Budapest Főváros Levéltára fond- és állagjegyzéke |
HU BFL XIV.1 | Bielek /Vértey/ László ügyvéd irata (Fond) |
Létrehozás ideje: 1800-1852 [1663-] Megjegyzés: 1663- (szórvány) 1800-1852 | |
Terjedelem: 0,03 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: BIELEK László 1800-ban született a Trencsén megyei Viszolaj községben. Hont megyében és a pesti kir. táblánál folytatott jog- gyakorlat után 1827-ben tett ügyvédi vizsgát, majd öt esztendeig Trencsén megye alügyésze volt. 1832-ben Bécsbe költözött, ott irodalmi tevékenységet folytatott. 1836-ban előfizetési felhívást bocsátott ki "Etnografisch-geografische Statistik des Königreichs Ungarn und dessen Nebenländer" c. munkájára. (I.kötete megjelent Wien 1837.) Az 1840-es években Pestre jött, s itt még 1852-ben is ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1834-ben vette feleségül SINAPOLO Máriát. Az iratok a család nemeslevelét, trencséni birtokokra vonatkozó periratait, B.(V.)L. születési, iskolai és szolgálati bizonyítványait, B.János nemesoroszi pap és B.János kapitány személyére vonatkozó egyes iratokat, valamint 1852-ből származó ügyvédi irodai aktákat foglalnak magukban. Az utóbbiakban (főként adásvételek közvetítése az ország különféle vidékein) a következő ügyfelek fordulnak elő: BALOGHY László, BORBÉLY Dániel, BOROVICZÉNYI N., BÖRZSÖNYI János, JESZENSZKY Sarolta, KOTSIBA József, MEDRESZKY Árpád, R NAY Imre, SO S Ágoston, SZEGEDY Mihály. A személyi és családi iratok évrendben, az 1852-i ügyvédi iratok a felek betűrendjében vannak elhelyezve. Készítette: Bónis György Budapest 1964. | |
HU BFL XIV.2 | HOLICH Imre ügyvéd iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1756-1796 [1561-] Megjegyzés: 1561- (szórvány) 1756-1796 | |
Terjedelem: 0,14 ifm | |
Tartalom: Az iratok zöme Holich ügyvédi, illetve ágensi működéséből származik. A pozsonyi, nyitrai, székesfehérvári alsófokú királyi bíróságokon, a kúrián, a bécsi Landrecht előtt folytatott pereinek beadványai, mellékletei, fogalmazványai. (A felek felsorolását ld. a raktári jegyzéken.) Az iratok kisebb része a család nemességéért folytatott eljárásra vonatkozik, illetve Holich periratfogalmazványait tartalmazza. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Holich Imre Nyitra megyei családból származott, amely egy 1561. évi nemeslevélre hivatkozva sokáig eredménytelenül próbálta igazolni nemesi származását, végül 1790 decemberében II. Lipóttól megkapta az armálist. Holich Imre hét évig Bécsben folytatott állam- és jogtudományi tanulmányok után egy gazdgag szlavóniai özvegyet, Blaskóczinét feleségül véve Varasdon kezdett ügyvédi gyakorlatot, de 1775 végén belekeveredett az itteni hatóság elleni mozgalomba, 1776 tavaszán pedig háza is leégett. Ekkor Pozsonyba ment, és a kormányszékeknél ágensként működött. 1786-ban itt is összetűzött a magisztrátussal, sőt a hétszemélyes táblával is. A város áristomba vetette ügyvédi praktikái miatt, majd szabadulása után kiutasította. 1789-ben királyi rendelet fosztotta meg ágensi tisztétől (Budai levéltár, Mandata regis iudicialia 349/1789). 1789-1791 között Bécsben élt, majd Nagyszombatba költözött.Hatáskör és feladat: HOLICH Imre Nyitra megyei nemesi családból származott, mely egy 1561-i nemeslevélre hivatkozva sokáig eredménytelenül próbálta iga- zolni nemesi származását; végre 1790 decemberében II.Lipóttól megkapta az armálist. H.Imre hét évig Bécsben folytatott állam- és jogtudományi tanulmá- nyok után egy gazdag szlavóniai özvegyet, BLASK CZINÉT feleségül véve Varasdon kezdett ügyvédi gyakorlatot. 1775 végén belekeveredett az itteni hatóság elleni mozgalomba, s 1776 tavaszán háza is leégett. Ekkor Pozsonyba ment, és a kormányszékeknél ágensként működött. 1786- ban itt összetűzött a magisztrátussal, sőt a hétszemélyes táblával is; 1789-ben királyi rendelet fosztotta meg ágensi tisztétől. (Buda város levéltára - Mandata regia iudicialia 349/1789.) 1787-1791 között Bécs- ben élt, majd Nagyszombatba költözött át. Az iratok kisebbik része a család nemességéért folytatott eljárásra vonatkozik, ill. H.I. összevissza firkált, egymásra keresztül-kasul írt, általában keltezetlen perirat-fogalmazványait tartalmazza. Iratainak zöme a pozsonyi, nyitrai, székesfehérvári alsófokú bíróságokon, a kúrián, sőt a bécsi Landsrecht előtt is folytatott ügyvédi, ill. ágensi működéséből származik, s a következő feleket érinti: ANTAL György ARTNER Antal özv.BALOGH Mihályné, RADVÁNYI Klára BÁN János BARTALOSS József BOGDÁNYI Ignác BRUNA Ferenc királyi csillagász BUKOVSZKY Anna CZETZ Joszif fogarasi pópa DEMMER Jakab szakács EICHHART Joseph (Bécs) FALLBECK Katalin FARKAS Katalin FRÜHWIRTH Anna Mária HORVÁTHY Pál örökösei HRANAY Márton KLIMA Márton (contra ZIMÁNDY Antal veszprémi regisztrátor) KOHN MANDEL KOLNPERGER Miklós KONKA Péter KONICS Katalin KÖRMENDI Pál (contra gr.ALTHAN János) KUNDNER Katalin LADSTÄTTER Magdolna LANDERER Lőrinc kamarai mérnök LEGEDICS József MESSMANN György MOSSNICZKY Henrik NAGY István hitelezői NATORP Tódor pesti kereskedő-társasága NICZKY Balázs (Bécs) NOZDROVICZKY N. PÁPA Ágoston (Eperjes) Pest megye tiszti ügyésze (contra GAÁLNÉ és KALMÁRFFY Ignác) PLECH Mátyás özv.POSCHNÉ Anna PÖHRWANGER János Mihály (contra gr.LASTOMES) PRAJTMOSZER Sebestyén portás PUCHBERGER Mihály RANCZINGER Borbála RAYSZLER Borbála RESZONETZ Simon tallósi fegyintézeti tiszt özv.RICHTER Jakabné (contra gr.FORGÁCH Miklós) SÁNTA Mária SCHERTEL András özv.SCHREITERNÉ Zsuzsánna SCHRÖGER Mátyás és neje bugyi bérlők SCOPEK József pesti külső tanácsos SEBASTIAN Menyhért SEIDL János Károly soproni marhakereskedő-társaság SZABADOS Pálné ZSEMBERY Zsuzsánna (contra KOPER hegyi zsidó) SZAKÁL Ferenc és András SZLOBODA Jakab SZTRATKA Mária TAUBER Dorottya VERBEKER Antal (Nezsider) | |
Hozzáférés és használat: Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.3 | Majorszky János ügyvéd iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1803-1853 | |
Terjedelem: 0,03 ifm | |
Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Majorszky János 1803-ban született Mojsfalván (Trencsén megye). 1823-1827 között a pesti papnövelde növendéke volt, ekkor kilépett és a pesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egy ideig a budai gimnáziumban működött mint segédtanár, közben sorra letette a jogi vizsgákat is, és ügyvédi képesítést szerzett. 1835-ben feleségül vette VALTER Erzsébetet. 1856. augusztus 27-én bekövetkezett haláláig Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az iratok születési, tanulmányi és szolgálati bizonyítványait, kis mértékben levelezését foglalják magukban. (Az 1853-ban cs.kir. főtörvényszéki ülnökségért benyújtott kérvényének mellékletei.) Jelentős két 1848-ban, New Yorkban kelt levél, melyeknek írója, "Ludwig", a magyar politikai eseményekről nyilatkozik. Készítette: Bónis György Budapest 1964.Hatáskör és feladat: Majorszky János 1803-ban született Mojsfalván (Trencsén megye). 1823-1827 között a pesti papnövelde növendéke volt, ekkor kilépett és a pesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egy ideig a budai gimnáziumban működött mint segédtanár, közben sorra letette a jogi vizsgákat is, és ügyvédi képesítést szerzett. 1835-ben feleségül vette VALTER Erzsébetet. 1856. augusztus 27-én bekövetkezett haláláig Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az iratok születési, tanulmányi és szolgálati bizonyítványait, kis mértékben levelezését foglalják magukban. (Az 1853-ban cs.kir. főtörvényszéki ülnökségért benyújtott kérvényének mellékletei.) Jelentős két 1848-ban, New Yorkban kelt levél, melyeknek írója, "Ludwig", a magyar politikai eseményekről nyilatkozik. Készítette: Bónis György Budapest 1964. | |
HU BFL XIV.4 | Issekutz László ügyvéd iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1829-1956 | |
Terjedelem: 4,62 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: ISSEKUTZ László 1898-ban született Eperjesen. Katonai szolgálata után a miskolci jogakadémián tanult és a szegedi egyetemen szerzett jogi doktorátust 1922-ben. Joggyakorlati éveit 1925-ben az ügyvédi és bírói vizsga letételével fejezte be, és bejegyeztette magát a budapesti ügyvédi kamarába. Előbb mint alkalmazott, majd 1930-tól mint társ, SZEGHŐ Zoltán ügyvédi irodáját vezette. A német megszálláskor lemondott kamarai tagságáról, és csak 1945 augusztusában folytatta ügyvédi tevékenységét 1952-ben történt nyugdíjazásáig. A terjedelmes iratanyag SZEGHŐ Zoltán és ISSEKUTZ László személyi irataiból alig tartalmaz valamit, inkább csak vagyoni természetű ügyeikre vonatkozik. Viszont az iroda igen kiterjedt birtokkezelő és házgondnoki tevékenysége révén becses forrása egyes földbirtokos és tőkés családok anyagi történetének. Így felvilágosítást nyújt a következő családok birtokügyeire: CSILLAG Béla és Márton GYÖRGYEY Illés és örökösei üszögi GR SZ Zsigmond halmi DEUTSCH Sándor PAJZS Gyula és örökösei gr.ERDŐDY György és családja továbbá a következő budapesti háztulajdonosok ügyeire: MUNK György KENDE Oszkár SZEGHŐ Ernő LUKACHICH Ferenc SCHULCZ Jenő FEHÉR M.Miksa ifj.POPOVICS Gyula BLEUER Samu Egyes iratok visszanyúlnak a XIX.sz. első felébe, de zömük az 1930-as és 1950-es évek közötti időszakra vonatkozik; kiterjed az államosításokra és a kivándoroltak vagyonkezelésére is. Készítette: Bónis György Budapest 1969. | |
HU BFL XIV.5 | Kresz Károly seborvos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1829-1855 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Kresz Károly 1803-ban Merseburgban született. 1829-ben más mint kirurgus Pesten állatorvosi oklevelet szerzett, majd felvették az itteni seborvosok testületébe. 1836-ban terézvárosi házat vásárolt, a következő évben Pest város polgára lett.Hatáskör és feladat: KRESZ Károly Merseburgban született 1803-ban. 1829-ben már mint kirurgus Pesten állatorvosi oklevelet szerzett, majd felvették az itteni seborvosok testületébe. 1936-ban terézvárosi házat vásárolt, a következő évben Pest város polgára lett. Az iratok ezekre vonatkozó okmnyait foglalják magukban. Készítette: Bónis György Budapest 1966. | |
HU BFL XIV.6 | Renz Frigyes mezőgazda iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1829-1860 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
Tartalom: Az iratok Freidrich Renz személyi iratai (szolgálati bizonyítványok, útlevelek), valamint Württembergben, majd Magyarországon folytatott jószágigazgatói működésére vonatkozó iratok (levelek, számlák). Az iratanag érdekes fényt vet egy magyarországi gazdálkodó ügyvitelére, kiadásaira, külföldi kapcsolataira (különösen Billisauer bécsi kereskedővel). Az iratok között van Harangod puszta helyszínrajza, valamint a Vidats-gépgyár árjegyzéke az 1850-es évekből. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A Pfullingenben (Württemberg) született Friedrich Renz a hohenheimi gazdasági akadémián végzett tanulmányok után gazdatisztként működött hazájában. Különösen a merinói juhtenyésztés és a műtrágyázás területén jeleskedett. 1841-ben költözöt Magyarországra, több nagybirtokon volt ispán és gazdatiszt. A hagyatékában maradt iratok szerint az 1850-es években Bozoson (Ungvár mellett) szolgált.Hatáskör és feladat: A Pfullingenben (Württemberg) 1809-ben született RENZ Frigyes a hohenheimi gazdasági akadémián szerzett kiképzés után gazdatiszti szolgálatot látott el hazájában; különösen a merinói juhok tenyésztése és a műtrágyázás terén tüntette ki magát. 1841-ben költözött Magyarországra, s itt is több nagybirtokon volt ispán és gazdatiszt. A hagyatékában maradt iratok (szolgálati bizonyítványok, útlevelek, levelek, számlák) az ötvenes években bozosi (Ungvár mellett) szolgálatban levőnek tüntetik fel. Érdekes fényt vetnek az iratok egy múlt századi magyarországi gazdálkodó ügyvitelére, kiadásaira, a külfölddel (különösen BILLISAUER bévsi kereskedővel) fennállott kapcsolataira, a noteszeiben felsorolt biztosítókra, stb. Az iratok között van Harangod puszta helyszínrajza. Készítette: Bónis György Budapest 1964. | |
Hozzáférés és használat: Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.7 | Miske György ügyvéd levelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1837-1850 | |
Terjedelem: 0,04 ifm | |
Tartalom: A fennmaradt iratanyagban egyrészt pártfogóihoz az 1830-as években írott kérő és mentegetőző levelei, másrészt a Déván lakó Fodor András doktorral, Hunyad megye tiszti főorvosával és családjával (Fodor József, Hátszeg város követe 1842-ben, Fodor Aloysia, Gálffy István) hosszas perükben folytatott levelezése található meg. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Miske György Nagyváradon, Pétery Ferenc ügyvédnél folyatott gyakorlatot. 1837. április 15-én a királyi táblán jegyzőnek esküdött fel, majd 1841-től Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot. Megszerezte a váltóügyvédi képesítést is.Hatáskör és feladat: MISKE György Nagyváradon, PÉTERY Ferenc ügyvédnél folytatott gyakorlatot. Egy ideig támogatta LAJCSÁK Ferenc nagyváradi róm.kat. püspök is. 1837. április 15-én a királyi táblán jegyzőnek esküdött fel, majd 1841-től Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot. Megszerezte a váltóügyvédi képesítést is. A fennmaradt iratokban egyrészt pártfogóihoz az 1830-as években menesztett kérő és mentegetődző levelei, másrészt a Déván lakó FODOR András doktorral, Hunyad megye tiszti főorvosával és családjával (FODOR József Hátszeg város követe 1842-ben, GÁLFFY Istvánné FODOR Alojzia) hosszas perükben folytatott levelezése találhatók. Az anyagnak az 1848-i eseményekkel élesen szemben álló, az irodalmi működéséről ismert FODOR Andrásnak bőbeszédű megnyilatkozásai adnaknémi jelentőséget. Készítette: Bónis György Budapest 1965. | |
HU BFL XIV.7.1 | Miske György által írott levelek fogalmazványai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1837-1839 | |
HU BFL XIV.7.2 | Miske Györgyhöz a Fodor-család tagjaitól, illetve a család örökségi ügyében másoktól érkezett levelek, egyéb iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1841-1850 | |
HU BFL XIV.8 | Franz Xavér Ferenc kereskedő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1842-1871 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag útleveleit, szolgálati bizonyítványait, DARIER-vel kötött társasági szerződését tartalmazza. Szervtörténet: Személy Hatáskör és feladat: FRANTZ Xaver Ferenc 1813-ban született Münchenben. Utazásai során Pestre is eljutott, itt 1839-ben belépett Ludwig Wilhelm Forster üzletébe mint könyvelő és levelező. 1848-ban J. DARIER társaságában megvásárolta az üzletet, az ez évben kelt útlevelében már mint pesti nagykereskedő szerepelt. Készítette: Bónis György Budapest 1966. | |
Hozzáférés és használat: Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.9 | Poór János ügyvéd iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1842-1864 | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Tartalom: Iratai elsősorban perek töredékei és az ezekkel kapcsolatos levelezés. Jelentős darab 1858-ban István főherceghez címzett beadványa, amelyben - a kisgyermekkorában a főhercegtől kapott fehér egérre hivatkozva - arra igyekszik rábírni, hogy a Bástya utca és a Főherceg Sándor utca találkozásánál alapítson lelencházat, és ennek gondnokául őt nevezze ki. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Poór János 1816-ban született Vadkerten, ahol édesapja református lelkész volt. 1842-1844 között letette jogi szigorlatait és Pesten ügyvédi gyakorlatot kezdett. Az 1843. évi pozsonyi országgyűlésen Melczer István jegyzője volt, az 1847-1848. évi országgyűlésen röpiratot szerkesztett "Trón és honvédelem" címmel, amelyet - szerinte - Kossuth javaslatára elvetettek. A forradalom után magántanítóskodott. 1854-ben az osztrák jogból is letette az ügyvédi vizsgát. 1856-tól ismét ügyvédi gyakorlatot folytatott.Hatáskör és feladat: PO R János 1816-ban született Vadkerten, ahol atyja református lelkész volt, s időnként J ZSEF nádor felesége, Hermina főhercegnő udvari lelkészének is behívták. P.J. árvaságra jutván, 1842-1844 között letette jogi szigorlatait és Pesten ügyvédi gyakorlatot kezdett. Az 1843-i pozsonyi országgyűlésen MELCZER István jegyzője volt; az 1847-1848-i országgyűlésen röpiratot szerkesztett "Trón- és honvédelem" címmel, ezt, szerinte KOSSUTH javaslatára elvetették. A forradalom után magán-tanítóskodott, 1854-ben letette az sztrák jogból is az ügyvédi vizsgát, 1856-ban (betegségéből felgyógyulva) ismét ügyvédi gyakorlatot folytatott, amelynek 1864-ig van nyoma irataiban. Iratai elsősorban perek töredékei, s ezekkel kapcsolatos levelezés; jelentős darab 1858-ban István főherceghez intézett, hódolattól csöpögő beadványa, amelyben - egy, kisgyermek korában az egykorú főhercegtől kapott fehér egérre hivatkozva - arra igyekszik rábírni, hogy a Bástya utca és a főherceg Sándor utca találkozásánál alapítson lelencházat, s ennek gondnokául őt nevezze ki. Készítette: Bónis György Budapest 1965. | |
HU BFL XIV.10 | Máltás Hugó építész iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1843-1899 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Szervtörténet: Személy Hatáskör és feladat: MÁLTÁS Hugó (született 1829. Rozsnyó) az esztergomi gimnáziumban és a bécsi politechnikai intézetben végzett tanulmányai után a bécsi Szépművészeti Akadémia építészeti osztályán szerzett építészi oklevelet. 1848-tól ZITTERBARTH Mátyás munkatársa, 1851-től a budai várat is helyreállító k.k.Ung.Landes-Baudirektion rajzolója, 1853-1873 között Buda város főreál-iskolájának rajztanára, majd a rajztanoda igazgatója volt. 1874-ben Bp.Szfőv. építési szakosztályának vezető mérnöke, 188-ben a négy fővárosi főmérnök egyike lett. Pályájára vonatkozóan az itt elhelyezett személyi iratai 1899-ig nyújtanak felvilágosítást. 1923-ban halt meg. Az iratok a Mátyás-templom tornyának és a Népszínháznak a restautálására, valamint több budapesti iskola építésére is tartalmaznak adatokat. Az iratok időrendben vannak elhelyezve. Készítette: Bónis György Budapest 1965. | |
HU BFL XIV.11 | Táncsics Mihály kéziratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1845-1878 | |
Terjedelem: 0,1 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet | |
HU BFL XIV.12 | Kéler Sándor ügyvéd irodai naplói (Fond) |
Létrehozás ideje: 1846-1858 | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: KÉLER Sándor pesti ügyvéd személyéről nem sokat tudunk, adatai csak irodai naplóiból tűnnek ki itt-ott. A naplókra nem jegyezte rá a nevét, személyazonosságát azonban egyes bejegyzésekben (pl.2924, 2945, 3095.sz.) elárulja. Innen tudjuk meg, hogy 1831 óta élt Pesten (3752.sz.), hogy anyósár BIELEK Jankának (3134.sz.), fiát Napoleonnak (4053.sz.), leányát Alexandrának (4201.sz.) hívták. Az irodai naplónak szánt ívekre 1-től, évekre való tekintet nélkül folyamatosan számozott tételekben, nemcsak beadványainak rövid tartalmát vezette be, hanem a neki, vagy általa kifizetett összegeket, a nála tett látogatásokat, a belvárosi és más házainak címén fizetett adót, stb. is. A 474.sz. után beírta, hogy 1848. márc. 18-án a nemzeti őrsereg altisztjeként tett esküt, a dec. 8-i és 20-i bejegyzéseket azonban - nyilván kompromittáló tartalmuk miatt - gondosan áthúzgálta. Az időben utolsó, 1858. nov. 30-i bejegyzés a 2. füzet végére esik, tehát valószínűleg még nem jelenti K.S. ügyvédi pályájának befejezését. Beadott tárgyaim jegyzéke 1. 1846.III.9. - 1852.XI.30. 1-2015.sz. 2. 1852.XI.30. - 1858.XI.30. 2016-4417.sz. A füzetek végigfutó számozással vannak ellátva. Egy-egy tétel a sorszámot, dátumot, az ügy (beadvány) rövid tartalmát és az elintézést (vagy a kapcsolatos számra való utalást) foglalja magában. Készítette: Bónis György Budapest 1969. | |
HU BFL XIV.13 | YBL Miklós műépítész iratai és tervei (Fond) |
Létrehozás ideje: 1844-1890 | |
HU BFL XIV.14 | Mendl Antal építész csődiratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1856-1863 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Mendl Antal az 1850-es években több budavári és újlaki házat épített, de leginkább óbudán működött. Itt folyhatott az 1860-as évek elején csődpere, amelynek mellékletei (építési szerződések, számlák) vannak a fondban. Az óbudai vegyes tanácsi iratok közül előkerült iratok művészettörténeti szempontból bírnak némi jelentőséggel. Az iratok az eredeti, 1-52. terjedő (ámde hiányos) számsorrendben helyeztettek el; a végén a M.A.-nak különféle időpontokban benyújtott számlák. Készítette: Bónis György Budapest 1965. | |
HU BFL XIV.15 | Csepcsányi Béla ügyvéd iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1853-1862 [1842-] Megjegyzés: 1842- (szórvány) 1853-1862 | |
Terjedelem: 0,1 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Csepcsányi Béla pesti ügyvéd (Kerepesi út 5., majd Országút 14.) irodájának fennmaradt peres iratai, melyek a pesti törvényszéki lajstromozatlan iratok közül kerültek elő. A perek a budai országos törvényszék, a pesti cs.kir.kereskedelmi törvényszék, az ottani országos törvényszék és ennek telekkönyvi tanácsa, a bel-, lipót- és ferencvárosi bíróság, valamint teréz- és józsefvárosi bíróság előtt folytak; egy beadvány a pesti takarékpénztári választmányhoz van címezve. Az iratok az ügyvédi irodában kapott eredeti számok sorrendjében (453-878) helyezkednek el; a számrendben jelentős hiányok mutatkoznak. Készítette: Bónis György Budapest 1965. | |
HU BFL XIV.16 | Markó István ügyvéd iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1861-1895 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: Markó István (sz.1820) 1845-ben mint díjtalan gyakornok lépett Pest város szolgálatába; később a törvényszéki aljegyzői állást töltötte be ugyanott. 1861-ben váltóügyvédi oklevelet szerzett. 1888-ban a város kegydíjat juttatott neki. 1895-ben halt meg. A fondban M.I. töredékes személyi iratai találhatók, az ő és felesége fényképével együtt. - Az iratok időrendben vannak elhelyezve. Készítette: Bónis György Budapest 1965. | |
HU BFL XIV.17 | Szokoly Viktor lapszerkesztő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1868-1898 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: SZOKOLY Viktor lapszerkesztő és id.EMICH Gusztáv akadémiai nyomdász, a "Honvédalbum" kiadói e kiadvány jövedelméből 1200 Ft-ot Pest városánál helyeztek letétbe 1868-ban, hogy annak kamataival felszaporodott összegéből és más forrásból a városban méltó emléket állítsanak az 1848/49-i szabadságharcnak. A főváros egyesítése után a pénzt a honvédemlék-bizottság szerette volna megkapni, de kérését a törvényhatóság megtagadta. Az ügyet Polónyi Géza indítványára a főváros 1882-ben újra elővette, a szabadságszoborra 25.000 Ft-ot szavazott meg, s a terv megvalósítására Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt bizottságot küldött ki. A jelentős eredményű gyűjtés után a bizottság pályázatot is hirdetett, melyen Róna József, Stróbl Alajos és Zala György munkáit megjutalmazták, de egyiket sem fogadták el. Később kijelölték a szobor helyét is a mai Szabadság téren, de a századfordulóra az ügy végképp elaludt. Az iratanyag Szokoly, Emich és Polónyi a szobor érdekében folytatott levelezését, a gyűjtőíveket, felhívásokat és pályázati hirdetményt, az ügyre vonatkozó ujságcikkeket és Szokoly ugyanezen tárgyú kéziratait foglalja magában. Az iratok időrendben vannak elhyezve. Készítette: Bónis György Budapest 1964. | |
HU BFL XIV.18 | Glück Frigyes szállodatulajdonos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1881-1938 | |
Terjedelem: 0,31 ifm | |
Tartalom: Az itt őrzött iratok között szakmai, közéleti és közjótékonysági működésének emlékei, valamint a nagyszámú elismerő és dísztagsági oklevél mellett jelentős művelődéstörténeti emlékek találhatók (ingyen ebédek tanítóárvák és színinövendékek számára, HELTAI Jenő és KÜRY Klára baráti megemlékezése egy 1900-i "oklevélen", a Nemzetei Múzeum és az Iparművészeti Múzeum gyarapodása, a budai hegyek turisztikájának előmozdítása stb.). - Szakmai szempontból az 1926-ban Budapesten rendezett vendéglős-kongresszusra, az ipartársulatra, szakirányú tanonciskolára, szakmai egyesületekre vonatkozó anyag jelentős - ideértve az Első Magyar Részvényserfőzdére vonatkozó történeti feljegyzést is. Iratok: 2 db-ban (1887-1931) Díszoklevelek: tokokban, (1885-1938, utóirat) - Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: GLÜCK Frigyes (1858-1931) budapesti törvényhatósági bizottsági tag, a Pannónia Szálló tulajdonosa, a Magyar Vendéglősök Országos Szövetségének elnöke, széles körű szakmai, közéleti és kulturális tevékenységet fejtett ki. Ő alapította az első magyar pincériskolát, számos múzeumot gyarapított ajándékaival, jelentős iparművészeti gyűjteményt állított össze, kezdeményezte és támogatta a jánoshegyi Erzsébet-kilátó és a látóhegyi Árpád-kilátó építését. | |
HU BFL XIV.18.1 | Szakmabeli és rokon szakmabeli szervezetek iratai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1887-1919 | |
HU BFL XIV.18.2 | Jótékonyság (köszönőlevelek) (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1888-1913 | |
HU BFL XIV.18.3 | Közéleti tevékenység iratai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1881-1926 | |
HU BFL XIV.18.4 | Menükártyák, meghívók (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1885-1926 | |
HU BFL XIV.18.5 | Szállodatulajdonosok nemzetközi egyesületének Budapesten tartott kongresszusára vonatkozó iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1926 | |
HU BFL XIV.18.6 | Egyéb levelek (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1901-1932 | |
HU BFL XIV.18.7 | Fotók (Sorozat) |
Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
HU BFL XIV.18.8 | Lapok, prospektusok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1911-1929 | |
HU BFL XIV.18.9 | Az Árpád-kilátó tervei (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1930 | |
HU BFL XIV.18.10 | Glück Frigyes villájának tervei (II. Rókushegyi út 7.) (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1912-1922 | |
HU BFL XIV.18.11 | Díszoklevelek, plakátok, az egyiptomi vasutak térképe (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1885-1938 | |
HU BFL XIV.19 | Gyarmati Emil és Márta iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1885-1930 [-1948] Megjegyzés: 1885-1930 1948- (szórvány) | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: GYARMATI (GUTTMANN) Emil gyógyszerész 1876-ban Ungvárott születtett. Diplomájának megszerzése után gyakornok, majd a közös hadseregben gyógyszerész-járulnok volt. Az I. világháború után Bajára költözött; 1942-ben még élt. - Leánya, GYARMATI Márta az iratokból kivehetően 1902-ben született, az egyetem orvosi karán tanult, és 1963-ban bekövetkezett haláláig Budapesten folytatott orvosi gyakorlatot. Az iratanyag elsősorban GY.E.-re vonatkozik: születési anyakönyvi kivonat, szolgálati bizonyítványok, katonai iratok, életbiztosítások, értékpapírok, főleg hadikölcsön-kötvények. Összességükben egy értelmiségi pályára vetnek fényt. Utóiratként egy vers is található, melyet 1948-ban írtak GY.M.-hoz. A személyi iratok időrendben, utánuk az értékpapírok kibocsátók szerint vannak elhelyezve. Készítette: Bónis György Budapest 1963. | |
HU BFL XIV.20 | Velkov Sándor ügyész iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1894-1948 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: VELKOV Sándor (Alexander) 1881-ben született Budapesten. Apja V.József főhadnagy, anyja SZTOJACSKOVICS Julianna volt. Életéről alig tudni valamit, jogi tanulmányokat azonban fel kell tételeznünk, mert hosszú ideig a budai görög keleti szerb püspökség ügyésze volt. Iratainak legnagyobb része is ebben a minőségében készített fogalmazványait, vagy szentszéki ügyészi működésének emlékeit tartalmazza. Ezek az iratok szerb nyelvűek, rendszerint ZUBKOVICS György gör.kel. püspök aláírásával ellátott, hivatalos másolatokra írt sajátkezű fogalmazványok. - Ezeken kívül valószínűleg megőrzés végett voltak V.S.-nál b.GYŐRFFY Samu, TAVOLY (WEITERSCHAN) Gyula, BITTNER Lajos és János levelezésének, ill. iratainak szórványai. - V.S. a Bp. IX.Üllői út 5.sz. ház tulajdonosa volt; 1951-ben, vagy nem sokkal utána kitelepítésben halt meg. Készítette: Bónis György Budapest 1969. | |
HU BFL XIV.21 | Gönczy Miklós építész iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1906-1917 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: GÖNCZY Miklós 1878-ban született Gödöllőn. 1905 és 1917 között tanfolyamokat az Országos Iparművészeti Iskolán, ill. a fővárosi Iparrajziskolában. Több építész irodájában dolgozott, mint rajzoló. Közben számos néprajzi és művészeti vonatkozású tanulmányt tett közzé a Díszítő Művészet, a Néprajzi Értesítő, az Új Idők és a Magyar Szó hasábjain. 1917-ben néprajzi célzattal lerajzolta a Kerepesi temető fejfáit. Építészi képesítésére mutat, hogy az ő tervei alapján épült fel a hévízgyörki ref. iskola. Az iratok ezeket az eredményeit (tanfolyamait, cikkeit, pályadíjait stb.) bizonyítják, alkalmasint egy pályázathoz benyújtott mellékletei voltak. G.M. számozása szerinti rendben találhatók; hiányokkal. Megvan a 4-21, 23, 27, 28.sz. irat. Készítette: Bónis György Budapest 1969. | |
HU BFL XIV.22 | Kemény Imre és felesége iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1912-1947 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: KEMÉNY Imre pénzügyi tisztviselő, majd kereskedő és neje, HAVAS Erzsébet budapesti lakosok iratai 1912 és 1928-i ingatlan adásvételi szerződésekből, az ingatlanra vonatkozó hatósági felszólításokból, 1944-1947. évi vagyonleltárakból, a ház javításának számláiból állnak. Az iratok forrásértéke jelentéktelen. Készítette: Bónis György Budapest 1963. | |
HU BFL XIV.23 | Rózsa Ernő MÁV-főmérnök iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1912-1918 [-1944] Megjegyzés: 1912-1918 1944- (szórvány) | |
Terjedelem: 0,03 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: R ZSA Ernő (1874?-1959) életéről alig van adatunk. Drezdai műegyetemi tanulmányok után léphetett a MÁV szolgálatába, s iratai tanúsága szerint az I.világháború idején a zágrábi vezérigazgatóság kötelékében, Újvidéken működött. Élénk figyelemmel kísérte a vasútépítés külföldi szakirodalmát, és több szakcikket írt e tárgykörben. Az itt őrzött iratok a következő témákról készült cikkeinek kéziratai: A forgalom lebonyolításának egyszerűsítése. Iparvágányok. Rendező pályaudvarok, vontató telep. Pályaudvarok, csatornák tervei (Fiume, angol, német, osztrák, amerikai) és drezdai műszaki főiskolai nyomtatott tervek Ezekhez kapcsolódik igen szórványos levelezése, 4 db fénykép vasúti berendezésekről, és RUZITSKA Lajos két különlenyomata. Adalék: R.E. volt édesapja a munkásmozgalom két alakjának, R ZSA Ferencnek és R ZSA Richárdnak. Készítette: Bónis György Budapest 1969. | |
HU BFL XIV.24 | Medriczky Andor székesfővárosi tanácsjegyző iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1925-1942 | |
Terjedelem: 0,08 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: MEDRICZKY Andor szfv. fogalmazó, majd tanácsjegyző hivatali működése mellett tevékeny részt vállalt a Magyarországon élő mohamedánok egy csoportjának szervezkedésében. Ez a csoport 1931. augusztus 2-án "Gül Baba magyar egyházközség" néven szerveződött meg, de a BM jóváhagyását nem sikerült megszereznie. Ezután "Gül Baba Komité" néven lépett fel a hatóságok és magánosok előtt, vezetőkül megnyerte BÁRCZY István volt főpolgármestert, GERMANUS Gyula professzort és más ismert személyiségeket. Az egyházközség lelkésze (muftija) DURICS Husszein Hilmi (1887-1940), volt cs.kir. tábori imám lett, aki Boszniából származott, 1920-ban költözött Magyarországra, és HINDY SZAB Elek testőr-alezredes leányát vette feleségül. DURICS több alkalommal tett utazást Albániában, kétszer Közép-Keleten és Indiában, mindenütt adományokat gyűjtve a Gül Baba mecset felépítésére. Kapcsolatba került Bahawalpur és Hyderabad indiai államok kormányköreivel is, a török kormány azonban sohasem ismerte el. Gyűjtése némi eredménnyel is járt, de a mecset sohasem épüét fel. Az iratok részben MEDRICZKYnek, részben DURICSnak és feleségének leveleit, beadványait, vallási és kereskedelmi tárgyú javaslatait, útjaik fénykép-felvételeit, névjegyeket és meghívókat foglalnak magukban. Érdekes adatokat szolgáltatnak a hazai mohamedánok törekvéseire és külföldi kapcsolataira. A levelek és javaslatok időrendben követik egymást; a fényképek és metszetek, valamint a névjegyek és meghívók külön borítóban vannak elhelyezve. Külön palliumban találhatók a magyar és keleti nyelvű lapkivágások. Készítette: Bónis György Budapest 1964. | |
HU BFL XIV.24.1 | Durics Husszein Hilmi iratai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1935-1939 | |
HU BFL XIV.24.2 | Durics Husszein Hilminé iratai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1940-1941 | |
HU BFL XIV.24.3 | Medriczky Andor iratai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1925-1944 | |
HU BFL XIV.25 | Semtei Róbert ügyvéd irodai naplója (Fond) |
Létrehozás ideje: 1943-1946 | |
Terjedelem: 0,03 ifm | |
HU BFL XIV.26 | Würtzler Vilmos gyógyszerész iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1820-1885 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: WÜRTZLER Vilmos 1807-ben született Pozsonyban, gimnáziumi tanulmányait Modorban végezte. Szülővárosában 1823-1826 között gyógyszerész-gyakornok, majd segéd lett. 1828-1829-ben a bécsi egyetemen kémiát tanult. Ezután két évig Sopronban, öt évig Bécsben dolgozott, mint gyógyszerészsegéd. Bécsi főnökének leányát vette feleségül (JESOVITS Karolina), s apósa halála után két évig (1866-1838) provizorként vezette a patikát. 1831.július 14-én megvette a pesti "városi gyógyszertárat" (=Szentháromság-patika), s azóta díjtalanul végezte a tanács és a megyei hatóság számára a vegytani vizsgálatokat. 1847-ben polgárjogot nyert és városi gyógyszerésszé nevezték ki. 1848 májusában házat vásárolt a Nádor utcában. A szabadságharc alatt és után, mint a pesti gyógyszerész-testület elnöke nagy érdemeket szerzett a katonai kórházak gyógyszerellátása körül. 1853-ban a Hont megyei Terbegecen szerzett földbirtokot, 1868-ban érdemeiért nemességet kapott. 1885-ben még élt. Iratai pályájára vonatkozó, kis részben vagyoni természetű dokumentumok, időrendbe rendezve. Készítette: Bónis György Budapest 1966. | |
HU BFL XIV.27 | Macho György kereskedő levelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1825-1839 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: MACHO György (előbb a MACHO és MESIKO-cégben, majd egyedül) pesti kereskedő a XIX.sz. első felében jelentős üzleti forgalmat bonyolított le a Dunántúl, a Délvidék és részben a Török Birodalom kereskedőivel. Nincs nyoma annak, hogy polgárjogot, vagy háztulajdont szerzett volna Pesten. Levelezése túlnyomórészt szerb és görög nyelvű, kevés a magyar és német levél. Értékét elsősorban a postabélyeg bevezetése előtti postai lebélyegzések adják meg. Ezeknek tanúsága szerint a következő helységekben voltak levelezői: Baja, Belgrád, Brassó, Brod, Bukarest, Debrecen, Eszék, Fehértemplom, Győr, Körmend, Kőszeg, Moson, Nagybecskerek, Nagyszeben, Orsova, Pozsony, Roicsa, Szaloniki, Széphely (Schebel), Temesvár, Törökbecse, Újbecse, Zimony. A 48 db levél időrendben helyezkedik el. Készítette: Bónis György Budapest 1969. | |
HU BFL XIV.28 | Forbáth Imre mérnök iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1918-1920 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: FORBÁTH Imre 1875-ben született Érsekújváron. Bécsben, Zürichben és berlinben végezte a műegyetemet, 1904-ben Darmstadtban műszaki doktorátust szerzett. Hazatérése után sem sokkal, 1906-ban magántanára lett a Műegyetemnek. A történeti Magyarország több városnak vízvezetékét és csatornázását tervezte, ezekről a kérdésekről több tanulmányt publikált magyarul és németül. Az I. világháborúban hadifogságba esett, 1918-ban Habarovszkból tért haza. Részt vett a polgári liberális pártszervezkedésben, az őszirózsás forradalom után tagja lett a Mérnök és Építész Tanácsnak. Később mérnöki irodát tartott fenn Budapesten (V. Vécsey u. 3.), és külföldi városrendezési pályázatokon nyert díjakat (Belgrád 1922, Pozsony 1930). Az iratok tanulmányai kéziratait, vagy másolati példányait tartalmazzák, elsősorban szakmai kérdésekről: Duna-hajózás, csatorna, városépítés, villamosítás. - Kiemelkedő érdekességű "Az orosz forradalom" c. egykorú beszámolója. - Az iratok kisebb része az 1918-i és 1919 elején zajlott szakmai és politikai (liberális, demokrata) szervezetek életére vet némi fényt. Készítette: Bónis György Budapest 1969. | |
HU BFL XIV.29 | Budinszky László ügyvéd és képviselő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1937-1944 | |
Terjedelem: 0,08 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: BUDINSZKY László 1895-ben született Budapesten. Itt szerzett jogi doktorátust, amellett járt a Kereskedelmi Akadémiára és a közgazdasági karra is. Az I. világháborúban harctéri szolgálatot teljesített, majd az ellenforradalmi korszak elején a műegyetemi csendőr-zászlóalj tagja volt. 1926 elején jegyeztette be magát a Budapesti Ügyvédi Kamarába és 1944 november végéig ügyvédi gyakorlatot folytatott (IX.Üllői út 119. sz.a.). Vezetőségi tagja lett a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületének, 1939-ben a rétsági kerületben nyilas programmal képviselővé választották. Szálasi hatalom-átvétele után, 1944. október 16-án a nyilas kormányban igazságügy-miniszteri tárcát kapott. A felszabadulás után a demokratikus kormány kikérte, népbíróság elé állította; 1946-ban kivégezték. Az iratok a BUDINSZKY-irodában keletkezett iratanyag kis töredékét teszik ki. A szokásos fraktúr dossziékban többszázas forgalomra valló, de erősen hiányos sorszámozással mindössze 23 perre vonatkoznak. Forrásértéke csak két dossziénak van: 1.) 512.sz. Tiltott gyűlések - az 1940 körüli nyilas és más jobboldali pártgyűlések akadályozásáról ad képet perirat-másolatokban és újságkivágásokban 2.) 697.sz. Sajtó- és gyülekezési jog - az 1941-ben betiltott érsekvadkerti nyilas gyűlés ügyében folytatott levelezés A következő eredeti ügyszámok találhatók meg: sz.n., 152, 292, 319, 369, 487, 514, 643, 697, 712, 716-722, 768-775. Készítette: Bónis György Budapest 1969 k. | |
HU BFL XIV.30 | BÜCHLER Bertalan izr. hitközségi előljáró iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1942-1944 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: BÜCHLER Bertalannak, a pesti izraelita hitközség pénzügyi előljárójának irattöredéke. - Részei: - A hitközség számvevőszékének jelentése az 1941. évi zárszámadáshoz és vagyonmérleghez (a BÜCHLERnek megküldött másolati példány) - A hitközség nyomtatott költségvetése az 1944. évre (javaslat és indoklás) - Az élen álló előadói beszéd, BÜCHLERtől származó kéziratával - A hitközség családvédelmi intézményeinek tájékoztató munkarendje 1944-ből (másolati példányok) Készítette: Bónis György Budapest 1969. | |
HU BFL XIV.31 | HARRER Ferenc iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1883-1967 [1867-] Megjegyzés: 1867- (szórvány) 1883-1967 | |
Terjedelem: 1,32 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: HARRER Ferenc (Bp. 1874-1969.) - várospolitikus, alpolgármester, törvényhatósági bizottsági tag, felsőházi tag, később országgyűlési képviselő, egyetemi tanár stb. - életrajza, művei több helyen hozzáférhetők. Címszavakban: - 1896-tól fővárosi szolgálatban (állam- és jogtudományi végz.) - 1902-től a Magyar Városok Országos Kongresszusának szervezője - 1908. a Városi Szemle c.folyóirat alapítója és szerkesztője - 1911. tanácsnok a városépítési ügyosztályon - 1912. a Bp.Tud.egy-en a közigazgatási jog magántanára - 1917. újjáépítési kormánybiztos Gyöngyösön - 1918. alpolgármesterré választották Bp-en - 1918.XI. Károlyi Mihály bécsi követté nevezte ki - 1919.I. a Berinkey-kormány külügyminisztere - 1919.VIII.3-9. polgármester, nyugdíjazását kérte - 1925-1942. demokrata párti programmal törvényhatósági bizottsági tag, ennek képviseletében - 1934-től felsőházi tag - FKT tagja - 1942/3 és 1945 között visszavonult - 1945. egyetemi nyilvános rendes tanár törvényhatósági bizottsági tag - 1948. Magyar Radikális Párt elnöke - 1950-től tanácstag, a V.B. tagja Országos Építésügyi Tanács tagja Hazafias Népfron orsz.tan.elnöke országgyűlési képviselő - 1968. Pro Urbe-díjat kapott Itt személyes, szakmai és közéleti irathagyatéka található meg. Iratait maga H.F. rendezte tematikus-kronologikus dossziékba, ezt a rendet a levéltár messzemenően igyekezett megtartani. Az anyag zömében H.F.-nek a főváros építésügye, városrendezése és igazgatása tárgykörében kifejtett tevékenységével kapcsolatos. Jól dokumentált továbbá a Városok Szövetsége keretében, és más országos vonatkozású, több fórumon végzett munkája is. Formailag a hagyaték előterjesztésekből, törvénytervezetekből, kongresszusi és más vitaanyagokból, szakcikkekből, kisebb arányban levelezésből, valamint a különböző témákhoz kapcsolódó sajtóanyagból áll. Önéletrajza: Egy magyar polgár élete. (I.rész) Bp. 1968. Gondolat. - - II. része kéziratban. Róla: BREINICH Gábor: H.F. helye és szerepe a Hazafias Népfrontban 1954-1958. = BFL-Közlemémyek 1984. Ld. a részletes raktári jegyzéket! Készítette: Kellner Judit Budapest 1998. március 3. | |
HU BFL XIV.31.1 | Harrer Pál óbudai jegyző, majd polgármester iratai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1867-1914 | |
HU BFL XIV.31.2 | A családtagokra vonatkzó iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1889-1952 | |
HU BFL XIV.31.3 | Harrer Ferenc iskolai éveire vonatkozó iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1883-1941 | |
HU BFL XIV.31.4 | Katonáskodással kapcsolatos iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1892-1914 | |
HU BFL XIV.31.5 | Városi szolgálatra vonatkozó iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1896-1918 | |
HU BFL XIV.31.6 | Külföldi kapcsolatokra vonatkozó iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1900-1930 | |
HU BFL XIV.31.7 | Városok Szövetségének kongresszusai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1902-1941 | |
HU BFL XIV.31.8 | Harrer Ferenc októberi forradalomban játszott szerepére vonatkozó iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1918-1958 | |
HU BFL XIV.31.9 | Harrer Ferenc tanácsköztársasági szereplésére vonatkzó iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1919 | |
HU BFL XIV.31.10 | Harrer Ferenc gyöngyösi kormánybiztosságával kapcsolatos iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1917-1938 | |
HU BFL XIV.31.11 | Az ellenforradalmi korszakra vonatkozó újsággyűjtemény (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1919 | |
HU BFL XIV.31.12 | Harrer Ferenc tudományos és társadalmi működésére vonatkzó iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1901-1947 | |
HU BFL XIV.31.13 | Harrer Ferenc felsőházi tevékenységére vonatkzó iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1937-1942 | |
HU BFL XIV.31.14 | Harrer Ferencnek a Fővárosi Közmunkák Tanácsában való közreműködésére vonatkzó iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1907-1964 | |
HU BFL XIV.31.15 | Jogászegyleti tevékenységével kapcsolatos iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1946-1947 | |
HU BFL XIV.31.16 | Harrer Ferenc társadalmi - politikai tevékenységére vonatkzó iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1945 (kb.) | |
Tartalom: 1945 után | |
HU BFL XIV.31.17 | Harrer Ferenc országgyűlési tevékenységével kapcsolatos iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1949-1969 | |
HU BFL XIV.31.18 | Hazafias Népfrontban végzett munkájára vonatkozó íratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1949-1969 | |
HU BFL XIV.31.19 | Harrer Ferenc tudományos működésével kapcsolatos iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1945-1957 | |
HU BFL XIV.31.20 | Az Urbanisztikai Társaságban végzett munkával kapcsolatos iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1945-1967 | |
HU BFL XIV.31.21 | Egy magyar polgár élete c. mű I. kötetének kézirata (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1968 | |
HU BFL XIV.32 | HUSZÁR Mihály békeharcos levelei (Fond) |
Létrehozás ideje: 1969-1973 | |
Terjedelem: 0,24 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: HUSZÁR Mihály, kitüntetett békeharcos arra vállalkozott, hogy a kitüntetett dolgozókat levélben üdvözli és felhívja figyelmüket a békeharc fontosságára. Küldött ilyen tartalmú leveleket külföldi államférfiaknak és más neves személyeknek, több esetben a moszkvai rádiónak is. Elküldött leveleiről sorszámos naplót vezetett, beírva levele elküldésének és a válaszlevél megérkeztének dátumát. (1970-ben maguk a levelek is kaptak sorszámot.) Az irategyüttes lényegében a válaszleveleket és a hozzájuk mellékelt egyéb dokumentumokat (pl.fénykép) tartalmazza, de megtalálhatók a levél elküldését igazoló tértivevények is. Készítette: Halasi László Budapest 1987. | |
HU BFL XIV.33 | FLEISCHMANN Károly magánzó iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1886-1913 | |
Terjedelem: 0,14 ifm | |
HU BFL XIV.34 | MARIK Ernő mérnök-közgazdász iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1925-1935 | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: MARIK Ernő (1873-1943) közgazdász és mérnök. 1918-ig Gömör megyében az Általános Magnezit Rt. szolgálatában állt, majd a budapesti Futura Kereskedelmi Vállalathoz került. Iratanyaga távfűtési műszaki-gazdasági terveket tartalmaz. A tervezetet benyújtotta a fővároshoz, ... bankhoz és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-hez. Ez utóbbi a tervet elvetette. | |
HU BFL XIV.35 | SCHOEN Arnold művészettörténész iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1930-1960 | |
Terjedelem: 0,48 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: SCHOEN Arnold (Kisgaram 1887 - Bp. 1973) művészettörténész volt. Első publikációi az 1910-es években jelentek meg; évtizedekig foglalkozott városépítészettel, különösen a magyarországi barokk egyházi építészettel. - 1939. I. 1-én lépett fővárosi szolgálatba, mint az emlékművek felügyelője. 1941. II. 14-től 1948-ig múzeumi osztályigazgató a Történeti Múzeumban. 1972-ben levéltárba adott iratanyaga kéziratokat, fényképeket, cédula-gyűjtéseket tartalmaz. | |
HU BFL XIV.37 | Lengyel Imre gimnáziumi tanár iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1901-1963 | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
HU BFL XIV.38 | Kilián Géza tisztviselő háztartási naplói (Fond) |
Létrehozás ideje: 1910-1931 | |
Terjedelem: 0,1 ifm | |
HU BFL XIV.39 | Anger Ferenc iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1898-1954 | |
Terjedelem: 0,08 ifm | |
HU BFL XIV.40 | Falk Miksa iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1869-1896 [1851] | |
Terjedelem: 0,06 ifm | |
HU BFL XIV.41 | Csepreghy-Horváth János iparfelügyelő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1884-1896 | |
Terjedelem: 0,14 ifm | |
HU BFL XIV.42 | BERGER (BICZÓ) Sándor ügyvéd iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1922-1953 | |
Terjedelem: 2,64 ifm | |
HU BFL XIV.43 | NYERGES János külkereskedelmi szakértő után maradt iratok (Fond) |
Létrehozás ideje: 1920-1992 | |
Terjedelem: 7,08 ifm | |
Szervtörténet: NYERGES János (Bp.1918.XII.25. - Bp.1992.VIII.31.) életútjára vonatkozó adatok magtalálhatók az általa írt önéletrajzokban a fond elején. Továbbá 1991-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában letétbe helyezte visszaemlékezéseit, a hozzácsatolt dokumentum- másolatokkal együtt (1717 old.), ami szintén fontos forrás. Iratanyagát tételszinten rendeztük, az eredeti rendet messzemeően figyelembe véve. Tagolása a következő: - Személyes vonatkozású iratok; egyetemi jegyzetek, előadások, cikkek, tanulmányok, kéziratok; határidőnaplók, naptárak, esemény- és intézkedési naplók, tárgyalási feljegyzések - Hivatali iratok - Kereskedelem-politikai iratok, konferencia-anyagok - GATT-ügyek, nemzetközi szervezetek, konferenciák - Tárgyalás-technikai szakirodalom és oktatási tevékenységének dokumentumai - A KOPINT-DATORG tárgyaláskuatató csoportjának iratai - folyóiratok, szakkönyvek Készítette: Kellner Judit Budapest 1997.január 9. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Letét | |
HU BFL XIV.43.1 | SZEMÉLYES VONATKOZÁSÚ IRATOK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1951-1992 | |
Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
HU BFL XIV.43.2 | EGYETEMI, TANULMÁNYI IRATOK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1938-1947 | |
Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
HU BFL XIV.43.3 | ELŐADÁSOK, TANULMÁNYOK, KÉZIRATOK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1947-1991 | |
Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
HU BFL XIV.43.4 | NAPLÓK, FELJEGYZÉSEK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1949-1992 | |
Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
HU BFL XIV.43.5 | HIVATALI IRATOK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1920-1989 | |
Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
HU BFL XIV.43.6 | KERESKEDELEM-POLITIKA (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1981-1991 | |
Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
HU BFL XIV.43.7 | GATT-ÜGYEK, NEMZETKÖZI SZERVEZETEK, KONFERENCIÁK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1970-1992 | |
Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
HU BFL XIV.43.8 | TÁRGYALÁSTECHNIKA (Sorozat) |
Létrehozás ideje: | |
Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
HU BFL XIV.43.9 | KOPINT-DATORG TÁRGYALÁSKUTATÓ CSOPORT IRATAI (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1970-1992 | |
Hozzáférés és használat: Korlátozott | |
HU BFL XIV.44 | FRANK Károly gyógyszerész iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1853-1887 [1833-] Megjegyzés: 1833- (szórvány) 1853-1887 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
Szervtörténet: Személy Hatáskör és feladat: FRANK Károly gyógyszerész fennmaradt iratai a Pesti Központi Kerületi Bíróság pinceraktárából származó lymbus-anyagból kerültek elő; szétesett törvényszéki letéti anyag részét képezték. 1887. évi törvényszéki szám szerepel a borítón, de ebből az időből törvényszéki irataink nincsenek, emiatt reponálni nem lehetett. Az anyag egy henger alakú oklevél-tokba volt behajtogatva, teljesen töredezett állapotban került elő. Restaurálás után a páncél-szobában helyeztük el. Személyi okmányok, iskolai és szakmai bizonyítványok, oklevelek. Készítette: Kellner Judit Budapest 1997. II. 12. | |
HU BFL XIV.45 | SEYFERT Géza ügyvéd iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1934-1968 | |
Terjedelem: 14,98 ifm | |
HU BFL XIV.46 | RÁDAY Mihály városvédő, (tanácstag, képviselő) iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1979-1998 [1963] | |
Terjedelem: 13,52 ifm | |
Szervtörténet: Szervezet Hatáskör és feladat: RÁDAY Mihály (Bp.1942-) művészettörténész, operatőr, rendező; fővárosi tanácstag, majd országgyűlési és fővárosi képviselő. Televíziós műsorával (Unokáink sem fogják látni) országos mozgalmat indított az építészeti és művészeti emlékek megmentése, megóvása érdekében. Közéleti funkcióiban is főleg épített környezetünk pusztulása, rombolása ellen, az értékek védelmében tevékenykedik. Iratait maga adományozta a levéltárnak; beszállítása 1993-1995 között történt meg. Az irategyüttes egyelőre rendezetlen, kutatásra nem alkalmas. Tartalma: - fővárosi tanácstagi iratok - televíziós műsorok forgatókönyvei - levelezés (helységenként) - meghívó-gyűjtemény | |
HU BFL XIV.47 | KRASSÓ György és Miklós iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1956-1989 | |
Terjedelem: 14,78 ifm | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Letét | |
HU BFL XIV.48 | ÖTVÖS Gyula tisztviselő származási igazolásai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1916-1960 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
HU BFL XIV.49 | Demszky Gábor főpolgármester személyes iratainak másolatai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1924-2006 | |
Terjedelem: 0,64 ifm | |
HU BFL XIV.49.1 | Iratmásolatok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1972-1989 | |
HU BFL XIV.49.2 | BESZÉDEK, INTERJÚK kéziratai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1990-1996 | |
HU BFL XIV.49.3 | TANULMÁNYOK - SZOCIOGRÁFIÁK - CIKKEK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1969-1990 | |
HU BFL XIV.49.3.1 | Tanulmányok (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1969-1976 | |
HU BFL XIV.49.3.2 | Népszerű művek világképe. II. Köt. Lektűr elemzések. Bp. 1983. Művelődéskutató Intézet (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1976-1983 | |
HU BFL XIV.49.3.3 | Kutatási műhelytanulmányok III. (Bp. ?) SZÖVOSZ Vezetőtovábbképző Int. (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1976 | |
HU BFL XIV.49.3.4 | Kutatási műhelytanulmányok IV/A. (Bp. ?) SZÖVOSZ Vezetőtovábbképző Intézet (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1976-1977 | |
HU BFL XIV.49.3.5 | Újpesti szociográfiák (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1979 | |
HU BFL XIV.49.3.6 | Cigány-ügyi írások (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1978-1980 | |
HU BFL XIV.49.3.7 | D. G. cikkei az illegális Hírmondóban. = Szamizdat ’81-89. Válogatás a Hírmondó című folyóiratból. Bp. 1990. AB. (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.49.3.8 | Rádióadások lejegyzett szövegei (London, New York - SZER) (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1988-1989 | |
HU BFL XIV.49.3.9 | Parlamenti beszédek (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1990 | |
Tartalom: Parlamenti jkv-ből másolat | |
HU BFL XIV.49.4 | A Keleti Éden c. könyvhöz felhasznált források és irodalom (fénymásolatok) (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1923-2006 | |
HU BFL XIV.49.4.1 | A Demszky család iratai (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1939-2006 | |
HU BFL XIV.49.4.2 | A Cseh Köztársaság Külügyminisztériuma által összegyűjtött iratok az Interhelpóról (magyar nyelvű kivonatokkal) (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1924-1933 | |
HU BFL XIV.49.4.3 | A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma által összegyűjtött iratok az Interhelpóról (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1924-1928 | |
HU BFL XIV.49.4.4 | A Kirgiz Köztársaság Nemzeti Biztonsági Szolgálata által összegyűjtött iratok (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1925-1970 | |
HU BFL XIV.49.4.5 | Szakirodalom (könyvrészletek, cikkek, tanulmányok másolatai) (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1925-2003 | |
HU BFL XIV.49.5 | Kötetek (Sorozat) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.49.6 | Sajtógyűjtemény (újságcikkek másolatai) (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1983-1997 | |
HU BFL XIV.50 | Bogoly István elektromérnök iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1990 Megjegyzés: (1814)1926-1990 | |
Terjedelem: 0,24 ifm | |
HU BFL XIV.50.1 | SZEMÉLYES ÉS TANULMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS IRATOK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1814-1975 | |
HU BFL XIV.50.2 | MUNKAHEl YI IRATOK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1941-1979 | |
HU BFL XIV.50.3 | SZAKCIKKEK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1957-1974 | |
HU BFL XIV.50.4 | NÉKOSZ (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1943-1990 | |
HU BFL XIV.51 | Pakots József országgyűlési képviselő és fia, Pakots György publicista iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz.- | |
Terjedelem: 1,34 ifm | |
Szervtörténet: Személy | |
HU BFL XIV.52 | Gámenczy Béla jogász, székesfővárosi képviselő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1915-1981 | |
Terjedelem: 0,48 ifm | |
Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: dr. Gámenczy Béla jogtudor. Közigazgatási vizsgát tett, részt vett több továbbképző szaktanfolyamon, szakcikkeket írt és könyve jelent meg a kötött élelmiszer gazdálkodásról. 1922-1948-ig állt a főváros szolgálatában, 1939-től tanácsjegyző, 1945-től tanácsnok, a közélelmezési és közellátási kormánybiztosság közélelmezési főosztályvezetője. 1948-tól a Gazdasági Főtanács, 1949-től az Országos Tervhivatal főtisztviselője. 1945 után a Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége elnöke. Halála előtt a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat jogtanácsosa. Kitüntették a Népköztársasági Érdemrenddel, valamint a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható Szabadon kutatható a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok keretei között. | |
HU BFL XIV.52.1 | Személyes iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1880-1982 | |
HU BFL XIV.52.2 | Hivatali iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1930-1952 | |
HU BFL XIV.52.3 | Kéziratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
HU BFL XIV.52.4 | Vegyes lapkivágások (Sorozat) |
Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
HU BFL XIV.53 | Kiss Sándor pincér, szakszervezeti és pártmunkás iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1930-1970 Megjegyzés: 1930-as évek-1970-es évek | |
Terjedelem: 0,1 ifm | |
HU BFL XIV.54 | Bakács (Burger) Tibor tisztifőorvos, pártmunkás iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1945-1950 | |
Terjedelem: 0,14 ifm | |
HU BFL XIV.55 | Mazel Ferenc tanácstag iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1950-1970 Megjegyzés: kb. 1950-es évek-1970-es évek | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
HU BFL XIV.56 | Kéri János székesfővárosi tisztviselő, újságíró iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1948-1973 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
HU BFL XIV.57 | Forgács Béla fővárosi tanácsi tisztviselő, pártmunkás iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1901-1975 Megjegyzés: kb. 1901-1975 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
HU BFL XIV.58 | Kállay Albert jogász, székesfővárosi, majd fővárosi tanácsi tisztviselő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
HU BFL XIV.59 | Némethy Jenő ügyvéd, kisgazda politikus iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1945-1970 Megjegyzés: 1945 (szórvány) 1966 (szórvány) 1970 (szórvány) | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
HU BFL XIV.60 | Kalocsai (Krocsek) Tibor vasesztergályos, pártmunkás, tisztviselő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1945-1949 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
HU BFL XIV.61 | Szalay József székesfővárosi tisztviselő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1933-1955 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
HU BFL XIV.62 | Buschmann Krisztina iskolai iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1890-1898 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
HU BFL XIV.63 | Borissza Ferenc tanár iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1989 Megjegyzés: (1875)1900-1989 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
HU BFL XIV.64 | Szabó Júlia rajztanár, grafikus iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1974 Megjegyzés: (1821)1841-1974 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
HU BFL XIV.65 | Horváth Károly iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1831-1856 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
HU BFL XIV.66 | Feszl Frigyes iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1839-1867 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
HU BFL XIV.67 | Fallenbüchl Zoltán történetírói irathagyatéka (Fond) |
Létrehozás ideje: 1950 (kb.) | |
Terjedelem: 13,34 ifm (kb.) | |
Tartalom: Főként tudományos adatgyűjtést tartalmazó cédulanyag: az életpálya egyes állomásaihoz kapcsolódó, személyes adatokat tartalmazó cím- és feljegyzések; személyes levelezések és családi, családtörténeti iratok; képzési iratok; tanulmánykéziratok; adatgyűjtések (pl. anyakönyvi bejegyzések mutatója); nyomtatott térképek; térképtörténeti tanulmányok; szépirodalmi próbálkozások kéziratai. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Történész, egyetemi tanár; 1942-1946 között végzett Budapesten történelem-latin-földrajz szakon. 1947-től 1984-ig, nyugdíjba vonulásig az Országos Széchenyi Könyvtárban dolgozott, a Térképtár, majd a Kézirattár tudományos főmunkatársa volt. 1992: kandidátus, 1997: nagydoktor. Kutatási területe: művelődéstörténet, kartográfiatörténet, vezető tisztségviselők, hivatalnokok életrajza. Történészi tevékenysége mellett rendszerezte és megírta édesanyja feljegyzései alapján nagyapja, Ambrus Zoltán életrajzát Egyedül maradsz... címmel (2000). Körülbelül 100 ezer életrajzot gyűjtött össze, ami egy sajtókész életrajzi lexikon anyaga kéziratban. Anyai szépapja Foltin János, Grassalkovich gazdatisztje volt, anyai dédapja, Ambrus József az isaszegi csatában rokkant meg, anyai nagyapja, Ambrus Zoltán a kor híres, ünnepelt írója, színikritikusa volt és a Nemzeti Színház igazgatójaként is tevékenykedett. | |
HU BFL XIV.68 | Mérei Lorándné visszaemlékezései (Fond) |
Létrehozás ideje: 1920-2005 Megjegyzés: kb. 1920-2005 | |
HU BFL XIV.69 | Wisinszky László grafikus iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1930-2014 Megjegyzés: (1921) 1943-2000 1945-2000 | |
Terjedelem: 0,96 ifm | |
Tartalom: A fond Wisinszky László grafikusnak, valamint barátjának, Jaszenák Győző katolikus papnak, a részlegesen fennmaradt magániratait tartalmazza. Az iratanyag tagolódása: I. WISINSZKY-IRATOK: 1. Napi rendszerességgel vezetett, az esetek többségében óra-percnyi pontossággal feljegyzett, döntően magánéleti vonatkozásokat tartalmazó, de az 56-os időszak tekintetében köztörténeti eseményeket is percnyi pontossággal rögzítő NAPLÓK (47 kötet). Az utóbbi bejegyzéseket külön lapokon vezetett részletes FELJEGYZÉSEK egészítik ki. 2. FÉNYKÉPEK (89 darab) - 53 darab (OSE vegyes nagyítások) főként az 1956 októberi harcok ismert romos utcaképeit tartalmazza; 36 darab november 4. után titokban készített felvétel az interregnum budapesti hangulatát ábrázolja (Bontják a Sztálin-szobor maradványait; Romeltakarítás, utcaképek; Néma tüntetés; Feliratok, stb.). 3. FOTÓNEGATÍVOK - 5 tek. (35 mm); 2 tek. (60 mm). Eredeti feliratok szerint: OSE és OSE utáni negatívok; (OSE 1956. okt. X; 1956 vége, Karácsony előtt és után; OSE után 1956 december; OSE 1956 október Y; OSE és OSE után 2; OSE Annusné gépével Fotók; OSE képek Annusné gépével). 4. ALBUM - Wisinszky László munkáit (MÉLYÉPTERV) reprezentáló összeállítás, fotók, rajzok. 1950-2000. II. JASZENÁK GYŐZŐ IRATAI: Naplófeljegyzések: 1956.10.23.-1956.10.30. Villamosbérlet: 1952. március. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Wisinszky László, grafikus 7 éves kora óta cserkész volt és 1944-ben gyorslevente kiképzésben részesült. Az ostrom idején folyamatosan részt vett a romeltakarításban, majd vízicserkész volt. 1948-ban a szegedi Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd felvételt nyert a Színművészeti Főiskolára, amelyet polgári származása és az akkor uralkodó nézetek miatt befejezni nem tudott. Az ötvenes évek elejétől először az Állami Mélyépítési Tervező Intézet, majd a MÉLYÉPTERV grafikusaként dolgozott. Eközben két évig sorkatonai szolgálatot teljesített. Az 50-es évek közepén alapfokú szerkesztői tanfolyamot végzett és mint alkalmazott grafikus, számos műszaki bemutató és kiállításában vett részt. Amatőr fotósként kezdve egyre több műszaki dokumentációs feladatot kapott és így igyekezett dokumentálni az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakában a fővárosi eseményeket, amelyekről írásos feljegyzéseket is készített. 1950-től folyamatosan egyre bővülő szakszervezeti és tömegsport tevékenységet fejtett ki. 1978-1982 között végezve az MLE szakosító tagozatát, szerzett főiskolai diplomát. Munkahelyén egyre magasabb beosztásokat érve el, a fotógrafikai munkacsoport vezetőjeként 1990-ben vonult nyugdíjba. Természetjáró tevékenységét ezt követően is folytatja; és tagja a Regnum Marianum öreg cserkész csapatának. Feleségével a munkahelyén ismerkedett meg, s egy lányuk született. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt Részben korlátozás alatt: Az adásvételi szerződés 3. pontja így szól: "Eladó kijelenti, hogy a levéltár részére átadott iratanyagban saját személyére vonatkozóan korlátozás nélkül engedélyez kutatást. Az iratanyagban található, más személyek adataira vonatkozó kutatás a hatályos adatvédelmi törvény alapján történik." | |
HU BFL XIV.70 | görgői és toporczi Görgei István jogász, író iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1848-1884 | |
Terjedelem: 0,14 ifm | |
Tartalom: A fondban Görgei István által gyűjtött az 1848-1849.-i forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos iratmásolatok találhatók. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: 1841. eperjesi evangélikus kollégium 1841-1843 Debrecenben jurátus 1843-1844-i ogy.-n Szepes vm. által delegált írnok 1844. ügyvédi vizsga Pozsonyban 1845 váltóügyvédi oklevelet szerez Pesten 1845-1847 Szepes vm. aljegyzője 1848 közlegény Földváry pesti I. önkéntes zászlóaljában 1848 aug. nemzetőr hadnagy, okt. honvéd főhadnagy, nov. százados, bátyja: Görgei Artúr segédtisztje 1849 jún.-júl. az 51. honvédzászlóalj parancsnoka 1850-1853 közlegény az 57. sz. Haynau-sorgyalogezred 1853-tól ügyvéd Pesten 1874-1910 bp.-belvárosi közjegyző | |
Hozzáférés és használat: Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.71 | Nagy Géza református presbiter iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1965-2000 | |
Terjedelem: 1,32 ifm | |
Tartalom: 1. személyes iratok. Önéletrajz, naplótöredékek. 2: levelezés. Nagy Géza levelezése fiával és más személyekkel. 3: Nagy Géza egyházi munkájával kapcsolatos iratok. 4: A kelenföldi református egyház működésére vonatkozó iratok. 5: Nagy Géza által írt, illetve összegyűjtött bibliamagyarázatok, versek, cikkek. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nagy Géza 1923. június 9-én született Debrecenben. Középiskolai tanulmányait a Lónyay utcai Református Főgimnáziumban végezte. Egyetemi (jogi) tanulmányait a háború derékba törte. Hadifogságban volt a Szovjetunióban 1945-1948 között. Hazatérve, megtérése után a Kelenföldi Református Egyházközségben vállalt hálaszolgálatot mint diakónus. Elvégezte a Gyermekmissziói vezetőképzőt, majd 1 éves tanfolyamot a Teológiai Akadémián. A gyülekezeti életben aktív családlátogatói, lelki gondozói munkát vállalt. 1954. május 8-án megnősült, felesége Nagy Katalin. Géza fia 1954. október 13-án született. 1955-ben könyvelői tanfolyamot végzett, a világi életben ebben a szakmában dolgozott, mint főkönyvelő ment nyugdíjba. 1956. november.26-án a budafoki úti Április 4. gyár a gyári munkástanács tagjának választotta. Ezért 1957. július 18-1958 július 23. között a tököli internálótáborban raboskodott. 1959-ben elvált első feleségétől. Második felesége Csutár Júlia 1960. január 6-tól. 1991-ben a köztársasági elnök 1956-os forradalmi emlékéremmel tüntette ki. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.71.1 | Nagy Géza és felesége Nagy Gézáné magánjellegű iratai (OTP számlák, átutalások, mozgássérült kedvezménnyel kapcsolatos iratok, nyugdíjjal kapcsolatos iratok, Nagy Géza édesanyjának Nagy Gyulánénak balatonföldvári házának öröklésével kapcsolatos iratok) (Sorozat) |
Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
HU BFL XIV.71.2 | Nagy Géza által írott levelek másolatai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1965-1996 | |
HU BFL XIV.71.3 | Hivatalos iratok. A Budapest Kelenföldi Református Egyházközség zárószámadásai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1978-1987 | |
HU BFL XIV.71.4 | Bibliamagyarázatok, igemagyarázatok. (Sorozat) |
Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
HU BFL XIV.72 | Puskás László mélyépítő mérnök és Puskás Lászlóné iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1940-1991 Megjegyzés: 1940-es évek-1991 | |
Terjedelem: 0,72 ifm | |
Tartalom: I. Puskás László építészmérnök összesen 274 oldal terjedelmű, 1990-91-ben papírra vetett memoárja (1. köt.: "Tízezer nap krónikája", 2. köt.: "Még tízezer nap") mintegy 100 oldalnyi terjedelemben tartalmaz a fiatalkorára vonatkozó budapesti élményeket, életrajzi eseményeket, amelyeket fotómellékletek egészítenek ki. II. Puskás Lászlóné iratai és kb. 15 órás életútinterjú. Az iratanyag fiatal lánykorától fogva tartalmaz az iratátadó személyes viszonyaira, szakmai-hivatali tevékenységére, társadalmi aktivitására vonatkozó adatokat. Fokozott forrásértékkel bír az 1940-es évek elejéről származó levelezés, valamint az 1990-es évektől fogva keletkezett, egy magyarul tanuló japán férfivel folytatott levélsorozat. A terjedelmes életútinterjúból színes kép tárul elénk a polgári iskolai évek során szerzett fiatalkori élményekről, a Külső-Ferencvárosból a Belvárosba költözött iparos család élethelyzetéről, akkori városélményéről. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: I. Puskás László építészmérnök; II. Puskás Lászlóné építésztechnikus, nyugdíjas. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.73 | Pór Endréné (Ács Éva) iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1929-1992 | |
Terjedelem: 0,2 ifm | |
Tartalom: Magánlevelezés, személyes okmányok, fényképek, napló (1929-1992). Az iratanyag legértékesebb részét a vőlegényével, egy odaveszett munkaszolgálatos fiatalemberrel 1943-ban folytatott levelezés alkotja. A fiú több mint száz tételes levele maradt fenn, míg a hozzá írt, ám el nem küldött levelek naplóba írt másolatok. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Hivatali ügyintéző volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.74 | Bánfi József BSZKRT alkalmazott iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1943-1981 | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A dunaharaszti asztalos feljegyzéseiben munkahelyi élményei, a munkakörülmények, a megélhetési nehézségek részletes leírásával, szellemi igényei (amatőr zenész volt) kielégítésére tett erőfeszítéseivel, családi körülményeinek rajzával találkozunk. Különlegessége a naplónak, hogy Bánfi 1981-ben önkezével vetett véget életének, s részben az idevezető út lelki folyamatai is tanulmányozhatók a fennmaradt szöveg alapján. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.75 | Herczig Antal iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20. század eleje- | |
Terjedelem: 0,3 ifm | |
Tartalom: Főként családi fényképeket és vegyes tartalmú szórványiratokat tartalmaz, a 20. sz. eleje-közepéről. Elsősorban a képi dokumentáció révén rekonstruálható életút folytán bír forrásértékkel. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A Déli Vasút főtisztje. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.76 | Müller Károly mozdonyvezető és Molnár Lajos üzemvezető iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 19. sz.-19. sz. Megjegyzés: XIX-XX. SZ.- | |
Terjedelem: 0,04 ifm | |
Tartalom: A töredékes fond apa és fia hátrahagyott hivatalos iratait tartalmazza. A bécsi születésű Müller Károly esetében katonai szolgálati okiratok, alkalmaztatási iratok, anyakönyvi okmányok maradtak fenn. Fia iratai főként iskolai bizonyítványokból és az alkalmaztatásra vonatkozó dokumentumokból állnak. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.77 | Cseh-Szombathy László szociológus iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1960-1990 | |
Terjedelem: 0,48 ifm | |
Tartalom: Az iratok afféle "íróasztali hagyaték"-ként kerültek a levéltár őrizetébe. Zömét tudományos, intézeti tevékenységre, kutatási projektek előmunkálataira vonatkozó előterjesztések és fogalmazványok, konferenciák és kiadványok kéziratai alkotják. Külön irategységet képeznek a homoszexuális férfiakkal 1981-1982-ben készített életút-, ill. élményinterjúk legépelt szövegei. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az MTA Szociológiai Intézetének egykori igazgatója. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Csak tudományos kutatók számára kutatható. | |
HU BFL XIV.78 | Magyary-Kossa Gyula gyógyszerész iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. Megjegyzés: 19. század-20. század | |
Terjedelem: 0,2 ifm | |
Tartalom: A töredékes családi iratok négy generációt fognak át: levelek, okiratok, szerződések, kéziratos ételreceptek, sírversek. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Farmakológus, orvostörténész, akadémikus. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.79 | Murányi Győző lapszerkesztő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20.század első fele- | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: A dokumentumok között: kolozsvári egyetemi diploma, családi levelek, fényképek, elküldött levelek másolatai, életrajza több változatban, szerződések, vers- és novella-kéziratok. Több irodalmi újság főszerkesztőjének aláírt levele. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Író, műfordító. A kolozsvári tudományegy.-en szerzett jogi doktorátust 1924-ben. Ügyvédként dolgozott. 1949-től vállalati jogtanácsos nyugdíjazásáig. Társadalomtudományi cikkei jelentek meg különféle napilapokban, főleg a Pester Lloydban. Jó barátságban volt Áprily Lajossal. Több monográfiája jelent, meg, de verseit, elbeszéléseit nem tudta kiadni. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.80 | Fónod Károly fővárosi főkertész iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1912-1944 [-1967] Megjegyzés: 1912-1944 1967- (szórvány) | |
Terjedelem: 0,03 ifm | |
Tartalom: Főként különféle, nem csak fővárosi kerttervek, kertészeti dokumentációk mellett személyes okmányok és levelezés, valamint, némi magánfotóanyag. A jegyzék nem teljes, mivel a fond gyarapodás folytán bővült. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Apja Fónot Márton bányafőtiszt, 1848-49-es tüzérhadnagy. Anyja Farkas Karolin. 1908-ban a M. Kir. Kertészeti Tanintézetben szerzett oklevelet. 1911-ben lépett a főváros szolgálatába, a szfőv. iskolai növénykertben kezdett dolgozni. 1914-15-ben harctéri szolgálatot teljesített a m. kir. 4. tábori űgyús ezredben. Sebesüléséből felgyógyulva a pótüteg kertgazdaságában (Nagytétény) egy konyhakertészet berendezésével és vezetésével bízták meg. 1917 májusától ismét harctéri szolgálatot teljesített a m. kir. 37/3 honvéd hegyi tarackos ütegben. Leszerelés után a szfőv. kertészetéhez helyezték át mint irodavezetőt. 1926-ban németországi tanulmányúton járt. 1930-ban a városligeti csoport vezetője lett. 1931-ben az I. kerületi Sétányok és fasorokhoz csoportvezetőnek helyezték át. 1935-ben a Tabán kertrendezési munkálatait vezette, 1945-ig a Dunajobbpart déli kertészeti csoport vezetője. 1945-ben a székesfővárosnál működő Igazoló Bizottság nyugdíj- és állásvesztésre ítélte. Fellebbezés után 1946-ban nyugállományba helyezték,de év végétől nyugdíja folyósítását megszüntették. Lakóhelyén, Sasadon faiskolát tartott fenn. A Fővárosi Kertészet fennállásának 100. évfordulójára emléplakettet kapott, de nyugdíját sohasem kapta vissza. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.81 | Szentner Teréz levelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20.század közepe- | |
Terjedelem: 0,36 ifm | |
Tartalom: Magánlevelezése egy vallásos egyedülálló nő társadalmi kapcsolataira és szellemi beállítódására vonatkozóan szolgáltat forrásanyagot. Ezt egészíti ki szüleinek korreszpondenciája. Vidéki, sváb eredetű édesanyja az 1910-es, 1920-as években Budán volt cselédlány, s figyelemre méltóak gazdasszonyának hozzá írott levelei, valamint az I. világháború éveiben egy szintén sváb, újpesti eredetű fodrászsegéddel folytatott szerelmi levelezése. Mind ez, mind Teréznek a szüleivel, rokonaival folytatott levelezése nyelvi szempontból is érdekes, mivel azok a német-magyar "nyelvváltás" dokumentumainak tekinthetők: a levelek jó része rontott magyar helyesírással íródott, illetve a fodrászsegéd esetében a sváb beszédmód direkt írásos lenyomatát tartalmazza. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: 1942-től állott a budapesti klinika alkalmazásában, mint adminisztrátor. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.82 | Kazimir Károly iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1970-1980 Megjegyzés: 1970-es évek-1980-as évek | |
Terjedelem: 0,14 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag színigazgatói tevékenységével kapcsolatos, színpadi szerzőkkel folytatott és magánlevelezés, színlapok, kéziratok irategyüttese. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A Thália Színház igazgatója, színházi rendező, az 1970-es, 1980-as évek kulturális életének ismert alakja volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.82.1 | Személyes iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1910-1946 | |
HU BFL XIV.82.2 | Levelezés (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1954-1992 | |
HU BFL XIV.82.3 | Szakmai iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli) | |
HU BFL XIV.83 | Ritter Irén operaénekes iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20.század közepe- | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: Az iratok egy pesti művésznő életét tükrözik. Családi fényképek, társadalmi kapcsolatokat reprezentáló feljegyzések, magánlevelezés, művész-szakmai előmenetelre, a színházi tevékenységre vonatkozó dokumentáció. Az anyag egy részét a külföldi tartózkodása során készített hangfelvételek alkotják. Szervtörténet: A Magyar Állami Operaház tagja. | |
HU BFL XIV.84 | Hajdú Mihály zeneszerző iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1909-1990 | |
Terjedelem: 0,4 ifm | |
Tartalom: A fond személyes iratokat, tanulmányaival, pályafutásával és zeneszerzői tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat, utazásairól, valamint családi eseményeről készített fotókat; továbbá az általa fontosnak és megőrzésre alkalmasnak vélt sajtótermékeket, újságkivágatokat tartalmaz. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Erkel Ferenc díjas magyar zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, zongoraművész. 1909. január 30-án a Békés megyei Orosházán született. 1929-től Thomán István zeneiskolájának zongora főtanszakára került. Majd átiratkozott Székely Arnoldhoz, aki a Zeneakadémia tanára volt, így itt szerezte meg főiskolai zongoraművészeti oklevelét. Zeneszerzést Kodály Zoltántól tanult. Iskolái mellett, zongoratanítással, operaházi énekesek szerepének kíséretével és betanításával tartotta fenn magát. Zenetanári pályáját először a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában (1941-1949) kezdte, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában tanított (1949-1960), majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1960-1977) zeneelméleti Tanszékén vezető tanárként dolgozott, amíg nyugdíjba nem került. A Zeneművészek Szövetségének elnökségi tagjai közé tartozott, amellett az Országos Zenepedagógiai Szakosztálynak, az Erkel Ferenc Társaságnak is elnöki tisztét betöltötte. Zongoraművészként többször is játszott a rádióban, műsorából több felvétel is készült. Budapesten és vidéki városokban is többször fellépett. Nemzetközi téren zongoraművészként sohasem ért el akkora sikereket, mint itthon. Bizonyára ezért foglalkozott mind többet a zeneszerzéssel. Mint zeneszerző a legnagyobb sikerét a Kádár Kata című operájával érte el. Ezt a rádióban 1957-ben tűzték műsorra. 1958-ban a mű szövegkönyvét Romhányi József átdolgozta, majd ezen átdolgozott szöveggel az Állami Operaház 1959. április 26-án adta elő. A bemutatón Kodály Zoltán is megjelent, és elismerése jeléül az egész előadást meghallgatta. Hajdút ezen operájáért az Erkel-díj I. fokozatával tüntették ki. 1958-ban a Magyar Zeneművészek Szövetségének lehetősége nyílt arra, hogy zenekari kompozíciókat, pedagógiai műveket, kamaradarabokat írasson azon célból, hogy a zongorázni tanuló, énekelni vágyó fiatalok, és a többi hangszeres irodalmunk gazdagodjék. Így számos zeneszerző mellett Hajdú Mihály is bekapcsolódott ezen vállalkozásba, megkomponálva köztük a fiatalabb generáció zenei nevelését elősegítő pedagógiai műveit. Az Óbudai Kamarazenekar számára etűdöket írt. E nyolc, ifjúsági zenekarra komponált művét utóbb három vidéki zeneiskola is műsorára tűzte. 1991. julius 23-án, 81 éves korában hunyt el. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.84.1 | SZEMÉLYES IRATOK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.84.2 | TANULMÁNYAIVAL KAPCSOLATOS IRATOK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.84.3 | PÁLYAFUTÁSÁVAL KAPCSOLATOS IRATOK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.84.4 | ZENESZERZŐI TEVÉKENYSÉGE (Sorozat) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.84.5 | SAJTÓTERMÉKEK, LAPKIVÁGATOK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.84.6.2 | FÉNYKÉPEK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.85 | Iklódy-Szabó András visszaemlékezései (Fond) |
Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. Megjegyzés: 19.sz.-20.sz. 19.sz.-20.sz. | |
Tartalom: 1. Iklódy-Szabó Andor visszaemlékezései unokája, Iklódy-Szabó András betűhív átírásában. A memoár 1949-ben keletkezett és 1880-tól 1939-ig tárgyalja a szakmai előmenetelre és magánéleti mozzanatokra vonatkozó életeseményeket. 2. Dr. Iklódy-Szabó Ervin Bécsben 1973-74-ben vetette papírra visszaemlékezéseit. 3. Adolf Wurdának a család történetére vonatkozó, 1923-ban Bécsben készült német nyelvű feljegyzései. 4. Iklódy-Szabó András által készített a Vigadó téri szovjet repülős emlékmű 1956-os ledöntéséről készített fényképek. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: 1. Iklódy-Szabó Andor pénzügyminisztériumi főtisztviselő, majd bankár. 2. Dr. Iklódy-Szabó Ervin 1914-ben született, az előbbi fia, a Nemzeti Bank főtisztiveselője volt. 1950-ben letartóztatták és életfogytiglanra ítélták (Csolnoki börtönévek), ahonnan 56-ban szabadult. 3. Adolf Wurdának, I-Sz. András (az iratanyag átadója) anyai dédapja. | |
HU BFL XIV.86 | Kőbányai Termes Károly iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. | |
Terjedelem: 0,04 ifm | |
HU BFL XIV.87 | Bojti Ferenc bölcsészhallgató iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1970-1970 Megjegyzés: 1970, 1973- | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Tartalom: Bojti Ferenc (sz. 1948) történelem-francia szakos középiskolai tanárnak 1970-ben és 1973-ban Franciaországban tett utazásai során készített utinaplója, feljegyzései, ezzel kapcsolatos levelezés; valamint édespajának Bojti Pálnak, a Magyar Rádió zenei osztálya vezetőjének az 1970-es években készített feljegyzései 1945 előtti munkásmozgalmi tevékenységéről; további szórványos rokoni feljegyzések lelhetők fel az iratok között. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A franciaországi utazásokkal kapcsolatos iratok betekintést engednek a korabeli alternatív baloldali gondolkodásmód és mentalitás meghatározottságaiba. Bojti Ferenc Párizsban és más franciaországi városokban részt vett különféle trockista, anarchista, maoista megmozdulásokban. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.88 | Holénia Gyula dr. ügyvédi és személyes magániratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1920-1950 Megjegyzés: kb. 1930-1940- | |
Terjedelem: 4 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag java részét az ügyvédi működésre vonatkozó dokumentumok alkotják (terjedelmes és szinte csokítatlanul fennmaradt kliensdossziék). Emellett található még a fondban a Holénia család tagjaival folytatott magánvelelezési anyag is. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Felvidéki eredetű belvárosi ügyvéd (IV., Irányi u. 15.) kliensköréhez elsősorban a fővárosi elit tagjai tartoztak; pl. Őrgróf Pallavicini Sándor, br. Szalay-Berzeviczy László, Görgey István és Dessewffy Gézáné nevével találkozunk. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.88.a | Holénia Gyula dr. ügyvéd személyes iratai (Állag) |
Létrehozás ideje: 1926-1950 Megjegyzés: kb. 1930-1940- | |
HU BFL XIV.88.a.1 | Saját peres ügyek (Sorozat) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.88.a.2 | Személyes jellegű iratok, feljegyzések (Sorozat) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.88.a.3 | Magánlevelezés, küldött (Sorozat) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.88.a.4 | Magánlevelezés, érkezettek (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1950 (kb.) | |
HU BFL XIV.88.b | Holénia Gyula dr. ügyvédi iratai (Állag) |
Létrehozás ideje: 1920-1949 Megjegyzés: kb. 1930-1940- | |
HU BFL XIV.88.b.1 | ÜGYVÉDI IRODA ÜGYFÉLAKTÁK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1936-1949 | |
HU BFL XIV.88.b.2 | VEGYES ÜGYEK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1920-1949 | |
HU BFL XIV.88.b.3 | PERES ÜGYEK, FELJEGYZÉSEK IDŐRENDBEN (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1933-1947 | |
HU BFL XIV.88.b.4 | DR. SZEPESHÁZY BERTALANNÉ, VI., LOVAG U. 19. SZ. BÉRHÁZ ÜGYEINEK IRATAI (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1932-1949 | |
HU BFL XIV.89 | Gerlóczy Károly fővárosi alpolgármester félhivatalos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1838-1897 Megjegyzés: 1838-1897 (20. sz. eleje) | |
Terjedelem: 0,42 ifm | |
Tartalom: Az iratok legnagyobbrészt különféle állami, önkormányzati és civil szervezeteknek, valamint magánszemélyeknek, köztük számos ismert közéleti szereplőnek a neves várospolitikus hivatali és közéleti tevékenységét méltató leveleit tartalmazza. Az iratanyag nagy mértékben kapcsolódik a levéltár állományában lévő hivatali regisztratúrához. Az iratanyag tematikai megoszlása (ügyiratok száma szerint): Személyes jellegű ügyek iratai: 43, Igazgatási ügyek: 37, Rendészeti ügyek: 3, Középítési, városrendezési ügyek: 25, Gazdasági ügyek: 9, Közegészségügy: 35, Közoktatásügy: 22, Közművelődésügy: 125, Egyházi ügyek: 14, Közjótékonysági ügyek: 37, Társadalmi aktivitás: 33 db. Szervtörténet: 1851: pesti piaristáknál végzi középiskolai tanulmányait; a pesti egyetemen jogot és államtudományokat hallgat; 1854: bírói és közigazgatási, 1861: ügyvédi vizsga; 1862: váltóügyvédi vizsga; 1854: Helytartóságnál fogalmazó gyakornok; 1856-tól a Borsod megyei szolgabíróságon hivatalnok; 1861: Pest városnál tollnok; 1866: főjegyző; 1867: tanácsnok; 1869: iskolatanács tagja; 1870: FKT választott tagja; a városegyesítési munkálatok, a törvény és a szervezési szabályrendelet előkészítésében meghatározó szerepet játszik; 1873: Budapest I. alpolgármestere (újraválasztva: 1879, 1885, 1891); 1897: nyugdíjazása. Fővárosi szolgálának hosszú időszaka (1861-1897) az átalakulás nagy korszakával esik egybe. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Letét Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.90 | Deményi László hadifogolylevelei (Fond) |
Létrehozás ideje: 1945-1948 | |
Terjedelem: 0,03 ifm | |
Tartalom: A különböző szovjet hadifogolytáborokból származó, 1945-1948 közötti levelezőlap-anyag betekitést ad a hadifogoly-sors mindennapjaiba, valamint a rokonsági-ismeretségi kapcsolatok és személyi kötődések meghatározottságaiba. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.91 | Malán Mihály antropológus professzor iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: XX.- | |
Terjedelem: 1,5 ifm | |
Tartalom: Szakmai és személyes magániratai. A fond szakmai részét főként a szakirodalmi munkásságára, valamint feledésbe merült, ám felfedezésre váró adatgyűjtésekre vonatkozó dokumentáció alkotja (pl. az 1950-es években végzett ikervizsgálatok adatfelvétei). Személyes magánlevelezési anyagát illetően kolozsvári és debreceni tartózkodása idejéből származó, valamint egyes családtagjainak a kitelepítés éveiből fennmaradt levelei bírnak forrásértékkel. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Orvos, antropológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1957). 1932-ben megszervezte a Testnevelési Főisk.-n a sport-embertani laboratóriumot, amelyet 1940-ig vezetett. Közben 1937-ben egy.-i magántanárrá habilitálták, s 1937-38-ban E. Fischer mellett Berlin-Dahlemben volt ösztöndíjas. 1940-46-ban a kolozsvári tudományegy. embertani tanszékének ny. r. egy.-i tanára. 1946-48-ban a MNM embertani csoportját vezette. 1949-58-ban a Természettudományi Múz. Embertani Tárának tudományos munkatársa volt. 1950-től a debreceni tudományegy.-en megbízott előadóként, 1963-tól 1967-ig, nyugdíjazásáig kinevezett egy.-i tanárként antropológiát oktatott. Kutatási területe az antropológia és a humánbiológia szinte minden ágára kiterjedt. Kezdeményezte az Anthropológiai Közlemények c. folyóirat megindítását, melynek 15 évig szerk.-je, ill. szerk. bizottsági tagja volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.92 | Holczspach Nándor magántisztviselő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1903-1980 Megjegyzés: 1903-1980-as évek | |
Terjedelem: 0,03 ifm | |
Tartalom: Iskolai bizonyítványok, anyakönyvi kivonatok, egyéb személyes okmányok találhatók az egykori neves budai család utódjának töredékes iratanyagában. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.93 | Martonosi Baráth Lajos műépítész iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1920-1940 Megjegyzés: kb. 1920-1940 | |
Terjedelem: 3 ifm | |
Tartalom: Építési tervek, épületberuházási iratok, az építtetőkkel és a kivitelező vállalkozókkal folytatott levelezési és elszámolási iratok. Az anyag lehetőséget biztosít a két világháború közötti időszak társasházépítési konjuktúrájának tanulmányozásához. A dokumentáció főként a budai magánépítkezések tekintetében gazdag. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Műépítész. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.94 | Petrovszky Mátyás egykori katonatiszt iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1945-1945 Megjegyzés: 1945- | |
Tartalom: A különböző frontközeli magyarországi területeken és a horni (Németország) hadifogolytáborban 1944.09.25.-1945.08.26. között töltött időszakban keletkezett feljegyzéseket tartalmaz a napló. A németországi tartózkodásról részletes, az idegen közeg, illetve az amerikai fogvatartók és a magyarok közötti érintkezésre, a fogvatartottak egymáshoz való viszonyulására, az életfeltételek megteremtésére, valamint a hazai családi kapcsolatok fenntartására vonatkozó adatok találhatók az anyagban. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.95 | Varga Mátyás díszlettervező iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1937-1943 | |
Terjedelem: 0,08 ifm | |
Tartalom: A fennmaradt iratok zömét, némi szakmai anyag mellett a pesti rokonok hozzá intézett magánlevelei alkotják. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A Nemzeti Színház tagja volt, s a háború alatt Kolozsvárott tevékenykedett. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.96 | Sugár Andor sakkjátékos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1970-1990 Megjegyzés: kb. 1970-1990 | |
Terjedelem: 0,1 ifm | |
Tartalom: Amatőr sakkversenyző és felesége levelezése. Egy az 1970-es, 1980-as évek mindennapi időtöltését egyesületi keretek között űző házaspárnak az egyéb személyi kapocsolatait is tükröző magánlevelezési anyaga. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.97 | Kammermayer (Káldor) Antal iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 19. sz.-19. sz. Megjegyzés: XIX-XX.- | |
Terjedelem: 0,03 ifm | |
Tartalom: Személyi okmányai és birtokügyeivel kapcsolatos iratok. A fővárosi polgármester fivére neves, jólmenő ügyvédként tevékenykedett a 19. század közepén, s a tőle származó iratok részint a szabadságharc alatti hadfelszerelési biztosi tevékenységére, részint vidéki birtokügyeire, a birtokok nyilvántartására vonatkoznak. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.98 | Györök Ferenc dr. rendőrvezérőrnagy iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1968-1988 | |
Terjedelem: 1 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag legnagyobb része a magasrangú rendőrtiszt hivatali működésével kapcsolatos - "íróasztalhagyaték". Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.99 | Rubletzky Mária nőiszabó és családja iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1906-1963 Megjegyzés: A fényképek időköre az 1860-1870-es évektől kezdődik. | |
Terjedelem: 0.14 ifm | |
Tartalom: A fond a házasság révén egymáshoz kapcsolódó Rubletzky, Behr és Rónai család egyes tagjainak iskoláztatással, képzéssel, alkalmaztatással és katonai szolgálattal kapcsolatos iratait, leszármazási iratokat (anyakönyvi kivonatok), valamint családi levelezést és családi fényképeket tartalmaz. A levelezést a családtagok közötti levélváltások uralják. A levelezésen belül kiemelt jelentőségűek a zsidóüldözéshez kapcsolódó, a kiskunhalasi zsidók gettósítását megelőzően, valamint az ott felállított gettóból a rokonokhoz írt levelek 1944-ből. Ugyancsak kiemelendőek Rubletzky István I. világháborús, valamint fia, Rubletzky János II. világháborús katonai szolgálatához kapcsolódó iratok (1915–1916-os katonanapló) és levelek. Jelentős a fondon belüli családi fényképegyüttes is, amely a felmenőktől kezdve a család több generációját és ágát dokumentálja az 1860–1870-es évektől kezdődően. Az iratokból jól kirajzolódnak a részben vidéki, részben fővárosi gyökerű, az izraelita felekezet és a kisiparosi tevékenység által dominált családon belüli mobilitási pályák, mind földrajzi (Budapest, Kiskunhalas, Bécs, Párizs), mind társadalmi tekintetben (budapesti kisiparosság, illetve magánhivatalnoki lét, francia idegenlégió, bécsi operettprimadonna-feleség). Szervtörténet: Leszármazás: (A) Behr Manó, szabómester (sz. Paks, 1848. k. – Bp., 1887.08.07.) + Deutsch Johanna (sz. Paks, 1852. k. – Bp., 1890.02.25.) *Behr Szerén + Raufman … **Radnai (Raufman) László **Raufman Tibor *Behr Miksa + 1. … **Behr József (Párizsban élt, idegenlégiós volt) + 2. Fritzi Gella, bécsi operettprimadonna *Behr Sára (Újpest, 1887.04.29. - Bp., 1958.03.25.), aranycsiszoló + Rubletzky István (sz. Bp., 1886.11.01.), szabómester **Rubletzky Mária (sz. Bp., 1913.07.30.) + Rónai Sándor Ervin (sz. Arad, 1897.03.07.), magánhivatalnok ***Rónai Katalin (sz. Bp., 1948.09.18.) **Rubletzky János (B) Rosenberg Dávid, aradi kereskedő *Rónai Sándor Jakab, nyomdászsegéd, kőnyomda-tulajdonos (sz. Arad, 1871.03.03.) + Pománsz Mária (sz. Arad, 1875.05.28.) (vasúti kalauz lánya) **Rónai Sándor Ervin (sz. Arad, 1897.03.07.) + 1. Petri Anna ***Rónai Gabriella (sz. Cinkota, 1921.02.01.) + 2. Császár Flóra + 3. Rubletzky Mária (sz. Bp., 1913.07.30.) ***Rónai Katalin (sz. Bp., 1948.09.18.) (C) Rubletzky István, szabómester (sz. Tolcsva) + Liszka Karolina Auguszta *Rubletzky István (sz. Bp., 1886.11.01.), szabómester A Rubletzky család tagjai az édesapa, Rubletzky István, felesége, leánykori nevén Behr Sára, valamint gyermekeik, Rubletzky Mária és János. Rubletzky István és Behr Sára 1912. november 3-án házasodott össze Budapesten. Az 1886. november 1-jén Budapesten született Rubletzky István foglalkozása szabómester, vallása görög katolikus, lakhelye Budapest, Párisi utca 1. (akkori IV. kerület). Édesapja Rubletzky István, édesanyja, aki a házasságkötés idején már nem élt, Liszka Karolina Auguszta. Rubletzky István az I. világháború idején a 32. gyalogezredben szolgált. Rubletzky Istvánné, szül. Behr Sára 1887. április 29-én született Újpesten, foglalkozása aranycsiszoló. Szülei, akik házasságkötésekor már nem éltek, Behr Manó és Deutsch Janka. Behr Sára 1958. március 15-én halt meg Budapesten. Legutolsó lakhelye Budapest, Sztálin út 21. Rubletzky István és Behr Sára két gyermeke Rubletzky Mária és Rubletzky János. Rubletzky János a II. világháború alatt teljesített katonai szolgálatot. Rubletzky Mária 1913-ban Budapesten született, apjához hasonlóan nőiszabó mester és gépírónő volt. Első két vőlegénye, Tóth Miklós és Polacsek Pásztor Pál a II. világháborúban teljesített katonai szolgálat közben vesztette életét. Tóth Miklósról egy fotó, Polacsek Pásztor Pálról fotók és levelezésük szerepel a fondban. Rubletzky Mária férje, Rónai Sándor 1897. március 7-én született Aradon. Szülei Rónai Sándor és Pomansz Mária. Községi felső kereskedelmi iskoláját 1912-ben fejezte be. Első felesége Petri Anna, akitől 1925-ben vált el, közös gyermekük Rónai Gabriella. Második feleségével? Császár Flórával 1927-ben kötött házasságot. Rubletzky Mária és Rónai Sándor közös gyermeke Rónai Katalin, 1948. szeptember 18-án született Budapesten. | |
Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi jogszabályok alapján kutatható. | |
HU BFL XIV.99.1 | Közös családi iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1911-1944 | |
HU BFL XIV.99.2 | Rubletzky István iratai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1906-1944 | |
HU BFL XIV.99.3 | Rubletzky Margit iratai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1918 | |
HU BFL XIV.99.4 | Rubletzky Mária iratai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1929-1951 | |
HU BFL XIV.99.5 | Rónai Sándor Ervin iratai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1907-1927 | |
HU BFL XIV.99.6 | Levelezés (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1915-1963 | |
HU BFL XIV.99.7 | Fényképek (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
HU BFL XIV.100 | Vitéz Csicsery-Rónay István országgyűlési képvielő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1920-1920 Megjegyzés: kb. 1920-1945- | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Tartalom: A fondot döntően a hozzá intézett, közbenjárását kérő magán- és közérdekű levelek alkotják. Az 1920-as, 1930-as évek társadalmi-politikai kapcsolatrendszerére vonatkozóan jelent értékes forrást. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A Magyar Élet Pártja Somogy megyei képviselője, aki az 1945 után tevékenykedett, ismertebb kisgazda politikusnak volt az édespja. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.101 | Faragó János, VII. ker. polgármester félhivatalos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1980-2000 Megjegyzés: kb. 1980-2000 | |
Terjedelem: 1,92 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag legértékesebb részét az önkormányzati választási kampányokra vonatkozó feljegyzések és szóróanyag, nevezettnek a polgármesteri, közéleti tevékenységével összefüggő szervezési és protokolláris dokumentációja alkotja, amelyet 1,8 ifm terjedelemben, ezzel kapcsolatos videokazetták egészítenek ki. Az anyagban Faragó Jánosnak az 1980-as, 1990-es években folytatott ügyvédi-gazdasági tevékenységére vonatkozó elszámolási, számviteli iratok, valalamint személyes, főként orvosi kezelésére vonatkozó iratok is találhatók. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Faragó János Budapesten, az Erzsébetvárosban született. Édesapja helybeli vállalkozó volt, aki feleségével együtt 1944-ben az üldözések áldozata lett. Rokonok nevelték, s 1956-ban Felsőfokú Építőipari Technikumot végzett. 1957-1963 között az I. ker. IKV vízivárosi területének műszaki vezetője, 1963-1970 között egy szentendrei mezőgazdasági szövetkezet építési melléküzemág vezetője, 1970-1990-ig a budakalászi Pest Megyei Építési Szerelési Költségvetési Üzem igazgatója volt. A rendszerváltozásig pártonkívüli. 1990-1994 között SZDSZ színekben a VII. kerület polgármestere. 1993-ban költségvetési és az IKV átszervezése körüli nézeteltérések miatt összekülönbözik a helyi pártszervezettel. 1993-ban felfüggesztik állásából; 1994-ben kilép a pártból. 1994-ben és 1998-ban függetlenként sikertelenül indul a polgármesteri posztért. 1994-től egy műszaki-gazdasági tanácsadó bt. ügyvezetője. 2000-ben hunyt el. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt A személyes adatokat tartalamzó iratok a törvényes korlátozások hatálya alatt. | |
HU BFL XIV.101.1 | FARAGÓ JÁNOS IRATAI (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1970-2002 | |
HU BFL XIV.101.2 | FARAGÓ JÁNOSNÉ IRATAI (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1950-2007 | |
HU BFL XIV.101.3 | Anyósa, BERGER MIHÁLYNÉ vegyes IRATAI (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1994-2001 | |
HU BFL XIV.101.4 | KÖZÉLETI JELLEGŰ FILMEK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1990-1996 | |
HU BFL XIV.101.5 | MAGÁNJELLEGŰ FILMEK (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1990-1996 | |
HU BFL XIV.102 | Dr. Pál József közgazdász iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1956-1956 Megjegyzés: 1956- 1956- (szórvány) | |
Terjedelem: 0,24 ifm | |
Tartalom: Az 1956-os forradalom napjairól vezetett vázlatos, naplószerű feljegyzések, összejövetelekre kapott meghívók, nyomtatott és kéziratos röplapok, plakátok, sajtógyűjtemény, az október 25-ei vérengzéssel kapcsolatos két feljegyzés, az FM Forradalmi Bizottságának követelései, a dokumentumokról készített bekötött fénymásolatgyűjtemény; hivatalos iratok fogalmazványai, röplapok, korabeli újságok. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Dr. Pál József 1940-1948 között a Bolyai-Györffy Népi Kollégium alapító tagja volt. Az 1947-es országgyűlésben a Nemzeti Parasztpárt képviselője volt. Barátai közül sokan 1956-ban a Petőfi Kör tagjai voltak. A Földművelési Minisztérium főtisztviselője volt, s a forradalom időszakában naplót vezetett az eseményekről. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.103 | Kiss Miklós svájci lakos iratai. (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz. | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Tartalom: Egy svájci emigrációban élő férfinek, döntően az itthoni családtagjaitól származó személyes levelezése. Az itthoni életkeretek és anyagi viszonyok leírása; szórványos svájci hatósági okmányok; a kinti társadalmi beágyazódást tükröző dokumentáció. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.104 | Égly Antal író és Égly Sándor iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1912-1972 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
Tartalom: A fond apa és fia életpályája főbb mozzanatainak nyomon követése folytán érdekes. Égly Sándor fővárosi felsőkereskedelmi iskolai tanártól anyakönyvi kivonatok, alkalmaztatási iratok, igazolások maradtak fönn. Külön jelentőséggel bírnak a Tanácsköztársaság időszakában tanúsított magatartására vonatkozóan 1919-ből és 1927-ből származó iratok. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az 1907-ben született Égly Antal 1946-ig igazságügy minisztériumi tisztviselő volt, majd az Írószövetség és az Újságírószövetség tagja. Apja, Égly Sándor (sz. 1874) fővárosi felsőkereskedelmi iskolai tanár volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.105 | Menczel Elek meós iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1921-1960 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Tartalom: A töredékes iratok legnagyobbrészt iskolai bizonyítványok, anyakönyvi kivonatok, az alkalmaztatással összefüggő igazolások. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett a MÁVAG alkalmazottja volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.106 | Hindy János külügyminisztériumi tisztviselő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1929-1949 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Tartalom: A töredékes iratok a magyar állampolgárság fenntartásával, kinttartózkodása körülményeivel kapcsolatos hivatalos iratok, igazolások. Az iratanyag kb. fele lengyel nyelvű. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett a harmincas években Lengyelországban élt. 1929-től egy ideig a poznani konzulátus vezetője volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.107 | Visinszky József ny. postaigazgató naplói (Fond) |
Létrehozás ideje: 1970-1972 | |
Terjedelem: 0,08 ifm | |
Tartalom: A napló, amelyet V. J. haláláig vezetett, a mindennapi életre vonatkozó bejegyzések mellett főként a naplóíró betegségére és gyógykezelésére vonatkozó adatokat tartalmaz. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Fia, Wisinszky László engedélyével kutatható. | |
HU BFL XIV.108 | Dienes Gedeon dr. kultúrdiplomata és táncművészeti szakember iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: XX. SZ.- | |
Terjedelem: 0,96 ifm | |
Tartalom: A fond főként nevezett külföldi szakmai, kultúrdiplomáciai és magánéleti kapcsolataira vonatkozó, különböző nyelveken folytatott levelezést tartalmaz. E mellett megtalálható az anyagban Dienes Zoltán matematika professzor szintén szüleihez írt levelezése is. Az irategyüttest Dienes Gedeon tábori levelei, valamint a hozzá írt szerelmeslevelek sorozata egészíti ki. A levelezési anyag jelentős részben idegen nyelvű (angol, francia, német, orosz, svéd). Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az iratanyag létrehozója Dienes Gedeon, Dienes Valéria fia, aki 1945 előtt sokat tartózkodott külföldön, majd 1945 után külügyminisztériumi főtisztviselőként részt vett a békeelőkészítési munkálatokban is, s a párizsi béke aláírásakor is jelen volt. Ezt követően nemzetközi hírű táncművészeti tevékenységet fejtett ki; a rendszer egyfajta "kultúrdiplomatának" tekintette. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Az iratátadó hozzájárulásával kutatható. | |
HU BFL XIV.108.1 | Dienes Gedeonnak címzett levelek és Dienes Gedeon válaszlevelei (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1934-1992 | |
HU BFL XIV.108.2 | Dienes Zoltán levelei Dienes Pálhoz (Sorozat) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.108.3 | Olvashatatlanul aláírt és név nélküli levelek (Sorozat) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.108.4 | Meghívók (Sorozat) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.108.5 | Gyászjelentések (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1979-1988 | |
Tartalom: Iratok csak: 1979, 1988 | |
HU BFL XIV.108.6 | Szervezetektől, intézményektől érkezett üdvözletek, meghívók, körlevelek stb. (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1939-1990 | |
HU BFL XIV.108.7 | Besorolandó, rendezendő (Sorozat) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.109 | Dr. Jándy Klára fővárosi tisztiorvos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1869-2001 | |
Terjedelem: 0,82 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag a tisztiorvos asszony képzésére, szakmai előmenetelére és tevékenységére, javadalmazására valamint vagyoni és magánéleti viszonyaira vonatkozóan is tartalmaz adatokat. Több irategység is foglalkozik budapesti témákkal, közegészségügyi, városfejlesztési kérdésekkel (szennyvíztisztítás, csatornázás, egészségügyi infrastruktúra): ezekre vonatkozó tanulmányok, szakcikkek találhatók az iratok között, amelyeket külföldi szakirodalmi anyagok fordításai egészítenek ki. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás 239/2008. BFL sz. | |
HU BFL XIV.110 | Csányi Béla fővárosi altiszt és Csányi Gyula iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: XX. SZ. ELSŐ FELE- | |
Terjedelem: 0,15 ifm | |
Tartalom: Csányi Béla esetében: származási okmányok másolatai, képzésre, alkalmaztatásra és katonai szolgálatra vonatkozó okiratok, okmányok és hivatalos iratok. Felesége, Hermann Erzsébet személyi okmányai. Fiától főként ingatlanügyekkel kapcsolatos iratok maradtak fönn, amelyeket alkalmaztatási iratok, hagyatéki iratok egészítenek ki. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Csányi Béla, fővárosi alkalmazott és fia, Csányi Gyula fővárosi altisztt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.111 | Nécsey István posta főellenőr iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: XX. SZ. ELSŐ FELE- | |
Terjedelem: 0,07 ifm | |
Tartalom: Magánlevelezés, személye és hivatalos fölejgyzések. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.112 | Dr. Egyed Béla orvosszázados naplója és iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1944-1945 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
Tartalom: Az iratok főként az 1944. szeptember 6. és 1945. augusztus 19. között vezetett napló folytán bírnak forrásértékkel. Az orvosszázados az ország keleti végétől a nyugatiig vonuló magyar csapatok különféle hadikórházaiba volt beosztva, s a napló a hadieseményekre, az ellátási viszonyokra, valamint a német szövetségesre vonatkozóan tartalmaz megállapításokat és adatokat. Az egészségügyi ellátást érintő szórványiratok közül a szombathelyi tábori kórház szervezésével és állományával kapcsolatos iratok érdemlegesek. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.113 | Petróczy Magda fővárosi lakos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1930-1963 Megjegyzés: kb. 1930-1963 | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: Az irategyüttes az 1930 és 1944 közötti évekre, azaz Petróczy Magda életének tíz és huszonnégy éves kora közötti időszakára kiterjedő levelezést tartalmaz. A gyűjtemény családtagok, távolabbi rokonok, családi ismerősök, barátnők, udvarló, kollégák és munkaadók által írt leveleket ölel fel. Az együttélő családtagok közötti levelezés Petróczy Magdától, édesanyjától és annak testvérétől, Tipary Ilonától származik. Döntően Petróczy Magda 1940. július-augusztusi, a MABI balatonlellei üdülőjében töltött nyaralásához kapcsolódik. A levelek legnagyobb csoportjait a Csepelen élő barátnője, Szabó Jucika, az albertfalvai OTI-telepen lakó Kovátsék, és az udvarlója, Szőke Imre által írt levelek alkotják. Külön csoportot képeznek a Petróczy Magda munkavállalásával kapcsolatos hivatalos levelek az 1930-as évek második és az 1940-es évek első feléből, valamint a nyelvtanulásával kapcsolatos hivatalos jellegű levelei. Az iratanyagban található több olyan levél, amelyet zsidónak minősített, s vagy munkaszolgálatos, vagy hadiüzemben dolgozó kollégái írtak. Közülük Schossberger Károlytól egy 1939 és 1941 között a munkaszolgálatból írt levélsorozat maradt fenn. A hivatalos jellegű levelek egy sajátos változatát képviseli a Hegedűs és Nagy műbútorasztalosokkal folytatott levélváltás 1942-ből, mint bútorkészítéssel kapcsolatos megrendelés, illetve árajánlat. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett vidéki hátterű, egyedül élő, textilcégeknél alkalmazásban állott fővárosi magánalkalmazott fiatal nő volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.113.1 | Családi levelezés (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1930-1944 | |
HU BFL XIV.113.2 | Barátok, ismerősök által írt levelek (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1930-1944 | |
HU BFL XIV.113.3 | Kollégáknak írt levelek (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1939-1944 | |
HU BFL XIV.113.4 | Azonosíthatatlan feladóktól érkezett levelek (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1939 | |
HU BFL XIV.113.5 | Munkavállalással kapcsolatos hivatalos jellegű levelek (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1936-1944 | |
HU BFL XIV.113.6 | Nyelvtanulással kapcsolatos hivatalos jellegű levelek (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1942-1943 | |
HU BFL XIV.113.7 | Bútor-megrendeléssel kapcsolatos levelek (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1942 | |
HU BFL XIV.113.8 | Gyászjelentések (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1936 (kb.)-1939 (kb.) | |
HU BFL XIV.113.9 | Üdvözlőkártyák (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1940 (kb.) | |
HU BFL XIV.113.10 | Egyéb töredékes iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1938-1963 | |
HU BFL XIV.114 | Székely László visszaemlékezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1924-1936 | |
Szervtörténet: Személy | |
Másolatok: Másolatok létezése: Mikrofilm: BFL Mikrofilmtár. Mikrofilmen kutatható. | |
HU BFL XIV.115 | Theisz Károly Budapest Székesfőváros Vízművei műszaki főtanácsosa személyes és szakmai iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1899-1977 | |
Terjedelem: 0,3 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag legértékesebb részét a II. világháború alatt, főleg a budai ostrom időszakában végzett üzemirányítási és -szervezési tevékenységére vonatkozó iratok képezik. Theisz Károlynak és munkatársainak volt köszönhető, hogy a fővárosi vízszolgáltatás néhány kritikus napot leszámítva folyamatosan fönnmaradt. A dokumentáció az erre vonatkozó operatív irányításba nyújt betekintést. Ezek mellett a fondban az iratátadó képzésére, szakmai előmenetelére és tevékenységére vonatkozó iratok is találhatók. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.116 | Osskó Károly vezérőrnagy, gyalogsági tábornok és családjának iratai (megszűnt, ld. XIII.68) (Fond) |
Létrehozás ideje: 1896-1993 [1827-] Megjegyzés: 1827- (szórvány) 1896-1993 | |
Terjedelem: 0,46 ifm | |
Tartalom: A fond elsősorban Osskó Károly és felesége személyes iratait (bizonyítványok, igazolások, útlevelek, számlák, hivatalos iratok, jegyzetfüzetek stb.), illetve levelezésüket (amely az 1910-es években, illetve Osskó Károly börtönben töltött évei, 1945-1946 során volt a legintenzívebb) tartalmazza. A 2013-ban levéltárba került iratsorozatok: Az Osskó és Kiss család tagjai között bonyolított levelezés, ennek átírt szövegei, regesztái. Osskó Judit családtörténeti feljegyzései, fényképmásolatok, döntően Kiss Kálmánné, árvászéki elnök özvegye levelezésének másolatai. Osskó Judit személyes okmányok és iratok, iskolai füzetei. Osskó-Kiss család fényképmásolatai. Osskó Alfrédné, sz. Kiss Magdolna ifjúkori, majd 1960-as évekből származó naplója. Kiss család vegyes iratai: eredeti okmányok és fénymásolatok (Osskó Judit összeállítása). Kiss és Osskó családhoz érkezett képes levelezőlapok. Osskó Károly tábornok levelei és feljegyzések. Osskó Judittól 1,365 GB terjedelemben pendrive-on átvett, három főmappába szervezett vegyes családtörténeti dokumentáció (Osskó, Francken, Kratochwill, Kiss család, nagyobb részben beazonosított családi fényképek, átírt családi levelezés és önéletrajzi feljegyzések, memoárok). Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: Az iratanyag középpontjában Osskó Károly és felesége, a horvát származású Jelka Sedmak (szül. Kolmanič) áll. Osskó Károly 1887-ben született Szombathelyen. 1905-ben kezdte meg katonai szolgálatát, katonai karrierje a vezérőrnagyi rangig ívelt. Végigharcolta az I. világháború különböző hadszíntereit, majd a háború után az ország különböző városaiban (Sopron, Kőszeg, Kiskunhalas, Berettyóújfalu) szolgált. 1941-ben kérte nyugdíjazását. A Budapesti Népbíróság 1946-ban tíz év börtönre és polgári jogai tíz évi felfüggesztésére, valamint nyugdíjmegvonásra, a Népbíróságok Országos Tanácsa két évi börtönre és rendfokozatától való megfosztásra ítélte. (Irodalom: Szakály Sándor: A magyar katonai felsővezetés 1938-1945: lexikon és adattár. [Budapest], 2003.) Jelka Sedmak a horvátországi Glinán született 1883-ban. 1915-ben kötött házasságot Osskó Károllyal. 1947-ben Budapesten hunyt el. Az Osskó-család családfája megtalálható a fonddossziéban. | |
Hozzáférés és használat: A hatályos levéltári és adatvédelmi törvény alapján kutatható. | |
HU BFL XIV.117 | Steuermann Antal magántisztviselő iratai. (Fond) |
Létrehozás ideje: 1940-1990 Megjegyzés: kb. 1940-es évek-1990-es évek kb. 1940-es évek-1990-es évek | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: Részint izraeli barátokkal (egykori munkaszolgálatos) folytatott magánlevelezés; képes levelezőlapok; üdvözlőlapok; fényképek; személyes okmányok, igazolványok. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.118 | Balla Pál posta- és távirda főigazgató iratai. (Fond) |
Létrehozás ideje: 1896-1930 Megjegyzés: kb. 1896-1930k. | |
Terjedelem: 0,03 ifm | |
Tartalom: Telefonállomások létesítéséért köszönőlevelek; táviratok; külföldi utazásokkal kapcsolatos üzenetváltások; banki folyószámlaegyenleg-értesítések. A töredékes iratanyag a honi, fővárosi telefónia egyik meghatározó személyiségének nemzetközi kapcsolataira, valamint személyes jövedelmi viszonyaira vonatkozóan szolgáltat adatokat. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: 1897-ben a telefonügyek intézésére állították fel a Budapesti M. Kir. Távbeszélő Hálózat Igazgatóságot. Vezetője Balla Pál főmérnök volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.119 | Dr. Szántó Zoltán jogász és gépkocsivezető iratai. (Fond) |
Létrehozás ideje: 1927-1983 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Tartalom: Képzésre vonatkozó iratok; fellebbezés (1958) gépkocsivezetői engedély bevonása tb.; alkalmaztatásra vonatkozó iratok. A jogosítvány bevonása elleni fellebbezés kordokumentum, amelynek érvelése, az életkörülmények részletező leírása egy, az ötvenes években egzisztenciáját vesztett fővárosi lakos küszködéseibe enged bepillantást. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.120 | Kukucska János rákosszentmihályi lakos iratai. (Fond) |
Létrehozás ideje: 1923-1949 [1914] Megjegyzés: (1914) 1923-1949 (szórvány) | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Tartalom: Az adóívek egy peremkerületi lakos jövedelmi viszonyaira vonatkozóan nyújtanak tételes, idősoros adatokat. Az iratanyag legfőbb értéke annak folyamatos volta. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.121 | Del Medico Imre dr. iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1966-2007 | |
Terjedelem: 2,75 ifm | |
Tartalom: A fond főként az 1960-as évektől folyamatosan, különféle újságokhoz (Hócipő, Ludas Matyi, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava, 168 Óra) küldött olvasói levelek eredeti fogalmazványait és a megjelent cikkek kivágatait tartalmazza. Emellett főként közérdekű témákkal foglalkozó magánlevelezési anyag is található az irategyüttesben. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az iratátadó közérdeklődésre számot tartó olvasói levelek írásával vált ismertté, közéleti személyiséggé. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt Az iratátadó hozzájárulásával. | |
HU BFL XIV.121.1 | Sajtólevelezés (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1966-1995 | |
HU BFL XIV.121.2 | Hivatalos levelezés személyekkel (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1987-2007 | |
HU BFL XIV.121.3 | Hivatalos magánlevelezés (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1968-2000 | |
HU BFL XIV.121.4 | Magánlevelezés (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1971-2000 | |
HU BFL XIV.122 | Darida, Clelio római polgármester iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1971-1972 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Tartalom: A Pillantás Rómára című városházi kiállítás (illetve a Budapest hete Rómában c. rendezvény) alkalmából Budapestre érkezett küldöttség látogatásával kapcsolatos iratok: olasz nyelvű följegyzések fénymásolatai, sajtócikkek, meghívók. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.123 | Pesti László iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20. sz.- | |
Terjedelem: 0,1 ifm | |
Tartalom: A fond adatokat tartalmaz a Bp. VIII., Horánszky u. 12. számú ház történetére vonatkozólag; valamint fényképdokumentációt a Népliget topográfiájára; adatgazdag történeti leírásokat a Városligetről, a Népligetről, a Múzeumkertről, a Tabánról és a Margitszigetről. E mellett Pesti László töredékes családtörténeti iratai, fényképek, személyes okmányok, levelek és kerttervek is találhatók az irategyüttesben. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Aktív korában kertészként doltozott a főváros alkalmazásában. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.124 | Holló Szilvia Andrea helytörténeti gyűjteményi szakfelügyelő, szaktanácsadó iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1994-2006 | |
Terjedelem: 0,48 ifm | |
Tartalom: A fond a Budapesti Történeti Múzeum alkalmazásában végzett helytörténeti referensi, szakfelügyelői munkával kapcsolatosan keletkezett iratokat tartalmaz: munkatervek és -beszámolók, jelentések és kimutatások, helytörténeti gyűjteményekkel és felettes szervekkel folytatott levelezés, szakmai ajánlások, kerületi helytörténeti gyűjtemények működésére, kiállítások szervezésére és tervezésére, továbbá pályázatokra vonatkozó adatok, kerületenkénti bontásban. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.125 | Gömöri Balázsné sz. Varga Mária fővárosi lakos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. közepe- | |
Terjedelem: 0,24 ifm | |
Tartalom: Főként férjével és rokonaival, ismerőseivel folytatott magánlevelezést, szerelmes leveleket, személyi okmányokat, alkalmaztatásra vonatkozó iratokat, valamint családi fényképeket tartalmaz. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A fond keletkeztetője aktív korában varrónő volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Az iratok az eladó kikötésének megfelelően 2014. január 1. után lesznek szabadon kutathatók. | |
HU BFL XIV.126 | Dr. Huszka Ernőné gimnáziumi fizikatanár visszaemlékezései (Fond) |
Létrehozás ideje: 1977-1991 | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Tartalom: A memoár köztörténetbe ágyazott családtörténeti vonatkozásokat, a tanári pályafutásra, az iskolai viszonyokra vonatkozó, személyes hangvételű megjegyzéseket, valamint mentalitástörténeti szempontból fontos reflexiókat tartalmaz. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett a Radnóti Miklós Gimnázium matematika-fizika szakos tanára volt, 1953-ban Kossuth-díjat kapott. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható Másolatok: Másolatok létezése: Fénymásolat: Az eredeti kézirat gépelt változatban is rendelkezésre áll, amelyet hangkazetta egészít ki. | |
HU BFL XIV.127 | Viszoczki János és Viszoczki Jánosné sz. Fejér Viktória személyes iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1928-1989 | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: Sok szakmai és közéleti, politikai tevékenységgel kapcsolatos oklevél, kitüntetés, emléklapok, tagkönyvek, képzésre vonatkozó személyes okmány található az anyagban, amelyet helyi vitás lakásügyekkel kapcsolatos beadványok egészítenek ki. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A fondot egy peremkerületen, Rákosligeten élt házaspár irattöredékei alkotják. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.128 | Bencze Miklós operaénekes iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1940-1992 | |
Terjedelem: 0,14 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag - számos fényképpel, újságkivágatokkal, két 8 mm-es filmfelvétellel - sokrétűen illusztrálja a főként Amerikában befutott karrier állomásait, a levelezési anyag az itthoni rokonokkal, barátokkal fenntartot kapcsolatot. Fontos része az irategyüttesnek a felesége által írt, majd helyenként átírt 42 oldalas memoár amerikai életükről. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Lendvay Miklós tanítványaként 1946-ban mutatkozott be az Operaházban, amelynek 1957-ig volt a tagja. 1947-ben római ösztöndíjat kapott. 1957-től haláláig az USA-ban élt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.129 | Lékay Ottó dramaturg iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. második fele- | |
Terjedelem: 0,07 ifm | |
Tartalom: Személyes okmányai, származási, képzési iratok, kitüntetés (Jászai Mari díj II. fokozat), családi fényképalbum. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A Magyar Rádió dramaturgja. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.131 | Kocka Ferencné özv. fővárosi lakos magánlevelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1911-1914 Megjegyzés: 1911- 1914- | |
Terjedelem: 0,04 ifm | |
Tartalom: 1911-ből és 1914-ből való, döntően fiától, Koczka Jenőtől (közös hadseregbeli tiszt) kapott, német nyelvű levelei. Az édesanyjához, valamint a szülőhelyhez való kötődés, valamint a hadbavonult fiatalember életkörülményei ismerhetők meg a levelekből. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Budapest, IX., Rákos u. 11. III. 35. sz. alatti lakos. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.132 | Rökk György építésztechnikus iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1945-1956 | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Tartalom: Magánleveleket és hivatalos iratokat tartalmaz a fond. A hivatalos levelek (néhány bizonyítványon kívül) a pár nyomorúságos lakáshelyzetéről számolnak be, és az ehhez kapcsolódó lakáskiutalási kérelmeik kálváriáját mutatják be. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Rökk György Rökk Károly (1891, Bp. - 1970, Kalocsa), festő, építész fia. 1926.12.20-án született, tanulmányait Kalocsán és Budapesten végezte. 1948-ban végzett a budapesti Ált. Felső építőipari iskolában, majd a ferihegyi repülőtér építési munkáinál dolgozott mint segédmunkás. 1949-1953 között a Honvédelmi Épülettervező Vállalatnál dolgozott mint tervező. 1953 tavaszán a Falusi Lakóház építési Irodához helyezték át, ahol műszaki vezető volt. 1954-1956 január között alkalmi munkákat vállalt. 1956-ban Új-Zélandra vándorolt ki. Családtagok: édesanyja Nazaroff Anna Oroszországban született (1898.02.16), ahol Rökk Károly hadifogoly volt Krasznojarszkban; felesége: Gábris Ottília, tanítónő; gyermekük: Rökk Andrea (1952.09.26), utolsó budapesti lakás: I., Krisztina krt. 69. - Rökk Károly az operett-énekesnő Rökk Marikával állt rokonságban. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható Szabadon kutatható a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok figyelembe vételével. | |
HU BFL XIV.132.1 | Személyes iratok, fotók (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1945-1956 | |
HU BFL XIV.132.2 | Levelezés (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1949-1956 | |
HU BFL XIV.133 | Kökény Balázs pénzügyi számtiszt iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. XX. SZÁZAD KÖZEPE- | |
Terjedelem: 0,24 ifm | |
Tartalom: Fővárosi lakos, joghallgató, majd pénzügyi számtiszt, karpaszományos őrmester részben tábori posta útján kapott levelei az 1930-as, 1940-es évekből, valamint foglalkoztatottságára, javadalmazására vonatkozó iratok és személyes feljegyzések az 1940-es, -50-es évekből. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.134 | Rákossy Gizella magánlevelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1943-1950 Megjegyzés: 1943-1945, 1948, 1950 | |
Terjedelem: 0,04 ifm | |
Tartalom: A fond 26, Rákossy (vagy Rákosi) Gizellának címzett - szerelmes - levelet tartalmaz. Nagyobb részüket Vajdu Béla hadapród őrmester írta 1943-1945 között különböző magyarországi állomáshelyeiről. Tárgyuk jórészt személyes jellegű, a levélíróval történtekről röviden számolnak be, a háborúról, a külvilágról alig esik szó. A levelek nagyobb részét a címzett iránti aggodalom, a neki szóló tanácsok, a következő találkozás lehetőségének mérlegelése, illetve szerelmi vallomások teszik ki. A kapcsolat megszakadásáról az tanúskodik, hogy az utolsó két - szintén szerelmes - levél (1948, 1950) egy bizonyos T. Jenőtől érkezett Budapestről. Szervtörténet: A fondban található leveleket Vajdu Béla, aki a háború idején hadapród őrmesterként szolgált és T. Jenő írták. A levélírókról további adatok nem derülnek ki a levelezésből, és a címzett Rákossy Gizella úrleányról is csak annyit tudunk meg, hogy Hegyeshalmon élt, és valamilyen hivatalban dolgozott. | |
Hozzáférés és használat: Kutathatóság: szabadon kutatható. | |
HU BFL XIV.135 | Garamvölgyi Jolán fővárosi tanítónő magánlevelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1913-1960 | |
Terjedelem: 0,03 ifm | |
Tartalom: A háborús évekből való magánlevelezés a hadihelyzet alakulására és a közállapotokra vonatkozó adatokat is tartalmaz: légitámadásokra adott lakossági reagálások, utalások a mindennapi életet befolyásoló tényezőkre, a személyes értintkezés nehézségeire. Szervtörténet: A levelezésből keveset tudunk meg a levélírókról és a címzettről. Garamvölgyi Jolánról további adatok találhatók iskolájának, a II. kerületi tanítóképzőnek anyakönyvében. 1915. augusztus 31-én született Zólyomban. Gyámszülők nevelték (gyámapja a tanítóképző anyakönyve szerint Zawadowszky Alfréd számvevőszéki elnök volt, Jolán náluk lakott a Fő utcában). A Garamvölgyi nevet 1934-ben vette föl (eredeti neve Gazsur). A Csalogány utcai Budapesti Magyar Királyi Állami Tanítóképezdében végzett 1934-1935 körül. Az iskola elvégzése után a Budapestvidéki Tankerületi Főigazgatóságnál dolgozott és különböző rokonoknál élt albérletben. Az iskolatársak által írt levelekben sok szó esik egy bizonyos Pistáról, aki Jolán vőlegénye volt 1935 körül. 1940-1941 körül már dr. Kiss Márton udvarolt neki, aki ekkoriban valószínűleg jogi szakvizsgára készült, valamelyik minisztériumban vagy más hivatalban dolgozott. 1944-ben már mint férj és feleség szerepelnek, és lányukról, Ágnesről is szó esik. Kiss Márton ekkor ügyvédként dolgozott, irodája és lakása az Akadémia u. 3. alatt volt. Jolán az ostrom idején férje szüleinél élt Jánoshalmán. | |
Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
HU BFL XIV.136 | Schönwald Márton és Schönwald Mártonné magánlevelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1930-1937 [1925-] Megjegyzés: 1925- (szórvány) 1930-1937 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Szervtörténet: Család Létrehozás, jogelőd: A fondban található levelek nagy részét Schönwald Márton írta feleségének. A levelezésből szinte semmit sem tudunk meg a házaspárról. Budapesten éltek az V. kerületben, a feleség (Heisler Anna) családja valószínűleg kispesti. 1930 körül házasodtak össze. A levelekben egy gyermekükről, Péterről esik szó. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás | |
HU BFL XIV.136.1 | Schönwald Mártonnak címzett levél (feladó: ? Ruschbaum (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1932 | |
HU BFL XIV.136.2 | Schönwald Mártonné Heisler Annának címzett levelek (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1930-1937 | |
HU BFL XIV.136.3 | Hans H. levele Bella Sélleynek (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1925 | |
HU BFL XIV.137 | Érczhegyi Ferenc iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 19. sz.-19. sz. Megjegyzés: 19-20. sz.- | |
Tartalom: Érczhegyi Ferenc bekötött személyes magániratai (19. sz. m. fele); Bekötött iratok; a Budai Lövészegylet fényképalbuma (1874); Érczhegyi Ferencre és leszármazottaira vonatkozó fényképek és dokumentumok (19-20. sz.). Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A városegyesítés körüli időszak egyik jellegzetes közgyűlési alakja volt.1873-ban a főváros I. kerületében választották meg, s 1892-ig volt tagja a törvényhatósági bizottságnak. Udvari könyvkötő volt; a Budai Lövészegylet főlövészmestere. A Budai Kereskedelmi és Iparbank, valamint az Első Magyar Iparbank igazgatótanácsának tagja. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.138 | Kisgyörgy Lajosné és gyermekei levelezése és családi iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. második fele- | |
Terjedelem: 0,08 ifm | |
Tartalom: Az iratok legnagyobb részét nevezett 1956 után disszidált fivéreinek édesanyjukhoz írott levelei alkotják. Ezek betekintést engednek egy fővárosi, peremkerületben élt munkáscsalád tagjainak a nyugati világban tett egzisztencia teremtési erőfeszítéseiről, valamint hazai kötődésükről. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.139 | Pándy Kálmán dr. elmegyógyintézeti igazgató magánlevelezése és családi fényképei (Fond) |
Létrehozás ideje: 1910-1941 | |
Terjedelem: 0,08 ifm | |
Tartalom: A fond rokonoktól, ismerősöktől kapott leveleket és levelezőlapokat tartalmaz; a hivatali szórványiratok igazgatói tevékenységével kapcsolatosak. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Orvos, elme- és ideggyógyász. A bp.-i egy.-en szerzett orvosdoktori oklevelet. Utána külföldi tanulmányutat tett. 1898-tól a gyulai kórház főorvosa. 1905-től főorvos a lipótmezei elmegyógyintézetben. 1909-ben egy.-i magántanár az általános elme- és idegkórtanból. 1911-től a nagyszebeni elmegyógyintézet ig.-ja. 1920 után magánelmegyógyintézet vezetője. Nemzetközileg elterjedt az általa bevezetett liquor-reakció, amelyet az általa hazai és külföldi szaklapokban ismertetett. Tanulmányt írt a reflexek agykéregi mechanizmusáról. Egy időben a nagyszebeni elmegyógyintézet igazgatója. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.140 | Horváth Miklós és Szász Mária iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. második fele- | |
Terjedelem: 0,36 ifm | |
Tartalom: Személyes okmányok, képzési, szabadidős tevékenységre vonatkozó iratok, valamint erdélyi eredetű élettársával folytatott peres ügyével kapcsolatos, fokozottan szenzitív tartalmú iratok. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Egy fővárosi munkásember irathagyatéka. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.141 | Erdős Andor munkaszolgálatos és apja, Erdős Ferenc levelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1940-1940 Megjegyzés: kb. 1940-es évek- | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: A katonai cenzúra folytán a fiú frontról haza küldött levelei kevés konkrét adatot tartalmaznak; főként az érzelmi kötődés megnyilvánulásai folytán bír forrásértékkel. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A fond legnagyobb részét apa és munkaszolgálatos fia tábori levelezőlapokon fennmaradt levelezése alkotja. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.142 | Major Jenő, településtörténész személyes és szakmai iratai. (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. közepe- | |
Terjedelem: 3 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag legnagyobbrészt kutatási témáihoz kapcsolódó adatgyűjtéseket, feljegyzéseket, tanulmányok kéziratait tartalmazza. Különlegessége az irategyüttesnek a számos vidéki településről készített, a város vagy falu térszerkezeti sajátosságait feltüntető részletes, kéziratos vázlatrajz, s az azokat kiegészítő szöveges feljegyzés. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Major Jenő történelem-földrajz szakot végzett, Eötvös kollégista volt. 1949-től településtervezéssel foglalkozó tudományos munkatárs, 1958-tól Mendöl Tibor településföldrajzi tanszékén adjunktus, 1961-től a BMB városépítési, 1980-tól az építészettörténeti tanszékén 1986-ig, nyugdíjba vonulásáig tudományos főmunkatárs, majd haláláig tudományos tanácsadó. Kutatási területe: a földrajzi környezet és a településtörténet összefüggéseinek vizsgálata volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.143 | Sárosi Attila Pál könyvtáros iratai. (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. század- | |
Terjedelem: 0,36 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag legnagyobb részben egy biológushallgató képzési iratait, egyetemi feljegyzéseit, valamint katolikus hitéleti tevékenységgel kapcsolatos feljegyzéseket, emigráns sajtótermékeket, verseket, kéziratokat tartalmaz. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az iratanyag legnagyobb részben egy biológushallgató képzési iratait, egyetemi feljegyzéseit, valamint katolikus hitéleti tevékenységgel kapcsolatos feljegyzéseket, emigráns sajtótermékeket, verseket, kéziratokat tartalmaz. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt A kutatáshoz a fond keletkeztetőjének hozzájárulása szükséges. | |
HU BFL XIV.144 | Hegedüs Sándor úttörő csapatvezetői tevékenységével kapcsolatos iratok. (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. m. fele- | |
Terjedelem: 0,08 ifm | |
Tartalom: Az iratok egy úttörővezető ilyen jellegű tevékenységével, csapatszervezéssel kapcsolatos szórványiratokat, brossúrákat, feljegyzéseket tartalmaznak. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.145 | Balázs Elemérné, pestszenterzsébeti lakos Kanadába szakadt rokonaival folytatott levelezése. (Fond) |
Létrehozás ideje: 1950-1960 Megjegyzés: kb. 1950-as évek-1960-as évek | |
Terjedelem: 0,22 ifm | |
Tartalom: Az iratanyagot a fond keletkeztetőjének Kanadába szakadt gyermeke által hozzá írt levelek alkotják. A jelek szerint csonkítatlanul fennmaradt levelezés az 56-os disszidens-sors viszontagságai, valamint a szülő-gyermek kapcsolat érzelemtörténeti vonatkozásai szempontjából bír forrásértékkel. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.146 | Ábel Rudolfné, sz. Dick Anna, budafoki lakos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1930-1950 Megjegyzés: kb. 1930-1950 | |
Terjedelem: 0,17 ifm | |
Tartalom: A levelezés főként a testvéri kapcsolat tanulmányozása szempontjából mérvadó. Külföldről küldött képeslevelezőlapok, valamint barátnők levei is találhatók az anyagban. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az iratanyag főként leánytestvére, egy bizonyos Denise leveleit tartalmazza. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.147 | Ábel Margit budafoki, majd budai lakos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1950-1960 Megjegyzés: kb. 1950-1960 | |
Terjedelem: 0,1 ifm | |
Tartalom: A fondot Amerikába szakadt barátjának hozzá intézett levelei alkotják, amelyekben az illető mindennapjairól, sportélményeiről, a hazulról kapott hírekről és érzelmi kötődéséről ír. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.148 | Takács József cinkotai lakos magánvelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1950-1950 Megjegyzés: kb. 1950-es évek- | |
Terjedelem: 0,11 ifm | |
Tartalom: Rokonok, valamint vidéken lakó fiatal házaspár levelei Cinkotán élő szüleikhez; az 50-es évek elejéről származó levelekben helyenként a mindennapi viszonyokat bíráló megállapítások olvashatók. Párkapcsolati viszonyt taglaló baráti-barátnői levelek. Különféle barátoktól, ismerősöktől származó levelek. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.149 | Fodor Erzsébet fővárosi lakos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1950-1950 Megjegyzés: kb. 1950-es évek eleje- | |
Terjedelem: 0,07 ifm | |
Tartalom: A kötődéseket, életviszonyokat tükröző, rokonoktól, barátoktól, ismerősöktől származó magánlevelezés. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett Recsken is - nem a munkatáborban - dolgozott; a 22-es Építőipari Vállalat alkalmazásában állt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.150 | Tölgyesi Tivadar, csepeli lakos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1950-1970 Megjegyzés: kb. 1950-1970 | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag általános magánlevelezés mellett önéletrajzokat, képzési iratokat, okmányokat, jövedelmi viszonyokat tükröző iratokat, fizetési meghagyásokat tartalmaz. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Termelésirányító és kosárlabda oktató. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.151 | Kárpáti Zoltánné, rádiószerkesztő iratai a Magyar Rádió Szülőföldünk c. adás munkatársához külföldről küldött képeslevelezőlapok. (Fond) |
Létrehozás ideje: 1960-1960 Megjegyzés: kb. 1960-as évek- | |
Terjedelem: 0,2 ifm | |
Tartalom: Az iratanyagot a Szülőföldünk c. adás munkatársához külföldről küldött képeslevelezőlapok alkotják, amelyek tartalma többnyire a különféle ünnepek alkalmából küldött üdvözlet. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A Magyar Rádió szerkesztője volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.152 | Mátéffy Mária budapesti lakos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20. sz.- | |
Terjedelem: 0,13 ifm | |
Tartalom: Az anyag döntően a család származására vonatkozó okiratokat, igazolásokat, bizonyítványokat, feljegyzéseket és fényképeket tartalmaz. Főként a megváltozott társadalmi környezetet és egzisztenciális helyzetet dokumentálja. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az iratanyag az 1945-ig tevékenykedett Somogy vármegyei tiszti főügyész, dr. Mátéffy József leányától származik. Mátéffy Mária 1958-ban került föl Budapestre, ahol könyvelő volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.153 | Dr. Hermann Erzsébet főorvos és férje, dr. Dobó János vegyészmérnök iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. közepe- | |
Terjedelem: 0,96 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag egy pszichiáter szakorvos gyógyító munkája során keletkezett szórványfeljegyzésekből, valamint szakirodalmi publikációkból áll. Előbbi irategységek többnyire a kezelt betegek kórrajzait, anamnéziseit is feltüntetik. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Dr. Winkler Erzsébet a Szt. János kórházi főorvosa, férje, dr. Dobó János vegyészmérnök volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.154 | Bokelberg Ernő tornatanár és a főv. tűzoltóság egyik megalapítója, valamint fia, Bokelberg Ede, államrendőrségi felügyelő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 19. sz.-20. sz. | |
Terjedelem: 0,38 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag a sokrétű és intenzív társadalmi tevékenységet sokrétűen illusztráló magánlevelzést, főként a 19. század végi sporttevékenységre utaló számos rajzot és egyéb illusztrációkat tartalmazó rajzmappákat, Bokelberg Ede által készített, főként korabeli sport- és közéleti eseményekről szóló újságkivágatgyűjteményt, fényképeket tartalmaz. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Bokelberg Ernő (*1839, Hannover - +1891, Budapest) 1865-ben költözött Pestre, ahol még abban az évben a Nemzeti Tornaegylet vezetője, majd a Tornatanító Képezde első igazgatója lett. 1883-90 között az Országos Közoktatási Tanács tagja. Egyik megalkotója volt a Pesti Önkéntes Tűzoltó-egyesületnek. Az 1876-os árvíz alkalmával mentőtársaságot szervezett, amiért arany érdemkeresztet kapott. Sokat fáradozott az Országos Vöröskereszt Egyesület ügyében is. Fia, Ede, az 1900-as években a Budapesti M. Kir. Államrendőrség főfelügyelője, az 1909-es Budapesti Útmutató, rendőrségi zsebkönyv szerkesztője, az MTK egyik vezetője, a MOB első tisztikarának tagja (1895) volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.155 | Németh Emil gimnáziumi tanár személyes és szakmai iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz.- | |
Terjedelem: 4 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag rendkívül gazdag és összetett. Meghatározó részét alkotják a diákjaitól hozzá írt, valamint a velük kapcsolatos levelek és feljegyzések; osztályfőnöki órák vázlatai, a diákok különféle kérdésekkel kapcsolatos vélekedéseit firtató felmérések, pedagógia szakirodalmi anyagok, Németh Emil szépirodalmi próbálkozásainak, ill. tevékenységének kéziratai. Az iratanyag másik részét gazdag családtörténeti dokumentáció, naplók, noteszek, hitvestársi, a szovjet hadifogságból származó levelezés, valamint többek között az 1950-es és -60-as években készített, döntően Balatoni nyaralási jeleneteket tartalmazó amatőrfilmek digitalizált másolatai képezik. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett 1943-tól 1963-ig volt a Kölcsey Gimnázuim német- és orosztanára. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.156 | Kugler Antal és Kugler Antalné váló- és nőtartási perének iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1912-1916 | |
Terjedelem: 0,04 ifm | |
HU BFL XIV.157 | Hangács Antal vasutas családi levelezése és iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. század- | |
Terjedelem: 0,1 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag Hangács (Herczig) Antal MÁV-felügyelő és felesége elegyes magánlevelezésének részeit, valamint személyes okmányokat, hivatalos iratokat tartalmaz. Az iratanyagban - köztörténeti, valmint az amerikai viszonyokra történő utalások folytán - figyelemre érdemesek a két világháború közötti időszakból származó, Amerikába szakadt barátoktól kapott levelek. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.158 | Poppel Alfonzné családi levelezése és iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. század- | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: Egy fővárosi főorvos özvegyétől visszamaradt vegyes, egy nyugdíjas mindennapi élettevékenységét és családi-baráti kapcsolatait tükröző irategyüttes. Családi, köztük külföldre, Argentínába szakadt rokonokkal és barátokkal folytatott levelezés, fényképek, üdözlőlapok, hivatalos megkeresések, szórványfelejgyzések találhatók az anyagban. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.159 | Karl János fővárosi mezőőr iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. század- | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag főként széles körűen fönnmaradt személyi okmányokból, adóbevallási iratokból, kisebb részben katonai szolgálatra utaló és foglalkoztatási iratokból áll, s a régi óbudai svábságot reprezentálja a német anyanyelvű apa és fiai (Károly és Rezső) hátrahagyott dokumentumai révén. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.160 | Bartók János I. világháborús hadinaplói és egyéb iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. első fele- | |
Terjedelem: 0,1 ifm | |
Tartalom: A naplók részletes beszámolókat tartalmaznak a hadieseményekről, a legénység ellátásáról, hangulatáról, az átélt élményekről, amelyet néhol a hadihelyzetről szóló általános reflexiók gazdagítanak. A naplóban több kis vázlatrajz is található a csapatok elhelyezkedéséről és az egyes hadmozdulatorkról. A naplósorozatot szórványfeljegyzések, levéltöredékek, kutatási jegyzetek és feljegyzések, egyes családtagok szórványiratai, valamint a 32. gránátvető század ("M. W. Kompanie") 1916-ból való telefonparancs könyve egészíti ki. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.161 | Asztalos Ferencné dr. sz. Major Piroska tanár magánlevelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. század- | |
Terjedelem: 0,14 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag csaknem egészét nevezettnek, aki hódmezővásárhelyi lakos, líceumi tanár volt, budapesti orvostanhallgató vőlegényével, majd férjével folytatott magánlevelezése alkotja (kapott és küldött levelek egyaránt) az 1930-as évek időszakából. Az elsősorban érzelemtörténeti szempontból domináns korreszpondencia számos köztörténeti utalást is tartalmaz. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.162 | Marton Endre színházi rendező magánlevelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1947-1954 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
Tartalom: Töredékes iratok, amelyek döntően a feleségétől, Kölcsey Alice jelmeztervezőtől származó hitvestársi leveleket és levelezőlapkat tartalmaznak. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Marton Endre rendező, színiigazgató, Jászai-díjas (1954), Kossuth-díjas (1957, 1970), érdemes művész (1960), kiváló művész (1966). | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.163 | Várdai Károly önéletrajza és iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1914-1970 | |
HU BFL XIV.164 | Tarnay György osztályvezető (Budapesti Konzervgyár) szakmai iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1950-1950 Megjegyzés: kb. 1950-1960-as évek- | |
Terjedelem: 0,03 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag "Személyes ügyek" megnevezésű munkahelyi dosszié, amely főként a fondképző munkavégzésével, beosztásával és feladatkörével, munkafegyelmi ügyekkel, előmenetelével kapcsolatos iratokat, újítási javaslatokat, jelentéseket, beszámolókat tartalmaz. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett tervgazdasági osztályvezető volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.165 | Szák Jánosné sz. Pécsi Vilma Mária naplója és családi iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1941-1954 | |
Terjedelem: 0,08 ifm | |
Tartalom: A fond a fiatalasszony fronton lévő férjéhez írott, naplószerűen vezetett fiktív leveleinek szövegeit tartalmazza A szöveg csaknem azonos terjedelemben tartalmaz a külső hadieseményekre, valamint az otthoni környezetben előfordult konfliktusokra vonatkozó érzékletes leírásokat és reflexiókat. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Kispesti illetőségű, majd az ostromot és az azt követő éveket (1944-1947) szüleivel Óbudán átélt fiatalasszony. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.166 | Andrássy Józsefné sz. Marschalkó Judit iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1939-1967 | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Tartalom: A fond nevezett 1939 és 1951 között vezetett, rövid - helyenként köztörténeti vonatkozásokat is tartalmazó - naplóját; 1950-1951 között vezetett háztartási naplót; 1965-ből származó magánlevelezés fogalmazványait és néhány érkezett családi magánlevelet tartalmaz. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.167 | Szegesi Károly tanuló naplói (Fond) |
Létrehozás ideje: 1937-1939 | |
Terjedelem: 0,03 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag 1938. január 15. és 30. között, valamint 1938-1939-es bejegyzéseket tartalmazó kalligrafikus írással vezetett párkapcsolati, érzelemtörténeti jellegű két naplót és azt kiegészítő feljegyzést, valamint ugyanebből az évkörből származó "Érettségi tételek történelemből" című, ám nagyobb részben szintén fenti tartalmú, szintén naplószerú bejegyzéseket tartalmaz. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.168 | Fazekas Sándor (id.) dunai hajós naplói és fényképei (Fond) |
Létrehozás ideje: 1940-1940 Megjegyzés: kb. 1940-es évek első fele- | |
Tartalom: Az irattulajdonos mikrofilmezésre adta kölcsön a nevezett iratokat, amelyek főként a fronton átélteket és a bevetések szűkszavú leírásait tartalmazzák. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Eredeti iratok mikrofilmezésre történt átadása nyomán keletkezett anyag. Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.169 | Lakatosné Takács Magdolna naplói, családi levelezése és iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1935-1980 | |
Terjedelem: 0,24 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag egy része az alkalmaztatással kapcsolatos, illetve személyi okmányokat tartalamaz. Másik része a családtagok egymás közötti levelezését, valamint nevezett részletes és terjedelmes, 1963-ban megkezdett, legépelt naplóját öleli fel. A napló a személyes vonatkozások mellett köztörténeti reflexiókat is tartalmaz. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A fond keletkeztetője és családjának más tagja is a Fővárosi Vízművek alkalmazásában állt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.170 | Pekár Mihály orvosprofesszor, felsőházi tag magánlevelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. első fele- | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag legnagyobb része a professzori tevékenységével kapcsolatos, részint hivatalos szervektől és személyektől érkezett leveleket, valamint ismerősöktől és barátoktól származó levelezést tartalmaz. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Fiziológus, egyetemi tanár. A budapesti orvoskar élettani tanszékén működött; 1918-tól az élettan ny. r. tanára a pozsonyi, ill. a pécsi egyetemen. 1942-ben nyugalomba vonult. 1927-től felsőházi tag. Nagy érdemeket szerzett a pécsi egyetem elhelyezése terén. Közreműködött a pécsi orvosi kar felszámolásának megakadályozásában. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.171 | Molnár Sándor molnár, a KFKI műszerésze családi iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. közepe- | |
Terjedelem: 0,36 ifm | |
Tartalom: A fond több családtagra kiterjed, s majd minden irat-, illetve ügytípust felölel: vagyoni helyzet alakulása, szakmai képzés, magántermészetű ügyek. A társadalmi státusz változásai, az új társadalmi feltételekhez való alkalmazkodás mind Molnár Sándor, mind a felesége esetében sokrétűen tükrözódik az iratanyagban. Ezt egészíti ki a később Nyugatra távozott gyermekükkel folytatott levelezés. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Molnár Sándor a II. világháború előtt Németországban részesült továbbképzésben, majd a háború után államosították vállalkozását. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.172 | Demjén Lászlóné sz. Zsille Edit vállalati tisztviselő magánlevelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. közepe- | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: A külföldre szakadt rokonaival folytatott, valamint egyéb magánlevelezése található az iratanyagban. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.173 | M. Nagy (Alföldi) Imre iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1960-2005 Megjegyzés: kb. 1960-2005 | |
Terjedelem: 0,72 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag több változatban is fönnmaradt visszaemlékezéseket tartalmaz. Tagolódása, megnevezések: Fújnak a fák, ides. (1892-1916); Eredj, ha tudsz (1892-1924); Penészes a hegedű (1924-1940); Pest pirosra fest (1947-1953); Mindenről, mindenkiről, mindenkinek - Egy szerkesztő jegyzetfüzeteiből (1961-1994); Valami nagy szerelem...? (1943-1944); Péntektől péntekig - Mindenről, mindenkiről, mindenféle (1982); Bukaresti napló (1983-1984). Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Apa (Mozogh Nagy Imre) és fia, M. Nagy Imre iratait tartalmazza a fond. Utóbbi a Táncsis Kiadó szerkesztője volt, s Alföldi Imre írói néven főként detektívregényeket írt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt A kutatást az ajándékozó engedélyezi. | |
HU BFL XIV.174 | Mezei Éva színházi rendező szakmai iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1945-1986 | |
Terjedelem: 0,6 ifm | |
Tartalom: Az iratok főként színházművészeti, dramaturgi, rendezői tevékenységével és szakmai előmenetelével kapcsolatos kéziratokat, színikritikákat, rendezéseire vonatkozó hazai és külföldi sajtóanyagot, ezek fényképes mellékleteit, színházművészeti főiskolai képzésre vonatkozó tananyagok iratait, kisebb részben személyes szórványiratokat és magánlevelezést tartalmaznak. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: 1952-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői tanszakán. Először a Vidám Színpadhoz szerződött, majd Egerben rendezett. Meghatározó szerepet játszott az Egyetemi Színpad, a 25. Színház és a Pinceszínház létrejöttében. 1957-től a Népművelési Intézet munkatársaként az amatőr színjátszás módszertani irányítója lett. Rendezett a rádióban, 1967-től a Pannónia Filmstúdióban mint szinkronrendező dolgozott. 1985-től a budapesti Pinceszínház igazgatója volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.175 | Szekeres József levéltáros irathagyatéka (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. második fele- | |
Terjedelem: 6,02 ifm | |
HU BFL XIV.176 | Gáspár Ferenc levéltáros irathagyatéka (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. második fele- | |
Terjedelem: 0,72 ifm | |
HU BFL XIV.177 | Kolozsváry-Borcsa Mihály személyes és családi iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz.- | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: Az iratok részint nevezettnek a fogsága időszakában anyjához írott leveleit, levelezőlapjait; az 1920-as évekből származó különféle magánszemlyekhez intézett leveleket és fényképeket, valamint szintén a fogság idejéből való, "Az ideális könyvtár" megjelölésű, könyvcímeket tartalmazó feljegyzéseket ölel fel. A fonképzővel tisztázatlan kapcsolatban álló Bruckner-család egyes tagjainak szórványiratai, valamint fényképei is megtalálhatók az anyagban. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Újságíró, a Horthy-korszak ismert sajtópolitikusa. A Szózat c. fajvédő lap belső munkatársa, Gömbös környezetének tagja. 1935-ben a miniszterelnökség sajtóosztályára került. 1937-től 1938. máj.-ig, majd 1939. febr.-tól 1944-ig a kormány félhivatalos lapjának, a Függetlenségnek a főszerk.-je, ogy.-i képviselő. Az Imrédy-kormány sajtófőnöke. 1939. jún.-tól a Sajtókamara elnöke. A Sztójay-kormány kinevezte a sajtó, a rádió, a könyvkiadás és a külföldi hírszolgálat kormánybiztosává. 1946-ban a Népbíróság halálra ítélte, kivégezték. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.178 | Szvoboda József Sámuel naplói (Fond) |
Létrehozás ideje: 1988-1994 | |
Terjedelem: 0,96 ifm | |
HU BFL XIV.179 | Karossa-Pfeiffer József naplói és iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1910-1962 | |
Terjedelem: 0,24 ifm | |
HU BFL XIV.179.1 | Naplók (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1914-1962 | |
HU BFL XIV.179.2 | Iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1915-1954 | |
HU BFL XIV.179.3 | Kéziratok, tanulmányok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1910-1957 | |
HU BFL XIV.180 | Major Ákos visszaemlékezései és egyéb iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1954-1987 Megjegyzés: kb. 1954-1987 | |
Terjedelem: 0,6 ifm | |
Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: Major Ákos (Újpest, 1908. máj. 23. - Budapest, 1987. máj. 26.): hadbíró, ügyvéd.Jogtudományi doktorátusát 1931-ben a szegedi tudományegyetemen szerezte, 1933-ban tényleges hadbírói, 1946-ban egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1927-től 1946. nov. 1-jéig tényleges katonai szolgálatot teljesített. 1933-1946 között tényleges hadbíró volt, mint ügyész tárgyalásvezető béke és hadi beosztásban (1942. máj. 31-től 1943. jún. 26-ig a repülődandár parancsnokságánál a keleti arcvonalon) egyaránt. 1933-1940 között főhadnagy, 1940-45-ben százados, 1945-ben őrnagy, alezredes, ezredes, majd 1946-ban a Magy. Néphadsereg tartalékos hadbíró vezérőrnagya lett. 1945- 46-ban a budapesti Népbíróság elnöke. Ő volt az elnöke annak a tanácsnak, amely felelősségre vonta a Szovjetuniónak hadat üzenő Bárdossy Lászlót. 1946-48-ban a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke. 1948-1950 között a budapesti ítélőtábla elnöke, 1951-ben tanácsvezető bíró, 1952-53-ban bíró a Legfelsőbb Bíróságon. 1954-1978 között a budapesti Ügyvédi Kamara tagja. | |
Hozzáférés és használat: Kutathatóság: Részben korlátozás alatt Az iratanyag Major Ákos és Farkas Vladimir örököseinek beleegyezésével kutatható. | |
HU BFL XIV.181 | Elekes Kálmán BSZKRT-alkalmazott és családja iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20. sz.- | |
Terjedelem: 0,24 ifm | |
Tartalom: A fond félhivatalos, döntően az alkalmaztatással és képzéssel kapcsolatos, valamint személyes (pl. noteszek, egyleti tagság, stb.) iratokat és feljegyzéseket; valamint hitvese, a zsidó törvények által érintett Király Magdolna saját és szüleinek származási és egyéb, képzési, vagyoni helyzetre, családi viszonyokra vonatkozó iratait, továbbá leányuk személyes okmányait tartalmazza. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Elekes Kálmán BSZKRT-alkalmazott, főmérnök; felesége, Király Magdolna; leányuk, Elekes Ildikó | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.182 | Garamvölgyi József járműlakatos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20. sz. közepe- | |
Terjedelem: 0,1 ifm | |
Tartalom: A fond egy fiatal munkás, fővárosi lakos személyi okmányait, katonaidejéből származó iratokat valamint családi fényképeket tartalmaz. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.183 | Mányi István fővárosi nyugdíjas visszaemlékezései (Fond) |
Létrehozás ideje: 1993-1995 | |
Terjedelem: 0,03 ifm | |
Tartalom: Idős nyugdíjas papírra vetett élettörténete, amely a két világháború közötti időszakban egy vidékről a fővárosba került hentes-mészáros tanonc megpróbáltatásainak, a világháborúban átélteknek és az azt követő időszak egzisztencia-teremtésének leírása. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Korlátozás alatt A visszaemlékezés csak a szerző, illetve örököse engedélyével kutatható. | |
HU BFL XIV.184 | Kékesi Istvánné sz. Pflum Teréz soroksári lakos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20. sz. közepe- | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Tartalom: Döntően képzésre és foglalkoztatásra vonatko személyi okmányokat, valamint az ostrom időszakáról egy 1984-ben készült kisebb terjedelmű visszaemlékezést tartalmaz. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Korlátozás alatt A kutatáshoz Kékesi Istvánné hozzájárulása szükséges. | |
HU BFL XIV.185 | Vachaja Terézia levelezése és fényképei (Fond) |
Létrehozás ideje: 1960-1960 Megjegyzés: kb. 1960-as évek- | |
Terjedelem: 0,1 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag magánlevelezésből, családi, csoport- és portréfényképekből áll. Döntően egy személyes kapcsolat dokumentációja, s intenzív érzelemtörténeti vonatkozásokat tartalmaz. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Az iratanyag az ajándékozó hozzájárulásával kutatható. | |
HU BFL XIV.186 | Weiner Zoltánné, sz. Apor Magdolna iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 19. sz.-20. sz. | |
Terjedelem: 0,52 ifm | |
Tartalom: Az összetett irategyüttes származási iratokat, külföldi, köztük palesztínai kapcsolatokra vonatkozókat, képzésre és foglalkoztatásra vonatkozó iratokat, naplószerű feljegyzéseket, háztartási naplót, valamint családtagokkal folytatott nagyszámú levelezést tartalmaz. A fond egyik meghatározó iratsorozatát a külföldre szakadt gyermekeitől az 1950-es években hozzá írott levelek alkotják. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett a vészkorszakban aktív részese volt az ellenállási mozgalomnak, s az üldözöttek menekítésében is közreműködött. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.187 | Kirschner Péter fővárosi kulturális tanácsadó félhivatalos és szakmai iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1983-2010 Megjegyzés: 1983-2010 1983-2010 | |
Terjedelem: 8 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag a különféle kulturális területeket érintő előterjesztéseket, döntően a fővárosi önkormányzat kulturális intézményei működésével kapcsolatos tervezeteket és feljegyzéseket, pályázati dokumentációt, értékeléseket és javaslatokat tartalmaz. Különösen a színházi terület vonatkozásában igen gazdag. Mivel a fond létrehozója főként a rádiós évek alatt széleskörűen foglalkozott a civil szervezetekkel, az iratok között számos, nem csupán fővárosi, civil szervezeteket érintő (kulturális egyesületek, klubok, körök tevékenységével és pályázataival kapcsolatos) beadvány, szóróanyag és aprónyomtatvány található. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett korábban a Magyar Rádió szerkesztője volt, majd a kilencvenes években került a Fővárosi Önkormányzat alkalmazásába. Ott részint a Kulturális Bizottság számára, továbbá a kulturális ügyekért felelős alpolgármester számára végzett titkári, illetve előkészítő munkát. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt A személyes adatokra vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével kutatható. | |
HU BFL XIV.187.1 | RÁDIÓS KORSZAK IRATAI (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1987-2010 | |
HU BFL XIV.187.1.1 | Személyes jellegű iratok (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1990-2010 (kb.) | |
HU BFL XIV.187.1.2 | Civil szervezetek sajtókiadványai (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1990-2010 (kb.) | |
HU BFL XIV.187.1.3 | Civil szervezetek szórólapjai, meghívói (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1980 (kb.)-2010 (kb.) | |
HU BFL XIV.187.1.4 | Civil szervezetekkel kapcsolatos elvi jellegű iratok (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1987-2010 (kb.) | |
HU BFL XIV.187.1.5 | Konkrét civil szervezetekre vonatkozó tervezetek, beadványok, előterjesztések (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1990-2010 (kb.) | |
HU BFL XIV.187.1.6 | Magyar Rádió Alapítvány (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1991-2005 | |
HU BFL XIV.187.1.7 | Rádiópolitikai tanulmányok, elemzések (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1987-2001 | |
HU BFL XIV.187.1.8 | Magyar Rádió munkatársaként keletkezett egyéb iratok (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1990 (kb.)-2006 | |
HU BFL XIV.187.2 | VÁROSHÁZI KORSZAK IRATAI (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1985-2011 | |
HU BFL XIV.187.2.1 | Budapest Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázat (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1996-2008 | |
HU BFL XIV.187.2.2 | Díjak, kitüntetések, évfordulók (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1996-2010 | |
HU BFL XIV.187.2.3 | Fővárosi fejlesztési projektek (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1989-2009 | |
HU BFL XIV.187.2.4 | Tanulmányok, vizsgálatok (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1992-2011 | |
HU BFL XIV.187.2.5 | Tervek, ötletek, javaslatok (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 2001-2005 | |
HU BFL XIV.187.2.6 | Különféle fővárosi tematikájú iratok (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1990 (kb.)-2010 | |
HU BFL XIV.187.2.7 | Főváros nemzetközi kapcsolatai (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 2007-2009 | |
HU BFL XIV.187.2.8 | Szövegek (intézményátadás, rendezvény-megnyitás alk. elmondott protokoll-beszédek) (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1999-2008 | |
HU BFL XIV.187.2.9 | Fővárosi mozik (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 2003-2009 | |
HU BFL XIV.187.2.10 | Fővárosi színházak, elvi ügyek (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 2000-2010 | |
HU BFL XIV.187.2.11 | Fővárosi színházak működésére vonatkozó feljegyzések, beszámolók, pályázatok (Alsorozat) |
Létrehozás ideje: 1985-2010 | |
HU BFL XIV.188 | Iványosi Szabó Mária Magdolna fővárosi lakos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz.- | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Tartalom: A fond egy gimnáziumi tanuló 1919-ből származó naplójának, szórványos iratainak, fényképeinek mikrofilm-másolatát, valamint két papírképet tartalmaz. A napló csak helyenként tartalmaz utalásokat a politikai helyzetre, s főként önreflexív, ill. a naplót megszemélyesítő volta folytán bír forrásértékkel. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható Másolatok: Másolatok létezése: Mikrofilm: A fond iratai mikrofilmen találhatók. | |
HU BFL XIV.189 | Gárdonyi Albert főlevéltárnok irathagyatéka (Fond) |
Létrehozás ideje: 1893-1954 | |
Terjedelem: 0,84 ifm | |
HU BFL XIV.189.1 | Személyes jellegű és alkalmaztatási iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1900-1950 | |
HU BFL XIV.189.2 | Szakmai jellegű levelezés (érkezettek) (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1911-1944 | |
HU BFL XIV.189.3 | Magánjellegű levelezés (érkezettek) (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1850 (kb.)-1950 (kb.) | |
HU BFL XIV.189.4 | Felesége, Weigl Mária iratai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1880 (kb.)-1990 (kb.) | |
HU BFL XIV.189.5 | Tanulmányok kéziratai (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1896-1946 | |
HU BFL XIV.189.6 | Sajtóközlemények (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1898-1954 | |
HU BFL XIV.189.7 | Történeti tárgyú jegyzetek, adatgyűjtések (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1893-1932 | |
HU BFL XIV.190 | Budó Jusztin főlevéltárnok irathagyatéka (Fond) |
Létrehozás ideje: 1923-1943 | |
Terjedelem: 0,36 ifm | |
HU BFL XIV.190.1 | Feljegyzések (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1930 (kb.) | |
HU BFL XIV.190.2 | Személyes adatok, levelezés (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1930-1943 | |
HU BFL XIV.190.3 | Kéziratos tanulmányok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1938 | |
HU BFL XIV.190.4 | Sajtóközlemények (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1923-1940 (kb.) | |
Tartalom: Iratok csak: 1923, 1930-as évek | |
HU BFL XIV.191 | Kovács Lajos főlevéltáros irathagyatéka (Fond) |
Létrehozás ideje: 1927-1948 | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
HU BFL XIV.192 | Ságvári Ágnes levéltárigazgató irathagyatéka (Fond) |
Létrehozás ideje: 1967-1980 Megjegyzés: 1967-1980-as évek | |
Terjedelem: 0,84 ifm | |
HU BFL XIV.193 | Dr. Rózsa György művészettörténész és felesége, sz. Kaposy Veronika szakmai iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. XX. SZ. KÖZEPE- | |
Terjedelem: 0,6 ifm | |
Tartalom: Az iratok szakmai irányú, hazai és külföldi szakemberekkel folytatott félhivatalos levelezést, műmellékleteket, műértékelési szakanyagot, szakirodalomra vonatkozó feljegyzéseket és jegyzeteket, képzőművészeti alkotások fényképdokumentációit, személyes feljegyzéseket, noteszeket tartalmaznak. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Muzeológus, szaklapszerkesztő, a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának vezetője volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.194 | Id. Sándy (Schwingshakl) Hugó és családja iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1852-2012 | |
Terjedelem: 0,6 ifm | |
Tartalom: A fond egy egy fiumei hátterű főgimnáziumi tanár és fia valamint felesége személyes magánlevelezését tartalmazza. Az anyagban a családi vonatkozások mellett számos, az egykori tanár-diák kapcsolatra utaló adat is található. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Sándy Hugó a Toldy Gimnázium matematika tanára volt az 1940-es években. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.195 | Kovács Győző híradós hadnagy személyes magánlevelezése és naplója (Fond) |
Létrehozás ideje: 1930-1930 Megjegyzés: kb. 1930-1940-es évek- | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: A fond későbbi feleségével, Kováts Edith akkori gimnáziumi tanulóval folytatott személyes magánlevelezését és 1937-ben tett ausztriai utazása során írt német nyelvű naplóját tartalmazza. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett a kőszegi Katonai Alreáliskola hallgatója volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.196 | Gálhegyi Dezső fővárosi lakos és felesége családi iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. XX. SZ. KÖZEPE- | |
Terjedelem: 0,26 ifm | |
Tartalom: Családi irattöredékek, magánlevelezése és fényképek. Egy örökbefogadási eset háttériratait is tartalmazza. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Gálhegyi Dezső üzemágvezető volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.197 | Dr. Gerlóczy Ferenc orvosegyetemi tanár levelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. XX. SZ. KÖZEPE- | |
Terjedelem: 0,15 ifm | |
Tartalom: Főként protokolláris jellegű üdvözlő levelek találhatók a fondban, melynek forrásértékét a szakmai kapcsolatrendszer tanulmányozásának lehetősége alkotja. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Gerlóczy Ferenc gyermekgyógyász, az orvostudományok doktora, egyetemi tanár. 1971-től a Gyermekklinika igazgatója volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.198 | Schönwald Zsigmondné, sz. Hudec Olga, fővárosi lakos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. XX. SZ. ELSŐ FELE- | |
Terjedelem: 0,07 ifm | |
Tartalom: A jórészt német nyelvű, személyes magánlevelezést, valamint származási iratokat tartalmazó fond egy zsidó eredetű kereskedő és felvidéki evangélikus felesége házassági kapcsolatának ("vegyesházasság") tanulmányozására nyújt lehetőséget. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.199 | Tenczer Márton és Tenczer Rózsa magánlevelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. XX. SZ. KÖZEPE- | |
Terjedelem: 0,1 ifm | |
Tartalom: Lisl Goldarbeiter, Tenczer Márton unokatestvére, majd később annak felesége, bécsi lakos volt. 1929-ben elnyerte a Miss Austria, majd Amerikában a Miss Universe díjat. A férj Szegeden született, s a házaspár 1945 után Magyarországon telepedett le. Az iratok döntően magánlevelezést tartalmaznak, s kapcsolatuk alakulását tükrözik. A rokonok, illetve a házaspár történetéről Forgách Péter "Marci és a Szépség" címmel filmet készített. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Tenczer Rózsa az 1929-es Miss Universe "Világszépe" volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.200 | Dr.Chobodiczky Róbert miniszteri titkár munkaügyi és személyzeti iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1940-1940 Megjegyzés: kb. 1940-1950-es évek- | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag voltaképpen egy munkaügyi-személyi dosszié, amely többek között az 1945 utáni UNRRA-segélyek elosztására; továbbá tengerészet-politikai, valamint vízgazdálkodási kérdésekre vonatkozóan tartalmaz adatokat. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.201 | Dr. Gál János irodalomtörténész visszaemlékezései. (Fond) |
Létrehozás ideje: 1891-1919 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
Tartalom: A visszaemlékezés kb. 1920 körül íródott, s az addigi életpályát tekinti át kiérlelt, szépirodalmi szintű stílusban. Plasztikus képet kapunk egy vidéki első generációs értelmiségi pályaívéről, városérzékeléséről. A 410 oldalas műben a szerző számos helyen rögzíti személyes Budapest-élményét, a századelőn történt fővárosba kerülésekor tapasztaltakat. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Tanár, irodalomtörténész. Szülei földművesek voltak. A zalaegerszegi főgimnáziumban érettségizett 1913-ban. A budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett; 1918-ban Szatmárnémetiben kezdte pályáját, innen 1919-ben Székesfehérvárra helyezték. 1924-ben a berlini Collegium Hungaricum ösztöndíjasa volt. 1925-től Budapesten, majd Szegeden tanított a polgári iskolai tanárképzőben. Irodalomtörténeti munkásságot folytatott, több könyve jelent meg. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.202 | Domány Ferenc építész iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1919-1939 | |
Terjedelem: 0,15 ifm | |
Tartalom: Születési anyakönyvi kivonatok (1918, 1938); Keresztlevél: 1938; politikai "Persilschein"-ek (1920, 1922, 1937); illetőségi bizonyítvány (1920); állampolgársági bizonyítvány (1930); erkölcsi bizonyítvány (1930); "engedély Magyarországba [sic!] visszatérésre" (1939); fényképek (1917); iskolai értesítők, iskolai, egyetemi bizonyítványok; katonai iratok (1917-1924); szegénységi bizonyítvány (1917); berlini tartózkodással kapcsolatos személyes okmányok; Berlinben kelt szerződések, üzleti iratok, levelezés; személyes fejlegyzések (1930-as évek); önéletrajzok, kérvények berlini és budapesti munkáinak felsorolásával; üzleti iratok és levelezés (1930-as évek); adóhivatali vizsgálati jegyzőkönyv (1939) újságkivágások (1928, 1933); Bársony Rózsi színésznővel folytatott levelezés (1930-as évek); halotti anyakönyvi kivonat (1939); hagyatéki ügyek iratai; üzleti töredékiratok (1940, 1948) Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Gyöngyösön született, Berlinben építészmérnöknek tanult és sikeres vállalkozóként ott is dolgozott. 1938-ban hazatért, majd 1939-ben Angliába emigrált, ahol még abban az esztendőben tragikus hirtelenséggel húnyt el. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.203 | Benyó Ildikó festő- és grafikusművész iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1932-2010 | |
Terjedelem: 0,26 ifm | |
Tartalom: Személyes okmányok és bizonyítványok (1957-2009); kiállításra szánt és sokszorosított grafikák jegyzéke (1960-1980-as évek); kiállítási katalógusok és prospektusok, valamint kismonográfia (1974-1993); családi és baráti levelek (1970-2010); kézírásos töredékes naplók (1974-1989); művek értékesítésére vonatkozó bizonylatok (1983-2006); szakmai jellegű levelezés, beadványok, kiállítási kérelmek, vásárlások (1976-2004); művekről készült színes diasorozatok (1970-2000-es évek); családi és művekről készített fotók és negatívok (1932-2000); színes diák művekről (1960-2000 k.); videófelvétel (1989) Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Szakmai pályájának állomásai: 1965-69: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ék Sándor, Kádár György, Raszler Károly, Rozanits Tibor. Műveivel többek között a Fiatal Képzőművészek Stúdiója kiállításain, a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatokon, a mentoni (FR) XI. Nemzetközi Művészeti Biennálén (1976), a besztercebányai Nemzetközi Fametszet Biennálén (1984) szerepelt. Részt vett a hajdúböszörményi, mártélyi, nagymarosi, zsennyei stb. művésztelepeken. 1974-81 között Derkovits-ösztöndíjban, 1992-94 között az MHB Művészeti Alapítvány ösztöndíjában részesült. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt | |
HU BFL XIV.204 | Korányi Frigyes és Korányi Sándor orvosprofesszorok személyes magánlevelezése és Korárnyi Frigyes naplója (Fond) |
Létrehozás ideje: 1855-20. sz. Megjegyzés: kb. 1855-XX. | |
Terjedelem: 0,04 ifm | |
Tartalom: A fond a magyar orvostörténet két neves személyiségének, apa és fia, illetve Korányi Frigyesné, sz. Bonis Malvina főként magánéleti vonatkozású irattöredékeit tartalmazza. A Korányi Frigyesre vonatkozó tételek esetében főként nevezettnek az 1855-ös németországi utazása nyomán keletkezett útinaplója érdemel figyelmet. Ebben nem csupán a látottakra vonatkozó, de néhol magyarországi vonatkozású reflexiókkal is találkozunk. A Korányi Frigyesnére vonatkozó iratok férjéhez és fiához írott leveleket tartalmaznak. Korányi Sándor levelezéstöredékei és egyéb iratai részint szüleihez írt, részint egyéb hivatalos jellegű kapcsolatokra utaló leveleket tartalmaznak. Találhatók még a fondban Korányi Erzsébethez írt levelek mellett egyéb feljegyzések és családi fényképek. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A fond keletkeztetői a magyar orvostörténet kiemelkedő személyiségei voltak (ld. Magyar Életrajzi Lexion). | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.205 | Kubinszky Judit levéltáros szakmai iratai. (Fond) |
Létrehozás ideje: 1970-1980 Megjegyzés: kb. 1970-1980 | |
Terjedelem: 1,5 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag legnagyobb részét a Magyar Királyi Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága elnöki reservált iratairól az 1980-as években kiadott regesztakötet háttéranyagai: kéziratok, kutatócédulák, lektori jelentések, kapcsolódó tanulmányok alkotják. Az iratok kisebb részét Kubinszky Judit egyéb 19. századi politika- és társadalomtörténeti tárgyú kutatásainak háttéranyagai képezik. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az 1980-as évekig Budapest Főváros Levéltára főmunkatársakét tevékenykedett. Fő kutatási területét a 19. századi antiszemitizmus, valamint ugyanazon időszak fővárosi rendőrségének működése képezte. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.206 | Padányi-Gulyás Béla emigráns kisgazda politikus iratai. (Fond) |
Létrehozás ideje: 1940-1987 | |
Terjedelem: 3 ifm | |
Tartalom: A fond a személyes magánjellegű iratok mellett jelentős számban tartalmaz az 1956 utáni emigrációs tevékenységre vonatkozó szervezési, kapcsolattartási, programkészítési, publikációs, stb. adatokat, feljegyzéseket. Az iratok legnagyobb részét a különféle emigrációs kiadványok szerkesztésével és publikálásával kapcsolatos szervezési iratok, a szerzőkkel folytatott kapcsolattartás, valamint különféle emigrációs akciók bonyolítására vonatkozó levelezés képezi. A döntő iratfajta a magánlevél, de emellett számos egyéb iratfajta, ill. irattípus is megtalálható az anyagban. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Földbirtokos, kisgazdapárti politikus, történész. Bölcsészetet végzett, majd a bécsi és a berlini Collegium Hungaricum ösztöndíjasa, s tanulmányokat folytatott a római Magyar Intézetben. 1928-tól az IBUSZ tisztviselője, 1939 őszétől 1941 áprilisáig Kárpátalja idegenforgalmi kormánybiztosa. Közben (1934-től) a felesége által örökölt 747 ha földön gazdálkodott. Egyetemista korától az általa megalakított Magyar Diákkülügyi Bizottság tagja; végiglátogatta a nyugati egyetemeket. 1931-től volt tagja a Független Kisgazdapártnak; a Független Kisgazda c. lap belső munkatársa; 1935-1940 között a párt egyik Tolna vm.-i szervezője. A II. világháború idején katona. Részt vett a németellenes ellenállási mozgalomban. 1945. nov. 4-től 1947. júl. 25-ig nemzetgyűlési képviselő. 1946. febr. 1-től a Tolna megyei Hírlap főszerkesztője. 1946 nyarától az FKgP külügyi osztályának vezetője; 1947. jún. 1-től a párt Politikai Bizottságának tagja és a Politikai Osztály vezetője; 1947. szept. 12-től a PB póttagja. 1948. febr.-tól a Magyarok Világszövetségének ügyv. elnöke. 1949. okt. 29-én az ÁVH letartóztatta. 1950. nov. 23-án koholt vádak alapján "kémkedésért" 15 évi fegyházra ítélték. 1956. aug. 18-án szabadult, de rendőri felügyelet alá helyezték. 1956. dec. 10-én elhagyta az országot, és Svájcban telepedett le. 1957-től a Swissair Légiforgalmi Vállalat alkalmazottja. 1969-ben innen ment nyugdíjba. Részt vett a genfi magyar kulturális élet megszervezésében, egyik alapítója volt az Európai Szabad Magyar Kongresszusnak. Írásait az Irodalmi Újság, az Új Látóhatár, a Harmadik Út, svájci és francia lapok közölték. (MÉL) | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Az iratok megvásárlására a Nemzeti Kulturális Alap Ithaka Pályázati Programja keretében került sor. Kutathatóság: Részben korlátozás alatt A személyes adatok védelmén kívüli kutatási korlátozás nincs. | |
HU BFL XIV.207 | Dr. Makoldy Sándor gimnáziumi tanár, VII. ker. fővárosi lakos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 19. sz.-20. sz. | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag legnagyobb részben főként személyes okmányokat, nagy számú családi fényképet, valamint magánlevelezést tartalmaz. Ezt egészítik ki gyászjelentések; örökbefogadási iratok; a család és a rokonság történetére vonatkozó adatfeltárás; szerzői jog bitorlásával kapcsolatos bírósági ítélet. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A nagykárolyi piaristákhoz, járt, majd bölcsészhallagató volt a budapesti egyetemen (történelem-földrajz-gyorsírás). 1904-től a verseci áll. főreálnak, majd 1909-től a VI. ker. Állami Kemény Zsigmond gimnáziumnak volt a tanára. Alelnöke volt a M. Gyorsírószövetségnek; főként gyorsírástörténeti munkái jelentősek. A Turán Szövetségnek is alvezére volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Részben korlátozás alatt A személyes adatvédelmi rendelkezések figyelembe vételével kutatható. | |
HU BFL XIV.208 | Lakatos Gyula okl. faiparai mérnök igazságügyi szakértői és személyes iratai. (Fond) |
Létrehozás ideje: 1960-2000 | |
Terjedelem: 0,24 ifm | |
Tartalom: Szakmai tevékenységgel összefüggő szakmai és elszámolási iratok, valamint személyes magánlevelezés. Családtörténeti adatfeltárás (Csíkszentsimoni Lakatos család) Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: A Debreceni Ref. Kollégiumban, majd a budapesti Kereskedelmi Főiskolán tanult. 1951-1954: Könnyűipari Minisztérium munkatársa; 1956 után rövid időre letartóztatják. Az ÉPFA Vállalatnál 25 évig főmérnök, majd nyugdíjazását követően faipari szakértői magánvállalkozásba kezd. A Műszaki és Természettudományos Faipari Egyesület titkára, valamint a Budapesti Faiparosok Szakmai Bizottságának is elnöke volt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Korlátozás alatt A személyes adatok védelmére vonatkozó korlátozások figyelembe vételével. | |
HU BFL XIV.209 | Barta Lajos egykori temesvári diák és barátai családi naplója. (Fond) |
Létrehozás ideje: 1942-1943 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
Tartalom: 10 budapesti illetőséggel is rendelkező temesvári fiatalember közös programjaikról vezetett naplója. A napló bejegyzései döntően Barta Lajostól származnak. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Ajándékozás Kutathatóság: Korlátozás alatt Személyes adatok folytán az adatvédelmi rendelkezések értelmében korlátozottan kutatható. | |
HU BFL XIV.210 | Walleshausen Éva levéltáros és férje Padányi-Gulyás Gyula fővárosi vállalati alkalmazott iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: 20. sz.- | |
Terjedelem: 7,8 ifm | |
Tartalom: I. Walleshausen Éva iratai: 1. Képzési iratok: gimnáziumi (Angolkisasszonyok) iskolafüzetei, évkönyvek (1929-1936), iskolai névsorok, nyelvleckék, francia és német nyelvkönyvek. Iskolai, gimnáziumi önképzököri, stb. dolgozatai, iskolakönyvei, leckefüzetei. 2. Családi okmányok, iratok és fényképek, leszármazási iratok: édesapja, W. Jenő gazdatiszt volt Hortobágy Halastón, hozzá kapcsolódó iratok; apai nagyapja, Alexander W. bajor származású bányamérnök, a Karavantel Tunnel építőjére, továbbá nagybátyjára, W. Zsigmond, festőművészre von. iratok; Walleshausen Jenőné sz. Somogyi Emma hagyatéka; a Somogyi családra vonatkozó levelezések (részben a XIX. sz. elejéről), családi krónikák; nagyapja dr. Somogyi Rezső, 48-as honvédkapitány, lőcsei gyógyszerész, rokonsági iratok; apai és anyai ág iratai, részben jegyzetekkel és csoportosítva; Baktay Ervinre vonatkozó fényképek a szentendrei "Vadnyugati táborok", "Öreg Halászsas" figurája jelmezben, stb. 3. Alkalmaztatással kapcsolatos iratok: kitüntetési ügyek, levelezőlapok, fényképek. 4. Levelezések, feljegyzések: utazási emlékei, széleskörű külföldi levelezés, újságcikkek, eszmefuttatások, fényképek, útijegyzetek, naplók, képeslapok, stb. (ca. 1950-1987). Gyermekkori emlékek; levelezés (ca. 1910-1986), dokumentumok, újságcikkek stb. Levelezése az Österreichische Rundfunkkal. Padányi-Gulyás családi krónikák, benne Walleshausen Éva részletes följegyzései gyerekeiről, levelezése (többek között Mavis Gallant kanadai írónővel), gyerekhíradók a rokonságnak, naplójegyzetek. Naptárak, naplók 1931-1987. 5. Szépirodalmi művei: megjelent írásai, valamint újságkivágások, kéziratok, novellái, versei; "Egly Walleshausen Éva: Megőrzött Szavaim" c. műve. Művészeti, irodalmi relikviái, gyűjtései, ezen tárgyú levelezése. (Köztük egy Csathó Kálmán kézirat, Gyulai Pál címmel - Csathó Kálmán az utolsó műveit Walleshausen Évának diktálta-korrigálta.) Nagybátyja, Cselényi-Walleshausen Zsigmond festőművész linoleum-metszetei, kiállítási anyaga. 6. Fényképek: személyes, családi, rokonsági fényképek és fényképalbumok (részben felirattal, dátummal, személynévvel), levelezőlapok, rajzok, stb. Gyermek-, bakfis-, menyasszony-kori képek, baráti köre, kirándulások, stb (ca. 1944-1982). 7. Szabadidős tevékenységre vonatkozó iratok: kutyatenyésztéssel kapcsolatos iratok, feljegyzések. II. Padányi-Gulyás Gyula iratai döntően személyes és családi iratok, Padányi-Gulyás Jenővel kapcsolatos ingatlan-gondnoksági ügyek (végzések, elszámolások); családi és magánlevelezés (ca. 1929-1987); személyes tartalmú jegyzetek, rokonokkal, barátokkal (köztük Regina von Habsburggal, Stephani Köstler álnéven) kapcsolatos följegyzések; kortörténeti reflexiók, újságcikk-kivágások, széljegyzetek, filozófiai eszmefuttatások (ca. 1950-1987). Felesége által a jugoszláviai fogságba küldött naplószerű levelek, helyzetértékelések, vallomások (1945. aug.-szept.); fényképek, negatívok. Összegyűjtött újságok, brossúrák, föleg politikai témájú dokumentumok (ca. 1938-1956). Lovassporttal kapcsolatos ügyek, írásai (novellák, gondolatok), filozófiai tartalmú jegyzetek. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Walleshausen Éva, levéltáros. A budapesti Angolkisasszonyoknál érettségizett kitűnő eredménnyel, ám édesapja hosszan tartó betegsége következtében a család anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy egyetemi tanulmányokat folytasson. Először a Nagy-Budapest c. várospolitikai hetilapnál volt titkárnő, majd tíz éven át különböző fővárosi hivataloknál - az elnöki, majd a kulturális ügyosztályon, a polgármesteri hivatalban, végül a Fővárosi Nemzeti Tanácsnál - dolgozott. 1949-ben került a Fővárosi Levéltárba, ahol könyvtárosi feladatokat látott el, majd 1951-ben a Levéltárak Országos Központjánál, 1968-tól pedig az Országos Levéltárban dolgozott. Munkaköre: levéltári kiadványok, periodikák, segédletek kiadásának előkészítése, technikai szerkesztése. 1957-től volt levéltáros. Magasfokú nyelvismerettel rendelkezett (francia, német, latin, angol). Színes egyéniség, szellemes társalgó volt. Fiatalabb éveiben számos verse és novellája jelent meg irodalmi lapokban. Padányi-Gulyás Gyula, vállalati alkalmazott. Két bátyja közül P-G. Béla kisgazdapárti politikus, Jenő pedig az építészkamara vezetője volt. P-G. Gyula Budapesten jogot tanult, majd minisztériumi tisztviselő. Az 1940-es években segédfilmrendező, a Pegazus filmvállalat cégvezetője volt. 1944-45-ben jugoszláviai hadifogságba került. A háborút követően erdőgazdálkodási szakelőadó, majd különféle vállalatok alkalmazásában állt. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Személyes adatok folytán az adatvédelmi rendelkezések értelmében korlátozottan kutatható. | |
HU BFL XIV.211 | Sz. M. őrizetes (Gyorskocsi utca) levelei. (Fond) |
Létrehozás ideje: 1983-1984 Megjegyzés: 1983-1984 - | |
Terjedelem: 0,07 ifm | |
Tartalom: Az iratképző személyt csalással vádolták. Az 1980-as években férjével együtt ingatlanvásárlás címén jogtalanul vettek fel százezres nagyságrendben kölcsönöket magánszemélyektől. A fond kizárólag közeli hozzátartozóitól - részben felnőtt fiúgyermekétől - származó leveleket tartalmaz. Ezekből a család mindennapjairól, anyagi viszonyairól, a rokonsági kapcsolatokról és konfliktusokról valamint élettársának és gyermekének a fogvatartotthoz fűződő érzelmi viszonyulásáról értesülhetünk. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Az iratképző budapesti illetőségű, büntetlen előéletű családos asszony. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Személyes adatok folytán az adatvédelmi rendelkezések értelmében korlátozottan kutatható. | |
HU BFL XIV.212 | Dr. Egey Zoltán fővárosi orvos és felesége iratai és magánlevelezése. (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. közepe- | |
Terjedelem: 0,03 ifm | |
Tartalom: [A személyes adatok az adatvédelmi rendelkezések értelmében nem hozhatók nyilvánosságra.] Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: [A személyes adatok az adatvédelmi rendelkezések értelmében nem hozhatók nyilvánosságra.] | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Személyes adatok folytán az adatvédelmi rendelkezések értelmében korlátozottan kutatható. | |
HU BFL XIV.213 | Peknyi Ferenc szerszámlakatos személyi okmányai és iratai. (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. közepe- | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
Tartalom: A fennmaradt töredékes iratok elemi, polgári iskolai és tanonciskolai előmenetelére, alkalmaztatására, valamint krónikus megbetegedésére, s az abból a munkaadóval fakadt konfliktusra vonatkozóan tartalmaznak adatokat. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Nevezett kőbányai lakos volt, a M. Kir. Állami Gépgyárban dolgozott 1918 óta. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.214 | Özv. Lindmayer Györgyné budai háztulajdonos adóügyi és vagyoni iratai. (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. közepe- | |
Terjedelem: 0,04 ifm | |
Tartalom: Az iratok kizárólagosan a fondképző személy tulajdonát képező II., Nyúl utca 3. sz. bérház adóbevallási, lakbérfizetési, valamint az egyes lakók vitás ügyeit tartalmazó hivatalos jellegű iratokból állnak. A töredékes irategyüttes a bérházak államosítás előtti és utáni tulajdoni viszonyainak alakulásába, valamint egy adott társbérleti viszony konfliktushelyzetének körülményeibe enged betekintést. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.215 | Plajer Rezsőné budai lakos magánlevelezése. (Fond) |
Létrehozás ideje: 1993-1995 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Tartalom: [Az adatok az adatvédelmi rendelkezések értelmében nem hozhatók nyilvánosságra.] Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: [A személyes adatok az adatvédelmi rendelkezések értelmében nem hozhatók nyilvánosságra.] | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Személyes adatok folytán az adatvédelmi rendelkezések értelmében korlátozottan kutatható. | |
HU BFL XIV.216 | Becker Ferenc romániai lakos magyarországi rokonától kapott levelei. (Fond) |
Létrehozás ideje: 1964-1965 | |
Terjedelem: 0,02 ifm | |
Tartalom: [A személyes adatok az adatvédelmi rendelkezések értelmében nem hozhatók nyilvánosságra.] Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: [A személyes adatok az adatvédelmi rendelkezések értelmében nem hozhatók nyilvánosságra.] | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Személyes adatok folytán az adatvédelmi rendelkezések értelmében korlátozottan kutatható. | |
HU BFL XIV.217 | Takács József és Tóth Ernőné pénzügyi ellenőr, nagytétényi lakosok rokoni levelezése. (Fond) |
Létrehozás ideje: 1950-1970 Megjegyzés: kb. 1950-1970 | |
Terjedelem: 0,28 ifm | |
Tartalom: [A személyes adatok az adatvédelmi rendelkezések értelmében nem hozhatók nyilvánosságra.] Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: [A személyes adatok az adatvédelmi rendelkezések értelmében nem hozhatók nyilvánosságra.] | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Korlátozás alatt Személyes adatok folytán az adatvédelmi rendelkezések értelmében korlátozottan kutatható. | |
HU BFL XIV.218 | Dr. Csepely Sándor járásbíró és fia, dr. Csepely Tibor belgyógyász magánlevelezése. (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. eleje-közepe- | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: A dr. Csepely Sándor járásbíróra vonatkozóan fennmaradt levelezési anyag döntően felvidéki, főként kassai közeli rokonoktól származik, s az 1912-1915 körüli évekből maradt fenn. A dr. Csepeli Tiborra vonatkozóan fennmaradt iratanyag szintén döntően rokoni és baráti magánlevelezést, valamint a pacientúrától származó leveleket tartalmaz, amelyet medikus egyetemi jegyzetek, belgyógyászati szakmai felejgyzések egészítenek ki. Ezen iratok zöme a két világháború közötti időszakból való. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Dr. Csepely Sándor kir. járásbíró volt, a II., Donáti u. 9. sz. alatt lakott. Az I. világháború időszakában a közösöknél hadnagyként szolgált. Fia, dr. Csepely Tibor belgyógyász szakorvos, majd főorvos volt, s részint ugyanúgy a II. kerületben a Corvin téren, részint Albertfalván lakott. Egy időben a Szövetkezetek Erzsébet Kórházában volt alkalmazásban. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.219 | Gyárfás Iboly(k)a fiatal hegedűművésznő iratai. (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. eleje-közepe.- | |
Terjedelem: 0,1 ifm | |
Tartalom: A fennmaradt iratok döntően a kislány képzése, művészi tevékenysége érdekében folytatott tevékenység levelezési anyaga. Számos levél található például a Monarchia külügyminisztere gr. Leopold Berchtold feleségétől, aki szoros kapcsolatban állt a gyermek édesanyjával. Szervtörténet: Személy Létrehozás, jogelőd: Gyermek-hegedűművész volt, Hubay Jenő ifjú tanítványa. Az I. világháború előtti és alatti időszakban számos külföldi, főként németországi tanulmányutat tett és előadóként is színre lépett. Szülei a VI., Bajnok u. 5. sz. alatt laktak, s édesanyja egyfajta impresszárióként is közreműködve, igyekezett külföldi támogatókat szerezni gyermeke számára. | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.220 | Volcz Béla ócsai lakos és családja vagyoni iratai. (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz.-20. sz. Megjegyzés: kb. 20. sz. eleje-közepe- | |
Terjedelem: 0,1 ifm | |
Tartalom: Az irategyüttes döntően egy kisbirtok tulajdonviszonyaival, kezelésével, be- és kitáblázásával, de főleg az adó- és egyéb köztartozásokkal, valamint biztosítási ügyekkel kapcsolatos hivatalos iratokat tartalmaz. Ezt egészítik ki viszonylag terjedelmes református kegyes irományok: egyházközségi értesítések, hitéleti kör- és röpiratok, valamint részint német nyelvű református sajtóanyag. Szervtörténet: Személy | |
Hozzáférés és használat: Jogi helyzet: Vásárlás Kutathatóság: Szabadon kutatható | |
HU BFL XIV.221 | Fővárosi színház művésznőjének iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1946-1977 | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Hozzáférés és használat: Nem kutatható. | |
HU BFL XIV.222 | Neógrády Sándor m. kir. repülőalezredes iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1920-1949 | |
Terjedelem: 0,36 ifm | |
HU BFL XIV.223 | Lőrinc János posta műszaki főellenőr iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1909-1962 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Tartalom: Önéletrajzok, képzési és alkalmaztatási iratok, személyi okmányok és származási iratok, töredékes magánlevelezés. Szervtörténet: Az iratképző 1888-ban a Baranya megyei Németbólyban született. Az 1900-as években a Babarczi-Schwartzer Elmekórház ápolója volt, majd a Weiss Manfred Művekben műszerész, végül 1960-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig a Magyar Postánál dolgozott. | |
HU BFL XIV.224 | Záborszky József, kertész, rákosszentmihályi lakos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1909-1948 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Tartalom: Munkavégzéssel kapcsolatos iratok, feljegyzések, adózási iratok, személyes levelezés és feljegyzések tartalmaz | |
HU BFL XIV.225 | Herczeg István gazdálkodó és olimpikon levelei (Fond) |
Létrehozás ideje: 1939 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Tartalom: Döntően egy 1938 év során a Pesti Hírlapban feladott házassági hirdetés nyomán, özv. Osváth Gusztávné fővárosi lakoshoz írt leveleket tartalmaznak. A küldött levelekből plasztikus személyiségportré és átfogó életrajz tárul elénk egy csanád megyei gyümölcstermesztő küzdelmes hétköznapja | |
HU BFL XIV.226 | Kocs Mária rákosszentmihályi illetőségű háziasszony levelei (Fond) |
Létrehozás ideje: 1936-1944 | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Tartalom: A levelezés döntően a címzetthez udvarlóitól, majd későbbi férjétől, Mikusi Sándor rákosszentmihályi kőművesmestertől és építési vállalkozótól, valamint szüleitől és testvérnénjétől származó darabokból áll. A levelek főként a párkapcsolati viszonyokra, manőverekre és konfliktusokra, valamint a házastársi kapcsolat alakulására vonatkozóan nyújt betekintést a korszak alsóközéposztályi rétege vonatkozásában. | |
HU BFL XIV.227 | Fejér István fővárosi lakos, vállalati osztályvezető és felesége iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
Terjedelem: 0,84 ifm | |
Tartalom: Az irategyüttes egy gyermektelen házaspár után visszamaradt igen sokrétű irathagyaték. Az iratok nem kis része a szegedi rokonsági, vagyoni háttérrel kapcsolatos. Az őrizetbe került nagyobb irategységek: mindkét fél esetében képzési iratok; számos származást, a deportálást, valamint a legkülönfélébb társadalmi tevékenységet dokumentáló igazolvány és hivatalos irat; több időszakból származó, közük számos külföldről érkezett levelezés; több időszakból származó napló; a férj halálát követően vezetett visszaemlékezés; háztartási iratok; a mindennapi élet kiadásait és jövedelmi viszonyait dokumentáló iratok és fejlegyzések; rokonsági hagyatéki iratok; régi és újabb családi és rokonsági fényképek. | |
HU BFL XIV.228 | Dr. Albrecht Ferenc ügyvéd szakmai iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1930-1948 | |
Terjedelem: 0,1 ifm | |
Tartalom: Az iratok döntően más ügyvéd kollégákkal és kliensekkel folytatott ügyviteli levelezést tartalmaznak. | |
HU BFL XIV.229 | Mihályházi Tóth Adolf m. kir. kataszteri főmérnök és gyermekei levelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1880 (kb.)-1890 (kb.) | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Tartalom: Leveleiben munkájáról, bécsi hétköznapjairól, társadalmi kapcsolatairól számol be (1882); különösen figyelemre méltóak az egyik fiú, Károly által Bella húgának írott levelek. | |
HU BFL XIV.230 | Szlatki Ferenc fővárosi lakos levelei (Fond) |
Létrehozás ideje: 1984-1986 | |
Terjedelem: 0,06 ifm | |
Tartalom: [Védelmi időn belüli személyes adatokat tartalmaz.] | |
Hozzáférés és használat: [Védelmi időn belüli személyes adatokat tartalmaz.] | |
HU BFL XIV.231 | Borsai Konrád MÁV-alkalmazott és felesége, Gál Rozália töredékes iratanyag (Fond) |
Létrehozás ideje: 1934 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Tartalom: Egy ingatlan körüli pereskedés iratai, karrierhez kapcsolódó iratok, iskolai értesítők. Az irategyüttes az adott társadalmi réteg reprezentációja folytán bír forrásértékkel. | |
HU BFL XIV.232 | Fekete Erik banktisztviselő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1924-2006 | |
Terjedelem: 2,42 ifm | |
Tartalom: A fennmaradt iratanyag jelentős terjedelemben tartalmazza az iratképzőnek ezen irányultságú szellemi-társadalmi orientációra vonatkozó iratait (pl.: Szociális Ifjúsági Gárdák (SIG) Országos Mozgalma; Jézus Szíve Szívtestőrség; Demokrata Néppárt; Actio Catholica; különféle jezsuita szellemiségű lelkigyakorlatos irományok és szervezési iratok, stb.). Az iratanyag másik meghatározó terjedelmű részét vegyes rokonsági – részben német nyelvű – és szakmai levelezés alkotja, köztük az iratkeletkeztető által írt levelek másolataival. A harmadik jelentősebb iratsorozatot a PMKB-vel kapcsolatos szakmai és munkaügyi kiadványok, levelek, rendezvények szervezésével és egyéb szervezeti kérdésekkel kapcsolatos dokumentáció, szóróanyag képezi. Utóbbi iratsorozat révén a bank belső munkahelyi életéről, szociális, szervezeti és munkatársi viszonyairól is képet kaphatunk; külön érdekesség a katolikus irányultságú banktisztviselőkre vonatkozó iratok csoportja. Szervtörténet: Nevezett magyar eredetű, de Bécsben született, s 1935-ben került Budapestre, ahol 1942-ben érettségizett a Vas utcai felsőkereskedelmiben. Ugyanabban az évben került a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alkalmazásába, ahol idegennyelvi levelező (német, angol, francia) volt, majd a Magyar Nemzeti Bank tisztviselője lett, ahol a devizigazgatóságon dolgozott. A koalíciós években intenzíven részt vállalt a különféle katolikus egyházhoz kötődő társadalmi, ifjúsági mozgalmakban, s a Demokrata Néppártot támogatta. | |
HU BFL XIV.233 | Dr. Király István irodalomtörténész és felesége, Landler Mária iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz. | |
Terjedelem: 0,72 ifm | |
HU BFL XIV.234 | Almády Márta, Angolkisasszonyok Intézete növendékének naplója (Fond) |
Létrehozás ideje: 1914 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Tartalom: Nevezett 1914. augusztus 26. és szeptember 14. között vezetett naplója a belgiumi Merbes-le-Château-ban lévő egyházi intézményből Budapestre való megérkezésükig írja le az ő és két társnője hazautazását. A naplóíró úti élményeiket, a kibontakozott harci cselekményeket, valamint a hadüzenetek nyomán mozgósított államokban található közhangulatot írja le. A naplóban található három általuk írt képeslap és Az Est szeptember 18-ai tudósítása kalandos hazaérkezésükről. | |
HU BFL XIV.235 | Máthé Attila jogász naplói (Fond) |
Létrehozás ideje: 1959-2011 [1956] | |
Terjedelem: 54 kötet | |
Tartalom: A naplósorozat csaknem kizárólag a napi magánéleti események tényszerű közlésére szorítkozik: ismerősökkel, rokonokkal való találkozások, utazási események, szabadidős tevékenység, megtekintett tévé- és moziműsorok, stb. Reflexív megjegyzéseket nem tartalmaz. A bejegyzések tényközlő jellege folytán a sorozat lehetőséget biztosít a társas kapcsolatok, a kulturális attitűd életkori és korszakbeli sajátosságai, valamint a tömegkommunikációs hatások hosszúidejű nyomon követésére. A bejegyzések az 1970-es évek elejéig terjedő kötetekben némileg terjedelmesebbek. A naplósorozat forrásértékét növeli annak csonkítatlan volta, a levéltár őrizetében lévő hasonló állományokkal való összevethetősége. Szervtörténet: A naplósorozat írója a debreceni egyetemen végzett jogot, majd a család fővárosba költözését követően különféle közintézményeknél töltött be pénzügyi és adminisztratív jellegű munkaköröket. Az 1980-as évek végén részt vett az MDF megalakulásában, és a párt apparátusában is tevékenykedett. | |
Hozzáférés és használat: Védelmi idő érvénye folytán kutatási korlátozás alatt áll. | |
HU BFL XIV.236 | Dr. Vermes Mihály ügyvéd és László Mariska fővárosi lakos levelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1927-1935 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
Tartalom: Az iratok érdemi részét a nagybácsinak a fiatal lányhoz írott levelek alkotják, amelyekben életvezetési tanácsokkal látja el az ifjú rokont; az 1933-34-ből származó levelekben a németországi változásokra is reflektál, s számos élénk stílusban íródott, morális természetű eszmefuttatással találkozunk az anyagban. A levelek forrásértékét főként két momentum adja: egyrészt a zsidó eredetű (ez kiderül a szövegekből) Vermes az asszimiláns felsőközéposztályi szemszögéből értékeli a korabeli eseményeket, jellemzi eredeti hangvételben például a hitleri politikát, stb. Kézírástörténeti szempontból különlegesség, hogy a nem gépelt levelek tudatosan kétfajta írásstílussal íródtak: egy zsinórírással és egy dőlt írásmóddal (erre szövegszerűen utal is az egyik levélben). A levelezést számos, részben beazonosított családi fénykép egészíti ki. Szervtörténet: Dr. Vermes Mihály a századforduló és a századelő időszakában Székesfehérvárott volt ügyvéd; levelei fejlécén továbbá a város „tb. tiszti főügyésze” megjelölés is olvasható. László Mariska, magántisztviselő volt, Kőbányán élt, s Vermes unokahúga volt. | |
HU BFL XIV.237 | Chovan Lóránt festőművész személyes és művészeti tárgyú iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1904-1977 | |
Terjedelem: 1,98 ifm | |
Tartalom: Az iratok legjelentékenyebb részét az 1929-től 1977-ig terjedő – 1941-től fogva naponként vezetett – naplókötetek alkotják. Ezekben már középiskolás korától fogva számos elméleti jellegű reflexiót találunk, s a napi programok és események mellett a sorozat köteteit átszövik a hosszabb-rövidebb, főként vallásos jellegű kommentárok. A másik egyedülálló forrás az 1933-1943 között vezetett Egyetemi Mária Kongregáció naplója. Ez a szervezet részletes és folyamatos bejegyzéseket tartalmazó jegyzőkönyve, amely az összejöveteleken tett előterjesztéseket és határozatokat, az egyes előadások értékelését, tartalmi ismertetését, hosszabb szöveges elemzéseket, a szervezett programokat foglalja magában. Egyéb irategységek: személyes okmányok, igazolványok (származási, képzési, foglalkoztatási); személyes feljegyzések, szórvány szakmai és egyéb sajtóanyag, prospektusok; szakmai, rajzművészeti tárgyú tanulmányok vázlatai; magyar emigránsok körében tartott előadások kéziratai, feljegyzések; filozófiai jellegű, életviteli reformra vonatkozó feljegyzések, eszmefuttatások, kéziratok; külföldi és hazai utazásokkal kapcsolatos nyomtatványok; továbbá az iratképző édesapjának, Chován János vízmérnöknek, délvidéki, bánsági területeken kifejtett szakmai tevékenységére vonatkozó iratok. Szervtörténet: Chovan Lóránt 1933-1941 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, mestere Rudnay Gyula. 1964-től két évig Londonban élt, majd hazatért. 1973-tól végleg az USA-ban telepedett le. Életművének jelentős része portré, amely a Dunapataji Múzeumban található. Egyéni kiállításai: Budai Képzőművészeti Kiállítóterem, 1948; Magyar Optikai Művek Művelődési Ház, Budapest, 1962, 1966; Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest, 1963; Royal Academy, London; Haus der Kunst, München, 1966; Csepel Galéria, Budapest, 1972; Dunapataji Múzeum, 1993; Józsefvárosi Galéria, Budapest, 1997. Édesapja: Chován János, vízmérnök volt. | |
HU BFL XIV.238 | Ardó Mária színháztörténész szakmai és családi iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 19. sz.-20. sz. | |
Terjedelem: 0,36 ifm | |
HU BFL XIV.239 | Gróz Péter vegyészmérnök személyes és szakmai iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1950 (kb.)-1990 (kb.) | |
Terjedelem: 0,6 ifm | |
HU BFL XIV.240 | Dr. Engl Györgyi jogász személyes és családi levelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1950 (kb.) | |
Terjedelem: 0,80 ifm | |
HU BFL XIV.241 | Dr. Kulin György csillagász személyes és szakmai iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1950 (kb.)-1970 (kb.) | |
Terjedelem: 2,80 ifm | |
HU BFL XIV.242 | Bródy Sándor háztulajdonos, nagykereskedő és leszármazottai töredékes iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1923 (kb.) [1965 (kb.)-1966 (kb.)] | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
HU BFL XIV.243 | Gerle János építész gyűjteményes és magániratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-2012 (kb.) | |
Terjedelem: 12 ifm | |
HU BFL XIV.244 | Hámori (Hill) Hilda és édesapja MÁV-tisztviselő naplói és levelei (Fond) |
Létrehozás ideje: 1918-1955 | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
HU BFL XIV.245 | Mélik Endre politikus személyes magániratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz. | |
Terjedelem: 8 ifm | |
Hozzáférés és használat: Letevő írásos hozzájárulása alapján kutatható. | |
HU BFL XIV.246 | Czeglédy Ilona személyes és szakmai iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1916-2000 (kb.) | |
Terjedelem: 0,78 ifm | |
HU BFL XIV.247 | Dr. Németh Endre és a rákospalota-pestújhelyi Fáklya Ifjúsági Klub iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1953-1958 | |
Terjedelem: 0,03 ifm | |
HU BFL XIV.248 | Szeleczky Szilárd és Szeleczky Szilárdné iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1944-2004 Megjegyzés: 1944-1945, 1956, 1992-2004 | |
Terjedelem: 0,25 ifm | |
HU BFL XIV.249 | Kisházi Ödön iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1925-1975 Megjegyzés: 1925-1926, 1928, 1965-1966, 1972, 1975 | |
Terjedelem: 0,07 ifm | |
HU BFL XIV.250 | Blemenschütz Katalin visszamlékezései (Fond) |
Létrehozás ideje: | |
Terjedelem: 1 CD | |
HU BFL XIV.251 | Hollentoner Józsefné visszaemlékezései (Fond) |
Létrehozás ideje: 2007 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
HU BFL XIV.252 | Erdős József visszaemlékezései (Fond) |
Létrehozás ideje: 1974 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
HU BFL XIV.253 | Pauer Antal budai pénztáros feljegyzései és levelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1805-1826 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
HU BFL XIV.254 | Siménfalvi János naplója (Fond) |
Létrehozás ideje: 1733-1779 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
HU BFL XIV.255 | Gr. Zichy N. naplója (Fond) |
Létrehozás ideje: 1807 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
HU BFL XIV.256 | Bay Mihály iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1860-1916 | |
Terjedelem: 0,01 ifm | |
HU BFL XIV.257 | Bogisich János naplója (Fond) |
Létrehozás ideje: 1923 | |
HU BFL XIV.258 | Szely József, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár egykori igazgatójának szakmai irathagyatéka (Fond) |
Létrehozás ideje: 1955-1984 | |
Terjedelem: 1,32 ifm | |
HU BFL XIV.259 | Angelus Miklós és felesége visszaemlékezései és iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.260 | Beck Péterné visszaemlékezése (Fond) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.261 | Kallus Iván visszaemlékezése (Fond) |
Létrehozás ideje: | |
HU BFL XIV.262 | Dr. Csorba János, Budapest Székesfőváros polgármestere személyes iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1946-1953 | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
HU BFL XIV.263 | Szász Pál munkaszolgálatos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 20. sz. | |
HU BFL XIV.264 | Grundtner József zsebnaptárai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1938-1983 | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: A zsebnaptárak sorozata az 1940–1983 közötti időszakot fogja át, az 1943-as és az 1978-as év kivételével folyamatosan. A zsebnaptárokat két notesz egészíti ki, amelyek az 1938 és 1946 közötti időszakból tartalmaznak Grundtner József által írt verseket, illetve szórványos feljegyzéseket. A zsebnaptárak bejegyzései egyszerre fognak át magánéleti és közéleti, illetve politikai eseményeket. Tartalmuk értékét növeli több évtizedre – azon belül politikai események által terhelt időszakokra – kiterjedő folytonosságuk és részletességük. Szervtörténet: Grundtner József géplakatosként a Ganz hajógyár (utóbb Magyar Hajó- és Darugyár) egyik egységében dolgozott. Állása mellett 1948-tól előbb segédházfelügyelői, majd házfelügyelői munkát is ellátott egymást követő angyalföldi lakhelyein. Az 1980-as évek elején már nyugdíjasként vezette napi bejegyzéseit. MDP-, majd MSZMP-tag, valamint munkásőr volt, 1963-ban a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen tanult. | |
HU BFL XIV.265 | Hollósi Antal részvénytőkés, bankigazgató, háztulajdonos iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1958 | |
Terjedelem: 0,36 ifm | |
Tartalom: A fondban Hollósi Antal részvénytőkés, bankigazgató, háztulajdonos életéhez kapcsolódó, így származására és rokoni kapcsolataira, iskolai képzésére, alkalmaztatására, szakmai tevékenységére, leszármazottaira, háztartására, katonai szolgálatára, üldöztetésére, vagyoni helyzetére, egészségi állapotára stb. vonatkozó iratok találhatók. Szervtörténet: Hollósi Antal 1890. április 12-én született Budapesten. 1923-tól az Első Magyar Iparbank cégvezetője, majd a Magyar Általános Hitelbank felügyelő bizottságának cégvezetője volt 1927-től 1940-ben származási okokból történt eltávolításáig. 1945 után a Royal Orfeum Rt. (VII., Erzsébet krt. 31.) főrészvényese volt és annak igazgatói tisztét töltötte be. Emellett két fővárosi bérház állt még a tulajdonában. 1951-ben Izraelbe való kivándorlását kezdeményezte, de végül is itthon maradt. Az ötvenes években nyugalomba vonult, s az adatok szerint 1956 évben is még a fővárosban tartózkodott. Halálának idejére vonatkozóan egyelőre nincs adat. | |
Hozzáférés és használat: Az anyag kutatásához nincs szükség engedélyre. | |
HU BFL XIV.265.1 | Származásra és rokoni kapcsolatokra vonatkozó iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1882-1941 | |
HU BFL XIV.265.2 | Iskolai képzésre vonatkozó iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1899-1906 | |
HU BFL XIV.265.3 | Alkalmaztatásra vonatkozó iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1944-1952 | |
HU BFL XIV.265.4 | Hivatás gyakorlására, üzlet vitelére, szakmai, ill. tudományos tevékenységre vonatkozó (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1941-1950 | |
HU BFL XIV.265.5 | Leszármazottakra, gyermekek nevelésére vonatkozó iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1944-1957 | |
HU BFL XIV.265.6 | Háztartással kapcsolatos iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1942-1947 | |
HU BFL XIV.265.7 | Katonai szolgálattal kapcsolatos iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1916-1939 | |
HU BFL XIV.265.8 | Közéleti, politikai tevékenységgel, rendészeti eljárással kapcsolatos iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1939 | |
HU BFL XIV.265.9 | Általános magánlevelezés (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1944-1951 | |
HU BFL XIV.265.10 | Magánvagyonnal kapcsolatos iratok (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1938-1948 | |
HU BFL XIV.265.11 | Egészségi állapottal kapcsolatos dokumentáció (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1944 | |
HU BFL XIV.265.12 | Besorolandó iratok (számlák, szórvány-feljegyzések, vegyesek) (Sorozat) |
Létrehozás ideje: 1930-1955 | |
HU BFL XIV.266 | Kállai Eszter népművelő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1953-2009 | |
Terjedelem: 3,12 ifm | |
HU BFL XIV.267 | Fodor István iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1914-1945 | |
Terjedelem: 0,24 ifm | |
HU BFL XIV.268 | Fáklya Endre családi levelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1949-1974 [1944] | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Tartalom: A családi levelezés fennmaradt, régiségkereskedőhöz került része az 1950-es évek első felében, valamint az 1970-es évek első felében Fáklya Endréhez, illetve hozzá és lányához, Fáklya Edithez írt leveleket tartalmazza. A levelek feladója az 1950-es évek elején szülei – Fedorka István és felesége, sz. Morgen Margit – és a szüleivel együttélő, azokat eltartó és gondozó lánytestvére, Fedorka Evelyn (Éva) voltak, egy-két esetben pedig Fáklya Endre másik nővére, Komor Béláné sz. Fedorka Margit. Az 1970-es évek első feléből származó leveleket pedig az akkor már Tatabányán együtt élő két nővér, Fedorka Evelyn (Éva) és Margit írta Fáklya Endréhez, illetve Fáklya Edithez. Fáklya Endre postafelügyelő (1911.03.29. Nagykároly – 1973.12.13. Budapest) kb. 1947-től a XII. Csaba utca 8. szám alatt lakott, ugyanakkor ingatlannal rendelkezett Pilisvörösváron. A Csaba utcai lakás évtizedeken át szolgált a család otthonaként: Fáklya Endre hat gyereke közül többen képeztek benne közös bérletet. Szülei, Fedorka István (az 1950-es évek elején 80 éves), és felesége, sz. Morgen Margit (ugyanebben az időben 78 éves) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Filkeházán éltek, ahol lányuk, Fedorka Evelyn (Éva) tartotta el őket tanári keresetéből. A családot a pedagógusi pálya több ponton jellemezte: maga Fedorka István is tanító volt korábban, és két lánya választotta ugyancsak a tanítói/tanári pályát. Mindketten vidéken tanítottak, Éva filkeházai otthona közelében, lánytestvére, Margit viszont Vas megyében. A leveleket meghatározó témák a Rákosi-rendszer mindennapi megélhetési nehézségei, a falu teljes elzártsága, az öregkor és az azzal járó betegségek, valamint a családon belüli viszonyulások, s az unokák nevelésének kérdése. A témák tárgyalása mindig erős érzelmi tartalommal telített. Ugyanakkor Fedorka István kántori funkciót is betöltött, feleségével együtt fiához írt leveleiket a vallásos szemlélet is áthatja. A levelezés mellett fennmaradt néhány hivatalos irat az 1970-es évek elejéről, a Fáklya család Csaba utcai lakásban való együttélésével kapcsolatban. Egyrészt lakásügyi határozatok, másrészt a családtagok közötti egyezkedések során született nyilatkozatok a lakás használatát és az együttélés szabályait illetően, mely iratok a levelekkel egybehangzóan az együttélő családon belüli konfliktusokat tükrözik. Az iratanyag a levelezés kapcsán jelzetteken kívül a családi viszonyok, érzelmi viszonyulások szempontjából is értékes. Fáklya Endre feleségével és gyerekeivel való kapcsolata hosszabb távon követhető nyomon, egyrészt a szülők hozzá írt levelein, másrészt a fennmaradt hivatalos, illetve hivatalos jellegű iratokon keresztül. A család két generációjára – Fáklya Endre szüleire, valamint őrá és nővérére – kiterjedően bontakoznak ki életpályák, elsősorban megélt érzelmi tartalmakon keresztül, legerőteljesebben a kudarc, csalódás élményével. | |
HU BFL XIV.269 | Dr. Szörényi István iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1914-1977 | |
HU BFL XIV.270 | Galántai Ibolya és családja iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-2013 (kb.) | |
Terjedelem: 5,11 ifm | |
Tartalom: Az egyes családtagoktól fennmaradt iratok az 1910-es évektől az 1980-as évekig iskoláztatással, alkalmaztatással, illetve iparosi tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok, igazolványok, önéletrajzok, háztartási napló, számlák, illetve Gőbel István gyerektartási ügye az 1940-es évek végéről, valamint Galántai (Gőbel) Tivadar verskéziratai. Galántai Ibolya iratainak kisebb része életpályáját követő iratok, döntően képzésével és alkalmaztatásával kapcsolatos dokumentumok az 1960–1980-as évekből, válópere az 1970–1980-as évek fordulójáról, valamint lakásbérleti ügyei az 1970–1980-as évekből. Viszonylag terjedelmes részt tesznek ki a két férjével való kapcsolatához kötődő levélvázlatai, önvallomásai, naplószerű feljegyzései. Ugyanakkor iratainak legtetemesebb részét közérdekű tevékenységével kapcsolatos dokumentumok képezik, amelyek részben a család józsefvárosi kötődésével állnak összefüggésben: a kulturális örökségként értelmezett józsefvárosi épített környezet és társadalmi jelleg védelme érdekében fejtett ki közérdekű tevékenységet. Ez egyrészt különböző politikai és közéleti fórumokhoz intézett beadványok, javaslatok, kérelmek, levelek formájában nyilvánult meg, másrészt amatőr fényképező tevékenységében, amely a Józsefváros egy részére (Corvin-negyed) kiterjedve dokumentálta az épületállományt a szanálás előtt, illetve alatt, 1996 és 2005 között. Örökségvédelmi és beadványírói tevékenysége azonban ezen az irányon messze túlmutat, ugyanis számos más kérdésben, illetve területen fejtett ki hasonló tevékenységet (természeti értékek védelme, közéleti problémák, állampolgári jogsérelmek, orvosi műhiba). Beadványok, levelek, javaslatok és pereskedések formájában megnyilvánuló, beadványainak másolatai, kapcsolódó újságcikkek, valamint a válaszlevelek együtteseként dokumentált (és egyfajta iktatási rendszerbe szervezett), a legkülönbözőbb problémákra irányuló közérdekű tevékenysége általában is rendkívüli jelentőséggel bír. Számos jogsérelem, állampolgári érdek sérelme, illetve megélt igazságtalanság ügyében fellépő állampolgárként az átlagostól eltérő, rendkívülinek tekinthető aktivitása az államot, közigazgatást, illetve a közéleti fórumokat olyan sűrűséggel késztette reakcióra, ami egy átlagos állampolgár esetében sosem történik meg. Ez a fajta intenzív tevékenysége ily módon az állami, közéleti működés egyfajta térképét adja mintegy három évtizedre kiterjedő időintervallumban, az 1970-es évek és 2013 között. Az átadott iratanyag jelentősebb családi levelezést is tartalmaz az 1900-as évektől az 1980-as évekig. A levelezés – részben családtagok, részben a család tagjai és ismerősök között – három generációra, Gőbel Tivadar, Galántai (Gőbel) Tivadar, valamint Galántai Ibolya nemzedékére, illetve a család két ágára, a Galántai- és a Czeczei-ágra terjed ki. A levelezésen belül kiemelten értékesek az 1944–1945-ből fennmaradt, családtagok közötti levélváltásban született levelek, melyek ezen időszak budapesti helyzetéről is beszámolnak. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik egy 1945 júniusa és augusztusa között vezetett katonanapló is, amely Ausztria, illetve Németország területén megélt eseményeket rögzít. Mindezek mellett az iratok között találhatók az V. Váci u. 42. számú házra vonatkozó dokumentumok is az 1960-as és az 1980-as évek közötti időszakból: bérleti szerződések, karbantartással kapcsolatos IKV-engedélyek, lakásbérleti ügyekben született tanácsi határozatok. Az iratok a ház házfelügyelőjénél gyűltek össze, mint az őt illető példányok, Galántai Ibolyához való kötődésük ismeretlen. Ezen kívül a családnál fennmaradt a Stühmer cég egy címjegyzéke az 1930–1940-es évekből, mely Galántai Ibolya Stühmer gyárban dolgozó keresztszüleitől került hozzájuk. Rendkívül jelentős az iratokhoz kapcsolódó fényképegyüttes: Galántai Ibolya 1996 és 2005 között a szanálás előtti, illetve alatti józsefvárosi Corvin-negyedről készült amatőr felvételeit. A felvételeken a Józsefváros mellett – kisebb számban – más budapesti helyszínek is szerepelnek. A fotóegyüttes 175 darab előhívott filmtekercset és mintegy 2400 papírképet jelent. A dokumentáció előnye, hogy Galántai Ibolya valamennyi papírképet felirattal látott el, illetve sorszámozás révén a papírképek és a negatívok is összekapcsolhatók, azonosíthatók. A fond Galántai Ibolya felvételei mellett családi fényképeket is tartalmaz. Szervtörténet: A családi iratok elsődleges értékét a többgenerációs józsefvárosi mivolt adja, a helybenlakás mellett az egyes generációk közötti társadalmi mobilitás is jól nyomon követhető azokban. Galántai Ibolya felmenői mind apai, mind anyai ágon több nemzedéken keresztül józsefvárosi beágyazottságú családot alkottak. Lakhelyeik a Baross utca, a Nagytemplom utca, illetve a Leonardo da Vinci utca voltak. Galántai Ibolya mai, Leonardo utcai lakhelyén anyai felmenői, a neszmélyi kötődésű, a fővárosba a 19–20. század fordulóján beköltöző Czeczei család 1936 óta lakott. Apai ágon Galántai Ibolya nagyapja, Gőbel Tivadar egy Baross utcában élő kovácsmester volt, kovács, illetve csizmadiasegéd felmenőkkel. Szűcs Margit nőiszabóval (1886. k. – 1961) kötött házasságából született két fia tisztviselő lett: a gimnáziumi érettségit tett Galántai (Gőbel) István (Budapest, 1915 – Budapest, 1989) fővárosi tisztviselő (1937-ben lépett fővárosi szolgálatba), a felsőkereskedelmi érettségit tett Galántai (Gőbel) Tivadar (Budapest, 1912 – Budapest, 1999) pedig malomellenőr, adóellenőr, majd vámtiszt. Galántai (Gőbel) Tivadar egyetlen gyermeke, Galántai Ibolya (sz. Budapest, 1946) vámkezelő-vámszakértő végzettséggel számos, részben külkereskedelmi munkahelyen dolgozott (XXII. kerületi szociális foglalkoztató, Autóker, Konzumex, Hungarotex, Tanimpex, Ofotért), végül a Fővárosi Takarító Vállalattól ment nyugdíjba, mint csoportvezető. | |
HU BFL XIV.271 | Budavári (Bugyi) Ferenc iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1930 (kb.)-1990 (kb.) [1902] | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag egyrészt anyakönyvi kivonatokat, személyi okmányokat, hivatalos igazolásokat, okmányokat (iskoláztatás, képzés, katonai szolgálat, Szovjetunióbeli utazások), másrészt levelezést, harmadrészt pedig fényképeket tartalmaz. A levelezés egy része a tiszttársakhoz kötődik, egy része pedig feleségéhez, Budai Irénhez (1927. Kecskemét – ?), aki varrónőként dolgozott. A levelek döntően az 1950-es évek második feléből származnak. A fényképanyag részben Budavári Ferenc igazolványképeinek sorozatából áll, mely lényegében egész életpályáját nyomon követi, részben egy-két pillanatfelvételből, valamint egy az 1956 utáni Budapesten, a forradalom leverése során keletkezett épületkárokról és azok megkezdett helyreállítási munkájáról készült fotósorozatból (a Nagykörútra, az Üllői útra és a Corvin közre kiterjedve). Az irategyüttes értéke, hogy a pártállami hadsereg egy tiszti életútjának családi hátterét és magának az egyéni életpályának az alakulását, fő eseményeit mutatja meg. Szervtörténet: Budavári (Bugyi) Ferenc (1930. Budapest – ?) a pártállami hadseregben futott be katonai pályát, alezredesi rangig jutva. Részben iparos, illetve gyári szakmunkás (dédapja kerékgyártó, nagyapja cukorgyári kőművessegéd volt), részben kisparaszti-napszámos családból származott. Édesanyját, Bugyi Arankát (1911, Lőrinci – 1933. Újpest) hároméves korában elvesztve árvaként nőtt fel Budapesten a nagyszüleinél. 1948-ban nevet változatott (Bugyiról Budavárira), s ebben az évben kezdte meg katonai szolgálatát. 1951-ben lépett be az MDP-be. 1953 és 1958 között a Szovjetunióban képezték ki, elvégezte a Dzerzsinszkij Akadémiát. 1963-ban Miskolcon tanácstag volt. | |
HU BFL XIV.272 | Iván Szilárd és Vidéky Brigitta festőművészek magánlevelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1890 (kb.)-2010 (kb.) | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: Az irategyüttes döntően Iván Szilárd és Vidéky Brigitta festőművészek közötti magánlevelezést tartalmazza, valamint néhány, Iván Szilárdhoz kötődő dokumentumot. Az 1935 és 1944 közötti időszakból fennmaradt jelentős mennyiségű, időben egymást sűrűn követő levél egy része Iván Szilárd római ösztöndíjas tartózkodása, II. világháborús katonai szolgálata, illetve mind az ő, mind Vidéky Brigitta különböző művésztelepeken – többek között Nagybányán – folytatott munkája során születtek. A leveleket Iván Szilárd naplószerű feljegyzései egészítik ki, egyrészt római tartózkodásának idejéből, másrészt 1939-ből, továbbá művészeti tárgyú kéziratok, feljegyzések. Mindemellett kis számban egyéb dokumentum is található az iratanyagban, mégpedig Iván Szilárd római ösztöndíjára, valamint festményeinek megvásárlására vonatkozóan. Az iratok mellett található öt darab üvegnegatív, továbbá egy színes diapozitív festményekről készült felvételekkel. Szervtörténet: Iván Szilárd (1912–1988) az Iparművészeti Főiskola grafikaszakos hallgatója volt egy éven át, majd szabadiskolákban képezte magát, Aba-Novák Vilmos, Iványi-Grünwald Béla és Szőnyi István irányításával. 1930-ban a Képzőművészeti Főiskolára került, ahol Réti István volt a mestere. 1937-ben szerzett diplomát. Ösztöndíjasként 1935–1936-ban Rómában tartózkodott. 1940 és 1944 között Nagybányán dolgozott. 1945 után több állami megrendelést kapott (csepeli rendelőintézet, secco, 1949; békéscsabai rendelőintézet, sgraffito, 1959; budapesti Kerepesi úti lakótelep, mozaikok, 1960; Országház: az Elnöki Tanács fogadóterme, secco, 1964). Az 1960-as években tagja volt a Kilencek nevű képzőművész csoportnak. 1969 és 1980 között a Képzőművészeti Főiskola tanára. Iván Szilárd felesége, Vidéky Brigitta (sz. 1911) az Iparrajziskolában tanult 1925 és 1930 között, majd a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt 1931 és 1937 között. Mesterei Glatz Oszkár, Szőnyi István és Réti István voltak. A nagybányai művésztelep növendéke volt. | |
HU BFL XIV.273 | Katona József vegyésztanár személyes és szakmai iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-2000 (kb.) | |
Terjedelem: 0,36 ifm | |
Tartalom: Katona József iratai között igazolványok, anyakönyvi kivonatok, felmenőkre vonatkozó dokumentumok, iskoláztatással, képzéssel és alkalmaztatással kapcsolatos iratok, katonáskodással kapcsolatos dokumentumok, kórházi iratok, egyesületi tevékenységgel kapcsolatos iratok, valamint nyugdíj- és kárpótlási ügyek találhatók. Kárpótlást az 1945 és 1948 között Pápán, illetve Győrben elszenvedett internálásához és fegyházbüntetéséhez kötődően kapott. Az iratanyag legértékesebb része Katona József szakmai életútjához kötődik, az teljes egészében nyomon követhető a dokumentumokból. Az 1960-as években a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanáraként kelet-németországi gyárakkal vette fel a kapcsolatot szakmai cserelátogatások, illetve diákcsere megszervezése végett. Mind a saját, mind a diákjainak NDK-beli utazásaihoz kötődő iratokat – elsősorban levelezést – megőrizte. Ehhez az időszakhoz köthetők a magánlevezésében később megjelenő németországi baráti kapcsolatai. Jelentős az iskola életéhez kapcsolódó dokumentum-gyűjteménye is: iskolai lapok, iskolai rendezvények meghívói, jubileumok, diákok levelei, búcsúztató beszédek, valamint az iskolai tablók gyűjteménye az 1950-es évektől az 1980-as évekig. Mindezen iratokat Katona József szakmai feljegyzései, írásai egészítik ki. Jelentős az iratanyagban található részben családi, részben baráti levelezés. A családi levelezés az 1950-es évektől a 2000-es évekig terjedő évtizedeket fogja át, a családon belüli viszonyokat, családi konfliktusokat tükrözve. A baráti levelezés külön értéke, hogy Katona József németországi kapcsolataihoz kötődik, s az 1980-as évektől a 2000-es évekig tart, felölelve a rendszerváltás, illetve az újraegyesítés időszakát, bár az 1980-as évek vége, illetve az 1989-es év nem jelenik meg benne. Katona József a saját maga által írt levelek másolatát is megőrizte, így a levelezés mindkét oldala látható. A levelezés részben fénymásolatban kerül átadásra. Az iratok mellett nagy mennyiségű fénykép is található, melyek a családi, illetve magánéleti felvételek mellett a szakmai életutat, a változó helyszínű munkahelyi tevékenységet is rendkívüli sűrűséggel dokumentálják. Az utóbbi halmazban külön csoportot képeznek a Petrik Lajos Vegyipari Technikumhoz kötődő fényképek, valamint a németországi szakmai utakat és diákcseréket dokumentáló felvételek. A fényképet legnagyobb része felirattal van ellátva (szereplők, helyszín, dátum). Az iratanyag különleges értékét egy 1945 előtt indult, majd a háború után a Kádár-rendszer végéig ívelő szakmai életút iratokban és fényképekben is gazdagon megjelenő dokumentációja adja. Szervtörténet: Katona József (Mosonmagyaróvár, 1920 – Budapest, 2011) géplakatos szakmunkás apától született. 1941-ben felsőipariskolát végzett Budapesten, ezt követően munkába állt, mint textilvegyész. Különböző vegyipari, illetve textilipari gyárakban dolgozott – többek között a Nitrokémiánál (1935–1941), a Pápai Magyar Textilgyárban (1941–1945), a Magyar Pamutipar Nemzeti Vállaltnál (1948–1950) –, majd 1950-ben a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanára lett, és ott dolgozott 1980-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig. Nyugdíjasként a Caolánál dolgozott, mint adminisztrátor az 1980-as években. | |
HU BFL XIV.274 | Dr. Halmossy Dénes iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 16. sz.-20. sz. | |
Terjedelem: 1,44 ifm | |
HU BFL XIV.275 | Dr. Bókai Judit közjegyző iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1968-2009 | |
Terjedelem: 0,96 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag nem regisztratúra jellegű, bár mind az IM, mind a Közjegyzői Kamarai iratképzésből tartalmaz iratdarabokat/másolatookat; nem tartalmaz magánjellegű dokumentumokat, így a tételek kialakításánál a hivatali ügytípusok voltak a meghatározóak. Legértékesebb része a magánközjegyzői intézményrendszer elvi megalapozásával illetve a magánközjegyzői rendszer visszaállításával kapcsolatos szervezői munka, amelynek a nyolcvanas évek végétől Bókai Judit volt a legfontosabb aktora. Szervtörténet: Az iratok keletkeztetője dr. Bókai Judit 1947-ben született Budapesten. Szülei: néhai Detre Mária és néhai dr. Bókai Lajos. Egyetemi végzettségét a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 1972-ben, cum laude minősítéssel szerezte. Dr. Bókai Judit 1972-ben kezdte működését járásbírósági közjegyzőként, majd 1975-től a Budapesti Közjegyzők Központi Irodájába került, ahonnan az Igazságügy Minisztériumhoz helyezték. Feladata a közjegyzői rendszer felügyelete, illetve a magánközjegyzői rendszer kialakítása, elvi alapjainak megteremtése lett. 1992. január 1-től Budapest II. kerület 2. számú közjegyzői irodájába nyert kinevezést. Magánközjegyzői tevékenysége mellett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke is volt. Magánközjegyzői irodáját a Kapás utcában hozta létre, ahol szolgálata nyugállományba vonulásával 2016. április hó 28-án ért végett. Több tanulmánya jelent meg a polgári eljárásjog illetve a nemperes eljárások tárgyában. Kitüntetések: 1982. „Kiváló munkáért” 1985. „Törzsgárda bronz fokozat” 1989. „Igazságügyi tanácsos” 1990. „25 éves jubileumi jutalom” 1991. „Miniszteri dicséret” 1992. Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje 1997. Grosse Silberne Ehrenzeichen (Osztrák Közársaság) 1997. Komturkreuz des Landes Burgenland | |
Hozzáférés és használat: A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények figyelembevételével kutatható. Másolatok: IM. Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Budapesti Közjegyzői Kamara. | |
HU BFL XIV.276 | Cornides Boldizsárné sz. Simon Piroska társasházi közösképviselő és gondnok hivatali iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1936-2010 | |
Terjedelem: 1,34 ifm | |
Tartalom: Az iratok egy budai, azon belül egy lágymányosi, magasabb társadalmi státusú lakóközösségű társasház működését dokumentálják az alapítás évétől, 1936-tól kezdve egészen 2010-ig. A ház már megalapítását követően is számos, a lakástulajdonos által bérbeadott lakást foglalt magába. A 1952-es ingatlan-államosítás során ezek a nem a tulajdonos által lakott, hanem bérbeadással hasznosított lakások államosításra kerültek, így ezután a ház vegyes tulajdonú házként működött tovább, részben a tanácsi ingatlankezelés hatáskörében. Az államosított lakások azonban már az 1960-as évektől kezdve eladás útján újból magánkézbe kerültek. Az irategyüttes mintegy kétharmad részben a társasház gazdasági működését dokumentálja, olyan irattípusokon keresztül, mint számlák, költségvetések, pénztárkönyvek, elszámolási ívek. Ezeket az iratokat hivatali határozatok, levelek, szerződések, közgyűlési jegyzőkönyvek (az 1960-as évektől a 2000-es évekig), Cornides Boldizsárné gondnoki iratai, feljegyzései, valamint a házfelügyelő alkalmazásával kapcsolatos dokumentumok egészítik ki. Külön jelentőséggel bír, hogy fennmaradt a ház 1965-ben megnyitott és 1997-ig vezetett lakónyilvántartó könyve, amely akár az 1930-as évekig visszamenőleg is lehetővé teszi a lakók mozgásainak vizsgálatát. Ebből, valamint az egyéb iratokból a ház felépültétől kezdve a legutóbbi időkig nyomon követhető a lakóközösség összetétele, annak változása, illetve kontinuitása. Emellett az iratok egy nem jelentéktelen része egy-egy lakó körüli konfliktushoz, valamint a házfelügyelői lakás használatát illető vitákhoz kapcsolódik, döntően az 1960–1980-as évekből. A viszályok a lakók közötti levélváltások, illetve hivatali eljárások és perek formájában jelennek meg, s a lakók közötti vitákra és kommunikációs formákra világítanak rá a Kádár-rendszer időszakából. | |
Hozzáférés és használat: A letevő engedélyéhez kötött. | |
HU BFL XIV.277 | Hollós Attila tanár magánlevelezése és töredékes iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1945-1976 | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Hozzáférés és használat: Nem kutatható. | |
HU BFL XIV.278 | Dr. Rákóczy László székesfővárosi tisztviselő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1917-1959 | |
Terjedelem: 0,06 ifm | |
Tartalom: Az irathagyaték dr. Rákóczy László iskoláztatásával, képzésével kapcsolatos iratokat, alkalmaztatásával kapcsolatos iratokat, hatósági igazolásokat, igazolványokat, valamint anyakönyvi kivonatokat tartalmaz. A fennmaradt dokumentumok alapján egy fővárosi deklasszált életpálya követhető nyomon a 20. század második felében. Emellett az iratanyag rendkívül értékes részét képezi az 1944. december 24. és 1945. január vége között vezetett (ostrom)naplója, melyet IX. kerületi, Ráday utcai lakhelyén írt, valamint az ezt kiegészítő naplószerű feljegyzései 1945. március 23-i és 1945. április 9-i dátummal. Szervtörténet: Dr. Rákóczy László (1906. Kiskunhalas – 1959. Budapest) 1935-ben szerzett jogi diplomát Budapesten, s 1936-tól 1946-ig tisztviselőként a főváros szolgálatában állt. 1946-ban történt elbocsátása után változó helyeken, szakmájától távol álló munkákat végzett vidéki településeken. 1948-tól haláláig Dunapatajon élt családjával, ahol felesége gyógyszerészként dolgozott. | |
Hozzáférés és használat: Szabadon kutatható. | |
HU BFL XIV.279 | Dörre Tivadar tanár és grafikus levelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1870 (kb.)-1932 | |
Terjedelem: 0,36 ifm | |
Tartalom: Az iratanyag csaknem kizárólag a fondképző családi és baráti, ismeretségi köréből származó magánlevelezését tartalmazza. Az iratsorozatok döntően eredeti időrendben maradtak fenn, kisebb részük tematikus csoportok szerinti tagolásban található. A téma szerinti sorozatok, illetve elkülöníthető tételek a következők: Eredeti megnevezés szerinti sorozatok: „Gusztáv testvérem levelei” (1876-1881 – német ny.); „Mama és papa (Dörre Antal, kir. földmérő) levelei, egybekelésük előtt” (1880 – német ny.); „Apám, anyám levelei” (1878-1891 – német ny.); „Kuzsinszky Bálint, Fraknói Vilmos és Szilágyi Sándor levelei” (1880-1990-as évek); „Női testvéreim levelei” (1880-as, 1890-es évek – magyar és német ny.). Dörre Tivadarné (Klotild) részére főként bartánőktől és a rokonság női tagjaitól küldött levelek sorozata, amelyek egyes darabjaiban árnyalt képet kapunk a rokonságon belüli feszültségekről, vitákról, a családi dinamikáról. A címzett egyébiránt székesfővárosi polgári iskolai tanárnő volt. Dörre Tivadar nőtestvéreitől származó levelek: az ország különféle helyein éltek (pl. Debrecen, Arad), s viszonylag intenzív levelezésben álltak egymással. Ezen sorozat darabjai a formális, alkalmi üdvözlések, informálások, eseményleírások, családi programok szervezése témaköreibe ágyazottan lehetőséget kínálnak főként a szülő-gyermek, valamint a testvéri kapcsolatok intenzitásának, ezek érzelmi telítettségének tanulmányozására, nemkülönben az egyéb tárgyi-tartalmi meghatározottságok elemzésére, döntően a századforduló évei vonatkozásában. A részvétnyilvánítások tekintetében két sorozat érzékelteti a gyász századfordulón valamint egy emberöltővel később kinyilvánított gesztusát; ezek: a fondképzőnek gyermeke, Dörre Ida 1915-ben bekövetkezett halála alkalmából kapott levelek, valamint Dörre Tivadar halála alkalmából az özvegynek levélben küldött részvétnyilvánítások sorozata. Ezt egészíti ki a kondoleálók lakcímét és státuszát tartalmazó jegyzék (1932). A Dörre Tivadar által készített könyvillusztrációk jegyzéke (1900). A Dörre-házaspár a budapesti, Szondi utcai lakása (VI., Szondi u. 42/c. III. 31.) mellett Visegrádon is (Széchenyi utca) rendelkezett egy szerény hajlékkal. Az itt töltött időszak során a feleség által vezetett, a századforduló éveiből származó háztartási könyv részletes betekintést nyújt folyó kiadásaikról. Szervtörténet: Idősebb Dörre Tivadar (Nemespécsely, 1858 – Budapest, 1932) művészi pályafutását Versecen litográfusként kezdte, majd Budapesten – édesapja Dörre Antal kataszteri tisztviselő nyomába lépve – szintén ennél a hivatalnál helyezkedett el, majd elvégezve a Mintarajziskolát 1894-ben rajztanári oklevelet szerzett. 1894-től a Budapesti VI. Kerületi Állami Főreáliskola (HU-BFL VIII.41) tanára volt. 1883-tól jelentek meg illusztrációi a Vasárnapi Újságban, a M. Történelmi Életrajzok köteteiben, s részt vett Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. nagyszabású kiadvány illusztrációs munkálataiban is. Érdemei voltak a rajztanítás megreformálása terén (Új Magyar Életrajzi Lexikon). | |
HU BFL XIV.280 | Hubay Jenő hegedűművész és zeneszerző iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1928-1933 | |
Terjedelem: 0,14 ifm | |
Tartalom: A Hubay Jenő-hagyaték töredékét képező iratok Hubay Jenő (1858–1937) puszta-szalatnai kastélya (Losoncapátfalva) felújítási munkálatainak dokumentációját alkotják az 1928 és 1931 közötti évekből: M. J. Murko újbányai műépítésszel folytatott intenzív levelezést, számlákat, szállítóleveleket, illetve további iparosokkal, illetve kereskedőkkel folytatott levelezést és számlákat tartalmaznak. Mindezt Hubay Jenő egy 1933-ban kapott oklevele, valamint egy műsorfüzet (Pan Twardowski: Ludomir Rózycki) egészíti ki. | |
HU BFL XIV.281 | Dr. Ember Sándor ügyvéd, volt országgyűlési képviselő magánlevelezése (Fond) |
Létrehozás ideje: 1916-1970 (kb.) | |
Terjedelem: 0,48 ifm | |
Tartalom: A levelezés legnagyobb részét az Ember Sándorhoz Zürichbe írt levelek alkotják, 1947-től az 1970-es évekig. Intenzív levelezést folytatott fiával édesanyja, özv. Ember Károlyné sz. Puskás Alojzia, az általa írt levelek képezik a legterjedelmesebb csoportot. Emellett megtalálhatók a levelek feladói között további, részben magyarországi, részben Salzburgban élő rokonok, valamint ismerősök is. A levelezés másik, kisebb terjedelmű, de éppúgy meghatározó egységét Ember Sándor feleségéhez, Friedel Schaffnerhez írt levelei alkotják az 1920-as évekből. A levelek mellett szórványosan iratok, valamint fényképek is találhatók. Szervtörténet: Dr. Ember Sándor (1889. Felsőbánya – ?) ügyvéd, 1936-tól országgyűlési képviselő (Nemzeti Egység Pártja, 1939-től Magyar Élet Pártja) volt. A Magyar Aero Szövetség társelnöke, az általa kezdeményezett Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap intézőbizottságának tagja, a Magyar Atlétikai Club vezetőségi tagja volt. Birtokán ő építtette a pünkösdfürdői strandot. 1944 végén, a nyilas uralom alatt repülővel elhagyta az országot és Svájcba ment ottani származású feleségével, Friedel Schaffnerrel. Zürichben telepedtek le. A II. világháború után távollétében népbírósági eljárás folyt ellene. | |
HU BFL XIV.282 | Halaman János óbudai asztalosárugyáros iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1910 (kb.)-1970 (kb.) | |
Terjedelem: 0,12 ifm | |
Tartalom: Halaman János és cége, a Halaman János Asztalosárugyár jelentőségét a két világháború közötti építőipari tevékenysége adja. A cég budapesti lakóház-építkezések épületasztalosi munkáinak elkészítésével foglalkozott, modern tolóajtók és tolóablakok készítését vállalta. Számos, építészeti értékeinél fogva számon tartott modern lakóépületben, villában végeztek munkát, a modern építészetet képviselő jelentős építészek tervei alapján dolgozva. Az iratanyag töredékesnek mondható, részben az asztalosipari cég működésével kapcsolatos iratokat, részben a Halaman család személyes iratait tartalmazza. A cégre vonatkozó iratokat pénztárkönyvek (1919, 1943–1944), valamint bankhitellel kapcsolatos iratok (1943–1944) alkotják. A személyes iratok Halaman János életpályájának töredékes nyomait tartalmazzák, ugyanakkor körvonalazzák szakmai érdeklődését, műveltségét és látókörét (külföldi utazások dokumentumai, szakmai iratok, kiadványok). Emellett Halaman Gyula neveltetésére vonatkozó iratok is találhatók. Az iratanyag kisebb terjedelmű családi levelezést is magába foglal az 1930-as évektől az 1970-es évekig. A Halaman Jánoshoz, Halaman Jánosnéhoz, lányukhoz, Halaman Irénhez és fiukhoz, Halaman Gyulához érkezett levelek családon belüli – a szülők és Halaman Gyula közötti – levelezést, valamint rokonoktól, barátoktól kapott leveleket tartalmaznak. A levelezés kiemelt értéke Halaman Gyula 1944-es németországi kitelepítésétől argentínai kivándorlásáig terjedő időszakot kísérő, szüleihez és testvéréhez írt levelek sorozata. A levelek alapján kibontakozik kivándorlásának története a háború utolsó évétől a Halaman céget is elérő államosításig, illetve az 1950-es évek elejéig, s a személyes iratokkal együtt jól megragadható bennük az üzemtulajdonos család II. világháború utáni sorsa. Szervtörténet: Halaman János (1894.02.02. Budapest – ?), id. Halaman János óbudai asztalosmester fia, 4 polgári elvégzése után 1914-től a Budapesti Iparművészeti Iskolában tanult. Apja által 1890-ben alapított asztalosárugyára Óbudán, a Szőlő utca 27. szám alatt működött. A gyárat államosították, ő maga ezt követően faipari technikusként dolgozott. 1951-ben államosítás ellen elkövetett bűntett miatt büntetőeljárás folyt ellene. Halaman János felesége Vágó Irén volt, gyermekük Halaman Gyula (1924.06.05. Bp. – 2001?). Halaman Gyula a budapesti Királyi Katolikus Gimnáziumban tett érettségi után a Műegyetemen tanult építészmérnöknek, közben a családi gyárban cégvezetőként dolgozott. 1944 végén katonai szolgálata keretében kivitték Magyarországról, s végül Franciaországba került. A háborút követően pár évig itt élt, megnősült, majd a kivándorlási lehetőséget keresve 1948. augusztusában Argentínába költözött, s ott élt élete végéig családjával. 1950-ben betársult egy helyi bútorgyárba, illetve építészként is dolgozott. | |
HU BFL XIV.283 | Darabos Ferenc kőbányai lakos gyermekkori fényképalbuma (Fond) |
Létrehozás ideje: 1950 (kb.)-1960 (kb.) | |
Terjedelem: 0,05 ifm | |
Tartalom: A fondot önmagában alkotó fényképalbum az 1955 körül született kőbányai lakos, Darabos Ferenc gyermekkorát dokumentálja, születésétől kezdve nagyjából 10 éves koráig. A fényképeket apja által a Szovjetunióból írt néhány képeslap egészíti ki 1962-bőla, aki ekkor munkája folytán utazott Szeverodonyeckbe. A fényképalbum kifejezetten a kisfiú életének dokumentálását célozta, ezáltal a gyermekkor korabeli amatőr és műtermi ábrázolását mutatja meg az 1950-es és az 1960-as években, az amatőrfényképezés csecsemőfotóitól kezdve a családi pillanatfelvételeken keresztül az óvodai ünnepségeken készült felvételekig, iskolai tablókig bezárólag. | |
HU BFL XIV.284 | Rákosi Mátyás iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1956-1970 [1941] | |
Hozzáférés és használat: Digitalizálva | |
HU BFL XIV.285 | Páll (Pál, Plesz) József hírlapíró iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1913-1992 | |
HU BFL XIV.286 | Lakatos Ferenc villanyszerelő iratai (Fond) |
Létrehozás ideje: 1895-1978 | |