Budapest Főváros Levéltára fond- és állagjegyzéke

 

XXIII. Tanácsok (1950-1990)


HU BFL XXIII.101Budapest Fővárosi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 74,39 ifm
          HU BFL XXIII.101.aTanácsülések jegyzőkönyvei és hangfelvételei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 6,24 ifm
Hozzáférés és használat: Másolatban kutatható.
                    HU BFL XXIII.101.a.1Tanácsülések jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 6,24 ifm
Hozzáférés és használat: Csak másolatban
Másolatok: Online elérhető
                    HU BFL XXIII.101.a.2Tanácsülések hangfelvételei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1979-1989
Terjedelem: 702 fájl
Hozzáférés és használat: Digitalizálva
Másolatok: Kutatótermi gépeken hozzáférhető
          HU BFL XXIII.101.bKelemen Lajos tanácselnök-helyettes iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1961-1984
Terjedelem: 2,85 ifm
          HU BFL XXIII.101.cNyírő Rózsa tanácselnök-helyettes iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1977-1983
Terjedelem: 1,44 ifm
          HU BFL XXIII.101.dFarkasinszky Lajos tanácselnök-helyettes iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1971-1987
Terjedelem: 4,44 ifm
          HU BFL XXIII.101.eLásd: HU BFL XXIII.101.d (Állag)
Létrehozás ideje:
          HU BFL XXIII.101.fAz elnöki titkárság iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1956-1990
Terjedelem: 53,75 ifm
          HU BFL XXIII.101.gElnöki Önálló Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1973-1983
Terjedelem: 3 ifm
          HU BFL XXIII.101.hFővárosi Népművelési Tanács iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1965-1974
Terjedelem: 0,24 ifm
          HU BFL XXIII.101.iBeruházási Építési és Lakáspolitikai Bizottság (Állag)
Létrehozás ideje: 1979-1990 [1975-]
Terjedelem: 0,72 ifm
          HU BFL XXIII.101.jSzanálási Bizottság (Állag)
Létrehozás ideje: 1981-1990
Terjedelem: 0,96 ifm
          HU BFL XXIII.101.kJogi és Igazgatási Bizottság (Állag)
Létrehozás ideje: 1989-1990 [1986-]
Terjedelem: 0,24 ifm
          HU BFL XXIII.101.lKörnyezet- és Természetvédelmi Bizottság (Állag)
Létrehozás ideje: 1989-1989
Terjedelem: 0,04 ifm
          HU BFL XXIII.101.mIfjúsági Bizottság (Állag)
Létrehozás ideje: 1974-1975
Terjedelem: 0,03 ifm
          HU BFL XXIII.101.nFővárosi Tanács Közművelődési (1980 Oktatási és Közművelődési, 1981- Művelődési) Bizottsága (Állag)
Létrehozás ideje: 1967-1983
Terjedelem: 0,24 ifm
          HU BFL XXIII.101.oKözművelődési Operatív Bizottság (Állag)
Létrehozás ideje: 1977-1980
Terjedelem: 0,06 ifm
          HU BFL XXIII.101.pIdegenforgalmi Bizottság (Állag)
Létrehozás ideje: 1981-1985
Terjedelem: 0,02 ifm
          HU BFL XXIII.101.qTermelési és Ellátási (1986-tól Ellátási és Szolgáltatási) Bizottság (Állag)
Létrehozás ideje: 1977-1988
Terjedelem: 0,12 ifm
HU BFL XXIII.102Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1949-1992
Terjedelem: 126,4 ifm
          HU BFL XXIII.102.aVB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 39,36 ifm
Hozzáférés és használat: Másolatban kutatható.
                    HU BFL XXIII.102.a.1VB-ülések jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 37,56 ifm
Hozzáférés és használat: Digitalizálva
Másolatok: Online elérhető
                    HU BFL XXIII.102.a.2VB-ülések hangfelvételei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1979-1990
Terjedelem: 1,8 ifm; 971 db
Hozzáférés és használat: Digitalizálva
Másolatok: Kutatótermi gépeken hozzáférhető
          HU BFL XXIII.102.bVB-iratok gyüjteménye (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1955
Terjedelem: 1,92 ifm
          HU BFL XXIII.102.cVB TÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1989
Terjedelem: 79,36 ifm
          HU BFL XXIII.102.dPesta László VB-elnökhelyettes iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1949-1953
Terjedelem: 2,04 ifm
          HU BFL XXIII.102.eA cigánylakosság helyzetével foglalkozó Koordinációs Bizottság iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1969-1990
Terjedelem: 0,6 ifm
          HU BFL XXIII.102.fSzegvári Péter VB-titkár (1990 után főjegyző) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1984-1992 [1985-]
Terjedelem: 2,04 ifm
          HU BFL XXIII.102.gSzemélyi lapok (Állag)
Létrehozás ideje: 1966-1986
Terjedelem: 0,96 ifm
          HU BFL XXIII.102.hFővárosi Idegenforgalmi Munkabizottság iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1976-1978
Terjedelem: 0,12 ifm
HU BFL XXIII.103Budapest Fővárosi Tanács VB Titkárságának iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
   Megjegyzés: 1950-1989
Terjedelem: 53,83 ifm
          HU BFL XXIII.103.aÁltalános iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 50,99 ifm
          HU BFL XXIII.103.bGazdasági Csoport iratai (1959-től önálló Gazdasági Hivatal: XXIII.130.) (Állag)
Létrehozás ideje: 1956-1958
Terjedelem: 1,27 ifm
          HU BFL XXIII.103.cKerületi Tanács és VB ülések másodpéldányai - MEGSZŰNT ÁLLAG, LÁSD: XXIII.103a! (Állag)
Létrehozás ideje:
          HU BFL XXIII.103.dHatóságfelügyeleti Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1974-1984
Terjedelem: 1,57 ifm
HU BFL XXIII.104Budapest Főváros Tanácsa VB Pénzügyi Osztálya (1972-től Főosztály) iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1946-1990
   Megjegyzés: 1950-1962
Terjedelem: 116,2 ifm
          HU BFL XXIII.104.aÁltalános pénzügyi és a Költségvetési Csoport iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 16,61 ifm
          HU BFL XXIII.104.bA Vállalati Pénzgazdálkodási Csoport iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1959
Terjedelem: 31,15 ifm
          HU BFL XXIII.104.cAz Operatív Csoport iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1954
Terjedelem: 6,67 ifm
          HU BFL XXIII.104.dXXIII.104.c-hez csatolva (Állag)
Létrehozás ideje:
          HU BFL XXIII.104.eVagyonelkobzási ügyek (Állag)
Létrehozás ideje: 1947-1956
Terjedelem: 10,63 ifm
          HU BFL XXIII.104.fAz "elhagyott javakkal" kapcsolatos iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1946-1951
Terjedelem: 3,3 ifm
          HU BFL XXIII.104.gAz Adó- és Illetékügyi Csoport iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1949-1990
Terjedelem: 47,84 ifm
HU BFL XXIII.105Budapest Fővárosi Tanács VB Tervgazdasági és Munkaügyi Főosztály (1950-1952 Terv-Statisztikai Osztály,1952-1973 Tervosztály, 1974-1982 Terv- és Közgazdasági Osztály) iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
   Megjegyzés: 1950-1989
Terjedelem: 55,7 ifm
          HU BFL XXIII.105.aTervgazdasági Csoport iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 38,85 ifm
Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: 1983-tól az egykori Munkaügyi Főosztályt (1958-1982: XXIII.137.) és a Terv- és Közgazdasági Főosztályt összevonták, az új szerv neve Tervgazdasági és Munkaügyi Főosztály. Ennek az új főosztálynak a Tervgazdasági Csoportja vitte tovább az egykori Terv- és Közgazdasági Osztály ügyeit, míg a Foglalkoztatáspolitikai Csoport (XXIII.105.b) vitte az egykori Munkaügyi Főosztály ügyeit.
          HU BFL XXIII.105.bA Foglalkoztatáspolitikai Csoport iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1983-1990
Terjedelem: 16,88 ifm
Szervtörténet: Létrehozás, jogelőd: Az 1959. óta működő Munkaügyi Főosztályt (1959-1982: XXIII.137.) 1983-tól összevonták a Terv- és Közgazdasági Osztállyal, az új szerv neve Tervgazdasági és Munkaügyi Főosztály, ennek a Foglalkoztatáspolitikai Csoportja vitte tovább az egykori Munkaügyi Főosztály feladatait.
HU BFL XXIII.106Budapest Főváros Tanácsa VB Igazgatási Főosztálya (1950-1968 Igazgatási Osztály) iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 187,74 ifm
          HU BFL XXIII.106.aÁltalános igazgatási és katonai iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 54,65 ifm
          HU BFL XXIII.106.bA Jogi Csoport iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 15,24 ifm
          HU BFL XXIII.106.cA Döntőbizottság iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1953
Terjedelem: 1,48 ifm
          HU BFL XXIII.106.dA Közületeket Elhelyező Csoport (1959-től Helyiséggazdálkodási Csoport) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1951-1971
Terjedelem: 18,82 ifm
          HU BFL XXIII.106.eMásodfokú rendőri büntetőbírósági iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1949-1951
Terjedelem: 0,16 ifm
          HU BFL XXIII.106.fGyámügyi iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1953
Terjedelem: 1,05 ifm
          HU BFL XXIII.106.gA Kisajátítási Csoport iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1961-1990 [1991]
Terjedelem: 49,75 ifm
          HU BFL XXIII.106.hA kitelepítésekkel kapcsolatos iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1951-1963
Terjedelem: 1 ifm
          HU BFL XXIII.106.iRendészeti Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1977-1982
Terjedelem: 2,52 ifm
          HU BFL XXIII.106.jIngatlanállamosítási jegyzékek (Állag)
Létrehozás ideje: 1952-1966
Terjedelem: 1,12 ifm
          HU BFL XXIII.106.kJogi Csoport peres iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1951-1978
Terjedelem: 33,99 ifm
Szervtörténet: Az 1950-ig Tiszti Ügyészség néven működő szervezet feladatait vette át a Fővárosi Tanács VB Jogi Csoportja. Ebben az állagban az ún. peres iratok találhatóak.
Hozzáférés és használat: Rendezés alatt áll az iratanyag.
          HU BFL XXIII.106.lVálasztások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos iratok (Igazgatási Főosztály) (Állag)
Létrehozás ideje: 1953-1990
Terjedelem: 4,56 ifm
          HU BFL XXIII.106.mFAMÍLIA Fővárosi Családi és Társadalmi Ünnepségeket Rendező Intézet iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1978-1992
Terjedelem: 2,04 ifm
          HU BFL XXIII.106.nFővárosi Tanács VB Klubja iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1972-1990
Terjedelem: 1,2 ifm
HU BFL XXIII.107Budapest Fővárosi Tanács VB Ipari Osztály (1968-1983 Ipari Főosztály, 1983-1988 Ipari és Mezőgazdasági Főosztály, 1989-től Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Főosztály) iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 32,96 ifm
HU BFL XXIII.108Budapest Fővárosi Tanács VB Kereskedelmi Osztály (1968-tól Kereskedelmi Főosztály) iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 36,72 ifm
HU BFL XXIII.109Budapest Fővárosi Tanács VB Begyüjtési Osztályának iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1951-1956
Terjedelem: 1,25 ifm
HU BFL XXIII.110Budapest Fővárosi Tanács VB Mezőgazdasági Osztály (1968 Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztály, 1968-1982 Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Főosztály) iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 20,32 ifm
HU BFL XXIII.111Budapest Fővárosi Tanács VB Építési (1953-tól Építészeti és Városrendezési) Osztályának iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 115,06 ifm
HU BFL XXIII.112Budapest Fővárosi Tanács VB Közlekedési Osztályának iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1954
Terjedelem: 5,88 ifm
Szervtörténet: A helyi közlekedés szakmai irányítása a polgármesteri V. Ügyosztály, gazdasági irányítása a III. Ügyosztályhoz tartozott 1949. október 1-jéig. Ekkor a XIV. Közlekedési Ügyosztály vette át e feladatokat, majd a 143/1950 (V. 15.) MT sz. rendelet alapján 1950. június 15-én alakult meg a tanácsi korszak Közlekedési Osztálya. A 8/1955 (II. 13.) MT sz. rendelet már Közlekedési Igazgatóságnak nevezi. Jogszabályi hivatkozások: 143/1950. (V.18.) MT sz. rendelet 160/1950. (VI.14.) MT sz. rendelet 5200-1/1950. II/2. BM sz. utasítás (szervezete) 8/1955. (II.13.) MT sz. rendelet A hatáskörre/feladatkörre vonatkozó adatok: 1950–1954 - a tanács alá rendelt közlekedési, mélyépítő, víz- és csatornázási vállalatok irányítása és ellenőrzése, - a városi közlekedés irányításával, valamint a közlekedési hálózat fejlesztésével kapcsolatos tervek készítése, - menetrendi- és tarifaügyek, - közlekedési és mélyépítési hatósági ügyek ellátása, - ügykörébe tartozó vállalatok pénzügyi terveinek felülvizsgálata és összesítése, előterjesztés azok hitelügyeiben, számviteli ügyek irányítása és ellenőrzése, - a főváros közúti hálózatának és közúti hídjainak fenntartása (a Duna-hidak kivételével), a főváros ár- és belvízvédelmének ellátása, - az ügykörével összefüggő terv- és üzemgazdasági, valamint munkaügyi, vállalati pénzügyi és anyaggazdálkodási feladatok ellátása A szervezeti felépítésre vonatkozó adatok: - közlekedési csoport - út- és mélyépítési csoport - terv- és üzemgazdasági csoport
Hozzáférés és használat: Az adatvédelmi előírások betartása mellett kutatható.
HU BFL XXIII.113Budapest Fővárosi Tanács VB Művelődésügyi Főosztály (1971-ig Oktatási Osztály és Népművelési Osztály) iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 120,38 ifm
          HU BFL XXIII.113.aOktatási ügyek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 74,2 ifm
Hozzáférés és használat: Az iratra leadott kérés teljesítése digitális másolattal történik.
          HU BFL XXIII.113.bÉves statisztikai jelentések (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 26,16 ifm
          HU BFL XXIII.113.cGyámügyi iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1952-1955
Terjedelem: 0,66 ifm
          HU BFL XXIII.113.dKözművelődéssel kapcsolatos iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1957-1990
Terjedelem: 19,36 ifm
HU BFL XXIII.114Budapest Fővárosi Tanács VB Népművelési Osztályának (1968-tól Főosztály) iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1971
   Megjegyzés: 1972-től az összevont Művelődésügyi Főosztály Népművelési Osztálya, iratait lásd: XXIII.113.d
Terjedelem: 9,8 ifm
HU BFL XXIII.115Budapest Fővárosi Tanács VB Egészségügyi Osztályának iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
   Megjegyzés: 1950-1983
Terjedelem: 132,13 ifm
          HU BFL XXIII.115.aÁltalános iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 114,31 ifm
          HU BFL XXIII.115.bLásd: IV. 1420.m. (Állag)
Létrehozás ideje:
          HU BFL XXIII.115.cA Szociálpolitikai Csoport iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 17,82 ifm
HU BFL XXIII.116Budapest Fővárosi Tanács VB Lakásügyi Osztályának (1950-1952: Lakásgazdálkodási Osztály) iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1955
   Megjegyzés: 1950-1978
Terjedelem: 19,73 ifm
Tartalom: ügyirattípusok: Határozatok, levelezés, tervek, zárszámadások.
Szervtörténet: A Lakásgazdálkodási Osztályt a 143/1950. (V. 18.) MT sz. rendelet értelmében alakították meg és a 160/1950. (VI. 14.) MT. sz. rendelet alapján a belügyminiszter szakirányítása alatt állt, feladatait a 5270/37/1950. II/3. BM sz. utasítás határozza meg. 2059/18/1952. Mt. sz. határozat megszüntette a Lakásgazdálkodási Osztályt, jogutódja a Lakásügyi Osztály és a Lakásgazdálkodási Igazgatóság. Feladata: - lakáspolitikai ügyek irányítása és ellenőrzése - lakásigazgatási ügyek elvi irányítsa a kerületek felé - szabályrendeletek tervezetének elkészítése - magántulajdonú lakások ellenőrzése - lakáskiutalási kérések másodfokú elbírálása - az ügykörébe tartozó községi vállalatok üzemeltetésének elvi irányítása, ellenőrzése és pénzügyi felülvizsgálata, ügyvitelének szabályozása - tervügyek intézése - a Budapesti Ingatlankezelő Központ elvi irányítása és ellenőrzése - a kerületi tömbgondnoki szervezet irányítás és felügyelete - a házbérjövedelemből származó feleslegből gondoskodik a házkezelő vállalatok anyagi szükségleteiről - az Építésügyi Minisztérium által megküldött jogszabálytervezetekre vonatkozó véleménynyilvánítás - javaslat összeállítása a VB számára az állami erőből, a tanács beruházásában épülő új lakások felosztására Szervezeti felépítése: - lakásügyi csoport - közületi ingatlankezelő csoport - üzemgazdasági csoport - lakásfejlesztési csoport
          HU BFL XXIII.116.aÁltalános lakásügyi iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1955
Terjedelem: 7,34 ifm
Tartalom: A lakásügyi szakigazgatás körébe tartozó ügyek. Határozatok, levelezés, tervek, zárszámadások.
Szervtörténet: A fővárosi lakásgazdálkodási osztály felállítását a Népgazdasági Tanács 248/14/1950. sz. határozata alapján a belügyminiszter – 5.270–37/1950/11– 3. szám alatt – rendelte el. A Lakásgazdálkodási Osztályt a 143/1950. (V. 18.) MT sz. rendelet értelmében alakították meg és a 160/1950. (VI. 14.) MT. sz. rendelet alapján a belügyminiszter szakirányítása alatt állt, feladatait a 5270/37/1950. II/3. BM sz. utasítás határozza meg. 2059/18/1952. Mt. sz. határozat megszüntette a Lakásgazdálkodási Osztályt, jogutódja a Lakásügyi Osztály és a Lakásgazdálkodási Igazgatóság.
Hozzáférés és használat: Az adatvédelmi előírások betartása mellett kutatható.
          HU BFL XXIII.116.bKözületeket Elhelyező Csoport iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1952-1953
Terjedelem: 12,29 ifm
          HU BFL XXIII.116.cLakáskiutalási iktatókönyvek (3%-os lakáskeret) (Állag)
Létrehozás ideje: 1979-1990
Terjedelem: 0,1 ifm
HU BFL XXIII.117Budapest Fővárosi Tanács VB Kommunális Osztályának iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1954
Terjedelem: 0,85 ifm
HU BFL XXIII.118Lásd: XXIII.308 (Fond)
Létrehozás ideje:
HU BFL XXIII.119Budapest Fővárosi Választókerületi Választási Bizottság iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1953-1955
Terjedelem: 8,4 ifm
HU BFL XXIII.120Budapest Fővárosi Tanács VB jogbiztosító okmányainak gyűjteménye (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1981
Terjedelem: 19,12 ifm
HU BFL XXIII.121Megszűnt, lásd: IV.1429 (Fond)
Létrehozás ideje:
   Megjegyzés: Korábban a XXI.519-be olvasztották be.
HU BFL XXIII.122Budapest Fővárosi Tanács VB Élelmiszeripari Osztályának iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1952-1953
Terjedelem: 0,58 ifm
HU BFL XXIII.123Budapest Fővárosi Tanács VB Lakásgazdálkodási Igazgatóságának iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1952-1955
Terjedelem: 1,52 ifm
HU BFL XXIII.124Budapest Fővárosi Tanács VB Közlekedési Igazgatóságának iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1955-1990
Terjedelem: 27,78 ifm
Szervtörténet: A helyi közlekedés szakmai irányítása a polgármesteri V. Ügyosztály, gazdasági irányítása a III. Ügyosztályhoz tartozott 1949. október 1-jéig. Ekkor a XIV. Közlekedési Ügyosztály vette át e feladatokat, majd a 143/1950 (V. 15.) MT sz. rendelet alapján 1950. június 15-én alakult meg a tanácsi korszak Közlekedési Osztálya. A 8/1955 (II. 13.) MT sz. rendelet már Közlekedési Igazgatóságnak nevezi. 1968. január 1-jétől az Igazgatóság út- és mélyépítési feladatait az Út-, Közmű- és Mélyépítési Főosztály vette át, ezzel egyidejűleg a 354/1967. sz. VB-határozat az Igazgatóságot Közlekedési Osztállyá szervezte át. Az 508/1968. sz. VB-határozattal 1968. december 18-tól a szerv neve Közlekedési Főigazgatóságra változott. A Főigazgatóság feladatait és szervezetét a 25/1983. sz. VB-határozattal elfogadott ügyrend módosította, amelyet 1983. január 5-én fogadott el a VB, ezzel hatályon kívül helyezve a 9/1979. sz. VB-határozattal elfogadott ügyrendet. A közlekedési ágazatra átszervezésére vonatkozó jogszabályok alapján azonban már egy évvel később, 1984. november 8-án új ügyrendet fogadott el a VB a 479/1984. számú határozatával. A jogszabályi módosítások miatt ezt az 1987. április 4-én hatályba lépő, 177/1987 sz. VB-határozattal elfogadott ügyrend változtatta meg. A Fővárosi Tanács 1988. december 20-án hozott 183/1988. számú határozata alapján a Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság, valamint a Közlekedési Főigazgatóság megszűnt és feladataikat a Közlekedési és Közmű Főosztály vette át 1989. január 1-jei hatállyal.
Hozzáférés és használat: Az adatvédelmi előírások betartásával szabadon kutatható.
HU BFL XXIII.125Budapest Fővárosi Tanács VB Építési Igazgatóságának iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1953-1972
Terjedelem: 7,22 ifm
HU BFL XXIII.126Budapest Főváros Tanácsa VB Közmű- és Mélyépítési Igazgatósága (1955-1967: Közmű- és Szolgáltatási Igazgatóság) iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1955-1990
   Megjegyzés: 1954-1990
Terjedelem: 141,37 ifm
          HU BFL XXIII.126.aÁltalános iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1955-1990
Terjedelem: 52,86 ifm
          HU BFL XXIII.126.bKörnyezetvédelmi Osztály (1966-1979: Budapesti Levegőtisztasági Bizottság Titkársága) (Állag)
Létrehozás ideje: 1966-1990
Terjedelem: 88,51 ifm
Szervtörténet: A BLB 1966. második félévében alakult. Működését és szervezetét az 1025/1965/XI. 19. Korm. határozat írja elő. Elnöke a Fővárosi Tanácselnöke által megbízott tanácselnök-helyettes. Állandó tagjait meghatározott országos főhatóságok vezetői jelölik ki. A bizottság működésével kapcsolatos teendőket és ügyvitelét a Titkárság látja el, ami szervezetileg a Közmű és Mélyépítési Főigazgatóhoz tartozik, aki egyúttal a BLB elnökhelyettese is.
HU BFL XXIII.127Budapest Fővárosi Tanács VB Személyzeti Osztályának iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1955-1990 [1948-]
   Megjegyzés: 1954-1977
Terjedelem: 20,52 ifm
          HU BFL XXIII.127.aÁltalános iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1954-1990
Terjedelem: 20,52 ifm
          HU BFL XXIII.127.bÜdülők költségvetése - MEGSZŰNT LÁSD XXIII.138 (Állag)
Létrehozás ideje:
HU BFL XXIII.128Budapest Fővárosi Tanács VB Élelmiszeripari Igazgatóságának iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1955-1963
Terjedelem: 2,11 ifm
HU BFL XXIII.129Lásd: XXIII.311 (Fond)
Létrehozás ideje:
HU BFL XXIII.130Budapest Fővárosi Tanács VB Gazdasági Hivatalának iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1959-1989
   Megjegyzés: 1959-1963 1979-1989
Terjedelem: 2,61 ifm
HU BFL XXIII.131Budapest Fővárosi Tanács VB Ingatlankezelési és Építési Főigazgatóság (1956-1972 Házkezelési Igazgatóság) iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1956-1990
Terjedelem: 30,3 ifm
HU BFL XXIII.132MEGSZŰNT, lásd XXIII.113.d - Budapest Fővárosi Tanács VB Művelődési Főosztályának iratai (Fond)
Létrehozás ideje:
HU BFL XXIII.133A Budapesti Testnevelési és Sporthivatal és elődszervezetei iratanyaga (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990 [1992]
Terjedelem: 30,15 ifm
HU BFL XXIII.134A Fővárosi Egyházügyi Hivatal ügyviteli iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1948-1990
Terjedelem: 13,52 ifm
HU BFL XXIII.135Budapest Fővárosi Tanács VB Hatóságfelügyeleti Osztályának iratai - MEGSZŰNT FOND, lásd: XXIII.103.d TITKÁRSÁG! (Fond)
Létrehozás ideje:
HU BFL XXIII.136Budapest Fővárosi Tanács VB Vállalati és Szövetkezeti Törvényességi Felügyeleti Főosztály iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1986-1988
Terjedelem: 8,93 ifm
HU BFL XXIII.137Budapest Főváros Tanácsa VB Munkaügyi Főosztály (Fond)
Létrehozás ideje: 1959-1982 [1957-]
   Megjegyzés: 1957- (szórvány) 1959-1982
Terjedelem: 18,77 ifm
HU BFL XXIII.138Fővárosi Tanács VB Üdültetési és Gyermekintézmények Igazgatósága (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 3,72 ifm
HU BFL XXIII.139Sajtó- és Külügyi Osztály iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1971-1990
Terjedelem: 1,32 ifm
HU BFL XXIII.140Beruházási Főosztály iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1979-1990
Terjedelem: 0,72 ifm
HU BFL XXIII.201Budapest I. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1994 [1921-]
   Megjegyzés: 1921-1994
Terjedelem: 119,88 ifm; 6 kazetta
          HU BFL XXIII.201.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 6,36 ifm
Szervtörténet: A tanácsok az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre 1950-ben. Az I. tanácstörvény (1950. évi I. tv.) határozta meg a tanácstestületére vonatkozó szabályokat. A tanácsok tagjait négy évre választották, közülük nevezték ki a végrehajtó bizottság (VB) tagjait és annak elnökét. A tanács feladata a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése, a törvények és rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, helyi gazdasági vállalatok irányítása és ellenőrzése. Működési területükön helyi rendeleteket hozhattak. A tanácsok legfelsőbb fokon az Országgyűlés és az Elnöki Tanács alá voltak rendelve. Munkájuk rendszeres felügyelete a Minisztertanács (MT) feladata volt. A tanácsok működésének alapelve a centralizmus volt, amely szerint különböző szintű tanácsok működtek egymásnak alá- és fölérendelten. A budapesti kerületi tanácsok kéthavonta üléseztek, két ülés között a VB gyakorolta a tanács jogkörét. Az I. tanácstörvény 251 főben állapította meg a budapesti városi tanács tagjainak számát, a budapesti városi kerületi tanácsoknak pedig legalább 51, legfeljebb 101 tagja lehetett. A tanácsülést a VB-elnök hívta össze, ő vezette az üléseket is, amelynek napirendjét a VB állította össze. Az ülések általában nyilvánosak voltak. Megalakulásukkor a tanácsok alapvetően döntés-előkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a II. tanácstörvény (1954. évi X. tv.) megjelenése után kaptak. A VB ellátta a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. Szükség szerint, de legfeljebb kéthetente köteles volt ülést tartani. A II. tanácstörvény megszüntette a VB-k tanácsokat helyettesítő jogköreit, egyértelműen elhatárolta a tanácsok és VB-k feladatait, és nagyobb szerepet kaptak az állandó bizottságok. A szakigazgatási szerveket önálló hatáskörrel és hatósági jogkörrel rendelkező szervezetekké alakította, és egyrészt a VB, másrészt a felettes szakigazgatási szerv irányítása alá rendelte azokat. A III. tanácstörvény (1971. évi I. tv.) a tanácsok jellegét úgy határozta meg, hogy azok ne egyszerűen helyi államhatalmi szervek legyenek, hanem népképviseleti szerep betöltését is elláthassák a továbbiakban. A területi (megyei, fővárosi) tanácsok elsődleges feladata az volt, hogy szervező, összehangoló tevékenységgel gondoskodjanak illetékességi területükön a központi irányítás megszervezéséről, illetve érvényesítéséről. A III. tanácstörvény előírta a tanácsok számára SZMSZ-ek készítését. Ezeket egyfelől a VB, másrészt az MT hagyta jóvá, vizsgálva azt is, hogy mennyire teljesültek benne az MT által kiadott irányelvek. Az SZMSZ, illetve az ennek nyomán az egyes szakigazgatási szervek számára kiadott új ügyrendek lehetővé tették 1971–1972-től az egyes hatáskörök, feladatok világosabb elkülönítését, a változások nyomon követését. Az 1950. I. tv. alapján megtartott I. kerületi alakuló tanács jegyzőkönyve nem maradt fenn, a VB 1950. augusztus 15-én ülésezett először. Az I. Kerületi Tanács 1990. szeptember 20-án tartotta utolsó ülését.
                    HU BFL XXIII.201.a.1Tanácsülések jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 1,68 ifm
                    HU BFL XXIII.201.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 4,68 ifm
                    HU BFL XXIII.201.a.3Tanácsülések hangfelvételei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1989-1989
Terjedelem: 6 hangkazetta
          HU BFL XXIII.201.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1983 [1949-]
Terjedelem: 28,18 ifm
          HU BFL XXIII.201.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990 [1921-1994]
   Megjegyzés: 1921-es előzmény és 1990-1994-es iktatókönyv is van benne
Terjedelem: 1,07 ifm
          HU BFL XXIII.201.dLakónyilvántartó könyvek (Állag)
Létrehozás ideje: 1949-1953
Terjedelem: 0,03 ifm
Tartalom: Házbér-elszámolási füzet, Bécsi kapu tér 5-6.
          HU BFL XXIII.201.eMűszaki Osztály (1950-1970: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 84,24 ifm
HU BFL XXIII.202Budapest II. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990 [1949-]
   Megjegyzés: 1950-1984
Terjedelem: 284,96 ifm; 72 kazetta
          HU BFL XXIII.202.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 8,52 ifm
Szervtörténet: A tanácsok az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre 1950-ben. Az I. tanácstörvény (1950. évi I. tv.) határozta meg a tanácstestületére vonatkozó szabályokat. A tanácsok tagjait négy évre választották, közülük nevezték ki a végrehajtó bizottság (VB) tagjait és annak elnökét. A tanács feladata a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése, a törvények és rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, helyi gazdasági vállalatok irányítása és ellenőrzése. Működési területükön helyi rendeleteket hozhattak. A tanácsok legfelsőbb fokon az Országgyűlés és az Elnöki Tanács alá voltak rendelve. Munkájuk rendszeres felügyelete a Minisztertanács (MT) feladata volt. A tanácsok működésének alapelve a centralizmus volt, amely szerint különböző szintű tanácsok működtek egymásnak alá- és fölérendelten. A budapesti kerületi tanácsok kéthavonta üléseztek, két ülés között a VB gyakorolta a tanács jogkörét. Az I. tanácstörvény 251 főben állapította meg a budapesti városi tanács tagjainak számát, a budapesti városi kerületi tanácsoknak pedig legalább 51, legfeljebb 101 tagja lehetett. A tanácsülést a VB-elnök hívta össze, ő vezette az üléseket is, amelynek napirendjét a VB állította össze. Az ülések általában nyilvánosak voltak. Megalakulásukkor a tanácsok alapvetően döntés-előkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a II. tanácstörvény (1954. évi X. tv.) megjelenése után kaptak. A VB ellátta a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. Szükség szerint, de legfeljebb kéthetente köteles volt ülést tartani. A II. tanácstörvény megszüntette a VB-k tanácsokat helyettesítő jogköreit, egyértelműen elhatárolta a tanácsok és VB-k feladatait, és nagyobb szerepet kaptak az állandó bizottságok. A szakigazgatási szerveket önálló hatáskörrel és hatósági jogkörrel rendelkező szervezetekké alakította, és egyrészt a VB, másrészt a felettes szakigazgatási szerv irányítása alá rendelte azokat. A III. tanácstörvény (1971. évi I. tv.) a tanácsok jellegét úgy határozta meg, hogy azok ne egyszerűen helyi államhatalmi szervek legyenek, hanem népképviseleti szerep betöltését is elláthassák a továbbiakban. A területi (megyei, fővárosi) tanácsok elsődleges feladata az volt, hogy szervező, összehangoló tevékenységgel gondoskodjanak illetékességi területükön a központi irányítás megszervezéséről, illetve érvényesítéséről. A III. tanácstörvény előírta a tanácsok számára SZMSZ-ek készítését. Ezeket egyfelől a VB, másrészt az MT hagyta jóvá, vizsgálva azt is, hogy mennyire teljesültek benne az MT által kiadott irányelvek. Az SZMSZ, illetve az ennek nyomán az egyes szakigazgatási szervek számára kiadott új ügyrendek lehetővé tették 1971–1972-től az egyes hatáskörök, feladatok világosabb elkülönítését, a változások nyomon követését. Az 1950. I. tv. alapján a II. Kerületi Tanács 1950. augusztus 15-én tartotta alakuló ülését. A tanács utolsó ülésére 1990. szeptember 11-én került sor.
                    HU BFL XXIII.202.a.1Tanácsülések jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 2,28 ifm
                    HU BFL XXIII.202.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 6,24 ifm
                    HU BFL XXIII.202.a.3Tanácsülések hangfelvételei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1989-1990
Terjedelem: 72 hangkazetta
          HU BFL XXIII.202.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 96,4 ifm
          HU BFL XXIII.202.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1957-1969
Terjedelem: 0,24 ifm
          HU BFL XXIII.202.dLakónyilvántartó könyvek (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1984 [1949-]
Terjedelem: 6,44 ifm
          HU BFL XXIII.202.eMűszaki Osztály (1950-1971: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 158,4 ifm
          HU BFL XXIII.202.fGyámügyi Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 14,96 ifm
HU BFL XXIII.203Budapest III. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1945-1990
   Megjegyzés: 1950-1990
Terjedelem: 333,28 ifm
          HU BFL XXIII.203.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 6,6 ifm
                    HU BFL XXIII.203.a.1Tanácsülési jegyzőkönyvek (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 1,44 ifm
                    HU BFL XXIII.203.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 5,16 ifm
          HU BFL XXIII.203.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1945-1990
Terjedelem: 86,4 ifm
          HU BFL XXIII.203.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1952-1990
Terjedelem: 2,3 ifm
          HU BFL XXIII.203.dLakónyilvántartó könyvek (Állag)
Létrehozás ideje: 1958-1985
Terjedelem: 0,26 ifm
          HU BFL XXIII.203.eMűszaki Osztály (1950-1970: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1955-1990
Terjedelem: 224,88 ifm
          HU BFL XXIII.203.fGyámügyi Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1989
Terjedelem: 5,16 ifm
          HU BFL XXIII.203.gHadigondozási iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1945-1978
Terjedelem: 7,68 ifm
HU BFL XXIII.204Budapest IV. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1992 [1900 (kb.)-1994]
   Megjegyzés: 1950-1990
Terjedelem: 195,47 ifm
          HU BFL XXIII.204.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 7,2 ifm
                    HU BFL XXIII.204.a.1Tanácsülések jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 1,92 ifm
                    HU BFL XXIII.204.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 5,28 ifm
          HU BFL XXIII.204.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 72,04 ifm
          HU BFL XXIII.204.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1969
Terjedelem: 0,96 ifm
          HU BFL XXIII.204.dLakónyilvántartó könyvek (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1984 [1949-]
Terjedelem: 4,32 ifm
          HU BFL XXIII.204.eTanácselnöki iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1986-1990
Terjedelem: 1,32 ifm
          HU BFL XXIII.204.fMűszaki Osztály (1950-1971: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990 [-1994]
Terjedelem: 81,42 ifm
          HU BFL XXIII.204.gGyámügyi Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1952-1990
Terjedelem: 17,34 ifm
          HU BFL XXIII.204.hSzemélyzeti nyilvántartások (Állag)
Létrehozás ideje: 1900 (kb.)-1970 (kb.)
Terjedelem: 5,28 ifm
Tartalom: Újpest városa, illetve a IV. Kerületi Tanács VB alkalmazottainak személyzeti nyilvántartásai. Az iratanyag ábécésorrendbe rendezve tartalmaz nyilvántartó kartonokat, törzskönyvi lapokat, illetményszámfejtő kartonokat, illetve töredékesen kerületi pedagógusok (tanárok, óvónők, tanítónők) személyzeti nyilvántartó lapjait.
HU BFL XXIII.205Budapest V. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 444,86 ifm
          HU BFL XXIII.205.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei, illetve hanganyaga (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 7,2 ifm; 53 db
                    HU BFL XXIII.205.a.1Tanácsülések jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1989
Terjedelem: 1,92 ifm
                    HU BFL XXIII.205.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 5,16 ifm
                    HU BFL XXIII.205.a.3Tanácsülések hangfelvételei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1989-1990
Terjedelem: 28 hangkazetta
                    HU BFL XXIII.205.a.4Végrehajtó Bizottság üléseinek hangfelvételei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1990
Terjedelem: 25 hangkazetta
          HU BFL XXIII.205.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 109,16 ifm
          HU BFL XXIII.205.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1952-1990
Terjedelem: 1,31 ifm
          HU BFL XXIII.205.dLakónyilvántartó könyvek (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1988
Terjedelem: 0,98 ifm
          HU BFL XXIII.205.eTanári nyilvántartó kartonok (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1997
Terjedelem: 0,48 ifm
          HU BFL XXIII.205.fKisajátítási iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1965-1990 [1991-1999]
Terjedelem: 140,35 ifm
Szervtörténet: 1966-tól átvette a Fővárosi Tanácstól az elsőfokú kisajátítási hatósági ügyintézést Budapest teljes területére nézve.
          HU BFL XXIII.205.gMűszaki Osztály (1950-1970: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 169,16 ifm
HU BFL XXIII.206Budapest VI. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 171,85 ifm
          HU BFL XXIII.206.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 6,36 ifm
Szervtörténet: Az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre a tanácsok 1950-ben. Az I. tanácstörvény határozta meg a tanácstestületére vonatkozó szabályokat. A tanácsok tagjait négy évre választották, közülük nevezték ki a végrehajtó bizottság tagjait és annak elnökét. Feladata: a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése, a törvények és rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, helyi gazdasági vállalatok irányítása és ellenőrzése. Helyi rendeleteket hozhattak működési területükön, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács megsemmisíthette, amennyiben az alkotmányba ütközött. A budapesti kerületi tanácsok kéthavonta üléseztek, két ülés között a végrehajtó bizottsága gyakorolta a tanács jogkörét. A tanácsülést a VB-elnök hívta össze és ő vezette az üléseket is, napirendjét a végrehajtó bizottság állította össze. Az ülések általában nyilvánosak voltak. Megalakulásukkor alapvetően döntéselőkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a második tanácstörvény megjelenése után kaptak. A végrehajtó bizottság ellátja a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. Szükség szerint, de legfeljebb kéthetente köteles volt ülést tartani.
                    HU BFL XXIII.206.a.1Tanácsülések jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 1,32 ifm
                    HU BFL XXIII.206.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 5,04 ifm
          HU BFL XXIII.206.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 72,63 ifm
Szervtörténet: Az 1950. I. tv. alapján a VI. Kerületi Tanács 1950. augusztus 15-én tartotta alakuló ülését.A VI. Kerületi Tanács 1990. szeptember 4-én tartotta utolsó ülését. Megalakulásukkor alapvetően döntéselőkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a második tanácstörvény megjelenése után kaptak. A VB hivatali szerveként osztályok formájában alakultak meg, a VB elnöke ill. a tanácselnök és a felsőbb szakigazgatási szervek irányítása alatt álltak. Szervezeti felépítése: Titkárság, Pénzügyi osztály, Igazgatási osztály, Ipari osztály, Kereskedelmi osztály, Építési osztály, Oktatási osztály, Egészségügyi osztály. 1955-től a szakigazgatási szervek működtethettek osztályokat, csoportokat, bizottságokat. Kerületi szakigazgatási szervként működött az Építési, a Gyámügyi Osztály, ám iratait külön állagba (XXIII.206.e, illetve XXIII.206.f) sorolták.
Hozzáférés és használat: A kötetek kivételével támogatói állásfoglalás szükséges a szenzitív adatokat tartalmazó iratok kutatásához.
          HU BFL XXIII.206.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1960-1969
Terjedelem: 0,12 ifm
          HU BFL XXIII.206.dLakónyilvántartó könyvek (Állag)
Létrehozás ideje: 1964-1976
Terjedelem: 0,28 ifm
Tartalom: Épületenként vezetett könyvek, a lakók be- illetve kiköltözésének időpontjával.
          HU BFL XXIII.206.eMűszaki Osztály (1950-1970: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1955-1990
Terjedelem: 58,52 ifm
Tartalom: ügyviteli iratok, nyilvántartókönyvek (1955-1956 között) iktató- és összevont mutatókönyvek 1957-től
Szervtörténet: Az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre a tanácsok 1950-ben, annak operatív szerveként a végrehajtó bizottság látta el a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. A VI. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága hivatali szerveként a Műszaki osztály feladata az elsőfokú építésügyi hatósági feladatok ellátása, városrendezési tervek és programok kidolgozása, területfelhasználások engedélyezése, építési telkekkel való gazdálkodás, kisajátítások előkészítése, lakásszövetkezeti és magánerős lakásépítések megszervezése, ellenőrzése. A kerület közművekkel és egyéb kommunális igényekkel való ellátottságának fejlesztése, ellenőrzése, a közlekedés helyzetének és az utak állapotának vizsgálata, javítása. 1955-től a szakigazgatási szervek működtethettek osztályokat, csoportokat, bizottságokat. A műszaki osztály felépítése: osztályvezető, építési csoport, közlekedési csoport. A Budapest Főváros Városrendezési és Építészeti Osztály felügyelete alatt állt.
Hozzáférés és használat: A kötetek kivételével a szenzitív adatokat tartalmazó iratok csak támogatói engedéllyel kutathatóak.
          HU BFL XXIII.206.fGyámügyi Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1949-1990
Terjedelem: 24,32 ifm
          HU BFL XXIII.206.gHadigondozási iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1911-1967
Terjedelem: 9,62 ifm
HU BFL XXIII.207Budapest VII. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 137,45 ifm
          HU BFL XXIII.207.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 7,68 ifm
                    HU BFL XXIII.207.a.1Tanácsülések jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 1,8 ifm
                    HU BFL XXIII.207.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 5,88 ifm
          HU BFL XXIII.207.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 97,17 ifm
          HU BFL XXIII.207.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1957-1969
Terjedelem: 0,12 ifm
          HU BFL XXIII.207.dLakónyilvántartó könyvek (Állag)
Létrehozás ideje: 1966-1974
Terjedelem: 0,14 ifm
          HU BFL XXIII.207.eMűszaki Osztály (1950-1970: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 20,46 ifm
          HU BFL XXIII.207.fVII. kerületi pedagógusok személyi nyilvántartó lapjai (Állag)
Létrehozás ideje: 1940 (kb.)-1979 (kb.)
Terjedelem: 0,96 ifm
          HU BFL XXIII.207.gáthelyezve, lásd: IV.1476.c (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
          HU BFL XXIII.207.hGyámügyi Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1979-1990
Terjedelem: 10,92 ifm
HU BFL XXIII.208Budapest VIII. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1920-1990
Terjedelem: 95,84 ifm
          HU BFL XXIII.208.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1989
Terjedelem: 7,56 ifm
Szervtörténet: Az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre a tanácsok 1950-ben. Az I. tanácstörvény határozta meg a tanácstestületére vonatkozó szabályokat. A tanácsok tagjait négy évre választották, közülük nevezték ki a végrehajtó bizottság tagjait és annak elnökét. Feladata: a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése, a törvények és rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, helyi gazdasági vállalatok irányítása és ellenőrzése. Helyi rendeleteket hozhattak működési területükön, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács megsemmisíthette, amennyiben az alkotmányba ütközött. A budapesti kerületi tanácsok kéthavonta üléseztek, két ülés között a végrehajtó bizottsága gyakorolta a tanács jogkörét. A tanácsülést a VB-elnök hívta össze és ő vezette az üléseket is, napirendjét a végrehajtó bizottság állította össze. Az ülések általában nyilvánosak voltak. Megalakulásukkor alapvetően döntéselőkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a második tanácstörvény megjelenése után kaptak. A végrehajtó bizottság ellátja a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. Szükség szerint, de legfeljebb kéthetente köteles volt ülést tartani.
Hozzáférés és használat: A szenzitív adatokat tartalmazó jegyzőkönyvek csak támogatói nyilatkozattal kutathatóak.
                    HU BFL XXIII.208.a.1Tanácsülések jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1989
Terjedelem: 1,92 ifm
                    HU BFL XXIII.208.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1989
Terjedelem: 5,64 ifm
          HU BFL XXIII.208.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1983
Terjedelem: 75 ifm
Szervtörténet: Az 1950. I. tv. alapján a VIII. Kerületi Tanács 1950. augusztus 15-én tartotta alakuló ülését. A VIII. Kerületi Tanács 1990. tartotta utolsó ülését. (az utolsó, levéltárba került jegyzőkönyv: 1989. december 19.) Megalakulásukkor alapvetően döntéselőkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a második tanácstörvény megjelenése után kaptak. A VB hivatali szerveként osztályok formájában alakultak, a VB elnöke ill. a tanácselnök és a felsőbb szakigazgatási szervek irányítása alatt álltak. Szervezeti felépítésre vonatkozó adatok Titkárság, Pénzügyi osztály, Igazgatási osztály, Ipari osztály, Kereskedelmi osztály, Építési osztály, Oktatási osztály, Egészségügyi osztály. 1955-től a szakigazgatási szervek működtethettek osztályokat, csoportokat, bizottságokat. Kerületi szakigazgatási szervként működött az Építésii Osztály, ám iratait külön állagba (XXIII.208.e) sorolták.
Hozzáférés és használat: A kötetek kivételével támogatói állásfoglalás szükséges a szenzitív adatokat tartalmazó iratok kutatásához.
          HU BFL XXIII.208.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1954-1990
Terjedelem: 0,84 ifm
          HU BFL XXIII.208.dLakónyilvántartó könyvek (Állag)
Létrehozás ideje: 1920-1984
Terjedelem: 0,26 ifm
Tartalom: Nyolc épület lakónyilvántartó könyve.
          HU BFL XXIII.208.eMűszaki Osztály (1950-1970: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1947-1956
Terjedelem: 12,18 ifm
Tartalom: ügyviteli iratok, nyilvántartókönyvek (1950-1956 között)
Szervtörténet: Az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre a tanácsok 1950-ben, annak operatív szerveként a végrehajtó bizottság látta el a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. A VIII. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága hivatali szerveként a Műszaki osztály feladata az elsőfokú építésügyi hatósági feladatok ellátása, városrendezési tervek és programok kidolgozása, területfelhasználások engedélyezése, építési telkekkel való gazdálkodás, kisajátítások előkészítése, lakásszövetkezeti és magánerős lakásépítések megszervezése, ellenőrzése. A kerület közművekkel és egyéb kommunális igényekkel való ellátottságának fejlesztése, ellenőrzése, a közlekedés helyzetének és az utak állapotának vizsgálata, javítása. 1955-től a szakigazgatási szervek működtethettek osztályokat, csoportokat, bizottságokat. A műszaki osztály felépítése: osztályvezető, építési csoport, közlekedési csoport. A Budapest Főváros Városrendezési és Építészeti Osztály felügyelete alatt állt.
Hozzáférés és használat: A kötetek kivételével a szenzitív adatokat tartalmazó iratok csak támogatói engedéllyel kutathatóak.
HU BFL XXIII.209Budapest IX. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
   Megjegyzés: 1950-1970
Terjedelem: 36,11 ifm
          HU BFL XXIII.209.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 7,2 ifm
                    HU BFL XXIII.209.a.1Tanácsülési jegyzőkönyvek (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 1,8 ifm
                    HU BFL XXIII.209.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 5,4 ifm
          HU BFL XXIII.209.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 40,68 ifm
          HU BFL XXIII.209.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1951-1989
Terjedelem: 1,92 ifm
          HU BFL XXIII.209.dMEGSZŰNT (Állag)
Létrehozás ideje: 1968
Terjedelem: 0,02 ifm
          HU BFL XXIII.209.eMűszaki Osztály (1950-1970: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1956
Terjedelem: 5,7 ifm
          HU BFL XXIII.209.fGyámügyi Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1956
Terjedelem: 4,56 ifm
HU BFL XXIII.210Budapest X. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 72,02 ifm
          HU BFL XXIII.210.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 6,12 ifm
                    HU BFL XXIII.210.a.1Tanácsülési jegyzőkönyvek (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 1,56 ifm
                    HU BFL XXIII.210.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 4,56 ifm
          HU BFL XXIII.210.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1983
Terjedelem: 63,74 ifm
          HU BFL XXIII.210.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1952-1990
Terjedelem: 2,15 ifm
          HU BFL XXIII.210.dMűszaki Osztály (1950-1970: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1963
Terjedelem: 25,86 ifm
HU BFL XXIII.211Budapest XI. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1988
Terjedelem: 106,15 ifm
          HU BFL XXIII.211.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 8,64 ifm
Szervtörténet: Az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre a tanácsok 1950-ben. Az I. tanácstörvény határozta meg a tanácstestületére vonatkozó szabályokat. A tanácsok tagjait négy évre választották, közülük nevezték ki a végrehajtó bizottság tagjait és annak elnökét. Feladata: a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése, a törvények és rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, helyi gazdasági vállalatok irányítása és ellenőrzése. Helyi rendeleteket hozhattak működési területükön, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács megsemmisíthette, amennyiben az alkotmányba ütközött. A budapesti kerületi tanácsok kéthavonta üléseztek, két ülés között a végrehajtó bizottsága gyakorolta a tanács jogkörét. A tanácsülést a VB-elnök hívta össze és ő vezette az üléseket is, napirendjét a végrehajtó bizottság állította össze. Az ülések általában nyilvánosak voltak. Megalakulásukkor alapvetően döntéselőkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a második tanácstörvény megjelenése után kaptak. A végrehajtó bizottság ellátja a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. Szükség szerint, de legfeljebb kéthetente köteles volt ülést tartani.
                    HU BFL XXIII.211.a.1Tanácsülési jegyzőkönyvek (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 2,04 ifm
                    HU BFL XXIII.211.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 6,6 ifm
                    HU BFL XXIII.211.a.3Tanácsülések hangfelvételei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1990
Terjedelem: 6 hangkazetta
                    HU BFL XXIII.211.a.4Végrehajtó Bizottság üléseinek hangfelvételei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1990
Terjedelem: 16 hangkazetta
          HU BFL XXIII.211.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1983
Terjedelem: 82,42 ifm
Szervtörténet: Az 1950. I. tv. alapján a XI. Kerületi Tanács 1950. augusztus 15-én tartotta alakuló ülését. A XI. Kerületi Tanács 1990.09.20-án tartotta utolsó ülését. Megalakulásukkor alapvetően döntéselőkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a második tanácstörvény megjelenése után kaptak. A VB hivatali szerveként osztályok formájában alakultak, a VB elnöke ill. a tanácselnök és a felsőbb szakigazgatási szervek irányítása alatt álltak. Szervezeti felépítésre vonatkozó adatok Titkárság, Pénzügyi osztály, Igazgatási osztály, Ipari osztály, Kereskedelmi osztály, Építési osztály, Oktatási osztály, Egészségügyi osztály. 1955-től a szakigazgatási szervek működtethettek osztályokat, csoportokat, bizottságokat. Kerületi szakigazgatási szervként működött az Építési Osztály, ám iratait külön állagba (XXIII.211.e) sorolták.
Hozzáférés és használat: Részben korlátozás alatt. Az 1992. évi LXIII. törvény (a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról) továbbá az 1997. évi XLVII. törvény (az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről), a 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) előírásai korlátozhatják a kutatást. Egyébiránt az 1995. évi LXVI. törvény (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről), valamint a 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet (a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről) rendelkezései az irányadóak.
          HU BFL XXIII.211.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1953-1985
Terjedelem: 1,51 ifm
          HU BFL XXIII.211.dLakónyilvántartó könyvek (Állag)
Létrehozás ideje: 1942-1983
Terjedelem: 0,14 ifm
          HU BFL XXIII.211.eMűszaki Osztály (1950-1970: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1956
Terjedelem: 13,44 ifm
Tartalom: ügyviteli iratok, nyilvántartókönyvek
Szervtörténet: Az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre a tanácsok 1950-ben, annak operatív szerveként a végrehajtó bizottság látta el a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. A XI. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága hivatali szerveként a Műszaki osztály feladata az elsőfokú építésügyi hatósági feladatok ellátása, városrendezési tervek és programok kidolgozása, területfelhasználások engedélyezése, építési telkekkel való gazdálkodás, kisajátítások előkészítése, lakásszövetkezeti és magánerős lakásépítések megszervezése, ellenőrzése. A kerület közművekkel és egyéb kommunális igényekkel való ellátottságának fejlesztése, ellenőrzése, a közlekedés helyzetének és az utak állapotának vizsgálata, javítása. 1955-től a szakigazgatási szervek működtethettek osztályokat, csoportokat, bizottságokat. A műszaki osztály felépítése: osztályvezető, építési csoport, közlekedési csoport. A Budapest Főváros Városrendezési és Építészeti Osztály felügyelete alatt állt.
HU BFL XXIII.212Budapest XII. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1948-1990
   Megjegyzés: 1950-1988
Terjedelem: 191,02 ifm
          HU BFL XXIII.212.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei, illetve hanganyagai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 8,4 ifm
Szervtörténet: A tanácsok az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre 1950-ben. Az I. tanácstörvény (1950. évi I. tv.) határozta meg a tanácstestületére vonatkozó szabályokat. A tanácsok tagjait négy évre választották, közülük nevezték ki a végrehajtó bizottság (VB) tagjait és annak elnökét. A tanács feladata a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése, a törvények és rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, helyi gazdasági vállalatok irányítása és ellenőrzése. Működési területükön helyi rendeleteket hozhattak. A tanácsok legfelsőbb fokon az Országgyűlés és az Elnöki Tanács alá voltak rendelve. Munkájuk rendszeres felügyelete a Minisztertanács (MT) feladata volt. A tanácsok működésének alapelve a centralizmus volt, amely szerint különböző szintű tanácsok működtek egymásnak alá- és fölérendelten. A budapesti kerületi tanácsok kéthavonta üléseztek, két ülés között a VB gyakorolta a tanács jogkörét. Az I. tanácstörvény 251 főben állapította meg a budapesti városi tanács tagjainak számát, a budapesti városi kerületi tanácsoknak pedig legalább 51, legfeljebb 101 tagja lehetett. A tanácsülést a VB-elnök hívta össze, ő vezette az üléseket is, amelynek napirendjét a VB állította össze. Az ülések általában nyilvánosak voltak. Megalakulásukkor a tanácsok alapvetően döntés-előkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a II. tanácstörvény (1954. évi X. tv.) megjelenése után kaptak. A VB ellátta a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. Szükség szerint, de legfeljebb kéthetente köteles volt ülést tartani. A II. tanácstörvény megszüntette a VB-k tanácsokat helyettesítő jogköreit, egyértelműen elhatárolta a tanácsok és VB-k feladatait, és nagyobb szerepet kaptak az állandó bizottságok. A szakigazgatási szerveket önálló hatáskörrel és hatósági jogkörrel rendelkező szervezetekké alakította, és egyrészt a VB, másrészt a felettes szakigazgatási szerv irányítása alá rendelte azokat. A III. tanácstörvény (1971. évi I. tv.) a tanácsok jellegét úgy határozta meg, hogy azok ne egyszerűen helyi államhatalmi szervek legyenek, hanem népképviseleti szerep betöltését is elláthassák a továbbiakban. A területi (megyei, fővárosi) tanácsok elsődleges feladata az volt, hogy szervező, összehangoló tevékenységgel gondoskodjanak illetékességi területükön a központi irányítás megszervezéséről, illetve érvényesítéséről. A III. tanácstörvény előírta a tanácsok számára SZMSZ-ek készítését. Ezeket egyfelől a VB, másrészt az MT hagyta jóvá, vizsgálva azt is, hogy mennyire teljesültek benne az MT által kiadott irányelvek. Az SZMSZ, illetve az ennek nyomán az egyes szakigazgatási szervek számára kiadott új ügyrendek lehetővé tették 1971–1972-től az egyes hatáskörök, feladatok világosabb elkülönítését, a változások nyomon követését. Az 1950. I. tv. alapján a XII. Kerületi Tanács 1950. augusztus 15-én tartotta alakuló ülését. A XII. Kerületi Tanács utolsó fennmaradt jegyzőkönyve az 1990. május 8-i ülésen készült (1990. június 5-ei és szeptemberi előterjesztések megtalálhatók a jegyzőkönyvek nélkül).
                    HU BFL XXIII.212.a.1Tanácsülési jegyzőkönyvek (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1989
Terjedelem: 2,16 ifm
                    HU BFL XXIII.212.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1989
Terjedelem: 6,24 ifm
                    HU BFL XXIII.212.a.3Tanácsülések hangfelvételei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1983-1990
Terjedelem: 196 hangkazetta
                    HU BFL XXIII.212.a.4Végrehajtó Bizottság üléseinek hangfelvételei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1983-1990
Terjedelem: 308 hangkazetta
          HU BFL XXIII.212.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1952-1990
Terjedelem: 45,62 ifm
          HU BFL XXIII.212.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1964-1969
Terjedelem: 0,12 ifm
          HU BFL XXIII.212.dLakónyilvántartó könyvek (Állag)
Létrehozás ideje: 1948-1987
Terjedelem: 0,28 ifm
          HU BFL XXIII.212.eGyámügyi Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1954-1990
Terjedelem: 14,26 ifm
          HU BFL XXIII.212.fMűszaki Osztály (1950-1970: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990 [1944]
Terjedelem: 117,6 ifm
          HU BFL XXIII.212.gNévadókönyvek (Állag)
Létrehozás ideje: 1963-1999
Terjedelem: 0,9 ifm
          HU BFL XXIII.212.hHadigondozási iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1945-1963
Terjedelem: 3,84 ifm
HU BFL XXIII.213Budapest XIII. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 191,45 ifm
          HU BFL XXIII.213.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 6,84 ifm
Szervtörténet: Az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre a tanácsok 1950-ben. Az I. tanácstörvény határozta meg a tanácstestületére vonatkozó szabályokat. A tanácsok tagjait négy évre választották, közülük nevezték ki a végrehajtó bizottság tagjait és annak elnökét. Feladata: a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése, a törvények és rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, helyi gazdasági vállalatok irányítása és ellenőrzése. Helyi rendeleteket hozhattak működési területükön, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács megsemmisíthette, amennyiben az alkotmányba ütközött. A budapesti kerületi tanácsok kéthavonta üléseztek, két ülés között a végrehajtó bizottsága gyakorolta a tanács jogkörét. A tanácsülést a VB-elnök hívta össze és ő vezette az üléseket is, napirendjét a végrehajtó bizottság állította össze. Az ülések általában nyilvánosak voltak. Megalakulásukkor alapvetően döntéselőkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a második tanácstörvény megjelenése után kaptak. A végrehajtó bizottság ellátja a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. Szükség szerint, de legfeljebb kéthetente köteles volt ülést tartani.
                    HU BFL XXIII.213.a.1Tanácsülések jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 1,56 ifm
                    HU BFL XXIII.213.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 5,28 ifm
          HU BFL XXIII.213.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 94,72 ifm
Szervtörténet: Az 1950. I. tv. alapján a XIII. Kerületi Tanács 1950. augusztus 15-én tartotta alakuló ülését. A XIII. Kerületi Tanács 1990.09.13-án tartotta utolsó ülését. Megalakulásukkor alapvetően döntéselőkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a második tanácstörvény megjelenése után kaptak. A VB hivatali szerveként osztályok formájában alakultak, a VB elnöke ill. a tanácselnök és a felsőbb szakigazgatási szervek irányítása alatt álltak. Szervezeti felépítésre vonatkozó adatok Titkárság, Pénzügyi osztály, Igazgatási osztály, Ipari osztály, Kereskedelmi osztály, Építési osztály, Oktatási osztály, Egészségügyi osztály. 1955-től a szakigazgatási szervek működtethettek osztályokat, csoportokat, bizottságokat. Kerületi szakigazgatási szervként működött az Építési Osztály és a Munkaügyi Döntőbizottság, ám iratait külön állagba (XXIII.213.d, XIII.213.f) sorolták.
Hozzáférés és használat: Részben korlátozás alatt. Az 1992. évi LXIII. törvény (a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról) továbbá az 1997. évi XLVII. törvény (az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről), a 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) előírásai korlátozhatják a kutatást. Egyébiránt az 1995. évi LXVI. törvény (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről), valamint a 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet (a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről) rendelkezései az irányadóak.
          HU BFL XXIII.213.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1964-1969
Terjedelem: 0,12 ifm
          HU BFL XXIII.213.dMűszaki Osztály (1950-1970: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 89,04 ifm
Tartalom: ügyviteli iratok, nyilvántartókönyvek (1955-1956 között) iktató- és összevont mutatókönyvek 1957-től
Szervtörténet: Az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre a tanácsok 1950-ben, annak operatív szerveként a végrehajtó bizottság látta el a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. A XIII. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága hivatali szerveként a Műszaki osztály feladata az elsőfokú építésügyi hatósági feladatok ellátása, városrendezési tervek és programok kidolgozása, területfelhasználások engedélyezése, építési telkekkel való gazdálkodás, kisajátítások előkészítése, lakásszövetkezeti és magánerős lakásépítések megszervezése, ellenőrzése. A kerület közművekkel és egyéb kommunális igényekkel való ellátottságának fejlesztése, ellenőrzése, a közlekedés helyzetének és az utak állapotának vizsgálata, javítása. 1955-től a szakigazgatási szervek működtethettek osztályokat, csoportokat, bizottságokat. A műszaki osztály felépítése: osztályvezető, építési csoport, közlekedési csoport. A Budapest Főváros Városrendezési és Építészeti Osztály felügyelete alatt állt.
Hozzáférés és használat: Részben korlátozás alatt. Az 1992. évi LXIII. törvény (a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról) továbbá az 1997. évi XLVII. törvény (az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről) előírásai korlátozhatják a kutatást. Egyébiránt az 1995. évi LXVI. törvény (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről) rendelkezései az irányadóak.
          HU BFL XXIII.213.eLakónyilvántartó könyvek (Állag)
Létrehozás ideje: 1967-1982
Terjedelem: 0,01 ifm
          HU BFL XXIII.213.fMunkaügyi Döntőbizottság iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1965-1975
Terjedelem: 0,72 ifm
HU BFL XXIII.214Budapest XIV. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990 [1935-]
   Megjegyzés: 1935-1990
Terjedelem: 48,74 ifm
          HU BFL XXIII.214.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 6,24 ifm
Szervtörténet: Az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre a tanácsok 1950-ben. Az I. tanácstörvény határozta meg a tanácstestületére vonatkozó szabályokat. A tanácsok tagjait négy évre választották, közülük nevezték ki a végrehajtó bizottság tagjait és annak elnökét. Feladata: a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése, a törvények és rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, helyi gazdasági vállalatok irányítása és ellenőrzése. Helyi rendeleteket hozhattak működési területükön, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács megsemmisíthette, amennyiben az alkotmányba ütközött. A budapesti kerületi tanácsok kéthavonta üléseztek, két ülés között a végrehajtó bizottsága gyakorolta a tanács jogkörét. A tanácsülést a VB-elnök hívta össze és ő vezette az üléseket is, napirendjét a végrehajtó bizottság állította össze. Az ülések általában nyilvánosak voltak. Megalakulásukkor alapvetően döntéselőkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a második tanácstörvény megjelenése után kaptak. A végrehajtó bizottság ellátja a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. Szükség szerint, de legfeljebb kéthetente köteles volt ülést tartani.
                    HU BFL XXIII.214.a.1Tanácsülési jegyzőkönyvek (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 1,44 ifm
                    HU BFL XXIII.214.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 4,8 ifm
          HU BFL XXIII.214.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1963
Terjedelem: 19,14 ifm
Szervtörténet: Az 1950. I. tv. alapján a XIV. Kerületi Tanács 1950. augusztus 15-én tartotta alakuló ülését. A XIV. Kerületi Tanács 1990.09.13-án tartotta utolsó ülését. Megalakulásukkor alapvetően döntéselőkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a második tanácstörvény megjelenése után kaptak. A VB hivatali szerveként osztályok formájában alakultak, a VB elnöke ill. a tanácselnök és a felsőbb szakigazgatási szervek irányítása alatt álltak. Szervezeti felépítésre vonatkozó adatok Titkárság, Pénzügyi osztály, Igazgatási osztály, Ipari osztály, Kereskedelmi osztály, Építési osztály, Oktatási osztály, Egészségügyi osztály. 1955-től a szakigazgatási szervek működtethettek osztályokat, csoportokat, bizottságokat. Kerületi szakigazgatási szervként működött a Gyámügyi Osztály, ám iratait külön állagba (XXIII.214.f) sorolták.
Hozzáférés és használat: Részben korlátozás alatt. Az 1992. évi LXIII. törvény (a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról) továbbá az 1997. évi XLVII. törvény (az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről), a 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) előírásai korlátozhatják a kutatást. Egyébiránt az 1995. évi LXVI. törvény (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről), valamint a 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet (a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről) rendelkezései az irányadóak.
          HU BFL XXIII.214.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1957-1969
Terjedelem: 0,12 ifm
          HU BFL XXIII.214.dLakónyilvántartó könyvek (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1983 [1935-]
Terjedelem: 7,28 ifm
          HU BFL XXIII.214.eHadigondozási iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1970
Terjedelem: 6,48 ifm
          HU BFL XXIII.214.fGyámügyi Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1949-1990
   Megjegyzés: 1950-1970
Terjedelem: 9,48 ifm
HU BFL XXIII.215Budapest XV. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1992
   Megjegyzés: 1950-1986
Terjedelem: 53,84 ifm
          HU BFL XXIII.215.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 4,44 ifm
Szervtörténet: A tanácsok az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre 1950-ben. Az I. tanácstörvény (1950. évi I. tv.) határozta meg a tanácstestületére vonatkozó szabályokat. A tanácsok tagjait négy évre választották, közülük nevezték ki a végrehajtó bizottság (VB) tagjait és annak elnökét. A tanács feladata a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése, a törvények és rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, helyi gazdasági vállalatok irányítása és ellenőrzése. Működési területükön helyi rendeleteket hozhattak. A tanácsok legfelsőbb fokon az Országgyűlés és az Elnöki Tanács alá voltak rendelve. Munkájuk rendszeres felügyelete a Minisztertanács (MT) feladata volt. A tanácsok működésének alapelve a centralizmus volt, amely szerint különböző szintű tanácsok működtek egymásnak alá- és fölérendelten. A budapesti kerületi tanácsok kéthavonta üléseztek, két ülés között a VB gyakorolta a tanács jogkörét. Az I. tanácstörvény 251 főben állapította meg a budapesti városi tanács tagjainak számát, a budapesti városi kerületi tanácsoknak pedig legalább 51, legfeljebb 101 tagja lehetett. A tanácsülést a VB-elnök hívta össze, ő vezette az üléseket is, amelynek napirendjét a VB állította össze. Az ülések általában nyilvánosak voltak. Megalakulásukkor a tanácsok alapvetően döntés-előkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a II. tanácstörvény (1954. évi X. tv.) megjelenése után kaptak. A VB ellátta a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. Szükség szerint, de legfeljebb kéthetente köteles volt ülést tartani. A II. tanácstörvény megszüntette a VB-k tanácsokat helyettesítő jogköreit, egyértelműen elhatárolta a tanácsok és VB-k feladatait, és nagyobb szerepet kaptak az állandó bizottságok. A szakigazgatási szerveket önálló hatáskörrel és hatósági jogkörrel rendelkező szervezetekké alakította, és egyrészt a VB, másrészt a felettes szakigazgatási szerv irányítása alá rendelte azokat. A III. tanácstörvény (1971. évi I. tv.) a tanácsok jellegét úgy határozta meg, hogy azok ne egyszerűen helyi államhatalmi szervek legyenek, hanem népképviseleti szerep betöltését is elláthassák a továbbiakban. A területi (megyei, fővárosi) tanácsok elsődleges feladata az volt, hogy szervező, összehangoló tevékenységgel gondoskodjanak illetékességi területükön a központi irányítás megszervezéséről, illetve érvényesítéséről. A III. tanácstörvény előírta a tanácsok számára SZMSZ-ek készítését. Ezeket egyfelől a VB, másrészt az MT hagyta jóvá, vizsgálva azt is, hogy mennyire teljesültek benne az MT által kiadott irányelvek. Az SZMSZ, illetve az ennek nyomán az egyes szakigazgatási szervek számára kiadott új ügyrendek lehetővé tették 1971–1972-től az egyes hatáskörök, feladatok világosabb elkülönítését, a változások nyomon követését. Az 1950. I. tv. alapján megtartott XV. kerületi alakuló tanács- és VB-ülésre 1950. augusztus 15-én került sor. A XV. Kerületi Tanács 1990. november 21-én tartotta utolsó ülését.
                    HU BFL XXIII.215.a.1Tanácsülési jegyzőkönyvek (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
   Megjegyzés: Hiány: 1974-1979, 1981, 1987.
Terjedelem: 0,96 ifm
                    HU BFL XXIII.215.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
   Megjegyzés: Hiány: 1974-1976, 1977 I. félév, 1978.
Terjedelem: 3,48 ifm
          HU BFL XXIII.215.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 44,82 ifm
          HU BFL XXIII.215.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1969
Terjedelem: 0,12 ifm
          HU BFL XXIII.215.dLakónyilvántartó könyvek (Állag)
Létrehozás ideje: 1967-1992
Terjedelem: 0,14 ifm
          HU BFL XXIII.215.eGyámügyi Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1978-1979
Terjedelem: 0,48 ifm
          HU BFL XXIII.215.fHadigondozási iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1945-1969
Terjedelem: 3,84 ifm
HU BFL XXIII.216Budapest XVI. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1994
   Megjegyzés: 1950-1990
Terjedelem: 65,84 ifm
          HU BFL XXIII.216.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 6,96 ifm
Szervtörténet: A tanácsok az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre 1950-ben. Az I. tanácstörvény (1950. évi I. tv.) határozta meg a tanácstestületére vonatkozó szabályokat. A tanácsok tagjait négy évre választották, közülük nevezték ki a végrehajtó bizottság (VB) tagjait és annak elnökét. A tanács feladata a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése, a törvények és rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, helyi gazdasági vállalatok irányítása és ellenőrzése. Működési területükön helyi rendeleteket hozhattak. A tanácsok legfelsőbb fokon az Országgyűlés és az Elnöki Tanács alá voltak rendelve. Munkájuk rendszeres felügyelete a Minisztertanács (MT) feladata volt. A tanácsok működésének alapelve a centralizmus volt, amely szerint különböző szintű tanácsok működtek egymásnak alá- és fölérendelten. A budapesti kerületi tanácsok kéthavonta üléseztek, két ülés között a VB gyakorolta a tanács jogkörét. Az I. tanácstörvény 251 főben állapította meg a budapesti városi tanács tagjainak számát, a budapesti városi kerületi tanácsoknak pedig legalább 51, legfeljebb 101 tagja lehetett. A tanácsülést a VB-elnök hívta össze, ő vezette az üléseket is, amelynek napirendjét a VB állította össze. Az ülések általában nyilvánosak voltak. Megalakulásukkor a tanácsok alapvetően döntés-előkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a II. tanácstörvény (1954. évi X. tv.) megjelenése után kaptak. A VB ellátta a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. Szükség szerint, de legfeljebb kéthetente köteles volt ülést tartani. A II. tanácstörvény megszüntette a VB-k tanácsokat helyettesítő jogköreit, egyértelműen elhatárolta a tanácsok és VB-k feladatait, és nagyobb szerepet kaptak az állandó bizottságok. A szakigazgatási szerveket önálló hatáskörrel és hatósági jogkörrel rendelkező szervezetekké alakította, és egyrészt a VB, másrészt a felettes szakigazgatási szerv irányítása alá rendelte azokat. A III. tanácstörvény (1971. évi I. tv.) a tanácsok jellegét úgy határozta meg, hogy azok ne egyszerűen helyi államhatalmi szervek legyenek, hanem népképviseleti szerep betöltését is elláthassák a továbbiakban. A területi (megyei, fővárosi) tanácsok elsődleges feladata az volt, hogy szervező, összehangoló tevékenységgel gondoskodjanak illetékességi területükön a központi irányítás megszervezéséről, illetve érvényesítéséről. A III. tanácstörvény előírta a tanácsok számára SZMSZ-ek készítését. Ezeket egyfelől a VB, másrészt az MT hagyta jóvá, vizsgálva azt is, hogy mennyire teljesültek benne az MT által kiadott irányelvek. Az SZMSZ, illetve az ennek nyomán az egyes szakigazgatási szervek számára kiadott új ügyrendek lehetővé tették 1971–1972-től az egyes hatáskörök, feladatok világosabb elkülönítését, a változások nyomon követését. Az 1950. I. tv. alapján a XVI. Kerületi Tanács 1950. augusztus 15-én tartotta alakuló ülését. A tanács utolsó ülésére 1990. június 28-án került sor.
                    HU BFL XXIII.216.a.1Tanácsülések jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 1,8 ifm
                    HU BFL XXIII.216.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 5,16 ifm
          HU BFL XXIII.216.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1984
Terjedelem: 47,33 ifm
          HU BFL XXIII.216.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1952-1994
Terjedelem: 1,67 ifm
          HU BFL XXIII.216.dLakónyilvántartó könyvek (Állag)
Létrehozás ideje: d. n. (dátum nélküli)
Terjedelem: 0,28 ifm
          HU BFL XXIII.216.eÉpítési és Közlekedési Osztály iratai - szórvány! (Állag)
Létrehozás ideje: 1957-1969
Terjedelem: 0,6 ifm
HU BFL XXIII.217Budapest XVII. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 50,77 ifm
          HU BFL XXIII.217.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 6,84 ifm
                    HU BFL XXIII.217.a.1Tanácsülések jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 1,56 ifm
                    HU BFL XXIII.217.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 5,04 ifm
          HU BFL XXIII.217.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1983
Terjedelem: 40,97 ifm
          HU BFL XXIII.217.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1989
Terjedelem: 2,6 ifm
HU BFL XXIII.218Budapest XVIII. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 212,74 ifm
          HU BFL XXIII.218.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990 [1984-1990]
Terjedelem: 6,12 ifm
Szervtörténet: Az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre a tanácsok 1950-ben. Az I. tanácstörvény határozta meg a tanácstestületére vonatkozó szabályokat. A tanácsok tagjait négy évre választották, közülük nevezték ki a végrehajtó bizottság tagjait és annak elnökét. Feladata: a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése, a törvények és rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, helyi gazdasági vállalatok irányítása és ellenőrzése. Helyi rendeleteket hozhattak működési területükön, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács megsemmisíthette, amennyiben az alkotmányba ütközött. A budapesti kerületi tanácsok kéthavonta üléseztek, két ülés között a végrehajtó bizottsága gyakorolta a tanács jogkörét. A tanácsülést a VB-elnök hívta össze és ő vezette az üléseket is, napirendjét a végrehajtó bizottság állította össze. Az ülések általában nyilvánosak voltak. Megalakulásukkor alapvetően döntéselőkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a második tanácstörvény megjelenése után kaptak. A végrehajtó bizottság ellátja a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. Szükség szerint, de legfeljebb kéthetente köteles volt ülést tartani
                    HU BFL XXIII.218.a.1Tanácsülési jegyzőkönyvek (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990 [1984-1990]
Terjedelem: 1,56 ifm
                    HU BFL XXIII.218.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990 [1990]
Terjedelem: 4,56 ifm
          HU BFL XXIII.218.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 72,52 ifm
Szervtörténet: Az 1950. I. tv. alapján a XVIII. Kerületi Tanács 1950. augusztus 15-én tartotta alakuló ülését. A XVIII. Kerületi Tanács 1990.04.19-én tartotta utolsó ülését. Megalakulásukkor alapvetően döntéselőkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a második tanácstörvény megjelenése után kaptak. A VB hivatali szerveként osztályok formájában alakultak, a VB elnöke ill. a tanácselnök és a felsőbb szakigazgatási szervek irányítása alatt álltak. Szervezeti felépítésre vonatkozó adatok Titkárság, Pénzügyi osztály, Igazgatási osztály, Ipari osztály, Kereskedelmi osztály, Építési osztály, Oktatási osztály, Egészségügyi osztály. 1955-től a szakigazgatási szervek működtethettek osztályokat, csoportokat, bizottságokat. Kerületi szakigazgatási szervként működött az Építési, és a Gyámügyi Osztály, ám iratait külön állagba (XXIII.218.d, illetve XXIII.218.e) sorolták.
Hozzáférés és használat: Részben korlátozás alatt. Az 1992. évi LXIII. törvény (a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról) továbbá az 1997. évi XLVII. törvény (az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről), a 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) előírásai korlátozhatják a kutatást. Egyébiránt az 1995. évi LXVI. törvény (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről), valamint a 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet (a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről) rendelkezései az irányadóak.
          HU BFL XXIII.218.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1957-1980
Terjedelem: 0,24 ifm
          HU BFL XXIII.218.dMűszaki Osztály (1950-1970: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 105,96 ifm
Tartalom: ügyviteli iratok, nyilvántartókönyvek (1955-1956 között) iktató- és összevont mutatókönyvek 1957-től.
Szervtörténet: Az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre a tanácsok 1950-ben, annak operatív szerveként a végrehajtó bizottság látta el a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. A XVIII. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága hivatali szerveként a Műszaki osztály feladata az elsőfokú építésügyi hatósági feladatok ellátása, városrendezési tervek és programok kidolgozása, területfelhasználások engedélyezése, építési telkekkel való gazdálkodás, kisajátítások előkészítése, lakásszövetkezeti és magánerős lakásépítések megszervezése, ellenőrzése. A kerület közművekkel és egyéb kommunális igényekkel való ellátottságának fejlesztése, ellenőrzése, a közlekedés helyzetének és az utak állapotának vizsgálata, javítása. 1955-től a szakigazgatási szervek működtethettek osztályokat, csoportokat, bizottságokat. A műszaki osztály felépítése: osztályvezető, építési csoport, közlekedési csoport. A Budapest Főváros Városrendezési és Építészeti Osztály felügyelete alatt állt.
Hozzáférés és használat: Részben korlátozás alatt. Az 1992. évi LXIII. törvény (a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról) továbbá az 1997. évi XLVII. törvény (az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről), a 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) előírásai korlátozhatják a kutatást. Egyébiránt az 1995. évi LXVI. törvény (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről), valamint a 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet (a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről) rendelkezései az irányadóak.
          HU BFL XXIII.218.eGyámügyi Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1952-1990
   Megjegyzés: 1952-1954, 1960-1990
Terjedelem: 22,26 ifm
          HU BFL XXIII.218.fHadigondozási iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1940-1960
Terjedelem: 5,64 ifm
          HU BFL XXIII.218.gElektronikus iktatási állományok (Állag)
Létrehozás ideje: 1984-1990
Terjedelem: 32 fájl
Tartalom: Lakásügyek (1984-1990. évi adatok) Igazgatási ügyek (1987-1990. évi adatok) Polgármester,Jegyzö,Terv (1988-1990. évi adatok) Pénzügy,Adó (1988-1990. évi adatok) Szociálpolitika (1988-1990. évi adatok) Vállalkozási ügyek (1988-1990. évi adatok) Gyám,gyermekvédelem (1988-1990. évi adatok) Müszaki (1) ügyek (1988-1990. évi adatok) Müszaki (2) ügyek (1988-1990. évi adatok)
HU BFL XXIII.219Budapest XIX. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
   Megjegyzés: 1950-1989
Terjedelem: 136,84 ifm
          HU BFL XXIII.219.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 7,68 ifm
Szervtörténet: A tanácsok az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre 1950-ben. Az I. tanácstörvény (1950. évi I. tv.) határozta meg a tanácstestületére vonatkozó szabályokat. A tanácsok tagjait négy évre választották, közülük nevezték ki a végrehajtó bizottság (VB) tagjait és annak elnökét. A tanács feladata a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése, a törvények és rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, helyi gazdasági vállalatok irányítása és ellenőrzése. Működési területükön helyi rendeleteket hozhattak. A tanácsok legfelsőbb fokon az Országgyűlés és az Elnöki Tanács alá voltak rendelve. Munkájuk rendszeres felügyelete a Minisztertanács (MT) feladata volt. A tanácsok működésének alapelve a centralizmus volt, amely szerint különböző szintű tanácsok működtek egymásnak alá- és fölérendelten. A budapesti kerületi tanácsok kéthavonta üléseztek, két ülés között a VB gyakorolta a tanács jogkörét. Az I. tanácstörvény 251 főben állapította meg a budapesti városi tanács tagjainak számát, a budapesti városi kerületi tanácsoknak pedig legalább 51, legfeljebb 101 tagja lehetett. A tanácsülést a VB-elnök hívta össze, ő vezette az üléseket is, amelynek napirendjét a VB állította össze. Az ülések általában nyilvánosak voltak. Megalakulásukkor a tanácsok alapvetően döntés-előkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a II. tanácstörvény (1954. évi X. tv.) megjelenése után kaptak. A VB ellátta a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. Szükség szerint, de legfeljebb kéthetente köteles volt ülést tartani. A II. tanácstörvény megszüntette a VB-k tanácsokat helyettesítő jogköreit, egyértelműen elhatárolta a tanácsok és VB-k feladatait, és nagyobb szerepet kaptak az állandó bizottságok. A szakigazgatási szerveket önálló hatáskörrel és hatósági jogkörrel rendelkező szervezetekké alakította, és egyrészt a VB, másrészt a felettes szakigazgatási szerv irányítása alá rendelte azokat. A III. tanácstörvény (1971. évi I. tv.) a tanácsok jellegét úgy határozta meg, hogy azok ne egyszerűen helyi államhatalmi szervek legyenek, hanem népképviseleti szerep betöltését is elláthassák a továbbiakban. A területi (megyei, fővárosi) tanácsok elsődleges feladata az volt, hogy szervező, összehangoló tevékenységgel gondoskodjanak illetékességi területükön a központi irányítás megszervezéséről, illetve érvényesítéséről. A III. tanácstörvény előírta a tanácsok számára SZMSZ-ek készítését. Ezeket egyfelől a VB, másrészt az MT hagyta jóvá, vizsgálva azt is, hogy mennyire teljesültek benne az MT által kiadott irányelvek. Az SZMSZ, illetve az ennek nyomán az egyes szakigazgatási szervek számára kiadott új ügyrendek lehetővé tették 1971–1972-től az egyes hatáskörök, feladatok világosabb elkülönítését, a változások nyomon követését. Az 1950. I. tv. alapján megtartott XIX. kerületi alakuló tanács- és VB-ülésre 1950. augusztus 15-én került sor. A XIX. Kerületi Tanács 1990. szeptember 19-én tartotta utolsó ülését.
                    HU BFL XXIII.219.a.1Tanácsülések jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 2,28 ifm
                    HU BFL XXIII.219.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 5,4 ifm
          HU BFL XXIII.219.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1947-1990
Terjedelem: 73,1 ifm
          HU BFL XXIII.219.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1956-1984
Terjedelem: 0,24 ifm
          HU BFL XXIII.219.dMűszaki Osztály (1950-1970: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 36,84 ifm
          HU BFL XXIII.219.eGyámügyi Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 14,68 ifm
          HU BFL XXIII.219.fHadigondozási iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1946-1988
Terjedelem: 4,3 ifm
HU BFL XXIII.220Budapest XX. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 82,92 ifm
          HU BFL XXIII.220.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 6,12 ifm
Szervtörténet: A tanácsok az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre 1950-ben. Az I. tanácstörvény (1950. évi I. tv.) határozta meg a tanácstestületére vonatkozó szabályokat. A tanácsok tagjait négy évre választották, közülük nevezték ki a végrehajtó bizottság (VB) tagjait és annak elnökét. A tanács feladata a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése, a törvények és rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, helyi gazdasági vállalatok irányítása és ellenőrzése. Működési területükön helyi rendeleteket hozhattak. A tanácsok legfelsőbb fokon az Országgyűlés és az Elnöki Tanács alá voltak rendelve. Munkájuk rendszeres felügyelete a Minisztertanács (MT) feladata volt. A tanácsok működésének alapelve a centralizmus volt, amely szerint különböző szintű tanácsok működtek egymásnak alá- és fölérendelten. A budapesti kerületi tanácsok kéthavonta üléseztek, két ülés között a VB gyakorolta a tanács jogkörét. Az I. tanácstörvény 251 főben állapította meg a budapesti városi tanács tagjainak számát, a budapesti városi kerületi tanácsoknak pedig legalább 51, legfeljebb 101 tagja lehetett. A tanácsülést a VB-elnök hívta össze, ő vezette az üléseket is, amelynek napirendjét a VB állította össze. Az ülések általában nyilvánosak voltak. Megalakulásukkor a tanácsok alapvetően döntés-előkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a II. tanácstörvény (1954. évi X. tv.) megjelenése után kaptak. A VB ellátta a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. Szükség szerint, de legfeljebb kéthetente köteles volt ülést tartani. A II. tanácstörvény megszüntette a VB-k tanácsokat helyettesítő jogköreit, egyértelműen elhatárolta a tanácsok és VB-k feladatait, és nagyobb szerepet kaptak az állandó bizottságok. A szakigazgatási szerveket önálló hatáskörrel és hatósági jogkörrel rendelkező szervezetekké alakította, és egyrészt a VB, másrészt a felettes szakigazgatási szerv irányítása alá rendelte azokat. A III. tanácstörvény (1971. évi I. tv.) a tanácsok jellegét úgy határozta meg, hogy azok ne egyszerűen helyi államhatalmi szervek legyenek, hanem népképviseleti szerep betöltését is elláthassák a továbbiakban. A területi (megyei, fővárosi) tanácsok elsődleges feladata az volt, hogy szervező, összehangoló tevékenységgel gondoskodjanak illetékességi területükön a központi irányítás megszervezéséről, illetve érvényesítéséről. A III. tanácstörvény előírta a tanácsok számára SZMSZ-ek készítését. Ezeket egyfelől a VB, másrészt az MT hagyta jóvá, vizsgálva azt is, hogy mennyire teljesültek benne az MT által kiadott irányelvek. Az SZMSZ, illetve az ennek nyomán az egyes szakigazgatási szervek számára kiadott új ügyrendek lehetővé tették 1971–1972-től az egyes hatáskörök, feladatok világosabb elkülönítését, a változások nyomon követését. Az 1950. I. tv. alapján megtartott XX. Kerületi Tanács alakuló ülésére 1950. augusztus 7-én került sor, a VB 1950. augusztus 24-én ülésezett először. A XX. Kerületi Tanács 1990. június 12-én, a VB pedig ugyanezen év szeptember 10-én tartotta utolsó ülését.
                    HU BFL XXIII.220.a.1Tanácsülési jegyzőkönyvek (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 1,44 ifm
                    HU BFL XXIII.220.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 4,68 ifm
          HU BFL XXIII.220.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 69,32 ifm
          HU BFL XXIII.220.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1959-1990
Terjedelem: 0,4 ifm
          HU BFL XXIII.220.dMűszaki Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1980-1983
Terjedelem: 7,08 ifm
HU BFL XXIII.221Budapest XXI. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1991
Terjedelem: 65,64 ifm
          HU BFL XXIII.221.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 7,2 ifm
Szervtörténet: Az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre a tanácsok 1950-ben. Az I. tanácstörvény határozta meg a tanácstestületére vonatkozó szabályokat. A tanácsok tagjait négy évre választották, közülük nevezték ki a végrehajtó bizottság tagjait és annak elnökét. Feladata: a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése, a törvények és rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, helyi gazdasági vállalatok irányítása és ellenőrzése. Helyi rendeleteket hozhattak működési területükön, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács megsemmisíthette, amennyiben az alkotmányba ütközött. A budapesti kerületi tanácsok kéthavonta üléseztek, két ülés között a végrehajtó bizottsága gyakorolta a tanács jogkörét. A tanácsülést a VB-elnök hívta össze és ő vezette az üléseket is, napirendjét a végrehajtó bizottság állította össze. Az ülések általában nyilvánosak voltak. Megalakulásukkor alapvetően döntéselőkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a második tanácstörvény megjelenése után kaptak. A végrehajtó bizottság ellátja a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. Szükség szerint, de legfeljebb kéthetente köteles volt ülést tartani.
                    HU BFL XXIII.221.a.1Tanácsülési jegyzőkönyvek (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 1,92 ifm
                    HU BFL XXIII.221.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 5,28 ifm
          HU BFL XXIII.221.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1983
Terjedelem: 31,08 ifm
Szervtörténet: Az 1950. I. tv. alapján a XXI. Kerületi Tanács 1950. augusztus 15-én tartotta alakuló ülését. A XXI. Kerületi Tanács 1990.08.21-én tartotta utolsó ülését. Megalakulásukkor alapvetően döntéselőkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a második tanácstörvény megjelenése után kaptak. A VB hivatali szerveként osztályok formájában alakultak, a VB elnöke ill. a tanácselnök és a felsőbb szakigazgatási szervek irányítása alatt álltak. Szervezeti felépítésre vonatkozó adatok Titkárság, Pénzügyi osztály, Igazgatási osztály, Ipari osztály, Kereskedelmi osztály, Építési osztály, Oktatási osztály, Egészségügyi osztály. 1955-től a szakigazgatási szervek működtethettek osztályokat, csoportokat, bizottságokat. Kerületi szakigazgatási szervként működött a Lakásügyi, a Műszaki, és a Gyámügyi Osztály, ám iratait külön állagba (XXIII.221.d, XXIII.221.f és XXIII.221.g) sorolták.
Hozzáférés és használat: Részben korlátozás alatt. Az 1992. évi LXIII. törvény (a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról) továbbá az 1997. évi XLVII. törvény (az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről), a 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) előírásai korlátozhatják a kutatást. Egyébiránt az 1995. évi LXVI. törvény (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről), valamint a 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet (a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről) rendelkezései az irányadóak.
          HU BFL XXIII.221.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1956-1969
Terjedelem: 0,12 ifm
          HU BFL XXIII.221.dLakásügyi Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1991
   Megjegyzés: 1959-1963 hiányzik
Terjedelem: 14,76 ifm
          HU BFL XXIII.221.eNévadó könyvek (Állag)
Létrehozás ideje: 1984-1991
Terjedelem: 0,3 ifm
          HU BFL XXIII.221.fMűszaki Osztály (1950-1970: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1958
Terjedelem: 9,9 ifm
Tartalom: ügyviteli iratok, nyilvántartókönyvek (1955-1956 között) iktató- és összevont mutatókönyvek 1957-től
Szervtörténet: Az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre a tanácsok 1950-ben, annak operatív szerveként a végrehajtó bizottság látta el a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. A XXI. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága hivatali szerveként a Műszaki osztály feladata az elsőfokú építésügyi hatósági feladatok ellátása, városrendezési tervek és programok kidolgozása, területfelhasználások engedélyezése, építési telkekkel való gazdálkodás, kisajátítások előkészítése, lakásszövetkezeti és magánerős lakásépítések megszervezése, ellenőrzése. A kerület közművekkel és egyéb kommunális igényekkel való ellátottságának fejlesztése, ellenőrzése, a közlekedés helyzetének és az utak állapotának vizsgálata, javítása. 1955-től a szakigazgatási szervek működtethettek osztályokat, csoportokat, bizottságokat. A műszaki osztály felépítése: osztályvezető, építési csoport, közlekedési csoport. A Budapest Főváros Városrendezési és Építészeti Osztály felügyelete alatt állt.
Hozzáférés és használat: Részben korlátozás alatt. Az 1992. évi LXIII. törvény (a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról) továbbá az 1997. évi XLVII. törvény (az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről), a 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) előírásai korlátozhatják a kutatást. Egyébiránt az 1995. évi LXVI. törvény (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről), valamint a 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet (a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről) rendelkezései az irányadóak.
          HU BFL XXIII.221.gGyámügyi Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1955-1958
Terjedelem: 2,28 ifm
HU BFL XXIII.222Budapest XXII. Kerületi Tanács iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 135,47 ifm
          HU BFL XXIII.222.aTanácsülési jegyzőkönyvek; VB-ülések jegyzőkönyvei (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 6,17 ifm
Szervtörténet: Az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre a tanácsok 1950-ben. Az I. tanácstörvény határozta meg a tanácstestületére vonatkozó szabályokat. A tanácsok tagjait négy évre választották, közülük nevezték ki a végrehajtó bizottság tagjait és annak elnökét. Feladata: a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése, a törvények és rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, helyi gazdasági vállalatok irányítása és ellenőrzése. Helyi rendeleteket hozhattak működési területükön, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács megsemmisíthette, amennyiben az alkotmányba ütközött. A budapesti kerületi tanácsok kéthavonta üléseztek, két ülés között a végrehajtó bizottsága gyakorolta a tanács jogkörét. A tanácsülést a VB-elnök hívta össze és ő vezette az üléseket is, napirendjét a végrehajtó bizottság állította össze. Az ülések általában nyilvánosak voltak. Megalakulásukkor alapvetően döntéselőkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a második tanácstörvény megjelenése után kaptak. A végrehajtó bizottság ellátja a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. Szükség szerint, de legfeljebb kéthetente köteles volt ülést tartani.
                    HU BFL XXIII.222.a.1Tanácsülési jegyzőkönyvek (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 1,8 ifm
                    HU BFL XXIII.222.a.2Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei (Sorozat)
Létrehozás ideje: 1950-1990
Terjedelem: 2,28 ifm
          HU BFL XXIII.222.bA szakigazgatási szervek iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990 [-1990]
Terjedelem: 55,44 ifm
Szervtörténet: Az 1950. I. tv. alapján a XXII. Kerületi Tanács 1950. augusztus 15-én tartotta alakuló ülését.A XXII. Kerületi Tanács 1990. szeptember 8-án tartotta utolsó ülését. Megalakulásukkor alapvetően döntéselőkészítési feladatokat láttak el, önálló intézkedési jogkörük csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Önálló intézkedési és hatósági jogkört 1954-ben, a második tanácstörvény megjelenése után kaptak. A VB hivatali szerveként osztályok formájában alakultak meg, a VB elnöke ill. a tanácselnök és a felsőbb szakigazgatási szervek irányítása alatt álltak. Szervezeti felépítése: Titkárság, Pénzügyi osztály, Igazgatási osztály, Ipari osztály, Kereskedelmi osztály, Építési osztály, Oktatási osztály, Egészségügyi osztály. 1955-től a szakigazgatási szervek működtethettek osztályokat, csoportokat, bizottságokat. Kerületi szakigazgatási szervként működött a Gyámügyi, valamint Műszaki Osztály, ám iratait külön állagba (XXIII.222.d, illetve XXIII.222.e) sorolták.
          HU BFL XXIII.222.cTÜK iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1980
Terjedelem: 1,92 ifm
          HU BFL XXIII.222.dGyámügyi Osztály iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1974-1990
Terjedelem: 3,78 ifm
          HU BFL XXIII.222.eMűszaki Osztály (1950-1970: Építési és Közlekedési Osztály) iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1990 [1950]
Terjedelem: 66,84 ifm
Tartalom: ügyviteli iratok, nyilvántartókönyvek (1955-1956 között) iktató- és összevont mutatókönyvek 1957-től
Szervtörténet: Az államhatalom helyi szerveiként jöttek létre a tanácsok 1950-ben, annak operatív szerveként a végrehajtó bizottság látta el a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a hatáskörébe utalt szakigazgatási tevékenység irányításával kapcsolatos ügyeket. A XXII. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága hivatali szerveként a Műszaki osztály feladata az elsőfokú építésügyi hatósági feladatok ellátása, városrendezési tervek és programok kidolgozása, területfelhasználások engedélyezése, építési telkekkel való gazdálkodás, kisajátítások előkészítése, lakásszövetkezeti és magánerős lakásépítések megszervezése, ellenőrzése. A kerület közművekkel és egyéb kommunális igényekkel való ellátottságának fejlesztése, ellenőrzése, a közlekedés helyzetének és az utak állapotának vizsgálata, javítása. 1955-től a szakigazgatási szervek működtethettek osztályokat, csoportokat, bizottságokat. A műszaki osztály felépítése: osztályvezető, építési csoport, közlekedési csoport. A Budapest Főváros Városrendezési és Építészeti Osztály felügyelete alatt állt.
Hozzáférés és használat: Részben korlátozás alatt. Az 1992. évi LXIII. törvény (a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról) továbbá az 1997. évi XLVII. törvény (az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről), a 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) előírásai korlátozhatják a kutatást. Egyébiránt az 1995. évi LXVI. törvény (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről), valamint a 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet (a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről) rendelkezései az irányadóak.
          HU BFL XXIII.222.fHadigondozási iratok (Állag)
Létrehozás ideje: 1956-1990
Terjedelem: 1,32 ifm
HU BFL XXIII.301A Budapesti Népi és Tánczenei Központ (1953-1954: Budapesti Műsoriroda) iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1953-1956
Terjedelem: 3,26 ifm
HU BFL XXIII.302A Budapesti Fővárosi Színházi Propaganda Iroda (1951-52 Szinházi Közönségszervező Iroda) iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1955
Terjedelem: 0,6 ifm
HU BFL XXIII.303A Budapesti Hangversenyiroda iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1957-1958
Terjedelem: 1,08 ifm
HU BFL XXIII.304A Fővárosi Jogi Iroda iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1964
   Megjegyzés: 1959-1963
Terjedelem: 8,06 ifm
          HU BFL XXIII.304.aA Fővárosi Jogi Iroda általános iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1959-1963
Terjedelem: 1,1 ifm
          HU BFL XXIII.304.bA Fővárosi Jogi Irodához beérkezett Budapesti Városépítő Tervező Iroda iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1952-1963
Terjedelem: 3,96 ifm
          HU BFL XXIII.304.cA Fővárosi Jogi Irodához beérkezett Építőipari Javító és Tatarozó Vállalat iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1951-1959
Terjedelem: 0,72 ifm
          HU BFL XXIII.304.dA Fővárosi Jogi Irodához beérkezett Élelmiszeripari Vállalat ügyei (Állag)
Létrehozás ideje: 1959-1964
Terjedelem: 1,56 ifm
          HU BFL XXIII.304.eA Fővárosi Jogi Irodához beérkezett népművelési intézmények ügyei (Állag)
Létrehozás ideje: 1959-1961
Terjedelem: 0,24 ifm
          HU BFL XXIII.304.fA Fővárosi Jogi Irodához beérkezett Kertgondozó Vállalat iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1960
Terjedelem: 0,24 ifm
          HU BFL XXIII.304.gA Fővárosi Jogi Irodához beérkezett Közmű részleg iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1959-1963
Terjedelem: 0,12 ifm
          HU BFL XXIII.304.hA Fővárosi Jogi Iroda vegyes iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1957-1959
Terjedelem: 0,12 ifm
HU BFL XXIII.305A Fővárosi Tanács Iparcikk-kereskedelmi Irodája és elődszerveinek iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1951-1967
   Megjegyzés: 1952-1967
Terjedelem: 23,69 ifm
          HU BFL XXIII.305.aVegyesiparcikk Kereskedelmi Iroda iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1951-1955
Terjedelem: 3 ifm
          HU BFL XXIII.305.bRuházati Kereskedelmi Iroda iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1952-1955
Terjedelem: 2,04 ifm
          HU BFL XXIII.305.cIparcikk Iroda iratai (Állag)
Létrehozás ideje: 1955-1967
Terjedelem: 18,65 ifm
HU BFL XXIII.306A Fővárosi Fűtéstechnikai Gazdasági Irodának a margitszigeti termálforrások melegvíze városfűtési felhasználására vonatkozó iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1949-1955
Terjedelem: 0,12 ifm
HU BFL XXIII.307A Fővárosi Tanács Élelmiszer-kereskedelmi Irodája és elődszerveinek iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1948-1971
Terjedelem: 37,68 ifm
          HU BFL XXIII.307.aIgazgatóság (Állag)
Létrehozás ideje: 1949-1971
Terjedelem: 3,12 ifm
          HU BFL XXIII.307.bTervgazdasági Osztály (Állag)
Létrehozás ideje: 1948-1970
Terjedelem: 15,84 ifm
          HU BFL XXIII.307.cÜgyviteli Főosztály (Állag)
Létrehozás ideje: 1950-1971
Terjedelem: 18,72 ifm
HU BFL XXIII.308Budapest Fővárosi Döntőbizottság iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1953-1972
Terjedelem: 4,1 ifm
HU BFL XXIII.309A Budapesti Területi Egyeztető Bizottság iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1950-1965
Terjedelem: 12,77 ifm
HU BFL XXIII.310A Közületeket Elhelyező Bizottság iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1949-1957
Terjedelem: 22,32 ifm
HU BFL XXIII.311Budapest Fővárosi Tanács VB Egyeztető Bizottsága iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1954-1963
Terjedelem: 0,36 ifm
HU BFL XXIII.312Budapest Fővárosi Tanács VB Munkaügyi Döntőbizottsága iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1971-1974
Terjedelem: 0,12 ifm
HU BFL XXIII.313Fővárosi Tanács Csarnok és Piac Igazgatósága (Fond)
Létrehozás ideje: 1955-1993 [1945-]
   Megjegyzés: 1945- (szórvány) 1955-1994
Terjedelem: 7,9 ifm
HU BFL XXIII.314Fővárosi Ingatlanrendezési Iroda iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1981-1997
Terjedelem: 48,6 ifm
HU BFL XXIII.315Budapesti Tüdőbeteggondozó Intézetek Központi Igazgatósága iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1928-1977
Terjedelem: 12,6 ifm
HU BFL XXIII.316Szociális Otthonok Központi Igazgatósága iratai (Fond)
Létrehozás ideje: 1949-1970 [1978]
Terjedelem: 13,14 ifm
HU BFL XXIII.317Közlekedési és városfejlesztési programok, beruházási programtervek (Fond)
Létrehozás ideje: 1972-2007 [1967-]
Terjedelem: 1,82 ifm