/19.) *Naeff Irma (Mária) (1875 k. – ?) + Bachmann Jakab (Stettfurt (Svájc), 1864 k. – ?), bélgyáros **Bachmann Frigyes (Bp. 1902.08.14. – ?) **Bachmann Ottó (Bp. 1904.10.14. – ?) *Naeff Margit (Bp. 1877.10.28. – ?) + (2) Henszler Johanna (1850 k. – Bp. 1932.03.20.) *Naeff Johanna (Bp. 1883.10.25. – Bp. 1979.09.15.) + dr. Vidéky Emil (Bp. 1879.02.18. – Bp. 1960.11.12.), okl. gépészmérnök, székesfővárosi iparrajziskolai tanár, majd igazgató, műegyetemi magántanár, kormányfőtanácsos **Vidéky Ágnes (Bp. 1909.03.03. – Bp. 1982.03.09.) + dr. Szendeffy István (Bp. 1899.11.29. – Bp. 1985.08.21.), szfőv. számvevőségi tiszt ***Szendeffy Zsuzsanna + Kókai Péter ***Szendeffy Éva + Nagy Attila **Vidéky Brigitta (Bp. 1911.10.12. – 2017), festőművész + Iván Szilárd (Újarad, 1912.05.08. – Bp. 1988.08.07.), festőművész *Naeff Emma (1885.01.08. – ?) + Antony Rezső (1874.02.13. – ?), okl. mérnök *Naeff Friderika (1883 k. – Bp. 1910.03.12.), magánzó Henszler (Hensler) János (Buda-Pest, 1814 k. – ?), árvaszéki ülnö *Henszler Johanna + Naeff Ferenc Vidéky-ág: Vidéky (Kohlmann) Károly (Újvidék, 1800.01.03. – Bp. 1882.05.21.), rézmetsző, térképrajzoló + Németh Anna (1806 k. – Bp. 1879.01.01.) *Vidéky János (Pest, 1827.01.17. – Bp. 1901.02.08.), festő és rajztanár, a szfőv. felső iparrajziskola igazgatója + (1) Egremont (d’Egremont) Mária (1831 k. – Bp. 1890.03.11.) **Vidéky Ödön + (2) Fülbier Antónia **Vidéky János *Vidéky Adolf, tőzsdeügynök (London) + Megerle Mária *Vidéky László Béla (Buda-Pest, 1832 k. – Bp. 1904.07.15.), mérnök (Fővárosi Közmunkák Tanácsa), műszaki tanácsos + Szávits (Savits) Ilona *Vidéky József, kalapgyáros + Schönwieser (Schöninger?) Wilhelmin *dr. Vidéky Ferenc (1838 k. – Poprád-Felka, 1894.08.21.), fogorvos + Staffenberger Eleonóra (1849 k. – Bp. 1936.11.05.) *dr. Vidéky Emil (Bp. 1879.02.18. – Bp. 1960.11.12.), okl. gépészmérnök, műegyetemi tanár *Vidéky Ignác, cs. kir. geográfiai intézeti hivatalnok + Menhárd Adél *Vidéky Lajos, bécsi tőzsde kamarai titkár + Gál (Goldscheider) Etelka Szendeffy-ág: Szendeffy István + Hajósi Karolina *Szendeffy Dezső (Pest, Lipótváros, 1867.06.19. – ?), cs. k. hadnagy + Freyberger Vilma (Bp. 1879.09.21. – Bp. 1966.04.29.) Freyberger Pál + Jeszwagner Erzsébet *Freyberger Pál (Buda-Pest, 1836 k. – Bp. 1901.10.02.), vaskereskedő, tv.hatósági bizottsági tag, Bp. Kereskedelmi Társulat elnöke + Henszler Magdolna (1843 k. – Bp. 1914.07.29.) **Freyberger Sarolta + Riedl Antal, m.k.honvédszázados ***Riedl Paula ***Riedl Zoltán ** Freyberger Vilma (Bp. 1879.09.21. – Bp. 1966.04.29.) + Szendeffy Dezső (Pest, Lipótváros, 1867.06.19. – Bp. 1923.01.26.), cs. k. hadnagy, huszárőrnagy *** dr. Szendeffy István (Bp. 1899.11.29. – Bp. 1985.08.21.), szfőv. számvevőségi tiszt + Vidéky Ágnes ****Szendeffy Zsuzsanna ****Szendeffy Éva **Freyberger Stefánia (1885 k. – Bp. 1902.03.03.) *Freyberger Jozefa + Tiszay Ferenc *Freyberger Irma + Toifelhart Mátyás Henszler János + Carl Terézia *Henszler Magdolna Iván család: Iván János (Monok, 1854(?) – ?) + Kovács Márta (Monok, 1851 – ?) *Iván János (Monok, 1875 – ?) + Tóth Anna (Hernádkéres, 1876 – ?) **Iván Szilárd (Újarad, 1912.05.08. – Bp. 1988.08.07.), festőművész | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIV.272.1 | Vidéky Brigitta iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1998 | |
| HU BFL XIV.272.2 | Iván Szilárd töredékes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1934-1948 | |
| HU BFL XIV.272.3 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1891-2015 | |
| HU BFL XIV.272.3.1 | Vidéky Brigitta és Iván Szilárd közötti levelezés (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1935-1946 | |
| HU BFL XIV.272.3.2 | Iván Szilárd levelezés-töredéke (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1933-1943 | |
| HU BFL XIV.272.3.3 | Vidéky Brigitta levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-2015 | |
| HU BFL XIV.272.3.4 | Családi levelezés (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1891-1978 | |
| HU BFL XIV.272.3.5 | Családtagokhoz írt egyéb, nem családi levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1902-1968 | |
| HU BFL XIV.273 | Katona József vegyésztanár személyes és szakmai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Tartalom: Katona József iratai között igazolványok, anyakönyvi kivonatok, felmenőkre vonatkozó dokumentumok, iskoláztatással, képzéssel és alkalmaztatással kapcsolatos iratok, katonáskodással kapcsolatos dokumentumok, kórházi iratok, egyesületi tevékenységgel kapcsolatos iratok, valamint nyugdíj- és kárpótlási ügyek találhatók. Kárpótlást az 1945 és 1948 között Pápán, illetve Győrben elszenvedett internálásához és fegyházbüntetéséhez kötődően kapott. Az iratanyag legértékesebb része Katona József szakmai életútjához kötődik, az teljes egészében nyomon követhető a dokumentumokból. Az 1960-as években a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanáraként kelet-németországi gyárakkal vette fel a kapcsolatot szakmai cserelátogatások, illetve diákcsere megszervezése végett. Mind a saját, mind a diákjainak NDK-beli utazásaihoz kötődő iratokat – elsősorban levelezést – megőrizte. Ehhez az időszakhoz köthetők a magánlevezésében később megjelenő németországi baráti kapcsolatai. Jelentős az iskola életéhez kapcsolódó dokumentum-gyűjteménye is: iskolai lapok, iskolai rendezvények meghívói, jubileumok, diákok levelei, búcsúztató beszédek, valamint az iskolai tablók gyűjteménye az 1950-es évektől az 1980-as évekig. Mindezen iratokat Katona József szakmai feljegyzései, írásai egészítik ki. Jelentős az iratanyagban található részben családi, részben baráti levelezés. A családi levelezés az 1950-es évektől a 2000-es évekig terjedő évtizedeket fogja át, a családon belüli viszonyokat, családi konfliktusokat tükrözve. A baráti levelezés külön értéke, hogy Katona József németországi kapcsolataihoz kötődik, s az 1980-as évektől a 2000-es évekig tart, felölelve a rendszerváltás, illetve az újraegyesítés időszakát, bár az 1980-as évek vége, illetve az 1989-es év nem jelenik meg benne. Katona József a saját maga által írt levelek másolatát is megőrizte, így a levelezés mindkét oldala látható. A levelezés részben fénymásolatban kerül átadásra. Az iratok mellett nagy mennyiségű fénykép is található, melyek a családi, illetve magánéleti felvételek mellett a szakmai életutat, a változó helyszínű munkahelyi tevékenységet is rendkívüli sűrűséggel dokumentálják. Az utóbbi halmazban külön csoportot képeznek a Petrik Lajos Vegyipari Technikumhoz kötődő fényképek, valamint a németországi szakmai utakat és diákcseréket dokumentáló felvételek. A fényképet legnagyobb része felirattal van ellátva (szereplők, helyszín, dátum). Az iratanyag különleges értékét egy 1945 előtt indult, majd a háború után a Kádár-rendszer végéig ívelő szakmai életút iratokban és fényképekben is gazdagon megjelenő dokumentációja adja. Szervtörténet: Katona József (Mosonmagyaróvár, 1920 – Budapest, 2011) géplakatos szakmunkás apától született. 1941-ben felsőipariskolát végzett Budapesten, ezt követően munkába állt, mint textilvegyész. Különböző vegyipari, illetve textilipari gyárakban dolgozott – többek között a Nitrokémiánál (1935–1941), a Pápai Magyar Textilgyárban (1941–1945), a Magyar Pamutipar Nemzeti Vállaltnál (1948–1950) –, majd 1950-ben a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanára lett, és ott dolgozott 1980-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig. Nyugdíjasként a Caolánál dolgozott, mint adminisztrátor az 1980-as években. | |
| HU BFL XIV.274 | Dr. Halmossy Dénes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1578-2001 | |
| Terjedelem: 1,84 ifm | |
| Tartalom: A családtörténeti tárgyú iratok a családtagok, elsősorban az Argentínában letelepedett Simonyi Dénes családtörténeti kutatásaihoz kapcsolódó levelezést, illetve egy vázlatos családfát tartalmaz. A fond többi része a Halmossy család tagjainak, továbbá a családhoz ismert vagy ismeretlen módon kapcsolódó személyeknek az iratait, levelezését, fotóit tartalmazza a tételjegyzék szerint. Halmossy Endre nyugat-magyarországi kőművesmester fia volt, első generációs értelmiségi, aki magas rangot ért el, kúriai bíró, tanácselnök lett. Iratai elsősorban pályafutásának dokumentumai. Apósa halála után folyamatban lévő peres ügyeit ő vitte tovább, a fondban az ezekhez kapcsolódó levelezés és egyéb iratok is megtalálhatók. Fia, Halmossy Andor iratainak középpontjában szintén hivatali pályafutása, illetve annak megtörése áll. Ezekből, illetve felesége irataiból és a levelezésből betekintést nyerhetünk egy dzsentri életmódot élő, a trianoni döntés miatt 1920-ban Losoncról elköltözni kényszerülő, állását valószínűleg politikai okokból elveszítő (1922-ben az ellenzéki képviselőjelöltre, Rakovszky Istvánra szavazott) vármegyei tisztviselő életébe, akinek családi életére is komoly hatást gyakorolt a trianoni döntés és hivatali meghurcoltatása. Simonyi Valéria iratai közül a házastársi konfliktusra vonatkozó iratok, a fiai rangon alulinak tartott kapcsolatai, illetve házassága elleni erőteljes fellépésének iratai, illetve Rakovszky István legitimista politikussal férje állásvesztéséhez kapcsolódóan kibontakozó viszonyának dokumentumai érdemelnek különös figyelmet. Halmossy Dénes iratai közül a legérdekesebbek a szovjet hadifogsággal, illetve a hazatéréssel, az új helyzethez való alkalmazkodással kapcsolatos iratok, illetve levelezés. Irathagyatékában a cserkészmozgalommal kapcsolatos néhány relikvia, illetve sok fotó is fennmaradt. Felesége, Sáfrán Piroska szintén cserkész volt, az ő egyik fotóalbuma is sok cserkészfotót tartalmaz. A fondhoz több gyűjtemény is kapcsolódik. A Történelmi Társulatba is belépő Eisenbarth Károly, a fondban megtalálható 17–19. századi missilisek, illetve történelmi jegyzetek, másolatok, politikai témájú nyomtatványok feltehetőleg az ő gyűjteményéből származnak. Eisenbarth Károly felszólamlási biztosként, ügyvédként működött. Ügyfelei főúri családokból kerültek ki, akiknek adó- és birtokügyekben írott levelei szintén megtalálhatók a fondban. Simonyi Valéria baráti köréhez tartozott a Bécsben élő Csáky Eugénia és családja. Tőlük leveleket, illetve számos fotót őriz a fond. A családi fotókon kívül a fotók között két világháború közötti külföldi és magyar sajtófotók is megtalálhatók. A magyar fotók nagy részét az MFI készítette, számos fotó neves fotóriporterek alkotása. Életképek, városképek, idegenforgalmi fotók mellett a korszak politikai szereplőit (főként Horthy Miklóst és családját) és politikai, diplomáciai eseményeit ábrázolják. Szervtörténet: Leszármazás (1) Halmossy család Eisenbarth Károly magánzó (1809 k.–1873) + Fröhlich Lujza (1816–Budapest, 1895) Eisenbarth Istvánka (Stefánia) (Felsőpágy, 1845–1875) + Halmosy (Heidelberger) Endre dr. (Németkeresztúr, 1829–Salzerbad, 1895) Halmosy Stefánia (Istvánka) (1874 k–Budapest, 1927) + Fröhlich Frigyes Fröhlich Margit Fröhlich Magdolna + Kuthy Imre Fröhlich Erzsi + dr. Ferencz Pál Halmosy Andor (Budapest, 1874–Budapest, 1960) + Simonyi Valéria (Szügy, 1884–Budapest, 1968) (1909) Halmosy Dénes (Szügy, 1910–Budapest, 2000) + Sáfrán Piroska (1922–2000 után) Halmosy Simon (1913–Rio de Janeiro, 1992) + Reichhardt Edit (szülei: Reichhardt Béla + Tejfalussy Dalma) (1942) Halmosy Simon Dénes Halmosy Klarissza Dalma Eisenbarth Ágoston Eisenbarth Josefina (2) Simonyi család Simonyi Libor (Simony, 1807–) földbirtokos + Jezerniczky Franciska (Báhony, 1815) Simonyi Dénes földbirtokos, tartalékos huszárfőhadnagy (Léva, 1849–Budapest, 1909) + Csávossy Benigna (Pest, 1864–Budapest, 1945) (szülei: Csávossy Gyula földbirtokos (Szárcsa) és Szemző Valéria (Bácsszentiván) (1883) Simonyi Valéria (Szügy, 1884–Budapest, 1968) + Halmossy Andor (1874–1960) Halmosy Dénes (Szügy, 1910–Budapest, 2000) + Sáfrán Piroska (1922) Halmosy Simon (Losonc, 1913–Rio de Janeiro, 1992) Simonyi Márta (Szügy, 1885–Budapest, 1917) Simonyi Libor (Szügy, 1889–Budapest, 1958) + Losonczi-Farkas Erzsébet Simonyi Dénes (1928–) + Joan Simpson Simonyi Michael (1965) Simonyi David (1967) Simonyi Dénes (Balassagyarmat, 1891–Buenos Aires, 1960) + Madách Paulina (Csesztve, 1903–Budapest, 1996) Simonyi Pál (Szügy, 1922–1994) + 1.Berta Gilisch, 2. Theresa Pereira Simonyi Denise (1921–2003) + Kováts László (1913–2000) Simonyi Englantine (Szügy, 1893–München, 1977) + Jack Werlin (1886–) Simonyi Benigna (Szügy, 1899–Budapest, 1975) + Décsey Lajos Simonyi Karola | |
| Hozzáférés és használat: Az iratanyagot a levéltár kutatási szabályzata és a levéltárra vonatkozó jogszabályok szerint lehet kutatni. | |
| HU BFL XIV.274.1 | IRATOK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1853-2001 | |
| HU BFL XIV.274.1.1 | Családtörténeti tárgyú iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-1996 | |
| HU BFL XIV.274.1.2 | A családhoz ismeretlen módon kapcsolódó személyek iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1926-1944 | |
| HU BFL XIV.274.1.3 | Halmossy Endre iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1853-1938 | |
| HU BFL XIV.274.1.4 | Halmossy Andor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1893-1960 | |
| HU BFL XIV.274.1.5 | Simonyi Valéria iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1960 | |
| HU BFL XIV.274.1.6 | Halmossy Simon iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1921-1938 | |
| HU BFL XIV.274.1.7 | Halmossy Dénes iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-2001 | |
| HU BFL XIV.274.2 | LEVELEZÉS (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1842-2000 | |
| HU BFL XIV.274.2.1 | Eisenbarth Károlynak címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1842-1870 | |
| HU BFL XIV.274.2.2 | Halmossy Endrének címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1875 (kb.)-1880 | |
| HU BFL XIV.274.2.3 | Eisenbarth Stefániának címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1875 (kb.) | |
| HU BFL XIV.274.2.4 | Simonyi Valéria levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1916-1967 | |
| HU BFL XIV.274.2.5 | Halmossy Simonnak címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1934-1935 (kb.) | |
| HU BFL XIV.274.2.6 | Halmossy Dénes levelezése (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1914-2000 | |
| HU BFL XIV.274.2.7 | Sáfrán Piroskának címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1946-1970 | |
| HU BFL XIV.274.2.8 | Egyéb címzettek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1920 | |
| HU BFL XIV.274.2.9 | Egyéb (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1945 (kb.) | |
| HU BFL XIV.274.3 | GYŰJTEMÉNYEK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1578-1975 | |
| HU BFL XIV.274.3.1 | Valószínűleg Eisenbarth Károly által gyűjtött iratok, nyomtatványok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1578-1873 (kb.) | |
| HU BFL XIV.274.3.2 | Simonyi Valéria és Halmossy Dénes hagyatékához tartozó gyűjtemények (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1850 (kb.)-1975 | |
| HU BFL XIV.274.4 | FOTÓK (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1880 (kb.)-2000 (kb.) | |
| HU BFL XIV.275 | Dr. Bókai Judit közjegyző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1968-2009 | |
| Terjedelem: 0,96 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag nem regisztratúra jellegű, bár mind az IM, mind a Közjegyzői Kamarai iratképzésből tartalmaz iratdarabokat/másolatookat; nem tartalmaz magánjellegű dokumentumokat, így a tételek kialakításánál a hivatali ügytípusok voltak a meghatározóak. Legértékesebb része a magánközjegyzői intézményrendszer elvi megalapozásával illetve a magánközjegyzői rendszer visszaállításával kapcsolatos szervezői munka, amelynek a nyolcvanas évek végétől Bókai Judit volt a legfontosabb aktora. Szervtörténet: Az iratok keletkeztetője dr. Bókai Judit 1947-ben született Budapesten. Szülei: néhai Detre Mária és néhai dr. Bókai Lajos. Egyetemi végzettségét a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 1972-ben, cum laude minősítéssel szerezte. Dr. Bókai Judit 1972-ben kezdte működését járásbírósági közjegyzőként, majd 1975-től a Budapesti Közjegyzők Központi Irodájába került, ahonnan az Igazságügy Minisztériumhoz helyezték. Feladata a közjegyzői rendszer felügyelete, illetve a magánközjegyzői rendszer kialakítása, elvi alapjainak megteremtése lett. 1992. január 1-től Budapest II. kerület 2. számú közjegyzői irodájába nyert kinevezést. Magánközjegyzői tevékenysége mellett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke is volt. Magánközjegyzői irodáját a Kapás utcában hozta létre, ahol szolgálata nyugállományba vonulásával 2016. április hó 28-án ért végett. Több tanulmánya jelent meg a polgári eljárásjog illetve a nemperes eljárások tárgyában. Kitüntetések: 1982. „Kiváló munkáért” 1985. „Törzsgárda bronz fokozat” 1989. „Igazságügyi tanácsos” 1990. „25 éves jubileumi jutalom” 1991. „Miniszteri dicséret” 1992. Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje 1997. Grosse Silberne Ehrenzeichen (Osztrák Közársaság) 1997. Komturkreuz des Landes Burgenland | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével kutatható. Másolatok: IM. Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Budapesti Közjegyzői Kamara. | |
| HU BFL XIV.276 | Cornides Boldizsárné sz. Simon Piroska társasházi közösképviselő és gondnok hivatali iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1936-2010 | |
| Terjedelem: 1,34 ifm | |
| Tartalom: Az iratok egy budai, azon belül egy lágymányosi, magasabb társadalmi státusú lakóközösségű társasház működését dokumentálják az alapítás évétől, 1936-tól kezdve egészen 2010-ig. A ház már megalapítását követően is számos, a lakástulajdonos által bérbeadott lakást foglalt magába. A 1952-es ingatlan-államosítás során ezek a nem a tulajdonos által lakott, hanem bérbeadással hasznosított lakások államosításra kerültek, így ezután a ház vegyes tulajdonú házként működött tovább, részben a tanácsi ingatlankezelés hatáskörében. Az államosított lakások azonban már az 1960-as évektől kezdve eladás útján újból magánkézbe kerültek. Az irategyüttes mintegy kétharmad részben a társasház gazdasági működését dokumentálja, olyan irattípusokon keresztül, mint számlák, költségvetések, pénztárkönyvek, elszámolási ívek. Ezeket az iratokat hivatali határozatok, levelek, szerződések, közgyűlési jegyzőkönyvek (az 1960-as évektől a 2000-es évekig), Cornides Boldizsárné gondnoki iratai, feljegyzései, valamint a házfelügyelő alkalmazásával kapcsolatos dokumentumok egészítik ki. Külön jelentőséggel bír, hogy fennmaradt a ház 1965-ben megnyitott és 1997-ig vezetett lakónyilvántartó könyve, amely akár az 1930-as évekig visszamenőleg is lehetővé teszi a lakók mozgásainak vizsgálatát. Ebből, valamint az egyéb iratokból a ház felépültétől kezdve a legutóbbi időkig nyomon követhető a lakóközösség összetétele, annak változása, illetve kontinuitása. Emellett az iratok egy nem jelentéktelen része egy-egy lakó körüli konfliktushoz, valamint a házfelügyelői lakás használatát illető vitákhoz kapcsolódik, döntően az 1960–1980-as évekből. A viszályok a lakók közötti levélváltások, illetve hivatali eljárások és perek formájában jelennek meg, s a lakók közötti vitákra és kommunikációs formákra világítanak rá a Kádár-rendszer időszakából. | |
| Hozzáférés és használat: A letevő engedélyéhez kötött. | |
| HU BFL XIV.277 | Hollós Attila tanár magánlevelezése és töredékes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945-1976 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: Az iratok döntően Hollós Attila fiatalkorához, egyetemi képzésének, illetve pályakezdésének időszakához kötődnek. Az iratanyag részben a levelezésen, részben az egyéb iratokon keresztül elsősorban az 1950-es évek, azon belül is az 1956-ot közvetlenül megelőző, valamint az azt követő néhány év értelmiségi fiatal nemzedékének életére, gondolkodásmódjára és kapcsolatrendszerére vonatkozóan ad képet. Az iratok között kiemelt értékkel bíró levelezés egyrészt Hollós Attila szüleivel való viszonyát mutatja meg, másrészt egyetemi körökhöz, illetve tanári pályán dolgozó fiatal nemzedék-, illetve pályatársaihoz fűződő kapcsolatát, kapcsolati hálóját tárja fel az 1950-es évektől az 1960-as évek elejéig. Döntően az 1956-ot közvetlenül megelőző időszak és az azt követő néhány év pályakezdő értelmiségi, tanári életformája tárul fel bennük, így az elhelyezkedés, állásvállalás, illetve az állás betöltésének, a tanári pályának a mindennapjai, problémái, dilemmái egy politikailag terhelt időszakban. A levelezés mellett az iratanyag alkalmaztatással kapcsolatos iratokat, feljegyzéseket, meghívókat tartalmaz, valamint vallásos tárgyú verseket, illetve a Budavári Evangélikus Közösség Ifjúsága gyülekezet körleveleit az 1950–1952 közötti időszakból. Ez utóbbiak révén a hívő élet, a vallásgyakorlás 1950-es évek eleji mikéntje is megmutatkozik az iratanyagban. Szervtörténet: Dr. Hollós Attila tanár, szlavista nyelvész, 1961-től az ELTE orosz filológiai tanszéke munkatársa volt. | |
| Hozzáférés és használat: Nem kutatható. | |
| HU BFL XIV.278 | Dr. Rákóczy László székesfővárosi tisztviselő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1917-1959 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| Tartalom: Az irathagyaték dr. Rákóczy László iskoláztatásával, képzésével kapcsolatos iratokat, alkalmaztatásával kapcsolatos iratokat, hatósági igazolásokat, igazolványokat, valamint anyakönyvi kivonatokat tartalmaz. A fennmaradt dokumentumok alapján egy fővárosi deklasszált életpálya követhető nyomon a 20. század második felében. Emellett az iratanyag rendkívül értékes részét képezi az 1944. december 24. és 1945. január vége között vezetett (ostrom)naplója, melyet IX. kerületi, Ráday utcai lakhelyén írt, valamint az ezt kiegészítő naplószerű feljegyzései 1945. március 23-i és 1945. április 9-i dátummal. Szervtörténet: Dr. Rákóczy László (1906. Kiskunhalas – 1959. Budapest) 1935-ben szerzett jogi diplomát Budapesten, s 1936-tól 1946-ig tisztviselőként a főváros szolgálatában állt. 1946-ban történt elbocsátása után változó helyeken, szakmájától távol álló munkákat végzett vidéki településeken. 1948-tól haláláig Dunapatajon élt családjával, ahol felesége gyógyszerészként dolgozott. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.279 | Dörre Tivadar tanár és grafikus levelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1876-1933 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes csaknem kizárólag a fondképző családi és baráti, ismeretségi köréből származó magánlevelezést tartalmaz. Az iratsorozatok döntően eredeti rendben maradtak fenn, kisebb részük tematikus csoportok szerinti tagolásban volt található. A téma szerinti sorozatok, illetve a fondképző által eredetileg elkülönített tételek, amelyek a rendezés során részben szétrakásra kerültek, a következők: „Gusztáv testvérem levelei” (1876-1881 – német ny.); „Mama és papa (Dörre Antal, kir. földmérő) levelei, egybekelésük előtt” (1880 – német ny.); „Apám, anyám levelei” (1878-1891 – német ny.); „Kuzsinszky Bálint, Fraknói Vilmos és Szilágyi Sándor levelei” (1880-1990-as évek); „Női testvéreim levelei” (1880-as, 1890-es évek – magyar és német ny.). Az iratok legnagyobb részét Dörre Tivadar levelezési sorozata alkotja. A szüleitől kapott kizárólagosan német nyelvű levelek zömét az édasapjától, Dörre Antaltól származók képezik. Az 1877-1891 között ausztriai helyekről (Ottakring, Ried, Währing) íródott levelek részint szakmai jellegűek, s apjának fia grafikai-kartográfiai alkalmaztatási lehetőségeit érintik, részint a német nyelvterületen tartózkodó rokonokkal kapcsolatosak. Az anyjától kapott levelekben nagy hangsúllyal szerepelnek az annak lelkiállapotára vonatkozó és érzelmeivel kapcsolatos tartalmak. A gyermekei által küldött levelek egy része már magyar nyelven íródott. A szoros családi összetartozásról tesznek tanúságot, s Dörre Tivadar gyermekeinek különféle, főként a német nyelvterületen meglátogatott rokonaikkal kapcsolatosak. A lányai részéről írottak mindennapos témákat érintenek, amelyek köréből kiemelkedik például a sajátlagos Bécs-percepció, valamint a külföldi viszonyokra, megélhetési lehetőségekre vonatkozó észrevételek köre. A levelek másik részét közösen aláírt üdvözlőlapok alkotják. A fiaitól kapottak bizonyos részben Dörre Tivadar műveinek értékesítésére, kiadására vonatkozó információkat is tartalmaznak. Ifj. Dörre Tivadar és más gyermekei is időnként pedagógusi, illetve grafikusi pályájukkal kapcsolatos fejleményekről is beszámolnak. Szervtörténet: Idősebb Dörre Tivadar illusztrátor, festőművész és tanár (Nemespécsely, 1858 – Budapest, 1932) pályafutását Versecen litográfusként kezdte, majd – édesapja Dörre Antal kataszteri tisztviselő nyomába lépve – szintén ennél a hivatalnál helyezkedett el a pénzügyminisztérium alkalmazásában. A család osztrák eredetű, a felső-ausztriai Ried városából származik, így anyanyelvük is német volt. Elvégezve a Mintarajziskolát, 1894-ben rajztanári oklevelet szerzett. 1894-től a Budapesti VI. Kerületi Állami Főreáliskola (Br. Kemény Zsigmond Reálgimnázium) (HU BFL VIII.41) tanára, majd igazgatója lett. 1883-tól jelentek meg illusztrációi a Vasárnapi Újságban, amelynek 25 éven keresztül állt az alkalmazásában. Részt vett a Magyar Történelmi Életrajzok kötetei, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. nagyszabású kiadvány munkálataiban. Mikszáth Kálmán és Gyulai Pál regényeit is illusztrálta és a legkeresettebb grafikusok egyike volt. Festőként főként vadászati tárgyú képeket festett. Jelentős tevékenységet fejtett ki a rajzoktatás megreformálása érdekében. Egykorú megbecsültségére jellemző, hogy Munkácsy Mihály gyászleplével letakarva temették el. Az akkori Mintarajziskola (Képzőművészeti Főiskola) tanáraként az iparművészetet oktatta. Az egyik gyászbeszédet a Magyar Aquarell és Pasztellfestők Országos Egyesülete képviseletében jó barátja, Nádler Róbert tartotta. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
| HU BFL XIV.279.1 | Dörre Tivadar levelezése, iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1876-1931 | |
| HU BFL XIV.279.1.1 | Szüleitől kapott levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1876-1914 | |
| HU BFL XIV.279.1.10 | Dörre Tivadar kimenő leveleinek fogalmazványai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909-1929 | |
| HU BFL XIV.279.1.11 | Dörre Tivadar személyes és szakmai jellegű iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1881-1930 | |
| HU BFL XIV.279.1.2 | Gyermekeitől kapott levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1901-1931 | |
| HU BFL XIV.279.1.3 | Fiútestvéreitől kapott levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1881-1909 | |
| HU BFL XIV.279.1.4 | Nővérek, húgok levelei (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1878-1933 | |
| HU BFL XIV.279.1.5 | Sógorok-, sógornőktől kapott levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1881-1931 | |
| HU BFL XIV.279.1.6 | Unokafivérek és -nővérek levelei (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1909-1931 | |
| HU BFL XIV.279.1.7 | Különféle rokonoktól kapott levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1894-1931 | |
| HU BFL XIV.279.1.8 | Dörre Tivadar számára barátoktól, ismerősöktől, tanítványoktól érkezett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1880-1931 | |
| HU BFL XIV.279.1.9 | Hivatalos és üzleti jellegű levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1883-1930 | |
| HU BFL XIV.279.2 | Dörre Tivadarné, Kimnach Klotild levelezése (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1876-1930 | |
| HU BFL XIV.279.2.1 | Rokonoktól, ismerősöktől kapott levele, s egyéb iratok (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1876-1930 | |
| HU BFL XIV.279.3 | Dörre Tivadar és felesége, Kimnach Klotild kölcsönös levelezése (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1880 | |
| HU BFL XIV.279.4 | Egyéb családtagok és személyek iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1880 (kb.)-1930 (kb.) | |
| HU BFL XIV.279.5 | Halálesetekkel kapcsolatos iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1911-1932 | |
| HU BFL XIV.280 | Hubay Jenő hegedűművész és zeneszerző iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1933 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: A Hubay Jenő-hagyaték töredékét képező iratok Hubay Jenő (1858–1937) puszta-szalatnai kastélya (Losoncapátfalva) felújítási munkálatainak dokumentációját alkotják az 1928 és 1931 közötti évekből: M. J. Murko újbányai műépítésszel folytatott intenzív levelezést, számlákat, szállítóleveleket, illetve további iparosokkal, illetve kereskedőkkel folytatott levelezést és számlákat tartalmaznak. Mindezt Hubay Jenő egy 1933-ban kapott oklevele, valamint egy műsorfüzet (Pan Twardowski: Ludomir Rózycki) egészíti ki. | |
| HU BFL XIV.281 | Dr. Ember Sándor ügyvéd, volt országgyűlési képviselő magánlevelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1916-1970 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| Tartalom: A levelezés legnagyobb részét az Ember Sándorhoz Zürichbe írt levelek alkotják, 1947-től az 1970-es évekig. Intenzív levelezést folytatott fiával édesanyja, özv. Ember Károlyné sz. Puskás Alojzia, az általa írt levelek képezik a legterjedelmesebb csoportot. Emellett megtalálhatók a levelek feladói között további, részben magyarországi, részben Salzburgban élő rokonok, valamint ismerősök is. A levelezés másik, kisebb terjedelmű, de éppúgy meghatározó egységét Ember Sándor feleségéhez, Friedel Schaffnerhez írt levelei alkotják az 1920-as évekből. A levelek mellett szórványosan iratok, valamint fényképek is találhatók. Szervtörténet: Dr. Ember Sándor (1889. Felsőbánya – ?) ügyvéd, 1936-tól országgyűlési képviselő (Nemzeti Egység Pártja, 1939-től Magyar Élet Pártja) volt. A Magyar Aero Szövetség társelnöke, az általa kezdeményezett Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap intézőbizottságának tagja, a Magyar Atlétikai Club vezetőségi tagja volt. Birtokán ő építtette a pünkösdfürdői strandot. 1944 végén, a nyilas uralom alatt repülővel elhagyta az országot és Svájcba ment ottani származású feleségével, Friedel Schaffnerrel. Zürichben telepedtek le. A II. világháború után távollétében népbírósági eljárás folyt ellene. | |
| HU BFL XIV.282 | Halaman János óbudai asztalosárugyáros iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1970 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Halaman János és cége, a Halaman János Asztalosárugyár jelentőségét a két világháború közötti építőipari tevékenysége adja. A cég budapesti lakóház-építkezések épületasztalosi munkáinak elkészítésével foglalkozott, modern tolóajtók és tolóablakok készítését vállalta. Számos, építészeti értékeinél fogva számon tartott modern lakóépületben, villában végeztek munkát, a modern építészetet képviselő jelentős építészek tervei alapján dolgozva. Az iratanyag töredékesnek mondható, részben az asztalosipari cég működésével kapcsolatos iratokat, részben a Halaman család személyes iratait tartalmazza. A cégre vonatkozó iratokat pénztárkönyvek (1919, 1943–1944), valamint bankhitellel kapcsolatos iratok (1943–1944) alkotják. A személyes iratok Halaman János életpályájának töredékes nyomait tartalmazzák, ugyanakkor körvonalazzák szakmai érdeklődését, műveltségét és látókörét (külföldi utazások dokumentumai, szakmai iratok, kiadványok). Emellett Halaman Gyula neveltetésére vonatkozó iratok is találhatók. Az iratanyag kisebb terjedelmű családi levelezést is magába foglal az 1930-as évektől az 1970-es évekig. A Halaman Jánoshoz, Halaman Jánosnéhoz, lányukhoz, Halaman Irénhez és fiukhoz, Halaman Gyulához érkezett levelek családon belüli – a szülők és Halaman Gyula közötti – levelezést, valamint rokonoktól, barátoktól kapott leveleket tartalmaznak. A levelezés kiemelt értéke Halaman Gyula 1944-es németországi kitelepítésétől argentínai kivándorlásáig terjedő időszakot kísérő, szüleihez és testvéréhez írt levelek sorozata. A levelek alapján kibontakozik kivándorlásának története a háború utolsó évétől a Halaman céget is elérő államosításig, illetve az 1950-es évek elejéig, s a személyes iratokkal együtt jól megragadható bennük az üzemtulajdonos család II. világháború utáni sorsa. Szervtörténet: Halaman János (1894.02.02. Budapest – ?), id. Halaman János óbudai asztalosmester fia, 4 polgári elvégzése után 1914-től a Budapesti Iparművészeti Iskolában tanult. Apja által 1890-ben alapított asztalosárugyára Óbudán, a Szőlő utca 27. szám alatt működött. A gyárat államosították, ő maga ezt követően faipari technikusként dolgozott. 1951-ben államosítás ellen elkövetett bűntett miatt büntetőeljárás folyt ellene. Halaman János felesége Vágó Irén volt, gyermekük Halaman Gyula (1924.06.05. Bp. – 2001?). Halaman Gyula a budapesti Királyi Katolikus Gimnáziumban tett érettségi után a Műegyetemen tanult építészmérnöknek, közben a családi gyárban cégvezetőként dolgozott. 1944 végén katonai szolgálata keretében kivitték Magyarországról, s végül Franciaországba került. A háborút követően pár évig itt élt, megnősült, majd a kivándorlási lehetőséget keresve 1948. augusztusában Argentínába költözött, s ott élt élete végéig családjával. 1950-ben betársult egy helyi bútorgyárba, illetve építészként is dolgozott. | |
| HU BFL XIV.283 | Darabos Ferenc kőbányai lakos gyermekkori fényképalbuma (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950 (kb.)-1960 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: A fondot önmagában alkotó fényképalbum az 1955 körül született kőbányai lakos, Darabos Ferenc gyermekkorát dokumentálja, születésétől kezdve nagyjából 10 éves koráig. A fényképeket apja által a Szovjetunióból írt néhány képeslap egészíti ki 1962-bőla, aki ekkor munkája folytán utazott Szeverodonyeckbe. A fényképalbum kifejezetten a kisfiú életének dokumentálását célozta, ezáltal a gyermekkor korabeli amatőr és műtermi ábrázolását mutatja meg az 1950-es és az 1960-as években, az amatőrfényképezés csecsemőfotóitól kezdve a családi pillanatfelvételeken keresztül az óvodai ünnepségeken készült felvételekig, iskolai tablókig bezárólag. | |
| HU BFL XIV.284 | Rákosi Mátyás iratainak digitalizált másolatgyűjteménye (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1956-1970 [1941] | |
| Terjedelem: 782 fájl | |
| Hozzáférés és használat: Digitalizálva Másolatok: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/leveltari_iratok_BFL_RakosiSzamuzetesben/ | |
| HU BFL XIV.285 | Páll (Pál, Plesz) József hírlapíró iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1913-1992 | |
| Terjedelem: 0,6 ifm | |
| HU BFL XIV.286 | Lakatos Ferenc villanyszerelő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1895-1978 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XIV.287 | Dr. Kállay István és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1860 (kb.)-2012 | |
| Terjedelem: 8,89 ifm | |
| Tartalom: A fond iratokat és fényképeket tartalmaz. A fényképegyüttes két részre tagolódik: egyik részét dr. Kállay István életéhez kapcsolódó személyes és szakmai fényképek alkotják (1,46 ifm), másik részét pedig felmenőihez, a Kállay családhoz kötődő fényképek (0,48 ifm). A dr. Kállay István élete során keletkezett fényképanyag döntően az 1960-as és a 2000-es évek között készített fényképeket tartalmaz, részben albumokban és különálló albumlapokon elhelyezve, részben csak tárolási célokat szolgáló, tartalmi szempontból nem összerendezett albumokban. A fényképek dr. Kállay István családi és szakmai életét – többek között Japánban való tartózkodását – a dokumentálják, valamint utazásai során született felvételeket jelentenek nagy mennyiségben. A Kállay családhoz, azaz dr. Kállay István felmenőihez kötődő fényképek alkotják a fond másik részét. Tartalmi értéküket növeli, hogy legnagyobb részük családtagok – leszármazott – által azonosítva van, feljegyzésekkel, dátumokkal ellátva. A fényképek között két családi fényképalbum is található az 1860-as és az 1920-as évek közötti időszakból, valamint üvegnegatívok. Az 1860-as évektől kezdve megőrződött családi fényképgyűjtemény a család, illetve rokonság több generációja életének lenyomatát rejti magában a 19. század második felétől kezdve, s dr. Kállay István személyes fényképeivel kiegészítve mintegy másfél évszázadra kiterjedően teszi lehetővé egy család, illetve rokonság életútjának nyomon követését képekben. Az átadott anyagban mindezen kívül 14 darab 8 mm-es filmtekercs is található (valamint három darab, feltehetően üres tekercs) az 1970-es évekből, részben családi eseményeket, részben szakmai tevékenységet dokumentálva (a filmtekercsek feliratokkal vannak ellátva). Szervtörténet: B. Kállay István jogász, jogtörténész az ELTE-n végzett jogi tanulmányai után 1964-től 1973-ig a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál dolgozott felelős szerkesztőként. 1974-től egyetemi állásba került az ELTE ÁJK Római Jogi és Egyetemes Jogtörténeti Tanszékén, ahol adjunktusi beosztásban dolgozott 1984-ig. Ezt követően egy évre visszakerült a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadóhoz főszerkesztőként, majd 1985-től 1995-ig jogtanácsosi munkakörökben, illetve ügyvédként tevékenykedett. Kezdeményezője volt a Miskolci Egyetem állam- és jogtudományi karán belül a Római Jogi Tanszék megalapításának, majd 1995-től a győri Széchenyi István Főiskolán tanított. 1974–1975-ben az Osakai Császári Egyetemen tartózkodott ösztöndíjasként, 1992-1993-ban pedig a tokiói Waseda Egyetem jogi fakultásán volt vendégoktató. | |
| Hozzáférés és használat: Az iratanyag 2050. december 1-jéig nem kutatható. | |
| HU BFL XIV.288 | Csánki Gábor vámtiszt töredékes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1955 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: Csánki Gábor vámellenőrzési főtiszt töredékesen fennmaradt iratai döntően anyakönyvi kivonatokat, iskoláztatási iratokat, okmányokat, II. világháborús katonai szolgálattal kapcsolatos iratokat, háztartási iratokat és feljegyzéseket, leveleket, valamint fényképeket tartalmaznak. Az iratanyag töredékessége ellenére is képet ad egy budai középosztályi, köztisztviselői család társadalmi kapcsolatairól, beágyazottságáról a Horthy-korban, a döntően a két világháború közötti időszakból fennmaradt fényképek érdekessége pedig a családi felvételek mellett a közhivatali munkatársi kapcsolatok és közeg dokumentálása ebben az időszakban. Szervtörténet: Csánki Gábor apja, Csánki József (Debrecen, 1863 – ?) állami ipariskolai igazgató volt Erdélyben, előbb Zalatnán, majd 1908-tól Székelyudvarhelyen teljesített szolgálatot. Csánki Gábor 1929-ben kötött házasságot Budapesten, felesége, Nagy Mária (Zsennye, 1904.05.29. – ?) kereskedelmi szaktanfolyamot végzett, s férjéhez hasonlóan szintén a pénzügyi igazgatásban dolgozott tisztviselőként. Nagy Mária krisztinavárosi lakos volt, majd a házasságkötés után a család II. kerületi lakos lett, előbb a Retek utcában élt, majd onnan a Vitéz utcába költözött. Csánki Gábor apja, Csánki József feltehetően rokonságban állt Csánki Dezső történész-levéltárossal. | |
| HU BFL XIV.289 | Dr. Boldvai János jogász háztartási naplói (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1931-1998 | |
| Terjedelem: 0,21 ifm | |
| Tartalom: Az átadott iratanyag döntően dr. Boldvai János háztartási naplóit tartalmazza az 1937–1938 és az 1946–1998 közötti időszakokból. Ezt néhány személyi okmány, oklevél, önéletrajz, valamint egy tablókép egészíti ki. A háztartási naplók, mint teljes sorozat rendkívül hosszú időszakon keresztül, azonos elvek szerint – azaz kategóriákra bontva – vezetett részletes bevétel-kiadás elszámolásokat tartalmaznak. Szervtörténet: Dr. Boldvai (Boldini) János (Lébény, 1915 – Budapest, 2003) családjával – apja főjegyző volt – a trianoni határváltozások nyomán került Budapestre 1921-ben. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát 1938-ban. 1941-től tisztviselőként a Közlekedési Minisztériumban dolgozott, egészen nyugdíjazásáig, 1976-ig. 1965-től a minisztérium autóközlekedési főosztályán dolgozott az igazgatási és jogi csoport vezetőjeként. Elsősorban jogszabály-tervezetek készítésével és véleményezésével foglalkozott. | |
| HU BFL XIV.290 | Fodor István és Adler Irma eljegyzési albuma (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: Az ajándékként felajánlott eljegyzési album Fodor István és Adler Irma 1912 júliusi eljegyzése alkalmából kapott – hozzájuk, illetve szüleikhez írt – gratuláló levelek és névjegykártyák gyűjteménye. Az eljegyzési album egyrészt a házasságkötéshez kapcsolódó formális és egyéni megnyilvánulások széles skáláját fogja át, másrészt a jegyespár és családjuk társadalmi kapcsolatendszerének őrzi gazdag lenyomatát. Az album döntően középosztályi és felső középosztályi beágyazottságot mutat, A gyár jellegéből adódóan Fodor István és családja számos építésszel, gyárossal és építőipari vállalkozóval állt kapcsolatban, amit az album is tanúsít (például Zielinsky Szilárd, Tauszig Béla, Ágoston Emil, Gaál Bertalan, Wellisch Gyula). Az album kialakított belső rendje ráadásul a kapcsolatrendszeren belül az egyes rokoni, baráti, szakmai, üzleti kapcsolatokhoz társított értékskála képét is őrzi. Szervtörténet: Fodor István izraelita mérnök és gyáros az apja, Fodor Béla lakatosmester által 1882-ben alapított céget, a „Fodor Béla és Fia” vasszerkezeti gyárat – utóbb lakatosáru-, vasszerkezeti és csavargyárat – vitte tovább a XIII. ker. Révész utca 9. szám alatt. | |
| HU BFL XIV.291 | Vörös Géza és Vörös Gézáné sz. Gönczy (Gönczöl) Ilona szabómesterek iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1993 | |
| Terjedelem: 1,69 ifm | |
| Tartalom: Az irathagyatékban Vörös Géza és felesége egzisztenciájával, Vörös Gézáné önálló szabómesteri tevékenységével kapcsolatos iratok (közöttük az 1965–1966-ban vezetett megrendelő-könyve), fényképek, valamint a levelezés dominál. A döntően az 1960-as és az 1980-as évek közötti időszakból származó levelezés egyik hangsúlyos csoportját Vörös Gézáné – illetve Vörös Géza – és lányuk, Vörös Gabriella közötti levelezés alkotja azt követően, hogy Vörös Gabriella 1969-ben elhagyta Magyarországot, majd szülei akarata ellenére Bécsben házasságot kötött. A több évtizedre kiterjedő levélváltásban a családi kapcsolatok, a szülő-gyerek viszony jelenik meg a lányuk külföldre távozásához, ottani házasságkötéséhez, majd amerikai életéhez kapcsolódóan. Kiemelt elemét képezi a szülők által ellenzett kapcsolat, majd házasság témája, az akörüli családi konfliktus, s annak nyomán a szülő-gyerek viszony rendezése, hosszú távú fenntartása. A levelezés további részét részben amerikai ismerősöktől, részben Jugoszláviában élő rokonoktól, illetve ismerősöktől érkezett levelek alkotják. Jelentősebb csoportot képeznek Vörös Gabriella gyerekkori-lánykori levelei, amelyeket barátnőitől és udvarlóitól kapott az 1960-as években. Szintén önálló egységet alkotnak Vörös Gézáné Bécsben élő húgától érkezett levelek, részben nővéréhez, részben fiához, Albrecht Lászlóhoz címezve. Nagyobb mennyiségű családi fénykép is található a hagyatékban, amely egyrészt Vörös Géza, Vörös Gézáné és lányuk, Vörös Gabriella életét dokumentálják, másrészt Vörös Gézáné rokonságához, döntően húgához kötődnek, illetve Vörös Géza és Vörös Gézáné felmenőihez, valamint ismerősi köréhez kapcsolódnak. Az irathagyatékból jól kirajzolódik egy belvárosi nőiszabónő életútja, házastársi és családi kapcsolatai (testvéri kapcsolat), illetve lányával való (érzelmi) kapcsolata. Vörös Géza és Gönczy Ilona házassága több tekintetben is két nem egyenlő fél kapcsolatán alapult: eltért a házastársak műveltségi-iskolázottsági szintje, valamint egzisztenciateremtő képessége is. Az iratok Vörös Géza egzisztenciális problémáira utalnak szemben felesége stabilnak mutatkozó pályájával. A két generáció életútját feltáró iratok a házastárs megválasztásán – nem kiegyensúlyozott viszonyban a két fél között –, a gyermek életpályáján, a kivándorlás választásán keresztül mobilitási pályákat és az azokat mozgató értékrendeket mutatnak meg. Emellett megjelenik az Amerikában (Egyesült Államok, Kanada) élő magyarok élete az 1960-as és az 1980-as évek közötti időszakban, illetve egy amerikai egzisztencia megteremtésének folyamata az 1960-as évek végétől az 1980-as évek végéig, valamint egy Bécsben élő magyar nő egzisztencia-teremtése és mindennapjai is az 1970-es évek közepéig bezárólag. Szervtörténet: Vörös Géza (Szabadka, 1911.01.28. – Budapest, 1983.11.06.) férfi-női szabó 4 elemit végzett, és 1928-ban szerzett szabó végzettséget. Az 1930-as években előbb egy szegedi bőrkabátkészítőnél dolgozott, majd az úrikaszinó felszolgáló kisegítő alkalmazottja lett. Ezt követően egy szabónál állt alkalmazásban 1945-ig. A II. világháború után felesége mellett dolgozott, majd önállóan gyakorolt ipart. Ennek beszüntetését követően, 1966-tól 1969-ig a Május 1. Ruhagyárban dolgozott szabó szakmunkásként, majd 1970 és 1973 között mgtsz-ekben vállalt munkát, mint csatornatisztító, Ráckevén és Dömsödön. 1974–1975-ben ismét a Május 1. Ruhagyárba került négyórás állásban. 1938 áprilisában Budapesten kötött házasságot Gönczy (Gönczöl, Göncző) Ilonával. A cipész apától és szakácsnő anyától született Gönczy Ilona (Békésgyula, 1907.05.27. – Budapest, 1993 körül) 1939-ben szerzett nőiszabó mesterlevelet, s 1940-ben az iparigazolványt is kiváltotta. Ruhaszalonját a Belvárosban rendezte be, előbb a Petőfi Sándor utca 2. szám alatt (1952-től), majd az Irányi utca 21–23. szám alatt (1962-től). Lakhelyük közben a IX. Ráday utcából 1944-ben a VIII. Rökk Szilárd utcába került át, majd 1945 nyarától életük végéig a IV. (utóbb V.) Fővám tér 2–3. szám alatt éltek. Gönczy Ilona húga, Göcze sz. Szabó Gabriella (Mezőkovácsháza, 1917.02.28. – Bécs, 1975.11.25.) Bécsben élt, fia, Albrecht László (Budapest, 1941.07.29.) tisztviselő pedig 1959-től Vörös Gézáéknál lakott. Vörös Géza és felesége házasságából született Vörös Gabriella. 1964-ben a Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett, majd nőiszabó szakmunkásvizsgát tett. 1969-ben elhagyta Magyarországot, hogy szülei akarata ellenére házasságot köthessen Vajda Jánossal. A házaspár Bécsből az Egyesült Államokba, Chicagóba költözött. A házasság pár év múlva válással végződött, majd Vörös Gabriella újból férjhez ment. Utóbb Texasban élt hosszabb időn keresztül. | |
| HU BFL XIV.292 | Bácskai Vera szakmai irathagyatéka (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950-2017 | |
| Terjedelem: 10 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.293 | Vasváry László és Vasváry Lászlóné Magyar Irén külkereskedők iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910-2006 | |
| Terjedelem: 0,99 ifm | |
| Tartalom: Az irathagyaték Vasváry László külkereskedelmi tisztviselő és felesége, az ugyancsak külkereskedelmi vállalatnál dolgozó Magyar Irén irathagyatékát tartalmazza, Magyar Irén szüleinek irataival kiegészítve. A hagyaték feltehetően Vasváry Lászlóné után maradt hátra. Az irategyüttes Vasváry László és Magyar Irén életpályája mellett (iskoláztatási és képzési iratok, okmányok) nagy részben munkahelyi, szakmai tevékenységükhöz kapcsolódik, döntően a kereskedelmi kirendeltségeken folytatott külszolgálathoz, valamint a Chemolimpex keretei között végzett munkájukhoz. Az iratok jól bemutatják a karachii, valamint a bejrúti kereskedelmi kirendeltségen folyó mindennapi életet, a kirendeltségek működését, a kapcsolatrendszert, illetve kisebb részben pedig a szakmai munkát is (jelentések). Külön csoportot alkotnak a Vasváry László vadász-tevékenységéhez kötődő iratok az 1970-es és az 1990-es évek közötti időszakból. Az irathagyatékban Vasváry László felmenőihez kapcsolódó iratok egyáltalán nem találhatók, csak Magyar Irén szüleihez kapcsolódóak. Ezek elsősorban munkavállalással, munkavégzéssel, pénzügyekkel és családi viszonyokkal (válás, örökbefogadás) kapcsolatos dokumentumok. A megőrződött iratok között terjedelmes levelezés található. A levelezés egyik meghatározó részét a Vasváry László és felesége közötti levélváltások alkotják az 1940-es évek végétől kezdődően. Mivel mindketten gyakran jártak külföldi kiküldetésen, így ezeket a munkákat, ahogy Vasváry László különböző hazai és külföldi (svájci) gyógykezeléseit is, intenzív levelezésük kísérte. Leveleik érzelmi kapcsolatuk, családi viszonyaik és a napi történések mellett rendszeresen kitérnek a munkahelyi ügyekre is. A házastársi levelezés mellett jelentős részt képviselnek a rokonoktól érkezett levelek, mind Vasváry László oldalán – elsősorban édesanyjától –, mind pedig Magyar Irén oldalán (szülei mellett a tágabb rokonság is megjelenik). Megmaradtak az általuk rokonokhoz hazaírt levelek Karachiból és Bejrútból, külszolgálatuk idejéből (1960-as évek). A levelezés másik meghatározó vonalát a szakmai, munkatársi levelek alkotják. A levelezés nagyon jól megmutatja Vasváry László és felesége munkahelyi beágyazottságát: mivel egyazon munkahelyen dolgoztak, így egymáshoz írt leveleik szinte mindig tartalmaznak a munkára, munkahelyre, kollégákra vonatkozó részleteket, ahogy a hozzájuk írt levelek egy része is kollégáiktól érkezett. Az erős munkahelyi beágyazottságot jelzi többek között a házasságkötésük alkalmából kollégáiktól kapott gratuláló levelek. A levelezésben több esetben a Vasváry László által különböző címzettekhez írt – elsősorban szakmai – levelek másolatai is megtalálhatók. A levelek egy terjedelmileg kicsi, de forrásérték szempontjából jelentős csoportját a Molnár Irén szüleihez kötődő levelek képezik. Ezen belül is külön csoportot alkotnak édesanyjához, Rosenfeld Eszterhez az Egyesült Államokból, New Yorkból címzett levelek az 1920-as évekből, amelyek Rosenfeld Eszter Amerikába kivándorolt testvéreitől érkeztek. E levelekben Rosenfeld Eszter kivándorlásának megszervezése is témaként jelenik meg. Szervtörténet: Vasváry László (Budapest, 1925.01.07. – ?) apai ágon egy huszti görögkatolikus papi családba született. Dédapja és nagyapja is esperes volt, apja, vitéz Vasváry László (1887. k. – ?) alezredesi rangig jutó katonatiszt. Előbb budapesti gimnáziumban tanult, majd honvéd reáliskolában érettségizett Pécsett 1943-ban.Ezt követően a Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult Budapesten, s 1952-ben szerzett közgazdász oklevelet. Egyetemi tanulmányainak megkezdésével egyidőben állt munkába tisztviselőként 1943-ban. 1948 júniusától a Keleteurópai Magyar Külkereskedelmi Vállalatnál (utóbb Kelimpex Magyar Külkereskedelemi Nemzeti Vállalat) kapott állást, majd 1949 júniusában áthelyezéssel a Chemolimpex Olaj- és Vegyiáru Külkereskedelmi Vállalathoz került osztályvezetői beosztásban. 1964 nyaráig töltötte ezt a posztot, amikor is a Külkereskedelmi Minisztérium kereskedelmi titkárként előbb Pakisztánba, a Karachiban működő kereskedelmi kirendeltségre, majd 1965 októberétől kereskedelmi tanácsosként a bejrúti kereskedelmi kirendeltségre küldte. Bejrútban 1968 őszéig állt szolgálatban, 1968 novemberétől ismét a Chemolimpexnél dolgozott főosztályvezető-helyettesként, egészen 1976-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig. Munkájával összefüggésben több nyelven beszélt (angol, német, francia, spanyol). Munkatársával, Magyar Irénnel az 1950-es elején kötött házasságot. Magyar Irén (Budapest, 1928.08.05. – ?) férjétől jelentősen eltérő, alacsonyabb társadalmi helyzetű közegből származott. Mindkét ágon szatmári, illetve máramarosi gyökerű családba született, apai ágon azonban görögkatolikus, anyai ágon viszont izraelita közegbe. Apja, Magyar (Vazul) László (1892. Csenger – 1957) egy napszámos anyától törvénytelenül született görögkatolikus felekezetű szobafestő mester volt anyja, Rosenfeld Eszter (1894. Törökfalu – ?) pedig izraelita felekezetű varrónő volt. A szatmári zsidó családban anyja testvérei közül többen az Amerikai Egyesült Államokba – New Yorkba – vándoroltak ki, feltehetően az 1910-es évek végén. A nőtestvérek közül többen ott is kötöttek házasságot, és tartósan new yorki lakosok lettek. A testvérek közül néhányan ugyanakkor születési helyükön maradtak (Törökfalu, Somkút). Rosenfeld Eszter első ízben 1912-ben kötött házasságot Somkúton Finkelstein Dezső asztalossal, akitől azonban 1922-ben elvált. A házasságból három gyerek született (Zoltán: sz. 1912; Regina: sz. 1914; Miklós: sz. 1917). Rosenfeld Eszter 1931-ben házasodott újra, ekkor lett Magyar (Vazul) László felesége, aki ekkor már kétszeresen özvegy volt. Első felesége 1918 körül halt meg, második felesége – egy léggömb-kiskereskedő, akit 1923-ban vett nőül Budapesten – 1927-ben. Egy 1946-ban írt leveléből kiderül, hogy a zsidóüldözés során gyerekeivel együtt koncentrációs táborokba került, ahonnan azonban mindannyian hazatértek, míg a vidéki rokonság nem élte túl az üldözést. | |
| Hozzáférés és használat: Támogatói állásfoglalással kutatható. | |
| HU BFL XIV.294 | Kira István kormányőr és felesége iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-2000 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: A kis terjedelmű iratanyag Kira István gyári munkás, BM-gépkocsivezető, államvédelmi őrmester, majd kormányőr, valamint gyári munkás, utóbb könyvelő felesége irathagyatékát tartalmazza. Az irategyüttes egy munkáskáder házaspár életpályáját rajzolja ki, döntően okmányok és hivatalos iratok alapján, kis terjedelmű levelezéssel, valamint fényképekkel kiegészítve. A kis terjedelmű irathagyaték döntően okmányokból, iskolai bizonyítványokból és alkalmaztatási iratokból áll, amit nagyobb mennyiségű fénykép egészít ki. Az iratok elsősorban a házaspár életútjának felrajzolására alkalmasak, ezekhez kapcsolódnak Kira Istvánné nővére családjához, a Tonelli családhoz kötődő töredékes iratok is. A fényképek kis részben a felmenőkhöz köthetők, nagyobb részben a Kira-házaspár családi és munkahelyi felvételeiből állnak az 1960-as és az 1990-es évek közötti időszakból. Szervtörténet: Kira István (Nagybánya, 1928.07.02. – ?) apja bányász (vájár) volt, ő maga 6 elemi elvégzése után géplakatos segéd lett. 1947/1948-ban a Zagyvapálfalvi Üveggyárban állt munkába, onnan a Csepeli Üveggyárba került, majd annak megszűnése után a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekhez. 1947 májusában lépett be a Kommunista Pártba. 1951-től a Honvédség alkalmazásában állt, mint polgári alkalmazott gépkocsivezető. 1952-től a Központi Garázsban (Pártgarázs, XIII. Kárpát u. 21.) dolgozott, továbbra is gépkocsivezetőként, mint a Pártközpont alkalmazottja. 1954-ben szerzett gépkocsivezetői segédlevelet. 1956 szeptemberétől BM-alkalmazott lett gépkocsivezetőként, 1956. december közepén viszont mint volt államvédelmi őrmestert igazolták, 1957 júliusában pedig a BM- állományában véglegesítették, mint rendőrnyomozó törzsőrmester. Az 1960-as években kormányőr lett, s az 1970-es években is hivatásos tisztként, illetve gépkocsivezetőként szerepelt foglalkozása. Mint munkáskádert, az állampárt iskoláztatta: 1962-ben végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. Budapestre kerülése után Angyalföldön lakott, majd 1956 után az I. ker. Attila úton. 1978-as nyugdíjba vonulása után is vállalt állást, mégpedig az MSZMP Római-pari Üdülőjében volt gondnok. Üdülő-gondnoki munkát még az 1990-es évek elején is ellátott a VII. kerületi Tanács, majd önkormányzat foglalkoztatásában. Kira Istvánné sz. Zémann Rozália (Dunaharaszti, 1927.07.15. – ?) a II. világháború után állt munkába, gyári munkásként. A Weiss Manfréd Acél- és Fémműveknél dolgozott, majd az 1950-es évektől már a Központi Garázsnál volt állásban, mint tisztviselő. 1957-ben bérelszámolóként dolgozott ugyanitt, 1960-ban könyvelői vizsgát tett, s a továbbiakban is bérelszámolói állást töltött be, idővel csoportvezetői beosztásban. 1982-ben nyugdíjazták. 1945 óta párttag volt. | |
| Hozzáférés és használat: Támogatói állásfoglalással kutatható. | |
| HU BFL XIV.295 | Gruber Mária iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1895 (kb.)-1958 | |
| Terjedelem: 1,46 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag legnagyobb részét Gruber Mária naplósorozata, illetve férjével folytatott levelezése teszi ki. A naplóbejegyzések legnagyobbrészt az 1914–1950 közti időszakból származnak. A napló szerzője a naplóírás megkezdésekor a külső és belső történések tényszerű rögzítését tűzte ki célul. A naplók egyik meghatározó eleme, hogy a katolikus vallásosság számos dialogikus jellegű megnyilvánulását is tartalmazzák – az évek előrehaladtával egyre meghatározóbb módon. A korai, kamaszkorból származó bejegyzések részletes és érzékletes képét nyújtják a századelő középosztályi leánygyermeke tudati, érzelmi és kapcsolati világának. A naplók egyes kötetei helyenként különféle ismerősök, rokonok beragasztott fényképeit, illetve az egyes eseményekhez, mozzanatokhoz kapcsolódó rajzokat, illusztrációkat is tartalmaznak. A naplóbejegyzések betekintést engednek egy szerelmi, illetve házastársi kapcsolat alakulásába, illetve ennek megéléstörténetébe. A házasság válsága és a későbbi válás okainak megértéséhez szolgáltatnak adatokat a naplóban olvasható bejegyzések. A naplósorozat további, két háború közötti időszakban, majd azt követően vezetett kötetei esetében az önreflexív jelleg és a vallásos mozzanat a korábbiakhoz képest még erőteljesebbé válik. Az iratanyag másik fontos egysége Gruber Mária és Tersztyánszky Gábor utóbbi I. világháborús frontszolgálata (olasz és dalmát front) idején folytatott nagy terjedelmű, mindkettőjük részéről fennmaradt levelezése. A Budapesten élő Gruber Mária és az olasz fronton harcoló vőlegény, majd férj leveleikben elsősorban a másikhoz fűző érzelmeikről tájékoztatják egymást. Gruber Mária beszámol közös ismeretségi körük viszonyairól és életkörülményeiről. Helyenként főként viseleteket és szituációkat tartalmazó rajzok is találhatók a sorok között. Tersztyánszky Gábor levelei részletesen bemutatják a frontéletet. Terjedelmében szintén jelentős Gruber Mária és fia levelezése. Ezek egy része azokból az évekből származik, amikor a fiút apja nevelte, illetve különböző tanintézetekben élt. Az anyánál töltött időszakokból Tersztyánszky Gábor fiának írott levelei is fennmaradtak. A fiú gyermekkora a szülei közötti ádáz eltartási, elhelyezési és egyéb viták közepette telt, erről a Rafaellellal folytatott levelezésen kívül más rokonok (pl. a kardvívó Tersztyánszky Ödön) levelei, hivatalos dokumentumok (hatósági beadványok, az árvaszéki ügy iratai) is tanúskodnak. A Gruber Máriának írott levelek másik része Tersztyánszky Rafael emigrációjából. Ezekben főként a külföldön szerencsét próbáló ifjú próbálkozásai, anyjához való kötődése, anyagi segítésének mikéntje, külföldre utaztatásával kapcsolatos elképzelések, útiélményei kapnak hangot. Külön sorozatot alkotnak az Ausztráliából küldött levelek, amelyekben érdekes megállapítások olvashatók az ottani egzisztencia-teremtés küzdelmeiről. A levelezésen belül külön egység egy fiktív levelezés: „Gabriella” „Gabrielnek” írott levelei 1957-ből, amelyből az élete végéhez közeledő Gruber Mária világképébe, vallásos miszticizmusába kapunk betekintést. Szervtörténet: Gruber Mária 1895-ben született Szolnokon. Édesapja Gruber Béla József szolnoki főjegyző, édesanyja Soprony Ida voltak, testvére Gruber Antal 1900-ban született. A család később Budapestre költözött, Zugligeten vásároltak villát a Hunyad orom 7. sz. alatt. Gruber Mária hosszabb ismeretség után 1917-ben kötött házasságot Tersztyánszky Gábor gépészmérnök egyetemi hallgatóval (Erzsébetfalva, 1891–Szombathely, 1945), aki közeli rokona, unokatestvére volt. Tersztyánszky Gábor apja, Tersztyánszky Kálmán gyógyszerészcsaládból származott, Déváról menekült a románok elől, s előbb biharderecskei patikagondnok volt, majd Gyulán jutott gyógyszertárhoz, amelyet később eladott, és Solymáron vásárolt másikat. 1918-ban született fiuk, Rafael (1918–2005). Házasságuk megromlott, miután a férj hazatért az olasz frontról, ahol hadnagyként szolgált. 1922-ben elváltak. Gruber Mária még ebben az évben szintén rövid életű házasságot kötött Novák Nándor Ferenc kormányzósági titkárral (Budapest, 1895–Budapest, 1925). Gruber Mária, édesapja halálát követően, a család megrendült anyagi helyzetének következtében Amerikába utazott szerencsét próbálni. A látogatás céljaként kiropraktikus orvosi képzettség megszerzését jelölte meg, a Los Angeles-i College of Chiropractic növendéke volt. Hazaérkezése után vagyonából élt, változó körülmények között. 1935-ben nevét Seregélyire változtatta. Tersztyánszky Gábor az ország több pontján dolgozott gépészmérnökként. Második házasságát a makói Megay (Meissner) Gizellával kötötte, két gyermekük született. A család végül Vácon telepedett le, ahol a váci Horgonyhengermű Rt. ügyvezető igazgatójaként és több cég igazgatósági tagjaként működött. 1945-ben felesége szüleivel együtt bombatámadás áldozata lett. Fiuk az 1940-es évek végén Németországba, majd Ausztráliába vándorolt ki, innen ismeretlen időpontban hazatért Magyarországra. | |
| Hozzáférés és használat: Az iratok a hatályos jogszabályok szerint szabadon kutathatók, Tersztyánszky Rafael iratainak, levelezésének kutatásához támogatói állásfoglalás szükséges. | |
| HU BFL XIV.295.1 | Iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895 (kb.)-1958 (kb.) | |
| HU BFL XIV.295.2 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910-1957 | |
| HU BFL XIV.295.3 | Fotók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1950 (kb.) | |
| HU BFL XIV.296 | Gruber Béla festőművész iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950 (kb.)-1960 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| Tartalom: Gruber Béla festőművész iratai: 1. Gruber Béla élete és művei – a különféle kiállítások emlékeztetői (a mappa 35 tételben döntően a különféle kiállításokról készült, egységes szerkezetű gépelt összefoglaló ismertetéseket tartalmaz: a kiállítások helye, szervezője, megnyitója, a kiállítás előzményei, résztvevői, sajtóvisszhangja) 2. Megnyitók, cikkek – 22 tételben tartalmaz, részint az emlékkiállításokról ismertetőket, részint az életművet értékelő elemzéseket 3. Kivonat a kiállítások albumából – döntően a különféle emlékkiállítások alkalmával, az eseményekről készült fotókat, a kiállítások prospektusait tartalmazza 4. „Fiam emlékére” – édesanyja írása fia emlékére (125 oldal) 5. Vegyes Gruber-anyag – ismertető szövegek, fényképdokumentáció Gruber Béla műveiről; róla szóló cikkek fénymásolatai; művészettörténészek értékelő írásainak fénymásolatai. Szervtörténet: Gruber Bélát (Budapest, 1936. február 23. – Budapest, 1963. szeptember 29.) a hazai művészettörténet a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alakjaként tartja számon. Már kiskorában bal kézzel festett, rajzolt. Apja 1945-ben meghalt. Középiskolai tanulmányait megszakítva az Óbudai Hajógyárban segédmunkás, majd dekorációs lett. 1956-ban felvették a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Kmetty János és Bernáth Aurél tanítványa volt. 1962-ben egészségi állapota megromlott, idegszanatóriumba került. Fiatalon, 27 éves korában, 1963. szeptember 29-én hunyt el. Gruber Béla ezernél több festményt, grafikát hagyott maga után, amelyek java része a Magyar Nemzeti Galériába került. Művészetéről Kmetty János többször kijelentette, hogy tehetsége nagyobb annál, hogy a főiskola adhasson neki valamit. Bernáth Aurél is nem egy alkalommal megfogalmazta, hogy Gruber Bélát nem kellett tanítania. „… Neki soha nem volt gondja, hogy mit és hogyan fessen. Ha kellett, a jobb kezét is felszögezte volna a képre. Zseni volt…” „… munkássága olyan nemzeti kincs, amelynek védelme mindannyiunk közös érdeke. Ez az oeuvre európai rangú, a magyar művészetnek pedig kiemelkedő értéke.” A kortárs Mészáros Géza Száz év magány Pannóniában c. tanulmányában így ír: "…A kör, amelyhez én az Epres kerti éveimben tartoztam, a 27 évesen halott festőzseni, Gruber Béla életművén, a Főiskolán és a Hárs-hegyen festett képein nőtt fel." Betegsége, öngyilkossági kísérlete és tragikusan korai halál vetett véget a néhány évre terjedő művészi pályának, ahol elválaszthatatlanul egymásba fonódtak a tanulóévek és az elszánt művészi útkeresés jellegzetességei. | |
| HU BFL XIV.297 | Szabó Béla István iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1990-1998 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| HU BFL XIV.298 | Zareczky Endréné Szentlőrinczy Marianne és Zareczky Endre hegedűművészek iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-1995 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| Tartalom: Szentlőrinczy Marianne családjának történetéből tartalmaz szemelvényeket a nagybátjya, Szentlőrinczi Béla által megkezdett, majd annak lánya, Szentlőrinczi Klára által folytatott családtörténeti visszaemlékezés, illetve a Schmidt/Szentlőrinczy család családfája. A töredékes iratanyagban néhány irat Szentlőrinczy Marianna szüleitől is fennmaradt, a Bátaszéki Casino az 1940-es évekből származó néhány dokumentuma mellett dr. Schmidt Géza és Radanovits Marianna 60. házassági évfordulójához kapcsolódó iratok és fotók is megtalálhatók a fondban. A többi irat elsősorban a művészházaspár pályáját dokumentálja, oklevelek, elismerések mellett érdekesség egy fényképes album, amelyet a MÁV Szimfonikusok készítettek a zenekar tagjairól Szentlőrinczy Marianna nyugdíjba vonulása alkalmával, 1981-ben. Fellépéseiről két szalagos felvétel is van az iratok között. A házaspár 1971 júniusában Olaszországban tett körutazásáról három kötetben fennmaradt napló alkotja az irategyüttes legértékesebb darabját. Az útinapló szövege figyelemreméltó kortörténeti dokumentum, mivel szerzője tág teret szentel a látottak mellett saját reflexióinak is, folyamatosan összehasonlítja a korabeli nyugat-európai és hazai viszonyokat. A fotók elsősorban a Schmidt/Szentlőrinczy és Radanovits család tagjait ábrázolják. Műtermi és külső helyszíneken készült portrék, családi fotók mellett néhány osztálykép és iskolai tabló is megtalálható a fondban. Néhány fotó Szentlőrinczy Marianna szüleinek 1970-es években tett ausztriai utazásán készül.A fotókon szereplők nagy része feliratok segítségével azonosítható. A fényképanyagot egészíti ki az 1962–1969 között Bátaszék-Alsónyéken, Fonyódligeten, valamint Hűvösvölgyben a feleség által készített, 300 darabból álló amatőr diasorozat. Mivel a felvételeken több esetben családtagok is szerepelnek, azok egyként bírnak helytörténeti és családtörténeti jelentőséggel. Szervtörténet: Zareczky Endréné Szentlőrinczy Marianne (Budapest, 1926–Budapest, 2016) 1940-ben a fővárosi Angolkisasszonyoknál végezte középiskolai tanulmányait, majd a Zeneakadémián 1949-ben hegedűművészi oklevelet szerzett. Zathureczky Ede volt a mestere. 1948-ban a Genfi Nemzetközi Hegedűversenyen III. díjat ért el. 1949–1981 között a MÁV Szimfonikusok koncertmestere volt. 1982-től 1988-ig a XI. Kerületi Weiner Leó Állami Zeneiskolában volt zenetanár. Férje, Zareczky Endre hegedűművész, zenetanár (1916–Budapest, 2000) volt. Tanulmányait 1933 és 1939 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű szakán Waldbauer Imre növendékeként végezte. 1939-től a Budapest XI. kerületi zeneiskola hegedűtanára, tanszakvezetője. 1939 és 1945 között a Budapesti Hangversenyzenekar helyettes koncertmestere, 1946-tól 1974-ben történt nyugalomba vonulásáig a budapesti MÁV Szimfonikusok koncertmestere volt. | |
| Hozzáférés és használat: Kutatása részben korlátozott. | |
| HU BFL XIV.298.1 | Iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919-1995 | |
| HU BFL XIV.298.2 | Fotók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-1983 | |
| Tartalom: A Várbeli községi leánygimnázium VIII. a osztálya, 1921-1922 | |
| HU BFL XIV.299 | Kruj Iván birkózóedző, sportvezető iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1960-2000 Megjegyzés: 20. sz. második fele | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Irategységek: döntően az 1970-es évekből származó újságkivágatok; későbbi időszakokból, főként 1990 utánból származó újságcikkek; az 1960-as évekből származó, sportéleti, ill. sporttevékenységét illusztráló, csoportképeket tartalmazó fényképalbum; későbbi évekből származó ugyanilyan tárgyú fényképek csoportja. Az újságközleményeket és fényképeket tartalmazó anyag sokszínűen illusztrálja egy élvonalbeli magyar sportoló, ill. sportvezető életútján, pályájának egyes állomásait, a sportág történetére is bizonyos kitekintést biztosítva. Szervtörténet: Kruj Iván 1949-1960 között aktív válogatott versenyző volt. 1962-1967 között az FTC birkózó szakosztályának edzője, a szabadfogású birkózók vezető edzője; 1967-1973 között a válogatott edzője. 1969-től nemzetközi bíró. 1970-ben végzett a Testnevelési Főiskolán. 1983-tól a Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) bíróbizottságának tagja. 1978-1985 között az FTC vezetőedzője, majd szakosztályveztője. 1988-tól a szabadfogású válogatott edzője. 1984-től mesteredző; 1985-től pedig a FILA instruktora. Sporteredményei: 1960: szabadfogásban országos bajnokság 2. helyezett, pehelysúlyban. Edzésmódszertani újító volt, tanítványai közül Bajkó Károly, Csatári József és Klinga László olimpiai 3. helyezettek lettek. A pestszenterzsébeti sportcsarnok (1202 Bp., Mártírok útja 205. sz.) az ő nevét viseli: „Kruj Iván Sportcsarnok”, nemkülönben az itt tevékenykedő „Kruj Iván Birkózó Akadémia” is. Életében kilenc olimpia´n 60 vila´g- e´s 60 euro´pa-bajnoksa´gon vett re´szt, akit a FILA a Halhatatlanok Klubjának tagjai sorába választott. | |
| HU BFL XIV.300 | Albert István adóellenőr és felesége, Hantos Mária gépírónő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1904-1976 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: Albert István megőrzött iratai iskoláztatással, I. és II. világháborús katonai szolgálattal, alkalmaztatással, származás-igazolással, egészségi állapottal kapcsolatos iratokból állnak, amit motorgépjárműivel és az azokkal tett motoros túrákkal, utazásokkal kapcsolatos dokumentumok egészítenek ki. Az 1920–1930-as évek fordulójától kezdve ugyanis egész életében motorozott, hazai és külföldi túrákon vett részt. E szabadidős tevékenységének gazdag írott és fényképes dokumentációja található az iratok között (a dokumentumok mellett egy 1938-as ausztriai és olaszországi motoros túráról vezetett útinapló; az 1930-as években és az 1940-es évek elején készült felvételek, valamint két fényképalbum az 1930-as évekből). Az irategyüttes részét képezi továbbá egy 1945 november és 1948 február között vezetett háztartási napló is. Albert Istvánné Hantos Mária után döntően alkalmaztatásával kapcsolatos iratok maradtak meg, közöttük káderanyaga. Az iratanyagban megjelenő két világháború közötti motorozás, mint szabadidős tevékenység a korabeli modernség egyik jellegzetes szimbóluma, a korszak gondolkodását meghatározó élményeknek, a gépeknek, a sebességnek egyik tipikus megtestesítője. Mint identitást meghatározó tényező is értelmezhető Albert István életpályájának összefüggésében, egy felfelé mobil kistisztviselő önmeghatározásának elemeként. Szervtörténet: Albert István (Budapest, 1898.10.22. – ?) egy vízivárosi, Kapás utcai fuvaros, bérkocsi-tulajdonos fia, a polgári után a felső ipariskola gépészeti szakosztályát végezte el 1917-ben. I. világháborús katonai szolgálata során francia fogságba esett 1918 októberében, ahonnan 1920 februárjában tért haza. 1920 és 1922 között műszaki rajzolóként dolgozott magáncégnél, majd 1922 és 1926 között Ausztriában volt állásban, mint tervezőtechnikus. 1927-ben adóhivatali tisztviselő lett. 1929–1930-ban államszámviteli tanulmányokat folytatott a budapesti tudományegyetemen. 1927-től 1950-ig állt az újpesti adóhivatali alkalmazásban adóellenőrként. 1950 után különböző helyeken dolgozott műszaki tisztviselőként, műszaki rajzolóként, műszaki ellenőrként, illetve tervezőként. 1941-ben vette feleségül Hantos (Herbert) Máriát (Pécs, 1911.01.22. – ?), egy pécsi vasúti altiszt (kocsitisztító, váltókezelő) lányát. Hantos Mária rokonsága szakmunkás családot alkotott: öccse gyári szakmunkás volt, húgának férje műszerész. Hantos Mária a négy polgári után kereskedelmi szaktanfolyamot végzett, és mint gyors- és gépírónő helyezkedett el 1929-ben az újpesti adóhivatalnál. Itt ismerkedett meg Albert Istvánnal. 1942-ben a rákospalotai adóhivatalba helyezték át, 1944-ben pedig előbb a Budapestvidéki Pénzügyigazgatósághoz került, majd pedig a Pénzügyminisztériumba helyezték. Itt dolgozott egészen 1954-ig, akkor a Számviteli Főiskolára került, majd 1955-től az OTP-nél volt állásban gyors-és gépírónőként. | |
| HU BFL XIV.301 | Rády Károly budapesti sportoló fiatalkori fényképalbumai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1932-1941 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Az öt Rády Károly budapesti sportolóhoz (futó) kötődik, az ő kamaszkori és fiatalkori fényképeit tartalmazza az 1932 és 1941 közötti évekből. Egyik albuma az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozót dokumentálja, amelyen maga is részt vett cserkészként. Több albuma sportolói tevékenységét bemutató fényképeket tartalmaz, amelyek részben magukon a sportversenyeken készültek. A sportolói tevékenységének szentelt albumokban újságkivágatok magyarázzák a fotókat. Ezen kívül megjelennek baráti és talán családi körben, illetve társasági eseményeken (bálok) készült fényképek is. Időben legkésőbbi albumában az 1941 áprilisi délvidéki magyar bevonulás során készült fényképek láthatók, a bevonuláson ő is részt vett katonaként. | |
| HU BFL XIV.302 | A 282/13. számú munkásszázad fényképalbuma (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: A 282/13. számú munkásszázad aknaszlatinai albumában több személy – munkaszolgálatos, valamint katonatiszt – meg is van nevezve. Az album külön érdekessége, hogy Balásfai Orosz Dezső főhadnagynak készült a munkásszázad hálájának jeléül. | |
| HU BFL XIV.303 | Dr. Gyekiczki András iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1990-2010 | |
| Terjedelem: 3,96 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
| HU BFL XIV.304 | Győrfy István iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 2002-2010 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
| HU BFL XIV.305 | Idősebb és ifjabb Polgár Ferenc rákospalotai lakosok iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. | |
| Terjedelem: 0,48 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes rákospalotai, kisebb részben dunakeszi illetőségű munkás-, illetve alkalmazotti egzisztenciák, főként hivatalos iratait, személyes okmányait és magánlevelezését tartalmazza. Az irategyüttes jelenlegi állapotában az idősebb és az ifjabb Polgár Ferenc személyére vonatkozó iratokat és levelezést együttesen teszik áttekinthetővé. Ezektől már most is elkülöníthetők Balogh Béla, felesége és az egyéb rokonok töredékes iratai. Polgárék, apa és fia a városban több helyen is rendelkeztek ingatlanokkal. Az irategyüttes egyik forrásérték szempontjából figyelembe veendő jellegzetessége, hogy mindketten – munkás, illetve alkalmazotti kisegzisztencia voltuk ellenére – viszonylag élénk ingatlanvásárlási és -tulajdonlási tevékenységet folytattak. Az irategyüttes ennek többrétű részletes dokumentációját nyújtja. Az iratok között találkozunk például angyalföldi ingatlannal kapcsolatos adózási, ill. ingatlanvásárlással kapcsolatos hitelezési iratokkal. Id. Polgár Ferenc 1911-ben vásárolt családi házat Rákospalotán (Földváry u. 18.), amelynek fennmaradtak adásvételi iratai és tervei. De fellelhetők ifj. Polgár Ferenc másik rákospalotai ingatlanvételével (Damjanich u. 79., 1927), az ingatlan fenntartásával és adózásával kapcsolatos iratok is. További irategységek: szakképzettséggel, alkalmaztatással, álláskereséssel kapcsolatos iratok; újpesti takarékpénztártól hitelfelvételi okiratok; MÁV-alkalmazotti és különféle kedvezményekre, vasutas érdekképviseleti tevékenységre vonatkozó iratok; iskolai és szakképzéssel kapcsolatos irtok, bizonyítványok. Ritka iratfajtaként fennmaradt a Rákospalota, Damjanich u. 79. sz. ingatlanuk lakónyilvántartó könyve is 1948-ból. Az ekkoriban itt lakókat a gyermektelen házaspár szűk családja képezte: férj-feleség; férj anyja, férj sógornője. További irattípusok: pl. egyházi adófizetéssel kapcsolatos igazolások; OTBA biztosításával kapcsolatos iratok. A levelezési sorozatok tekintetében, id. Polgár Ferenc esetében említést érdemelnek bizonyos amerikás magyar rokonok/ismerősök levelei (Cleveland, New York). Az ifj. Polgár Ferenchez érkezett levelek esetében, mivel a sorozatok többnyire hosszabb időtávot fognak át, elvi lehetőség van az egyes levelezőpartnerek közötti érintkezési formák korszakonkénti változatainak vizsgálatára. Rokonsági levelek, öccsétől a frontról küldött levelek; utóbbiak összehasonlítási lehetősége a II. világháború időszakából származókkal. Érzelemtörténeti szempontból érdemelnek figyelmet az ifj. Polgár Ferenchez első, korán meghalt feleségétől, Tóth Erzsébettől származó szerelmes levelek. A második feleségéhez címzett leveleket főként a régi szomszédsági kapcsolatok vizsgálati lehetősége; kisegzisztenciák háború előtti és utáni írásos kommunikációs formáinak változatai; nem ortográf írásmódok vizsgálati lehetősége; a házastársak közötti, mindennapi viszonyokat és érzésvilágot alacsony iskolázottsági szinten reprezentáló írásbeli megnyivánulási formák avatják forrásértékűvé. Szervtörténet: Id. Polgár Ferenc (Pest, 1857-1937, Rákospalota), rk., akit eredetileg Paupie-nak hívtak, 1898-ban kérte az ő és családtagjai számára a névmagyarosítást. Vélhetően francia eredetű édesapja, Paupie Ignác a morvaországi Trebitsch-ben születt, serfőző mester volt, s 1851-ben kötött házasságot a szintén római katolikus Neubauer Máriával. Polgár (Paupie) Ferenc a MÁV alkalmazásában állt, eredetileg fékező beosztásban, majd vonatkísérő (kalauz, később főkalauz) lett. Feleségével, Wolf Karolinnal, rk., 1881-ban kötött Budapesten házasságot és Angyalföldön laktak. Gyermekeik: Ilona, Róza, Gizella (Balogh Lajosné), Ferenc, Sándor. Ifj. Polgár Ferenc (Budapest, 1894-?) rk., a székesfővárosi községi polgári iskola négy osztályát végezte, majd Langfelder Vilmos Gépgyára géplakatos tanulója lett. 1914-1918 között az olasz fronton harcolt, s fogságba esett. Fiatal segédként 1913-ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához berlini szakmai továbbképzési igényt nyújtott be gőzgépszerkezeti továbbképzés támogatását kérve. 1924 óta rendelkezett jogosítvánnyal, s ezen évtől 1930-ig a Fehér Miklós Gépgyár, majd az Austro Daimler-Puch-Steyr Művek Rt. alkalmazásában állt gép-, motorszerelő-, illetve sofőrként. 1934-ben közalkalmazotti státuszra váltott, s Rákospalota megyei város II. oszt. altiszti állását töltötte be, mint egészségőr. Innen, a XV. ker. Tanácstól vonult nyugdíjba az 1960-as években. Első felesége Tóth Erzsébet (1897-1918) fiatalon elhunyt; második felesége Vidikán Mária, gk. (*Felsőbánya, 1887.7.26.) háztartásbeli volt, akivel 1925-ben kötött házasságot. Gyermeke nem született. Családi háza Rákospalota-Újfalu, Földváry u. 18. cím alatt volt. Balogh Béla (*1928), szintén rákospalotai városi tisztviselő, id. Polgár Ferenc unokája (Polgár Ilona gyermeke), azaz ifj. Polgár Ferenc unokaöccse volt. 1950-ben kötött házasságot Kelecsényi Mártával (ev.), s Dunakeszin laktak. | |
| HU BFL XIV.306 | Ifj. Biscara Endre MÁV főmérnök fényképfelvételei (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1920 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes üveglemezre készült sztereodiákat és sztereonegatívokat, valamint negatívokat tartalmaz 1909-ből, az 1910-es évek első feléből, valamint az 1920-as évekből. Egy részükön az ábrázolt személyekre, helyszínekre és időpontokra vonatkozó feliratok olvashatók. A felvételek a nagypolgári szinten élő Biscara család mindennapi életét – a fővárosban és vidéken –, balatoni és abbáziai nyaralásait és külföldi utazásait dokumentálja (többek között Olaszország, Isztambul, Görögország, Berlin, Drezda). A felvétele között budapesti és egyéb városfotók, tájfotók, valamint nagy mennyiségben csoportképek, családi képek találhatók, azonosítható szereplőkkel. A fényképegyüttes rendkívül értékes tartalommal bír, azzal az előnnyel, hogy a szereplők és a helyszínek is többségében azonosíthatóak. Szervtörténet: A római katolikus Biscara család Svájcból érkezett Budára. Id. Biscara Endre (Svájc, 1803 k. – Bp. 1890.08.12.) kéményseprő 1841-ben szerzett polgárjogot Budán, itt házasodott meg és alapított családot. 1861-ben budai városi képviselő és budai esküdt volt. A család egyértelműen a városi elit tagja lett, amely státus hosszú távon is érvényesült, gazdasági beágyazottsággal alátámasztva. Id. Biscara Endre és Szelke Borbála fia, ifj. Biscara Endre MÁV főmérnök olyan gazdasági pozíciókkal rendelkezett, hogy mint virilista, II. kerületi képviselő lett. Évtizedeken keresztül tagja volt a Természettudományi Társulatnak, valamint a Magyar Mérnök- és Építőegyletnek. A budai zöldövezetben a Labanc úton rendelkezett villával, emellett több bérházat is birtokolt a városban. A család egyik ága budai lakos maradt (vízivárosi lakhelyekkel), a másik ága pedig (Keller-ág) a Lipótvároshoz kötődött. | |
| HU BFL XIV.307 | Incze Péter miniszterelnökségi tanácsos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1836-1966 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes összességében egy kormányzati főhivatalnok igen töredékesen fennmaradt hagyatéka, amely legnagyobb részben személyi okmányokat és képzésre, valamint alkalmaztatásra vonatkozó iratokat tartalmaz. Szubjektív forrás, az iratképző motivációit megvilágító dokumentumot nem tartalmaz. Az iratok legértékesebb darabjait kétség kívül a gr. Teleki Pál által 1935/36-ból származó, majd 1939-ben újra datált, valamint a halálakor írt búcsúlevelek alkotják. Ezekből kiderül a kevéssé ismert tény, hogy Teleki vélhetően már 1929-től fogva foglalkozott az öngyilkosság gondolatával, tehát a németekkel kötött szövetség bonyodalmai csupán aktiválták az egyéb okok folytán már jóval korábban kialakult tragikus késztetést. A dokumentumok ennek folytán értékesek, hiszen újabb színnel gazdagítják Teleki cselekedetének értelmezhetőségét. Szervtörténet: A katolikus Incze család Csíkból származott. Incze Antal (Kolozsvár, +1920) községi jegyző volt Marosludason. Hét gyermeke közül Péter Erdélyben nőtt fel, s több évi orosz fogságot követően került haza, s elvégezve a budapesti egyetem jog- és államtudományi karát 1922-től állt gr. Teleki Pál alkalmazásában, mint annak személy titkára, akivel az egyetemen ismerkedett meg. 1934-ig – nősüléséig – a József nádor téren lévő Teleki-palotában lakott. Elkísérte Teleki Pált a Moszuli Bizottságban végzett tereptanulmányaira Irakba és Törökországba. Jelen volt számos tárgyalásán, külföldi vezetők, diplomaták fogadásán. Gyakran vele ment külföldi útjaira, intézte levelezését, koordinálta programjait. Számos feljegyzést készített Teleki Pál tárgyalásairól, intézkedéseiről. 1939 és 1944. október 15. között miniszteri tanácsos, miniszterelnökségi titkár volt. A második világháború után letartóztatták, s 18 hónapot töltött Kistarcsán, az internálótáborban (Kubassek János cikke nyomán). 1951 és 1959 között a Mezőgazdasági Múzemban alkalmazták orosz szakfordítóként. Fia, ifj. Incze Péter (1940-1986) az esztergomi ferences, majd a Toldy és a Petőfi gimnáziumba járt, ahol részt vett abban az „összeesküvésben”, amelynek eredményeként Kupa Mihállyal együtt 1958-ban börtönbüntetésre is ítélték. Leszármazás: Incze András, rk (Csíkszentmiklós, 1814.2.22-)?(Parajd, 1840.10.31) Szente Zsuzsánna, rk (Szentlélek, 1820.11.26-1891.3.7) *Incze Antal, rk (Székelyudvarhely, 1858.1.17-)?(Mezőszengyel, 1890.11.5) Kiss Berta, ref (Huszt, 1863.4.2-) **Incze Péter, rk (Marosludas, 1896.12.9-)?(Bp., 1934.11.10) Borsi Margit, rk (Bp., 1919?) Kiss Péter, prédikátor, ref ? Belényesi Sára *Kiss Péter kereskedő, ref (Kisszekercs, 1832.5.10-)?(Máramarossziget, 1861.8.13) Serlégi Johanna, ref (Tasnád, 1843-) **Kiss Berta (Huszt, 1863.4.2-) Szente Péter, rk ? Bunda Zsuzsanna *Szente Zsuzsánna, rk (Szentlélek, 1820.11.26-1891.3.7) | |
| HU BFL XIV.308 | Dr. Falk Judit gyermekorvos személyes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1990 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Az iratok egészét dr. Falk Judit gyermekorvos döntően levelezési iratai alkotják, amit terjedelmes személyes információt nem tartalmazó utazási kiadványok, fotóanyag egészít ki. Az iratanyag mennyiségileg és tartalmilag is legszámottevőbb részét a főként barátnőktől, ismerősöktől, kisebb részben rokonoktól küldött levelek alkotják az 1945 előtti évekből. Ezek betekintést engednek a korszak kamaszkori kapcsolatrendszerét működtető, érzelmileg erőteljesen színezett, kisebb konfliktusokkal teli, évődő hangulatú írásbeli kommunikációba. Az 1945 utáni levelek esetében a korábbiaktól eltérő élethelyzetekbe került személyek közlései bírnak jelentőséggel: pl. az Izraelbe került barátnő beszámolói ottani helyzetéről. Falk Judittól is fennmaradt néhány rokonaihoz írt, családi viszonyokra is utaló levél. Mindehhez kapcsolódik a nagyobb részben az 1960-1980-as időszakból származó, s döntően szintén barátnőktől, ismerősöktől származó képeslevelezőlapok sorozata. Falk Antal személyéhez kapcsolódik továbbá barátja és kereskedő-kollégája, I. világháborús katonatársa, Kertész Márton kisebb terjedelmű, fényképekkel kiegészített, hivatalos leveleket tartalmazó kisebb irategyüttese. A szórványos hivatalos jellegű leveleken, iratokon túlmenően fényképalbum és csekély mennyiségű fénykép is fennmaradt. Az egyedi fényképek részint őt, részint édesapját ábrázolják. Az iratok a fiatalkori levelezési sorozatok folytán rendelkeznek – a fent említettek folytán – forrásértékkel. Szervtörténet: Dr. Falk Judit (1922.08.06.-?) édesapja Falk Antal, vélhetően nagyváradi kötődésű kereskedelmi utazó ügynök volt. Falk Juditról a töredékesen fennmaradt hivatalos jellegű iratok, valamint a levelezési utalások alapján megállapítható, hogy orvosi diplomája megszerzésének időszakában a Pikler Emmi által vezetett MKP Rákosi Mátyás Gyermekotthonban (is) dolgozott. Mind szakmai, mind társadalmi tevékenységét illetően igen aktív lehetett, amelyről az említett intézmény vezetője által később írt szakmai anyag, valamint egy személyiségének pszichológiai jellemzéséről grafológus által készített feljegyzés is tanúskodik. Egy 1943-ban kelt levél „Montessori pedagógusként” említi. 1960-ban a II. sz. Gyermekklinikán, 1978-ban pedig a Csecsemőotthonok Országos Módszertani Intézetében dolgozott. Szakmájának elismert képviselője volt, amit 1975-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozata, 1982-ben pedig a Minisztertanács Kiváló Munkáért kitüntetése is tanúsít. Nem volt házas, s gyermeke sem született. | |
| HU BFL XIV.309 | Vedres György építész és felesége, Vedres (Lantz) Vera szerkesztő levelezése és szakmai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1946-1988 | |
| Terjedelem: 1,08 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag elsősorban a házaspár levelezését tartalmazza, amely részben szerteágazó, az évek során sokszor barátivá váló szakmai kapcsolataik lenyomata, részben családi levelezés. Mind rokonaik, mind barátaik, ismerőseik szétszóródva éltek a világban, legalábbis főként a külföldi ismerősökkel leveleztek intenzíven. A levelek jelentős hányada látogatások szervezéséről, fogyasztási cikkek beszerzéséről és elküldéséről szól. Terjedelemben és jelentőségben is kiemelkednek az Egyesült Államokban élő családtagokkal, leginkább Vedres Vera édesanyjával, Füredi Lilivel és annak harmadik férjével, Füredi Jenővel váltott levelek. Jellemző a levelezés intenzitása, a mindennapi életkörülmények és teendők, a családtagok egészségi állapota, beilleszkedése, az amerikai viszonyok és életmód részletező taglalása. Főként Füredi Jenő leveleiben szembeötlő a kiterjedt, határokon átívelő, de főként különféle magyar eredetű személyek kapcsolataira, kommunikációjára és ismeretségi körére vonatkozó hivatkozások sora. Az egyéb amerikai ismerősöktől, barátoktól származó levelekben is találkozunk a hazai előélet, az iskolai évek emlékeivel, nosztalgikus érzések lenyomataival, néhány levélben (Füredi Jenő, Füredi Imre) az 1940-es években, a zsidók üldöztetésének idején, a munkaszolgálat alatt átéltek is megjelennek. A levelezésben, mind az Amerikában élő szülők leveleiben, mind pedig Vedres Vera levélpiszkozataiban, illetve el nem küldött leveleiben a zsidó szokások gyakorlásáról is szó esik. Vedres Vera töredékes szakmai iratai között megtalálhatók az Élet és Irodalomban közölt glosszák, publicisztikák és kritikák kéziratai, kéziratváltozatok, azokhoz kapcsolódó feljegyzések, valamint az ÉS szerkesztése ügyében érkezett levelek. Különleges helyet foglal el az anyagban Vedres Vera két naplója. Az egyik 1947-ben íródott, míg a másik az 1960-as évek végéről származó memoárszerű esszé. A két dokumentum az énértelmezés és a világnézet módosulásait, időbeli változatait tárja elénk. Az 1947-es napló az akkor gimnazista leány baráti kapcsolataival, iskolai, tanulmányi előmenetelével, programjaival, zsidó származásával összefüggő gondolatokat rögzít egy sajátos impresszionisztikus stílusban. A másik, a valószínűleg az 1960-as évek végén, londoni tartózkodása alkalmával írt naplót viszont érzelmi és önértelmezési válságkorszakában vetette papírra. A 21 oldalnyi kézzel írt szöveg nagyrészt válságos házastársi kapcsolatára, s ennek nyomán adódó önértelmezési próbálkozásaira vet fényt. A szöveg memoár-jellegű, mivel számos ponton tekint vissza gyermekkori, ifjúkori élményeire, s ad némi fogódzót az 1947-es naplóhoz is. Jóllehet az iromány nagyrészt személyes kapcsolati viszonyokkal foglalkozik, az önreflexív-jellegű eszmefuttatások az én és a külvilág, magyarságához, hazájához, zsidóságához való területeket is érinti, s próbálja saját sorsát és aktuális lelkiállapotát ezek fényében értelmezni. A fondban a levelek között és elkülönítve is találhatók fotók. Az összegyűjtött fotók között találhatók Füredi Jenőt munkaszolgálatosként megörökítő felvételek, illetve a Füredi házaspár egy magyarországi látogatása során készült képek. A levelek között Vedres Veráról és Vedres Györgyről készült képek is vannak. Szervtörténet: A férj, Vedres (Veisz) György (Bp., 1934 – Bp., 1987) Ybl-díjas (1981) építész volt. 1958-ban szerzett építészmérnöki oklevelet (BME), s haláláig a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál (BUVÁTI) dolgozott. 1958: szakosztályvezető; 1975: műteremvezető; 1979: osztályvezető; 1984: főmunkatárs; 1985-ben nyugdíjba vonult. 1960-tól fogva egyúttal a BME Lakóépülettervezési Tanszékének is docense. 1966–1967 között London Város Tanácsának tervezőirodájában dolgozott. Meghatározó szerepet játszott Budapest belvárosának fejlesztésében, az épületek, passzázsok, üzletek kialakításában. A Ferenciek tere környékének kialakítása is jórészt az ő nevéhez fűződik. Az általa tervezett Fontana Divatház, amely a Váci utca központi részén, a Régiposta utca sarkán áll, nem sokkal ezelőttig az utcakép meghatározó eleme volt, 2021-ben lebontották. Vedres György 1987-ben öngyilkos lett. | |
| Hozzáférés és használat: Az iratok többségének kutatásához támogatói állásfoglalás szükséges. | |
| HU BFL XIV.309.1 | Iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1963-1985 | |
| HU BFL XIV.309.1.1 | Vedres Vera töredékes személyes és szakmai iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1963-1985 | |
| HU BFL XIV.309.1.2 | Vedres György töredékes iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1978-1985 (kb.) | |
| HU BFL XIV.309.2 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1946-1989 | |
| HU BFL XIV.309.3 | Kiadványok, nyomtatványok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1965 (kb.)-1985 (kb.) | |
| HU BFL XIV.310 | Verebély László iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1400 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 5,6 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes jellegét tekintve döntően két nagy egységből áll: részint Verebély László személyi és családi, a nemesi família történetére vonatkozó iratokból, valamint szakmai iratokból és könyvekből, folyóiratokból. A professzor édesapja – mint utaltunk rá – és nagyapja is neves orvosok voltak (vö. „Verebély klinika”), s rokonságban állottak a gyermekgyógyász Bókayakkal. Édesanyja Pscherer Irma volt, aki viszont a 19. sz. közepén jelentős szerepet játszó Pscherer Miklósnak, a Pesti Kereskedelmi Testületnek volt az elnöke – akire vonatkozóan számos informatív irat és adat található az anyagban. A családtörténeti dokumentáció legfontosabb sorozatát a Verebély Lászó által még az 1920-as években kialakított, majd az 1939-től ismét lendületet vett származási, nemesítési, egyéb családtörténeti okleveles és anyakönyvi adatokat tartalmazó tematikus dossziésorozat képezi. Ezek egyik kiemelt tétele a 3 darab XIV., 3 darab XV. századi és 1 darab 18. századi perbehívó, ill. birtokjogi tárgyú oklevél. A családtörténeti tárgyú oklevelek körébe illeszkedik II. Ulászló 1500-ból való, fakszimilében rendelkezésre álló adománylevele, valamint Rudolf király 1581-es címereslevele. Az oklevelek harmadik csoportját alkotják továbbá Verebély László nagyapjának, Józsefnek és apjának, Lászlónak a 19. sz. elejéről való, a pesti egyetemen kiállított orvostudori diplomája. Rendelkezésre állnak különféle részletes szöveges és rajzolt családfa-rekonstrukciós iratok is. Részletességük, adatolt voltuk és a család ezen ága társadalmi jelentősége folytán bírnak jelentőséggel ebben a sorozatban az idősebb és ifjabb Pscherer Miklós életére és tevékenységére vonatkozó tételek. Az egyéb, a család egészére, vagy annak egyes tagjaira vonatkozó iratok körében keresztlevelek, nász- és gyászjelentések, címerrajzok, feljegyzések említendők. A vagyoni és birtokügyi iratok legjelentősebb tételeit a Pschererek Régiposta utca 17. szám alatti ingatlana, majd a telekre a századforduló táján épített bérház iratai képezik. Ezek körében házbérnyilvántartások, ingatlanépítési iratok, tervek és adóügyi iratok találhatók, döntően a 20. sz. elejéről-közepéről. Az ingatlanügyek másik részét a balatonszemesi nyaralóra, egy töltéstavai földbirtokra (Győr vm.) valamint egy pestszentlőrinci ingatlanra vonatkozó birtokügyi iratok alkotják. Külön érdekessége az irategyüttesnek, hogy a családtörténeti vonatkozású okleveleken kívül teljeskörűen tartalmazza Verebély László különféle képzési, tagsági diplomáit, okleveleit is (pl. egyetemi diploma, Westinghouse cég oklevele), továbbá a két politikai rendszer reprezentatív elismerő dokumentumait (Vitézi Rend, Nemzetvédelmi Kereszt adománylevele, ill. Kossuth Díj, 1953-ból). Az egyéb képzési, alkalmaztatási, életrajzi dokumentumok körében különlegességnek tekinthető Verebély Lászlónak még gimnazista korában létesített csillagászati obszervatóriumának négykötetes megfigelési naplója, 1898-1900. Ezen tevékenységének jelentőségére utal, hogy ezért már ekkor francia szakmai kitüntetésben is részesült. A kiemelkedő jelentőségű életpálya állomásait dokumentálja – mondhatni afféle negatív politikai színszűrőn keresztül – egyebek mellett, az MTA által felfektetett és sértetlenül fennmaradt káderdosszié. Szervtörténet: Vitéz dr. verebélyi Verebély László (Budapest, 1883. augusztus 27. – Budapest, 1959. november 22.) dr. Verebély László és Pscherer Ida fiaként született. Apja (1841-1922) – miként az egész Verebély-dinasztia – neves orvos volt, a gyermeksebészet egyik úttörője. Anyja (1854-1930) a patinás régi pesti német nagykereskedőnek, a Pesti Keresdelemi Testület elnökének, Pscherer Miklósnak volt a lánya. Verebély László a pesti piaristáknál tanult, majd a mérnöki pályát választva a Műegyetemre iratkozván be, 1906-ban kitüntetéssel gépészmérnöki oklevelet szerzett. Ezt követően rövid nyelvgyakorlási időt töltött Németországban és Angliában, majd pályázat útján sikerült felvételt nyernie Pittsburghben a Westinghouse Electric and Manufacturing Co. vállalathoz. Itt két éven át műhelygyakornokként, további két évig csoportvezetőként dolgozott. Részt vett a gyár által szervezett továbbképzésben. Ennek befejezése után 1909-ben vizsgát tett és villamosmérnöki oklevelet szerzett. Rövid ideig a gyár tervező osztályán dolgozott, majd visszatért Európába, és az 1910-1911. tanévben a Karlsruhei Műszaki Egyetemen, Arnold professzor mellett volt tanársegéd. Ő volt az első európai elektromérnök. A tanítás mellett részt vett az akkor Európában első egyetemi szintű elektrotechnikai képzésben is. 1911-ben tért haza és a Ganz Villamossági Rt. szolgálatába lépett. 1912-ben vette feleségül a szintén neves orvosdinasztia sarját, Bókay Juditot. Kandó Kálmánnal akkor került kapcsolatba, amikor az Olaszországban a Societa Italiana Westinghouse villamosmozdony-gyárat vezette. Kandó meghívta oda, s a gyár számítási és tervezési irodájának vezetésével bízta meg. Verebély 1913-ban családjával Vado Liguerba költözött, és részt vett a két legsikeresebb Kandó mozdony, a Giovi, vagy „cinquanta", illetve a gyorsvonati „trenta” tervezésében és gyártásának szervezésében. A Monarchia hadseregében két évi frontszolgálat után a hadvezetőség utasítására az AEG Union vasúti osztályán a hadsereg számára készülő mozdonyok tervezését és gyártását irányította. A háborút követően a MÁV Vonatvillamosítási Osztály vezetőjeként megkezdte a hazai vasútvillamosítás szervezését, amelyet az országos energiagazdálkodás szempontjából vizsgált. Az elképzelést végül 1923. évi tanulmányában öntötte végleges formába. Ebben Magyarország szénvagyonát alapul véve – döntően a Dunántúlra telepített – nyolc országos erőmű létesítésével számolt. Terveit az első Energia Világkonferencián, 1924-ben ismertette. A Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítását is lehetővé tevő erőmű, angol állami hitelbiztosítással az 1920-as évek végén készült el az általa vezetett Magyar Dunántúli Villamossági Rt. bonyolítása révén. Közben folytak a vasútvillamosítást előkészítő kísérletek is. Verebély és Kandó nagyszerűen egészítették ki egymást. Kandót főként a mozdonytechnológia kötötte le, míg Verebély a hálózattervezésben és létesítésben mélyedt el. Kandó azon elképzelése, hogy a vasutat az ipari frekvenciás villamosenergia-rendszerből kell táplálni, találkozott Verebély villamos energiagazdálkodási terveivel. Ketten egyenrangú társak voltak a hazai vasútvillamosítás terén. | |
| HU BFL XIV.311 | Antalffy Gyula újságíró töredékes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1924-2018 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag legnagyobb része szerkesztői levelezésl, Milotay Istvánnak és Radnai Endrének címzett levelek. Tartalmazza Bajcsy-Zsilinszky Endre levelét, amelyben egy újságcikk helyreigazítását kéri, és elhatárolódik az olasz fasizmustól; Bárdossy László, Hunyady Sándor és kevésbé ismert személyek újságközleményekkel kapcsolatos megjegyzéseit. Antalffy Gyulához kapcsolódik egy sajtórendészeti vétség tárgyában kelt vándindítvány 1936-ból. A koalíciós időkből származó levelek, illetve iratok a Kis Újság engedélyezésével, példányszám- és honoráriumadataival, terjesztésével, tiszteletpéldány-juttatásaival (Dobi István), egyéb szerkesztői tevékenységgel kapcsolatosak. Szervtörténet: Antalffy Gyula (1912–1997) újságíró Karcagon született református családban, szülei Antalffy Kálmán Gyula és Jákó Kornélia. 1939-ben kötött házasságot Szendrei Máriával. Karcagon tanult, majd 1930–1933 között a budapesti tudományegyetemen angol-magyar-történelem szakos hallgató volt. Másodéves egyetemista korában ösztöndíjjal Angliába utazott. 1930-ban a Karcagi Naplót szerkesztette. 1933-tól a Szabadság, 1936–1945 között a Kis Újság és a Pesti Hírlap munkatársa volt. A Kisgazdapárt tagja volt, a pártvezetés centrista szárnyához tartozott. 1945–1946-ban a Magyar Nemzeti Front napilapja, a Szabadság alapítója és szerkesztőbizottsági tagja volt. 1946–1949-ben a Kis Újság felelős szerkesztője, 1955-1958-ban a Képes Magyarország munkatársa, majd 1958-1975 között a Magyar Nemzet olvasószerkesztője volt. 1975-ben ment nyugdíjba. | |
| Hozzáférés és használat: Az iratanyag legnagyobb része szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.312 | Bugyi Antal postatakarékpénztári felügyelő töredékiratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz. Megjegyzés: 20. század közepe | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A töredékesnek tekinthető irategyüttes három legnagyobb egységét a főként képzési és hivatali előmeneteli bizonyítványok, igazolványok és igazolások; a származási iratok körében anyakönyvi kivonatok és családfarekonstrukciók; továbbá személyes magánlevelezés alkotja. A levelezés töredékes, s nagyrészt rokonoktól, kisebb részben szülőktől és ismerősöktől származik. Ezekben jellegadó módon a hagyományos, még szorosnak mondható családi kapcsolatok világa tárul elénk. Megjelennek az ötvenes-hatvanas évek ellátási nehézségei, a tágabb családi szükségeltek kielégítésére szánt kerti és egyéb termelvények termesztésére, egymáshoz való küldésére és fogyasztására, valamint ezek jelentőségére vonatkozó információk. Emellett a családi kapcsolatok jellegéről, a különféle alkalmi rokonlátogatásokról, az utazási feltételekről és szituációkról nyerhetünk képet. Olvashatók még a levelezésben a lakásfenntartási kérdésekről, lakáskörülményekről, építkezési szituációkról, s az anyagiakkal összefüggő egyéb problémákról szóló tudósítások. A többi szórványirat tekintetében egészségügyi, halálesetekkel kapcsolatos, s egyéb kisebb feljegyzések említendők. Külön kis színfoltot képvisel az irategyüttesben található szentképek sorozata, amely valamely katolikus pap-rokonhoz kapcsolódik. Az irategyüttes összességében a vidék-főváros irányú társadalmi mozgás jellegzetesnek tekinthető példázataként bír bizonyos fokú forrásértékkel. Szervtörténet: Bugyi Antal postatakarékpénztári felügyelő 1902-ben született Jászberényben. Édesapja is hivatalnok, vármegyei segédhivatali tisztviselő volt. A jászberényi áll. főgimnáziumban érettségizett 1921-ben, s a ’20-as években a fővárosba költözött. Itt a jogi karon hat félévet végzett el. 1924-ben letéve a postatakarékpénztári szakvizsgát, 1926-ben pedig az államszámviteltani vizsgát, a M. Kir. Postatakarékpénztárnál helyezkedett el, ahol 1937 óta az árverési osztályon dolgozott. 1933-ban kötött házasságot Ries Margittal (1904-1959), iparoscsaládból származó feleségével, s két fiúgyermeket neveltek fel. A származási iratok alapján megállapítható, hogy az iratok keletkeztetője egy autochton katolikus jászsági család sarja, akik öt generációra visszamenően helybeli illetőségűek voltak. Bugyi Antal személye, illetőleg iratai ennek folytán egy középfokú képzésben részesült, s a fővárosba került vidéki kishivatalnoki pálya, illetőleg a személyiség reprezentációját nyújtják. | |
| HU BFL XIV.313 | Keresztesy Béla taxisofőr és családtagjai töredékiratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928-1986 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag töredékes. Kiemelkedik belőle a BA 245, BO 670 és BO 924 rendszámú gépkocsik üzemnaplói, amelyek a gépkocsik legfontosabb műszaki jellegű forgalmi adatait tartalmazzák: forgalomba állás dátuma (nappal és éjjel), megtett kilométer, benzin- és olajfogyasztás, megjegyzés. A naplóban rendszeres jelleggel rögzítették a gépkocsi beszerzésére és üzemben tartására vonatkozó adatokat. költségeket (gumijavítás, ipartársulati tagdíj, forgalmi adó, stb.). Az irategyüttes emellett még egyéb szórványiratokat is tartalmaz: néhány családi levél, Keresztesy Béla gyermekének orvosi egyetemi felvételére vonatkozó hivatalos jellegű levelek, egészségügyi vonatkozású iratok. Szervtörténet: Az irategyüttes lomtalanítás alkalmával került elő, s Keresztesy Béla géplakatossegéd, majd taxisofőr és családtagjai töredékes iratait tartalmazza. Keresztesy Béla (Csobaj, 1895–Budapest, 1981, szülei Keresztesy József és Róth Erzsébet) az 1930-as évek közepétől űzhette ezt a foglalkozást.1936-ban Budapesten kötött házasságot a Moson vármegyei Mekszikópusztáról származó Nagy Teréziával (1899–1986) szülei: Nagy István kovács és Foli Ágnes, első férje Galambos László Géza urasági portás). Egy gyermekük született, aki orvos lett. | |
| Hozzáférés és használat: Támogatói állásfoglalással. | |
| HU BFL XIV.313.1 | Keresztesy Béla töredékes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1935-1981 | |
| HU BFL XIV.313.2 | Keresztesy Béláné Nagy Terézia töredékes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1933-1986 (kb.) | |
| HU BFL XIV.313.3 | dr. Keresztesy Béla töredékes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1943-1955 | |
| HU BFL XIV.313.4 | dr. Keresztesy Béláné Oláh Margit töredékes iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1969 | |
| HU BFL XIV.313.5 | Levelezés (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928 | |
| HU BFL XIV.313.5.1 | Keresztesy Bélának címzett levél (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1983 | |
| HU BFL XIV.313.5.2 | Keresztesy Béláné Nagy Teréziának címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1982 | |
| HU BFL XIV.313.5.3 | dr. Keresztesy Bélának címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1981-1986 | |
| HU BFL XIV.313.6 | Fotók (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1937-1981 | |
| HU BFL XIV.313.7 | Egyéb iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1933-1986 | |
| HU BFL XIV.314 | Bokody Károly sportvezető szakmai naplója (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1970-1971 | |
| Terjedelem: 0,06 ifm | |
| Tartalom: Szakmai naplója – gerincfelirata alapján – egy naplósorozat 14. kötete, 1970. február 13-tól 1971. május 7-ig dokumentálja a sportág eseményeit. A kötetben a hazai és nemzetközi sporteseményekről készített tudósítások, beragasztott fekete-fehér és színes fényképek és újságcikkek, tudósítások találhatók, részben korábbi eseményekre vonatkozó cikkeket, bejegyzéseket tartalmaz. A kosárlabdán kívül a tollaslabda sport is megjelenik. Ezek legnagyobb része a naplóíró személyével, szakmai tevékenységével is kapcsolatos. A kötet igen illusztratív, amelynek átalapozása során színes és változatos kép tárul az érdeklődő elé nem csupán az egyes sporteseményekről, de az azt művelőkről, a sporttársi kapcsolatok egykorú jellemzőiről, nemkülönben egy lelkes sportvezető minderről szerzett benyomásairól. Szervtörténet: Bokody Károly (1923–1999) kosárlabda szakedző, országos játékvezető az 1930-as évek elején kezdte sportolói pályafutását. A háború után miniszteri biztosként javasolta a kosárlabda sportág megalakítását. Az 1955-ben Európa-bajnoki címet nyert magyar válogatott tagja volt. A Magyar Kézi- és Kosárlabdázók Országos Szövetségének alapító, majd elnökségi tagja, játékos, edző, játékvezető, sportvezető, a Kosárlabda sportlap főszerkesztője volt. Később az MKOSZ Történeti és Emlékbizottsága elnöki tisztét is betöltötte. Az ezredfordulót követően a 100 fős kosárlabdázók „Halhatatlanok Csarnoka” tagjává választották. Emlékét a Bokody Károly Kosárlabda Alapítvány őrizte (megszűnéséig). | |
| Hozzáférés és használat: Támogatói nyilatkozattal kutatható. | |
| HU BFL XIV.315 | Miszticzei Zékány Mihály segédszínész, majd könyvelő és feleségének iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1858-2002 | |
| Terjedelem: 0,4 ifm | |
| Tartalom: Az iratok döntő része Zékány Mihályhoz, valamint felmenőihez és rokonaihoz kötődik, csak kisebb részben Zékány Mihályné sz. Kiss Erzsébethez és felmenőihez. Az iratok között található anyakönyvi kivonatok, a család eredetére vonatkozó adatgyűjtések, valamint a fényképek lehetővé teszik a család társadalmi helyzetének rekonstruálását. A töredékes személyi hagyaték két generáció iratait öleli fel – Zékány Mihály és felesége iratai, Zékány Mihály édesanyja, Zékány Mihályné sz. Burdáts Erzsébet iratai, valamint Kiss Erzsébet édesanyja, Gálig Erzsébet iratai –, illetve szórványosan felmenők iratait is (Zékány Mihály anyai nagyanyja, Seregélyi Antalné sz. Jaczkovicz Cecília iratai). Elsősorban okmányokat, iskoláztatási iratokat, alkalmaztatással kapcsolatos iratokat és fényképeket tartalmaz, valamint kisebb részben képes levelezőlapokat. Az irategyüttes meghatározó és legértékesebb részét Zékány Mihály 1980-as évek első felében írt szövegkönyvei, színmű-kéziratai képezik, amelyek témájukban a Horthy-korszakhoz és a II. világháborúhoz, az antiszemitizmus megítéléséhez kapcsolódnak, így a szerző társadalomképének elemzésére alkalmasak. Egyik írása a „zsidó” – „nem zsidó” diákok öltözetének érettségi tablóképen történő megkülönböztetéséről szól. A képes levelezőlapok a Zékány-Burdáts-ághoz kötődnek, s egyrészt I. világháború alatti és utáni, Zékány Mihály apja által írt katonaleveleket, másrészt gr. Zichy Imréné sz. Zékány Mária által az 1945 utáni években, valamint az 1950–1960-as években édesanyjához írt lapokat jelentenek, a Zékány-házaspárhoz írt baráti üdvözlőlapokkal kiegészítve az 1980-as évekig bezárólag. Az irategyüttes egészéhez képest a fotógyűjtemény terjedelmesnek mondható, a fényképek nagy része azonosítható. Míg Zékány Mihályné családjára, felmenőire vonatkozó fényképek hiányoznak, addig a Zékány-Burdáts-ágon négy generáció jelenik meg a fotókon az körülbelül az 1890-es évektől kezdődően. Ennek köszönhetően ez az ág jól elhelyezhető társadalmi közegében. A fotók egy másik csoportja Zékány Mihály nővéréhez, gr. Zichy Imréné sz. Zékány Máriához és családjához kötődik. A fényképek a II. világháború utáni, részben klagenfurti, részben amerikai életüket dokumentálják az 1940-es évek második felétől az 1960-as évekig. Az iratanyag értékét egyrészt az adja, hogy egy gyökeresen eltérő társadalmi közegből származó házaspár életét és családi hátterét dokumentálja töredékesen. Emellett a sajátosság mellett egyedi értéke a II. világháborúhoz kapcsolódó családtörténetből fakad, amely a megőrződött iratokban is érzékelhető – részben (el)rejtett – gócpontként jelenik meg. A család több tagja számára töltött be döntő szerepet életútjuk alakulásában, amely szerep figyelemre méltó módon köszön vissza az iratok főszereplőjének világnézetét, politikai-ideológiai nézeteit és múltértelmezését tükröző, a háború témájához kapcsolódó írásaiban. Ily módon az irathagyaték kiváló esete annak, amikor a családtörténet alakulása, annak konfliktusokkal és elhallgatással teli, a nemzeti történelem politikailag terhelt eseményeihez kapcsolódó fejezete a család után maradt írott nyomokban is tetten érhető, illetve éppen az írott nyomok töredékességéből, hiányából olvasható ki. Szervtörténet: A miszticzei Zékány család Bereg megyei régi nemesi család, Zékány Mihály felmenői apai és anyai ágon is kárpátaljai görög katolikusok voltak, illetve anyai oldalon a Burdátsok révén egy evangélikus ág is része lett a családnak. A felmenők között több generációban is görög katolikus plébánosok találhatók (többek között Zékány Mihály apai nagyapja a bereg megyei Nagyábránkán volt lelkész). Zékány Mihály apja Zékány Mihály Emil (Nagyábránka, 1896 – ?) állampénztári tisztviselőként Debrecenben dolgozott, itt vette feleségül 1921-ben Burdáts Károly debreceni vasúti állomás-elöljáró lányát, Burdáts Erzsébetet, aki anyai ágon szintén görög katolikus lelkész felmenőkkel bírt. Burdáts Erzsébet tanítónői oklevelet is szerzett, de nőiszabóként dolgozott. Házasságukból egy fiú, Zékány Mihály, és egy lány, Zékány Mária született. Zékány Mária (Debrecen, 1922 – New Jersey, 1992) a gróf Zichy családba házasodott be, férje gr. Zichy Imre lett 1944 október elején. Gr. Zichy Imrét (Sopronrákos, 1904 – New Jersey, 1974) munkahelyén, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-nél 1945-ben nem igazolták, ezt követően távollétében népbírósági eljárás indult ellene, amit 1949 elején megszüntettek. Feleségével, Zékány Máriával együtt 1944 őszén-telén elhagyta lakhelyét, Budapestet, és előbb Nyugat-Magyarországra ment, majd onnan Ausztriába. Elképzelhető, hogy mint katonatiszt angol vagy amerikai fogságba esett, s így került Klagenfurt környékére, ahol a britek a magyar katonatiszt-foglyok átvizsgálását, majd szabadon bocsátását intézték. Biztos, hogy az 1945 utáni években feleségével, majd ott született fiával együtt Klagenfurtban éltek – 1949 elején is még biztosan –, feltehetően menekülttáborban, s onnan vándoroltak ki az 1940-es évek végén az Egyesült Államokba, ahol 1952-ben még gyári munkásként dolgoztak. Zékány Mihály (Debrecen, 1924 – Budapest, 1987) a debreceni kegyesrendi reálgimnáziumban kezdte meg középfokú tanulmányait, majd felsőkereskedelmibe került, Ungváron, illetve Debrecenben. A felsőkereskedelmit 1943 körül fejezte be. Debrecenben a városi színház segédszínészeként dolgozott. 1944 október végén édesanyjával – katonaként szolgáló apját követve – a Dunántúlra, Szombathely környékére (Ivánc) költözött, majd 1945 elején ugyancsak apját követve elhagyták Magyarországot, osztrák, majd német, illetve cseh területre mentek (Strasshof, Dachau). Útvonalukat és mozgásuk időpontjait nem ismerjük, csak annak néhány állomását. Így 1945 őszén cseh területen voltak, egy Pilsen környéki – karlovi – , a szövetségesek által fenntartott úgynevezett Displaced Person-táborban. 1946 tavaszán viszont a dachaui úgynevezett Durchgangslagerből az ugyancsak bajorországi Pockingba mentek át, az ottani magyar táborba (Ungarnlager). A fenti települések mellett pedig még egy további csehországi település, Schwarzbach Stuben (Černá v Pošumaví) neve is felbukkan, mint útjuk egyik állomása, ismeretlen időpontban. 1946 tavaszán tért haza édesanyjával. Budapesten szüleivel élt, vagy kereset nélkül, vagy alkalmi munkákból, egy ideig még Debrecenben is dolgozott segédszínészként. 1948-ban zajlott le igazolása, amely más tényezők mellett szerepet játszhatott abban, hogy a színész pályát feladva ebben az évben tisztviselőként állt munkába. Különböző állami vállalatoknál volt alkalmazásban, miközben munkaügyi ügyintézői és könyvelői szakvizsgákat tett. Második feleségét, Kiss Erzsébetet munkahelyén, a Texértnél ismerte meg, 1959 decemberében házasodtak össze. | |
| HU BFL XIV.316 | Morvay Zoltán katonatiszt iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1923-2003 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: A töredékes irathagyaték anyakönyvi kivonatokat, iskoláztatási, képzési iratokat és katonai szolgálattal kapcsolatos iratokat tartalmaz, valamint a tüzérek Szent Borbála-kultuszával kapcsolatos iratokat, részben fénymásolatban. Az iratok között található dr. Csellár Ödön A magyar királyi honvéd tábori tüzérség lövegei a második világháború végéig című kézirata (2000). Emellett néhány tablókép is található az együttesben, amelyek közül csak egy eredeti, a többi kinyomtatott másolat. A hagyaték legértékesebb részét Morvay Zoltán II. világháborús katonai naplója, valamint gyerekkori fényképalbuma képezi. A noteszben vezetett naplót 1944. szeptember 24-én kezdte írni és 1945. május 11-én fejezte be azzal a bejegyzéssel, hogy letették a fegyvert a bolgárok előtt. A feljegyzések alapvetően katonai jellegűek, tüzérségi hadműveletekre vonatkoznak. Mozgásuk a hajmáskéri táborból történt indulás után a hadműveleti területen Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Csepel, Berhida, Peremarton, Marcali, Bölönye, Muraköz. A notesz emellett egy címjegyzéket is tartalmaz, feltehetően katonatársainak neveivel. A fényképalbum 1926 és az 1930-as évek vége közötti időszakból tartalmaz családi fényképeket, az 1933-as cserkész jamboree alkalmával készült felvételeket, illetve különböző cserkésztáborokban készült fotókat. A fényképek egy katonatiszti családban vidéken felnövekvő fiú gyerekkorát és nevelkedését dokumentálják az 1930-as évekből. Szervtörténet: A budapesti születésű Morvay Zoltán apja, alsódraskóczi Morvay Zoltán ugyancsak katonatiszt – tüzérezredes – volt. Morvay Zoltán a Győrben végzett elemi iskolai tanulmányok után középiskolai tanulmányait a soproni evangélikus reálgimnáziumban kezdte meg, majd Budapesten folytatta, s 1941-ben itt érettségizett a Széchenyi István Reálgimnáziumban. Ezt követően a Ludovica Akadémia hallgatója lett, 1944. augusztus 20-án avatták tüzértisztté. 1944 szeptemberében kikerült a frontra, a Dunántúlra, majd Nyugat-Magyarországra. Háborús katonai szolgálata közben 1945. május 11-én bolgár fogságba esett, ahonnan 1945. május 20-án megszökött. 1945-ben igazolták. 1946 februárjában-márciusában rendőralhadnaggyá nevezték ki a budapesti államrendőrséghez, majd 1947-ben mint hadnagyot B-listázták. B-listázása után kitanulta a géplakatosságot, 1947 őszén szerzett segédlevelet. Később gépipari technikumot is végzett. Mint lakatossegédként a Híradástechnikai Gyárban dolgozott. Ismeretlen időpontban rehabilitálták. | |
| HU BFL XIV.317 | Fényes Artur bankigazgató és családtagjai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1905-1944 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: A töredékes iratanyag legnagyobb részét a Fényes Arturnak címzett gratuláló, illetve kondoleáló levelek képezik, amelyek a magas rangú bankhivatalnok kapcsolati hálójának forrásai. Az iratanyagban néhány családi levél is megtalálható. Forrásértéküket növeli, hogy Fényes Artúrnak és feleségének leányukhoz írt leveleit is tartalmazza. A levelezésnek ez a része a két háború közötti időszak zsidó nagypolgársága szülő-gyermek kapcsolati viszonyaiba enged bepillantást. Szervtörténet: Fényes Artur (Szacsúr, Zemplén vm., 1886 - New York, 1964 ) szüleit Glancz Áron (Szacsúr, 1844 – Szacsúr, 1913) és Lövi Róza (Varannó, 1864–Szacsúr, 1940) voltak. 1910-ben kötött házasságot Ungár Jolánnal (1882 k.–Budapest, 1931), Ungár Sámuel és Brandspiegel Fanny leányával. Budapesten járt középiskolába, majd a Keleti Kereskedelmi Akadémiát végezte el. 1903-ban lépett a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. (később Angol-Magyar Bank Rt.) szolgálatába; 1912-ben Elek Pál vezérigazgató mellett igazgatósági titkár, 1914-től cégvezető, 1918-tól aligazgató, 1922-től pedig igazgatósági tag volt. 1943-ban nyugalomba vonult. Lánya, Fényes Ily dr. Gál Dénesné gyermekorvoshoz ment feleségül. Gál Dénes a Holocaust áldozata lett, munkaszolgálatosként halt meg a kőszegi téglagyárban. Fényes Ily 1947-ben újra házasságot kötött, férje Óváry József lett. Fényes Sarolta (Budapest, 1895–New York, 1976) Fényes Artur nevelt lánya volt. Apja, Fényes Dezső Fényes Artur testvére, anyja, Ungár Debóra Ungár Jolán testvére volt. 1919-ben kötött házasságot Fényes Lajossal (1892–1945), aki Fényes Dezső és Fényes Artur (fél)testvére vagy más rokona volt. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.317.1 | Fényes Artur és családtagjai iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905-1944 | |
| HU BFL XIV.317.1.1 | Fényes Artur iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1944 | |
| HU BFL XIV.317.1.2 | Fényes Arturné Ungár Jolán iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931 | |
| HU BFL XIV.317.1.3 | Fényes Sári iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1905-1918 | |
| HU BFL XIV.317.2 | Fényes Artur és családtagjai levelezése (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1928-1934 | |
| HU BFL XIV.317.2.1 | Fényes Arturnak címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1938 | |
| HU BFL XIV.317.2.2 | Fényes Arturnénak címzett levelek (Fényes Ily és ismeretlen feladó) (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931 | |
| HU BFL XIV.317.2.3 | Fényes Ilynek címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1931 | |
| HU BFL XIV.318 | Hézser Aurél tanár, földrajztudós és családtagjai levelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910-1930 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag 45 levelet tartalmaz az 1910–1942 közötti időszakból. Részben Hézser Aurél és családtagjai rokoni, baráti levelei, részint gratuláló és részvétnyilvánító levelek. A levelekben leginkább a magánélet kisebb-nagyobb eseményeiről esik szó, emellett bepillantást nyerhetünk például egy kezdő sárospataki tanár iskolai mindennapjaiba vagy egy szegedi rokon a gazdasági világválsággal kapcsolatos pesszimista gondolataiba. Szervtörténet: Hézser Aurél (Tállya, 1887 – Bp., 1947) geográfus, pedagógus. Református papi családban született. Apja Hézser Emil helytörténész, Tállya község református lelkipásztora és az Alsó-Zempléni Egyházmegye főjegyzője. Anyja Wittchen Anna, testvérei: Anna (1891), Zoltán (1894), László (1895), Margit (1897). A sárospataki református főgimnáziumban tanult, majd a budapesti bölcsészkaron földrajz-természetrajz szakot végzett. Párizsi tanulmányútját követően 1910-ben bölcsészdoktori címet szerzett. A budapesti Hunfalvy János Felsőkereskedelmi Iskola óraadó tanára (1910–1911), rendes tanára (1911–1935), a bp.-i IX. kerületi Mester utcai Felsőkereskedelmi Iskola igazgatója (1936–1947) és a földrajzoktatás általános tanulmányi felügyelője (1937-től) volt. A pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára (1923–1932), a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1932–1938), az emberföldrajz c. ny. rk. tanára (1938–1947). Tudományos pályafutásának kezdetén Lóczy Lajos biztatására természetföldrajzzal foglalkozott, első dolgozataiban Tokaj-Hegyalja és tágabb környezete földrajzi viszonyait és geológiai kialakulását vizsgálta, később érdeklődése a társadalomföldrajz felé fordult. A magyarországi antropogeográfiai kutatások úttörője, nevéhez fűződik az emberföldrajz fogalmának meghatározása, magyarországi kutatási programjának kidolgozása, amelynek lényege – véleménye szerint – a magyar kultúrtáj leírása és a genetikai elv fejlődéstörténeti szempontú alkalmazása, valamint a magyarság kultúrtájteremtő tevékenységének leírása. Telkibánya, az egykori bányaközség szisztematikus leírása (1921) az első magyar emberföldrajzi tanulmány. Vizsgálta még egyes vallások, nyelvek és népek elterjedését, sajátosságai és elterjedtségének okait, a különböző emberfajták etnológiai különbözőségeit, valamint azoknak természetföldrajzi összefüggéseit. Életművének másik nagy területe a középiskolai földrajzoktatás módszertani kérdései, a gazdaságföldrajz tanításának korszerűsítése. A két világháború között megjelent tankönyvei az embert, a környezetét hasznosító és átalakító társadalmat állítja a földrajzi vizsgálódás középpontjába. Munkáiban az ember és a táj, a település és a földrajzi környezet, ill. a természeti tényezők irányító és meghatározó befolyását hangsúlyozza. Első felesége Czékus Márta (1892–1935), gyermekeik Hézser Márta (1914–?) és Hézser Tibor (1920–?). Második felesége Soós Klára volt (1939). Irodalom: Vitányi Béla: Hézser Aurél élete és munkássága. Iskolakultúra, 1994. 91–92. p. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.318.1 | Hézser Aurélnak címzett levelek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910-1943 | |
| HU BFL XIV.318.2 | Czékus Mártának címzett levelek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1913 | |
| HU BFL XIV.318.3 | Hézser Mártának címzett levelek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1936 | |
| HU BFL XIV.319 | Markhot Jenő magánlevelei (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1908-1909 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Vittenci Markhot Jenő (Pápa, 1875 – Budapest, 1959) okleveles gépészmérnök, iparfelügyelő, miniszteri tanácsos volt. Szülei: Markhot József és Zelenka Mária. A 8 db magyar nyelvű levél Kakas Hildegard (Kakass Hilda) tanítónővel (1885–1966) (szülei Kakass Béla és Krappé Hildegard) kötött házasságát megelőző hónapokban, a hitvestársi időszakban született. A vőlegény által a Kereskedelemügyi Minisztérium levélpapírjára írott levelek érzelemtörténeti szempontból bírnak forrásértékkel, de a Budapesten élő és dolgozó Markhot mindennapjaiba, a közös életre készülés apró mozzanataiba (pl. lakás berendezése) is bepillantást engednek. | |
| Hozzáférés és használat: Korlátozás nélkül kutatható. | |
| HU BFL XIV.320 | Montág Lajos gordonművész levelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1959-1976 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag 30 db, Montag Lajosnak címzett levélből áll. A feladók többsége az NDK-ból írt, Montag volt külföldi tanítványai, illetve zenésztársai közül kerül ki. Egy-egy feladótól egy-egy levél található a gyűjteményben, amely feltehetőleg erősen töredékes, Montag szakmai kapcsolatrendszerének egy kis szeletét fedi le. Szervtörténet: Montág Lajos (Budapest, 1906 – Budapest, 1997) nagybőgőművész. Délvidéki eredetű családból származott. Édesapja, id. Montag Lajos (1876–1946), a Koronázási templom zenekarában volt hegedűs. Édesanyja, Weikert Flóra (1881–1976) zongoratanárnő volt. Öccse, Vilmos (1908–1991) hegedűművész, karmester. 1927-ben szerzett művészi oklevelet a budapesti Zeneakadémián. Az 1946–47-es szezonban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának szólamvezetője, 1927-től nyugdíjba vonulásáig a Magyar Állami Operaház és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának szólamvezetője volt. 1931 és 1964 között a Nemzeti Zenede, illetve jogutódja, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanára volt. 1966-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola budapesti tanárképző tagozatának tanáraként működött. Számos fellépése volt Bécsben, Prágában, Berlinben, Drezdában, Weimarban, Salzburgban. Szorgalmazására és ösztönzésére a genfi Nemzetközi Versenyek Rendező Bizottsága 1969-ben Genfben rendezte Európában az első nagyszabású nemzetközi versenyt a nagybőgősök számára. Montag Lajos több nemzetközi nagybőgőverseny zsűrijében is részt vett. Nagybőgőiskolája 1955-től jelent meg. Fiatal korától kezdve foglalkozott a nagybőgő történetének kutatásával. Németül megírt nagybőgőtörténeti munkája kéziratban ismert. A hangszerkészítő mesterséget is kitanulta. Első felesége, Nussbaum Mária (Mici) korábban Kovács Lajos hangszerész mester felesége volt, tabáni sramlizenész családból származott. Második felesége Barják Ilona volt. Irodalom: dr. Kubina Péter: Montag Lajos (1906–1997), a nagybőgőzés kiemelkedő alakja | |
| Hozzáférés és használat: Támogatói nyilatkozattal kutatható. | |
| HU BFL XIV.321 | Raab Alfrédné Krompacher Anna világháborús naplója (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1932-1945 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag két naplót, egy levelet, két névjegyet, egy fotót és egy gyászjelentést tartalmaz. A két naplókötet német nyelvű, latin betűvel írott, s egy terjedelmesebb naplósorozat részét képezi (X. és XIV. kötetek), 1945-ös bejegyzéseket tartalmaz. A bejegyzések részletező leírását adják egy felvidéki, Felka környéki család háborús, frontközeli mindennapjainak. A napló írója mind a köztörténeti vonatkozásokat, mind azoknak a család, illetve rokonság tagjaira gyakorolt hatását részletezően taglalja. Forrásértékét a háborús létbizonytalanság általános érzékeltetése, valamint egy kiterjedt kapcsolati körrel rendelkező család cseh–német–magyar etnikai feszültségek közepette megélt mindennapjainak dokumentálása adjai. Szervtörténet: A naplók írója nagy valószínűséggel Raab Alfrédné Krompecher Anna (?, 1876–Budapest, 1949), egy 1938-ban Budapesten elhalálozott, felkai evangélikus földbirtokos szintén Felkáról származó özvegye. | |
| Hozzáférés és használat: Szaabdon kutatható. | |
| HU BFL XIV.322 | Földes Anna újságíró iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1945 (kb.)-2006 | |
| Terjedelem: 0,66 ifm | |
| Tartalom: Az iratok tagolódása: Életrajzi, önéletrajzi iratok, állásügyek iratai – Régi szerződések, ajánlólevelek, munkavégzéssel, szakmai díjak odaítélésével, újságírói pályafutásával kapcsolatos iratok, adatrögzítések. Az 1950-es évekből származó káderanyag, életútjának bemutatására vonatkozó szövegek, ismertetések. Fényképek – Részint személyes, családi, részint különféle művészekre, közéleti szereplőkre vonatkozó fényképek, portrék. Interjúk – Földes Annával készített interjúk szövegei. Levelezés – Főként mint lapszerkesztőhöz (Nők Lapja) küldött olvasói levelek, 1980-1990-es évek. Riportok, interjúk – Részint kéziratok, részint cikk-kivágatok a szakmai-újságírói tevékenység vonatkozásában, 1960-1980-as évek. A Nők Lapja 1990-es átalakításával kapcsolatos iratok, 1990-2005. Írások Földes Annáról – Szerkesztői tevékenységével kapcsolatos levelek, cikkek, 1987-2002. Könyvbírálatok, -ismertetések Földes Anna műveiről – 1980-as évek. Holokauszttal kapcsolatos témák – Főként a holokauszt témájával kapcsolatos levelezés, feljegyzések, 1980-2000-es évek. Irodalomtörténeti vonatkozású iratok – Részint az adott szerző életműve átfogó elemzésére, részint adott műveire vonatkozó jegyzetek, adatgyűjtések: Bródy Sándor, Kosztolányi Dezső; az ízlés kortörténeti változásaira, a giccs esztétikai és műfajonkénti megnyilvánulási formáira, irodalomtörténeti értelmezésére vonatkozó jegyzetek. Útinaplók, feljegyzések – A mintegy 140 jegyzetfüzetből álló sorozat teljeskörűen fogja át mind Földes Anna szakmai-újságírói, valamint ehhez kapcsolódó szabadidős és tanulmányúti tevékenységét. Ennek során csaknem minden európai országba, valamint az USÁ-ba is többször ellátogatott, s a látottakról élményszerű, egyedi látásmódot tükröző, kritikai mozzanatokat tartalmazó feljegyzéseket készített. Szervtörténet: Földes Anna (Bp., 1930 – 2017) a Nők Lapja ismert, kulturális témákkal foglalkozó munkatársa volt, aki emellett írói, kritikusi és irodalomtörténész, egyetemi oktatói tevékenységet is végzett. Édesanyja a holokauszt áldozata volt. 1948–1952 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakos hallgatója; valamint a Március Tizenötödike és a Szabad Ifjúság munkatársa volt. 1952–1956 között az Irodalmi Újság újságírója volt. 1957–1993 között a Nők Lapja kulturális rovatvezetőjeként dolgozott. 1980–1990 között a Színházi Kritikusok Nemzetközi Szövetségének VB tagja, 1985–1997 között a magyar tagozat elnöke volt. 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia Színház-, Film- és Tánctudományi Bizottságának tagja. 1991–2002 között a Bálint György Újságíró Iskola igazgatója, ahol műfaj- és médiaismeretet tanított. 1998-tól címzetes főiskolai tanár volt. | |
| Hozzáférés és használat: Földes Anna naplói csak az örökösök engedélyével publikálhatók. | |
| HU BFL XIV.323 | Füssl Ferenc pénzügyőr töredékes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-2000 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| Tartalom: A fennmaradt iratok, jóllehet levelezéseket és szubjektív forrásokat nem tartalmaznak, megfelelően reprezentálják az életutat. Az irattípusok: származási iratok; képzésre vonatkozó iratok; katonai vonatkozású iratok; alkalmaztatással kapcsolatos iratok; internálásra, rendőri felügyeletre, egyéb hatósági eljárásra vonatkozó iratok; bírósági ítélettel, fogsággal kapcsolatos iratok; házassági iratok; vagyonra, háztartásra vonatkozó iratok (főként az 1959/60-ra vonatkozó rovatolt háztartási könyv figyelemre méltó); társadalmi tevékenységre vonatkozó iratok; kárpótlási igénnyel kapcsolatos iratok; egészségügyi-szociális tárgyú iratok; fényképek. Szervtörténet: Füssl Ferenc 1912-ben született az Árva megyei Tresztena/Namesztó községben. Apja Füssl Ernő járásbírósági írnok volt. Az elemit, a kereskedőtanonc-iskolát és hat gimnáziumot már Budapesten végezte. 1936-ban került a M. Kir. Pénzügyigazgatóság kötelékébe mint felvigyázó, s Balassagyarmatra helyezték. 1945-ben ott átmenetileg pincérsegéd, majd magántisztviselő volt. 1947-ben került vissza a pénzügyőrség állományába mint szemlész, ám 1948-ban az ellene indult eljárás eredményeként elbocsátották a testülettől. Internálták, majd bírósági eljárás indult ellene. A börtönéveket követően különféle vállalatoknál lakatos, gépkocsivezető, majd 1989-ben bekövetkezett haláláig portás és éjjeliőr volt. Füssl Ferencet 1947 októberében a csehszlovák-magyar határon történt illegális határátlépés, csempészés előmozdítása vádjával rendőrhatósági őrizet alá helyezték, amelyet 1948 novemberében oldottak fel. Ezt követően azonban 1949 márciusában letartóztatták. A vád izgatás és demokrácia-ellenes szervezkedés volt. A budapesti népbíróság különtanácsa mindezek alapján az év májusában több társával együtt 2 év 10 hónapi fegyházbüntetésre ítélte. 1951 decemberében szabadult. Házastársa a felhőszállási születésű Mitacz Irén volt, egy gyermekük született. | |
| Hozzáférés és használat: Támogatói állásfoglalással kutatható. | |
| HU BFL XIV.324 | Szilágyi Ernő, Szilágyi László és Szilágyi Lászlóné Szentgyörgyi Borbála töredékes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1899-1991 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: A fond Szilágyi Ernő, Szilágyi László és felesége, Szentgyörgyi Borbála, illetve családja töredékes iratait tartalmazza. Szilágyi Ernőtől katonaságra, munkaviszonyra vonatkozó iratok, biztosítási iratok, a svájci tartózkodásra, illetve a Zsidó Nemzeti Földalapnál végzett munkára vonatkozó iratok, néhány eddig ismeretlen írás és feljegyzés található meg a fondban. A Deportálások feliratú dosszié a magyarországi deportálásokról tartalmaz korabeli feljegyzéseket, jelentéseke, tanúságtételeket. A fond legérdekesebb részét az 1945–1971 között Szilágyi Lászlóhoz írt levelek képezik, amelyekben rokonok, ismerősök, korábbi munkatársak számolnak be az 1944-ben velük történtekről, illetve közös ismerőseik sorsáról tájékoztatnak. A fotók műtermi portrék, a Szilágyi és Szentgyörgyi család tagjait ábrázolják, jórészt azonosítatlanok. Szervtörténet: A Szilágyi (Sterzfinger) család kaposvári eredetű. A fondban szereplő Ernő és László Szilágyi Adolf és Winterstein Anna (Netti) házasságából született. Szilágyi Ernő (Zvi Szilágyi) (Kaposvár, 1898. március 18. – Budapest, 1973. február 6.) felsőkereskedelmi érettségit tett, az Angol-Osztrák Bank budapesti fiókjánál, majd a Bächer, Melichar, Umrath és Társa gépkereskedők cégnél volt tisztviselő (magyar-német levelező, könyvelő). Vallásos cionista volt, 1937–1940 között a Keren Kajemet Lejiszraelt (Zsidó Nemzeti Alap) vezette Budapesten, és tagja volt a Hasomer Hacairnak is, amelyet 1939-ben a Palesztina Hivatalban képviselt. A menekült zsidók megsegítésére 1943 januárjában létrejött mentőbizottság (Vaadat) munkájában is szerepet vállalt. Szilágyi helyeselte a Kasztner-féle tárgyalásokat, részt vett a Kasztner-csoport összeállításában. Erről az időszakról szól memoárja, amely Ismeretlen memoár a magyar vészkorszakról címen jelent meg (Akadémiai, Budapest, 2005.). Szüleivel és öccsével együtt a maga is a Kasztner-vonattal menekült el Magyarországról 1944-ben. Svájcban a Zsidó Nemzeti Alap titkáraként működött. Svájcból végül nem Palesztinába ment, hanem az 1940-es évek végén visszatért Magyarországra, ahol hivatalnokként működött, emellett németet, valamint filozófiát, vallásbölcseletet tanított a körülötte kialakult tanítványi körnek. A háború utáni cionista mozgalmakban már nem találkozunk a nevével. Öccse Rippl Rónai utcai lakásában élt albérlőként, állítólag nagy szegénységben. Öccse, Szilágyi László (Kaposvár, 1899. szeptember 20. – Budapest, 1990. október 30) banktisztiviselőként működött, szintén a Kasztner-vonattal menekült el Magyarországról, néhány Svájcban töltött év után hazatért. 1951-ben kötött házasságot Szentgyörgyi Borbálával. A Szentgyörgyi család zombori eredetű, Szentgyörgyi Borbála már Budapesten született (1908). Szülei Szentgyörgyi Gyula magánhivatalnok és Christof (Kristóf) Julianna voltak. Első férje dr. Richter Márton ügyvéd. | |
| Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
| HU BFL XIV.324.1 | Szentgyörgyi család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1899-1955 | |
| HU BFL XIV.324.2 | Szilágyi család iratai (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919-1991 | |
| HU BFL XIV.324.2.1 | Szilágyi Ernő iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1919-1973 | |
| HU BFL XIV.324.2.2 | Szilágyi László iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1934-1991 | |
| HU BFL XIV.324.3.3 | Szilágyi és Szentgyörgyi család fotói (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1960 (kb.) | |
| HU BFL XIV.325 | Dr. Gergelyi Ernő székesfővárosi főjegyző és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1840-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,09 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes döntően dr. Gergelyi Ernő székesfővárosi főjegyző és kerületi elöljáró-helyettes iratait tartalmazza, amelyeket a család különböző ágait képviselő felmenők, illetve családtagok töredékes iratai egészítenek ki. Az iratokban megjelenő, egymással házassági kapcsolatban álló családok a következők: Gergelyi, Kämeter, Burger, Fallenbüchl, Steffula családok. A család egyes tagjaihoz köthető töredékes iratok mellett (Fallenbüchl János, Gergelyi Jakab, Burger Gusztáv, Kämeter család, dr. Forgács János, dr. Fallenbüchl Ferenc, dr. Gergelyi Ernőné sz. Burger Ilona) a döntő részt dr. Gergelyi Ernő iratai alkotják. Dr. Gergelyi Ernő után döntően hivatalviselésével, hivatali előmenetelével kapcsolatos iratai maradtak fenn, ezeket katonai szolgálattal, utazásokkal, vallásos élettel kapcsolatos iratok és iskolai rajzok, valamint egy német irodalomhoz kötődő iskolai jegyzet egészítenek ki, egyéb töredékekkel, többek között 1946-os társbérleti viszályuk néhány beadványával. Irathagyatékának legértékesebb részét azonban iskolás- és fiatal felnőttkorában jegyzetfüzetekbe írt élettörténete-naplója, valamint felnőttkorában ausztriai és olaszországi nyaralásaik során, az 1929 és 1933 közötti öt évben vezetett háztartási-kiadási naplói jelentik. A család életét dokumentáló élettörténetét 1900-ban, tizenöt évesen kezdte írni. A három jegyzetfüzetben olvasható visszaemlékezés – amely időnként napló formáját ölti – 1906-tal szakad meg. A többi családtag töredékes iratai közül külön kell említeni a dr. Forgács János által írt családtörténeti feljegyzéseket, fogalmazványokat, amelyek elsősorban a Steffula család 19. század történetére vonatkoznak. A személyekhez köthető iratok mellett nagyobb mennyiségű képeslap, valamint kisebb mennyiségű levél is megmaradt. A lapokat döntően családon belül küldték az 1899 és 1948 között, s nemcsak a családon belüli kapcsolatokra, valamint a nyelvhasználatra (német és magyar) világítanak rá, hanem egy fővárosi középosztályi család utazási szokásaira is – beleértve a katonai szolgálattal, tanulmányokkal, valamint munkavégzéssel kapcsolatos utakat is. A levelek az 1899 és 1957 közötti időszakból őrződtek meg, ezen beül is elsősorban az 1890-es évek vége az 1930-as évek vége közötti évtizedekből. Összefüggő egységet alkotnak Gergelyi Ernő későbbi feleségéhez, Burger Ilonához írt udvarló-szerelmes levelei az 1908 és 1912 közötti évekből. Levelei egyúttal a császári tiroli vadászezredben töltött önkéntesi éveit is lefedik, az ezen időszakról szóló beszámolóival. Az irategyüttes kis mennyiségben családi fényképeket is tartalmaz az 1860-as évektől az 1930-as évekig, három nemzedéket fogva át. A fényképek mellett megőrződött dr. Gergelyi Ernő és felesége 1933-as olaszországi és ausztriai utazásának fényképalbuma is. A fotók között található egy 1908-as felvétel Csánky Dezső festőművészről alkotás közben, valamint több fotó dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselőről, aki dr. Gergelyi Ernő ismeretségi körébe tartozott. Az irategyüttes értékét a mögötte álló német eredetű óbudai polgárcsalád adja. A család több nemzedéken keresztül, a 19. század első felétől napjainkig is óbudai kötődésű, középosztályi, értelmiségi család, amely aktív részese, meghatározó szereplője volt az óbudai és ezáltal a fővárosi közéletnek, az iratok révén is kiemelkedő tagjaként a kerületi elöljáró-helyettességig jutó dr. Gergelyi Ernővel. S bár az irathagyaték töredékes, a benne található családtörténeti és élettörténeti elbeszélés-kezdemények a család jelentőségén túl is különleges értéket adnak neki. Szervtörténet: A több ágon is bajorországi német (Steffula, Ruf), valamint osztrák (alsó-ausztriai Fallenbüchl) felmenőkkel bíró római katolikus család Óbudához kötődött több nemzedéken keresztül. Egyaránt óbudai lakos volt a Fallenbüchl-Steffula család, a Burger család, a Kämeter család, valamint a Gergelyi család. S bár a Burger család nem volt németországi eredetű, házassági kapcsolaton keresztül mégis volt ilyen kötődése. Az egyik felmenő, Burger János ugyanis a Tolna megyei Jágónakon volt kovács, 1840-ben azonban Bajoroszágban dolgozott, a lindaui Concordia gőzhajón mint gépész. Ekkor vette feleségül Altdorfban Ruf Crescentiát, a helyi tanító lányát. A származás hasonlósága mellett ugyancsak egyformán jellemezte őket az értelmiségi (tanár, tanító) – tisztviselő (köz- és magántisztviselő), valamint a szakmunkás (gépész) foglalkozások együttese. Ez utóbbival kapcsolatban közös vonás a családban a Duna Gőzhajózási Társasághoz kötődés, itt dolgozott Fallenbüchl György még a reformkorban, fia, Fallenbüchl János (Pottendorf, 1841 – Budapest, 1912), valamint utóbbi veje, Burger Gusztáv (Buda, 1860 – Budapest, 1946) is, aki apja, a lindaui gőzhajón gépészként dolgozó Burger János nyomdokaiban lépett ily módon. A családtagok jellemzően résztvevői voltak az óbudai közéletnek, mind a politikai, mint az egyesületi élet tekintetében. Dr. Gergelyi Ernő Gergelyi Jakab (Szepesmindszent, 1842 – 1910) és Kämeter Ilona (1863–1908) 1879-ben Óbudán kötött házasságából született, hat testvérével. Míg anyai nagyapja, Kämeter Antal óbudai kereskedő volt, itt nősült meg 1850-ben Hirschecker Katalinnal, addig apai ágon a család szepességi volt. Gergelyi Jakab Szepesmindszenten született, a Lőcsén folytatott gimnáziumi tanulmányai után Kassán végezte el a tanítóképzőt 1862-ben. Püspökladányi és kassai pályakezdése után 1865-ben került Óbudára, s itt lett iskolaigazgató 1882-ben. Pedagógusként az óbudai óvodák felállítását vitte véghez, és kezdeményezője volt a tornatanításnak. Az 1872-ben megalapította az Óbudai Tornaegyletet, amelynek elnökeként működött, valamint az Óbudai Fröbel Nőegyletet, amelynek igazgatótanácsi elnöki posztját töltötte be. 1879-ben fővárosi bizottsági tag lett, s a fentieken kívül is aktív egyesületi életet élt. Gergelyi Jakab 1879 nyarán vette feleségül Kämeter Ilonát, Kämeter Antal óbudai kereskedő lányát. A Szepességhez való kötődése élete végéig megmaradt ordzoványi birtoka révén. A házasságból született egyik fiúgyermek, Gergelyi Ernő (Budapest, 1885 – Budapest, 1948) Kolozsvárott végzett államtudományi tanulmányokat. Tanulmányai befejezésével 1910 júliusában lépett a főváros szolgálatába, ahol egészen 1944 szeptemberéig, nyugdíjazásáig állt alkalmazásban. A hivatali ranglétrán előrehaladva 1934-ben III. kerületi elöljáró-helyettesnek nevezték ki, 1935-ben pedig tanácsi főjegyző lett. 1913-ban nősült meg, felesége Burger Ilona (Budapest, 1890 – Budapest, 1962), Burger Gusztáv Adolf gépész lánya lett. E házasság révén került rokonságba a Gergelyi család a Fallenbüchl és a Steffula családdal is, Burger Ilona édesanyja ugyanis Fallenbüchl-lány volt, anyai ágon viszont a Steffula családba tartoztak. A házasságból gyermek nem született, Fallenbüchl Ágnest, Fallenbüchl Tivadar házasságon kívül született lányát nevelték mintegy sajátjukként. | |
| HU BFL XIV.326 | Heller Ágnes irathagyatéka (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-2019 | |
| Terjedelem: 13,44 ifm; tárgyak; 2245 fájl | |
| Hozzáférés és használat: Nem kutatható | |
| HU BFL XIV.327 | Radó Sándor szabómester és Radó Sándorné sz. Ádám Mária varrónő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1917-1974 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes egy alföldi származású fővárosi, terézvárosi férfiszabómester és varrónő felesége után maradt iratokat tartalmazza, jellegzetes fővárosi kisiparos irathagyatékként. Az együttes egy fővárosi kisiparos tipikus irathagyatékát reprezentálja. Az iratok az életút egészére kiterjednek, a társadalmi helyzetből adódóan azonban csak korlátozott mennyiségben. Az iratok döntően Radó Sándor és felesége életútja során felhalmozódó hivatalos iratok – anyakönyvi kivonatok, okmányok, iskolai bizonyítványok, iparűzéssel, illetve alkalmaztatással kapcsolatos iratok, katonai szolgálatra vonatkozó dokumentumok, egészségügyi iratok, hagyatéki ügyek, pénzügyek –, töredékként ezt levelek, valamint fényképek egészítik ki. Meghatározóak az iparűzésre, illetve Radó Sándorné alkalmaztatására, valamint pénzügyeikre vonatkozó dokumentumok, amelyekből egy terézvárosi kisiparos kisegzisztencia pályája és annak II. világháború utáni alakulása bontakozik ki. Külön forrásértékkel bírnak a szabóműhely üzleti könyvei az 1945 és 1947 közötti időszakból, amelyekből a megrendelői kör (névvel és lakcímmel), a készített ruhatípusok, valamint az üzlet vitelének pénzügyi keretei tárulnak fel. Ezek a források – az azokat kiegészítő adókimutatásokkal – nemcsak a szabómesteri kisegzisztencia működésére adnak rálátást, hanem a megrendelések leírása révén viselettörténeti vonatkozásokkal is bírnak. A hagyaték egészéből egy szerény anyagi keretek között élő, alacsony sorból származó terézvárosi szabó kisegzisztencia életkeretei mutatkoznak meg. Az iratok között kis mennyiségben fennmaradt levelezés döntően házastársi leveleket jelent az 1940-es évek elejéről. Emellett családi fényképek is találhatók Radó Sándorról, valamint Ádám Máriáról. Szervtörténet: Radó Sándor (Hajdúszoboszló, 1909.08.23. – Budapest, 1947.05.14.) alföldi református földműves családba született, ahol a fiúgyermekek iparos szakmákat tanultak ki. Ő maga egy év hajdúszoboszlói polgári iskola után iparostanonc iskolába került a fővárosban. A férfiszabó mesterséget tanulta ki, 1928-ban szerzett segédlevelet, 1941-ben pedig a férfiszabó mesterlevelet. Műhelyét a Terézváros és Lipótváros határán, a VI. Bajcsy-Zsilinszky út 17. szám alatt egy egyszoba-konyhás udvari lakásban működtette haláláig. 1945-ben megélhetési nehézségek miatt úri divatcikk árusítására is engedélyt kért a műhely továbbvitele mellett. 1932 augusztusában kötött házasságot Óbudán, az óbudai kisiparos családba született Ádám Máriát (Budapest, 1913.02.12. – Budapest, 1974.09.11.) vette feleségül. Ádám Mária apja asztalossegéd volt, ő maga varrónőnek tanult a négy elemi és az ismétlőiskola elvégzése után. A házaspár, majd gyermekeik születése után a család közel egy évtizeden keresztül sokat költözött a városon belül – angyalföldi és józsefvárosi lakcímeik is voltak –, illetve a város környékén (Sashalom, Rákoskeresztúr), míg 1940-ben terézvárosi lakhelyükön meg nem gyökereztek. Radó Sándorné férje korai halála után nem vitte tovább az üzletet, hanem 1948 végétől szövetkezeti tagként dolgozott a Budapesti Fehérneműkészítők Kisipari Termelő Szövetkezetében (utóbb Fehérnemű KTSz), egészen 1966 decemberéig. | |
| HU BFL XIV.328 | Dr. Déri József jogász iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1919-1974 | |
| Terjedelem: 0,26 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes döntően dr. Déri (Doszkocs) József jogász után hátramaradt iratokat, elenyésző részben pedig apja, Déri (Doszkocs) Béla, valamint öccse, dr. Déri (Doszkocs) Béla töredékes iratait tartalmazza. A töredékes, az egyéni életutat dokumentáló iratok tekintetében meglehetőses szegényes irathagyaték meghatározó és legértékesebb részét egodokumentumok alkotják: dr. Déri József egyetemi évei alatt született jegyzetei és naplói, naplószerű feljegyzései az 1930-as évek végéről és az 1940-es évek első feléből,valamint levelezés ugyanebből az időszakból. A kisebb részben napi eseményeket, döntően viszont reflexiókat tartalmazó írásai egyetemista időszakának világnézeti útkereséséről tanúskodnak. Egyetemi jegyzeteinek és naplószerű feljegyzéseinek súlypontját a szociális kérdés, az erkölcs, a vallás, valamint a szlovák nemzetiségi politika kérdései adják. Egyértelműen nemzedékének, a korabeli fiatalságnak a társadalmi szerepvállalása és erkölcsi állapota, az egyén és a közösségért való cselekvés problémája foglalkoztatta, feljegyzéseinek többsége ilyen irányú reflexiókat tartalmaz. Világnézete ebben az időszakában keresztényszocialista alapokon nyugodott, értékrendjének, szemléletének sarokpontjai a katolicizmusban, a jezsuita lelkigyakorlatokban (Manréza), a cserkészetben, a szociálisan elkötelezett gondolkodásban és az antiszemitizmusban ragadhatók meg. Látásmódjának egyetemi évei alatti formálódásában szerepet játszó intézményes kereteket (egyesületi élet, többek között a Turul Szövetségben) az ezen időszakból fennmaradt levelezés világítja meg. Ennek fényében különösen érdekes a hagyaték másik domináns csoportját alkotó csasztuska-gyűjtemény, amely saját kultúrfelelősi tevékenységének eredménye a Rákosi-korszakból. Kultúrbrigád-tagként nagy mennyiségben írt rigmusokat az Építőanyagipari Minisztérium dolgozójaként. A Rákosi-rendszer alatt betöltött kultúrfelelősi és csasztuskaírói szerep és a korábbi, a háborús évek alatt formálódó világnézete közötti viszony a II. világháború utáni ideológiai átalakulás egyén szintjén zajló folyamatának értelmezésébe illeszkedhet. A megőrződött levelezés Déri József egyetemi éveire korlátozódik – az 1938 és 1944 között időszakra –, s részben szüleivel folytatott levelezését, részben pedig barátai, egyetemi társai által írt leveleket tartalmaz. A családon belül váltott levelekből a család, illetve Déri József megélhetéssel kapcsolatos küzdelmei rajzolódnak ki (hadirokkantak által elnyerhető trafikengedély, moziengedély, egyetemi ösztöndíjak, érsekújvári bérház kezelése), amit a szülők vagyoni peres ügye egészít ki ugyanebből az időszakból. A levelekből kibontakozó, egzisztenciális nehézségek által jellemezhető családi közeg Déri József világlátásának és az iratokban érzékelhető elszánt tanulási vágyának adja hátterét. Az apa, Déri Béla után az 1930–1940-es években zajló vagyoni perre vonatkozó iratok, testvére, dr. Déri Béla után pedig egyházi beszédek és írások, valamint hagyatéki ügye maradt fenn. Szervtörténet: Dr. Déri József (Érsekújvár, 1921.07.03. – 1978.12.27.) ügyvéd felvidéki, nyitra megyei római katolikus családba született. Apja, Déri (Doszkocs) Béla (Érsekújvár, 1921.07.03. – 1978.12.27.) érsekújvári férfiszabómester volt. Ahogy ő maga, úgy testvéreinek többsége is tisztviselői-értelmiségi pályára került. Az iratokban megjelenő öccse, dr. Déri Béla (Érsekújvár, 1925.05.01. – Brüsszel, 1966.12.10.) a papi hivatást választotta, s a II. világháború után emigrációban élt Brüsszelben. A család 1940-ben magyarosította nevét Doszkocsról Dérire. Apja 1946-ban átmenekült Magyarországra. Déri József a középiskolát Érsekújváron végezte, majd 1938/1939-től a Budapesti Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán tanult, 1943-ban szerzett doktori oklevelet. A II. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, ennek során Németországba vitték. A háború utáni években Nagymaroson élt, majd Budapesten. Bíróságon kezdett dolgozni, 1945–1946-ban bírósági aljegyző volt, 1948-ban bírósági jegyző, az 1940-es és 1950-es évek fordulóján pedig az Építőanyagipari Minisztériumban dolgozott. Az 1970-es évek elején ügyvédként jelenik meg a megőrzött dokumentumokban. Életútja az iratok alapján nem rekonstruálható. | |
| HU BFL XIV.329 | Kalota József, a Magyar Alapítású Görög Ortodox Egyház vikáriusának iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 2001-2006 | |
| Terjedelem: 0,15 ifm | |
| Tartalom: A per iratainak másolatait, illetve az ahhoz kapcsolódó aláírásgyűjtés iratait Kalota József gyűjtötte össze, őrizte meg és bízta az iratátadó családjára. Szervtörténet: Kalota József protopresbiter, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusának lelkészi vezetője, a görög ortodox közösség rendszerváltás utáni történetének fontos szereplője 1949. január 17-én született Budapesten. 1969 és 1973 között a Leningrádi Teológiai Akadémián végezte tanulmányait, majd 1973-ben teológiai kandidátust szerzett. Később az Athéni Egyetem Teológiai Karán is folytatott tanulmányokat. 1990 óta diakónus és pap, 1993-tól protopresbiter és érseki vikárius, 1996 óta az Egyetemes Trón protopresbitere volt. 2008-tól a Magyarországi Egyházak Ökukmenikus Tanácsa (MEÖT) egyik alelnöke. 2018-ban hunyt el Budapesten. A Budapesti Görög Alapítású Görögkeleti Magyar Egyházközség működését az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője 1951-ben megszüntette. A Március 15. téri templomot és az egyházközség minden ingó és ingatlan vagyonát a Magyar Görögkeleti Egyházközségek Ideiglenes Főhatósága kapta, így került a templom a Moszkvai Patriarchátus joghatósága alá. A 2000-es évek elején a görög alapítású egyház pert indított a templomért. | |
| HU BFL XIV.330 | Kádár János idegenforgalmi szakközgazdász iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1919-1996 | |
| Terjedelem: 0,18 ifm | |
| Tartalom: Az iratok legnagyobb részét Kádár János iskolai iratai teszik ki, amelyek főként a Sziget utcai általános iskolában töltött évekből maradtak fenn. Osztálytársai, barátai között voltak Kern András és Lovász László, akik szintén felbukkannak a fotókon és az iratokban. A gyűjtemény egyik legértékesebb és legteljesebb része azok a levelek, képeslapok, amelyeket NDK cserediákként írt az 1960-as években. Szintén kiemelkedő értékűek a Salamon Jenő nógrádberceli direktóriumi tag 1919-es tevékenységével kapcsolatos iratok. A fondot családi és iskolai fotók egészítik ki, elsősorban az 1950-es, 1960-as évekből. Szervtörténet: Az iratanyag Kádár János idegenforgalmi szakközgazdász és családtagjai: szülei, Kádár (Willinger) Lajos aranyműves, ötvös és Kádár Lajosné Nádor (Schwarcz) Márta Klára, a Goldberger Textilgyár rajzolója; anyai nagynénje Salamon Jenőné Schwarcz Aranka, valamint annak férje töredékes családi iratait tartalmazza. | |
| HU BFL XIV.331 | Dr. Makói Zita orvos személyes és szakmai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1920-2015 | |
| Terjedelem: 6 ifm | |
| HU BFL XIV.332 | Gunesch János I. világháborús naplója (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1915-1917 | |
| Terjedelem: 0,1 ifm | |
| HU BFL XIV.333 | Dr. Juhász Andor kúriai elnök és családtagjai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1888-2018 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag a család leszármazási iratait, családfákat, Juhász Andor és Fleischer Etelka családi levelezésének töredékét és családi fotókat tartalmaz. A levelek és fotók egy részét digitális másolatban kapta meg a levéltár. A fondban megtalálható Juhász István személyes, illetve a Gamma-beli működésére vonatkozó irathagyatéka. Leánya, Eszter ostromnaplójának a háború után legépelt változata szintén megtalálható az iratok között. Az anyag tartalmazza továbbá a családtagok hivatalos okmányait, naplószerű feljegyzéseit, önéletrajzait, töredékes levelezését és fotóit. A családtagok közül többen végeztek családtörténeti kutatásokat, az iratok között ezek anyagai, részben eredeti iratok, részben másolatok is megtalálhatók. Az iratanyagot több kötet egészíti ki, amelyek a BFL könyvtárában érhetők el: Juhász Andor dr: Beszédek. Budapest, 1935. (dedikált példány) A Kúria és elnökei II. Szerk. Bódiné dr. Beliznai Kinga. Budapest, 2015. (benne Bódiné dr. Beliznai Kinga: 150 éve született Juhász Andor) Juhász István hagyatéka. Gamma-Juhász lőelemképző. Szerk. dr. Varga József. Budapest, 1994. Miklauzič István: Gamma-Juhász lőelemképző. Hármas együttállás a Földön. Budapest, 2017. Miklauzič István: A vér szava. Az Esterházy-Miklauzič-Juhász családok sarjúboglyája. Budapest, 2016. Szervtörténet: Juhász Andor (Kassa, 1864–Budapest, 1941) Juhász Mihály dr. ügyvéd Andor és Gazsik Anna fia, Fleischer Etelka (Kassa, 1867–Budapest, 1949) házastára volt. Joggyakornokként lépett bírói pályára 1886-ban, majd 1895-ben kassai ítélőtáblai bíró, 1911-ben budapesti törvényszéki elnök, 1915-ben ítélőtáblai elnök lett. 1925 és 1934 között volt a Kúria elnöke. 1916 és 1918 között a főrendiház, 1927-től 1940-ig a felsőház tagja. Fiai, Juhász Zoltán (1891-1976) és Juhász István (1894–1981) gépészmérnökök 1921-től a Gamma Műszaki Rt. alapítói és vezetői voltak, Zoltán 1944-ben nyugatra menekült, családjával együtt Kolumbiában telepedett le. István, a lőelemképző feltalálója, mérnök és repülőoktató Magyarországon maradt, a vállalat államosítása után műszaki tanácsadóként továbbra is ott dolgozott. | |
| HU BFL XIV.334 | Kemény Mária művészettörténész szakmai irathagyatéka (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1958-2016 | |
| Terjedelem: 2,76 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag elsősorban Kemény Mária fővárosi építészettörténeti tárgyú kutatásainak anyagát tartalmazza (de esztergomi, gödöllői kutatásainak anyagai is megtalálhatók benne), a főbb műfajok: adatgyűjtés, jegyzetek, kéziratok, tudományos dokumentációk, szakvélemények, fotók, levelezés. Az anyag jól reprezentálja Kemény Mária pályájának egyes állomásait és kutatói érdeklődését. Megtalálhatók benne a FIMÜV-nél készített tudományos dokumentációk (ezek egy része hiányzik a Tervtár FIMÜV-fondjából, tehát kiegészítik azt); az Országos Műemléki Felügyelőségnél, a Hild-Ybl Alapítványnál végzett kutatások anyagai; az Óvás Egyesületnél végzett munka iratai; egyetemi oktatótevékenységéhez kapcsolódó iratok. Szervtörténet: Kemény Mária (1949–2018) közgazdász, művészettörténész, Budapest építészetének kutatója volt. Közgazdasági végzettsége folytán könyveléssel is foglalkozott, a 2000 irodalmi és társadalmi havilap gazdasági vezetője volt. Részt vett civil szervezetek, például a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) majd az 1990-ben alakult Menhely Alapítvány munkájában. Az ELTE BTK művészettörténet szakán bekapcsolódott a funerális művészetet kutató programba, a Gerenday sírkőgyár történetét írta meg. Az Építészeti Múzeum után az 1980-as évek közepén került a FIMŰV Műemléki osztálya Komárik Dénes vezette tudományos csoportjába, ahol budapesti műemléképületek építéstörténetének kutatásával foglalkozott, többek között a Magyar Tudományos Akadémia székháza és a Szent István Bazilika tudományos dokumentációt készítette el. Mindkét épületről később könyvet is megjelentetett. 1990-ben a csoport Hild-Ybl Alapítvány néven önállósodott, első nagy vállalkozásuk Ybl Miklós életműkiállítása volt a BTM Vármúzeumában (1991). A művészettörténet tanszéknek több évig volt óraadója. 2009-ben szerkesztője volt a Kismező, Nagymező, Broadway – várostörténeti tanulmányok című kötetnek amely sokféle nézőpontból mutatta be egy kis városrész történetét, kultúráját, társadalmát. 2010 körül szerepet vállalt a Belső-erzsébetvárosi zsidónegyed megmaradásáért fellépő Óvás Egyesületben, küzdött a Klauzál téri pesti gettó-emlékműért. 1996-ban az Akadémia pályázati terveiről, 2014-ben Ybl Miklósról rendezett kiállítást az MTA Művészeti gyűjteményében. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok alapján kutatható. | |
| HU BFL XIV.335 | Bíró Antal, Németországba kitelepített műegyetemi hallgató naplója (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-1945 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Bár a naplóíró ritkán nevez meg személyeket, a velük együtt kint tartózkodó húgának a naplóba bemásolt verses tábori krónikájában található valamennyi gúnynevet azonosítja, így a naplóból kirajzolódik Bíró Antal kinti magyar környezetét alkotó személyek köre. Az elbeszélés a napi eseményeken, életkörülményeik leírásán kívül rendszeresen beszámol a hozzájuk érkező hadi és politikai hírekről. A napló további dokumentumok másolatát is tartalmazza, így a kitelepített hallgatók közé tartozó dr. Horváth Ferenc bölcsész verses krónikáját, valamint két jelentést Tunyogi Szűcs Miklóstól, amelyek Drezda 1945. február 13. és 15. közötti bombázásáról számolnak be. A kézirat műfaja egyértelműen napló. Az elbeszélésből kiderül ugyanis, hogy Bíró Antal kintlétük alatt, 1945 augusztusában megmutatta annak gépelt másolatát a Teisbach-ban tartózkodó dr. Misángyi Vilmosnak. Az egységes írásmód – igaz, egy-egy rövidebb rész erejéig két másik kézírás is megjelenik – ugyanakkor arra utal, hogy a kintlét alatt vezetett napló utólag átmásolásra került. Szervtörténet: A napló írója a bejegyzések alapján azonosítható, Bíró Antal szigorló műegyetemi hallgató a szerző (45. o.). Dr. Bíró Antal (Pápa, 1921 – Miskolc, 1996.09.09.) 1939/1940-től volt a Műegyetem hallgatója, ahol 1946-ban szerezte meg gépészmérnöki oklevelét. 1944-ben adorjánházi lakos lehetett (1. o.), feltételezhető, hogy családja e településen élt (78. o.). Sógora műegyetemi évfolyamtársa és egyben barátja, Péter István lett 1944-ben, aki a kitelepítés idején tanársegédi kinevezést kapott. Mint szigorló gépészmérnök, elszenvedője volt a műegyetemi hallgatók Németországba történt kihurcolásának, 1944. december 8-i indulással. Naplója életének ezen szakaszát kísérte 1944. november 30-tól 1945. november 3-ig, hazaérkezéséig. Útjuk Bécsen keresztül először Breslauba vezetett, majd onnan vitték a gépészeket, közöttük őt is Drezdába, ahová 1944. december 24-én érkeztek meg. Itt 1945. február közepéig tartózkodtak. Drezdából azután a bajorországi Dingolfingba irányították tovább őket, ide 1945. február 18-án érkeztek meg. Három Dingolfing környéki faluban szórták szét a kitelepített hallgatókat különböző szállásokon, Bíró Antal Gottfriedingbe került. Itt élték át az amerikai bevonulást 1944 áprilisának és májusának fordulóján, s innen kerültek haza 1944 novemberének elején, október 26-i indulás után. | |
| HU BFL XIV.336 | Dulovits Jenő Sándor székesfővárosi tanár, fotóművész és fotótechnikai feltaláló iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1912-1972 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: A Dulovits Jenő után megőrződött iratok munkahelyi, szakmai életútját dokumentálják döntő részben, így az alkalmaztatásával és fotóművészi tevékenységével kapcsolatos iratok dominálnak. Ezek alapján életútjából egyrészt munkavállalásának állomásai, munkahelyei és 1945-tel törést szenvedett pályája bontakozik ki, másrészt a két világháború közötti fotóművészi tevékenységének eseményei: kiállítási részvételei, fotóművészeti előadásai, publikációi, s az ezekhez kapcsolódó levelezések – felkérések és elismerések –, újságkivágatok. Ugyanakkor családi hátterére csak minimálisan világítanak rá az anyakönyvi kivonatok, a lakásbejelentő lapok, a származás-igazolás, valamint az édesapja után maradt kevés irat. Az iratok mellett kis számban fényképek is találhatók a fondban – összesen 26 darab –, ezek közül mindössze három darab családi fénykép: kettő édesapjáról, egy pedig egy családi társaságról, amelynek ő maga is tagja a képen. A többi fénykép fotóművészi tevékenységének termése (23 fotó), amelyek kis számban is visszatükrözik az általa követett úgynevezett magyaros stílus jellegzetességeit. Művészi fényképei különböző közgyűjteményekbe kerültek be. Munkásságának egy része Budapest ostroma alatt meg is semmisült, miután lakása találatot kapott. Fényképei találhatók a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban, népviseleti tematikájú képeit a Néprajzi Múzeum, a Parlamentről készült felvételeit pedig az Országgyűlési Múzeum őrzi. Emellett budapesti vonatkozású felvételei a Kiscelli Múzeumba kerültek be. Szervtörténet: Dulovits Jenő Sándor (Ipolyság, 1903.06.22. – Budapest, 1972.07.24.) Dulovits Miksa Ferenc (Aranyida (Abaúj-Torna m.), 1877 – 1943) és Prausz Margit házasságából született. Apja ügyvédi írnok, nevelőintézeti gondnok (József Főherceg Nevelőintézet), majd egyetemi tisztviselő volt, családjával 1913-ban költözött a fővárosba. Budán éltek, előbb a főherceg Albrecht úton (Hunyadi János út), majd a Mozdony utcában (ma Kiss János altábornagy utca) volt lakhelyük. Dulovits Jenő 1924-ben szerzett tanári oklevelet az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán. Még ebben az évben székesfővárosi szolgálatba állt, előbb helyettes, majd ideiglenes tanárként. Elsőként a VII. ker. Rottenbiller utcai polgári fiúiskolában kapott állást, ahonnan rövid időn belül átkerült a VII. ker. Damjanich utcai polgáriba. Itt kapta meg 1927-ben rendes tanári kinevezését. 1935-ig dolgozott itt, 1935-ben áthelyezték a XII. ker. Városmajor utcai polgári fiúiskolába, majd onnan 1936-ban a II. ker. Medve utcai polgáriba, ahol 1945-ig maradt állásban. ekkor az igazoló eljárásokkal összefüggésben felfüggesztették. Tanári pályája ezzel véget is ért, s egy munkanélküliségben eltelt év után 1946-tól különböző iparvállalatoknál dolgozott eredeti hivatásától elszakadva, viszont fotózással kapcsolatos szaktudására támaszkodva. Fényképezőgép-szabadalmával kapcsolatos munkái révén került kapcsolatba a Gamma Finommechanikai és Optikai Művekkel, ahol 1946 és 1954 között állt alkalmazásban műszaki tisztviselőként (műszaki rajzoló – géptervező, majd fotós). 1955-ben a Népművészeti Intézetbe kerül technikusként, azután pedig 1957-től egészen nyugdíjazásáig, 1971-ig a Bányászati Építő Vállalatnál (1968-tól Nehézipari Építő Vállalat) töltött be állást a műszaki osztály laboratóriumi segédmunkásaként, műszaki fényképészeként. Dulovits Jenő tanári pályájával párhuzamosan a fotózásnak szentelte életét. Az 1920-as évektől kezdve kísérletezett előtétlencsék, objektívek, illetve fényképezőgépek készítésével. Élete során több szabadalmat is benyújtott, mind a II. világháború előtt, mind azt követően. Első szabadalma egy lágyító előtétlencse volt, amely 1932-ben került forgalomba, s 1933-ban lett szabadalmaztatva DUTO néven. 1943-ban tükörreflexes fényképezőgépre jelentett be szabadalmat, amely DUFLEX néven vált ismertté. Fotótechnikai fejlesztései mellett amatőr fotóművészként is tevékenykedett, hazai és nemzetközi hírnevet, sikereket elérve a két világháború között. 1929-től jelentek meg képei hazai folyóiratokban (Új Idők, illetve a Magyarság képes melléklete), s a szaksajtó folyamatosan reflektált tevékenységére és sikereire. Rendszeresen részt vett munkáival hazai és nemzetközi fotóművészeti pályázatokon és kiállításokon, képei külföldi fotóművészeti lapokban is megjelentek. Emellett önálló köteteket is publikált, első ízben 1937-ben, Bécsben. Több nyelven is kiadott kötetei a fotózással kapcsolatos esztétikai és technikai kérdéseket tárgyalták, saját képeivel illusztrálva. Magyar nyelven 1940-ben jelent meg albuma Művészi fényképezés címmel. 1943–1944-ben filmoperatőrként dolgozott Szőts István mellett. Fotós munkássága ugyanakkor tanári pályájával is összefonódott, ugyanis tagja volt a Székesfővárosi Pedagógiai Filmbizottságnak. S mint amatőr fotós, a székesfővárosi turisztikai propagandában is részt vett fényképeivel: az 1930-as évektől kezdve fotózta Budapestet, felvételei a székesfővárosi idegenforgalmi kiadványokba is bekerültek. | |
| HU BFL XIV.337 | Kund Árpád Tibor és Kund Árpád Tiborné Fehérvári Julianna iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1896-2001 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag Fehérvári Julianna és Kund Tibor töredékes iratait (hivatalos iratok, főként munkával és lakhatással kapcsolatos iratok, anyakönyvi iratok, feljegyzések stb.), családtagokkal, rokonokkal, munkatársakkal folytatott levelezését, fotókat, illetve egyes családtagok töredékes iratait tartalmazza. A családi cégként működő Blockner hirdetőiroda tulajdonosának lánya volt Blockner Vilma, Hajós Alfréd későbbi felesége, akivel Fehérvári Julianna barátságot kötött. A vele, illetve Hajós Alfréddal és külföldön élő fiával váltott néhány levél is az átadott iratanyag részét képezi. A család a fotókon is feltűnik. Különösen érdekes az egyik Blockner-testvértől, Bársony Dezsőtől és feleségétől kitelepítésük idején kapott pár levél. Fehérvári Julianna a Blockner cég alkalmazottaival, korábbi kollégáival a cég államosítása után is levelezett. Közülük Gábor Imrétől a munkaszolgálatról kapott hosszabb levelet. A levelezés betekintést enged egy II. világháború előtti családi cég működésébe, az alkalmazottak és a tulajdonosok viszonyába. Az iratanyaghoz kb. 200 fotó kapcsolódik. Ezek nagyrészt az 1930-as években tett olaszországi utazások alkalmával készültek, és jól visszaadják a kor utazási, nyaralási szokásait. A családi fotók részben azonosítottak. Több fotó a Blockner cég irodájában készült, Fehérvári Juliannát és kollégáit ábrázolja munka közben. Néhány fotó tanúskodik Julianna és Majorné Papp Mária, Major Tamás színművész édesanyja barátságáról is. Szervtörténet: Kund Árpád Tibor 1897-ben születt Nagykárolyban, katolikus családba. Szülei Kund Árpád alszámvevő és Rudnyánszky Mária (dezséri) voltak. Gimnáziumi tanulmányait a váci Kegyes-Tanítórendi Gimnáziumban végezte 1907–1915 közt, itt Barányszky Jób László osztálytársa volt. Az 1920-as években terménykereskedő céget működtetett, az 1930-as években idegenforgalommal foglalkozott. A II. világháborút megelőzően tisztviselőként dolgozott többek közt az Est Lapkiadó Részvénytársaság utazási osztályán. 1936-ban saját utazási irodát indított Forfeit néven, amely 1940-ig üzemelt. Első házasságát 1923-ban kötötte Vörösmarty Máriával. 1951-ben, válása után kötött házasságot Fehérvári Juliannával. 1952-ben könyvelői képesítést szerzett 1952-ben, majd a Földalatti Vasútépítő Vállalatnál helyezkedett el, itt dolgozott nyugdíjazásáig (1960). 1968-tól haláláig a Ramovill alkatrész kereskedelmi vállalatnak végzet adminisztrációs feladatokat. 1974. október 6-án hunyt el. Frenczl Julianna 1907-ben született Monoron, református családba. Szülei Frenczl Ignác (1868–1945) bőröndös, kárpitos iparos és Bokros Ida (1869–1939) voltak. Nevét 1934-ben magyarosította Fehérvárira. Tanulmányait a monori Magyar Királyi Állami Polgárileányiskolában végezte 1912 és 1921 közt. 1923-tól 1951-ig a Blockner hirdetési irodánál dolgozott. 1951-től nyugdíjazásáig különböző állami vállalatoknál dolgozott könyvelőként, illetve pénzügyi előadóként. 1956-ban államháztartási könyvelői vizsgát tett. 2001-ben hunyt el. | |
| Hozzáférés és használat: Támogatói állásfoglalással kutatható. | |
| HU BFL XIV.337.1 | Iratok (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1897-1998 | |
| HU BFL XIV.337.1.1 | Kund Árpád Tibor iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1897-1940 | |
| HU BFL XIV.337.1.2 | Kund Tiborné Fehérvári (Frenczl) Júlia iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1895-1945 | |
| HU BFL XIV.337.1.3 | Demeter Albert Fehérvári (Frenczl)Hermina) iratai (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1953-1971 | |
| HU BFL XIV.337.2 | Levelek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1964-1976 | |
| HU BFL XIV.337.2.1 | Kund Tibornak címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1976 | |
| HU BFL XIV.337.2.2 | Fehérvári Juliannának címzett levelek (Alsorozat) |
| Létrehozás ideje: 1971 | |
| HU BFL XIV.337.3 | Fényképek (Sorozat) |
| Létrehozás ideje: 1886-1970 (kb.) | |
| HU BFL XIV.338 | Veress Gábor gyógyszerész Sallak családhoz kötődő töredékes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940-1976 [1903] | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag Veress Gábor anyai rokonságán keresztül a XIII.65 A Sallak, valamint a Csiszár - Perédi - Patasi családok iratai fondunkhoz kapcsolódik.A töredékes iratok anyakönyvi kivonatokat, valamint családtagok közötti levelezést tartalmaznak, az utóbbit az 1949 és 1976 közötti időszakból. A levelezésben megjelenik a Sallak család Kanadába, Torontóba kivándorolt ága: Sallak Endre kertészeti mérnök és felesége, Cseresznyés Dóra. A tőlük Veress Gáborhoz – mint Sallak Endre unokatestvéréhez – érkezett pár levél az ottani nehéz munka- és életkörülményeikről számol be. Veress Istvánné sz. Sallak Lilla 1949-ben Nagyenyedről Pestszentlőrincen élő testvéreihez, Sallak Rózához és Sallak Imréhez, valamint fiához, Veress Gáborhoz írt levelei szintén a mindennapi életkörülményeket taglalják, illetve a család szétszóródásával járó elszigeteltség, elszakítottság érzését, a személyes kapcsolat hiányát. Szervtörténet: Veress Gábor anyai ágon a Sallak családból származott, anyja, Veress Istvánné sz. Sallak Lilla (Vác, 1879.10.25. – 1952) a XIII.65-ös fondban irataival megjelenő testvérpár, Sallak Róza és dr. Sallak Imre testvére volt. | |
| HU BFL XIV.339 | Szálasi Károly iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1915-1982 | |
| Terjedelem: 0,2 ifm | |
| Tartalom: A Szálasi Károly által a németországi emigrációban összegyűjtött iratanyagot unokaöccsei, Szálasi Rudolf fiai őrizték meg, az iratokat egyikük, Szálasi Rudolf ajánlotta fel a levéltárnak. Szálasi Károly Németországba menekülése után gyűjtötte a testvérére, Ferencre, édesanyjukra, Szakmáry Erzsébetre, illetve az őket övező kultuszra és a magyarországi, majd emigrációs hungarista mozgalomra vonatkozó fotókat, újságcikkeket, szórólapokat, leveleket, névnapi, születésnapi megemlékezések dokumentumait, köszöntéseket. Ezek egy részét néhány hungarista relikviával (kitűzők, bélyegek) együtt albumba rendezte. Szálasi Ferenc iratai közül megőrizte hadnagyi kinevezését 1915-ből. Az iratanyagban megtalálható Szálasi Cél és követelések című füzetének dedikált példánya, illetve Út és cél című írásának Szálasi Károly által fotókkal kiegészített példánya és Szálasi Ferenc dedikált fényképe is. Az iratanyag tartalmazza Szálasi Károly az 1950-es években a világ vezető politikusai és C. A. Macartney számára írott leveleinek fogalmazványát, illetve másolatát; néhány esetben válasz is érkezett; Mindszenty: Erinnerungen és Dálnoki Veress Lajos: Magyarország honvédelme a II. világháború előtt és alatt (1920–1945) című könyvéhez írt megjegyzéseit. A gyűjteményhez tartozó 7 dossziényi fénymásolat, valószínűleg A hungarista mozgalom naplóinak másolata, ez más gyűjteményben is megtalálható. Szálasi család digitalizált fotói | |
| HU BFL XIV.340 | Vincze László iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1939-1978 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: A kis mennyiségű, töredékes iratanyag egyik része katonai szolgálatára, illetve fogságára vonatkozó iratokból, feljegyzésekből áll. Az iratanyagban megtalálható annak a levélnek a másolata, amelyet hazatérésük engedélyezése érdekében Vincze felesége, Pálffy Margit Ibolya írt 1974-ben Kádár Jánosnak. Szervtörténet: Vincze László (Karancsberény, 1924–?) szülei Vincze Imre kántortanító és Csernus Róza) gépésztechnikus volt, majd a Műegyetemen tanult. Elvégezte a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap Motoros Repülő kiképzését, majd 1944 októberétől a Horthy István Repülőakadémián szolgált. 1944 decemberében az akadémiát Németországba telepítették ki, Vincze ott hadifogságba került, 1945 augusztusában Szegedre szállították, ott szabadult.1956-ban kivándorolt Kanadába, ahol mérnökként dolgozott. Megkapta a kanadai állampolgárságot, de az 1970-es években visszatelepült Magyarországra. | |
| HU BFL XIV.341 | Zathureczky Kálmán és Zathureczky Kálmánné Kramár Fanni iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1897-1961 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag Zathureczky Kálmán vámtiszt előmeneteli és katonai iratainak töredékét; Kramár Fanni hivatalos iratait és a neki címzett néhány levelet; testvére, Kramár Ilona (Lugos, 1869–Budapest, 1945) és annak férje, Müller Károly (Temesvár, 1867–Temesvár, 1910) temesvári árvaszéki nyilvántartó néhány szórványiratát; egy Kramár Béla temesvári evangélikus lelkész részére szóló királyi tanácsosi kinevezést tartalmaz. Az iratok bepillantást engednek egy gyermekeivel fiatalon özvegyen maradó, majd fiait is elveszítő budapesti nő életébe, megélhetésért, lakhatásért folytatott küzdelmeibe. Különösen érdekes az az irat, amely a II. világháború végén kifosztott lakásából elvitt értékeket sorolja fel. Szervtörténet: Az iratanyag középpontjában Kramár Fanni (Temesvár, 1874 – 1961 után) (Szülei: Kramár Béla, Fischer Fanni) áll. Az ő férje volt Zathureczky Kálmán (Harság, Sáros megye, 1869 – Rákospalota, 1908) vámfőtiszt (szülei: Zathureczky László, Egerer Lujza). Két gyermekük született: Zathureczky Béla (Budapest, 1904–Budapest, 1922) és Zathureczky László (Budapest, 1901–1924) honvéd főhadnagy, mindketten öngyilkosok lettek. László halálát a korabeli sajtó is tárgyalta: „Leveleket hagyott hátra — az egyiket az édesanyjának irta — és ezek-ben öngyilkossága okául azt hozza föl, hogy Csonkamagyarországon nem látja biztosítottnak a jövőjét.” (Magyarság, 1924.11.16.) | |
| HU BFL XIV.342 | Fodor Gyula fotói és családi levelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900-2000 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm; 177 fájl | |
| Tartalom: Elsősorban Fodor Gyula Budapesten készített fotóit (papírképek és negatívok) tartalmazza; többek között fotózott a fővárosban zajló eseményeken (Gömbös Gyula temetése 1936, Miklas osztrák köztársasági elnök fogadása 1937; ünnepélyek), illetve családtagjairól is készített képeket józsefvárosi lakhelyük közvetlen környékén, valamint különböző fővárosi helyszíneken. A gyűjteményben megtalálhatók iskolai képei (M. Kir. Állami Felső Ipariskola faipari szakosztály), a vasúti munkához kapcsolódó képek, valamint balatoni nyaralások alkalmával készített képek is. A képeslapok főként az 1940-es évekből valók, magyar vonatkozásúak, részben üresek, részben megírtak. Az eseményfotók és a családi képek hátterében fővárosi, sokszor ma már nem is álló épületek láthatók, és megjelenik Fodor Gyula családjának közvetlen környezete is: gang a józsefvárosi bérházban, játszótér, park stb. A képeslapok egy családi levelezés töredékét képezik, inkább a képek miatt őrizték meg őket. Szervtörténet: Fodor Gyula MÁV főtisztként dolgozott. | |
| HU BFL XIV.343 | Járossy Jenő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1800-2000 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: A fond egy 1944-es noteszt és néhány, főként leszármazási iratot tartalmaz, ez utóbbiak az iratátadó anyai családjához kapcsolódnak. Járossy (Járosi) Jenő (Szeged, 1887–Budapest, 1975) ügyvéd és neves magyarnótaszerző volt. Noteszébe napi teendői, ismerőseinek neve, telefonszáma mellett a budapesti háborús eseményeket (légiriadók, támadások stb.) jegyezte fel. | |
| HU BFL XIV.344 | Kovács Imre iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-1952 | |
| Terjedelem: 0,08 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag elsősorban Kovács Imre és testvére orvosiműszer-készítő műhelyére vonatkozó iratokat, illetve néhány számlát, képeslapot tartalmaz. Kisebb családi fotóegyüttes kapcsolódik hozzá, amelynek érdekessége, hogy többségükben ugyanazon a helyen, 1937-ben vásárolt rákoskeresztúri, Frangepán u. 24. sz. alatti házuk előtt ábrázolják a családtagokat és a szomszédokat az 1930-as évektől az 1960-as évekig. Szervtörténet: A fond Kovács Imre (Békásmegyer, 1905–Budapest, 1964, szülei Kovács Imre kovácssegéd és Hrdlicska Rozália) és felesége (1927), Drescher Judit (Sopron, 1902–?, szülei Drescher Mihály és Schönfeld Zsuzsanna) józsefvárosi, majd rákoskeresztúri (bélatelepi) lakosok töredékes iratait tartalmazza. Kovács Imre gyári munkásként, kifutóként, napszámosként majd cipészsegédként dolgozott. 1934-től testvérével, Kovács Józseffel közös orvosi műszerész műhelye volt, amely az államosításig működött. Felesége gyári munkásnő, majd háztartásbeli volt. | |
| HU BFL XIV.345 | Dr. Friedrich Ildikó iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1848-2019 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A töredékes irategyüttes értéke nem annyira egészében, mint egyes darabjaiban rejlik. Kiemelkedik Skala Antónia notesze az 1870–1880-as évekből, amelyet nem vezetett folyamatosan, hanem két házasságkötésének, első gyermeke szülés közbeli elvesztésének, valamint első férje, Tiprovátz Ferenc elhalálozásának eseményeit jegyezte be naplószerűen. Első házasságára vonatkozó feljegyzését a férj, Tiprovátz Ferenc bejegyzése is kiegészíti, ebben a formában is mintegy párt alkotva Skala Antónia leírásával. A naplószerű notesz házassággal és a halálesetekkel kapcsolatos feljegyzései az érzelemtörténet forrásaiul szolgálhatnak. Ugyancsak egyedi forrást jelentenek Friedrich Ferenc hajógépész 1867-ben Budán használt iskolai füzetei német nyelvből és földrajzból. A 20. századi iratokat tekintve ki kell emelni Friedrich Ildikó Passauban megkezdett iskolai tanulmányainak bizonyítványát, amit a Passau-Waldwerke-i magyar elemi és középiskola – az ott élő magyar menekültek által szervezett iskola – állított ki. A dokumentum a család II. világháború végi, 1945/1946-os németországi tartózkodásához kötődik. Friedrich Ildikó döntően nyugdíjkérdéssel kapcsolatos közérdekű levelezése a hivatalos fórumokkal lenyomatát adja az 1990–2000-es évekbeli hazai nyugdíjas élettel kapcsolatos problémáknak, amit közéleti-politikai szórólap-gyűjteménye jól kiegészít. Az irategyüttes terjedelméhez képest nagyobb mennyiségben tartalmaz családi fényképeket az 1860–1870-es évektől kezdődően, kivétel nélkül feliratozva. Az ily módon egyértelműen azonosítható felmenők portréfotóiban és családi csoportképeiben egy kisméretű, de gonddal őrzött családi arcképcsarnok rajzolódik ki. Szervtörténet: Dr. Friedrich Ildikó apai ágon egy Baranya és Bács-Bodrog megyéhez, illetve Budához és Buda környékéhez kötődő családból származik. A foglalkozásokat részint állami hivatalnoki pályák, részint a hajózáshoz kötődő hivatások (hajógépész, hajózási tisztviselő) határozták meg. Anyai ágon a budafoki szőlőműves Appel család leszármazottja, ezen ág után azonban nem maradtak iratok. A család lakhelye a 20. században a Víziváros (a mai Bem tér), valamint Újlak (Újlaki rakpart) területére esett. Apja, Friedrich Aladár (Kiskőszeg, 1899 – 1978) a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. (MFTR) tisztviselője volt. Hajózáshoz kötődő munkájával apja, Friedrich Ferenc (Buda, 1853 – Budapest, 1921) nyomdokain haladt, aki hajógépészként dolgozott. Friedrich Aladár az országból kimenekített dunai flottához kapcsolódóan került családjával együtt 1944 novemberében Bajorországba, Passau-ba. Velük ment a tágabb család is, így édesanyja, özv. Friedrich Ferencné sz. Skala Berta, valamint nagynénje, Friedrich Berta és nagybátyjai, Friedrich Vilmos és Friedrich Ferenc. Mint a flottához kapcsolódó személyzet, az egyik Dunán állomásozó hajón laktak, s Friedrich Ildikó 1945/1946-ban még Passauban kezdte meg az elemi iskolát. A család Friedrich Aladár édesanyjával együtt 1946 októberében tért haza, míg Friedrich Berta Németországban maradt, ott is hunyt el az 1980-as évek elején. Friedrich Aladárt mint Nyugatról visszatérőt 1946-ban B-listázták, azonban továbbra is a MFTR alkalmazottja maradt havi szerződésekkel. Onnan is ment nyugdíjba (akkor már MAHART-tól) 1959-ben. Dr. Friedrich Ildikó 1959 és 1961 között középfokú könyvtárosképző tanfolyamot végzett, majd később elvégezte az egyetemet is. Az 1960-as években dolgozott az Országos Széchényi Könyvtárban, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, majd az 1970-es években az Orvostörténeti Könyvtárban állt alkalmazásban. | |
| HU BFL XIV.346 | A Schermann család ostromnaplói (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-1945 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: A Schermann családhoz kötődő naplók Budapest ostroma alatt, illetve azt követően születtek budai középosztályi közegben, s a XI. Törcsvár utca 6/b szám alatti családi házban átélt eseményeket dokumentálták. Markó Lenke ének- és zenetanárnő, főiskolai hallgató naplói (1944. október 14. – 1945. augusztus): Markó Lenke (Rozsnyó, 1918. június 12. – ?) dr. Schermann Szilárdné sz. Sztehlo Borbála elemi iskolai tanítónő unokahúga volt. Az aszódi evangélikus Leánynevelő Intézetben, illetve Evangélikus Gimnáziumban tanított ének-, illetve zenetanárként, s mellette a Zeneművészeti Főiskolán tanult. Miután 1944. október közepén az iskolát német katonák szállták meg, a tanítás megszűnt, nem kellett bejárnia dolgozni. Egy rövid átmeneti időszak után nagynénje családjánál, dr. Schermann Szilárdéknál talált szállásra a XI. Törcsvár utca 6/b szám alatti családi házban. Itt élte át az ostromot, és itt vezetette naplóit 1944. október 14. és 1945. augusztus között, három füzetben. Dr. Schermann Szilárd mezőgazdasági kísérletügyi főadjunktus visszaemlékezése az 1944. december 24. és 1945. október 3. közötti időszakra: Dr. Schermann Szilárd (Igló, 1895. január 25. – Budapest, 1977. július 18.) a Vetőmagvizsgáló Intézet főadjunktusa, majd igazgatója az ostromot náluk átélt rokonuk, Markó Lenke naplói nyomán írt egy naplóformát követő visszaemlékezést az 1944. december 24. és 1945. október 3. közötti időszakra vonatkozóan. | |
| HU BFL XIV.347 | Dr. Lukácsy András iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900-2000 | |
| Terjedelem: 1,6 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag Lukácsy András iskolai iratait, a ciszterci gimnázium korabelik és újabb évkönyveit, kiadványait, családi és szakmai levelezést, kéziratait, megjelent írásait, valamint barátairól, pályatársairól és saját tevékenységéről gyűjtött újságcikkeket, kiadványokat, iratokat tartalmaz. Lukácsy mappákba, dobozokba gyűjtötte, amit az iskolai és későbbi barátaitól vagy barátairól (nagyrészt neves írók, költők, irodalmárok, pl. Karinthy Ferenc, Abody Béla, Vas István, Gergely Ágnes, Füst Milán) megőrizni érdemesnek tartott. Barátai közé tartozott Angyal István 56-os forradalmár is, akiről Lukácsy a rendszerváltás után könyvet írt. Lukácsy őrizte meg az ő és felesége, illetve fiuk néhány iratát, levelezésüket, fotónegatívokat (ezek valószínűleg 1956-ban Budapesten készült képek) és fényképeiket. Szervtörténet: Lukácsy András író, újságíró, kritikus, művelődéstörténész. | |
| HU BFL XIV.348 | Ohly Éva gyógypedagógus, egyetemi oktató és családja iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1922-2008 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes Ohly Éva gyógypedagógus, egyetemi oktató és családja iratait tartalmazza, döntően okmányokat, iskolai bizonyítványokat és alkalmaztatással kapcsolatos iratokat. Az irategyüttes egy alföldi földműves származású munkáscsalád három generációjának kis terjedelmű és szűk műfaji-tematikai összetételű irathagyatéka a két világháború közötti időszakból és a 20. század második feléből. A családot a társadalmi mobilitás jellemzi a földműves-napszámos, a szakmunkás és gyári munkás, illetve cseléd, valamint a felsőfokú végzettséggel járó értelmiségi pályák között. Az irategyüttes szűkössége ugyanakkor a földműves-munkás réteg jellemzőit hordozza, amennyiben az életút hivatalos iratainak megőrzésére szorítkozik az iskolai képzéstől a munkahelyi iratokig és az okmányokig bezárólag. Ohly Ferenc után okmányok, iskolai bizonyítványok, szakképzéssel kapcsolatos dokumentumok, a II. világháborús szovjet fogsággal kapcsolatos hivatalos iratok, munkakönyv maradt fenn; felesége után anyakönyvi kivonatok, iskoláztatással, képzéssel és alkalmaztatással kapcsolatos iratok, önéletrajzok őrződtek meg, hasonlóan Ohly Éva okmányaihoz, iskolai bizonyítványaihoz és munkakönyvéhez. Végül Ohly Ferenc édesapja, Ohly Pál után eltartási ügyéhez kapcsolódó dokumentumok találhatók az iratok között az 1970-es évekből. Szervtörténet: Ohly Ferenc (Kistelek, 1920 – 2009?) kisteleki földműves családba született, apja napszámos-földműves volt. Öt elemit végzett, s csak felnőttkorában, 1958 és 1960 között végezte el az általános iskola négy felső osztályát. 1937-től a szegedi iparostanonc-iskolában tanult kárpitosnak, 1940-ben szerezte meg segédlevelét. A II. világháború végén, 1945 májusában szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1948 végén tért haza. 1949 nyarától a Budapesti Kárpitosüzemben dolgozott, 1951-ben kapott letelepedési engedélyt a fővárosban. 1952-ben belépett a Magyar Dolgozók Pártjába, a rendszerváltás idején is párttag volt még. 1953-ban a BM-be került, az ÁVH dolgozója lett szakmunkásként. 1980-ban ment nyugdíjba. 1951-ben egy gyári munkásnőt, Nagy Gizellát vette feleségül, a házasságból két gyermekük született: Ohly Éva és (ifj.) Ohly Ferenc. Ohly Ferencné sz. Nagy Gizella (Sárrétudvari, 1927 – Budapest, 1976) férjéhez hasonló társadalmi közegből származott. Apja földműves volt, majd miután 1938-ban családjával felköltözött a fővárosba, gyári munkás lett egy textilfestő üzemben. Ő maga négy elemit végzett, 1942-ben állt munkába gyári segédmunkásként, majd később háztartási alkalmazottként dolgozott. 1950–1951-ben elvégezte a csecsemő- és gyermekgondozónő-képző iskolát, ami után bölcsödevezetői állást kapott Dunaharasztiban. Férjével 1953-tól Szigetszentmiklóson éltek. 1957-ben lett párttag, ezután végezte el az általános iskola felső négy osztályát férjével egyidőben, 1958 és 1960 között. Hosszabb ideig dolgozott a Csepel Autógyárnál mint gondozónő. Két gyermekük közül fiuk, Ohly Ferenc ipari tanuló lett, egy ideig segédmunkásként dolgozott. Lányuk, Ohly Éva (Újpest, 1948 – Budapest, 2012) 1966-ban érettségizett, 1977-ben gyógypedagógiai tanári oklevelet szerzett, majd 1988-ban szociológus diplomát az ELTÉ-n. 1970 és 1976 között az MTA Pszichológiai Intézetében állt alkalmazásban laboránsként, ezután pedig a II. kerületi nevelőotthonban lett nevelőnő, illetve kerületi nevelési tanácsadókban dolgozott családgondozóként. 1991 és 2012 között az ELTE oktatója volt a Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéken, 2009-ig egyetemi adjunktusként, majd 2012-ben bekövetkezett haláláig óraadóként. | |
| HU BFL XIV.349 | Eleöd Anikó és Iglói Pál síelők iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1940 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: A töredékes iratanyag fényképes igazolványokból, többek között Eleöd Anikó egyesülete, a Karpathen-Verein tagsági jegyéből, neki és családtagjainak címzett képeslapokból, illetve fotókból áll. A fotók kisebb része családi, baráti körben, nagyobbik része síelés közben, versenyeken ábrázolja az 1930-as, 1940-es évek sikeres sportolónőjét, illetve férjét. Szervtörténet: Az 1930-as, 1940-es években sikeres sportolóházaspárról keveset tudni. Eleöd Anikó 1908-ban született Körmöcbányán, szülei dr. Eleöd Tibor és Robitsek Anna voltak. Eleöd Tibor mérnök volt, egy családi cég, a körmöcbányai kőedénygyár igazgatója, maga is sportember. A családról szól Buza Péter: A Kossuch ház című kötete. Eleöd Anikó többszörös magyar síbajnok volt, nemzetközi versenyeken is szerepelt, 1948-ban kijutott a téli olimpiára. Sporttörténeti szerepét jelzi, hogy a Keleti-Kárpátokban menedékházat neveztek el róla 1942-ben. Az 1930-as években Budapesten, a Budafoki úton élt. 1939-ben kötött házasságot Iglói Pál sízővel, (1904–1978), a magyar férfi sícsapat trénerével. A házaspár 1949-ben, Eleöd Tibor halála, illetve az Iglói család debreceni bútorgyárának államosítása után Ausztriába menekült, életük végéig ott éltek. | |
| HU BFL XIV.350 | Csányi József hidegkonyhai mesterszakács iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1950-2017 | |
| Terjedelem: 0,28 ifm | |
| Tartalom: Az irathagyaték egy negyvenöt éven keresztül egyazon vállalatnál dolgozó mesterszakács szakmai pályájának ívét öleli át. Albumszerű összeállításában a szakmai öntudat mutatkozik meg, a szakmai sikerek dokumentálásának igénye. Az irategyüttes ugyanakkor a családi háttér megismerését sajnos nem teszi lehetővé.Alapvetően a szakmai életút és a szakmai közeg dokumentálását nyújtja fényképek, újságkivágatok, munkavállalással kapcsolatos iratok, megbízási szerződések, iskolai bizonyítványok, okmányok és szakmai jegyzetek (kéziratos receptfüzetek, valamint oktatási jegyzet) révén. A gazdag munkahelyi és szakmai fényképanyag és az összegyűjtött dokumentumok a szocialista korszak idején is nemzetközi beágyazottsággal bíró szakács szakma történeti forrásául szolgálnak. Szervtörténet: Csányi József (Budapest, 1943.05.19. – Budapest, 2017.12.30.) hidegkonyhai mesterszakács ipari tanuló éveit Budapesten töltötte 1957 és 1960 között, tanítómestere Vadász Károly volt. Szakács szakmunkás bizonyítványt szerzett. 1960-ban munkaviszonyát a Belvárosi Étterem Vállalatnál (V. kerületi Vendéglátóipari Vállalat) kezdte, konyhafőnök-helyettesi beosztásban. 1964-ben a sorkatonai szolgálatot és egy vállalati fúziót követően a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Központi Hidegkonyha Termelőüzemének dolgozója lett 1992-ig. 1965 és 1969 között munkája mellett esti tagozaton vendéglátóipari technikumi tanulmányokat folytatott, és érettségi vizsgát tett. 1971-ben mesterszakács oklevelet szerzett. 1973 és 1994 között másodállásban a Rózsa Ferenc Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolában oktatott óraadóként, s emellett különböző szakmai tanfolyamokon volt megbízott oktató. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Központi Hidegkonyha konyhafőnöke, üzemigazgató-helyettese, majd 1983-ban üzemigazgatója lett. 1992-ben felsővezetői döntést követően a Hidegkonyha működését Oktató Kabinet váltotta fel. A vállalat átalakulása után Csányi József munkaviszonya a Pannónia Szálloda Rt. Ferihegyi Igazgatóságán folytatódott, a catering termelési igazgatójaként. Feladata a Ferihegyi Repülőtér teljes légi utasforgalmának étel-ellátása volt 260 fős munkatársi gárdával. 1998-ban elnyerték az Európa legszínvonalasabb Cateringje címet. 2004-ben, 12 évi cateringbeli munka után nyugdíjba vonult. Hazai és külföldi elismerésben több mint harmincszor részesült. Kétszeres Oscar-díjas szakács volt, első ízben az 1968-as frankfurti szakácsolimpia magyar csapatának tagjaként szerzett aranyérmet és Oscar-díjat. Emellett hat arany- és egy bronzérem birtokosa volt. Saját hazai és külföldi versenyrészvételei mellett rendszeresen felkérték szakmai versenyek zsűrizésére, szakmai publikációk lektorálására, szakmai mozgófilmek és egyéb oktató anyagok készítésére. Tevékeny részt vállalt fiatal szakemberek nemzetközi gasztronómiai versenyekre való felkészítésében. 1986-ban újításként egy gyorsétkeztetési tervet készített. Saját publikációi a Belkereskedelmi Továbbképző Intézet gondozásában: Különleges zöldség- és gyümölcsfélék vendéglátóipari felhasználása (1983); Halakból és egyéb hidegvérű állatokból készült ételek (1985). | |
| HU BFL XIV.351 | Dr. Szűts Ferenc budapesti ügyvéd háztartási naplója (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1949-1953 | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: A háztartási napló havi bontásban a bevételek összegét egyben, a kiadásokat pedig tételesen tünteti fel az 1949. szeptember 1. és 1953. január 12. közötti időszakban. Szervtörténet: A háztartási naplót ifj. dr. Szűts Ferenc (1920.08.04. – ?) budapesti ügyvéd vezette 1949. szeptember 1. és 1953. január 12. között. Lakhelye és egyben ügyvédi irodája a IX. Ráday utca 40. szám alatt volt, ahol a család 1931-től kezdve élt. Apja, dr. Szűts Ferenc (1891.12.16. – ?) szintén jogászként tevékenykedett, büntetőtörvényszéki jegyzőként ment nyugdíjba. Édesanyja zenetanár volt. | |
| HU BFL XIV.352 | Bereczky Endre és Bereczky Éva iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1901-2000 | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Szervtörténet: Bereczky Endre vegyészmérnök (Budapest, 1896–Budapest, 1973) 1921–1945 között Pozsonyban dolgozott a cementiparban. Felesége a pozsonyi születésű Burgics Márta, két gyermekük született, Éva és László. 1946-ban a család visszatért Magyarországra, ahol Bereczky szintén a cementiparban helyezkedett el, 1951-től pedig a veszprémi vegyipari egyetemen tanított. Lánya, Bereczky Éva szintén vegyészmérnök lett. Irataik részben a család pozsonyi életét, a hazatelepülés nehézségeit, részben Bereczky Endre és Éva szakmai pályafutását, különösen a veszprémi egyetemen töltött éveket dokumentálják. Az iratokat fekete-fehér, részben azonosított fotók egészítik ki. | |
| HU BFL XIV.353 | Porgeth Teréz és Imre iratai és fotói (Fond) |
| Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: A töredékes iratanyag leszármazási iratokat, Porgeth Teréz iskolai bizonyítványait és néhány más iratát, édesapja néhány iratát, illetve családi fotókat tartalmaz. Kiemelendők a Budai Katolikus Legénylet századfordulós csoportképe, illetve a Porgeth Imre dél-amerikai szolgálata alatt készült fotók. Szervtörténet: Porgeth Imre (Dunaföldvár, 1876–Masaya, Nicaragua, 1958) Porgeth Ferenc Dunaföldváron született ácssegéd és Gyalus Julianna gyermeke. Szalézi szerzetes volt, Dél-Amerikában működött misszionáriusként. Féltestvére, Porgeth Terézia (Bp. 1897–1976) Porgeth Ferenc a Nagymányokról származó Neuschenbauer Annával kötött házasságából született 1897-ben, biztosítási tisztviselőként dolgozott. | |
| HU BFL XIV.354 | Gogolák Lajos levélmemoárja (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1983-1987 | |
| Terjedelem: 0,03 ifm | |
| Tartalom: Gogolák Lajos 1983–1987 között két ifjú barátjának, Nóvé Bélának és Szent-Iványi Istvánnak folytatásokban írta meg visszaemlékezését. A levelekben leginkább a két világháború közötti magán- és köztörténeti epizódokat idézett fel, és sok száz ismert és ismeretlen személyt idézett meg, de pályatársainak 1945 utáni működéséről is szót ejtett. Jellemrajzokat adott, pletykákat, anekdotákat mesélt el a század első felének budapesti irodalmi, művészeti, tudományos életéből, az újságírás és a nagypolitika világából. A rendkívül színes és adatgazdag visszaemlékezés erős kritikával kezelendő, és Nóvé Béla Gogolákot méltató, illetve végül leleplező tanulmányaival együtt adnak hiteles képet a Magyarországon elfeledett bécsi emigráns történész koráról és pályájáról. Szervtörténet: Gogolák Lajos (Pozsony, 1910–Bécs, 1987) Budapesten jogi doktorátust szerzett, majd a bölcsészkaron nyelvészeti, művészettörténeti tanulmányokat is folytatott. Ezután a budapesti egyetemen tanított, elsősorban szlovák és cseh irodalommal, művelődéssel, történelemmel foglalkozott. A Magyar Szemle, a Magyar Nemzet és a Korunk Szava munkatársa volt. 1945 után budapesti polgári lapoknak dolgozott, 1949-től megszűnéséig a Kis Újságnál, majd 1956-ig a Könyvbarát olvasószerkesztője volt. Az 1956-os forradalom után Bécsbe emigrált. 1985-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig a bécsi tudományegyetem Kelet- és Délkelet-Európai Kutatóintézetében tanított. | |
| HU BFL XIV.355 | Rotter Emília és családtagjai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1914-1969 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag iratokat, leveleket, fotókat és tárgyi emlékeket tartalmaz. Az iratok között megtalálhatók Rotter Emília iskolai bizonyítványai, illetve édesapja, Rotter Károly MÁV-igazolványai. A családi levelezés legérdekesebb darabjai azok a levelek, képeslapok, amelyeket a sportolónő külföldi versenyeiről küldött szüleinek. Az anyagban neki, illetve családtagjainak küldött levelek egyaránt megtalálhatók. Vannak levelek nagyapjától, lovag Kócsy Ignáctól, amelyeket lányának (Rotter Károlyné sz. Kócsy Irma) és családjának írt. A fotók Rotter Emíliát és dr. Szollás Lászlót, illetve más korcsolyázókat ábrázolják. A tárgyi emlékek egy apró notesz, egy „Palmam qui feruit ferat” feliratú medál és egy M.J.Sz. 1869–1969 Sportmunkáért feliratú plakett. Szervtörténet: Rotter Emília (Budapest, 1906–Budapest, 2003) Szülei a bécsi születésű Rotter Károly magyar államvasúti főmérnök, a MÁV igazgatóhelyettese, a Budapesti Korcsolyázó Egylet alapítója, műkorcsolyázó és Kócsy Ilona házasságából született. Testvére Kócsy (Rotter) Jenő. Felsőkereskedelmi iskolát végzett Budapesten. Érettségi után államszámviteltani vizsgát tett. 1936-ban lépett be a Műegyetemre, ahol adminisztrátorként, tisztviselőként dolgozott. 1924-től a Budapesti Korcsolyázó Egylet műkorcsolyázója volt. 1929-től 1936-ig szerepelt a magyar válogatottban, és páros műkorcsolyázásban ez idő alatt a világ élvonalához tartozott. 1928-tól Szabó Gyulával, 1930-tól Szollás Lászlóval versenyzett. Szollás Lászlóval 1931-ben, Berlinben, 1933-ban, Stockholmban, 1934-ben, Helsinkiben és 1935-ben Budapesten is elnyerték a páros műkorcsolyázás világbajnoki címét. 1931. évi győzelmük a magyar páros műkorcsolyázás első világbajnoki aranyérme. Az 1932. évi montréali világbajnokságon 2. helyezést értek el. A kétszeres Európa-bajnok Orgonista Olga–Szalay Sándor páros után, az 1934. évi prágai Európa-bajnokságon ők nyerték a magyar páros műkorcsolyázás harmadik Európa-bajnoki címét. Részt vettek az 1932. évi Lake Placid-i és az 1936. évi Garmisch-Partenkirchen-i téli olimpián, és mindkettőn bronzérmet nyertek, ezzel a téli olimpiák történetében ők nyerték az első két magyar érmet. Aktív pályafutásukat az 1936. évi olimpia után fejezték be. Férjétől, Szmolár Pál vívótól rövid házasság után elvált, utána Némethy Géza urológus főorvos volt az élettársa. | |
| Hozzáférés és használat: Támogatói állásfoglalással kutatható. | |
| HU BFL XIV.356 | László György építőmérnök iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-1985 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: László György meg szerette volna írni a rákospalotai vízvezeték- és csatornarendszer történetét, ehhez jelentős mennyiségű anyagot gyűjtött össze (eredeti iratokat, terveket, a Rákospalota c. lap számait). A műből egyes részletek el is készültek. Az iratanyag László György rákospalotai helytörténettel foglalkozó írásait, a kutatás során összegyűjtött forrásokat és irodalmat, illetve más rákospalotai tárgyú forrásokat, iratokat, tervrajzokat, térképeket, újságcikkeket tartalmaz. Az iratanyag kiegészíti Rákospalota község, illetve a 15. kerület közigazgatási iratait. Szervtörténet: László György mérnök volt, több mint 200 lakó- és középületet tervezett (többek között a rákospalotai evangélikus templomot), de az ő nevéhez fűződik az első gellérthegyi víztározó megtervezése is. Az 1950-es években az ő irányítása alatt épült ki a rákospalotai vízvezetékrendszer. | |
| HU BFL XIV.357 | Bodrossi Lajos gimnáziumi tanár iratai és fényképei (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1899-1919 | |
| Terjedelem: 1,15 ifm | |
| Tartalom: A fényképnegatív-együttes Bodrossi Lajos temesvári, majd budapesti gimnáziumi tanár 1899 és 1919 között készített felvételeiből áll. A negatívok döntő része üvegnegatív, közel 300 darab, eredeti dobozokban megőrizve. A kisebb rész lágyhordozós negatív. A fényképekhez néhány családtörténeti leírás is kapcsolódik, amelyeket családtagok készítettek. A negatívok eredeti tárolóin Bodrossi Lajos feltüntette a készítés helyét és idejét, az ábrázolt témát, illetve személyeket, így a fotók azonosítása nem ütközik nehézségbe. Az együttes meghatározó részét üvegnegatívok teszik ki (kb. 280 db), emellett kisebb arányban lágyhordozós negatívokat is tartalmaz (kb. 130 felvétel). Bodrossi Lajos a lágyhordozós negatívokra készült felvételeket Pocket Kodak géppel készítette, amelyet 1899-ben vásárolt. Mint amatőr fényképész gondosan feliratozta felvételeit, tartalmukat és a készítés idejét is megjelölve. A lágyhordozós negatívok témái (1900–1902): budapesti városképek (változatos helyszíneken), családtagok és ismerősök Budapesten készített felvételei (1900); temesvári felvételek, vadászerdei ünnepség (1900); önkéntesi időszaka során készült felvételek (1900–1902). Üvegnegatívok témái, illetve helyszínei (1900–1919): Rózsahegy, Árvaváralja, Lőcse, Arad, Temesvár, Fiume, Abbázia, Portoré (Kraljevica), Plevlje, Gyülvész, Magas-Tátra. A felvételek részben személyeket – családtagok, ismerősök –, részben tájképeket, városképeket tartalmaznak, illetve gazdasági tevékenységeket dokumentálnak (például halászat). Az összesen mintegy 400 felvétel között a budapesti felvételek aránya közel egynegyed, kb. 90 képet jelentenek. A fotóhagyaték egy középosztálybeli amatőr fotósnak a 19–20. század fordulójától az I. világháború végéig terjedő időszakot átfogó fényképezési tevékenységének lenyomata. Bár ez az időszak megelőzte a készítő Budapestre kerülésének (1922) idejét, az együttes budapesti felvételeket is nagy arányban tartalmaz. Amatőr fotózási tevékenysége az 1890-es évektől jelentkező és az I. világháborús évekig kibontakozó magyarországi középosztálybeli amatőr fényképezés trendjébe illeszkedett. E tevékenységének szakmai alapot adott képzettsége is: mint a vegytan tanára, kísérletezéssel, szabadalmakkal és egzisztenciális kényszerből eme ismereteire épülő vállalkozással is foglalkozott, így a kémiai folyamatokon alapuló fotózás szervesen illeszkedetett kísérletező, kutató attitűdjébe. A család által generációkon át megőrzött együttes értékes példája a hazai középosztálybeli amatőr fényképezés ezen korai időszakának. Az iratok Bodrossi Lajos tanári pályáját, valamint tankönyvírói és feltatálói tevékenységét dokumentálják. Bodrossi Lajoson kívül Bodrossy Félixre és Bodrossi Erikre vonatkozó iratok is találhatók a fondban. Szervtörténet: Bodrossi (Bodrossy) Lajos (Gyülvész (Torontál m.), 1879.05.30. – Bp. 1953.03.06.) 1901-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet (kémia és természetrajz). 1903-ban állt szolgálatba, előbb Rózsahegyen, majd 1905-től Lőcsén. Kérésére 1908-ban a temesvári állami főgimnáziumba helyezték át.Tagja lett a temesvári törvényhatósági bizottságnak, s elnöke volt a Délmagyarországi Keresztény Szociális Szövetségnek. Miután a trianoni békekötést követően nem tette le a hűségesküt a román államnak, megfosztották tanári állásától. Emiatt Temesvár mellett, Kendetelepen vegyiüzemet, egy saját kutatásain alapuló növényvédőszer-gyárat létesített. 1921-ben kémkedés vádjával letartóztatták, egy évet töltött vizsgálati fogságban. A család egzisztenciája ezalatt megrendült, a gyár tönkrement. Bodrossi Lajos 1922-ben szabadult fogolycserével, így került a család Budapestre. Elsőként Rákoshegyre, majd Kőbányára, második házasságával pedig Rákospalotára költöztek. Bodrossi Lajos 1922-ben a Tellur Ipari és Kereskedelmi Rt.-nél kapott állást, ahol a növényvédőszerekkel kapcsolatos kutatásait folytatta, de még ugyanebben az évben sikerült tanári álláshoz jutnia a M. Kir. Állami Bólyai Főreáliskolában. Az 1922/1923-as tanévben viszont áthelyezték a M. Kir. Állami Mária Terézia Leánygimnáziumba, ahol az 1930-as évek végén igazgatóhelyettesi posztot töltött be, és címzetes igazgatói címet is kapott. 1937-től tankerületi vegytani tanulmányi felügyelőként is működött. 1940 végén innen vonult nyugdíjba. A két világháború között tankönyvek írásában is részt vett. Leszármazás: Krausz Bernát (Szilézia), uradalmi intéző, majd birtokos-gazdálkodó + Rusz Anna *Krausz Lajos, gazdálkodó *Bodrossi (Krausz) Károly, kereskedősegéd, postamester, erdőfelügyelő, jegyző (Gyülvész) + Fischer Berta **Bodrossi Lajos (Gyülvész (Torontál m.), 1879.05.30. – Bp. 1953.03.06.), gimnáziumi tanár, vegyész, feltaláló + (1) Bankó Margit (… – 1924) *** … *** … *** … ***Bodrossy Félix (Temesvár, 1920 – …), rendező-operatőr + (2) Szabó Margit *Krausz Berta *Krausz János, kovács | |
| HU BFL XIV.358 | György Béla hadapród levelezése (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-1949 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag György Béla hadapród szovjet fogságból 1943–1949 között írott leveleit tartalmazza. A levélkötegben van pár későbbi Bukarestben föladott képeslap is. A levelezést néhány családi fotó egészíti ki. Szervtörténet: György Béla 1919-ben született, Debrecenből származott, mérnöki végzettséget szerzett. Budapesten családjával a Terézvárosban lakott, ide tért haza a szovjet hadifogságból 1949 környékén. | |
| Hozzáférés és használat: Támogatói állásfoglalással kutatható. | |
| HU BFL XIV.359 | Ács Kató és Kertész László iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1901 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 3,96 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag többségét a házaspár személyes és szakmai iratai és fotói alkotják. Ács Kató fiatal lánykorában, az 1910-es évek végén naplót vezetett, ezek közül több kötetnyi megtalálható az iratanyagban, éppúgy, mint az ebben az időszakban írt versei, illetve későbbi szépirodalmi műveinek kéziratai. A Miska bécsi lemezes-, majd levelesládája szerkesztése során több levelezőjével szoros kapcsolatba került, szinte a család részévé vált, az évtizedeken keresztül fenntartott kapcsolatokról levelezés, fotóalbumok tanúskodnak. Az iratok kisebb részét a családtagok iratai alkotják. Ezek közül kiemelkednek Justus György személyes iratai és levelei, ez utóbbiak nagy részét a munkaszolgálatból küldte Ács Katónak. Aprónyomtatványok, meghívók tanúskodnak az 1920-as, 1930-as években virágzó munkáskultúráról, Justus, zeneszerzői, kórusvezetői tevékenységéről. Iratai között megtalálható egy álnévre kiállított svéd menlevél is. Kiemelendők még az Ascher István által festett kisméretű akvarellek, illetve egy családi fotó, amely Frim Jakabot ábrázolja családja körében. Kertész Lászlótól személyes és szakmai iratok, családi és szakmai levelezés maradt fenn. Egy dobozt tesznek ki az Állami Déryné Színházra vonatkozó iratok, levelezés, prospektusok, színlapok stb. Rendezői tevékenységét jelentős fényképanyag is dokumentálja, ezeken kollégái, a vele dolgozó színészek, a korszak írói közül pl. Janikovszky Éva, Szabó Magda stb. láthatók. Talán ő készítette az iratanyagban fennmaradt, személyes megjegyzésekkel kiegészített jegyzeteket a Magyar Írószövetség 1956-os ülésein. Az iratanyag egy, a szociáldemokrácia felől induló, a Rákosi- és Kádár-korszakban is érvényesülő, alkotó értelmiségi házastárs történetébe, személyes és szakmai kapcsolataiba enged bepillantást.Ács Kató esetében nyomon követhetjük az íróvá válás folyamatát, majd az 1950-es évektől az írói pályán való érvényesülés állomásait. Kertész László irathagyatéka színháztörténeti szempontból is jelentős. Mindennek a hátterét adja, de önmagában is érdekes a fennmaradt kevés családi anyag, illetve a házastársi levelezés. Szervtörténet: Ács Kató 1903-ban született Budapesten. Édesapja Ascher István (1874–1938) miniszteri számellenőr, a Közalkalmazottak Országos Szövetségének egyik alapítója és elnöke, a Gyermekbarátok Egyesületének titkára. Édesanyja Körmendi-Frim Aranka, Frim Jakab, a magyarországi gyógypedagógia megalapítójának lánya volt. Testvére Ascher (Ákos) László író, lapszerkesztő, erdészeti és vadászati szakíró. Ács Kató első írása 1936-ban jelent meg Kassák Lajos Munka című folyóiratában. Meséit közölte a Népszava, a Nőmunkás, a Gyermekbarát. Novellái Körmendi Márta néven jelentek meg. 1945–48-ban az SZDP kultúrosztályán dolgozott. 1950-től 1977-ig a Magyar Rádió munkatársa volt, a Miska bácsi levelesládája című műsort szerkesztette. Első férje Justus György, a Kassák Lajos köréhez tartozó zeneszerző, kórusvezető volt, aki 1944-ben megszökött a munkaszolgálatból, a nyilasok letartóztatták Budapesten, ezután nyoma veszett. Második házasságát Kertész László (Budapest, 1915–Budapest, 2004) hegedűművész, rendezővel kötötte, aki a Mesebarlang Bábszínházban kezdte pályáját 1948-ban, majd 1952-től a jogutód Állami Bábszínház rendezője lett. 1956-tól az Állami Déryné Színházhoz szerződött, ahol 1957-től főrendezőként dolgozott 1977-ig. 1971-től a társulaton belül operatagozatot alakított. 1978 és 1988 között a Népszínház operatársulatának zeneigazgatója volt. | |
| Hozzáférés és használat: Támogatói állásfoglalással kutatható. | |
| HU BFL XIV.360 | Garay Klára iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 2010-2021 | |
| Terjedelem: 1,34 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag a Liget Budapest projektről és a megvalósulása ellen folytatott küzdelemről összegyűjtött sajtóhíreket, szóróanyagokat, tervezeteket, koncepciókat, jogszabályokat, tervrajzokat, hivatalos iratokat, illetve a peres eljárások iratait tartalmazza. Szervtörténet: Garay Klára biológia–mezőgazdasági gyakorlati foglalkozás szakos tanári diplomát szerzett a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán. 1992 után kereskedőként és könyvelőként dolgozott. A Zuglói Közművelődési Intézmények ügyvezetője volt. Jelenleg a Zuglói Cserepes Kulturális Nonprofit Kft. minőségbiztosítási vezetőjeként dolgozik. Több civil szervezet tagja, lokálpatrióta, Podmaniczky-díjas. „Szeretném, ha a fiatalok és az idősebbek egyaránt az élő természet felé fordulnának, minél többet tennének azért, hogy megőrizzük természeti értékeinket, igyekezzünk a városi körülmények között élő növényeknek és magunknak is élhető viszonyokat biztosítani… még sokáig.” – olvasható a Budapesti Városvédő Egyesület (BVE) honlapjára feltöltött bemutatkozásában. Környezetvédelmi témájú írásai a Népszavában jelennek meg. A Városliget sorsát szívügyének tekinti. 2013-ban kezdett a park zöldfelületeit terhelő építkezések, beruházások ellen nyilvánosan szót emelni, tiltakozni; a Városligettel kapcsolatos elképzeléseket, beruházási terveket, sajtómegjelenéseket stb. már 2011-től gyűjtötte. Üzemelteti a Városliget Barátai nevű Facebook-oldalt, blogot írt, interjúkat adott, civil megmozdulásokat szervezett, a nyilvánosságot látott hivatalos dokumentumokban olvasható információkat igazította helyre. Magánszemélyként pert indított a Közlekedési Múzeum építkezése ellen. Később kiderült, hogy civil szervezetekkel összefogva sikeresebben képviselheti az ügyet a bíróság előtt, mint magánszemélyként. Kapcsolatba lépett a Civil Zugló Egyesülettel, a Levegő Munkacsoporttal, a Ligetvédők Mozgalommal, tagja lett a Budapesti Városvédő Egyesületnek. A második per, amelyet dr. Bedő Katalin építési joggal foglalkozó ügyvéd fejezett be, a Hermina Garázs építése ellen zajlott 2015–2019 között. | |
| HU BFL XIV.361 | Kovács László fodrászmester 1944-1945-ös önkéntes mentőparancsnoki ostromnaplója és kapcsolódó iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1944-1948 [2023] | |
| Terjedelem: 0,02 ifm | |
| Tartalom: Kovács László Budapest ostroma alatt, az 1944. december 24. és 1945. január 12. közötti időszakban naplót vezetett. A naplóban az önkéntes mentőtevékenységet dokumentálta. Az ostromnaplót ugyanakkor iratok is kísérik. Az iratok egy részét az ellátott betegekről, sebesültekről készült listákat alkotják. A listák névsorokat tartalmaznak 1945. január 28-tól április 11-ig. A nevek mellett változóan életkort vagy születési évet, lakcímet, az elszállítás helyszínét és célpontját, illetve kisebb arányban a rendőr, honvéd vagy munkaszolgálatos mivoltot is feltüntették. Az ellátási körzet döntően a II. kerület volt, de kiterjedt a XII. kerület érintkező részére (Budakeszi út, Tárogató út, Ráth György utca) is. Emellett további névlisták, igazolások is találhatók az iratok között kórházi szállításokkal, elhelyezésekkel, betegfelvétellel kapcsolatosan az ostrom időszakából. A beteglisták mellett további hivatalos iratok is megőrződtek a mentőállomások tevékenységével kapcsolatban, így napijelentések (1945. április 4–11.), betegellátási felszerelések, gyógyszerek átadásával kapcsolatos igazolások, valamint a hatóságokkal folytatott érintkezések iratai. Mindezeken kívül az irategyüttes részét képezi egy Kovács Lászlóról katonaruhában készült fénykép a II. világháború alatti évekből, valamint Kovács László életútját bemutató írások: két gyermeke, Kovács Zsuzsanna (sz. 1943) és ifj. Kovács László (sz. 1941) által írt egy-egy életrajz édesapjukról, továbbá egy datálatlan levél másolata Kovács László egykori fodrászsegédjétől és annak férjétől, amely ugyancsak élettörténeti elbeszélést tartalmaz Kovács Lászlóra vonatkozóan. Szervtörténet: Kovács László (Budapest, 1913.09.27. – Budapest, 1980.04.21.) fodrászmester 1928 és 1932 között iparostanonc iskolában tanult, 1932-ben kapta meg segédlevelét. 1938-ban mestervizsgát tett. Ebben az évben nyitotta meg üzletét az I. Attila u. 89. szám alatt. 1953-ban iparigazolványát bevonták, üzletét szövetkezetesítették, ezután szövetkezeti tagként dolgozott tovább. 1956-os részvétele miatt, mint az I–II. ker. Fodrászok Szövetkezetének forradalmi elnöke, a megtorlás során eljárás indult ellene, a szövetkezetből ki kellett lépnie. Ezt követően az Állami Fodrászat különböző üzleteiben dolgozott. 1938-ban kötött házasságot Tomsik Teréz nőifodrásszal. Kovács László Budapest ostroma alatt önkéntes mentőparancsnokként működött. 1945. januárjában szervezte meg a Tárogató út 2. szám alatti mentőállomást (a munkát újból felvevő kerületi elöljárósághoz kapcsolódva). Az állomás II. és XII. kerületi területet egyaránt ellátott. 1945. február 2-án a Németvölgyi út 42. szám alatt, majd 1945. március 1-én az Olasz fasor 7–9. szám alatt szervezett meg további két önkéntes mentőállomást. Tevékenységét a kerületi polgármester-helyettes, valamint a szovjet városparancsnok jóváhagyásával folytatta. | |
| HU BFL XIV.362 | A Báróczy u. 6-8. sz. társasház iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1993-2018 | |
| Terjedelem: 1,08 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag a privatizációtól kezdve, 1996–2014 között teljes, tartalmazza a ház alapvető okiratait (alapító okirat, SZMSZ stb.), a házkezelés iratait, a közgyűlési, számvizsgáló bizottsági jegyzőkönyveket, a lakók a házzal kapcsolatos levelezését. 2014–2018 között a közgyűlési jegyzőkönyvek vannak meg. Az iratokból egy társasházzá alakult pesti bérház problémákkal terhelt mindennapjait ismerhetjük meg. Kirajzolódnak a lakók közötti, illetve a lakók és az egymást váltó közös képviselők közötti konfliktusok, viták. Az iratanyag jól tükrözi azokat a karbantartással, felújítással, fenntartással járó nehézségeket, amelyek a privatizáció után vártak a budapesti bérházi lakások új tulajdonosközösségeire. Szervtörténet: A 69 lakásos zuglói ház postás háznak épült a 20. sz. első felében. | |
| HU BFL XIV.363 | Kádár Károlyné Tóth Julianna iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1942-2014 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag egyik része a tanítóképezdei tanulmányokhoz kapcsolódik (fotók, tablóképek, tanmenetek, egy iskolai feladatként készített képes album, oklevél), a másik részét a tanítónői pálya során kapott elismerések képezik. Szervtörténet: Kádár Károlyné Tóth Julianna 1925-ben született Cinkotán. Tanítónői oklevelét a Damjanich utcai Magyar Királyi Állami Népiskolai Tanítóképzőben. Elhelyezkedési nehézségek miatt eleinte a mátyásföldi elöljáróságon/tanácsnál dolgozott. 1954-ben kezdett tanítani a Cinkotai Általános Iskolában. 1980-tól, nyugdíjazása után a XVI. kerületi nevelési tanácsadóban dolgozott. | |
| HU BFL XIV.364 | Kenedi János személyes és családi iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 1,68 ifm | |
| HU BFL XIV.365 | Simorjay András és Simorjay Andrásné Gödry Nóra iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1875 (kb.)-2022 | |
| Terjedelem: 3,16 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag a német eredetű Schmidt-Simorjay „katonadinasztiához”, mindenekelőtt Simorjay András (1922–2008) egykori repülőtiszthez, valamint a szintén katonamúlttal rendelkező Gödry-család tagjaihoz, közülük főként Simorjay Andrásné Gödry Nórához (1924–2022), és persze kettejük gyermekeihez köthető. Emellett a nő Balatonlellén élő, gyermektelenül elhunyt bátyja, Gödry Ernő volt utásztiszt, mérnök (1920–1997) iratai emelhetők ki. Elkülöníthető továbbá kettejük hosszú ideig Ausztriában és az Egyesült Államokban élő, onnan időskorában leányához visszaköltöző özvegy édesanyja, Gödry Jánosné Izák Julianna (1891–1981) sorozata. Az anyag egy kisebb része a 19. század második feléből, túlnyomó része a 20. század derekáról és második feléből származik. Mivel a felmenők közül többen is – elsősorban a Tarkovich-Wettstein, illetve a Schmidt-Simorjay családok tagjai – Budapesten éltek, Simorjay András és felesége pedig 1945 után megszakítás nélkül a fővárosban lakott, így az átvett iratanyag alapvetően Budapesthez kötődik, egy fővárosi család mindennapi életét reprezentálja. Simorjayék 1945 után egy kis ideig Szentendrén, az 1950-es években 1961-ig a Logodi utcában éltek, onnan költöztek át a Szilágyi Dezső téri lakásba. A fennmaradt iratok döntően az 1945 után „deklasszálódott” középosztálybeli család erőfeszítéseit tükrözik a polgári létforma (műveltség, vallásosság, társadalmi kapcsolatok) fenntartására, illetőleg 1990 utáni újraélesztésére (katonai hagyományápolás, iskolatörténet-írás és bajtársi találkozók, Vitézi Rend). Emellett megőrződött egy nagyon értékes töredék a 19. század második feléből (a felmenő Tarkovich- és Gödry-családokkal kapcsolatban), valamint a 20. század első derekáról, az 1940-es évekből (Gödry János tábornok családja, a soproni katonaiskolák és növendékeik, a katonai repülés vonatkozásában). A szorosan vett családi vonatkozások közül a Simorjay-házaspár gyerekeinek 1950-es és 1960-as évekbeli gyermekkora, iskoláztatása, a szokásos családi évfordulók, nyaralások, valamint a lakásban rendezett gyermek- és serdülőkori baráti összejövetelei, templomi eseményei (bérmálás, esküvő) emelhetők ki. Érdekesek végül a katonacsaládok „művészvonalához”: a zongoraművész-nagyvilági dáma Gödry Jánosnéhoz, valamint színésznő unokája, Simorjay Emese balettóráihoz, pályakezdéséhez kapcsolódó iratok. Ezen túlmenően fontos a házaspár által 1945 előtt látogatott kőszegi és soproni katonaiskolákhoz kapcsolódó, történeti és hagyományápolásra vonatkozó iratanyag. Ehhez kötődik a megemlékezések, az évfolyam- és bajtársi találkozók szervezése, amelynek központi figurája megállapíthatóan Simorjay András volt, evégett pedig a hazai és emigráns repülőtisztekkel való kapcsolattartás és levelezés. A családfő 1990 előtt is kapcsolatokat ápolt külföldi vagy külföldön új életet kezdő (osztrák és olasz) ismerőseivel, továbbá Kanadába emigrált bátyjával, Simorjay Ferenccel (1919–2005). A fond külön értéke a nagy mennyiségben megőrződött családi fénykép-, dia-, kisebb részben mozgókép- és hangfelvétel-gyűjtemény a 20. század második feléből és a 21. század első éveiről. Simorjay András az 1950-es évektől kezdve lelkesen és módszeresen dokumentálta családja életét, belföldi és külföldi utazásait, ennek egyik hozadékaként pedig budai-vízivárosi lakókörnyezete változásait. Emellett fennmaradt egy az 1940-es évekbeli katonaéletre vonatkozó fényképalbum. | |
| Hozzáférés és használat: Támogatói nyilatkozat szükséges. | |
| HU BFL XIV.366 | Trencsényi László szakmai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1985-2010 | |
| Terjedelem: 2,4 ifm | |
| Tartalom: A fond kizárólag szakmai iratokat tartalmaz. Trencsényi László szakmai pályafutása során gyűjtötte az őt érdeklő pedagógiai területekhez kapcsolódó, számára megküldött dokumentumokat, dolgozatokat, cikkeket, tanulmányokat, tervezeteket stb., és ezeket témák szerint csoportosítva őrizte. Az iratok túlnyomó többsége a pedagógiai innovációhoz, kísérleti iskolákhoz, az iskolai közösséghez, a hátrányos helyzetű gyermekek neveléséhez, a kisiskolák problematikájához, a művészetpedagógiához és a Nemzeti Alaptanterv bevezetéséhez kapcsolódik, jól tükrözik a rendszerváltozás körüli évek pedagógiai útkereséseit. | |
| HU BFL XIV.367 | Sziklai László irathagyatéka (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1960-2021 | |
| Terjedelem: 2,88 ifm | |
| Tartalom: Az irathagyaték egy részét Sziklai László egyetemi tanári, intézetigazgatói működésének, a Lukács Archívum élén eltöltött éveinek dokumentumai alkotják: intézményi levelezés, a vezetése alatt álló intézmények átalakításáról szóló tervezetek és dokumentumok, óravázlatok, komplett előadás szövegek, pályázati anyagok, stb. Az irategyüttes tekintélyes részét képezi Sziklai Lukács Györgyről, a holokausztról, esztétikáról, művészetfilozófiáról szóló kutatásainak dokumentációja. A hagyatékban megtalálható a filozófus több könyvének és tanulmányának kézirata is. A hagyaték részét képezi a filozófus szakmai levelezése is, amelyet ugyan szelektíven őrzött meg, mégis fontos információkat nyújt a tudós hazai és nemzetközi kapcsolati hálójáról. Sziklai László a hatvanas évekbeli szovjet tanulmányainak jegyzetfüzeteit is megőrizte. Rendszerváltás előtt az MSZMP, rendszerváltás után az MSZP tagja volt, így a hagyatékban e pártokhoz (különösen a III. kerületi pártszervezetekhez) és eseményeihez kapcsolódó dokumentumok, levelezések is megtalálhatók. A hagyaték talán legérdekesebb része Sziklai László és Mihail Lifsic esztéta (a 30-as években Lukács György barátja és munkatársa, a sztálini terror túlélője) orosz nyelvű levelezése, Sziklai Lifsiccel készített interjú-kötetének kézirata és dokumentációja. Sziklai László a 70-es 80-as években az MSZMP aktív tagja volt, hagyatékának fontos részét képezik azok a dokumentumok, amelyek Sziklainak a párt és a hazai tudományos közélet közötti közvetítő szerepéről tanúskodnak (kultúrpolitikusokkal folytatott levelezés, a párt felkérésére készített tudomány- és kultúrpolitikai állásfoglalások). A rendszerváltást megelőzően Sziklainak fontos szerepe volt a pártból kizárt és a munkahelyükről eltávolított Lukács-tanítványok helyzetének újraértékelésében. Az erről tanúskodó dokumentumok (levelezés, állásfoglalások) is fontos történeti értéket képviselnek. Szervtörténet: Sziklai László (filozófus, esztéta, egyetemi tanár, az MTA doktora) 1942. május 30-án született Budapesten. Édesapját 1944-ben mint munkaszolgálatost meggyilkolták. Édesanyja Lindner Sarolta varrónő volt. Sziklai László 1961-től tanult az ELTE Bölcsészettudományi Karán, majd Leningrádban folytatta tanulmányait filozófia-esztétika szakon. 1967-ben védte meg kandidátusi disszertációját. 1967-től 1970-ig az Iparművészeti Főiskolán, 1970-től az ELTE BTK filozófia majd esztétika szakán tanított. 1978-től az MTA Lukács Archívum és Könyvtár igazgatója volt, a LAK igazgatósága alatt jelentős tudományos műhellyé és nemzetközileg jegyzett kutatóhellyé vált. 1987-től 1990-ig az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója volt. Kutatott témái: esztétika, művészetfilozófia, marxizmus, német idealizmus, Lukács György munkássága, különös tekintettel a moszkvai emigráció éveire, fasizmuselméletére. Utolsó éveiben a holokauszt tematika irodalmi és művészeti feldolgozásaival is foglalkozott. | |
| Hozzáférés és használat: hatályos jogszabályok alapján, támogatói állásfoglalással kutatható | |
| HU BFL XIV.368 | Králik Lajos és Albert Ferenc iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1930-1982 | |
| Terjedelem: 0,07 ifm | |
| Tartalom: Králik Lajos iratai leginkább levelek, üdvözletek, amelyek legnagyobb része vele szakmai kapcsolatban álló kutatóktól érkezett. Albert Ferenc iratanyaga is legnagyobbrészt levelezésből áll. Az 1930-as, 1940-es évekből fennmaradt levelezés, a magánjellegű is, szakmai pályafutását és kapcsolatrendszerét dokumentálja: felkérőlevelek, gratulációk mellett fennmaradtak a külföldi koncertkörútjai során családjának küldött levelei is. Ezekben leginkább koncertjeiről, sikereiről, illetve magáról ír, de egy-egy mondat erejéig megjelennek a fogadóvárosok is. Különösen érdekesek a háborús Berlinből küldött levelek. Néhány levél fennmaradt testvére, Albert Mária levelezéséből is, ezek leginkább vőlegénye, Deák Ferenc által a katonai szolgálatból küldött tábori levelek. Szervtörténet: Az iratanyag egyik fele Králik Lajos (1904 k.–Budapest, 1982) drogista, tudományos kutatóhoz kapcsolódik, aki az 1940-es években a Haller utcában drogériát működtetett, majd a Szerves Vegyipari Kutató Intézet tudományos munkatársaként egy szívgyógyszer feltalálója volt. Szülei Králik Lajos fővárosi altiszt és Mettler Jolán. Az iratanyag nagyobbik része Albert Ferenc hegedűművész (Győr, 1918–Chicago, 1999) családjához kapcsolódik.Albert Ferenc édesapja, Albert Gyula (1892–1979) a magyar királyi 4. honvédgyalogezred zenész törzsőrmestere, a későbbiekben Dr. Julius D'Albert néven zeneszerző, karmester, édesanyja Varga Mária Terézia, két testvére: Albert Mária operaénekes és Albert Zoltán hivatásos katonatiszt. A Győri Ének- és Zeneegylet zeneiskolájában Hermann László hegedűművész, zeneiskola-igazgató tanítványa volt. Miután felvették a budapesti Zeneművészeti Főiskola hegedű tanszakára (1933), gimnáziumi tanulmányait magánúton folytatta. Az akadémián Hubay Jenő, majd Zathureczky Ede tanítványa volt. Éveken keresztül Győr ösztöndíjával tanult. zenei tanulmányai mellett a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karát is elvégezte. Az 1930-as évek közepétől rendszeresen koncertezett itthon és Európában. 1944-ben hazatért, itt élte át Budapest ostromát. A felszabadulás után más művészekkel együtt a Nemzetközi Vöröskereszt gépkocsiján, szabályos útlevéllel utazott Bécsbe. Első hangversenyeit a Magyar Vöröskereszt, a magyar segélyezési alap javára tartotta Ausztria, Svájc, Franciaország városaiban. 1946-ban a francia kormány vendégeként néhány hétig Párizsban adott koncerteket, majd le is telepedett itt. 1947-ben Párizsba érkezett édesanyja és húga is. 18 havi tartózkodás után – művészi érdemeire tekintettel – Francois D'Albert néven megkapta a francia állampolgárságot. 1955-ben családjával együtt Kanadába költözött, ahol a montreali zeneakadémián tanított, és igazgatója lett az Assumption College Summer Schoolnak, valamint a quebeci zenei fesztiválnak. 1959-től a Chicago Conservatory College igazgatója volt. Chicagoban hunyt el 1999-ben. | |
| HU BFL XIV.369 | Kostya Sándor és Tóvizy Irén iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940 (kb.)-1995 (kb.) | |
| Terjedelem: 2,42 ifm | |
| Tartalom: Az iratok nagyobbik része Kostya Sándor emigrációbeli működésének dokumentuma. Emigráns ügyekben folytatott levelezését, a kanadai magyar oktatásra vonatkozó iratokat, valamint Kostya írásait, előadásainak kéziratait tartalmazza. Az anyag kisebbik része Tóvizy (Tóvizi) Irén kanadai operaénekesi pályájának iratai, fotói, dokumentumai. Az iratanyagban számos kanadai magyar kiadvány is megtalálható. Szervtörténet: Kostya Sándor 1910. február 26-án született Kassán. Középiskoláit Kassán és Kalocsán végezte. 1929-ben belépett a jezsuita rendbe. A kétéves noviciátust és az egyéves humaniora-retorikai tanfolyamot Budapesten, a Manrézában végezte. Filozófiai tanulmányait Budapesten, majd a szegedi jezsuita hittudományi főiskolán végezte. A magisztériumot Kalocsán töltötte, az 1–2. osztályos növendékek nevelő prefektusa volt, majd magyar irodalmat tanított. Pécsett általános konviktusi prefektusi beosztást kapott. 1938-ban Rómától kérte szerzetesi fogadalmaitól való felmentését. Befejezte egyetemi tanulmányait, és középiskolai tanárként helyezkedett el. A II. világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Az 1956-os forradalom idején lakókerülete, Józsefváros Forradalmi Nemzeti Bizottságának elnöke lett, orvostanhallgatókból megszervezte a mentőszolgálatot. A szabadságharc leverése után családjával emigrált, 1957 januárjában érkezett Kanadába. Torontóban telepedett le. Első munkahelye a Vöröskereszt alkalmazásában a menekültügyi hivatalban volt. Tanított a Szt. Erzsébet plébánia Magyar Iskolájában, magyar érettségi tanfolyamot szervezett a végzős diákoknak. 1964-ben a montreali francia katolikus egyetemen szlavisztikából és kelet-európai nyelvekből szerzett diplomát. Megszervezte a magyar érettségi tanfolyamot, ennek folytatása lett a Helikon magyar középiskola. Megalakította a Magyar Tanárok Munkaközösségét. 1968–1975 között angol középiskolában tanított franciát és latint. 1975–1985 között felnőtteknek tanított magyart. Szemle címmel irodalmi és közművelődési folyóiratot szerkesztett. Szerkesztette a Krónika című torontói folyóiratot. Történelmi és szlavisztikai témákban publikált. Megjelent önálló kötetei: Ukrajna. Kalocsa, Árpád Nyomda, 1942. Az ismeretlen ország. Budapest, 1944. Édes anyanyelvünk. Toronto, 1960. Magyar ABC- és olvasókönyv. Toronto, 1962. Az új kor embere – Reneszánsz. Toronto, 1964. Ősi földünk, a Felvidék. Árpád könyvkiadó, Cleveland, 1985. A pánszlávizmus történelmi fejlődése. Toronto, 1979. Panslavism. Astor Danubian Press, 1982. A Felvidék. Budapest, Montázs Kiadó, 1990. Northern Hungary. Toronto, 1992. | |
| HU BFL XIV.370 | Schalamonek Ferenc asztalosmester és tisztviselő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1880 (kb.)-1980 | |
| Terjedelem: 1660 fájl | |
| Tartalom: A Schalamonek Ferenc után megőrzött iratok anyakönyvi kivonatokat, igazolványokat, iskoláztatással-képzéssel kapcsolatos iratokat, katonai szolgálattal kapcsolatos iratokat, vagyoni ügyeket, ingatlanügyeket, hagyatéki ügyét, valamint családi fényképeket tartalmaznak. Irathagyatékában két napló-, illetve jegyzetfüzet is található. Az egyiket 1915-ben önkéntesi éve alatt vezette a katonai kiképzésről, a kiképzés során tanultakat rögzítve, rajzokkal, német szakszavakkal. A füzetet 1920-tól vezette tovább, méhészkedési és állattartási jegyzetekkel, kiadások rögzítésével 1924-ig. A másik naplófüzetet I. világháborús, Perepelniki környékén teljesített katonai szolgálata és orosz hadifogsága alatt vezette, 1916. február 15-étől, bevonulásától kezdődően 1918. június 13-ig, hazaindulásáig bezárólag. A napi bejegyzések mellett katonatárs-névsorok, valamint nótagyűjtemény található benne. Az irategyüttes az iparos réteg irathagyatékai között egy kevésbé jellemző utat reprezentál: egy cseh-német eredetű, Buda-Pestre bevándorló iparos családot, amely nem a fővárosban gyökerezik meg, hanem onnan kifelé mozog, részben a város perifériájára, részben pedig onnan még tovább, vidékre. Mint Schalamonek Ferenc lánya, Schalamonek Klára által egy irattartóban albumszerűen, kronologikusan összerendezett anyag, egy életút leszármazott által megalkotott reprezentációjaként értelmezhető, egy olyan társadalmi réteg esetében, amelynél az életút-reprezentáció kevésbé gyakori a levéltárba bekerülő hagyatékok között. Szervtörténet: Schalamonek Ferenc morvaországi eredetű iparos családból származott. Apja, Schalamonek Henrik asztalosmester Sternbergben (ma Šternberk, Csehország) született 1859-ben, egy helyi takács apától, 1885-ben viszont már Budapesten, a Ferencvárosban kötötte második házasságát: a terézvárosi születésű Kampitsch Karolinát vette feleségül. Bevándorlásának időpontját és körülményeit nem ismerjük, a családi elbeszélés szerint nyolc éves fiukkal érkeztek, vagyis az 1860-as években vándoroltak be Buda-Pestre. Az 1880-as és az 1890-es években a Ferencvárosban és a Józsefvárosban élt a család, 1914-ben viszont már kispesti lakosok voltak. A házasságból nyolc gyermek született. Schalamonek Ferenc 1916-ban a tisztviselőtelepi állami főgimnáziumban érettségizett. Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, 1916. júliusában orosz fogságba esett. Jekatyerinoszlavban (ma Dnyipro) volt fogoly, 1918. május 20-án tért haza két év fogság után. Ezt követően, 1919-től folytatta tanulmányait a budapesti Műegyetemen gépészmérnök hallgatóként. Tanulmányait azonban nem fejezte be, diplomát nem szerzett. Ehelyett apjához hasonlóan az asztalos szakmát tanulta ki, 1922 és 1927 között asztalossegédként dolgozott a családi műhelyben. Mesterlevelét 1942-ben szerezte meg. 1919 végén Kispestről Örkénybe költözött, ahol 1927-ben telket vásárolt, majd 1930-ban házhelyjuttatásban részesült. Iparos tevékenységével párhuzamosan méhészkedéssel (vándorméhészként) is foglalkozott, az örkényi általános ipartestületben pedig jegyzői tisztséget töltött be. Élete során tisztviselői pályán is mozgott, 1942-ben állástalan tisztviselőként tüntették fel, az 1960-as évek második felében pedig társadalombiztosítási ügyintéző és pénztáros volt. Az 1960-as években tagja volt az örkényi községi tanácsnak. 1941-ben kötött házasságot Kiskunmajsán Balogh Erzsébettel, egy helyi szűcs család tagjával. Leszármazás: Schalamonek Henrik, takács (Sternberg, Morvaország) *Schalamonek Henrik (Sternberg, 1859.05.23. – Kispest, 1933.12.02.), műbútorasztalos mester + (1) Schappauer Berta + (2) Kampitsch Karolina (Pest, Terézváros, 1867 k. – ?) **Schalamonek Károly (1887 k. – Budapest, 1945.12.08.), építőiparművész segéd + Kalmusz Júlia **Schalamonek Ilona **Schalamonek Sarolta **Schalamonek Henrik (1892.07.16. – ?), asztalossegéd (Kispest) + Lukács Emma ***dr. Schalamonek Emma, kispesti tisztiorvos **Schalamonek Berta (Budapest, 1895 – ?) + Tóth József **Schalamonek Ferenc (Budapest, 1897.09.12. – Örkény, 1975.11.01.), asztalos + Balogh Erzsébet (Kiskunmajsa, 1913.11.26. – ?) **Schalamonek Rezső (1899 – Kispest, 1949.12.14.), Schuler-féle ceruzagyár vezető tisztviselője + Egerszalóki (Pekk) Anna (1908 k. – Kispest, 1947.09.15.) **Schalamonek Margit (Kispest, 1902.12.30. – ?) + Raab Lajos (Kispest, 1902 – ?), lakatossegéd | |
| HU BFL XIV.371 | Szentirmai Tibor propagandaminisztériumi tisztviselő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1914-1967 | |
| Terjedelem: 0,14 ifm | |
| Tartalom: A fondot alkotó kis terjedelmű irathagyaték a II. világháború alatti Propaganda Minisztériumban tisztviselő, majd 1945 után deklasszálódó Szentirmai Tibor után maradt meg. A tartalmilag szűk skálán mozgó együttes forrásértékét az 1944–1945-ös szombathelyi és ausztriai áttelepülés időszakához kötődő iratok – levelek és okmányok – adják. A Szentirmai Tibor életútját kísérő iratok igazolványokat, iskoláztatási iratokat, a Cserkészszövetségnél betöltött posztjával kapcsolatos iratokat, II. világháborús katonai szolgálatával kapcsolatos iratokat, 1944–1945-ös ausztriai kitelepülésével kapcsolatos iratokat, valamint alkalmaztatásával kapcsolatos iratokat ölelnek fel. A származás-igazolással kapcsolatban az irategyüttes a leszármazás rekonstruálását lehetővé tevő anyakönyvi kivonatokat tartalmaz. Szüleihez és feleségéhez kapcsolódóan csak munkakönyvek és receptgyűjtemény őrződött meg. A Magyar Cserkészszövetségnél betöltött állásával kapcsolatos a Honvédcserkész Őrsvezetők kiképző Kara (HÖKK) egy tagjának 1941-ben hozzá írt baráti levele. A levélben barátja a HÖKK-ből való kilépését illető döntésének hátteréről ír, amely döntésében „zsidó származása” játszott szerepet. A személyi irathagyatékként igen töredékes, kis terjedelmű, a deklasszált életút nyomon követését csak nagy vonalakban lehetővé tevő irategyüttes igazi forrásértéke a II. világháború végéhez és az azt követő időszakhoz kapcsolódó dokumentumokban rejlik. Az irathagyaték egyik meghatározó csoportját ugyanis Szentirmai Tibor minisztériumi állásával összefüggő 1944–1945-ös szombathelyi, illetve ausztriai áttelepülése során született iratok alkotják. Szentirmai Tibor 1944. november 28-án, mint a Propaganda Minisztérium Hivatalának alkalmazottja érkezett Szombathelyre. 1944. december 15-én édesapja, Szentirmai Géza is csatlakozott hozzá, miközben édesanyja, Szentirmai Gézáné Budapesten maradt, XI. Verpeléti út 26. szám alatti lakásukban. A szombathelyi időszakon belül került sor katonai szolgálatára: 1944. december 19 és 1945. február 27. között teljesített szolgálatot. Feltehetően a magyar hatóságok mozgásával együtt haladtak tovább nyugatra, s 1945 április közepétől Salzburgban tartózkodott apjával együtt. Az 1945. május közepén itt megalakult Magyar Bizottságban dolgozott, annak létrejöttétől kezdve titkára volt, egészen 1945. október 25-i megszűnéséig. Itt nősült meg 1945. június 9-én a szintén Magyarországról áttelepült Deli Mária tisztviselőnővel. Mindeközben édesanyja változatlanul Budapesten maradt, 1945. szeptember közepén még mindig nem tudtak egymással kapcsolatot teremteni: édesanyja sem fia, sem férje hollétéről nem rendelkezett semmilyen információval. Szentirmai Tibor feleségével és apjával 1945 októberében tért haza. A szombathelyi és salzburgi áttelepülés időszakához kötődnek Szentirmai Tibor és szülei egymáshoz írt levelei az 1944. december 1. és 1945. szeptember 17. közötti időszakból: Szentirmai Tibor édesanyjához írt levelei; Szentirmai Géza feleségéhez írt levele, valamint bevonult fiához írt levelei; valamint Szentirmai Gézáné fiát és férjét a Vöröskereszt útján kereső levelei. A leveleket a megszálló katonai hatóságok által kiállított okmányok, illetve igazolások egészítik ki. Ezen iratok a II. világháború végi és az utána következő időszakban otthonuktól elszakadva, átmeneti táborokban és lakhelyeken idegen katonai ellenőrzés, illetve igazgatás alatt élők (DP, azaz Displaced Person) életkörülményeihez, az otthonnal való kapcsolattartás működéséhez visznek közelebb. Szervtörténet: Szentirmai Tibor (Budapest, 1914.04.03. – Budapest, 1986.07.25.) egy Győr környéki és komáromi kötődésű családban született. A felmenők alacsony társadalmi státust képviseltek, az ük-, dédszülői és nagyszülői nemzedékben juhász, házmester, kőműves, altiszt található. Apja, Szentirmai Géza (korábban Gregosits Géza) (Komárom, 1880.09.29. – ?) borbélymester 1914 körül költözhetett fel a fővárosba, itt is folytatva szakmáját. 1918 végétől viszont a Közélelmezési Minisztérium rendészeti osztályán volt állásban közélelmezési nyomozóként, majd 1921 júliusától államrendőrségi detektívként dolgozott, s a Ferencvárosban, a Lónyay utca 43. szám alatt élt családjával. 1934-ben magyarosította nevét Gregosits-ról. Szentirmai Tibor a bencés gimnázium négy osztályának elvégzése után felsőkereskedelmiben tett érettségit 1933-ban. Az érettségi után azonnal munkába állt. 1935-től a Magyar Cserkészszövetség tisztviselője volt 1940 végéig. Ekkor került a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Szolgálatához, mint újonnan létrehozott intézményhez. 1942 áprilisában ezen szervezettel együtt az akkor létrehozott Nemzetvédelmi Propaganda Minisztériumhoz (Nemzetvédelmi Propaganda Hivatal) került át (1944 szeptemberétől M. Kir. Nemzetvédelmi Tájékoztató Hivatal, mint a miniszter mellé szervezett hivatal), s ennek kötelékébe tartozott egészen 1946. február végéig. 1944 november végén a kormányhivatalok kitelepítésével Szombathelyre települt át. Mentesítése ellenére 1944. december 19. és 1945. február 27. között katonai szolgálatot teljesített. Leszerelése után visszairányították Szombathelyre, ahonnan 1945. március végén továbbment Ausztriába és Németországba (Neumarkt in der Oberpfalz), ahonnan visszakerült Salzburgba. 1945. április közepétől októberig Salzburgban tartózkodott. Itt az 1945 májusában alakult Magyar Bizottságnak kezdettől fogva titkára volt, egészen annak megszűnéséig, 1945. október 25-ig. Ekkortól a szövetségesek által megszállt területek magyar kormánymegbízottjának (Merszei Zoltán) hivatalában dolgozott, majd 1945. november elején hazatért. 1945 júniusában Salzburgban kötött házasságot Deli Mária (Kiskunhalas, 1925.02.08. – Budapest, 2017.12.05.) gépírónővel, Deli Jenő pénzügyi tisztviselő lányával. 1946-tól budafoki lakosok voltak. Ausztriából való hazatérése után 1946 elején jutott álláshoz Czobor Károly fényképészeti szaküzletében, ahol 1950 elejéig dolgozott, könyvelői képesítést szerezve közben Innen került a Dunamenti Mélyépítő Vállalathoz, amelynek kötelékében 1950–1951 folyamán Dunapentelén/Sztálinvárosban dolgozott mint szervező, illetve szervezési csoportvezető. Folyamatosan az ÁVH megfigyelése alatt állt, 1951 szeptemberében internálták. Az internálásból 1953. augusztus 29-én az amnesztiarendeletnek köszönhetően szabadult. Szabadulását követően segédmunkásként tudott csak elhelyezkedni a Mélyépítő Vállalatnál, majd a Mezőgazdasági Építőipari Vállalatnál, ahol villanyszerelő segédmunkás, majd később villanyszerelő művezető lett. 1954 őszén felmondott, és a Magyar Kábelművekhez, majd a Hárosi Falemezművekhez ment dolgozni, változatlanul villanyszerelőként. 1969-ben a Ganz Mávaghoz került. Leszármazás: Gregosits Géza (Komárom, 1880.09.29. – ?), fodrászmester, államrendőrségi detektív + Cseresnyés Mária (Bp. 1887.07.12. – ?), házmester lánya *Szentirmai Tibor (Budapest, 1914.04.03. – Budapest, 1986.07.25.) + Deli Mária (Kiskunhalas, 1925.02.08. – ?) | |
| HU BFL XIV.372 | Bohus Magda tanárnő iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1940 (kb.)-2016 | |
| Terjedelem: 1,2 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyagban a családot, családi életet a kevés családi irat mellett a szülőkkel folytatott levelezés jeleníti meg. Bohus Magda személyes iratai között tanulmányaira vonatkozó dokumentumok, olvasónaplók, illetve az 1960-as évektől vezetett határidőnaplók találhatók meg, amelyekbe a feladatokat, napi történéseket jegyezte fel címszavakban. Az egyetemi évek dokumentumai között van néhány önéletrajz, egyetemi jellemzés, valamint a végzős egyetemista által kitöltött elhelyezkedési kérdőív. Az iratanyag középpontjában Bohus Magda pedagógusi pályája áll. A legtöbb irat a tanárrá váláshoz, illetve a tanításhoz, az iskolához kapcsolódik, a levelezés legnagyobb része is a tanítványokkal, illetve baráttá vált kollégákkal gyakran évtizedeken keresztül folytatott levelezés. A tanítványok által küldött levelekből egyéni sorsok, történetek sora bontakozik ki. Az egyik középiskolában koreai diákjai is voltak, az ő hazautazásuk után küldött leveleit szintén megőrizte. A tanítványok, a kollégák, az iskolai élet a fotókon is hangsúlyosan megjelenik. Az iskolai iratok csoportját évkönyvek és egyéb iskolai kiadványok, illetve emlékek egészítik ki. A férjén keresztül megismert, írókból, költőkből álló társaságot levelek, illetve néhány fotó képviseli. A Magdáról készült, László Gyula régészprofesszor által szignált rajz a a Berda József költő által a Niszel kóser kocsmában tartott baráti összejövetelek egyikén készült. Vargha Kálmán halála, illetve nyugdíjba vonulása után irodalmi szerkesztőként, szervezőként dolgozott, szoros kapcsolatban állt a Horgas családdal, tőlük, illetve a fiatalabb író-költő generációból Schein Gábortól is maradt néhány levél. Az iratanyag egy első generációs értelmiségi nő szakmai pályáját és nyomokban magánéletét, mindennapjainak szervezését reprezentálja az 1950-es évektől egészen a 2000-es évekig. Szervtörténet: Bohus Magda Hajdúdorogon született 1931-ben. Szülei a kereskedelemben dolgozó Bohus István és Papp Mária Magdolna voltak. Szolnokon a Bánffy Katalin Leánygimnáziumban érettségizett 1949-ben. Egyetemi tanulmányait az ELTE TTK fizikus szakán kezdte meg, de néhány hónap után abbahagyta. Hazatért Szolnokra, a MÁV Járműjavítónál kezdett dolgozni. Itt ismerkedett meg első férjével, Pótári Józseffel. 1950-ben az ELTE BTK magyar szakára iratkozott be. A magyartanári diploma megszerzése után a Wesselényi utcai Élelmiszeripari Technikumban, a Népszínház utcai Malomipari Technikumban, majd a Mester utcai Fáy András Gimnáziumban, majd a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskolában tanított nyugdíjazásáig (1988). Második férje (1959) Vargha Kálmán (1925–1988) irodalomtörténész, kritikus volt, aki megismertette baráti körével, az Újhold- és a Berda-kör tagjaival, Mándy Ivánnal, Rónay Györggyel, Rába Györggyel. Vargha Kálmán halála után, már nyugdíjasként a Liget folyóirat és műhely meghatározó embere, szerkesztője volt. 2016-ban hunyt el. | |
| HU BFL XIV.373 | Görgey Szilvia iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1918-1997 | |
| Terjedelem: 0,05 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag hivatalos iratokból, a párizsi magyar emigrációhoz kapcsolódó körlevelekből, nyomtatványokból, illetve legnagyobb részt levelezésből áll. Ez utóbbiból kiemelkedik a Vichyben tartózkodó Görgey Szilvia Budapesten élő édesanyjával folytatott levelezése 1943–1944-ből, amelyben sok szó esik a háborús mindennapokról. Az iratok között megőrződött Görgey Szilvia telefonregisztere, amely a levelezéssel együtt egy emigráns magyar kapcsolatrendszerébe enged bepillantást. Szervtörténet: Görgey Szilvia (Szombathely, 1908–Boulogne-Bilancourt, 2005) szülei Görgey Árpád (1875–?) főhadnagy és Schawel Viktória (1879–1945). Férje Reiner Pál gyárigazgató volt, akitől kétévnyi házasság után 1939-ben elvált. 1945 előtt a párizsi magyar diplomáciai képviselet munkatársa volt, 1944-ben Vichyben szolgált. Az iratok szerint 1946-ban Magyarországon volt. 1948 után elbocsátották állásából, 1993-ban rehabilitálták. Az 1940-es évek végétől Párizsban élt. | |
| HU BFL XIV.374 | Imreh Géza és Imreh Gézáné iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1901 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: A fond az erdélyi eredetű, Somogy, majd Zala megyében letelepedett Imreh család néhány tagja, elsősorban Imreh Géza okleveles gépészmérnök és gyógyszerész, valamint felesége, a gyógyszerészcsaládból származó Halmi Sára, illetve Budapesten élő gyermekeik töredékes iratait tartalmazza. Ezek legnagyobb része a hartai családi, majd államosított gyógyszertár üzemeltetéséhez, illetve földtulajdonukhoz kapcsolódik. | |
| HU BFL XIV.375 | Hrotkó (Hollósi) János családi fényképei (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1901 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,12 ifm | |
| Tartalom: Hrotkó (Hollósi) János budapesti postatiszt fotói a 20. század első évtizedeiből. A családi fotók mellett számos postatiszteket ábrázoló fotó is megtalálható a fondban. | |
| HU BFL XIV.376 | Szőke György irathagyatéka (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1935-2008 | |
| Terjedelem: 2,96 ifm | |
| Tartalom: Az irategyüttes kisebb részben Szőke György személyes iratait, nagyobb részt kutatói és egyetemi tanári pályájának dokumentumait tartalmazza. A hagyaték tekintélyes részét Szőke György levelezése képezi. Többé-kevésbé szisztematikus gyűjteményről van szó a ’60-as évektől a kétezres évekig. Vegyesen találhatunk személyes tárgyú leveleket (volt általános iskolai, gimnáziumi osztálytársak, egyetemi évfolyamtársak, egykori kollégák, a feleség leveleit) és szakmai, a korszak tudományos tekintélyeitől, kiadóktól, egyetemi oktatóktól érkezett leveleket – 1960-tól a ’90-es évekig. A hagyatékban megtalálhatók iskolai és egyetemi éveinek dokumentumai: népiskolai értesítője, a Gorkij Iskolából származó értesítők, „naplók”, füzetek, jegyzetek, a moszkvai egyetemi évek dokumentumai, egyetemi és privát jegyzetei, leckekönyvei. Az ötvenes évekből fennmaradt két kézzel írt naplója. Az irategyüttesben megtalálhatók kinevezési dokumentumai, munkakönyve, és egyéb munkaügyi dokumentumai az ötvenes évektől a kilencvenes évekig. Az együttes részét képezik olyan iskolai lapok, amelyeknek szerkesztésében részt vett, vagy amelyekbe publikált, pl. a Gorkij Iskola DISZ szervezete által kiadott gépiratos diákfolyóirat, vagy a Szovjetunóban tanuló ösztöndíjasok lapjának példányai. Az irategyüttes fényképeket is tartalmaz Szőke György gyermekkorától az utolsó években készült képekig: a fénykép-gyűjtemény családi és baráti körben készült fényképeket, kisebb részben szakmai összejöveteleken, konferenciákon készült felvételeket, illetve egy komplett, párizsi utazást megörökítő albumot is tartalmaz (ez utóbbit 1959-ből). Az irathagyaték részét képezik Szőke György személyes dokumentumai: igazolványai, noteszei, határidőnaplói. Szakmai dokumentumainak fontos részét képezik a JATE Orosz Tanszékének tanszékvezetőjeként összegyűjtött iratai a ’70-es évektől a kétezres évekig: például tanszéki üléseken, megbeszéléseken készített jegyzetek, jegyzőkönyvek, oktatók alkalmazásra vonatkozó dokumentumok, fegyelmi ügyek dokumentumai, opponensi vélemények, stb. A gyűjteményben megtalálhatók kutatási anyagai (különös tekintettel a József Atillával, a pszichoanalízissel vagy Szolzsenyicinnel kapcsolatos kutatásokra), jegyzetei, cikkeinek, könyveinek kéziratai. Szervtörténet: Szőke György a Maxim Gorkij Iskolába járt, 1953-ban érettségizett. 1955 és 1958 között Moszkvában, a Lomonoszov Egyetemen tanult, 1958-ban szerzett diplomát orosz nyelv és irodalomból. 1960-ig a Budai Nagy Antal Gimnázium tanára volt, közben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos diplomát szerzett. 1960-tól 1965-ig József Attila tudományegyetem orosz tanszékének tanársegéde, 1965-től 1968-ig adjunktusa, 1968-tól 1971-ig docense majd egyetemi tanára volt. 1975-től az orosz tanszéki csoport vezetője volt. Kutatási területe a XX. századi magyar irodalom, József Attila költészete, a XIX-XX. századi orosz irodalom, a pszichoanalízis és a pszichoterápia története, ennek megjelenése az irodalomban. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok szerint, támogatói állásfoglalással | |
| HU BFL XIV.377 | Dr. Szabó Tibor irathagyatéka (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1948-2013 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XIV.378 | Dr. Roth Pálné iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1980 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag kisebb részben iskolai bizonyítványokat, illetve alkalmaztatási iratokat, tablóképeket, iskolai osztályképeket, nagyobb részben magánlevelezést tartalmaz, az utóbbi legnagyobb részét Morent Regina édesanyjával, illetve dr. Roth Pállal folytatott levelezése teszi ki. Nemcsak a kapott, hanem nagyrészt a küldött levelek is megvannak. Különösen érdekes a párizsi ösztöndíj évében folytatott levelezés, amelyből párizsi benyomásait, az ösztöndíjas élet mindennapjait ismerhetjük meg. Férjével valamikor az 1920-as években ismerkedett meg, gyakori levélváltásuk segítségével az értelmiségi házaspár szerelmi kapcsolatának kialakulását, fordulatait, formálódását követhetjük nyomon. A levelezést házasságkötésük után is folytatták, utazások, nyaralások alkalmával írtak egymásnak, 1943-ban és 1944-ben a férj munkaszolgálatai idején folytattak intenzív levelezést. A feleség által küldött levelekből a háborús hátország mindennapjaiba nyerhetünk betekintést. Szervtörténet: Morent Regina Gizella (Mezőpetri, 1906–Budapest, 1998) szülei Morent János gazdálkodó és Vonház Erzsébet voltak. Iskoláit szüleitől távol, Budapesten végezte, 1924-ben érettségizett a Veres Pálné Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte német-francia szakon 1924–1927 között. Az 1927/28-as tanévet a Francia Külügyminisztérium ösztöndíjasaként a Sorbonne-on töltötte. 1930-ban szerzett középiskolai tanári diplomát, 1933-ban doktorált.1946–1947-ben angol tanfolyamon vett részt a budapesti Középiskolai Tanárképző Intézetben. Amikor a középiskolákban szünetelt a nyugati nyelvek oktatása, kémiatanári diplomát szerzett. 1930–1935-ben az Angolkisasszonyok budapesti S.M. intézetében, 1935–1938-ig a békéscsabai Lorántffy Zsuzsanna Leánylíceumban, 1938–1948-ig a budapesti Erzsébet Nőiskolában, 1948–1952-ig a Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban tanított. Ezután a XIII. ker. Áll. Közgazdasági Leányközépiskolába, majd 1953-ban a Belkereskedelmi Minisztérium Közétkeztetési Technikumába került. Innen ment nyugdíjba 1965-ben, az iskolát ekkor Vendéglátóipari Szakközépiskolának hívták. Óraadóként továbbra is tanított az iskolában és a Ker. és Vendéglátóipari Főiskolán. A Belkereskedelmi Minisztérium nyelvi tanfolyamain több évtizeden át tanított. 1939-ben, sok éves ismeretség után kötött házasságot dr. Roth Pál fizikussal. A Roth család a felvidéki Jeszencéről származik, Roth Pál szülei, Roth Lipót és Weinberger Regina már Budapesten, a VII. kerületben éltek. Roth Pál 1919-ben a Szent István Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait az orvosi egyetemen folytatta, majd fizikát tanult. Az Erdély és Szabó laboratóriumi felszerelések és tanszerek gyár alkalmazottja volt. A gyár a II. világháború alatt hadiüzem lett, így csak 1943-ban vonult be először munkaszolgálatra, novemberi leszerelése után visszamtért munkahelyére. 1944 májusában újra bevonult, a Dunántúlon, majd a nyugati határon szolgált, a nyugati védőfal építésén dolgozott, és itt hunyt el 1945-ben. Testvérei, Roth Klára és Roth Edit szintén a Veres Pálné Gimnázium elődintézményébe jártak, tanárként diplomáztak, de iskolai állást csak a háború után kaptak. Családnevüket 1945-ben Raksányira magyarosították. | |
| Hozzáférés és használat: Támogatói állásfoglalással kutatható. | |
| HU BFL XIV.379 | Folkusházy Lajos iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1928 | |
| Terjedelem: 148 fájl | |
| Tartalom: 2 db album és 2 db grafika. | |
| HU BFL XIV.380 | Id. dr. Karafiáth Jenő személyes és családi iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1801 (kb.)-2000 (kb.) | |
| Terjedelem: 1,44 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag iratokból, fotókból és id. Karafiáth Jenő (1883–1952) politikus, Budapest egykori főpolgármestere 13 kötetnyi sajtógyűjteményéből áll. A töredékesen összegyűjtött és megőrzött iratanyag áttekintést ad id. Karafiáth Jenő sokoldalú tevékenységéről, a különböző sportegyesületekben (BEAC, MAC), állami szervezetekben, pártokban, illetve a balatonkenesei-balatonakarattyai nyaralótelep fejlesztésében (BAKASE egyesület) betöltött szerepéről. Külön dossziét kapott az alkalmi költészet, amely a jelek szerint virágzott Karafiáth társaságában. Ezek egy része családi, illetve baráti vonatkozású üdvözlő-, illetve köszöntővers, de akadnak közéleti témájúak is, mint például „A poraiból megélemedett Phőnix vagy Karafiáth Jenő főpolgármesteri beiktatásának emlékezete” című. Gyűjtötte a sajtóban róla megjelent karikatúrákat, valamint a róla megjelent cikkeket is, emellett eltett viccesnek vagy érdekesnek tartott iratokat, aprónyomtatványokat is, pl. egy elvált férj volt felesége elleni bosszúhadjáratának egyik elemét, egy kinyomtatott, terjesztésre szánt rágalmazó írását vagy Lawson Wood angol festőművész Teleki Pálról készített, Magyarországon eddig valószínűleg nem ismert karikatúráinak másolatát. Az iratok között leszármazási iratok, családtagok hivatalos iratai, oklevelei, gyászjelentései mellett kisebb családi levelezés is megtalálható. A levelek között egy nagyobb csomag kondoleáló levél is van, amelyek id. Karafiáth Jenő édesanyjának halálakor (1934) érkeztek családtagoktól, illetve a korszak fővárosi és országos vezetőitől, politikusaitól. Ugyanígy fennmaradtak az id. Karafiáth Jenő elhunyta alkalmából érkezett részvétnyilvánítások is 1952-ből. A fotók nagyjából fele id. Karafiáth Jenő közéleti tevékenységének pillanatait örökíti meg. Az elsősorban két világháború között készült fotók sporteseményeken (pl. Kék Szalag, BEAC), banketteken, pártrendezvényeken, protokoll-rendezvényeken, az Országház ülésein, ünnepélyes alkalmakkor (pl. Szent Jobb-körmenet; Rákóczi szobor felavatása, ünnepség a Kossuth-mauzóleumnál) készültek, neves fotósok által készített sajtófotók. A gyűjtemény számos műtermi portrét is tartalmaz Karafiáthról. A családi fotók Karafiáthot szűkebb családja körében, kisfiával, nyaralások alkalmával, illetve Lónyay utcai otthonukban örökíti meg. | |
| HU BFL XIV.381 | Szekfü András iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1985-1992 | |
| Terjedelem: 0,36 ifm | |
| HU BFL XIV.382 | Dr. Gróh Rezső iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1876-1973 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag Groh Rezső személyes irataiból (leszármazási iratok, anyakönyvi kivonatok, családtörténeti feljegyzések, orvosi pályájának iratai, válóperének iratai stb.), kis terjedelmű levelezésből és fotókból áll. Munkahelyi önéletrajzai az 1920-as évektől az 1950-es évekig fennmaradtak. Groh Rezső a zsolnai Bartáky Irmától, Vallytól és Gizustól 1917–1920 között, részben katonai szolgálata idején 180 levelet kapott. A levelek többsége hétköznapi dolgokról szól, némi bepillantást engednek a hátországi mindennapokba és a megszállt felvidéki országrész lakóinak életébe. Egy-egy mondat utal csak konkrétan arra, hogyan élték meg az impériumváltást (pl. „nem mi hagytuk el a hazát, a haza hagyott el minket”). A levelek részben baráti, részben szerelmeslevelek, Vally és Gizus közös leveleivel párhuzamosan folyt Groh Rezső és a házas Gizus titkos szerelmi levelezése. A levelek egyik érdekessége, hogy Gróh Rezső beszámozta őket és pirossal kijavította a helyesírási hibákat. A fotók (papírképek, lágyhordozós és üvegnegatívok) Groh Rezsőt és fiait, illetve szüleit és családtagjait ábrázolja, néhány műtermi kép mellett csoportképek, családi kirándulások, nyaralások alkalmával készült felvételek is vannak köztük. Néhány fotó Groh Rezsőt orvostanhallgatóként, csontvázzal, illetve koponyával ábrázolja. Sorozat készült beteg testvérének utolsó napjairól és temetéséről. Egy fotó a nezsideri fogolytáborban végrehajtott kivégzést örökíti meg. Az iratokból és a fotókból, bár maga Gróh Rezső nem szólal meg bennük, képet alkothatunk egy felvidéki származású, onnan Budapestre költöző orvosi pályafutásáról és személyiségéről, fordulatokban és szövevényekben bővelkedő magánéletéről. Szervtörténet: Gróh Rezső 1889-ben született a szepességi Korompán. Apja Groh Ede fazekas, anyja Zahradnik Emilia, aki tanító lánya volt. A kassai premontrei főgimnáziumban érettségizett 1909-ben, majd a budapesti egyetemen végezte orvosi tanulmányait, 1915-ben avatták orvosdoktorrá. Az I. világháború alatt katonai szolgálatot teljesített, Nezsideren, a hadifogolytáborban volt orvos. Leszerelése után budapesti kórházakban dolgozott sebészként. 1957-ben ment nyugdíjba. 1933-ban vette feleségül Sződi Aranka Jolánt. Két gyermekük Rezső (1929–2019) és István (1931–1973) még házasságkötésük előtt született. Az 1930-as évek végén elváltak. | |
| HU BFL XIV.383 | Györffy Magdolna, dr. Kolos Andor és dr. Nagy András iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1883-1993 | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: Györffy Magdolna irathagyatéka részben töredékes személyes iratokból áll, amelyek között iskolai iratok, munkahelyi önéletrajzok, igazolványok stb. találhatók meg A XI. kerületi Fadrusz u. 12. Nap-udvar társasházban volt öröklakása, az iratok között fennmaradt a ház néhány peres ügyének dokumentációja az 1960-as, 1970-es évekből, ezekből a lakástulajdonosokat, az öröklakásokból álló Kádár-korszakbeli társasház működését és problémáit ismerjük meg. Az iratanyag másik része kis méretű határidőnaplókból áll, amelyeket 1933–1945 között vezetett (nincs meg az összes év). A rövid feljegyzések egy vegyészi pályáját az 1930-as évek végén kezdő fiatal értelmiségi nő mindennapi tevékenységeit, szórakozásait, társas viszonyait, érzelmi életét mutatják be. A naplóíró elsősorban a magánéleti eseményekre koncentrált, de pl. a háború idején a külvilág a mindennapokat erősen befolyásoló eseményeire is reflektált (német megszállás, ostrom). Első férjétől, az aradi zsidó eredetű családból származó dr. Kolos Andortól leszármazási iratok, hivatalos iratok, igazolványok és családi fotók maradtak fenn. A második férj, dr. Nagy András irathagyatéka szintén elsősorban az orvosi tanulmányok és az orvosi pálya dokumentumai. Szervtörténet: Györffy Magdolna az Angolkisasszonyok budapesti lánygimnáziumában érettségizett 1932-ben. Kémia-fizika szakos tanári oklevelet szerzett 1937-ben. Vegyészként, vegyészmérnökként dolgozott különböző vállalatoknál és kutatóintézeteknél. Első férje dr. Kolos András orvos volt, aki katonaorvosként tífuszjárványban vesztette életét 1945-ben. Második férje, dr. Nagy András szintén orvos volt. | |
| HU BFL XIV.384 | Fleischer Tamás szakmai iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1970-2022 | |
| Terjedelem: 3,48 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag túlnyomó többségét egyfajta részben szakmai, részben magánéleti napló teszi ki. Az 1980-as évektől kezdve roppant akkurátusan mappákba gyűjtötte egy-egy év szakmai és fontosabb családi történéseinek, utazásainak, hazai és külföldi kirándulásainak dokumentumait. Változatos iratanyagon keresztül válik megismerhetővé egy magyar kutató pályafutásának számos aspektusa. Az iratok között megtalálhatók szakmai kapcsolatainak dokumentumai, hazai és külföldi szakmai rendezvények meghívói, programjai, a konferenciákon begyűjtött érdekesebb kiadványok, nyomtatványok, a konferenciaturizmus dokumentumai, saját előadások szövegei, mások előadásairól készített feljegyzések, reflexiók; megbízások, szerződések és az elvégzett munka eredménye; bírálatok, az oktatói tevékenység dokumentumai. A szakmai eredmények mellett képet kapunk a kutatói létforma finanszírozásának lehetőségeiről, illetve a kutató életmódjáról, szabadidős tevékenységeiről, költéseiről is. Fleischer Tamás szerteágazó kutatói munkásságának fontos területe Budapest közlekedés- és városfejlesztése, az urbanizáció és fenntarthatóság kérdései, és az átadni szándékozott iratanyagban is ezek a témák a leghangsúlyosabbak. Tagja a Budapest Körnek, amelynek rendezvényeit, találkozóit, kirándulásait szintén dokumentálta az évente összeállított mappákban. Külön egység az iratanyagon belül A Második Millenium-projekt dokumentációja. A városépítési tanulmány a Fővárosi Önkormányzat megrendelésére készült, célja az volt, hogy szerzői (köztük Fleischer Tamás) felrajzolják Budapest jövőképeit, vagyis az akkori viszonyokból kiindulva létrehozható fővárosi jövő alternatíváit. A város fejlődésének történeti és aktuális vonatkozásait elemezte, valamint a különböző, már akkor ismert fejlesztési célkitűzések kritikáját adta. 1991-től kezdődően megindultak egy új általános rendezési terv (továbbiakban ÁRT) előmunkálatai is, majd 1992–94 közt kidolgozásra és elfogadásra került az ÁRT programja, az iratanyag ehhez kapcsolódó kiadványokat, dokumentumokat is tartalmaz. Szervtörténet: Fleischer Tamás közlekedésépítő mérnöki oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán szerezte 1971-ben, gazdasági mérnöki oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán 1976-ban. 1985-ben elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok szakközgazdász szakát. A közgazdaságtudomány kandidátusa fokozatot 1995-ben szerezte meg. Pályáját a mai Közlekedéstudományi Intézet elődjénél, akkori nevén a Közúti Közlekedési Tudományos Kutatóintézetnél (Kötuki, 1971-1978) kezdte. Regionális tervezőként dolgozott a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben (VÁTI, 1978-1987), majd a Környezetgazdálkodási Intézet munkatársa (VGI, majd KGI, 1988-89) lett. 1989-től nyugdíjazásáig az MTA, majd ELKH, majd HUN-REN Világgazdasági Kutatóintézet kutatója volt. Az épített környezet humánökológiája (közlekedés, város, társadalom) címmel 1996-tól 2022-ig oktatott megbízott előadóként az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Településtudomány és] humánökológia szakirány keretében. Ugyancsak önálló kurzust vezetett 2003-tól Közlekedéspolitika és az uniós csatlakozás címmel a Berzsenyi Dániel Főiskola Európai Tanulmányok Egyetemi Szakán, Szombathelyen, valamint a Szolnoki Főiskola posztgraduális képzése keretében. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok szerint részben kutatható. | |
| HU BFL XIV.385 | Burza Árpád operatőr iratai és fotói (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-2020 (kb.) | |
| Terjedelem: 0,24 ifm | |
| Tartalom: A kb. 2 kisdoboznyi iratanyag egyik fele Burza Árpád személyes és szakmai iratainak töredékét tartalmazza. Igazolványok, noteszek, néhány levél, érettségi találkozóinak dokumentumai mellett utazással, külföldön forgatott filmjeivel kapcsolatos iratok maradtak fenn. A levéltárnak átadott anyag értékesebb része a fotógyűjtemény: ebben néhány családi fotón kívül elsősorban a forgatások során készített úti fotók és Burza Árpádot operatőri munkája közben ábrázoló felvételek találhatók. Szervtörténet: Burza Árpád (Budapest, 1927–Siófok, 2020) operatőr, Vajek Jutka férje és munkatársa volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett filmoperatőrként 1957-ben. Dolgozott a Híradó- és Dokumentumfilmgyárban, a Hunnia Filmgyárban és 1959–1992 között az MTV Híradónál. Kb. 5000 híradóriportot, útifilmeket, dokumentum- és riportfilmeket, gazdasági riportfilmeket készített a világ minden táján. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok szerint kutatható. | |
| HU BFL XIV.386 | Dr. Sebestyén Károly és családja töredékes iratai (Fond) |
| Létrehozás ideje: 1901-2000 | |
| Terjedelem: 0,01 ifm | |
| Tartalom: Az iratanyag kis terjedelmű és igen töredékes, anyakönyvi iratok mellett egy családtag pszichiátriai betegségével kapcsolatos néhány irat, illetve levél, munkahelyi önéletrajzok képviselnek némi értéket. Szervtörténet: Sebestyén Károly 1916-ban született Lovasberényben, Scheffer Károly néven. Székesfehárváron, az Ybl Miklós reáliskolában érettségizett 1934-ben, majd Budapesten szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet 1939-ben. Dolgozott az Országos Földrengésvizsgáló Intézetben, a MAORT-nál, majd az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben. Felesége, Kovács Terézia Nagyszokolyon született, könyvelő volt a MAORT-nál, majd az ELTÉ-n. 2001-ben hunyt el Budapesten. | |
| Hozzáférés és használat: A hatályos jogszabályok szerint támogatói állásfoglalással részlegesen kutatható. |
